A Mikó-per a FUEN előtt
Berlinben került sor a hétvégén az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának – FUEN elnökségi ülésére és a Német Kisebbségek Munkacsoportjának– AGDM éves találkozójára.
Az elnökségi ülésen Vincze Loránt a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára tájékoztatta kollégáit a Mikó-perben született igazságtalan bírósági ítéletről. „Az államosítást elrendelő és ártatlan embereket elítélő bírósági döntés mutatja, hogy igazunk van, amikor európai fórumokon azt kérjük, hogy a megszerzett kisebbségi jogokat az Európai Unió szintjén kell szavatolni és védeni.” Korábban a FUEN állásfoglalásban biztosította szolidaritásáról a romániai magyarságot, valamint Markó Attilát és társait.
A német munkacsoport éves találkozójának résztvevői közben a szövetségi kormánnyal és Bundestag-képviselőkkel egyeztetve konkretizálták stratégiai terveiket. A munkamegbeszélések mellett vélemény- és információcsere zajlott a német alsóház belügyi, külügyi és kulturális költségvetéséért felelős költségvetési bizottság referenseivel. Az ülésen Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke beszámolt a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés aktuális állásáról.
Az ülésena német szövetségi kormány hazatelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja, Hartmut Koschyk elmondta: „A kisebbségekért végzett munka a politikai jelentősége mellett szívügynek számít, amely nagyban függ a kisebbségek vezetőinek elkötelezettségétől és meggyőződésétől. Engem lenyűgöz, hogy az európai és FÁK-államokbeli német kisebbségek egymástól nagyban eltérő kiindulási helyzetétől függetlenül ekkora szolidaritás tapasztalható az AGDM-ben“. A csoport elnöki tisztét betöltő Dr. Brenner Koloman, aki a magyarországi német kisebbséghez tartozik elmondta: „Az AGDM 2014-es éves találkozójának fókuszában a német kormánytámogatások vonatkozásában az ország-specifikus támogatási súlypontok kidolgozása, az aktuális problémák és az információ koordinálásának javítása álltak.”
Az AGDM az európai és a FÁK-államokbeli német kisebbségeket képviseli. Európa 27 országában élnek német, illetve németnyelvű kisebbségek, a legtöbbjük részt vesz a FUEV által koordinált közös munkában.
Közlemény
Erdély.ma

Vincze: az európai kisebbségeknek közösen kell cselekedniük a jogsérelmek elleni fellépés ügyében
A múlt hét végén Berlinben került sor az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökségi ülésére és a Német Kisebbségek Munkacsoportjának éves találkozójára. Az elnökségi ülésen jelen volt Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke is. Vele beszélgettünk a tanácskozások részleteiről. – Az elnökségi ülésen általában áttekintjük a legfrissebb fejleményeket a különböző kisebbségi közösségekben, így fölvetettem a Mikó-ügyben született bírósági döntést. Korábban a FUEN kifejezte már szolidaritását a magyar közösséggel és az elítéltekkel, ismerték a helyzetet. Elmondtam, hogy sajnos megszületett a végleges bírósági ítélet, amely ártatlan embereket ítélt el, másrészt pedig egy, a magyar közösségnek visszajuttatott ingatlant ismét államosít. Az, hogy a református egyház tulajdonába visszakerült Mikó kollégium most ismét a román állam kezébe juthat, arra mutat rá, hogy a tulajdonjog még mindig nem szent és sérthetetlen Romániában. És azt is mutatja, hogy egy megszerzett jog tulajdonképpen egészen könnyen elveszíthető. Ez rögtön kapcsolódik is ahhoz az alaptételhez, ami miatt mi az európai szintű összefogást létrehoztuk a kisebbségekkel, és létrehoztuk a polgári kezdeményezést.
Ennek egyik része éppen az volt, hogy a meglévő kisebbségi jogokat biztosítsa az Európai Unió, legyen az őre és szavatolója a megszerzett jogoknak. Az egy dolog, hogy megpróbálunk új jogokat kivívni, minden közösség szeretne előrehaladni, de alapvető feltétel, hogy legalább a meglévő jogokat biztonságban tudjuk, hiszen akkor tudunk előrelépni új közösségi jogok felé. Tudjuk, milyen fogadtatása volt az Európai Unió intézményeiben a polgári kezdeményezésnek, éppen a romániai bírósági döntés mutatja azt, hogy nem adhatjuk fel, és az európai kisebbségeknek továbbra is közösen kell cselekedniük a hasonló és a más jogsérelmek elleni fellépés ügyében.
– Az elnökségi ülésen merültek-e fel más kisebbségek esetében hasonló jogsértések? – Bár az elnökségnek nincs tagja Franciaországból, a breton közösségből, de fölmerült az a sajnálatos tény, hogy Franciaországban átrajzolták a régiókat oly módon, hogy a közepes méretű franciaországi régiók beolvadtak sokkal nagyobb régiókba, ami a helyi és regionális identitást és nyelveket veszélyezteti. Így a bretonok beolvadtak egy nagyobb régióba, amelyben a számarányuk még jelentősebben feloldódik. Ugyanez történt Elzásszal is, azt egy másik nagy régióhoz csatolták. Ez aggasztó, hiszen az Európai Unió egyik alapító tagállamában történt, és, bár mindenféle tiltakozás, több százezres aláírásgyűjtés, utcai tüntetések voltak Franciaországban, a francia kormány regionalizációs tervét nem sikerült megakadályozni. A francia nemzetgyűlés, úgy tudom, már döntött is ebben az ügyben. Tehát vannak még hasonló nehéz helyzetben levő közösségek. De ismerjük a görögországi törökök helyzetét, ők vannak talán a legnehezebb helyzetben Európában, ezért a FUEN úgy döntött korábban, hogy a jövő évi kongresszus Görögországban lesz.
– A francia regionalizáció precedens-, illetve jelzésértékű lehet számunkra is, mert Románia is készül a régiós átalakításra.
– Mi rögtön éreztük ebben a párhuzamot. Azt hiszem, eléggé hatásosan és eléggé hangosan tudtuk az álláspontunkat ismertetni Brüsszelben, Európában, és ezt folytatnunk kell mindenképpen, hogy ne legyünk részesei egy franciaországihoz hasonló forgatókönyvnek.
– Ami nagyon könnyen előfordulhat…
– Pillanatnyilag nem tudunk arról, hogy lennének olyan tervek, amelyek most átalakítanák a romániai régiókat. Egyelőre egy új elnök lép hivatalba, nem tudjuk pontosan, hogy ebben az ügyben milyen tervei vannak, illetve a parlamenti többség helyzete is labilis jelenleg. Tehát nem lehet azt mondani, hogy van egy olyan többség, amely ilyen vagy olyan irányba mozdítaná el a regionalizációt. Még nem súlyos a helyzet, csak várjuk ki, hogyan alakul.
– Annyit máris tudunk, hogy az elnök a választási kampányban többször is hangoztatta, nem ért egyet az etnikai alapú régiókkal.
– Az elnök egymaga nem tud dönteni ebben a kérdéskörben. Ha lesz egy parlamenti többség, amely tervezetet tesz az asztalra, és közvitára kerül, akkor látjuk meg, hogy mi a javaslat, és hogyan viszonyuljon ehhez az erdélyi magyarság.
– A német munkacsoportban a FUEN elnöke felvetette a Minority SafePack helyzetét. – A német munkacsoport ülésén természetesen felmerült a polgári kezdeményezés. Nálunk, Közép-Kelet-Európában az Európai Bizottság elutasítása nem váltott ki különösebb visszhangot, mert, úgymond, hozzá vagyunk szokva az elutasításokhoz, de Németországban például kormányzati tisztségviselők és a törvényhozás tagjai is figyelnek erre a témára. Meglehetősen érzékenyen viszonyultak hozzá, megértően, és elfogadva, hogy ez az európai kisebbségeknek egy olyan fölvetése, amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni vagy elutasítani azzal, hogy nem illeszkedik az európai szerződések valamelyik cikkelyébe.
Viszont alapot jelenthet egy folyamat elindításához, amelynek a vége mindenki szerint az kellene legyen, hogy a tagállamok megértést, elfogadást tanúsítsanak a kisebbségekkel szemben, és biztosítsák a jogok bővítését. Az Európai Uniónak intézményként ugyanezt kellene cselekednie: beilleszteni a kisebbségi jogokat az alapvető jogok csomagjába, és őre, szavatolója lenni a kisebbségi jogoknak. Azt gondolom, hogy Németországban vannak szövetségeseink, ebben a tekintetben a német szövetségi kormány kisebbségi biztosa folyamatosan ott volt a tárgyalásokon, régi barátunk, ismeri a kezdeményezéseinket, és felajánlotta a segítségét. Ha pedig Németország támogat egy ilyen kezdeményezést, akkor természetesen jóval nagyobb esélyünk van itt Brüsszelben beszélni róla.
A FUEN részéről mi természetesen folytatjuk a párbeszédet az Európai Bizottsággal, hiszen túl azon, hogy most a bíróságon van a polgári kezdeményzés, elkezdődne egy valós párbeszéd kisebbségügyben. Az első találkozó már megvolt, és a felek abban állapodtak meg, hogy el kell kezdeni a párbeszédet az európai kisebbségi jogokról, úgy hogy ez mindenképpen biztató. Partnereket kell keresnünk, lobbizni kell.
Tulajdonképpen a jó személyes kapcsolatok révén mozdulhatnak előbbre a kisebbségi ügyek.　
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma