Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

"Medgyesen a Millennium Házban Jakab Árpád festményeit állították ki. Jakab Árpád a medgyesi edénygyár mázas termékeit díszítette rajzokkal. A tavaly felavatott Millennium Házban van az RMDSZ székháza, a könyvtár berendezéséhez is hozzáfogtak. A Millennium Házban tartja próbáit az 1997-ben alakult Nefelejcs táncegyüttes is. A Nefelejcs 22 tagú együttes, idén a szórványvidéki táncegyüttesek találkozójának megrendezésére készülnek. Medgyesen mintegy tízezer magyar él. Szeben megyében a magyar közösség Medgyesen a legnépesebb. /Fejér László: Szórványvidéki tánctalálkozó lesz Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./"

"Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

A nyolcszáz lelkes Szentháromság faluban bemutatkozott a helyi Tüzes táncegyüttes. A lakosság nagy része római katolikus, az unitáriusok száma százhetven körül mozog, a reformátusok éppen lelkész nélkül vannak, beszolgáló pap látja el a teendőket, Bede felől görög katolikus templom áll, és van ortodox templom is. Az iskolát Marton Anna igazgató vezeti, a gyermekek száma hatvan körül jár. A lakosság elöregedése itt is gond. A kicsikkel újrakezdték a néptáncot is. Veress Kálmánt kérték fel az oktatásra, aki már több gyermek- és ifjúsági együttes indításánál bábáskodott, ő a keresztapja például a Borókának, a szászmedgyesi Nefelejcsnek, a nyárádszeredai Bekecsnek és az ákosfalvi Forrásnak. Mindezeket maga indította. /Bölöni Domokos: Szentháromság. Mitől lesz tüzes a Tüzes? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Névadó ünnepség keretében tartották a sokadik Vándorcsizma néptánctalálkozót Harasztkeréken, a mozgalmat elindító Veress Kálmán szülőfalujában. Tavaly a falunapon mutatkozott be a harasztkereki ifjúság, idén már meg is keresztelték az együttest: Tűzkerék a neve. A falu közösségét építő műkedvelő társulat jövőjéért imádkozott a gyülekezet július 11-én a 2004-ben felújított református templomban. Két korcsoport, közel hatvan gyermek és ifjú alkotja a Tűzkerék együttesét. Immár több százra tehető a kis és nagyobb Veress Kálmán-tanítványok száma. A Dózsa György községi Lőrinc, a medgyesi Nefelejcs, a magyarsárosi Vándor, a Kendi Csillagok... a sor folytatható: mind a Kálmán bácsitól tanulták a táncot. A harasztkerekiek büszkén újságolták: nem sorvad el az iskolájuk. Keresztúri Erzsébet tanárnő kezdeményezésére félezernél is több lakos írta alá a kérelmet, amelyben intézményükért állnak ki – így az ősztől megmarad az I–VIII. osztályos anyanyelvű oktatás a faluban. /Bölöni Domokos: Kálmán bácsi keresztgyermekei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

IX. Vándorcsizma néptáncfesztivál Medgyesen
A medgyesi RMDSZ és a Szeben megyei EMKE szervezésében, a medgyesi Madisz (MIÉRT tagszervezet), valamint a Nefelejcs néptánccsoport közreműködésével idén május 25. és 29. közt kerül sor a kilencedik Vándorcsizma Néptáncfesztiválra Medgyesen.
Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendő hagyományőrző rendezvényen az idei évben több mint 180 táncos vesz részt itthoni és magyarországi néptánc csoportok képviseletében, melyek a medgyesi fellépéseken túlmenően a környező településekre is ellátogatnak (Erzsébetváros, Küküllőalmás, Somogyom, Kiskapus) és előadásokat tartanak. 
A néptánc csoportok fellépései mellett ugyanakkor négy napos, nagyszabású fesztivál változatos kulturális műsorokkal, gulyásfőző-versennyel és sok-sok érdekességgel várja a népzene és a népi hagyományok kedvelőit. A rendezvény a szombat délután 16 órakor kezdődő előadásokban csúcsosodik, melyek során 11 néptánc csoport lép fel. A fesztivál meghívottjai Tudor Neamţu, Medgyes polgármestere, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Balázs Béla, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége továbbá más neves közéleti személyiségek.
Vándorcsizma – egy táncfesztivál, amely mindenkit bevon körbe!
Erdély.ma

HUNGARIKUM NAPOK HÉTVÉGÉN
Kétnapos rendezvényre várja június 18–19-én az érdeklődőket a nagyszebeni Hungarikum Napok szervezője, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete. Szombaton az Astra falumúzeumban (korondi ház, az udvara és környéke) 10 órától gulyásfőző verseny lesz, 15 órakor kóstoló, értékelés, díjazás. 14 órától Mór és az EzerJó (turisztikai bemutató és borkóstoló), 16 órától az Astra falumúzeum szabadtéri színpadán szórvány néptánc gála (fellépnek a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske, a segesvári Kikerics, a dicsői Kökényes, a medgyesi Nefelejcs és a nagyszebeni Forgós néptánc együttesek), majd 19 órától táncház István Ildikóval és barátaival. Vasárnap 18 órától Kovács Géza kisplasztika kiállítása nyílik a Habitus Galériában, majd 19 órától Gerák Andrea és Lantos Zoltán koncertje zárja a rendezvényt a Thalia kistermében.
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket – magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a faluról. A Dálnok felfedezése című könyvet szombaton mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriuma újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
Ruxandra Hurezean A szabadság szele Dózsa falujában című írásában így fogalmaz: „A dálnokiak belevaló, egyenes embereknek tartják magukat, akik nem félnek a nehézségektől, s ha valamit a fejükbe vesznek, azt véghez is viszik.” A szerző ír a falu 2004-es önállósodásáról – amikor levált Maksáról –, a jelenlegi munkás hétköznapokról és a vasárnapi istentiszteletről, végül megjegyzi: „A lelkész tisztában van vele, hogy faluja egyetlen apró darabja a világ kirakójátékának, ahol úgy élnek, mint bárhol máshol. Háborúságban és békében, bőségben és szegénységben. Szeretetben és ellenségeskedésben egyaránt. De élnek.” Minden bizonnyal azzal a szándékkal indítanak a szerkesztők ezzel az írással, mert itt fogalmazódik meg leginkább Dálnok igazi vonzereje: az élni akarás. A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
„Mint bármelyik régi erdélyi települést, Dálnokot a határain és híres szülöttein túl a legendái is jól azonosíthatóvá teszik. Ez nem is történhetett volna másként. Hogyne születtek volna mondák egy olyan településen, amelyet dombok, erdők és a földből minden »előzmény« nélkül előtörő források öveznek?” – fogalmazza meg Liviu Iolu jelenlegi kormányszóvivő a Kincsek, gyógyító források és egyéb csodák című írásában.
Brănduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között annak az ágyúgolyónak a történetét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelven megírt szövegeit Csinta Samu fordította.
A tavalyi riporttábor egy másik termése a Dálnokot és a dálnoki emberek hétköznapjait megörökítő fotósorozat, amelyet Bíró István kolozsvári fotóművész készített, szombaton ezt is bemutatták. Az alkalomból Forró Ferenc, aki 1927-ben született a Gál-kúriában, üknagyapja (Gál Miklós, a kúria építtetője) Barabás Miklós által festett portréjának fotóreprodukcióját és a Gálok családfáját adományozta a kúria jelenlegi tulajdonosának, a Közösségért Alapítványnak.
Dálnokról és a dálnokiakról nem csak a messziről jött újságírók állítják, hogy életképes közösség, bizonyította ezt szombaton a Darkó Jenő Általános Iskola kisdiákjaiból álló Nefelejcs néptánccsoport is, a gyermekek rövid bemutatója pontosan illett mindahhoz, amiről szombaton szó volt a Barabás Miklós Központban.
Fekete Réka
Háromszék Erdély.ma