Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A cikkíró szerint idők során a különböző kormányzatok, közigazgatóságok, a katonaság elegendő mennyiségű térképet termeltek ahhoz, hogy az egyikkel mindig meg lehessen cáfolni a másikat Hargita megye és Neamt megye vitájában, hogy kié a Békás-szoros. A Békás-szorosnak nem csupán a román-magyar helyfoglalással kapcsolatos történelmi jelképrendszere vagy gazdasági vonzereje a fontos, hanem belefoglalható a jövőbeli, uniós szemléletű stratégiai fejlesztési elképzelésekbe is. Neamt megye 1968 óta saját megyetábláját próbálta az országút mentén kilométerenként előretolni, utóbbi napokban azonban már nagyméretű turisztikai jelzőtáblát is kihelyezett. Hargita megye tanácsa most sikeresen lépett közbe, a táblát leszerelték, de a tartóoszlopokat otthagyták. Neamt megye már jó ideje más csatornákon már tudatosan önmagához kapcsolta a Békás-szorost. A Neamt megyei tanács honlapján látható térképen a Békás szoros, a „Cheile Bicazului” egyértelműen Neamt megye része, ugyanígy van ez feltüntetve több angol, német, francia nyelvű más információs forráson, a turisztikai vásárok információhordozóin, egész sor román nyelvű kiadványon. /Székedi Ferenc: Táblaháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Székelyföld: folytatódik a határvita
A Neamţ megyei tanács által a Békás-szorosban felállított tábla építési engedélyének visszavonását és a helyszín eredeti állapotában való visszaállítását kérte Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök Vasile Pruteanu Neamţ megyei tanácselnöktől.
Borboly január 21-i levelében arra emlékeztette kollégáját, hogy a Neamţ megye turisztikai látványosságait hirdető óriáspannót törvénytelenül, Hargita megye területén helyezték el, ráadásul a telek a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkhoz tartozik.
A moldvai hatóságok sem ez utóbbitól, sem Gyergyószentmiklós önkormányzatától nem kértek engedélyt a tábla felállításához. A tanácselnök azt írja, hogy amennyiben a neamţiak nem tesznek eleget kérésének, megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, a Neamţ megyeiek a táblát múlt év augusztusában helyezték ki, de a Hargita megyei önkormányzat határozott tiltakozására pár nap múlva eltávolították. A tartóoszlopok viszont ott maradtak, rombolva a környezet arculatát.
A két megye vezetői 2009. augusztus elején abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott bizottság és a szakértői testület folytatja a munkát a vitás ügy rendezése végett, de álláspontjának kialakításáig mindkét fél tartózkodik a megyehatárt jelző táblák vagy feliratok elhelyezésétől.
Ennek ellenére a neamţiak elhelyezték a táblát, és ily módon Borboly szerint jelentős területet „leharaptak” Hargita megyéből. Az RMDSZ-es tanácselnök úgy vélte: „partizánakciójukkal” a neamţiak nemcsak a két megye, de a jószomszédi barátság és együttműködés határát is átlépték.
Mint ismeretes, a két megye között régóta tart a határvita, miután a Békás-szorost a neamţiak saját területüknek tekintik. A Hargita megyei önkormányzat álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, és a katonai térképek is azt igazolják, hogy a Békás-szoros Hargita megyéhez tartozik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a határvita Hargita és Neamţ megye között
Miközben a Hargita Megyei Törvényszéken tárgyalták a Hargita és Neamţ megye között zajló határvitát, Gyilkostón a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Parkőrség szervezett természetvédelmi meghallgatást a gyergyószentmiklósi önkormányzat által építendő sípályakomplexum, illetve a Neamţ megyei Békás falu (Bicaz Chei) azon igényéről, hogy a Mária-forrás vizét be szeretnék fogni közhasznú célokra. A két megye közötti pert június 8-ra halasztották, a természetvédelmi meghallgatáson még nem született végső döntés.
Nem ismernek határt. Évek óta vitatják a két megye közti határ helyét. Mint ismeretes, a Hargita és Neamţ megye közötti határvita évek óta húzódó probléma, melyre máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A vita tárgyát az a több tízhektáros terület képezi, amelyet mindkét megye magáénak akar tudni.
A két megye önkormányzati vezetői többször is tárgyalóasztalhoz ültek, 2005-ben közös bizottságot is létrehoztak, amely a határvitaügyben kellett volna döntsön. Legutóbb tavaly augusztusban zajlott egy tárgyalás Gyilkostó üdülőtelepen, ahol a felek abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott közös bizottság döntse el, hol van a tényleges határ a két megye között. Míg Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, addig Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak. Hargita megye tanácsa azt követően perelte be Neamţ megye önkormányzatát és prefektúráját, miután többször is felszólította a szomszédos megye elöljáróit, hogy a múlt év augusztusi tárgyalások értelmében nevezze ki a szakembereit a közös szakbizottságba. Hargita megye elöljárói sérelmezik, hogy Mihai Archip Neamţ megyei prefektus megtagadta a szakemberek delegálását a közös szakbizottságba.
Archip szükségtelennek tartja a szakbizottságot, ugyanis szerinte kataszteri dokumentumok és az 1998-ban a gyergyószentmiklósi önkormányzat által aláírt dokumentum bizonyítja, hogy a kérdéses terület az övék. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szerint azonban az 1998-ban kiállított dokumentum nem érvényes, mert nem törvény szerint állították ki, a kérdéses dokumentum semmissé nyilvánításáért egyébként a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a kataszteri hivatal is pert kezdeményezett.
Neamţ megye azonban más módszerekkel is erősíteni próbálja helyzetét a Békás-szorosban, ugyanis Békás község tegnapi természetvédelmi meghallgatásra előterjesztett projektje értelmében éppen a vitás területen lévő Mária-forrás vizét akarják ivóvízként hasznosítani. A Gheorghe Oniga polgármester által bemutatott tervek szerint első fázisban Békás községet szeretnék ellátni ivóvízzel, majd a későbbiek során juttatnának Damok és Magyarbékás községeknek is a Mária-forrás vizéből.
Elmondta: a Natura 2000 természetvédelmi övezetben lévő területen nem okoznának semmilyen környezetromboló tevékenységet a forrás környékén. Cosmin Butnar, a Nagyhagymás– Békás-szoros Nemzeti Parkőrség vezetője kifejtette, a természetvédelmi engedélyt csak úgy adhatják meg, ha módosítják a terület rendeltetését, vagyis megszüntetik szigorúan védett területnek tekinteni. Hasonlóan vélekedett a gyergyószentmiklósi önkormányzat által benyújtott sípályakomplexum terveiről is, amelyet Mezei János polgármester mutatott be a jelenlévőknek. Döntés még nem született egyik tervet illetően sem.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Törvénytelen határmódosítás Hargita és Neamţ megye között?
Törvénybe ütköző az a ’98-ban kiállított dokumentum, melyet a Neamţ megyei és a gyergyószentmiklósi önkormányzat írt alá a Hargita és Neamţ megye közötti határ módosítására vonatkozóan – hívja fel a figyelmet a székelyföldi megye tanácsa a csíkszeredai törvényszékhez címzett beadványában.
A két megye közötti határvita évek óta húzódó probléma, melyre máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A vita tárgyát az a több tízhektáros terület képezi, amelyet mindkét megye magáénak vall. A két megye önkormányzati vezetői többször is tárgyalóasztalhoz ültek, 2005-ben közös bizottságot is létrehoztak, amely a határvitában kellett volna döntsön.
Legutóbb tavaly augusztusban zajlott tárgyalás Gyilkostó üdülőtelepen, ahol a felek abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott közös bizottság döntse el, hol van a tényleges határ a két megye között. Míg Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, addig Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak. A Hargita Megyei Tanács törvényszékhez címzett beadványa szerint a 1998/7-es törvény világosan kimondja: a települések adminisztratív határainak megállapítása annak a bizottságnak a hatásköre, amelyet a prefektus rendeletére hoztak létre. Mivel Gyergyószentmiklós és Békás község adminisztratív határa megegyezik a két megye határával, a bizottságban benne kell lennie mindkét megyei önkormányzat illetékeseinek is – olvasható a beadványban.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Hargita vs. Neamţ megye: itt a határ, hol a határ?
Sem Gyergyószentmiklós önkormányzata, sem Hargita Megye Tanácsa nem adja fel a harcot a Békás-szorosért: a lassan hatodik éve zajló megyehatár-tisztázási keresetben alapfokú döntésre várnak. A következő per időpontját május 6-ra tűzték ki.
Évtizedesnél is jóval több immár, hogy a Gyergyószentmiklós-Békás települések közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita-Neamţ megyehatár pontos vonala vita tárgyát képezi. Gyakorlatilag a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező Gyilkos-tóért és a Békás-szorosért folyik a harc. Az 1968-as megyésítés óta a határ a 32-es km-nél lenne, ellenben már a kezdetekkor homályban maradt a konkrét határvonal. Egy bizonyos jegyzőkönyv szerint a település- és megyehatár a Gyilkos-tó és a Békás-szoros között húzódik.
Ahol a tábla, ott a határ?
2009 júliusában Neamți Megye Tanácsa a megye kezdetét jelző táblát állított fel a szoros bejáratánál, amit természetesen sem a gyergyószentmiklósi önkormányzat, sem Hargita Megye Tanácsa nem nézett tétlenül. A terítékre került határvita kapcsán novemberben pert indított az önkormányzat a kétes adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellen és hivatalosan felkérte a megyei tanács részvételét is a perben.
Közigazgatási térképekből több is van
Több szempontból is kérdéses a jegyzőkönyv létjogosultsága – állítja Gyergyószentmiklós önkormányzata.
„Első és legfontosabb szépséghibája, hogy keltezés nélkül született – beazonosíthatatlan tehát, hogy pontosan mikor látott napvilágot – annyi biztos csupán, hogy 2000. előtti. Másodsorban a jegyzőkönyv az 1996/7-es számú törvényre hivatkozik, amelynek metodológiája csak 2001-ben jelent meg – tehát a jogi környezet szerint 2001. előtt érvénytelennek számít bármiféle jogi lépést erre alapozni.
Mindemellett nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a ’68-as dekrétum megyéket behatároló döntése csak és kizárólag törvénnyel módosítható. A megyésítés szerint pedig a 32-es km-nél húzódna a határ. A kereset alapját szolgáltató jegyzőkönyv, amely ehhez képest jelentős különbségeket tartalmaz, Gyergyószentmiklós kárára, ilyen környezetben nem tekinthető adminisztratív dokumentumnak, csupán egy tényállást jegyző irat, nem több: egy többoldalú találkozó jegyzőkönyve, de adminisztratív erővel nem bírhat a hatályos törvénykezés értelmében” – írja közleményében a polgármesteri hivatal.
Vándorper, rugalmas határviszonyok
A gyergyószentmiklósi bíróság az intézményhez leadott keresetet a Hargita Megyei Törvényszékre küldte tovább, arra hivatkozva, hogy nem számít illetékes hatóságnak ez esetben. Békás azonnal áthelyezést kért, mondván: Hargita megye érdekelt, ezért nem pártatlan a döntésben. A legfelsőbb bíróság ilyen helyzetekben a perrendtartás szerint indoklás nélkül hoz döntést, így került 2011-re Prahovára a kereset.
A prahovai törvényszék alapfokon elutasította a felperes gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, azaz érvényesnek tartotta a metodológia nélkül és dátum nélkül jegyzett gyergyói-békási határt.
A perrendtartás megszegése okán a gyergyószentmiklósi önkormányzat megfellebbezte az alapfokú döntést. Így a település- és megyehatár ügye a Ploiești-i Táblabíróság asztalára került. A táblabíróság 2013. április 1-jén elfogadta az önkormányzat perrendtartási kifogásait és teljesen új eljárást kérve visszahelyezte az ügyet alapfokra, Prahovára.
Hargita Megye Tanácsa is kitartó
Hargita Megye Tanácsának álláspontja nagyjából megegyezik a gyergyószentmiklosi önkormányzatéval, azonban fontosnak látja megjegyezni, hogy a szomszédos megyék képviselőinek beleegyezése nélkül nem lehet érvényes egy határvitát képező dokumentum, különösen, ha ez egyben a megyék közötti határt is jelenti, közölte a maszol.ro kérdésére Borboly Csaba tanácselnök.
A megyei tanács jogászai szerint a jegyzőkönyvnek egyéb tartalmi hibái is vannak, mint például az, hogy azt az alpolgármester írta alá. A hatályos törvények szerint, mint a város törvényes képviselője, csak a polgármester intézkedhet, és ezt a hatáskört nem is adhatja át másnak.
A határt megállapító jegyzőkönyv 2009 óta zajló keresetének kérdésében Békás álláspontja, hogy a felperes Gyergyószentmiklós által elindított kereset elévült. Ebben a kérdésben a bíróság 2014. március 24-én hozott döntést, amelyben elutasította az elévülési kifogást és újabb tárgyalást tűzött ki május 6-ra.
Csibi Márti
maszol.ro,

Székely–moldvai együttműködés született
Együttműködési szerződést kötött hétfőn a Hargita és a Neamţ megyei önkormányzat a két megye közötti szociális és gazdasági kapcsolatok erősítéséről.
Az együttműködés keretében valósítanának meg például a Gyimesközéplok községhez tartozó Hidegség települést Gyergyódamukkal összekötő, 127A jelzésű útszakasz leaszfaltozását, illetve egy közösségi fejlesztési társulást is létrehoznának a közös tervek megvalósítására.
Az ünnepi eseményen jelen volt Borboly Csaba Hargita és Culiţă Tărâţă Neamţ megyei tanácselnök, Mihók Péter, Gyimesközéplok, illetve Anton Covasan, Damok község polgármestere, illetve a térség több elöljárója, valamint Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. Utóbbi az együttműködés szorgalmazójaként a sajátos helyzetű régiók gondjainak speciális kezelésére hívta fel a figyelmet, amire szerinte a megyék közötti együttműködés is jó lehetőséget teremt.
Borboly Csaba elmondta, bízik abban, hogy a megállapodás eredményeit a térség lakói is érezni fogják a mindennapjaikban, és azon reményének is hangot adott, hogy uniós forrásokkal közös projekteket valósíthatnak meg a térség turisztikai-gazdasági fejlődésére.
A Hargita megyei tanácselnök a két megye közötti tulajdonjogi vitákra is kitért, hangsúlyozva, hogy ezekre közös megoldást keresni, hiszen sok ezer hektár erdő és legelő sorsa rendezetlen. A székelyföldi elöljáró az etnikumközi kapcsolatokról szólva elmondta, reméli, munka nélkül maradnak azok a nacionalista politikusok, akik az etnikai feszültségekből élnek.
Culiţă Tărâţă Neamţ megyei tanácselnök arról beszélt, hogy Brüsszelből is jó szemmel nézik a közös pályázatokat, így az együttműködés révén nagyobb esély van pénzt lehívni elképzeléseik megvalósítására.
A moldvai elöljáró, aki maga is állattenyésztő, a vidék állattartóinak együttműködését is szorgalmazta, de a tulajdonjogi viták kapcsán is nyitottnak mutatkozott a párbeszédre. Mindkét tanácselnök hangsúlyozta, hogy a jogi viták nem zárják ki a más területeken való közös munkát.
A Hargita megyei önkormányzat küldöttsége tavaly szeptemberben Piatra Neamţon találkozott a szomszédos moldvai megye elöljáróival, ahol a közös problémákra kerestek megoldást. Többek között terítékre került a Békás-szoros népszerűbbé tétele a turisták körében, illetve a kétnyelvű turisztikai táblák kihelyezése.
Rámutattak, a Hidegség és Damuk község közötti útszakasz korszerűsítése az idegenforgalom fellendülését eredményezheti a térségben. A Gyimesekben ugyanis évről évre egyre több turista fordul meg, azonban amennyiben más látványosságokat is meg szeretnének nézni, elszigeteltsége miatt nem választják állandó szálláshelyül. Jelenleg ugyanis csaknem 180 kilométert kell utazniuk, ha például a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szoroshoz vagy a békási tóhoz akarnak eljutni.
Az aszfaltút megépítésével ez a távolság mintegy 150 kilométert rövidülne, hangsúlyozták, így a turisták fontolóra vehetnék, hogy a Gyimesekben foglaljanak szállást, és fellendülhetne a térség turizmusa. Krónika (Kolozsvár)