A határ menti üzleti beruházásokról tartottak Nagyváradon november 21-én konferenciát a Fekete Sas Szállóban, a Nagyváradi Ingatlankezelőség és a Debreceni Városháza közös szervezésében. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, a rendezvény lehetőséget biztosít a Bihar és Hajdú-Bihar Megyei kis- és középvállalkozóknak arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között. A konferencia egyik témája a nagyváradi ipari park létrehozása volt. Az önkormányzat döntése alapján egy 120 hektárnyi területen lenne a park a Borsi úton. /Határ menti beruházásokról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 22./

Várad: kétnyelvűségi precedens
Magyarul is megkapják az értesítést ezután azok, akik földet igényeltek vissza a nagyváradi önkormányzattól – jelentette be tegnap Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő. A politikus úgy véli, ez az eredmény mérföldkőnek számít a váradi közigazgatásban, ahol évtizedek óta nem volt példa ilyesmire
Sárközi Zoltán elmagyarázta: a földvisszaigénylések procedúrája szerint az érintett olyan levelet kap a Nagyváradi Ingatlankezelő Ügynökségtől (AIO), amelyben értesítik, mekkora területet kap vissza az államosított helyett. A parcellának azonban csak a száma szerepel a levélben, így az érintett a gyakorlatban nem tudja felmérni, pontosan hol is található.
A városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának kezdeményezésére mostantól egy műholdfelvételt is kapnak a lakosok, amelyen jól látható egy azonosítható főút, a kérdéses területet pedig az AIO emberei besatírozzák. Az értesítés mostanáig csak román nyelven jutott el az igénylőhöz, ezután azonban a magyar fordítás is helyet kap a borítékban. Sárközi kifejtette: az államosítások befejezésekor a váradi lakosoknak jóval több mint fele magyar nemzetiségű volt, így mostanra kijelenthető, hogy azoknak, akik földet kapnak vissza, mintegy 80 százaléka magyar, és szinte mindannyian idősek.
A helyzet egyszerűsítése végett a román nemzetiségű igénylők is megkapják a magyar nyelvű levelet, Sárközi szerint ebben lehetetlen sértő szándékot látni. „Mintegy hatvan éve nem küldtek ki olyan levelet a városházáról, amelyen a »Nagyvárad önkormányzata« kifejezés szerepelt a fejlécben” – fejtette ki a tanácsos. Megjegyezte: a procedúra módosításához nem volt szükség tanácsi határozatra, hiszen a közigazgatási törvény kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetében garantálja az anyanyelven való tájékoztatás jogát.
Elmondása szerint az RMDSZ azért épp most, a jelenlegi testület beiktatása után másfél évvel ültette gyakorlatba ezt a jogot, mert a már régóta érlelődő ötlet csak mostanra hozta meg a gyümölcsét. Sárközi azt mondja, ez az intézkedés csak az első lépés lehet a kétnyelvűség érvényesítésében. Meglátása szerint a „kis lépések politikája” valóban jobban érvényesül, mint a radikálisabb érdekérvényesítési próbálkozások.
„Könnyebb apránként közeledni a falhoz, ha még nem pattantunk vissza róla” – fogalmazott. A városi frakció koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt részéről sem ütközött semmilyen ellenállásba.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tavaly már felhívta a figyelmet a magyar ügyfélfogadás hiányára a városháza közönségszolgálati irodáiban. Lovassy Cseh Tamás városi elnök a Krónikának tegnap úgy nyilatkozott: reméli, hogy a változás „nem csak önös érdekeket szolgál”, és lesz folytatása.
„Nem a civileknek kellene először felszólalniuk a hasonló ügyekben, hanem az úgynevezett érdekvédelmi szervezetnek” – mondta. Meglátása szerint a kétnyelvű ügyintézésben a magyarul megfogalmazott formanyomtatványok is nagy szerepet játszanának. Az EMI tavaly a történelmi magyar utcanevek feltüntetéséről szóló, magyarul írott levéllel fordult a város polgármesteréhez, de azóta is csak román nyelvű, elutasító választ kapott.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyar értesítést kapnak a váradi föld-visszaigénylők
Mérföldkőnek tekinti Sárközi Zoltán helyi tanácstag (képünkön) a nagyváradi önkormányzat történetében azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a föld-visszaigénylési kérelmekre magyar nyelvű választ is küldjön az Ingatlankezelőség. A helyi koalíciós partnerekkel, a liberálisokkal könnyű volt megegyezni erről – mondta az önkormányzati képviselő.
A megyeszékhelyen zömmel magyarok igényeltek vissza földterületet, ez indokolja a román mellett a magyar értesítés megfogalmazását. Ebben a jogi osztály is együttműködött az Ingatlankezelőséggel, amelynek aligazgatójától, Porsztner Bélától hathatós segítséget kapott a kezdeményező RMDSZ-es frakció. A földtörvény alkalmazásáról egyébként Porsztner Béla szívesen ad felvilágosítást a munkaidőben hívható 0721/379-980-as telefonszámon vagy a posztnerbela@gmail.ro villanypostacímen.
Minden igénylő kétnyelvű értesítést fog kapni kérvénye elbírálásáról. A hivatalos levélhez pedig mellékelik a visszaszolgáltatandó területről készült légi felvételt, hogy megkönnyítsék a parcella azonosítását. Eddig ugyanis csak a helyrajzi számot, parcellaszámot tudhatta meg a tulajdonos, amiből nem derül ki, hogy merre található a szóban forgó telek. A birtokba helyezésről szóló értesítésben pedig – a helyszínen és az időponton kívül – az Ingatlankezelőség megadja egy kapcsolattartó személy elérhetőségét is, hogy az idős, mozgásukban korlátozott igénylőknek segítsenek eljutni a földjükre, ahol személyesen kell aláírniuk az átvételi jegyzőkönyvet.
Az újítások nem kerülnek pénzbe, de sokat jelenthetnek a váradiak közérzetének javulásában – véli az önkormányzati képviselő, s hozzátette, hogy az anyanyelvhasználatot a helyhatóság más intézményeiben is igyekeznek bővíteni, hiszen a közigazgatási törvény erre lehetőséget ad, amivel élni kell, s meg is érett rá a helyzet.
Máté Zsófia. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nagyvárad a kétnyelvűség útján
A nagyváradi földvisszaigénylők hamarosan magyarul is kézhez kapják az első hivatalos értesítéseket.
A román önkormányzati törvény szerint minden olyan településen, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségek nyelvén is szavatolni kell az ügyintézést. Nagyvárad lakosságának 27 százaléka magyar. Az 500 földvisszaigénylő 70-80 százaléka idős, románul alig beszélő ember, az önkormányzat RMDSZ-frakciója ezért javasolta a kétnyelvű ügyintézést.
Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő hozzátette: „Akiktől akkor elvették huszonéves fiatalemberek voltak, most 70, 80, 90 évesek és számukra sokkal jobban érthető és alkalmazható a magyar nyelven történő kommunikáció".
Porsztner Béla az Ingatlanügyi Hivatal igazgató-helyetettese hozzátette: „Technikai oldala a dolognak, hogy egy térképet is fogunk csatolni, ami által ők fogják tudni konkrétan, hogy hol lesz a tulajdonba helyezés".
A nagyváradi önkormányzatnál a jövőben több szolgáltatást is kétnyelvűsítenek. Forrás: Erdély.ma

Színházfelújítás harmadik szakaszban
Nagyvárad – Harmadik szakaszába lépett a nagyváradi állami színház épületének felújítása.
A nagyváradi színház épületének külső felújítása, illetve a díszítőelemek restaurálása után mindazoknak a munkálatoknak az elvégzése maradt hátra, amelyek a két előző kiírásból kimaradtak. A jelenlegi munkálatok két részre oszlanak, tájékoztatta lapunkat Benyovszky Tünde, a Nagyváradi Ingatlanügyi Hatóság aligazgatója, akitől megtudtuk azt, hogy a nagyobb 5.224.520 lej értékű projekt az elektromos, a fűtési és a csatornahálózat cseréjét foglalja magában, de egyebek mellett a mellékhelyiségek, a hangosítás, a klímaberendezés felújítását is ennek a projektnek a keretében kell elvégezni. A munkálatokat a Constructorul Salard cég nyerte el.
Csőakadály
„A legnagyobb gondot a felújításnak ebben a szakaszában az okozza, hogy a Madách utcai fogyasztókat kiszolgáló fűtéscső a színház alatt halad el. Ahhoz, hogy az alagsort felújíthassuk, ezt a csövet ki kell vezetni az épület alól. A Hőerőmű július 21-én elkezdte ezt a munkát, a fűtéscsövet másfelé fogják elvezetni, így biztosítva lesz a fűtés a színház körüli fogyasztók számára” – mondta Benyovszky Tünde. Az aligazgató hozzátette, hogy a munkálatok elvégzésének határideje 2011 februárja. Egyelőre az előre megállapított ütemterv alapján halad a munka, ami azonban elhúzódhat, hiszen ebben a harmadik szakaszban még további külső munkálatokat is el kell végezni, például a színház körüli járdákat is fel kell újítani, és az ereszeket is le kell vezetni közvetlenül a csatornahálózatba. „Ezen esetekben a megbízott vállalat csak azok után tudja elvégezni a munkát, miután a vízügyi társaság és a Hőerőmű a maga során előkészítette a terepet” – jelezte Benyovszky Tünde.
Húzódhat
A felsoroltak mellett, végső fázisként történik meg a színház bútorzatának beszerzése. Ezt a kiírást az Arhitectura&Mobili cégszövetség nyerte meg 807 ezer lejes ajánlatával, mely vállalta azt, hogy négy hónap alatt biztosítja az összes szükséges bútorzatot. Ők azonban a fő kivitelezőhöz vannak kötve, ugyanis a bútorok beszerzését csak a nézőtér elkészülte után lehet megkezdeni, jelezte Benyovszky Tünde. Végezetül az aligazgató elmondta, hogy a színház felújítási munkálatainak mindhárom szakaszában a Bihar Megyei Tanács utalta és utalja át a szükséges pénzt, a város csak az ingatlan kezelését vette át arra az időszakra, amíg a felújítási munkálatok tartanak. Az aligazgató által nyújtott tájékoztató után kilátogattunk a felújítások helyszínére is, ahol a munkások éppen az elektromos vezetékeket süllyesztették a falba. A felújítással kapcsolatos különböző feladatokkal megbízott személyek közül többen is elmondták, hogy a jövő februári határidő nagyon optimista előrejelzés, sokkal valószínűbb az, hogy a teljes felújítás a jövő évi színházi évad kezdetére (2011 július – szeptember) készül el.
Pap István. erdon.ro

Májusra lesz kész a Holnaposok-szoborcsoport
Bár az eredeti határidő január közepe lett volna, valószínűleg csak májusban kerülhet leleplezésre a nagyváradi Holnap Irodalmi Társaság tagjait ábrázoló szoborcsoport. Benyovszky Tünde, a Nagyváradi Ingatlankezelőség aligazgatója megkeresésünkre elmondta: a bürokrácia volt az oka, hogy néhány hónappal csúszott a szerződés aláírása – hosszadalmas papírmunkára és az előírások szigorú betartására volt szükség, hiszen a szoborcsoport közpénzből készül.
„Eredetileg tavaly szeptemberben írtuk meg a közbeszerzési pályázatot, s akkor úgy számoltuk, január 15-e lehet az átadási határidő. A bürokratikus procedúra miatt azonban a kivitelezési szerződést csak december végén sikerült aláírnunk, így a négy hónapos periódus, amit a kivitelezésre szánunk, csak április végén jár le” – magyarázta el lapunknak Benyovszky Tünde.
A tenderre egyébként egyetlen képzőművész jelentkezett, Deák Árpád, akinek köztéri alkotásaival Nagyszalontán, Budapesten, de még Párizsban is találkozhatunk. Tervére öttagú zsűri bólintott rá: Biró Rozália alpolgármester, Jakobovits Márta képzőművész, a képzőművészek egyesületének nagyváradi reprezentánsa, Benyovszky Tünde, illetve a helyi önkormányzati testület két képviselője. A képzőművész a Krónikának elmesélte: feltétlenül szüksége van a négy hónapnyi időre, hiszen a bronzszobor különleges, úgynevezett viaszvesztéses technikával készül. Előbb az alakokat agyagból mintázza meg az alkotó, majd a mintákról viaszból készül levonat, amelyet kerámiával vonnak be, és ebbe öntik ki végül a bronzfigurákat.
A szoborcsoport egyébként maga is rendhagyó lesz: interaktív köztéri alkotásként tervezte meg alkotója. Az irodalmi alakok között ugyanis egy üres szék is lesz a kompozícióban, amelyre bárki leülhet majd, és a váradi irodalmi élet, egyben a magyar irodalom nagyságainak bronzalakjaival – Ady Endrével, Dutka Ákossal, Emőd Tamással és Juhász Gyulával – közös fotót készíthet. A kompozíció az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelében áll majd.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kész a Sas-palota homlokzata
Lebontották az állványokat a nagyváradi Fekete Sas-palota Szent László (ma Unirii) téri homlokzatáról is, miután az építő cég elkészült a helyreállítási és restaurálási munkálatokkal. Tegnaptól ismét teljes pompájában megtekinthető a múlt századeleji szecessziós építészet eme keletközép-európai gyöngyszeme.
A Nagyváradi Ingatlankezelőség tavaly újíttatta fel a Sas-palota Kossuth (Independenţei) utcai homlokzatát, mostanra pedig elkészültek a Szent László tér felőli homlokzattal is. A munka végeztével és az állványok elbontása után zavartalanul folytatódhat a főtér átépítése a keleti oldalon is, a palota szomszédságában.
Jelenleg a Fekete Sas passzázsának belső munkálatai zajlanak. Egyebek mellett megerősítik a tetőszerkezetet, újjáépítik az üvegtetőt, lecserélik az ablakokat, továbbá a teljes átjáróban restaurálják az eredeti, múlt század eleji falfestést. A felújításhoz még tavaly januárban fogtak hozzá.
A közel 8 millió lej (áfával) összértékű beruházás határideje 24 hónap, azaz 2016 január vége. Jelenleg a munkálatok 86 százalékával készültek el, melyre a teljes összegből 6,54 millió lej lett eddig átutalva. A munkálatokat a Constructorul Sălard Kft. végzi.
Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a passzázs kőburkolatának, az úgynevezett mozaik ismételt felújítására kiírt második versenytárgyalásra egyetlen cég sem jelentkezett.
S. T. K.
Reggeli Újság (Nagyvárad)