Ritli László lett az új egészségügyi miniszter
Cseke Attila lemondását követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ritli Lászlót, a Nagyváradi Gavril Curteanu Városi Kórház igazgatóját javasolta az Egészségügyi Minisztérium élére.
Ritli László 1948-ban Nagyváradon született, Temesváron végezte el az orvosi egyetemet, majd a hetvenes és a nyolcvanas években a Vaskohsziklási Városi Kórházat irányította, illetve ellenőrként dolgozott a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságon. 1990-ben kinevezték a Nagyváradi Gyermekkórház igazgatóhelyettesévé, 1997 és 2009 között a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot irányította. A pediátria, az onkológia és a hematológia területén szaktekintélynek számító orvos a Nagyváradi Egyetem Orvostudományi Karán tanít, 2010 óta a Nagyváradi Városi Kórház orvos igazgatója.
A Demokrata Liberális Párttal folytatott koalíciós egyeztetések során a felek megegyeztek abban, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tevékenységét az egészségügyi tárca koordinálja, így az egészségügyi közpolitikát egy intézményen belül, egységesen lehet megvalósítani.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség köszönetet mond Cseke Attilának egészségügyi miniszterként folytatott tevékenységéért, kiváltképpen az általa elkezdett reformokért, amelyeket – a Szövetség álláspontja szerint – mindenképpen folytatni kell.
Ritli László egészségügyi miniszterré való kinevezését lapzártánk előtti hír szerint Traian Băsescu államelnök aláírta, s őt tegnap késő este be is iktatták tisztségébe.
(RMDSZ-közlemény) Nyugati Jelen (Arad)

Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok
Nagyenyed/Fehér – Ötödik alkalommal rendezték meg Nagyenyeden a Magyar Kulturális Napokat, idén, november 9–11-én. Pénteken, november 9-én 16 órakor volt az ünnepélyes megnyitó a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, ahol Kováts Krisztián, a Fehér Megyei RMDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Király László és Józsa Miklós ny. magyartanárok Áprily Lajos életét és munkásságát méltatták. Király László tanár úr előadásából a jelenlévők nagyok sok érdekességet tudhattak meg: Nagyenyed, a Kollégium nagy hatással voltak Áprilyra és költészetére. Józsa Miklós tanár úr röviden bemutatta Áprily életrajzát és az enyedi éveket.
Ezek után Jancsó Miklós és Rekita Rozália kolozsvári színművészek a „Magasra száll az ember dallama” című versösszeállítással tisztelegtek Áprily Lajos emléke előtt.
Szombat délelőtt, Lőrincrévén, a református gyülekezet termében, a helyi születésű Karsai Zsigmond néptáncos, népdalénekes, festőművész emlékkiállítását lehetett megtekinteni. Este a nagyenyedi LUK étteremben szüreti bált rendeztek meg. Itt bemutatták a Fehér Megyei RMDSZ jelöltjeit a december 9-i parlamenti választásokra:
Tóth Csaba Kálmán az 1-es számú egyéni választókerület képviselőjelöltje. 1952. június 2-án a Kovászna megyei Nyújtódon született. Tanulmányait a Csombordi Mezőgazdasági Líceum, borászati szakán, majd a Gyulafehérvári Egyetemen végezte. A Gyulafehérvári RMDSZ elnöke, s jelenleg a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdatisztje.
Szabó Dániel (2-es számú egyéni választókerület) 1983. május 22-én született Magyarlapádon. Tanulmányait a Bethlen Gábor Kollégiumban, és Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Egyetem testnevelés és sportszakán végezte. A MIÉRT országos elnökségi tagja, Fehér Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, a Magyarlapádi Ifjúsági szervezet elnöke. Jelenleg Torockón és Magyarlapádon tanít.
Kováts Krisztián (3-as választókerület) 1964. július 31-én született Lippán. Tanulmányait a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban kezdte, majd 3 felsőfokú oklevelet szerez: a Kolozsvári Babeş–Bolyai egyetemen matematika tanári, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem erdő- és vadgazdálkodási szakán mérnöki, majd Gyulafehérváron a jogi oklevelet szerez. Jelenleg az Állami Birtokok Ügynöksége Fehér Megyei Területi Kirendeltségének igazgatója és a Fehér Megyei RMDSZ elnöke.
·Kerekes György (4-es számú választókerület) 1974. november 19-én született Nagyenyeden. A Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett, majd a Temesvári Közgazdasági Egyetemen szerez diplomát. Jelenleg a nagyenyedi polgármester tanácsosa.
Szűcs Attila (5-ös választókerület) 1975. szeptember 28-án született Topánfanván. Tanulmányait az abrudbányai HCC elméleti középiskolában végezte, majd Aradon az ékszerész mesterséget sajátította el. Jelenleg az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület idegenvezetője, nemzetközi turisztikai ügynök.
 Kopentz Lóránd-Márton  az 1-es választókerület szenátorjelöltje. 1976. augusztus 27-én született Kolozsváron. Tanulmányait az aranyosbányai elméleti középiskolában kezdte, majd Aradon szerez orvosi diplomát. Elvégezte a Nagyváradi Egyetem Orvostudományi és Gyógyszerészeti Karát, gyógyszerész szakosítással. Jelenleg egy gyógyszertár adminisztrátora és egyetlen részvényese, s az Abrudbányai RMDSZ elnöke.
 Pálosy János (2-es választókerület) 1957. június 21-én született, Marosvásárhelyen. Tanulmányait Marosújváron és Marosvásárhelyen végzi, majd a Brassói Műszaki Egyetem Gépészeti szakán gépjármű gépészmérnöki oklevelet szerez. Jelenleg Marosvásárhelyen a ROMBELT KFT technikai igazgatója és a Marosújvári RMDSZ elnöke.
Vasárnap 11 órai kezdettel Marosgombáson falunapot ünnepeltek. Igét hirdetett Sikó Levente helybeli református lelkipásztor, majd sor került a Székely Mihály-emléktábla avatására. Délután a Magyar Kulturális Napok befejezéseként a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban életmű kiállítás volt Székely Mihály születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából. Megnyitó beszédet mondott Pópa Tibor nagyenyedi református lelkész, az ünnepelt tanári pályáját méltatta volt pályatársa, Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár.
Érsek Attila
Nyugati Jelen (Arad)

Nem lehet magyar nyelven felvételizni
Az idén nem lehet magyar nyelven felvételizni a Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészti Egyetemre.
Dr. Florian Bodog dékán lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta, hogy nagyon kevesen kérték azt, hogy magyar nyelven felvételizhessenek, ezért az idén a felvételi lebonyolításának módszertanában már nem szerepel a magyar nyelvű felvételi lehetősége. Bodog hozzátette, hogy az elmúlt években lehetett magyarul felvételizni, de akkor is nagyon kevesen kérvényezték ezt, sőt, tudomása van olyan esetről is, amikor magyar anyanyelvű diák a felvételi vizsga ideje alatt kérte azt, hogy inkább a román nyelvű tesztet adják oda neki, mert azt könnyebben megérti.
Visszaállítanák
A dékán elmondta azt is, hogy amennyiben a jövőben lesznek kérvényezők, akkor visszaállítják a magyar nyelvű felvételi lehetőségét. Sőt, annak lehetőségét is tanulmányozzák, hogy magyar nyelvű szakot hozzanak létre az egyetemen belül, ehhez viszont természetesen elegendő számú magyar anyanyelvű hallgatóra lenne szükség. „Vannak kollégáink, akik jól beszélnek magyarul, úgyhogy ebből a szempontból nem jelentene gondot magyar szakot létesíteni, viszont évfolyamonként legalább ötven hallgatóra lenne szükség ahhoz, hogy a szak működhessen” – fejtette ki Bodog. Július 25-ig lehet még beiratkozni az orvosi egyetemre felvételire, a felvételi vizsga július 27-én fog lezajlani.
Pap István
erdon.ro

Magyar egyetem (ál)riadó kánikulában
A romániai magyar sajtót hamar bejárta a hír, miszerint Florian Bodog, a Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karának dékánja latolgatja annak lehetőségét, hogy magyar szak indításával bővítse és népszerűsítse az általa vezetett intézményt. Amúgy nem szenvednek hallgatóban hiányt, nyilatkozta, mivel a tíz hasonló profilú romániai egyetemhez képest akkor tartják a felvételi vizsgát, amikor az már mindenhol lejárt. Így biztosan megtelik a 195 tandíjmentes és a 485 tandíjköteles hely, és az angol nyelvű képzés is.
A dékán, aki egészségügyi asszisztensből lett sebészorvos, majd a politikával is kacérkodva államtitkári tisztséget töltött be az egészségügyi minisztériumban, a kormányzó szociáldemokrata párt szenátori székéért mondott le vezető funkciójáról. Bár sok vád érte tetemes vagyona, valamint egy svájci cég bőkezű támogatása s az ezzel járó Föld körüli utak miatt, jelenleg a rektori székért szeretne harcba szállni, s tervei közé tartozik az általa vezetett kar önállósítása is. Részben ennek tulajdonítható utóbbi kijelentése, miszerint a magyar szak beindításával a hasonló romániai felsőfokú intézetek között kicsinek számító váradi kar önálló egyetemmé nőhetné ki magát.
A nagyvonalúnak tűnő dékán látszólagos lezsersége azért meglepő, mert a magyarellenesség páncéljába szorultmarosvásárhelyi többségi vezetésnek és a szenátus tagjainak azonnal elborul a józan logikája, ha önálló magyarintézetekről esik szó. Számukra a tanárhiány is megoldhatatlan, amit a magyar oktatás végleges akkreditációjának az akadályozására használnak fel. Hiába érkezett a magyarországi egyetemekről a baráti kéznyújtás, azt pontosan az általuk be nem tartott törvényekre hivatkozva utasítják el. Ezzel szemben Florian Bodog könnyedén kijelenti, hogy Váradon jelenleg is ingyenesen oktatnak magyarországi tanárok, s a határon túli egyetemek segítségére továbbra is számíthat. Véleménye szerint a magyar oktatás beindítása érdekében a törvényt sem kell megváltoztatni, mindössze a felsőoktatás minőségét biztosító testületnek kell kedvező véleményt mondania. Mégsem kell készpénznek venni a kijelentéseit. Florian Bodog aggódik ugyanis, hogy a költséges akkreditációt megszervezve lesz-e magyar diák, aki a váradi egyetem bizonytalan 50-es csoportját választja? Továbbá azt is bevallotta: tart attól, hogy a megvalósult magyar szak önállóságáért nem kezdődnek-e Váradon is tüntetések. Ugyanakkor kétségei vannak afelől is, hogy kell-e magyarul tanuló orvos Romániában, amikor a kórházakban mindenki románul beszél (?) Majd a váradi portálnak adott interjúban pontosít: egy 15-ös magyar csoport lenne az igazán elfogadható. Egy olyan "igen is meg nem is", ami van, de alig látszik, tehát könnyen lehet irányítani és manipulálni. Ahogy végső soron szinte valamennyi "többségi" jószándékot ez az elképzelés vezérel. Egyetemekben, iskolákban csakis közösen tudják elképzelni az oktatást, mint a féltékeny házastárs, aki inkább megfojtja a feleségét, minthogy beleegyezzen a válásba.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Nincs elég érdeklődő a magyar nyelvű nagyváradi orvosképzéshez
Egyelőre nincs elegendő érdeklődő ahhoz, hogy magyar nyelvű orvosképzés induljon be a Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – közölte hétfőn Florian Bodog, a felsőoktatási intézmény dékánja.
A magyar nyelvű nagyváradi orvosképzés először tavaly augusztusban merült fel. A Maszolnak Florian Bodog hétfőn azt nyilatkozta: a továbbra is nyitottak a magyar oktatás beindítása iránt. Ehhez legalább 50 diákra van szükség, azonban jelenleg nagyon kevesen érdeklődnek a magyar oktatás felől.
„Évente alig egy-két személy érdeklődik, a magyar diákok többnyire Marosvásárhelyre mennek tanulni” – mondta. Hozzátette: náluk nem csak a régióból, hanem akár Magyarországról is tanulhatnának diákok.
Becslése szerint a magyar oktatás költségeinek fedezésére évente 70 ezer lejes összeget kell előteremteni. Ez az engedélyeztetés mellett az oktatók honoráriumát és az egyéb költségeket is fedezné – mondta a dékán.
Florian Bodog korábban azt nyilatkozta: a magyar oktatás beindításában látja annak a lehetőségét, hogy a nagyváradi egyetem kinőjön a kicsinek számító tanintézetek sorából. Mint mondta: nem ütközne nehézségbe a magyar tanerők biztosítása az egyetemen, hiszen az egyetemen jelenleg is tanítanak helyi, magyar anyanyelvű tanárok és Magyarországról meghívott tanárok.
Romániában jelenleg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) folyik magyar nyelvű orvosképzés. Az egyetem román vezetése azonban az intézményi autonómiára hivatkozva nem hajtotta végre azokat a törvényi előírásokat, amelyek a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát biztosították volna, és ez feszültségeket gerjesztett az intézményen belül.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

Magyar nyelvű orvosképzés Nagyváradon?
A Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tannyelvű szekció beindítását tervezi a következő egyetemi tanévtől. Persze csak akkor, ha lesz elég diák, tudtuk meg dr. Florian Bodog dékántól, akit erről a tervéről faggattunk.
Tavaly merült fel először az az ötlet, hogy magyar tannyelvű szekciót kellene indítani a váradi orvosi egyetemen, árulta el lapunknak dr. Florian Bodog, a Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja. Elmondta, hogy a magyar szekció beindításához alapvetően három dologra van szükség: az akkreditációs folyamat beindítására, megfelelő tanárokra és kellő számú jelentkezőre. Kifejtette, hogy az akkreditációs dosszié összeállítása és maga az akkreditálási folyamat nem jelentene különösebb fennakadást az intézménynek, hiszen azt egy-két hónapon belül meg lehetne szerezni. A szakembergárdával sem lenne gond, mert Bodog elmondása szerint a váradi egyetemen előadó orvosok nagy része román és magyar nyelven is tud oktatni, ráadásul máris vannak magyarországi kollégák, akik felajánlották szolgálataikat arra az esetre, ha beindul Nagyváradon a magyar nyelvű orvosképzés.
Legalább ötven
Bodog felhívta a figyelmet arra, hogy ezek mellett „nekünk biztosítani kell azt, hogy lesz legalább ötven diákunk, hogy ez a szak kifizetődő legyen, és hogy ne szerződtessünk tanárokat, akiket aztán kénytelenek legyünk elbocsátani”. A dékán elmondta, hogy a piacfelmérést megkezdték, már kaptak is pozitív visszajelzéseket, és amennyiben meggyőződnek arról, hogy biztosítva van a kellő számú, tehát minimum ötven diák, akkor beindítják az akkreditációs folyamatot, aminek nyomán megkezdheti működését a magyar nyelvű szak. Bodog hozzátette, hogy az egyetem képviselői márciustól járják végig a magyar tannyelvű iskolákat, hogy felmérjék, lenne-e igény a diákok részéről a magyar tannyelvű orvosképzésre Váradon. Bodog kijelentette, hogy főként a Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Arad megyei magyar fiatalokat célozzák meg, de nem tartja kizártnak, hogy Magyarországról vagy akár Bukarestből is jöjjenek Váradra tanulni a magyar orvosi szakra.
Költségek
Kérdésünkre válaszolva Bodog elmondta, hogy minden új szekció megindításakor általában minden hely költségtérítéses, mindazonáltal elképzelhető, hogy ezúttal lesznek államilag támogatott helyek is. „Mindez azon múlik, hogy a minisztérium jóváhagy-e államilag támogatott helyeket” – fogalmazott Bodog, elárulva, hogy már folyatott megbeszéléseket a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel ezügyben, akikkel közösen fog lobbizni a minisztériumnál annak érdekében, hogy legyenek államilag támogatott helyek a beindítandó magyar tannyelvű szakon. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerülne a tandíj a magyar diákoknak, Bodog azt válaszolta, hogy e tekintetben még nem végezték el a számításokat, de hozzátette, hogy a magyar szak költségei nagyjából megegyeznének bármilyen más nem román nyelvű szak működtetési költségeivel, ezért ebből a szempontból bizonyos támpontot nyújt az a tény, hogy a nagyváradi orvosi egyetemen az angol tannyelvű szakra járó egyetemisták évente 4000–5000 euró tandíjat fizetnek.
Államvizsga románul
Florian Bodog a továbbiakban kifejtette, hogy amennyiben beindul Váradon a magyar tannyelvű szak, akkor a vonatkozó törvényi előírások alapján az első három évben minden kurzus és gyakorlati foglalkozás magyar nyelven zajlana, ezt követően azonban a páciensekkel történő gyakorlati foglalkozások román nyelven történnének, illetve az államvizsgát is román nyelven kell majd megtartani. Bodog hozzátette, hogy ez talán hátránynak tűnik a marosvásárhelyi orvosi egyetemhez képest, ahol mindent magyarul tanulnak a diákok és az államvizsga is magyarul zajlik, viszont a váradi rendszer előnyt is jelenthet, hiszen az itt végző orvos könnyen tud majd érvényesülni román és magyar nyelvű közegben is.
Rektoraspiráns
Egyébiránt Florian Bodog pályázni fog a Nagyváradi Egyetem rektori tisztségére is. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy rektorként is szorgalmazni fogja-e a magyar tannyelvű oktatás bővítését a különböző karokon. Bodog válaszában kifejtette, hogy az egyetem hosszú távú stratégiájában szerepel az a célkitűzés, hogy a romántól eltérő nyelveken, tehát magyarul is induljanak új szakok, amennyiben erre van igény. Mint mondta, ő nem zárja ki magyar tannyelvű szekciók beindítását más karokon, viszont ez inkább a dékánokon múlik, hiszen ők tudják pontosan felmérni azt, hogy milyen szakembergárdával rendelkeznek, és azt is, hogy mire van igény a hallgatók részéről. „De elmondhatom, hogy európaivá kell válnunk, és a románon kívül más nyelveken is kell oktassunk, mert máskülönben elszigetelődünk” – zárta szavait a dékán.
Pap István. erdon.ro

Lesz magyar felvételi az orvosin
Volt hatása a Bihari Naplóban közölt felvetésnek, így a következő tanévben lesz magyar nyelvű felvételi vizsga a nagyváradi egyetem orvosi karán.
A Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karának kari tanácsa legutóbbi ülésén megszavazta azt, hogy a soron következő felvételi vizsgák alkalmával a felsőfokú tanintézmény magyar nyelvű felvételi vizsgákat is tartson. A részletekről dr. Pallag Annamária az orvosi egyetem dékánhelyettese tájákoztatta lapunkat elmondva, hogy az elmúlt időszakban  – egyébként többek között a Bihari Naplóban a témában közölt cikk hatására is – összesen százöt kérvény érkezett a kar titkárágára arról, hogy legyen magyar nyelvű felvételi vizsga a váradi orvosin. Ezek nyomán a kari tanács elgoadta azt a javaslatot, hogy magyar nyelvű felvételit is szervezzenek a következő tanév elején.
Dr. Pallag Annamária hozzátette, hogy az elkövetkező időszakban az egyetem felveszi a kapcsolatot a magyar tannyelvű iskolákkal, amelyektől segítséget kér abban, hogy fordítsák le magyarra a felvételihez szükséges tananyagnak azt a részét, ami még nincs meg magyarul az egyetemnek. Dr. Pallag Annamária kiemelte, hogy a felvételire való beiratkozáskor a jelentkezőknek ismét jelezniük kell majd azt, hogy magyar felvételi vizsgát igényelnek. Ennek formája még nincs eldöntve: lehet, hogy egy külön kérvényben kell majd ezt kérvényezni, illetve lehet, hogy a beiratkozási formanyimtatványon fog szerepelni ez opcióként. Dr. Pallag Annamária kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a magyar nyelvű felvételi megszervezése mellett a kar nem tett le arról, hogy magyar tannyelvű szekciókat hozzon létre az orvosi karon.
Pap István. erdon.ro