Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyváradi Állami Filharmónia
69 tétel
2001. szeptember 3.
"Megjelent a Dukrét Géza szerkesztette Partiumi Füzetek 17. kötete, mely Emődi János Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból című munkáját tartalmazza. Emődi János, a nagyváradi Filharmónia Zenekar első csellistája muzsikált hétről hétre a váradi zenekedvelőknek, de ha kellett, Szatmár (vagy más város) zenekarát segítette ki, vagy különböző együttesekkel a világ zenepódiumait járta. Érdeklődése a barlangi ősleletek, a régészet felé terelték. Az idők folyamán felgyűlt óriási leletanyagát (lakása egyszerűen múzeummá vált) fel kellett dolgozni. Megszerezte a kellő egyetemi diplomát. Így lett Emődi János kitűnő régész, akinek több tucat tudományos dolgozata látott napvilágot az erdélyi bronzkorról, vaskorról vagy a közép- és újkori építőművészetről és iparművészetről. Legutóbb két kötetben (Történeti adatok Nagyvárad múltjából, Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998-1999) adta közre az általa feltárt váradi régészeti leleteket, levéltári adatokat és azok történelmi értékelését. /Wanek Ferenc: Egy különös monográfia margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2002. július 1.
"Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"
2002. szeptember 27.
"A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "
2003. március 6.
"Március első hétvégéjén immár hagyományszerűen volt Nagyváradon ünnepi táncház-találkozó. A Nagyváradi Táncház Egyesület a Csillagocska Alapítvány gyermektáncházzal közösen szervezte meg a márc. 1-jei rendezvénysorozatot. Kézműves-foglalkozásokon vehettek részt az aprók, majd kolozsvári táncházasok oktatták a kicsiket az aprók táncában. A gálaműsorban felléptek a borsi Galagonya gyermek népi táncosai, a bihardiószegi Szömörce, a Nyíló Akác népi együttes, Magyarlapád hagyományőrzői és az Állami Filharmónia magyar tánccsoportja. Nagyváradon rendszeresen szerveznek táncházat. /Ünnepelt a váradi táncház-mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"
2003. szeptember 27.
"Ötvennégy év után végre saját koncertterme van a Nagyváradi Állami Filharmóniának; az intézmény koncertjeit eddig a Nagyváradi Állami Színházban tartották. A hangversenyterem átadásakor emléktáblát avattak a filharmónia épületének I. emeletén. A kétnyelvű fehér márványtáblát, melyen Enescu és Bartók bronzplakettje látható, (Kristófiné Hoványi Judit alkotása), Sarkadi Zsolt igazgató leplezte le. Az emléktáblát a négy legfontosabb váradi felekezet képviselői áldották meg: Tempfli József római katolikus megyés püspök, Virgil Bercea, görög katolikus püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője és Vasile Bota ortodox vikárius. /Pengő Zoltán: Enescu-Bartók-emléktáblát avattak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"
2003. november 11.
"A nagyváradi filharmónia tavaly alakult magyar néptáncegyüttese A só útja című táncjátékkal először mutatkozott be nov. 9-én Nagyváradon. A Zsidó Ferenc és László Csaba dramaturgiai ötletein alapuló táncjáték a só útját követi Erdélyen át, kitermelésének helyétől, a Székelyföldtől egészen az alföldig. Ennek megfelelően sóvidéki, küküllőmenti román, cigány és magyar, mezőségi, kalotaszegi, szilágysági és szatmári táncok kerültek be a táncrendbe. A László Csaba, az Udvarhely Néptáncműhely művészeti vezetője által rendezett, koreografált előadást az Állami Színház Szigligeti társulatának bérletes előadásaként láthatja a közönség, majd kiszállásokon is megtekinthető lesz. /Pengő Zoltán: A só útja Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"
2003. november 21.
"László Csaba 1985-ben a brassói Transilvania Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, az erdélyi magyar néptánccal egyetemista korában kezdett ismerkedni. A 80-as évektől számos néptánc- és népzenegyűjtést végzett. Alapító tagja volt a Sepsiszentgyörgyön 1983-ban megalakult Stúdió, majd az 1990-ben ugyanott létrejött Háromszék Táncegyüttesnek. 1987-ben Székelykeresztúron megalakította a Pipacsok Néptáncegyüttest, melynek azóta is vezetője és koreográfusa. Néptáncfeldolgozásai ennek az együttesnek a műsorában kerültek színpadra. Kezdeményezője és főszervezője a Székelyföldi Tánctábornak. Az 1998-ban megalakult Udvarhely Táncműhely hivatásos táncegyüttes művészeti vezetője lett. Itt készült fontosabb műsorai: Táncos idők, Tragédia, Együttélésben, Katonák, Százlábú kaland és Székely sorsképek. Ez utóbbit a Háromszék Táncegyüttessel közösen mutatták be. Három évvel ezelőtt - bizonyos okok miatt - a Csalóka zenekarral és néhány táncossal együtt ő is felmondott. Azóta legtöbbet a Pipacsok Néptáncegyüttessel foglalkozott. A felnőtt csoport mellett létrehozott egy 45-50 tagú fiatal tánccsoportot, amely annyira fejlődött, hogy az Örökség című előadásban a nagyokkal együtt szerepelt. Az elmúlt években a Kis Pipacsokkal már háromszor voltak Olaszországban, de felléptek Hollandiában, Németországban és többször Magyarországon is. Ebben az évben indították el a Nemzetközi Néptánc Udvarhelyszéken elnevezésű rendezvényt. László Csaba 2003. február eleje óta a Nagyváradon alakult hivatásos táncegyüttesnél dolgozik. Nagyváradon az Állami Filharmónia keretében megalakult hivatásos táncegyüttes első táncjátéka a november elején bemutatott A só útja című kétrészes táncjáték volt, koreográfusa és rendezője pedig László Csaba. Büszke arra, hogy ez a harmadik hivatásos táncegyüttes, melynek születésénél bábáskodott. A só útja című táncjáték sikeréhez még hozzájárult a Csalóka zenekar, az Udvarhely Néptáncműhely két táncosa, valamint Zsidó Ferenc prózaíró. László Csaba emellett továbbra is rendszeresen foglalkozik a Pipacsokkal. /László Miklós: László Csaba a harmadik hivatásos együttes születésénél bábáskodott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./"
2004. július 1.
A helyhatósági választás eredményeképpen Kovács Zoltán lett Érmihályfalva polgármestere, akinek így le kellett mondania parlamenti képviselői mandátumáról. A honatyát dr. Sarkady Zsolt közgazdász, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója követi a jelöltlistán, így az őszi választásokig ő töltheti be a megüresedett képviselői helyet. Kovács Zoltán Torda Imre helyét veszi át az érmihályfalvi önkormányzat élén. Az előző polgármester két mandátumnyi időt töltött a tízezres érmelléki város vezetésében, előtte pedig Rencz Zoltán polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. /Balla Tünde: Érmihályfalvi változások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2004. szeptember 7.
A Keresztúr Kistérségi Szövetség vezetősége tavaly eldöntötte: ezentúl minden év szeptember első hétvégéjén megrendezik a Keresztúri Kistérségi Napokat, melyet idén szept. 3–5-e között tartottak meg Székelykeresztúron. A rendezvénysorozat az új sportcsarnok ünnepélyes átadásával kezdődött. A Molnár István Múzeumban Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte az ünnepi önkormányzati ülésen megjelent vendégeket. Megnyitották a múzeumban a Bem-kiállítást. A városközpontban kézműveskiállítás, a magánvállalkozók székházában pedig népművészeti tárlat nyílt. A katolikus templomban ünnepélyesen átadták az új toronyórát, amelyet Jakubinyi érsek szentelt fel. A fúvószenekar koncertjét a Pipacsok Néptáncegyüttes szervezte nagy sikerű Nemzetközi Néptáncgála követte. A rendezvényen fellépett a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Filharmónia Magyar Néptáncegyüttese is. Andrási Erika kistérségi menedzser vezetésével kerekasztal-értekezletet rendeztek a kistérség fiatalságának jelenéről és jövőjéről. Az ünnepi műsorban gazdag volt, este Vikidál Gyula koncertje következett. /László Miklós: Befejeződtek a Keresztúri Kistérségi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./
2005. február 14.
Homoródfürdőn a Szőcs-tanyán összegyűltek néptáncosok, hogy új életre keltsék a tizenöt évvel ezelőtt létrehívott Erdélyi Magyar Néptáncszövetséget. A találkozón jelen voltak az alapító szervezetek képviselői: az öt hivatásos néptáncegyüttes – a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a székelyudvarhelyi Udvarhely Néptáncműhely, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes, valamint a nagyváradi Állami Filharmónia keretén belül működő magyar néptáncegyüttes – mellett számos műkedvelő együttes vezetője. A szövetség az információszolgáltatás megkönnyítése érdekében Sepsiszentgyörgyön tájékoztató irodát hoz létre. /Sarány István: Útkereső táncszövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2005. április 12.
Aradi bemutatkozó előadásával országos körútját folytatja a Nagyváradi Állami Filharmónia folklór szakán belül működő Nagyvárad Táncegyüttes. Partium első hivatásos magyar népi táncegyüttese 2002-ben alakult. Az előadás rendező-koreográfusa László Csaba. Április 23-án fellépnek Aradon. /Aradon a Nagyvárad Táncegyüttes. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./
2005. április 26.
Aradon elmaradt a Nagyváradi Állami Filharmónia Nagyvárad Táncegyüttesének Boszorkánytánc című néptánc előadása. Az előadásra érkezőket egy kézzel írott közlemény fogadta, amely közölte az előadás elmaradásának tényét, valamint azt, hogy a megvásárolt jegyeket visszaváltják. Ez nagy csalódást okoztak az aradiaknak., de volt, aki 20 kilométernyiről, Pécskáról, 40 kilométernyiről, Kisjenőből, vagy 70 kilométerről, Simonyifalváról kocsikázott be Aradra, erre az előadásra. /Kiss Károly: Csalódás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2005. május 12.
Székelyföldi körútra indul a Nagyvárad Táncegyüttes Boszorkánytánc című produkciójával. A Nagyváradi Állami Filharmónia keretében három éve alakult hivatásos magyar népi tánccsoport Biharban, Szatmárban és Kelet-Magyarországon is többfelé sikerrel mutatta be táncjátékát, mely az Erdélyben ma is élő boszorkánykultuszból merített témát. A táncjáték koreográfus-rendezője László Csaba, a székelykeresztúri „Pipacsok” Néptáncegyüttes vezetője, a dramaturg Zsidó Ferenc, a táncjáték muzsikáját pedig a vajdasági Csalóka zenekar válogatta össze. /(Lakatos Balla Tünde): Országos körúton a Boszorkánytánc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2006. január 13.
Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./
2006. augusztus 26.
Hosszan tartó betegség után elhunyt Acél Ervin /Temesvár, 1935. jún. 3. – 2006. aug. 24./, a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere. 1971 óta volt szereplője a nemzetközi koncertéletnek Európa számos országában, de Japánban, Észak- és Dél-Amerikában is. Karmesteri művészetét több mint 40 lemez örökítette meg. Számos mesterkurzust tartott Nagyváradon, Rómában, Assisiben, Bécsben és Szegeden. 1996-tól a Bécsi Zeneakadémia karmesterképző szakának docense volt, 1997-től az akadémia tanára. 1999 őszétől ismét a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere lett. /Meghalt Acél Ervin. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2007. szeptember 6.
A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2007. szeptember 28.
A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2007. október 17.
Az idei évad első nagyszínpadi bemutatóját rendhagyó módon a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartja október 17-én a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Georges Feydeau A hülyéje című, háromfelvonásos bohózatát Meleg Vilmos rendezésében láthatják a nézők (címe ismertebb nevén: A balek). A színház belső felújítása miatt az idei évadban a filharmónia épületében játszik a Szigligeti Társulat, egy produkciót pedig a Szakszervezetek Művelődési Házában adnak majd elő. /Both Abigél: Váradi „balek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2007. november 30.
Hivatalosan is nevezzék Rhédey-kertnek a nagyváradi Nicolae Balcescu parkot – kéri az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezet két hivatalos kéréssel fordult Petru Filip polgármesterhez, illetve Biró Rozália és Mihai Groza alpolgármesterhez. Emellett azt is kérik, hogy a metropolisövezetben kitett táblákra a román és angol nyelvű mellé kerüljön fel a magyar felirat is. Az EMI képviselői csütörtökön egyeztettek erről Biró Rozália alpolgármesterrel. „A Rhédey-kertet a Rhédey grófok adományozták a városnak örök használatra, az lenne a természetes, ha az ő nevüket viselné” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke. Elmondta, biztató választ kaptak, Biró Rozália szerint ugyanis ezt könnyebb lesz elfogadtatni a tanáccsal, mint a Szent László tér ügyét. Az EMI korábban kérte, hogy a város főtere, a jelenlegi Unirii tér hivatalosan is vegye fel a városalapító király nevét. A testület visszautasította ezt, ezért az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, most gyűjtik össze a több ezer szignót tartalmazó íveket. „Megvárjuk, míg kiderül, ki lesz a polgármester, és benyújtjuk ezeket. Lehet, hogy magyar polgármesterünk lesz, ami megkönnyítené a dolgunkat” – fogalmazott Nagy. Az EMI-elnök elmondta, hogy a szervezet jogi útra terelné a nagyváradi utcanév-táblák ügyét. Nagyvárad főépítésze visszautasította a kérést, hogy a Moscovei utcát, amelyen a Nagyváradi Állami Filharmónia székhelye is található, nevezzék át Acél Ervin utcára. Acél Ervin /1935-2006/ nemzetközi hírű karmester évtizedeken keresztül irányította a filharmónia zenekarát. /Pap Melinda: Újra Rhédey-kert? = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2007. december 28.
Kikapcsolódást ígérnek szilveszterre az erdélyi társulatok, a kolozsvári Magyar Opera kínálatában kabaréműsorok, operett-összeállítások, vígjátékok szerepelnek. Spiró György Prah című vígjátékát mutatja be december 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat. A színmű ősbemutatóját 2007 áprilisában tartották Budapesten. Az előadást László Csaba rendezte. Hagyományt folytat szilveszteri előadásával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: az újabb operett-műsorban Kálmán Imre Csárdáskirálynő című művének néhány jelenete kap helyet. A szilveszter este kezdődő előadást a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával közreműködve mutatják be. A váradiak Nemlaha György átdolgozásában láthatják az operettet. Operett-összeállítással készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata is. A december 31-én kezdődő, Emlékszel még című műsorban a 125 éve született Kálmán Imre legnépszerűbb műveinek részletei csendülnek fel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szilveszter napján Michel André–Fényes Szabolcs–Szenes Iván Lulu című művét adja elő. A Czintos József által rendezett zenés vígjátékkal januárban és februárban turnéra indulnak a környező településekre. Zenés játékot állítanak színpadra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban is. A Bolondos ünnep szinte minden műsorszáma más-más stílust, más-más műfajt kínál. A rendezést a társulat egésze jegyzi. Két marosvásárhelyi humortársulat is műsorral készül szilveszterre. A Hahota Színtársulat Nyárádszeredában mutatta be a Kabaré Expressz című zenés szilveszteri előadását, amelyet december 28-29-én Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében megismételnek. A Maros Művészegyüttes előadótermében december utolsó napján az Arrivederci Róma, vagy Búcsú a gengszterektől című előadást láthatja a közönség. /Zenés játékkal az újévbe. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2008. január 14.
Szakmai és nem etnikai szempontok szerint vezetik a Nagyváradi Filharmóniát. Nem találta vétkesnek az Országos Diszkriminációellenes Tanács Sarkady Zsoltot, a Nagyváradi Filharmónia etnikai alapú megkülönböztetéssel vádolt vezetőjét. Sarkady az írásbeli értesítést várja, és időközben az intézmény vezetősége tárgyal azzal a csoportosulással, amely tavaly június óta vádolja a filharmónia igazgatóját. A Területi Munkaügyi Felügyelőség nem talált szabálytalanságokat a filharmónia működésében, ennek ellenére több munkajogi per és rendőrségi nyomozás is folyik az intézmény ellen. „Ez lejárathatja az intézményt – véli Sarkady Zsolt – és persze megvan annak a veszélye, hogy a politikum megpróbálja befolyásolni a vizsgálatok eredményét. Van olyan alkalmazott, aki egyedül hét pert indított a filharmónia ellen”. „Minden lehetőséget kipróbálnak, amely a leváltásomhoz vagy a lemondásomhoz vezethet” – állítja a jogász végzettségű igazgató, akit 2002-ben neveztek ki a filharmónia élére. Akkor 27 ezer lej volt az intézmény bevétele, tavaly 560 ezer lejt könyvelhettek el. /Fried Noémi Lujza: Alaptalannak bizonyult vádak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2008. február 26.
Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 29.
Sarkady Zsolt nagyváradi filharmóniaigazgató mellett felsorakozott a zenekar nagy része, románok és magyarok egyaránt – így tiltakozva a hátrányos megkülönböztetés vádja ellen. Nem diszkriminálja a románokat a Nagyváradi Filharmónia vezetősége – állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, miután kivizsgálta a magát George Enescu szakszervezetnek nevező öttagú csoport feljelentését. A Costin Florin és Vasile Vulturar által vezetett szakszervezet minden lehetséges helyen feljelentette a filharmónia vezetőjét azzal a váddal, hogy csak magyarokat alkalmaz, és őket románságuk miatt diszkriminálja. Sarkady elmondta, az fáj ezeknek az embereknek, hogy a művészeti tanács a 2007-es teljesítményüket közepesnek nyilvánította, ezért kevesebb prémiumot kaptak, valamint a fizetésük is csökkent 35 lejjel. /Both Abigél: Vége a cirkusznak? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2008. augusztus 14.
Nagyváradon nem folyik kivizsgálás a megyei könyvtár, a filharmónia és a gyermekvédelmi igazgatóság vezetői ellen. Tévesnek bizonyult a Bihar megyei napilapok és internetes portálok információja, miszerint leváltják a megyei tanács hatáskörébe tartozó három közintézmény vezetőjét. A sajtóhírek szerint Traian Stef, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatója, Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia menedzser-igazgatója, illetve Koncsek Zita, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerepel Radu Tarle újdonsült tanácselnök „feketelistáján”. Az elöljárókat nem váltják le, hanem az intézmények tevékenységét felülvizsgálják. Sarkady Zsolt kifejtette, lejárató kampány indult ellene. Sarkady menedzseri tevékenységét májusban jónak értékelték, júliusban a számvevőszék átvizsgálta az intézmény pénzügyeit, így az igazgató nyugodtan várja az esetleges megyei tanácsi meghallgatást. Koncsek Zita is cáfolta az elbocsátásáról terjengő híreket. „Nem folyik vizsgálat a könyvtárban, értesítést sem kaptunk arról, hogy ilyesmi következne” – nyilatkozta Tavaszi Hajnal, a téka igazgatóhelyettese. Szerinte a nemzetiségi kártyát próbálják kijátszani, azért vádolták meg az igazgatót románellenes tevékenységgel. /Fried Noémi Lujza: Cáfolt politikai tisztogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2008. szeptember 1.
Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 5.
Második évadját játssza házon kívül, "vendégségben" a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. "A patinás színházépület felújítási munkálatai a tervezettnél jobban elhúzódtak, így kénytelenek vagyunk az Állami Filharmónia termét igénybe venni nagyszínpadi előadásaink számára" – mondta Meleg Vilmos, a társulat művészeti vezetője. /Továbbra is "vendégségben" a Szigligeti Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2008. október 10.
Október 9-én bemutatkoztak a nagyváradi RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-elnöke mutatta be a szervezet jelöltjeit. Pető Csilla képviselőjelölt, jelenlegi beosztása szerint tanfelügyelő, Dolorean Gyula nyolc éve tagja az önkormányzatnak, szenátorságra pályázik, Sarkady Zsolt szenátorjelölt, a nagyváradi Filharmónia igazgatója, Csuzi István síkraszáll a bürokrácia ellen, Kállay László református lelkész parlamenti képviselőként az egyházak arányos támogatásáért akar küzdeni. /D. Mészáros Elek: Csatasorba álltak a Pece-partiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2009. február 24.
A nehéz próbakörülmények miatt a Kasimir és Karoline című Ödön von Horváth-előadást csak március 1-jén mutatják be Nagyváradon, ugyanis a társulat az állami filharmónia koncerttermében kénytelen előadásait színre vinni. /Fried Noémi Lujza: Oktoberfest válság idején. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2009. augusztus 4.
Fél normával fog továbbműködni a Nagyváradi Állami Filharmónia kórusa a megyei tanács döntése értelmében. közölte Sarkady Zsolt, a filharmónia volt igazgatója, aki több tényezőre, személyes okokra, valamint belső konfliktusokra hivatkozva lemondott tisztségéről. Az intézményt ideiglenesen Tódor Albert volt nagyszalontai polgármester vezeti. A megyei tanács nyolcszázalékos leépítést kért a filharmóniától. Ez azért érinti elsősorban a kórust, mert a kollektív munkaszerződés szerint „ha bármilyen leépítésre kerül sor, akkor először azokat kell elbocsátani, akiknek ez a második munkahelye”, az énekkarnak pedig több mint fele máshol van főállásban. Lászlóffy Zsolt karvezető korábban elmondta, hogy a kórus majdnem tíz éven keresztül fél normával működött, míg végül 2008. április elsejétől emelték fel a kar négyórás részmunkaidejét nyolcórás, teljes munkaidőre. A költségcsökkentés révén azonban visszafordulni látszik ez a folyamat. /Totka László: A kórus viszi el a balhét. A filharmónia költségcsökkentésének első áldozatai Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2009. szeptember 2.
Szeptember 1-jén volt a Nagyváradi Állami Filharmónia hatvanadik évadának megnyitója. Az eseményen a nemrég lemondott Sarkady Zsolt helyét átvevő Tódor Albert, az intézmény új menedzser-igazgatója elmondta: azt szeretné, ha a társulat művészei békésen tudnának együtt dolgozni. Bölcsességet kívánt az új igazgatónak Gavrucza Tibor református lelkész, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke, majd egy bibliával is megajándékozta a kinevezett igazgatót, aki megígérte, gyakran forgatja majd. /Nagy Orsolya: Emblematikus intézményt akar Tódor Albert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./