Szigligeti Színház jöhet létre Váradon
Különálló intézménnyé válik a Nagyváradi Állami Színház két, román, illetve magyar társulata – erről döntött csütörtöki ülésén a Bihar Megyei Tanács.
határozat értelmében a társulatok nem állami színházként, hanem Iosif Vulcan, illetve Szigligeti Színház néven működnének tovább, és ezzel párhuzamosan beolvasztják az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház, illetve a Nagyváradi Állami Filharmónia egy részét.
Az átszervezéssel egy időben a létrejövő két új intézményben összesen nyolcvan munkahelylyel lesz kevesebb, mint eddig volt. A Iosif Vulcan Színházhoz kerül a filharmónia Crişana néptáncegyüttese és a bábszínház román társulata, a Szigligetihez pedig a Nagyvárad Táncegyüttes, illetve a magyar Lilliput Társulat.
A filharmóniánál gyakorlatilag csak a szimfonikus zenekar marad, a bábszínház pedig megszűnik. Ez utóbbi ellen szólalt fel a tanácsülésen Marius Aron, az Árkádia igazgatója, aki közölte: szerződése még öt évig érvényes, és se vele, se Lucian Silaghi színházigazgatóval nem tárgyaltak a megyei tanács illetékesei a döntés meghozatala előtt, ezért arra fogja kérni Gavrilă Ghilea prefektust, hogy ne hagyja jóvá a határozatokat. „Velem nem fognak játszani” – idézi a Mediafax hírügynökség a felháborodott igazgatót. A tanács több tagja is felszólalt a határozat ellen, volt olyan is, aki szerint az azt támogatók „a semmiért adták el magukat”.
Ezzel szemben Szabó Ödön, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke az erdon.ro hírportálnak azt nyilatkozta, közösségi igényből kiindult kezdeményezésről van szó, amelyet történelmi jelentőségűnek is lehet nevezni, hiszen tulajdonképpen a város első színházaként alakult Szigligeti Színház újjászületését jelenti.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Átszervezik a kulturális intézményrendszert
Bár a Bihar Megyei Tanács tegnap délelőtti rendes ülésen 16 napirendi pont szerepelt, az újságíróknak és más részvevőknek nagyon oda kellett figyelniük, hogy mi és miért történik, mert az egy híján teljes létszámú képviselőtestület kevesebb mint egy óra alatt lezavarta az egészet. A teljes átláthatatlanság és mutyizás jegyében. Ráadásul ebbe a sovány egy órácskába néhány kisebb botrány is belefért, mint például a bábszínház igazgatójának kifakadása, aki – bár nehezen kapott szót az ülésvezető Radu Ţîrle tanácselnöktől – kikérte magának, hogy úgy döntöttek az általa vezetett intézmény sorsáról, hogy őt és kollégáit meg sem kérdezték, nem is tájékoztatták. Egy másik kifakadó, a színház nyugdíjas közönségszervezője meg azt rótta fel a döntések hallatán, hogy ez a kultúrától messze rugaszkodott bagázs – és ez alatt az egész megyei önkormányzatot értette – úgy ver szét közművelődési és művészeti intézményeket, hogy fogalmuk sincs az azokban zajló alkotómunkáról, mivel nem járnak se színházba, se koncertekre.
Az intervenciók és az ellenzékben lévő demokrata-liberálisok halvány tiltakozása ellenére minden javasolt napirendi pontban döntés született, a szükséges többséggel, néhány nem voks és szórványos tartózkodások mellett. Mihai Bar (SZDP) ki is mondta nyilvános, amit mindenki tud és szinte mindenki elfogad: a megyei tanácsban már jó előre mindig minden le van vajazva, a képviselő-testületi ülések formálisak. A politikai pártok és azok potentátjai a háttérben előre felosztják a koncot, a testületnek csak szavaznia kell. Bar elmondta, hogy bár ő maga nem ért egyet a kulturális intézmények ésszerűtlen és beláthatatlan következményű átszervezésével, ő is megszavazza azokat, mivel ezt várja el tőle a pártvezetés. A szocdemek nyilván valamilyen politikai és üzleti háttéralkut kötöttek a nemzeti liberálisokkal és az RMDSZ-szel, úgyhogy az osztott lapok már mind cinkeltek. Szerinte már a következő választásokra készülve igyekeznek az egyes pártok befolyást és posztokat szerezni a közélet minden területén.
A lényeg: a hatvan évvel ezelőtt alakult Nagyváradi Állami Színházat egyetlen tollvonással megszüntette a fenntartó Megyei Tanács, és kitalált helyére mindjárt kettőt: egy úgynevezett Iosif Vulcan Műsorszolgáltató Intézményt és egy úgynevezett Szigligeti Ede Műsorszolgáltató Intézményt. Tehát lesz külön román és külön magyar „színház”. Az idézőjel azért kívánatos, mert a bábszínház két tagozatát ezekhez csapják, nemzetiségi alapon, akárcsak az Állami Filharmónia két népi együttesét: a Crişana kerül a Vulcanhoz, a Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligetihez. A bábszínház mint önálló kulturális intézmény gyakorlatilag megszűnik, a filharmónia pedig „megszabadul” a néptáncosoktól és népzenészektől. Az átszervezéseket holmi komissziók bonyolítják le, ezek jogászokból és titkárnőkből állnak, a két új műsorszolgáltató élére pedig ideiglenesen már ki is neveztek két hozzáértő menedzsert: Daniel Vulcu színészt (NLP) és Czvikker Katalin mérnök-közgazdászt (RMDSZ). Hogy ez az „ésszerűsítő és hatékonyságnövelő” átszervezés milyen személyi, anyagi és nem utolsósorban művészetpolitikai konzekvenciákkal jár majd, ebben egyelőre sok a bizonytalansági tényező. Az mindenesetre egyértelmű, hogy költségcsökkentést aligha fog eredményezni, ellenben néhány vezetői posztra sikerül új embereket beejtőernyőzni a pártalkuk nyomán. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyarellenes botránykeltés és csillapítás Váradon
Miközben a helyi román sajtó egy része egyre vadabbul támadja a váradi román és magyar színtársulat különválását, a román társulat ma közleményben cáfolta a mind abszurdabb pletykákat.
Hecckampányszerűen zajlik immár a román média egy részében a magyarellenes hangulatkeltés annak nyomán, hogy a Bihar Megyei Tanács megszavazta a váradi román és magyar színtársulatok különválását. Mint megírtuk, a tanács lényegében a felügyelete alá tartozó váradi kulturális intézmények (színház, Arcadia bábszínház, filharmónia) átszervezésének szabályzatát fogadta el. Ennek alapján létrejött két külön, önálló kulturális intézmény: az egyik a román, amely Iosif Vulcan néven működik tovább, a másik a magyar, amely Szigligeti Színház néven. A magyar például a Szigligeti színtársulatot, a Nagyvárad néptáncegyüttest és a bábszínház magyar társulatát foglalja magába.
Ezen döntés után azonnal megindult a sajtó egy részében az akciózás, az uszítás: magyarellenes felhangoktól sem mentesen etnikai szegregációt kiáltottak. Ez a kampány mostanra fokozódott.
Állítások és cáfolatok
Olyan hírek terjedtek el - a román sajtó közreműködésével -, amelyek szerint a magyarok a román társulat kitúrását terveznék. Eszerint "a románoknak az Arcadia épületébe kellene átköltözniük, míg a magyarok a színház épületében maradnának". Mi több, már tüntetést is megpróbáltak szervezni egyes román körök, a két külön társulat megszületésének tényét a váradi színház halálaként állítva be. Ma estére a szímnház elé várják, gyertyás megmozdulásokra azokat, "akiket érdekel a színház sorsa". (A lapzártánk utánra időzített tüntetés sorsa kérdéses volt, amennyiben megtartották, beszámolunk róla.)
A hangulatkeltésre először lapunkban reagált a Szigligeti Színház nevében Dimény Levente, aki jelezte: a szétválást a román társulat is akarta. Az egyre inkább elfajuló fejleményekre reagálva tegnap közleményt adott ki a Iosif Vulcan Társulat is. (Ez az új intézmény a román színtársulatot, a Crisana néptáncegyüttest és az Arcadia bábszínház román csapatát foglalja magában.) A nekünk is megküldött közleményükben így fogalmaznak "csakis azt tehetjük, hogy vehemensen cáfoljuk azon álhíreket, amelyek szerint a románoknak az Arcadia épületébe kellene átköltözniük, míg a magyarok a színház épületében maradnának". Kifejtik azt is: a különválás, s az egyes kulturális intézmények összevonása még csak nem is itteni találmány. Hasonló lejátszódott már Bákóban, Ploiesti-en, Konstancán, Pitesti-en, s előkészítés alatt áll Aradon.
A román és a magyar "különválás" kapcsán ez áll az iratban: "Ez csak mindkét fél számára jó lehet, hiszen akaratlanul is voltak pénzügyi nézetreltérések a két tagozat között. Például egyes szerzői jogdíjakat a román tgaozat pénzéből kellett kifizetni a magyarnak, mivel az utóbbi pénzalapjai elfogytak. A szétválást nem kell barátságtalan gesztusként értékelni, hiszen a felek jól együttműködtek eddig is, s a jövőben is így tesznek".
Paktum　
A Iosif Vulcan Társulat közleményében tudatta: a két új intézmény paktumot fog kötni a színház, a bábszínház és a volt Transilvania mozi épületének közös használatáról. Hangsúlyozzák: a színház épülete változatlanul a Megyei Tanácsé, s azt mindkét új intézmény használhatja. Hozzáteszik: az új szervezési forma egyenesen "előrehaladást biztosító tényező".
Szeghalmi Örs. Erdon.ro

Erősödik a magyar művelődési élet Nagyváradon
Önállósulhat a magyar művelődési élet Nagyváradon, miután Bihar Megye Tanácsa döntésének megfelelően szétválik a román és magyar színtársulat, a két bábszínházi társulat és a két néptánccsoport. Az átszervezés révén két új intézmény jön létre: a Szigligeti Színház és a Iosif Vulcan Színház. Az önálló magyar színház keretében működne a továbbiakban a Liliput magyar bábos társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes. A román nyelvű Iosif Vulcan Színházhoz kerülne a Crisana Táncegyüttes és a bábszínház román társulata, az Arcadia. Korábban a két színházi társulat egy intézményben, a Nagyváradi Állami Színházban, a két bábos társulat pedig az Arcadia Ifjúsági és Gyermekszínházban tevékenykedett. A néptánccsoportokat a filharmónia működtette.
Népújság (Marosvásárhely)

"Mi eddig is kollégák voltunk"
Nagyvárad – A Szigligeti Társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes között mindig is szoros volt a kapcsolat. Örvendetes, hogy ez az együttműködés intézményesült, nyilatkozta az Erdon.ro-nak Miklós János, a néptáncegyüttes vezetője.
A Nagyvárad Táncegyüttes tagjai is örömmel fogadták a hírt a Szigligeti Színház megalakulásáról, és az őket is érintő ügyvezetési átszervezésekről, annak ellenére, hogy a Nagyváradi Filharmónia keretében is eredményesen működtek, közölte érdeklődésünkre Miklós János, a hivatásos néptáncegyüttes vezetője. A Szigligeti Társulattal eddig is szoros volt a kapcsolat, ami annak is betudható, hogy a táncegyüttes rendszeresen alkalmaz színházi elemeket előadásai keretében. A társulat, illetve Dimény Levente művészeti igazgató sokat segített a táncegyüttes tagjainak abban, hogy a színpadon ne csak táncosként, hanem előadóművészként legyenek jelen, ami egy táncszínházi produkcióban rendkívül fontos. A kellékek, jelmezek vonatkozásában eddig is számított egymásra a két társulat. “Mi eddig is kollégák voltunk. A Szigligeti Színház megalakulásával azonban a magyar társulatok lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák összefogással mire képesek” – fogalmazott Miklós János.
Művészeti autonómia
Az egyik pozitív hozadéka a változásnak, hogy a Nagyvárad Táncegyüttes ezentúl bemutató előadásait a színházban is megtarthatja, melynek színpada a Filharmónia színpadához képest sokkal alkalmasabb egy táncművészeti előadásra. Nagy tehert vesz le a vállukról, hogy a Szigligeti Színház keretében lesz egy külön iroda, amely a pályázatírásért, értékesítésért és a marketingért felel. A táncegyüttes esetében mindeddig maga Miklós János, illetve a közönségszervező, Kraus Emília látta el ezeket a feladatokat a mindennapi munka mellett. Az eddigi gyűléseken Czvikker Katalin menedzser biztosította a táncosokat arról, hogy nem lesznek leépítések, illetve tiszteletben fogja tartani a társulatok művészeti autonómiáját. Menedzseri munkája elsősorban arra fog kiterjedni, hogy minél több pénzhez juttassa a Szigligeti Színházat. Ugyanakkor fontos, hogy transzparensebb legyen a költségvetés. Miklós János említést tett arról is, hogy a Nagyvárad Táncegyüttes mindeddig nem rendelkezett külön költségvetéssel, így megtanultak kevés pénzből is gazdálkodni. Komoly pályázati pénzeket sikerült elnyerni különböző magyar és román kulturális alapoktól, ami nélkül a tánccsoport nem valósíthatta volna meg azokat az előadásokat, melyeket sikerült az utóbbi években színpadra vinni.
Készülnek a bemutatóra
A változások ellenére nem állt meg az élet a Nagyvárad Táncegyüttesnél, javában készülnek az új bemutatóra. A Bambuc ördög című táncjáték elsősorban gyermekeknek szól és Tamási Áron egyik novellájára épül. A színházzal való szoros kapcsolatot mi sem igazolja jobban, hogy az új darab egyik rendezője – László Csaba mellett – Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője. A táncegyüttes tervei között szerepel leckeelőadások szervezése nagyváradi és Bihar megyei iskolákban, melyek keretében a diákok megismerkedhetnek a népművészeti tájegységek zenéjével, népviseletével, jellegzetes népi hangszereivel, stb. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a színházhoz hasonlóan bérleteket hirdessenek meg.
Mészáros Tímea. erdon.ro

Autonómia: maga ura lett a váradi Szigligeti Színház
A prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere.
A prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere. Beszámolója szerint az új intézmény magába foglalja a bábos Lilliput Társulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest is, amelyek munkatársainak átvétele már lezajlott.
A színház önálló büdzséből gazdálkodhat: 2,7 millió lejt kapott a megyei tanácstól személyzeti, 300 ezer lejt egyéb költségekre, és 200 ezer lejes bevételt terveztek a 2011-es esztendőre. „Ennél nagyobb bevételben is reménykedünk, és egyéb lehetséges forrásokat is feltérképezünk” – jelentette ki Cvikker Katalin. Tájékoztatása szerint hamarosan elkészítik a tételes költségvetést, amelyet a megyei tanácsnak kell jóváhagynia.
Arculatterv készülőben
Jelenleg a Szigligeti Színház arculatának a kialakítása folyik. A közönség beleszólhat az arculat alakításába. A menedzser működőképes rendszer kialakítását és a hatékonyabb belső kommunikáció megvalósítását tartja elsődleges feladatának. Elmondta, hamarosan megalakítják a művészeti és az adminisztratív tanácsokat is. A fő szempont, hogy az eddigiekkel ellentétben egy átlátható struktúra jöjjön létre, amelyben a művészeti igazgatókra kisebb teher hárul.
A prefektus levelét megírta
Az előzményekhez tartozik, hogy Gavrilă Ghilea prefektus levélben jutatta el kifogásait múlt héten a Bihar megyei önkormányzathoz, amelyben felszólította a testületet a román és a magyar színház kettéválasztásával kapcsolatos döntéseinek visszavonására. A megyei önkormányzat a csütörtöki ülésén újratárgyalta a kérdést. A szétválásra vonatkozó döntés maradt, ám figyelembe vették a kormány megbízottjának észrevételeit, és eszerint módosították a határozatokat – tudtuk meg Szabó Ödön megyei tanácsostól.
Gavrilă Ghilea levelében az átszervezésre vonatkozó határozatokban kifogásolja, hogy nem rendelkezik a székház, a javak és az alkalmazottak átvételéről. A prefektus szerint nem is átszervezésről van szó, hanem bizonyos intézmények megszüntetéséről és újabbak létrehozásáról.
Törvénytelennek tartja, hogy nem kértek ki a névadásért felelős megyei bizottság véleményét, mielőtt a két új intézmény nevét beírták a határozatokba, és azt is, hogy a szétválásról szóló döntést nem előzte meg közvita. Szabó Ödön szerint Gavrilă Ghilea kifogássorozata elmaradhatott volna, és reméli, hogy ezzel a levéllel nem a „párttárs” igazgatónak, Lucian Silaghinak a tisztségét akarja védeni, hanem a törvényességet.
Az Új Magyar Szó kérdésére, miszerint mi a terve a kinevezett menedzser-igazgatónak arra az esetre, ha a prefektus ismét megtámadja a megyei tanács vonatkozó határozatát, Cvikker Katalin kifejtette: eldöntött tényként kezeli a Szigligeti Színház megalakulását, és végzi a megyei tanács által rábízott feladatot.
Totka László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Leonce és Léna mozgásban
Nagyvárad – Mozgásszínházi előadás bemutatójára készül a Szigligeti Társulat: Georg Büchner Leonce és Léna című darabját Baczó Tünde rendező-koreográfus vitte színre, az előadás zenéjét Cári Tibor szerezte.
A bemutatóra április 2-án, szombaton 19 órától kerül sor a Szabadság Moziban (Fekete Sas-palota, bejárat a passzázs alatt). A főbb szerepekben Kardos M. Róbert, Varga Balázs, Ababi Csilla, Dimény Levente és Tóth Tünde látható, továbbá Szotyori József, Gajai Ágnes, Csatlós Lóránt, Kocsis Gyula, Tóth Albert Bálint és meghívottként a Nagyvárad Táncegyüttes két tagja, Györffi Katalin és Kerekes Dalma. Az előadásra nem érvényesek a bérletek, jegyeket a színház pénztárában lehet váltani keddtől szombatig 10-13 és 17-19 óra között.
Az alkotókról
Baczó Tünde táncos, koreográfus, rendező 2008-ban végzett a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filművészeti Egyetem előadóművészet-koreográfia szakán, majd 2010-ben magiszteri fokozatot szerzett ugyanott. Jelenleg a constanţai Ovidius Művészeti Egyetem tanára. Számos előadásban közreműködött koreográfusként olyan rendezők mellett, mint Victor Ioan Frunză, Sorin Militaru, Szabó K. István. Az egyetemi munkái mellett a Csíki Játékszín Átváltozás című előadását rendezte és a koreográfia is az ő nevéhez fűződik. Több rövidfilm elkészítésében is közreműködött koreográfusként.
Cári Tibor zeneszerző, zongorista Székelyudvarhelyen született. A Temesvári Nyugati Egyetem zene szakán végzett. Az egyetemi évei alatt már saját zenéjét játszotta különböző eseményeken, majd a temesvári magyar színház közönsége előtt is bemutatkozott, előbb zongoristaként, majd zeneszerzőként. Azóta több mint negyven színházi előadáshoz, filmhez, reklámhoz írt zenét. A színház zenéje elnevezésű koncertsorozat keretében népszerűsíti a színházi zenét, saját szerzeményeivel. erdon.ro

Magyar színház – peren kívül
Beszélgetés Szabó Ödönnel, a Bihar megyei tanács jogi bizottságának elnökével
Csak másfél év múlva kezdődik az a per, amelyben a közigazgatási bíróság a nagyváradi magyar és román színház szétválásáról dönt. A város kulturális intézményeinek átszervezését kezdeményező Bihar megyei tanács azonban nem várta meg a per végkimenetelét: a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról határozott. Az ügy hátteréről Szabó Ödönt, az önkormányzat jogi bizottságának elnökét kérdeztük.
Honnan indult a magyar és a román színház szétválásának gondolata?
– Volt korábban egy igazgató, Petre Panait, aki elkezdte a magyar társulat belső életét górcső alá venni, és beleszólt a szereposztásba is. Ebben az időben került a megyei RMDSZ és tanács élére az a vezetés, amely ma is van. Később személyi változások történtek a színház vezetésében, amelyek az előzőhöz képest jobb helyzetet teremtettek. Így elkezdődhetett kisebb lépésekkel az önállósodás.
Megjelenhetett a színház homlokzatán magyarul is az intézmény neve, aztán a művészbejáratnál a két társulat névadóinak domborművei. De továbbra is feszültségek voltak, elsősorban a költségvetés miatt, ki mennyi pénzt használ fel, mennyi nézőt hoz be, hasonlók. Az önállósodás folyamata eljutott oda, hogy megtörténjen a döntő lépés, a társulatok önálló intézménnyé válása. És ezt mindkét társulat munkatársai támogatták is.
Milyen intézményeket érint konkrétan az átszervezés?
– Nagyváradon három nagy kulturális intézet van: a színház, ennek keretében működik a román, Iosif Vulcan Társulat és a magyar, Szigligeti Társulat; a bábszínház, amelyen belül szintén két társulat van: a román Arcadia és a magyar Liliput; és van a filharmónia, amelynek keretében a szimfonikus zenekar mellett van két néptánccsoport, a román Crişana Néptánccsoport és a magyar, a Nagyvárad Néptánccsoport.
A januári tanácsi döntés értelmében magyar színház intézményi keretei közé került volna a Szigligeti Társulat, A Liliput és a Nagyvárad Néptánccsoport. A román színház keretei közé került volna a Iosif Vulcan Társulat, az Arcadia és a Crişana Néptánccsoport, a filharmónia pedig maradna rendeltetésének megfelelően a klasszikus zene előadására.
Hogy sikerült az átszervezés szükségességéről meggyőzni a megyei tanácsot?
– Az RMDSZ-nek az volt az érdeke, hogy minél szélesebb támogatással rendelkező döntés szülessen. Először a megyei koalíciós partnerünkkel, a PNL-vel közöltük a kezdeményezést. Amúgy maguk is egy átszervezési javaslaton dolgoztak, nyilván nem ilyen keretekben.
Második lépésben pedig a PSD és a PD-L képviselőivel ültünk asztalhoz. Ekkor mindenki egyöntetűen támogatta az indítványt, később azonban a PD-L kihátrált, saját helyi érdekeinek megfelelően. Amelyek, személyes megítélésem szerint, elvétett érdekek. A januári ülésen a határozatokat a tanács, a szükséges kétharmados többséggel meg is szavazta.
Ezt követte a román média hisztériája és a „színháztemetéses” tiltakozások...
– Mindez hamis hírverés volt, hiszen nem akartunk felszámolni egyetlen intézményt sem, csupán új, jobb működési keretek közé helyezni. Közben a színház vezérigazgatója és a bábszínházé is aláírásgyűjtésbe kezdtek a döntés ellen... Majd megérkezett februárban a prefektus átirata, amelyben kifogásokat emel a szétválasztás procedúrája ellen.
Az egyik kifogás például az volt, hogy nincs jóváhagyásunk a névadó bizottságtól. A kifogások egy részét figyelembe véve módosító határozatok születtek, és az intézmények szétválása elkezdődött: alapító okirat leadása, adószám kérvényezése. Március elején a Nagyvárad Néptánccsoport betagolódott az új keretbe, a Szigligeti Színházba.
Hogyan került bíróságra az ügy?
– A prefektus a módosított tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon. Egyáltalán nem mellékesen: ez március 15-én történt. Majd ezt követően eljött és felolvasta Traian Băsescu köszöntését a magyar nemzeti ünnep alkalmából. Az első tárgyalási időpontot is megkaptuk: a feleknek 2012 novemberében kell megjelenniük, hogy bemutassák álláspontjaikat. A prefektus döntését, és a bírósági eljárás elindítására választott időpontot cinikus lépésnek tartom. Amíg nincs végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés, addig a két intézmény szétválasztásának folyamata felfüggesztődik. Hogy ez meddig tart, nem tudni.
A megyei tanács nem várta meg a per kimenetelét...
– A megyei tanács márciusi ülésén jogerős döntést hozott a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról. Ezt az egyszerű elnevezést választottuk azért is, hogy a prefektus ne tudjon újra támadni. Tekintve, hogy a szétválás útja ellehetetlenült, az új intézmény létrehozása maradt az egyetlen járható út számunkra.
Mikor és hogyan fog a jelenlegi Szigligeti Társulat betagolódni a Nagyváradi Magyar Színházba?
– Ennek megvan a módja, de erről most még nem szeretnék nyilatkozni.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar színház és magyar határozat
Nagyvárad – A Bihar Megyei Tanács pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a Nagyváradi Magyar Színház működési szabályzatát, illetve először fogadott el olyan határozatot, melyben magyar nyelvű dokumentumok is szerepeltek.
Miután a Bihar Megyei Tanács egy korábbi ülésén elfogadta a Nagyvárdi Magyar Színház létrehozására vonatkozó határozatokat, tegnapi rendkívüli tanácsülésén megszavazta a Szigligei színtársulatot a Lilliput bábtársulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest magában foglaló intézmény működési szabályzatát. Az ülés után Szabó Ödön a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője lapunkak elmondta, hogy a magyar színház igazgatótancsa terjesztette elő a most elfogadott működési szabályzatot. Kérdésünkre válaszolva Szabó Ödön kifejtette, hogy Gavrila Ghiea prefektus még nem támadta meg a magyar színház létrehozásáról szóló határozatokat, de ha ezt megteszi, azok a határozatok és a működési szabályzat is érvényben marad mindaddig, amíg a határozatok elbírálás alatt állnak.
Szabó Ödön fehívta a figyelmet arra, hogy ezen a rendkívüli tanácsülésen történt meg először az, hogy a megyei önkormányzat egy olyan határozatot fogadott el, amelyet nem egyszerűen lefordítottak magyar nyelvre és közzétettek a megye tanács hivatalos közlönyében; hanem ez az első megyei tanácsi határozat, mely a mellékletek formájában előterjesztett magyar nyelvű formanyomtatványokat is tartalmaz, és a tanács azokat megszavazta. A most elfogadott határozat értelmében ezentúl magyarul is be lehet nyújtani az urbanisztikai bizottságnak az építkezési dokumentációk kérelmeit.
Pap István
erdon.ro

Kezdődik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdődik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak előadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, akárcsak az előző években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezői választották ki az idei évad előadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat művészeti vezetője, a darab rendezője a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A művészeti vezető kifejtette: a fesztivált elsősorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó előadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok című darabjának a próbái elkezdődtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetővé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következő évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfő délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Művészetek Házában. Az előadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden művésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott előadása látható a Művészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezőpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását mutatja be Kisvárdán. Az első napon, az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adják elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót című előadásaikat játszották, Budapesten a Liliom című előadással, Kecskeméten a Csókos asszony című produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito című produkcióval hívták meg őket. A kisvárdai program első nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézőtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés műsorok, koncertek, utcaszínház, népművészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)

Személyi változások a nagyváradi színháznál
A Szigligeti Társulat évadzáró társulati ülésen Dimény Levente addigi művészeti vezető bejelentette lemondását tisztségéből. Döntésének hátterében többek közt az állt, hogy már megválasztásakor vállalta, hogy csak addig lesz művészeti igazgató, amíg a társulat által óhajtott személy nem foglalhatja el ezt a tisztséget. Minderről Czvikker Katalin menedzerigazgató tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a társulat túlnyomó többsége már két évvel ezelőtt Szabó K. István rendezőt látta volna szívesen a művészeti igazgatói tisztségben, de az akkori jogi helyzet ezt nem tette lehetővé. További változás az, hogy a Nagyváradi Magyar Színház technikai-gazdasági igazgatója Kis Gábor az intézmény adminisztratív osztályának eddigi vezetője lett. Kis Gábor feladata lesz a színház gyártási osztály és a színpadi személyzetet magában foglaló osztály munkáját koordinálni. Az adminsiztratív osztály a gyártási osztály részét képezi ezentúl, és a gyártásvezető felel majd az adminisztratív ügyekért is. Czvikker Katalin elmondta, hogy néhány héten belül kinevezi a gyártásvezetőt is. A színház marketing osztályának vezetője Sorbán Attila lett. Czvikker Katalin elárulta, hogy a Lilliput bábtársulatnál Szőke Kavinszky Andrást nevezte ki művészeti igazgatónak, míg Lélek Sándor Tibor a társulat művészeti részlegének osztályvezetője lesz. A Nagyvárad Táncegyüttesnél nem történt változás, ezt a művészeti csoportot továbbra is Miklós János vezeti majd.
Pap István
erdon.ro

Szabó K. István: az én ars poeticam az emberi színházban leledzik
Nemrégiben sok huzavona után megalakult a Nagyváradi Magyar Színház. Az immár az új intézmény keretében működő Szigligeti Színtársulat frissen kinevezett művészeti igazgatóját, Szabó K. Istvánt ismerhetik meg az alábbi interjúban.
– Mutassa be röviden eddigi pályáját.
– 2000-ben államvizsgáztam a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rendező szakán, de már az államvizsgám előtt, 1999-ben meghívtak a székelyudvarhelyi színház alapításához. 2005-ig voltam az udvarhelyi színház főrendezője, 2000-től művészeti irányitója, majd aszínház újraalapitását követően, kinevezett igazgatója. 2005-ben távoztam Székelyudvarhelyről, akkor meghívtak a temesvári Csiky Gergely színházhoz. Két évre szerződtem le oda főrendezőnek. Időközben rendeztem különféle szinházakban: Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Brăilan, Ploieştiben, Nagyszebenben, továbbá Németországban és Magyarországon is. A temesvári két év után Bukarestbe kerültem, ahol egy független színház, az ARCA vezetőjeként tevékenykedtem. A függetlenszínház nálunk még csak kuriózum szintjén számon tartott kulturális jelenség, finanszirozására, terveink kivitelezésésre vajmi kevés forrást találtunk. Egy idő után feladtam, állandó kétségek között nehéz az alkotói munkára koncentrálni. Ebben az időszakban ismertem meg Piatra Neamţ-i szinház későbbi vezetőjét, egy közös munka kapcsán a bukaresti Odeonban, aki mindjárt kinevezése után felkért egy hosszabb távú együttműködésre, és azóta, 2009-től főállásban e teátrumban dolgoztam.
– Honnan ered kapcsolata a váradi színtársulattal?
– A múlt évadban Parti Nagy Lajos Mauzóleum című darabját rendeztem itt, akkor kerültem munkakapcsolatba a nagyváradi színház közösségével. Kellemes, és, azt hiszem, mindannyiunk számára pozitív előjelű együttműködés volt. Míg itt voltam, az is megfogalmazódott a kollégák által, hogy nem vállalnám-e a színház művészeti irányitását. Tudvalevő, hogy Dimény Levente csak átmeneti időszakra látta el a vezetői feladatokat, és keresték azt az embert, aki hosszútávon eredményes munkát tud majd végezni.
– Hogyan fogadta, és miért fogadta el a felkérést?
– Megtisztelő felkérés volt, jól esett a bizalom. Ennek ellenére eleinte mégis vaciláltam, szabad voltam, és úgy éreztem, ez a feladat korlátol szabadságomban. Ugyanakkor nagyszerű kihívásnak érzem az ujjáépítést, a reformok embere vagyok. Az utóbbi periódusban többnyire román és német színházakban tevékenykedtem, és valamitől egyre égetőbbé vált számomra a hazatérés, a magyar szinházba, még akkor is, ha a nagyváradi színház messze nem az ideális színházi kirakat, dehát, rajtunk múlik, hogy azzá váljon.
– Mi a véleménye a nagyváradi színház körül az utóbbi időben zajlott adminisztratív és politikai zűrzavarról?
– A nagyváradi színház esete a mi eredeti jogrendszerünk, demokráciánk, és nem utolsó sorban, moralitásunk sérülékenységről beszél. Túl van itt politizálva minden, s miközben az önrendelkezés ideáját szajkózzuk nap mint nap, megfeledkezünk a valódi autonómia nagyszerűségéről: a gondolat szabadságáról, az értékteremtés funkcionalitásáról. Az a baj, hogy mindenki mindenhez ért, és a dilettantizmus remekül megfér a zürzavarral, világosan jelezve egy valódi értékrend hiányát.
– Ön szerint is könnyebb a magyar színháznak a román társulattól különválva dolgoznia?
– Természetesen. Azáltal, hogy tisztázódnak a jogi viszonyok, hogy tudjuk, mire tervezünk, és milyen alapokra épitünk, mindenki számára kezelhetőbbé, átláthatóbbá válik a rendszer. Pluszlehetőséget látok abban is, hogy az új struktúra nagyobb teret biztosít az együttműködésnek. A Nagyvárad néptáncegyüttesnek is fontos lehet, hogy a színházban játszhat, az eddigiekhez képest jóval igényesebb technikai kivitelezésű előadásokat létrehozva, de a Lilliput társulatnak is ujabb kibontakozási lehetőség ez.
– Melyek azok a konkrét tervek, amelyeket meg szeretne valósítani a társulattal a közelebbi és távolabbi jövőben?
– A nagyváradi intézmény repertoárszínház, és ez arra kötelez, hogy műfaji sokszínűségben gondolkodjunk, ezért a klasszikus színházi formáktól a kortárs játékokig minden megtalálható lesz terveinkben. Emellett fontosnak tartom kiegésziteni repertoárunkat más társulatok előadásaival is, olyanokkal, melyek szakmai szempontból értékesek, de akár hiánycikként a szélesebb közönségréteg igényét hivatott magas szinvonalon kielégiteni. Programokban gondolkodom, mert ezek hosszú távon is hatékonyak, átláthatók, kezelhetők. Az új évad tervezete hangsúlyozottan szól a fiatalabb generációhoz. Tanulmányozva a mutatókat, azt tapasztalom, hogy a színház elhanyagolta a kommunikációt azzal a réteggel, mely leginkább nyitott a szemléletváltásra, a párbeszédre. Gondolok itt a diákokra, egyetemistákra. Ennek érdekében, egy iskolaszinházi programot kezdeményezünk, mely októbertől aktív műhelyeket nyit több iskolában is, hogy együtt játszva, igazi alkotótársi viszonyban fedezzük fel a szinház lehetőségeit, nagyszerűségét. Januárban, a magyar kultúra napján, e program első évadjának összegező előadását is megtekinthetik az érdeklődők.
– Mennyire fogja tekintetbe venni a jelenleg színházba járó váradi közönségnek az igényeit?
– Többen is felhivták már a figyelmemet arra, hogy Nagyváradon csak bizonyos típusú darabokat érdemes bemutatni, azok lehetőleg legyenek közismertek, ne akarjanak különösebb művészi, kisérleti szférában elkeveredni, mert az egyenértékű a bukással. Én senkit sem szeretnék megsérteni, de ez a koncepció mélyen lenézi a közönség valós igényeit. A színház nem az olcsó mulattatás szinhelye, és nekünk, színházi alkotóknak folyamatos feladatunk szembenézni a korral, melyben élünk, bőrébe bújni, kifordítani, erényeit és visszáságait felfedni és azt megosztani közönségünkkel, amely legalább annyira művelt és értelmes, mint amennyire mi műveltnek és értelmesnek tartjuk magunkat. Nekem az a dolgom, hogy minőségi ajánlatot tegyek le az asztalra, és ebben az ajánlatban mindenki találhasson magának szeretnivalót, mert az is egyértelmű, hogy egyszerre mindenkinek ugyanaz a dolog nem tetszhet. Egy szemérmetlen, felületes világban élünk,és a színház, mint sokszor, zavaros időkben, az értelmet, az egészséges kritikai magatartást kell szorgalmazza, különben elvesztünk, beleolvadunk a közönybe.
– Mennyi időt vehet igénybe, míg a nagyváradi magyar színház eljuthat a legjobb romániai magyar színházak szintjére?
– Első lépés a szemléletváltás. A szemléletváltás vonatkozik a színházban dolgozókra, és a közönségre is. Egy színház attól sikeres, hogy a közönség és a színház közötti szimbiózis egy idő után önjáróvá válik, és el tudunk beszélgetni egymással a művészet nyelvén. Nehéz meghatározni ennek az átalakulási folyamatnak az idejét. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a nagyváradi színházban az elmúlt években is születtek minőségi produktumok, de valahogy ez balesetszerűen történt, nem állandósult. Nagyképüségre és felületességre vallana, ha most azt mondanám, hogy ezentúl itt minden gyökeresen megváltozik, és mi majd megmutatjuk az igazi színházat. A cél a fontos, és bizom abban, hogy kellő alázattal, és körültekintő, következetes munkával ezt meg lehet valósítani.
– Milyen munkamódszereket talált itt, amelyeket meg akar változtatni?
– Az első dolog a munkafegyelem. Aztán az alkotás örömének felfedezése. Anélkül nem lehet jó előadásokat létrehozni. Az a tapasztalatom, hogy az elmúlt időszak egy halom frusztrációt halmozott fel, megtört a motiváció, nagy volt a széthúzás, mindenki mást akart, valószinűleg azért, mert nem volt egy erős gondolat, mely összefogja az ambíciókat. Szeretném azt hinni, hogy a jövőben rendszerezettebben fogunk dolgozni.
– A jelenlegi színészgárdával el lehet-e érni oda, ahol most például a Kolozsvári Magyar Színház áll?
– A kolozsvári színház sem egyik pillanatról a másikra jutott el oda, ahova jutott. Természetesen, mi még nem hasonlítgathatjuk magunkat a kolozsvári színházhoz, és egyébként sem kolozsvári színháznak kell lennünk. Nekünk nagyon jó nagyváradiszínházzá kell válnunk. Meggyőződésem, hogy lesznek surlódások, lemorzsolódások, és jönnek majd új művészek is, mert próbálom úgy újjáépíteni a társulatot, hogy évről évre egyre többet tudjunk megvalósítani abból, amit eltervezünk.
– Ha jól tudom, a jövő évadtól két fiatal színészt is felvesznek a társulathoz.
– Igen. Pitz Melinda színészkolléganőt Magyarországól ismerem. Kecskeméten kezdte, majd Szekszárdon folytatta pályafutását. Örültem, amikor jelentkezett, hogy szívesen jönne Nagyváradra. A másik fiatal kollégánk a nagyváradi Hunyadi István, aki frissen végzett a kolozsvári színművészeti egyetemen, és nagyon jók voltak a refenciái.
 – Mit lehet tudni a következő évadról?
– A következő évad már elő van készítve. Majd egy szervezett sajtótájékoztató keretében ezt részletesen be is mutatjuk. Addig, előljáróban csak annyit, hogy öt bemutatónk lesz, és az évadot, a nagyszinpadon, Szigligeti örökzöldjével, a Liliomfival nyitjuk. Ezt megelőzően, én készítek egy előadást, David Greig kortárs skót szerző Európa című drámáját dolgozom fel, és nem szokványosan. Az előadás helyszínéül ugyanis egy állomás szolgál majd, pontosabban a félixfürdői vasútállomás, ahová egy szinházi utazásra hívjuk meg nézőinket. Igy csöppenünk bele egy történetbe, úgynevezett szinházi happening-be, melynek témája rendkívül aktuális, és mindanyiunkat érint. A távozás és maradás dilemmáját boncolgatjuk, európaiságunkat, túlélési lehetőségeinket. Ez nem a bérletes produkciók közé tartozik, és többször is játszuk majd, míg az időjárás engedi, kb.októberig, majd jövő márciustól újra az évad végéig.
– Végezetül mondjon néjhány szót művészi, rendezői ars poeticajaról.
– Nem tekintem magam egyetlenegy irányzat megrögzött hívének sem. Az én ars poeticam az emberi színházban leleledzik, a magunk kutatásában. És hiszem azt, hogy a művészet nem lehet öncélú, hiszek a közösségi élmény erejében, és erre a szinház talán a legalkalmasabb alkotói megnyilvánulási forma. Az emberi színházat vallom egy elembertelenedett világban, mely számadatként, elszemélytelenedett masszaként kezel bennünket. Statisztikai valósággá vedlettünk, s rajtunk múlik, meddig vagyunk hajlandóak türni a kisérletet. Az én színházam ezzel a rendszerrel ellenkezik.
Pap István. erdon.ro

Szeptemberben kezdi első évadját a Szigligeti Színház
Tegnap óta ismét Szigligeti Színháznak hívják Nagyvárad magyar teátrumát. Czvikker Katalin menedzserigazgató, valamint Szabó K. István, a Szigligeti Társulat, Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat és Miklós János, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatójának évadkezdő sajtótájékoztatójával egy időben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács a színház névváltoztatásáról szóló határozattervezetet, amelyet a váradi önkormányzat előző nap hagyott jóvá.
Így ismét Szigligeti Színháznak hívják a magyar intézményt Nagyváradon, amely a magyar színtársulat mellett az említett báb- és tánctársulatot is magában foglalja. A névváltoztatást a színház kezdeményezte, így az évad mottója „111 éves a Szigligeti Színház” – mondta Czvikker Katalin, aki több újdonságról is beszámolt. Szeptember 5–10. között új jegyeladási rendszert tesztelnek: interneten keresztül is válthatnak jegyet az érdeklődők. A páholyok bemutatóbérleteinek ára kissé magasabb lesz, páholytól és helytől függően 150 és 250 lej között változik, ám ezek megvásárlói egy-egy szociálisan hátrányos helyzetű diák bérletét támogatják. Az új évadban 60-80 diák juthat majd el ily módon színházba. Egyébként mind a színtársulat, mind a Nagyvárad Táncegyüttes iskolai programokat is szervez ebben az évadban. Újdonság még, hogy a kisiskolások bérlete egy bábszínházi előadásra (Rómeó és Júlia), a felnőttbérletek pedig egy táncjátékra (Bartók Amerikából) is érvényesek.
Vendégművészek, bérletcserék
„A nagyváradi színház pár éven belül európai színház lesz” – mondta Szabó K. István rendező, a Szigligeti Társulat új művészeti igazgatója, aki részletesen beszámolt az új évadról. Szeptember 14-én rendhagyó helyszínen, a Félixfürdőn az Európa című darabbal (Szabó K. István rendezése) kezdődik az évad, a kőszínházban novemberben lesz az első előadás, Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a szatmárnémeti magyar társulat művészeti vezetője, Keresztes Attila rendezi. Szilveszterkor a Mágnás Miska című operettet a magyarországi Tasnádi Csaba rendezésében láthatja majd a közönség. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával egyébként szorosabb együttműködést terveznek, mondta a társulatvezető, ebben az évadban két darabot játszanak a szatmáriak Váradon bérletes előadásként, Carlo Goldoni Choggiai csetepaté és Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című darabját. Tavasszal Teodor Cristian Popescu rendezi Howard Barker Jelenetek egy kivégzésből című darabját, ebben a debreceni Csokonai Színház művészét, Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt is láthatja a váradi közönség. A társulatvezető tavasszal Szophoklész Oidipusz királyát viszi színre, Meleg Vilmos színművész pedig az 50 éve pályán lévő Halasi Erzsébet jubileumi egyéni előadását rendezi, melyet novemberben láthat a közönség, decemberben pedig a 80 éves magyar hangosfilm előtt tisztelegnek.
Bábszínházat, táncjátékot kicsiknek, nagyoknak
Értékközpontú, ugyanakkor rugalmas bábszínházat szeretnének, mondta Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti vezetője. Fontos a rugalmasság, mivel Nagyváradon 1200, Bihar megyében 2400 óvodás és kisiskolás van, ezért mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat megszólítanák előadásaikkal. Terveik között szerepel például az úgynevezett baba-bábszínház, melynek keretében tízperces foglalkozásokat tartanának háromévesnél kisebb gyermekeknek és szüleiknek, nagyszüleiknek, de játszóház indítását is tervezik.
Idén öt bemutatóval készülnek, és két előadást tartanak műsoron a korábban játszottakból, újdonság, hogy a bábelőadásokra is külön bérletrendszert vezetnek be mind a megyeszékhelyen, mind vidéken. Az évadot a Paprikajancsi kalandjai című vásári bábjátékkal kezdik a társulatvezető rendezésében, majd Rómeó és Júlia történetét elevenítik meg Tóth Tünde rendezésében.
Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét a Váradon már jól ismert magyarországi rendező és dramaturg, Rumi László és munkatársa, Buda Ferenc állítja színpadra novemberben. Februárban a Háry János című előadást Lélek Sándor Levente rendezi, és akár felnőtteknek is ajánlják a májusban bemutatandó Tabula Rasa című nonverbális előadást a magyarországi Bartal Kiss Rita rendezésében. A Nagyvárad Táncegyüttes novemberben mutatja be Bartók Amerikából című táncjátékát, melyet a zeneszerző születésének 130. évfordulója alkalmából állít színpadra László Csaba koreográfus-rendező – mondta el Miklós János művészeti vezető. Tavasszal a jövőre tízéves fennállását ünneplő táncegyüttes nagyszabású produkcióra készül. Amatőr táncegyüttesek bevonásával, Az fényességnek diadaljáról címmel a városalapító Szent László király emléke előtt tisztelegnek majd Kádár Elemér rendezésében.
Fried Noémi Lujza. Krónika (Kolozsvár)

Szigligeti-ünnep Szigligetivel
Új reményekkel, új struktúrában, új szemlélettel és felújított épületben hirdet ünnepi évadot Szigligeti Ede 1849-ben írt Liliomfijával a nagyváradi Szigligeti Színház, a kőszínház 111 éves évfordulóján.
Új struktúráját és 111. évfordulóját ünnepelve stílszerűen névadója, Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékával nyitja meg kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház október 15-én, szombaton 19 órától. „Az ünnepi évad alkalmából tematikus naptárral, a társulatokat bemutató kiadvánnyal, kiállítással készülünk” – számolt be a tervekről Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója tegnapi, színháznyitó tájékoztatóján.
Értékvesztett „Liliomfik”
„Új korszak kezdődik a Szigligeti Színház számára, egy olyan korban, amelyben minden vidéki színháznak meg kell találnia saját magát, saját szemléletét, ez az Európai és a Világszínházak kötelessége” – mondta a sajtótájékoztatón Keresztes Attila a Liliomfi meghívott rendezője.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának művészeti igazgatója hangsúlyozta: 111 év alatt nagyot fordult a világ, és óriásit változott a társadalom, így „a mai Liliomfi nem lehet ugyanaz a Liliomfi mint egykoron, örökösen ciklikusan ismétlődő és új problémákra is reflektálnia kell”.
Keresztesi szerint a Liliomfi lényegében a színész és a társadalom viszonyát ábrázolja, a színészet dicséretét jelenti egyfajta, jó értelemben vett irónia által, mellyel a színész az őt körülvevő világhoz viszonyul. „A színészek egykoron nagyon sanyarú sorsúak voltak, amikor a társadalom még nem ismerte el a színművészet értékét, mára pedig ismét arra a sorsra jutottak, ugyanis a társadalom hajlamos ismét kevésbé értékelni a művészeteket” – fogalmazott a rendező.
Van kereslet a társulatra
Szabó K. István, a Szigligeti Színház művészeti igazgatója elmondta, dolgoznak azon, hogy a régi rossz hírnevük eltűnjön végre, ugyanis sokan elrettentő példaként hozzák fel a nagyváradi színjátszást. Ennek ellenére azonban az áldatlan, „kint ragadt” körülmények között is születtek igen értékes és érdekes produkciók, hangsúlyozta Szabó.
Czvikker Katalin az idei évad anyagi vonatkozásairól is beszámolt – elmondása szerint a színház 2,7 millió lejt kapott a megyei tanácstól személyzeti, 300 ezer lejt pedig egyéb költségekre. Mint megtudtuk, a színház eddig közel kétszáz bérletet értékesített, az online jegyvásárlásnak köszönhetően pedig sok határon túli látogatója is van a társulatnak.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a váradi magyar színház a prefektusi gáncsoskodások ellenére február 27-én önállósodott – az új intézmény magában foglalja a bábos Lilliput Társulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest is. A Iosif Vulcan Színházhoz a Crişana Táncegyüttes és a bábszínház román társulata, az Arcadia került
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szövetségben a táncosok
Bekerült a Magyar Táncművészek Szövetségébe öt erdélyi táncegyüttes. A befolyásos szakmai szervezet a táncművészet terén tevékenykedő hivatásos együttesek, alkotók és előadók hatékony képviseletét látja el.
Összesen hat, Magyarország határain túli magyar táncegyüttest vett tagjai sorába az ez idáig csak magyarországi tagokat számláló Magyar Táncművészek Szövetsége a napokban lezajlott közgyűlésén: a Székelyudvarhelyen működő Udvarhely Táncműhelyt, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttest, a marosvásárhelyi Maros Táncegyüttest és a Nagyvárad Táncegyüttest. Az erdélyieken kívül a tagságot a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház is megkapta. A közgyűlést követően a szervezet elnöke, Mihályi Gábor azt nyilatkozta: már előbb is megtehette volna ezt a lépést a szövetség, hiszen a határon belüli és túli társulatok között eddig is élő kapcsolatok voltak. Mihályi Gábor megjegyezte azt is: együtt talán jobban tudják képviselni a szakma érdekeit a kultúra sanyarú – ezen belül a táncművészet még sanyarúbb – helyzete közepette is.
Miklós Levente, az Udvarhely Táncműhely igazgatója azt mondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy bekerülhettek a Magyar Táncművészek Szövetségének tagjai közé. Hozzátette: a tagság hasznos dolog, főként a más együttesekkel való kapcsolattartásban bírhat nagy jelentőséggel, ugyanakkor ez egyfajta elismerés is. Azzal, hogy részesei lettek a magyarországi táncszakmának, azt remélik, hogy a továbbiakban több lehetőségük nyílik anyaországi fellépésekre is.
Baloga-Tamás Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Lezárult a Partiumi Magyar Napok Szatmárnémetiben
Körülbelül 35–40 ezren fordultak meg a vasárnap este véget ért Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben. Az idén tizenegyedik alkalommal megszervezett rendezvényen a pénteken koncertező Eddát, illetve a vasárnap este fellépő Fenyő Miklóst egyaránt közel 10 ezer fős tömeg hallgatta az új főtéren.
Az Identitás Alapítvány és a szatmári RMDSZ rendezvénysorozata egyébként a korábbi évektől eltérően, amikor mindössze öt napig tartott a mulatság, idén egyhetes volt. A Tűzoltótorony mellett felállított színpadon lépett fel a Nagyvárad Tánceggyüttes, Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground, a nyíregyházi Everdance táncegyüttes, csütörtökön pedig szabadtéri filmvetítés volt. Hétvégén a hagyományokhoz híven a Kossuth kertben folytak a programok, ahol igyekeztek minden korosztály igényeit kielégíteni – a gyerekeket kézműves-foglalkozásra és különböző előadásokra, játékokra várták, volt továbbá egy külön sátor a karaokénak és a stand-upnak, szerveztek főzőversenyeket, a színpadon pedig olyan neves előadók léptek fel mint Csepregi Éva, a Ladánybene 27 vagy a Desperado együttes.
Stier Péter főszervezőtől megtudtuk, miután a korábbi években igyekeztek folyamatosan bővíteni az eseménysorozat programját, a rendezvény idénre kellőképpen kinőtte magát, így a jövőben igyekeznek tartani a szintet. Elmondta, a 100 tagú cigányzenekar tavalyi hatalmas sikere után kicsit tartott attól, hogy idén nem sikerül ennyi érdeklődőt vonzani. „Az idei rendezvény kapcsán leginkább annak örülök, hogy tudtunk nyitni a fiatalok felé is. Az extrémsport-verseny, valamint a stand -up és a karaoke nagyon tetszett nekik, így a jövőben is nagy hangsúlyt helyezünk majd az ilyesmire” – magyarázta a főszervező. Hozzátette, a Tűzoltótorony melletti szabadtéri színpad ötlete is bevált, így ezt is megtartják, mivel a közönség nagyra értékelte mind a táncelőadásokat, mind a filmvetítést.
Stier szerint a jövőben megpróbálnak több szponzort, lehetőleg nagy cégeket bevonni a finanszírozásba, amivel elkerülhetők lesznek az esetleges problémák az önkormányzati pénzek folyósítása körül. Kifejtette, az új városvezetés – procedurális hibákra hivatkozva – vonakodott a korábban jóváhagyott összeg átutalásától. Az idei Partiumi Magyar Napok összköltségvetése 160 ezer lej volt, melyből 40 ezret állt a városi, 38 ezret pedig a megyei tanács, a fennmaradó összeget támogatók és pályázatok révén sikerült biztosítaniuk.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Fesztiválok évadja Nagyváradon
Idén először rendezik meg Nagyváradon az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját október 4–7. között – jelentette be a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Dimény Levente. A szemlének mostanáig azért nem tudott otthont adni Várad, mert a táncegyüttes a múlt évig a Nagyváradi Állami Filharmónia keretei között működött, annak pedig nem volt a rendezvény befogadására alkalmas terme.
Az elmúlt évad óta azonban az önállósult Szigligeti Színház ernyője alatt a patinás színházépületben folytatják tevékenységüket.
A társulatvezető elmondta: a rendezvény illeszkedik a színház most kezdődő évadának alapkoncepciójába, amelyhez a „Fesztivál az egész” mottót találták ki a társulatok vezetői – hiszen a Szigligeti-társulat is fesztivál házigazdája lesz majd. A fesztivál megszervezése mellett Dimény Levente arra is igen büszke, hogy a táncegyüttes munkáját sikerült vissza nem térítendő pályázati összegekkel megtámogatni.
A Román Kulturális Alap például nem kevesebb mint 40 ezer lejt biztosított az együttes számára a Kilencezer kilométer a néphagyomány szolgálatában című, iskolásoknak szóló ismeretterjesztő program finanszírozására. Ennek keretében táncos-játékos földrajz-, illetve történelemórákat tartanak majd erdélyi iskolákban, és egy, az adventi hagyományokat bemutató előadást is létrehoznak. A pénz arra is elég, hogy a táncegyüttes zenekarának öszszes hangszerét kicseréljék, és új viseleteket varrassanak a táncosoknak.
A Nagyvárad Táncegyüttes idei első bemutatójára éppen a néptáncfesztivál keretében kerül majd sor. Tamási Áron Fekete Sáfrán című novellája alapján azonos címmel játsszák ezt az előadást László Csaba rendezésében. Színházbérletben lehet majd megtekinteni a Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának szerzeménye alapján készült Nagyvárosi bujdosók című táncjátékot, amelyet a népszerű magyarországi rendező-koreográfus, színész, zeneszerző, énekes, Novák Péter jegyez majd játékmesterként. Műsoron marad a tavaly bemutatott, nagy sikernek örvendő Bambuc ördög is, amelynek alapjául szintén egy Tamási-novella szolgált.
Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek találkozója Nagyváradon
A Nagyvárad Táncegyüttes 2012-ben magára vállalta a VIII. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek találkozójának megszervezését Nagyváradon október 4–7. között.
2004-től kezdődően évente rendezik meg a találkozót, amelyen öt erdélyi hivatásos táncegyüttes vesz részt: a sepsiszentgyörgyi Háromszék Hivatásos Néptáncegyüttes, a csíkszeredai Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes, az Udvarhely Táncműhely Hivatásos Néptáncegyüttes, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes, illetve a házigazda Nagyvárad Táncegyüttes.
Egy ilyen találkozó nemcsak a hivatásos táncegyütteseknek nyújt lehetőséget arra, hogy betekintést nyerjenek egymás munkájába, hanem a helyi és környékbeli közönségnek is, hogy a Nagyvárad Táncegyüttes működésén és műsorain kívül a többi erdélyi hivatásos együttest is megismerhesse. Jegyeket szeptember 18-ától a színház pénztárában lehet váltani a nyitvatartási rend szerint. Az előadásokra 20 lejbe kerül egy belépő, de lehetőség adódik bérlet megváltására is.
Diákcsoportoknak és műkedvelő táncegyütteseknek kedvezményt biztosítanak a szervezők, ők féláron, 10 lejért válthatnak jegyet egy-egy előadásra. A találkozó nyitóelőadása a Fekete Sáfrán, amely a Nagyvárad Táncegyüttes idei első bemutatója is egyben. A László Csaba által rendezett és koreografált felnőttmese Tamási Áron azonos című meséje alapján készült. Főszereplője egy Fekete Sáfrán nevezetű fiatal és jóképű cigánylegény, ki egyik nap eldöntötte, hogy meg akar nősülni.
Alkalmas leányt keresve magának abba a csapdába esett, hogy kettőt talált. A Fekete Sáfrán a fontos döntésekről szól, ha az ember rosszul dönt, az ezzel járó próbatételeket ki kell állni, a sorssal szembe kell nézni, és az igazságnak győznie kell. Másrészről pedig, nem kell erőltetni azt, amihez nincs meg a kölcsönös akarat. Az előadás koreográfusa is László Csaba, Dimény Levente a rendező munkatársa, Zaha Enikő Kitty a koreográfus asszisztense, Holló Csejtei Kinga a díszlet- és jelmeztervező.
Krónika (Kolozsvár)

„Ahol a színpad csak ürügy a találkozásra”
Napkeltétől virradatig ünnepeltek a néptáncosok és népzenészek közönségükkel a Diákművelődési Házban és a Heltai Alapítvány székhelyén szombaton, a IX. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozón. A kilencedik alkalommal megrendezett találkozó hosszú utat járt be, míg egyszerű születésnapi mulatságból színvonalas rendezvénnyé nőtte ki magát. – Az Ördögtérgye Néptáncegyüttest 1999-ben alapítottuk feleségemmel, Zsuzsával. Az ötödik születésnapon arra gondoltunk, hogy ha már úgyis itt működünk Kolozsváron, meghívhatnánk a város és a környék együtteseit, hogy közösen ünnepeljünk. A lényeg ma is ugyanaz: hogy mulassunk, jól érezzük magunkat. A színpad csak eszköz, ürügy a találkozásra – magyarázta lapunknak Both József, a rendezvény házigazdája, a szervező csapat vezetője.
Évről évre több odafigyeléssel és fejfájással jár együtt a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó megszervezése. A háttérben lelkes, fáradságot nem ismerő csapat áll, amelynek tagjai saját költségekből önként gondoskodnak arról, hogy az egynapos rendezvény minden évben zökkenőmentesen haladjon, és minden korosztály figyelmét felkeltsék.
Erről árulkodik az idei színes program is, amelynek első felében a legkisebbeket invitálták a Diákművelődési Házba. A kézműves-foglalkozásra, gyerektáncházra számos kíváncsiskodó ellátogatott, az örökmozgókat már kevesebb sikerrel tudta lekötni a Nagyvárad Táncegyüttes Bambuc Ördög című gyerekelőadása.
A délutáni órákban kiürült a gyerekzsivajtól hangos előtér, kerekasztal-beszélgetésre került sor táncházakról és arról, hogy vajon érdemes-e leragadni a ’60-as, ’70-es évekből ránk maradt, fejlődésükben megállt táncoknál, berögzült mozdulatoknál, avagy bátran lehet újítani, hozzátenni a sajátunkat. Hiszen ez nem csak dédapáink tánca, hanem ugyanúgy a miénk is, akik tovább örökítjük a néphagyományokat.
Both József elmondása szerint ez az igen aktuális és fontos téma megérdemelne egy külön rendezvényt. Továbblépésként a kosteleki Szellő Néptánccsoport táncosainak, a Zerkula zenekarnak és Ferencz András oktatónak adták át a terepet, valamint azoknak a felnőtteknek, akik ugyan csak egy rövid óra erejéig, de ízelítőt kaphattak a gyimesi táncokból, elsajátítva néhány lépést, mozdulatot.
A gálaest hagyományosan a rendezvény egyik fő mozzanatának számít, nem csoda, hogy ezúttal is telt ház fogadta a több mint tíz fellépő együttest. A kissé talán hosszúra nyújtott műsort a közönség nem csak türelemmel, de őszinte érdeklődéssel követte végig. A szervezők a műsort három részre tagolták, így az első részben a környékbeli ifjúsági tánccsopor- tok mutatkozhattak be: a kolozsvári Bogáncs, Zurboló, Kalotaszeg, Szarkaláb, Ördögtérgye, a szamosújvári Kaláka, valamint a Szegedről érkezett Cuháré és Délikert Napsugár.
– Minden alkalommal az adott évi tevékenységünk szolgáltatja a gála témáját. Mivel ez közös szervezés, az együttesből mindenki a magáénak érzi, sokszor a táncosok találják ki a témát. Idén a Ki mint veti táncát című előadásunk egyik jelenete szolgált alapként, amelyben bihari és gyimesi ritmusokat helyeztünk egymás mellé. Ezt a részletet vágtuk be a gálaműsor második részébe, és a két tájegységről hívtunk hagyományőrző táncosokat, Körösbánlakáról és Kostelekről – avatott be a házigazda a gála megszervezésének hátterébe, majd hozzátette: az amatőr táncegyüttesek és hagyományőrzők mellett fontosnak tartják, hogy minden évben egy-egy hivatásos együttes is színpadra lépjen. A délelőtti gyerekelőadás után a Nagyvárad Táncegyüttes a Fekete sáfrán című felnőttmesével állt közönség elé.
A gálán nem volt helye a fölösleges szócséplésnek, a szavak helyett inkább a tánc és zene beszélt. A közönség a gálát követően még utoljára körülnézhetett a kézművesvásáron, vagy hamar a Heltai Folk-kocsmába siettek, hogy időben kapjanak sört, zsíros kenyeret és a legjobb helyről hallgassák a Csereklye, a Harmadik, a Heveder és a Zerkula zenekar muzsikáját, s virradatig táncoljanak, mulassanak együtt.
SIMÓ HELGA
Szabadság (Kolozsvár)

A magyar kultúra napja – Romániai magyar programok
Romániában koncertekkel, színházi előadásokkal, szavalóestekkel és maratoni felolvasásokkal ünneplik január 22-őt, a magyar kultúra napját, amelynek keretében Szatmárnémetiben a Magyar Kultúra Hetét rendezik meg.
A Szatmárnémeti Ady Endre Társaság és egyéb helyi közintézmények és alapítványok szervezésében kerül sor a Magyar Kultúra Hetére, amely január 19. és 27. között zajlik a partiumi városban - tájékoztatták kedden a szervezők az MTI-t.
A rendezvény programja szerint egy hét alatt a szatmárnémeti közönség megtekintheti a Nagyvárad Táncegyüttes Bambucördög és Fekete sáfrán című előadását, lesz Dsida Jenő pódiumest, díjnyertes színjátszó csoportok seregszemléje és szavalóverseny. A rendezvény egyik partnere a helyi Északi Színház Harag György Társulata, amelynek művészei egyebek között Kovács András Ferenc megzenésített verseit adják elő Csillagszél címmel. Január 26-án este a magyarországi Misztrál együttes lép fel.
Marosvásárhelyen másodszor szervezik meg január 22-én azt a maratoni felolvasóestet a magyar kultúra napja alkalmából, amelynek a szervezésébe az idén több helyi civil szervezet, egyetem, valamint irodalmi és médiaintézmény is bekapcsolódott.
A felolvasáson nagy szerepet kapnak a marosvásárhelyi szerzők, de a felolvasni vágyók más erdélyi magyar kortárs szerzők írásaiból is válogathatnak. Kiemelt figyelmet szentelnek az évfordulós erdélyi szerzőknek, hiszen idén ünneplik Szilágyi Domokos költő születésének 75., Páskándi Géza író születésének 80. és Karácsony Benő író születésének a 125. évfordulóját, illetve Dsida Jenő költő halálának 75., Nyirő József halálának 60., Csíki László író halálának ötödik és Wass Albert író halálának a 15. évfordulóját.
Január 20-án Székelyudvarhelyen fotókiállítás nyílik a helyi Művelődési Ház koncerttermében, ahol a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által korábban szervezett fotótáborokban részt vett művészek alkotásait teszik közszemlére. Székelyudvarhelyen is több napos rendezvényt tartanak a magyar kultúra napja alkalmából, így lesznek képzőművészeti kiállítások, tánc- és színházi előadások, könyvbemutatók, filmvetítések, de népdalversenyre is sor kerül.
Bukarestben a Balassi Intézet és a Bukaresti Nemzeti Opera közös szervezésében koncertet hallhat a közönség a magyar zeneirodalom jelentős alkotásaiból, szinte valamennyi vokális műfajban, Borsos Edith és Anda Pop énekművész tolmácsolásában.
A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
MTI

Újra lesz táncház Váradon
A táncházi hagyományát élesztené fel a Nagyvárad Táncegyüttes, a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen. A hivatásos táncegyüttes az egyetem dísztermében tart majd havonta legalább egy táncházat.
Az első alkalomra január 17-én este héttől kerül sor. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes (NTE) művészeti igazgatója tegnap sajtótájékoztatón elmondta: Váradon, éppúgy, mint másutt, volt hagyománya a táncháznak, az utóbbi években azonban egyre ritkábban került sor ilyen találkozókra.
A január 17-i első alkalmon az Erdély-szerte jól ismert kolozsvári Üsztürü zenekar muzsikál majd, a későbbi alkalmakkor pedig a váradi táncegyüttes zenekara, a Soroglya húzza a talpalávalót. Az Üsztürü egyébként nemcsak a táncház miatt érkezik Váradra, hanem azért is, hogy később szakmai gyakorlatot tartson az NTE zenekarának. A további táncházakban aztán az alkalomhoz, évszakhoz vagy ünnephez kötődő néphagyományok adják a tematikát, így például februárban farsangi, márciusban pedig „forradalmi” táncházba várják a néptánckedvelőket, míg az áprilisi alkalmat a húsvéti ünnepkör határozza meg. A táncházakba természetesen nemcsak a tapasztalt néptáncosokat várják, hiszen minden alkalommal táncoktatást is tartanak a tanulni vágyók számára – az első alkalmon Kádár Elemér, az NTE művésze oktat kisküküllőmenti táncokat. A belépődíj 5 lej. Ráksi Lajos, a Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze és a táncház társszervezője úgy nyilatkozott, régi vágya a táncházhagyomány újraélesztése a PKE-n, hiszen annak jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola még rendszeresen otthont adott hasonló eseményeknek, a Palló zenekarral.
A Nagyvárad Táncegyüttes ugyanakkor a magyar kultúra napjára is készül – tudtuk meg. Január 22-én a Fekete Sáfrán című táncelőadással várják a közönséget, ezt még csak kétszer játszották itthon. A váradi ünnep előtt, január 19-én két előadást mutatnak be Szatmárnémetiben, majd 25-én Bánffyhunyadon is: délelőtt a Bambuc ördög, este pedig a Fekete Sáfrán című produkciót.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

Beindult a váradi táncház
Nagyvárad- Az évek során Váradon kisebb-nagyobb próbálkozások voltak már egy rendszeresen működő táncház megszervezésére, de valami oknál fogva mindegyik próbálkozás kudarcba fulladt.
A Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese és a Partiumi Keresztény Egyetem most közös együttműködésben havi rendszerességgel működő táncházat indított, alkalmanként különböző tematikával: februárban Farsangi táncház, márciusban Forradalmi táncház lesz, áprilisban pedig Húsvéti táncházba jöhetnek a népzene- és néptánc-kedvelők. A legelső, csütörtök este a PKE dísztermében zajlott alkalom arra volt jó, hogy a régi és új táncházasok találkozhassanak. Az ünnepi nyitó táncházon az Üsztürü zenekar húzta a talpalávalót. A vendég zenekar kiemelten foglalkozik Erdély és elsősorban Közép-Erdély vonós hangszeres zenéjével: Szék, Kalotaszeg, Mezőség, Küküllő-mente és Székelyföld. A későbbi táncházak állandó zenekara a Nagyvárad Táncegyüttes Soroglya zenekara lesz. Ne szomorkodjanak azok sem, akik még nem tudnak táncolni, de szívesen eljönnének a táncházba, mert számukra a Nagyvárad Táncegyüttes táncosai vezetésével minden alkalommal néptánc oktatás is lesz. A nyitótáncházban Kádár Elemér oktatott Kisküküllő-menti táncokat Tolnai Tímea segítségével a tanulni vágyók számára.
erdon.ro,

A székely zászló kitűzését kéri a polgármesterektől Tamás Sándor
Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót.
Tamás Sándor - aki egyben az RMDSZ megyei szervezetét is vezeti - elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt.
„Azért kértem ezt a polgármesterektől, mert a Székelyföld iránti elkötelezettség a szívünkben van” - jelentette ki Tamás Sándor. A jogász végzettségű elnök ezúttal is nyomatékosította, hogy a zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése - megítélése szerint - nem ütközik törvénybe.
Mint ismeretes, a kék alapon hosszanti aranysávot, valamint holdat és csillagot ábrázoló székely zászlót a megye több polgármesteri hivatalának a homlokzatára is kitűzték már; ott lobog a sepsiszentgyörgyi városházán és a Kovászna Megyei Tanács épületén is. A Kovászna megyei törvényszék azonban tavaly novemberben elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy Uzon község polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely lobogót. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Munteanu keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára. Ráduly István, Uzon polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kereset benyújtása után nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a székely szimbólumok ellen harcot hirdető prefektust. Az RMDSZ-es elöljáró felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlajához hasonlította. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt, mintegy kétezren vonultak fel székely zászlókkal a székely jelképek védelmében.
Ünnep a magyar kultúra szellemében
Erdély- és Partium-szerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról holnap, egyes településeken már elkezdődtek a rendezvények, néhol többnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Amint arról már korábban beszámoltunk, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna megyében, valamint Bukarestben is ünneplik a napokban a magyar kultúrát.
A jeles napról 1989 óta emlékeznek meg január 22-én, kézirata tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Közös ünneplés Váradon és Berettyóújfaluban
Nagyvárad tizenharmadik alkalommal ünnepli a jeles évfordulót többnapos rendezvénysorozattal a magyarországi Berettyóújfaluval közösen. Ma délután A közösségi művelődés – a nemzet megmaradása címmel tartanak fórumot – a vitaindítót dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja, részt vesznek váradi és magyarországi meghívottak. Délután Meleg Vilmos színművész József Attila-műsorát tekinthetik meg az érdeklődők az Ady Endre Gimnáziumban Kiáltás Istenhez címmel. Holnap, a magyar kultúra napján nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 7. nemzetközi szalonja az Euro Foto Art Galériában, a Szacsvay Imre Általános Iskolában pedig két író-olvasó találkozóra kerül sor: az elemi osztályosok Tóth Ágnes költővel, a nagyobbak pedig Markó Bélával beszélgethetnek. Délután a kolozsvári Koinónia Kiadó mutatja be négy könyvét a Szigligeti Színházban, majd a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciójára kerül sor, amely a Magyar Kultúráért díjak és az idén alapított Jakobovits Miklós-díj átadását követi. Szerdán, január 23-án a Bunyitay Vincze Könyvtár a Szemfüles ifjúsági folyóirat író-olvasó találkozójának ad otthont, majd a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület jubileumi kiállítására kerül sor a Tibor Ernő-galériában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh ugyanakkor saját rendezvényt is szervez a magyar kultúra napján: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban dr. Pomogáts Béla és más jeles előadók tartanak irodalmi estet, majd Demény Balázs zongoraművész szólóestjére kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében.
Dsida és Arany a színpadon
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata holnap 18 órától ismét műsorára tűzi a nagy sikerrel játszott „....nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című Dsida Jenő pódiumestet. A produkcióban vendégművészként újra láthatja a közönség Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét, Csutak Réka szintén kolozsvári színművészt, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas színművészt. Nagyszabású eseménysorozattal készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyar kultúra napjára, holnap 14 órától látható a budapesti színház- és filmművészeti egyetem negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztályának előadásában Arany János klasszikusa, a Toldi. Az előadást beszélgetés követi, 18 órától pedig a Peer Gynt című előadást láthatja a nagyérdemű. A Toldit Horváth Csaba rendező-koreográfus osztálya adja elő. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén, mondta el Horváth Csaba. A rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik. Ez a kifejezési mód azóta „fizikai színház” néven vált ismertté. Az egyedülálló világot megteremtő zenét Dresch Mihály, a budapesti dzsesszzenei élet kimagasló szaxofonművésze szerezte. A Csíki Játékszín a jeles nap alkalmából az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadás 17 órakor kezdődik, a musicalt 2012 decemberében mutatta be a társulat Charles Dickens születésének 200. évfordulóján, Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd. Könyvbemutatókkal ünnepli a Kriza János Néprajzi Társaság a magyar kultúra napját. Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét Szenik Ilona méltatja, a György V. Imola, Keszeg Vilmos és Tekei Erika szerkesztette Kriza János Néprajzi Társaság évkönyvét Czégényi Dóra mutatja be. A rendezvényre január 23-án 18 órától kerül sor a társaság székhelyén, Kolozsváron az est házigazdája Jakab Albert Zsolt.
Díjaznak a Gyergyói-medencében
A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a gyergyói-medencei települések önkormányzataival, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel közösen ünnepli a magyar kultúra napját. Az önkormányzatok és a kulturális intézmények képviselőjéből álló kuratórium a javaslatok alapján dönt arról, hogy idén a Gyergyói-medencéből ki kapja meg az öt évvel ezelőtt alapított Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Újdonság, hogy a medence minden iskolájának 2-3 diákja is elismerésben részesül, akik iskolán kívüli tevékenységük révén hathatósan hozzájárultak a kulturális élethez. Mindkét elismerést a holnapi gálaesten adják át a szervezők a gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében 18 órakor. A Hargita Megyei Tanács kulturális alintézményeivel karöltve január 17–31. között a megye számos településén kiállításokat, könyvbemutatókat, hangversenyeket és tematikus előadásokat szervez. A Hon a hazában elnevezésű rendezvénysorozatba bekapcsolódtak Hargita megye kulturális intézményei. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának hangversenyét holnap 18 órától tartják a gyergyóalfalvi művelődési házban. A szerzők jelenlétében mutatják be Ferencz Imre Madárkirakat, Kozma Mária Régiségek Gyergyóból, Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című kötetét január 24-én Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson január 25-én.
Krónika (Kolozsvár),

Kolozsváron és Nagyváradon is díjakat osztottak ki a magyar kultúra napján
Zenével, díjkiosztással, kiállításmegnyitóval ünnepelték a magyar kultúra napját Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában, amely zsúfolásig megtelt az esemény alkalmával. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első alkalommal adta át a szövetség által tavaly létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.
A népes közönséget Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte, aki elmondta: a rendezvénnyel ki akarnak törni a hagyományos megemlékező klisék, sztereotípiák világából, ezért inkább a kortárs magyar kultúra kap főszerepet. Hozzáfűzte, az eseményre azért került sor a Reményik Galériában, mert elkezdődött a belvárosi templom restaurálása.
A házigazda köszöntőjét követően a Concordia vonósnégyes Orbán György Öt madrigál című szerzeményét adta elő. Kelemen Hunor elmondta: a díjat olyan személyek vagy szervezetek kaphatják, akik a kultúra területén kifejtett alkotó-, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához. Továbbá elmondta, a díj nem csak szimbolikus, tízezer lej pénzjutalom is jár vele, a szövetség ugyanis így kívánja alkotásra ösztönözni az erdélyi magyar művészeket.
Amint arról korábban már beszámoltunk, irodalom kategóriában Székely Csaba drámaíró, képzőművészet kategóriában Részegh Botond festőművész, zene, film, színház kategóriában pedig Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója kapta meg az elismerést. A tízezer lejen kívül Sánta Csaba szobrászművész kisplasztikáját és lapunk munkatársa, Könczey Elemér által tervezett díszoklevelet vehettek át a díjazottak. A rendezvény az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által szervezett Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című kiállítás megnyitójával ért véget.
Hisznek a kultúrában
Négy kiadványát mutatta be Nagyváradon a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó kedden, a magyar kultúra napján. Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója bevezetésképpen elmondta: a Koinónia idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az eredetileg egyetemi közösségből kinőtt kiadónál a kultúra szolgálata és az istenhit együttesen jelentette az irányelvet, és ez mai napig megmaradt. A kiadó ugyanakkor innovatív próbál lenni, erre jó példa, hogy a közelmúltban megjelentették Erdély első elektronikus könyvét.
A kiadó egyébként egy éven át Váradon is működtetett egy könyvesboltot, jelenleg pedig más váradi boltokban találhatók meg könyveik. Bemutatták Gergely Edó meséskönyvét, a Monyómeséket, amely a szerző elmondása szerint nem kizárólag a gyerekeket célozza meg, a kötet egyes meséi ugyanis inkább a szülőknek szólnak. A gyerekkel közös olvasás, verselés és történetmesélés nála és a következő bemutatásra került könyv szerzőjénél, Balázs Imre Józsefnél is nagyon fontos.
A Blanka birodalma című gyermekverskötet tavaly novemberben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv díját is elnyerte, nem utolsósorban Keszeg Ágnes illusztrációinak köszönhetően. Eginald Schlattner Vörös kesztyű című, történelmi regényét Zágoni Balázs kiadóigazgató mutatta be. A történelmi trilógia második része Zágoni szerint az erdélyi szász sors személyes és lelkiismeretes feldolgozása. Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című kötetéről a szerző és a „főszereplő”, vagyis az interjúkötet alanya közösen beszélt. A szerző szerint az, hogy a kötet e-könyv változatban is megjelent, sokat segített abban, hogy külföldiek is megvásárolhassák, akik másképpen nem juthattak volna hozzá. Kelemen Attila Ármin azt mondta, tervei közt szerepel az Így működik... sorozattá való kiterjesztése is, amelyet különböző szerzők írhatnának meg más-más interjúalanyokkal.
Díjözön Nagyváradon
A könyvbemutatók után a már hagyományos kultúranapi díjkiosztásra és gálára került sor a Szigligeti Színházban. Emlékplakettet vehetett át Kovács Rozália érmihályfalvi néprajzkutató, helytörténész, a nagyszalontai Toldi néptánccsoport, illetve Pál Hunor színművész, a Szigligeti Társulat tagja. Magyar Kultúráért-díjjal tüntették ki a váradi Ady Endre Gimnáziumot és a Bihari Napló megyei napilapot
Idén két életműdíjat is odaítéltek: Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, valamint Szilágyi Aladár író, publicista munkásságát ismerték el. Idén először adták át a tavaly elhunyt váradi festőművész emlékére alapított Jakobovits Miklós-díjat, ezt Jovián György festőművész, grafikus vehette át Jakobovits Miklós özvegyétől, Jakobovits Márta keramikustól. Laudációját Ujvárossy László grafikus, egyetemi tanár olvasta fel. Az estet a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciója zárta.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Új kulturális fesztivál Váradon
A Holnap után című, hagyományteremtőnek szánt kulturális fesztivál keretében mutatja be új előadását a Nagyvárad Táncegyüttes. A váradi Szigligeti Színház saját szervezésű fesztiválja április 18-án kezdődik és 21-éig, vasárnapig tart, a táncegyüttes produkcióját a budapesti Novák Péter rendezi.
Előadás „protestdalokra”
A Nagyvárad Táncegyüttes idei második nagyszínpadi előadása a Nagyvárosi bujdosók címet viseli, és Kiss Ferenc azonos című zenei albumán alapul, amelyet maga a játékmester, Novák Péter választott – hangzott el a színház tegnapi sajtótájékoztatóján. A tematikus album 1999-ben jelent meg, és mostanáig nem kapott teljes színpadi feldolgozást. Novák Péter elmondta: a dalok nagy feltűnést keltettek megjelenésükkor, hiszen folkos hangzásukkal, a népdalok virágnyelvét felhasználva igazi protestdalokká váltak, amelyeknek témája egyre érvényesebb. „Az album a modern világban tapasztalható értékvesztésről és az ezzel kapcsolatos drámákról, az emberek közötti kulturális szakadékokról szól, és erre a saját identitás megtalálását, elfogadását adja válaszként” – fejtette ki. Meglátása szerint ugyanis csak úgy lehetünk befogadók, ha ismerjük magunkat és a másikat is, így empatikusan viszonyulunk azokhoz, akik nem olyanok, mint mi. Novák azért ragaszkodik a játékmester megnevezéshez a „rendező” helyett, mert úgy látja, egy táncelőadásban a koreográfusnak épp akkora, ha nem nagyobb, szerepe van, mint a rendezőnek. Koreográfus pedig négy is dolgozott ezen az előadáson, egy autentikus néptáncban járatos és három kortárs táncos. Orza Călin, Baczó Tünde, Bordás Attila és Polgár Emília mind saját hangjukat, stílusukat adták az előadáshoz, amely Novák Péter szerint a táncosok számára is izgalmas kihívást jelentett, hiszen egytől egyig nyitottnak mutatkoztak az újdonságokra, holott az együttes eredetileg néptánckarként alakult. A produkciót egyébként 1,5 millió forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Hagyományteremtő fesztivál
A Holnap után elnevezésű, először megrendezendő fesztivál a Holnap Irodalmi Társaság nemzedékét követő korok nagyváradi kötődésű, művelődés és kultúra szempontjából kiemelkedően jelentős személyiségeit mutatja be, és a tervek szerint évente szerveznék meg. Az első fesztivál csütörtökön délután ötkor kezdődik Boka László irodalomtörténész előadásával, a színház páholyelőcsarnokában. Este héttől a városi művelődési házban (volt Arlus) kerül sor Gáspárik Attila színművész Emőd Tamás-estjére, amelyet egyfajta irodalmi stand-up comedyként határoznak meg a szervezők. Péntek este Novák Péterrel, Kiss Ferenccel és Dimény Leventével, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatójával vehet részt kerekasztal-beszélgetésen a közönség, amelyet 19 órától a Nagyvárosi bujdosók bemutatója követ a nagyszínpadon. Novák Péter egyébként azt ígéri, a diákbérletes előadások után szívesen marad még beszélgetni az érdeklődő fiatalokkal. Szombaton délután Lászlóffy Zsolt Váradon élő zeneszerző tart interaktív mesterkurzust a színház páholyelőcsarnokában, majd a váradi származású Horváth Károly zeneszerzővel beszélget ugyanott Szabó K. István, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatója. Este a barátok templomában koncertezik a Varadinum Vonósnégyes, ezután a színházban kerül sor Horváth Károly és vendégei Tűzbeszéd című koncertjére, amelynek díszvendége Bereményi Géza Kossuth-díjas író és rendező. A fesztivál zárónapján, vasárnap Darvay Nagy Adrienne színháztörténész beszélget az idén 60. életévét betöltő, nagyváradi születésű Cseke Péter színművésszel, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával. A kecskemétiek aznap este Páratlan páros című előadásukat mutatják be a váradi közönségnek.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár).

Fesztivál a holnaputánért: „A Holnap után”
Megkezdődött Nagyváradon „A Holnap után” címet viselő művészeti fesztivál, amelynek alapító okiratát (A Holnap irodalmi csoport száz évvel ezelőtti mintájára) heten írták alá a Szigligeti színház páholyelőcsarnokában.
„Ennyi embert itt csak akkor láttam, amikor diszkó volt!” – állapította meg Gáspárik Attila Nagyváradon, ahol valóban megtöltötte a színház páholyelőcsarnokát is, majd később a művelődési ház nagytermét is A Holnap Után címet viselő fesztivál közönsége. A Pece-parti Párizs magyarsága ezúttal sem cáfolt rá hírére, hogy szereti számontartani nagyságait, akik döntően befolyásolták a magyar kulturális élet alakulását. A Holnap után fesztivál is ebből a tudatosságból született, amint az az Alapító okirat szövegéből kiderül, amit Kardos M. Róbert színművész olvasott fel a Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában, népes hallgatóság előtt:
Alapítjuk ezt a fesztivált azért, hogy a mindent elfedő idő ne diadalmaskodjék az emlékezet fölött. Abban a hitben, hogy A Holnap nemzedékének akarását, alkotó erejét az utána következő nemzedékek folytatni tudták, folytatni tudják. Példájuk bizonyítja: e város teremtő szelleme el nem fogy. Újra és újra föllángol, még akkor is, ha a történelem hatalmas erejével néha elfojtani igyekszik. Nagyvárad magyarul szólalt meg Európa színpadán. És ennek már több mint ezer éve. Kimagasló személyiségeket adott a magyar kultúrának, akik által mind e város, mind a magyar kultúra gazdagodott. E fesztivál küldetése A Holnap nemzedékétől elindulva felkutatni azokat a személyiségeket, akik e városban születtek, avagy életük egy részében itt alkottak, s munkásságuk révén Nagyvárad megőrizte kiemelkedő szerepét a magyar kultúra történetében. Mi, alapítók bízunk abban, hogy méltók leszünk az emlékükhöz. A folytonosságra gondolván tekintünk a múltra, s cselekszünk a jövőért. Kelt Nagyváradon, 2013 április 18-án.
A Holnapot is anno heten alapították, ennek mintájára A Holnap után-t szentesítő dokumentumot is a hét alapító tag - Cvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója, Szabó K. István rendező, a Szigligeti Színház művészeti igazgatója, Szőke Kavinszki András bábművész, a Liliput társulat művészeti igazgatója, Sorbán Attila író, Boka László irodalomtörténész, Dimény Levente színművész, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatója, Marcu Ágnes csellóművész, a nagyváradi Művészeti Egyetem dékánja – írta alá.
A Holnap irodalmi antológia 1908-ban jelent meg és a modern magyar irodalom kezdetét jelentette. Mellette: A Holnap után fesztivál plakátja 2013-ban
Az Alapító okirat egy példányát az Országos Széchényi Könyvtárban, egyet a színház levéltárában őrzik majd, és minden alapító tag is kapott egy-egy példányt.
Az ünnepélyes pillanatok után Boka László nagyváradi származású irodalomtörténész és Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész tartott előadást A Holnapos nemzedéket követő kulturális életről. Előadásukból kiderült: annyi író, költő, képzőművész, kreatív alkotó ember élete kapcsolódik Nagyváradhoz, hogy képtelenség lenne egyetlen estébe, de még egy négynapos fesztiválba is besűríteni őket.
A Holnap irodalmi társaság progresszív ereje abban rejlik, hogy a világban lévő összművészeti hatásra figyelt, azt az elvet vallotta, hogy az egyik művészeti ág a másik művészeti ágat tudja megvilágítani. Irodalom, színház, festészet, fotóművészet kölcsönhatására épültek A Holnapos matinék, mondta Boka László. Ezt az elvet később is magukénak vallották azok a tehetségek, akik innen indultak vagy rövidebb-hosszabb ideig Nagyváradon alkottak.
Filep Tamás Márait idézte, aki ugyan csak a második bécsi döntés után jutott el először a Körös-parti városba, mégis így írt Váradról: „Kevés várost ismerek olyan alaposan, mint Váradot, ezt az ismeretséget az irodalom megelevenítő erejének köszönhetem. Váradról legendákat küldtek szét a világba az írók, akik ott születtek vagy onnan szakadtak el, künn a világban, Pesten, magyar vidéken nem találkoztam soha olyan forró vallomásokkal, mint ahogy a váradiak tudtak beszélni szülő- vagy nevelővárosukról.”
Miklós Jutka, Emőd Tamás, Dutka Ákos, Gulácsi Irén, Tabéry Géza és társaik tartották fenn A Holnap irodalmi kezdeményezés utáni kulturális pezsgést a városban. A képzőművészeti élet is tobzódott, olyan tárlatok nyíltak Váradon 1909 és 1925 között, mint a Márffy Ödöné, Rippl-Rónaié, a nagybányai csoporté, Mund Hugóé, Dömötör Gizelláé, Szolnay Sándoré. 1926 és 1939 között a Váradiak csoportja évente állított ki a névadó városukban
Boka László felidézte a nagyváradi születésű Hubay Miklós drámaírót, rádióst, az első magyar musical társszerzőjét, aki 1956 október-novemberében a szabad Magyar Rádió irodalmi műsorát vezette a Parlamentben. 2011-ben hunyt el – személyes emlékét idézte vele kapcsolatban az irodalomtörténész: „Halála előtt találkoztam vele az Írószövetségnél. Már nem látott, teljesen megvakult. Hármasban beszélgettünk az Írószövetség elnökével, Miklós bácsi azt mondta, hogy mégiscsak haza kellene mennie Váradra meghalni. Megszorította a kezemet, az elnök közbeszólt, hogy ugyan már, Miklós bácsi, hisz ott már minden megváltozott, semmi nem az, ami annak idején volt! Hubai Miklós felém fordult (tudta rólam, hogy váradi vagyok), és bár nem látott, azt mondta nekem: De hát a Körös illata...az mégiscsak még mindig ugyanaz!”
maszol.ro.

Újjáéledt a diákszínjátszó fesztivál
Hároméves szünet után, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban szervezték meg az Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Tíz előadást mutattak be a háromnapos rendezvény során.
A XVIII. alkalommal zajló fesztiválnak most első alkalommal adott otthont az Ady Endre líceum. Mint megtudtuk, a szervezésben Sarkadi Viktória, Demeter Emőke és Kozma Éva tanárok vállaltak nagy szerepet és a szülőbizottság is közreműködött.
Fontos a diákszínjátszás
Kirkósa Enikő magyartanár köszöntötte az egybegyűlteket péntek délután, a középiskola dísztermében, bemutatva egyúttal a zsűritagokat: Nagy András László magyarországi színházi rendezőt, a magyar Szín-Játékos Szövetség elnökét, Szőke Kavinszky Andrást, a Lilliput Társulat igazgatóját, Dimény Levente színművészt, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetőjét, Holczman Ilonát, a székelyhídi Petőfi Sándor iskola tanárát, valamint Gáspárik Attila színművészt. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes is. „Magyar Birmingham, Szent László városa, Vitéz László püspök rezidenciája, a Holnaposok városa, a Pece parti Párizs” – sorolta Nagyvárad különböző megnevezéseit a későbbiekben Tóth Márta, az Ady Endre iskola igazgatója. Szólt Nagyváradnak a történelem során betöltött fontos szerepéről, s megemlítette azokat a nagyszerű embereket is, akik itt dolgoztak: Ady Endrét, Juhász Gyulát, Krúdy Gyulát.
Az Ady Endre líceum több mint 240 éves múltjáról is említést tett, majd elmondta: jómaga is sokszor fellépett mint diákszínész, sokat tanult a diákszínjátszásból és úgy gondolja, hogy az oktatásban első helyre kellene helyezni a diákszínjátszást. Ilyen elgondolásból vállalta fel a líceum az országos fesztivál újjáélesztését három év szünet után, s egyúttal azért is, mert azAdy Endre líceum színjátszó csoportja az elmúlt időszak során nagyon jó eredményeket ért el. A játék által a diákok megtanulnak egymásra figyelni, nő az empátiakészségük, könnyebben tudják elfogadni és megérteni embertársaikat. „Azt kívánom, hogy tartalmas legyen az ittlétetek és nagyon sok kedves emlékkel és új baráttal térjetek haza” – mondta Tóth Márta.
Robbanásszerű fejlődés
Nagy András László a magyar Szín-Játékos Szövetségről szólt. Az általuk szervezett fesztiválokkal kapcsolatban elmondta: számukra nem léteznek határok, cserébe pedig azt várják a határon túli meghívottaktól, hogy mondjanak le a külföldi vendég státuszáról, legyenek ugyanolyan, teljes jogú résztvevők, mint a magyarországiak. Megemlítette: a magyarországi diákszínjátszás robbanásszerű fejlődésnek indult, a mennyiség átcsapott minőségbe, a drámapedagógia elfogadott pedagógiai módszerré vált és a színjátszás, illetve a színházelmélet érettségi tantárgyként is választható. „Lássuk, hol tart mindez nálatok” – mondta végül.
A zene hangjai
Dimény Levente felszólalása során elmondta: mielőtt a színművészeti főiskolára felvételizett volna, tervezte, hogy diákszínjátszó csoportba iratkozik, de ez nem valósult meg. „Ti egy lépéssel bátrabbak vagytok, mint én” – tette hozzá, kihangsúlyozva: rajongója az olyan tanároknak, akik fontosnak tartják a diákszínjátszást. A későbbiek során a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Vitéz Lelkek társulata mutatta be A zene hangjai című musicalt. A diákok nagyon jól adták vissza a mű kedvesen megható jeleneteit, a legnagyobbrészt diákokból álló közönség nagy tapssal jutalmazta a fellépőket. A következő napok során brassói, kovásznai, székelyudvarhelyi, szilágykrasznai, kézdivásárhelyi, szászrégeni, székelykeresztúri, szilágycsehi és nagyváradi diákszínjátszó csoportok léptek fel.
Neumann Andrea
erdon.ro

Támogatják a határon túli truppok anyaországi bemutatkozását
Magyarországi vendégjátékok szervezésére összesen 34,7 millió forint odaítéléséről döntött Halász János magyarországi kultúráért felelős államtitkár. A támogatást határon túli magyar színházak és táncegyüttesek kapják meg.
A magyarországi vendégjátékokat támogató pályázaton 23 szervezet indult – tájékoztatta szerdán az MTI-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A közlemény felidézi, hogy a tavalyi évtől eltérően idén önálló pályázatot hirdettek a 2013. június 1. és 2014. május 15. között megvalósuló programokra. „Az Emmi idén ezzel összesen 45 millió forintos pályázati támogatást nyújt a határon túli színházak és táncegyüttesek részére” – hangsúlyozta a tárca.
Erdélyből és a Partiumból kilenc színtársulat, három táncegyüttes és egy kulturális alapítvány nyert jelentős összegű támogatásokat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház, a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínházi műhely, a Temesvári Csiky Gergely Színház, és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata egyenként kétmillió forint körüli támogatást nyert, a csíkszeredai Csíki Játékszín egymillió-négyszázezer, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház háromszázharmincháromezer, a szatmárnémeti Proscenium Alapítvány pedig kétmillió forintot nyert, utóbbi Barta Lajos Szerelem című színművének magyarországi turnéztatására.
A szentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, a váradi Nagyvárad táncegyüttes, illetve a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes 1–1 millió forint támogatást nyert. Bocsárdi László, a szentgyörgyi Tamási színház igazgatója korábban a sajtónak azt nyilatkozta: amennyiben támogatást nyernek, a budapesti Katona József Színházban is szeretnének szerepelni a múlt pénteken Gyulán bemutatott Hamlet című produkciójukkal.
Az Emmi közleménye kitér arra is, hogy a bírálat során a kultúráért felelős államtitkár által felkért, szakértőkből álló kuratórium értékelte a pályázatokat. Ez alapján fogalmaztak meg döntési javaslatot a miniszter tanácsadó testületei, a Táncművészeti és a Színházművészeti Bizottság, amelyet Halász János döntéshozóként változtatás nélkül elfogadott. A támogatási szerződéseket a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága köti meg a nyertes szervezetekkel, és a támogatás utalásáról is ők gondoskodnak – olvasható a közleményben.
Krónika (Kolozsvár)

Néptánc-varázs a Partiumi Magyar Napokon
Szatmárnémetiben, a 12. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat hétvégi nagy programdömpingje előtt már élvezhetik az érdeklődők a tavaly is kiemelkedő teljesítményt nyújtó Nagyvárad Néptáncegyüttes műsorát. A nagy hírű néptáncegyüttes idén a Tánckörkép Erdélyből című produkciójával fogja elkápráztatni a szatmári nagyközönséget.
A 11. életévét betöltött Nagyvárad Táncegyüttes a Nagyváradi Szigligeti Színház egyik alkotóközegeként kötelességének érzi a színpadon a magyar néphagyományokat olyan formában megjelentetni, hogy a XXI. század művészeti törekvései fellelhetőek legyenek alkotásaikban, és érvényes üzenettel bírjanak a ma emberének úgy, hogy folyamatosan emlékeztesse hovatartozására, valamint arra, hogy hagyományainak ismerete elengedhetetlen tényezője identitása megőrzésében.
A különböző erdélyi táncokat bemutató tematikus estet 2013. augusztus 22-én este fél tízkor láthatja a 12. PMN közönsége a Tűzoltótorony mellett felállított szabadtéri színpadon. A táncszínházi műsort a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Ludas Matyi Szatmárban című családi szórakozást ígérő produkciója előzi meg, amely szintén tartalmaz néptánc- és népdalbetéteket. Ezek a népművészeti elemek a szatmári tájegységre jellemzőek, tehát ismerősek idehaza.
Idén sem maradhat el a Kossuth-kertben felállított néptánc-színpad. 2013. augusztus 24-én 15 és 18 óra között a Szatmárnémeti MADISZ szervezésében különböző néptánc előadásokra lehet számítani. Ugyanaznap este 7-től a közönség is bekapcsolódhat a műsorba, hiszen a tavalyihoz hasonlóan most is rendeznek szabadtéri táncházat, amelyben a nagyváradi Csillagocska zenekar húzza majd szaporán a talpalávalót. Az se aggódjon, aki nem ismeri a lépéseket, mert táncház-vezető is lesz Benedek Árpád személyében. Ő fogja megmondani, melyik lábat melyik után kell rakni.
Maszol.ro

Táncba fordul Szatmárnémeti
Rekordszámú résztvevőt várnak a szervezők a Partiumi Magyar Napok (PMN) idei, tizenkettedik kiadására, Szatmárnémetiben. Stier Péter főszervező a Krónikának elmondta, a tavalyi 35 ezer érdeklődő után arra számítanak, hogy ebben az évben legalább 40 ezren lesznek kíváncsiak az augusztus 19–25. között tartandó rendezvénysorozatra.
A régió legnagyobb magyar rendezvényének számító PMN kinőtte magát az elmúlt 12 évben – míg az első mindössze kétnapos volt, most 4 színpadon és összesen 10 helyszínen szerveznek különféle programokat. Az idei kiadásban a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapnak a színházi-, illetve a néptánc előadások – fellép az Aradi Kamaraszínház, a Beregszászi Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat előadja Ludas Matyi Szatmárban című produkcióját, valamint színpadra lép a Nagyvárad Táncegyüttes.
A legnagyobb tömegre a 23-án tartandó Tankcsapda, illetve a 25-re tervezett Demjén Ferenc koncerten számítanak – mindkettőt az új központban levő nagyszínpadon léptetik fel. A Kossuth-kertbeli színpadokon 24-én Péterfy Bori és Kovács Kati lép majd fel, a Minestrone együttes pedig zöldségeken játszva szórakoztatja majd a közönséget.Nem hiányoznak idén sem a néptáncelőadások, a táncházak, és a karaoke-estek, valamint a tavalyi sikerre való tekintettel ismét tartanak stand up comedy-t a nagysátorban.
A főszervező elmondta: körülbelül 200 000 lej a jövő héten rajtoló PMN költségvetése, és bár a városi és a megyei tanácstól a megszokott 35–40 százalékos hozzájárulás helyett mindössze a büdzsé negyedét kapták, örömmel nyugtázták, hogy a helyi vállalkozók felkarolták a rendezvényt, így a támogatásukkal tovább sikerült gazdagítaniuk a programkínálatot. Idén 17 civil szervezet segítette a két főszervező, az Identitás Alapítvány, illetve a szatmárnémeti RMDSZ munkáját.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)