Heves vitába torkollott a szenátusban szeptember 29-én a kisebbségi törvénytervezet általános vitája. Az ellenzék, a szociáldemokraták részéről felszólaltak Ion Iliescu és Adrian Paunescu, továbbá a nagy-romániás Gheorghe Funar, akik támadták a törvénytervezetet. Paunescu visszaküldte a magyarságot Ázsia végébe, Funar pedig azt állította, a jogszabály hatálybalépése meggátolja majd Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke erre megjegyezte: csodálkozik, hogy bánsági származása ellenére Funar „ennyire primitív tud lenni”. Ion Iliescu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője szintén a jogszabálytervezet ellen emelt szót, hangsúlyozva, Románia az egyetlen európai állam, amely ennyi kedvezményt biztosít a kisebbségeknek. Majd azt javasolta, töröljék a kulturális autonómiát célzó fejezetet. Markó Béla emlékeztette a volt államfőt, hogy a közigazgatási törvény módosítására – amely a kisebbségek számára kedvező jogokat biztosított – 2000-ben került sor, amikor a Szociáldemokrata Párt hatalmon volt. „Ha valóban decentralizációt akarunk, nagyobb teret kell biztosítanunk önkormányzatainknak, el kell fogadnunk az autonómiatanácsokat, a kulturális és nyelvi másságot” – hangsúlyozta Markó. A Krónika kérdésére Markó kifejtette, Iliescu, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő. „Szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt, éppen csak a szegregáció szót nem használta, de egyebet mindent, amit korábban is szokott a kisebbségi kérdésben” – minősítette Iliescu szavait Markó. /Bálint B. Eszter: Adrian Paunescu „tanácsa”: vissza a magyarokkal Ázsiába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 30-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette, hogy megyei szinten a koalíció „elég sterilen” működik, nemigen történik semmi. Nehéz koalícióban dolgozni, egy asztalnál ülni olyan emberekkel, akik két hete még nagy-romániások voltak, most meg demokratáknak mondják magukat. Dorin Florea polgármester a Parasztpárt megyei elnöke elnöke volt, után függetlenné vált, majd a PSD-hez közeledett, most pedig demokrata lett. – Cáfolták, hogy feszültség lenne Lokodi Emőke, a megyei tanács elnöke és Benedek Imre között. Benedek tagadta, hogy el akarja foglalni Lokodi Emőke elnöki székét. Kelemen Atilla szerint az RMDSZ egyelőre támogatja a megyei tanács elnökét. /Mózes Edith: Hosszú, forró nyár után. Sajtótájékoztató az RMDSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem fogadja el Traian Basescu elnök a meghívását a parlamenti pártokkal való a konzultációra, közölte Mircea Geoana, az SZDP elnöke. Kifejtette: „A nagyobbik ellenzéki párt hitelének rontására tett kísérletével Traian Basescu túllépte hatáskörét, és bebizonyította, hogy nem minden állampolgár elnöke, hanem legjobb esetben a Demokrata Párté vagy a D.A. Szövetségé.” Traian Basescu államfő ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Szociáldemokrata Párt közbenjárásokkal és levelekkel próbálja Brüsszelben megakadályozni Románia kitűzött időpontban történő uniós csatlakozását. Az államfő meghívását a Nagy-Románia Párt is visszautasította. /Visszautasította Basescu meghívását az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Újabb kisebbségellenes megnyilvánulások helyszíne volt október 5-én a román felsőház, ahol a szenátorok ezúttal a holokauszt tagadását tiltó jogszabálytervezet szövegén kaptak hajba. A dokumentum a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáinak ellenszavazatai miatt nem kapott elegendő voksot, viszont a kormánypártok részéről megfogalmazódott: egyáltalán nem tenne jót Románia imázsának, ha éppen a zsidó újév küszöbén utasítanák vissza a fasiszta, xenofób és rasszista szervezetek, jelképek, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvénytervezetet. A jogszabály ellen tette voksolt Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátor is, holott a törvényt éppen az a Nastase-kabinet dolgozta ki annak idején, amelynek művelődésügyi miniszterként éppenséggel ő is tagja volt. Gheorghe Funar PRM-s szenátor többek között azzal érvelt a plénum előtt mondott beszédében, hogy a holokauszttörvény elfogadása esetén az RMDSZ valamennyi képviselőjét börtönbe kellene zárni, mivel a „háborús bűnösnek nyilvánított” Wass Albert kultuszát éltetik. Sőt egy adott pillanatban az ellenzéki és kormánypárti szenátorok felváltva vádolták egymást rasszizmussal. Heves ellenkezést váltott ki a PSD-s Ion Solcanu javaslata is, amelyben cikkelyenkénti voksolást kért a felsőháztól. A törvénytervezetet végül cikkelyenként sikerült megszavazni, a végszavazást azonban október 6-ra halasztotta a felsőház. /R. Sz.: Rasszizmussal vádolták egymást a szenátorok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Folytatódott a kisebbségi törvény vitája a szenátusban. Iliescu volt államelnök felszólalásában a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó passzusokat kifogásolta. Szerinte a kulturális autonómia eltávolítaná a kisebbséget a többségtől, párhuzamos kultúrákat hozna létre, és nehezítené az integráció folyamatát. Gheorghe Funar NRP-szenátor az RMDSZ-t azzal vádolja, hogy a törvény miatt megzsarolta koalíciós partnereit. Kolozsvár expolgármestere úgy látja, az RMDSZ azért ment bele a házelnökök leváltásába, hogy a kisebbségi törvény megszavazását várja el cserébe. Funar szerint a törvény csak ,,előkészíti a terepet a Székelyföld autonómiájához”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Valamivel higgadtabb hangulatban zajlott október 6-án a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban. Eckstein-Kovács Péter szenátor felszólalásában elmondta, a kisebbségi törvény elfogadásáról még 2003-ban egyezség született az akkor kormányon lévő SZDP-vel. Furcsa módon e párt honatyái most lelkesen tapsolnak Gheorghe Funar ama kijelentésének, miszerint a kisebbségi törvény xenofób, románellenes jogszabály, melynek célja a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítása, s mely veszélyezteti Románia integrációját, területi egységét, ráadásul feléleszti az etnikai feszültségeket. Eckstein kérte a magyarság államalkotó nemzetként való meghatározását. Razvan Teodorescu SZDP-szenátor csalódottságát fejezte ki a jogszabály ,,primitív volta” miatt, és javasolta az egyik cikkelyben szereplő nemzeti szimbólumok használata kifejezés kisebbségi szimbólumokra való cseréjét. Verginia Vetinas, a Nagy-Románia Párt szenátora alkotmányellenesnek, Romániára és a román nemzetre nézve sértőnek nevezte a törvénytervezet. Verestóy Attila azt hangsúlyozta, hogy a harmonikus együttéléshez elengedhetetlen a kulturális autonómia. Antonie Iorgovan SZDP-szenátor arra emlékeztetett, hogy a ’90-es években, az alkotmányozó nemzetgyűlés idején az RMDSZ már előállt ezzel a javaslatával, akkor elutasították, most sem tartják elfogadhatónak. /(s): Véget ért az általános vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Nem sikerült megállapodnia a nagyváradi Mecénás Alapítványnak az ortodox parókiával a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának átvételéről – jelentette be Nagyváradon Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, az alapítvány vezetője. Kiss közölte, az ortodoxok olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a Mecénás Alapítvány nem adhatta volna tovább egy harmadik félnek a pálya használati jogát. „Ez elfogadhatatlan számunkra, hiszen épp azért vállaltuk a közvetítőszerepet, mert szerettük volna átengedni a területet a gimnázium diákjai számára.” Kiss Sándor szerint az ügy mögött a Nagy-Románia Párt állhat, amely nyomást gyakorolt a nagyváradi ortodox parókiára, hogy ne egyezzenek meg az alapítvánnyal: egyiküket egyházi tisztségének megvonásával fenyegették, másikat azzal, hogy megvonják óraadási jogát a nagy-romániás rektor-helyettes által irányított állami egyetemen. /Balogh Levente: Patthelyzet a nagyváradi Lorántffy-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

A felsőház elfogadta a romániai magyar nemzeti közösség is államalkotó tényező Az RMDSZ tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját. Az előző napon Gheorghe Funar a Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba. A bizottság úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. Ion Iliescu szenátor – volt államfő – továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte „legnagyobb veszélyt” jelentő, az autonómiára vonatkozó fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban. /A szenátusban az RMDSZ az első csatát megnyerte. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Nagy-Románia Párt hisztériát akar kelteni. Azzal jöttek elő, hogy ez a törvény veszélyezteti az EU-integrációt, továbbá etnikumközi feszültségek lesznek. A Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy megfossza a törvényt az új és fontos elemektől. Ez a vita meglehetősen éles, és a szenátus jelenlegi munkálataira rányomja a bélyegét. Nagyon okosan kell politizálnia az RMDSZ-nek, hogy a hallgatag, nagyon vékony többség szenátorai kitartsanak a kisebbségi törvény mellett. Erős hangulatkeltés folyik a magyarok és az RMDSZ ellen. A sajtó részéről a kritikák, a fenntartások megszaporodtak, még az olyan lapokban is, mint a Ziua, a Cotidianul és az Academia Catavencu. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója megjegyezte, ehhez hozzájárul a kolozsvári fiatalok által kezdeményezett, az önálló magyar állami egyetem visszaállítását sürgető tüntetés. Milyen hatása lehet ennek az akciónak a vázolt körülmények közepette? – kérdezte. A tüntetés megszervezésének a jogosságához egyfelől nem fér kétség, válaszolta Eckstein-Kovács Péter. Hozzátette, „az önálló hungarológiai tanszéknek a létrehozása gyakorlatilag finisbe lépett, csakúgy mint az egyetemen a kétnyelvű feliratoknak az engedélyezése”. A szenátor szerint nem jó az időpont a tüntetésre. Végső soron az ifjúsági szervezetek kiállnak amellett, hogy legyen magyar egyetem, ez érthető. A szenátor hiányolta, hogy nem keresték meg az RMDSZ-t, és nem konzultáltak a román diákszervezetekkel sem. Hogyha ez az akció mindössze a magyar diákok, magyar fiatalok véleménynyilvánítása marad, az végeredményben elfogadható dolog. A tüntetést délután hatra, világosra tervezték, de a rendőrség csak este nyolcra engedélyezte. „Az éjszaka, a sötét általában a felelősséget nem vállaló, rendbontó elemeknek kedvez.” /Tibori Szabó Zoltán: A kulcsszó a hangulatkeltés. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Az utóbbi időszak parlamenti huzavonája, a házelnökök leváltási harca, illetve az RMDSZ alkotta kisebbségi statútumtörvény-tervezet körüli csatározás eszköztára meglepően zavaró „színfoltokkal” bővült. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, „aki másodállásban polgármester“, minden eszközzel, például a román szélsőségesek malmára hajtva a vizet, igyekszik ellehetetleníteni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény megszületését – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Egy kisebbség csak akkor nyilvánulhat meg igazából, ha autonómiája működik, a törvény pedig ezt a célt szolgálja. Furcsa módon az MPSZ nem társ ebben a kezdeményezésben – állapította meg Verestóy. Számos romániai és EU-s elöljárónak Szász Jenő aláírásával levelet juttattak el, melyben kérik a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és elfogadásának megakadályozását. A közreadott iratot a Nagy-Románia Párt és a román szélsőségesek az utóbbi időben érvrendszerként, eszközként használják fel a törvénytervezet és az RMDSZ ellen. Verestóy hangsúlyozta, az MPSZ lépése erkölcstelen, nem lett volna szabad a magyarság érdekei ellen cselekednie. Szász Jenő legfelsőbb ügyészségi beidézése kapcsán elmondta, „ha Szász biztos benne, hogy minden rendben van az aláírásgyűjtések körül, akkor álljon ki, vállalja a történteket, ám félő, hogy sok kisembert bevádol, akik bajba kerülhetnek“. /mlf: Kisebbségi törvény: zavaró „színfoltok”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

A Nagy-Románia Párt egyszerű indítványt nyújt be a parlamentben Mentsétek meg a román falvakat címmel. Az indítványban kérik Borbély László területrendezési miniszter menesztését, a gyereknevelési támogatás összegének növelését, valamint 100 millió euró kiutalását vidéki iskolák építésére. /Borbély leváltását kéri az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A kormányon levő pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek a román nemzeti érzelmek védelmezőinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerűségből támogatták az elképzelést. A szenátorok nem voltak tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a kisebbségi törvény tervezetét. A radikális magyar csoportosulásokat most szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt. A tervezet ellen szövetkezett Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenő, állította Bálint Zsombor. Az október 24-i szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. /Bálint Zsombor: Zsákutcában a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Az elmúlt hónapokban az RMDSZ számára egyetlen ,,szent ügy” létezett: a kisebbségi törvény. Mindent ettől tettek függővé, ez számított az autonómiáért vívandó küzdelem első és elengedhetetlen lépésének. Időközben feledésbe merültek a jogszabály hiányosságai, egyre ritkábban került szóba az elmaradt társadalmi vita, hogy a törvény egyes cikkelyei a jelenlegi politikai alakulatok hatalmának megerősítését segítik. Nemzetárulóvá vált, aki kételyeket fogalmazott meg, és könnyen rá lehetett sütni az ellenvélemény hangoztatóira, hogy a Nagy-Románia Párt malmára hajtják a vizet, érveik a román szélsőségeseknek segítenek. Sikeres propagandával érte el mindezt az RMDSZ. Mégsem sikerült a törvény elfogadtatása, még az RMDSZ-t is megdöbbentette a koalíciós partnerek távolmaradása. Távoztak a voksolásról, pontosan tudva, hogy ez mit jelent. A törvény tehát megbukott, sőt, a kulturális autonómiát szabályozó ötös fejezetet teljesen kiiktatják, úgy küldik tovább a képviselőházba a jogszabályt. Történt mindez néhány nappal a nagy román–magyar megbékélést hirdető közös kormányülés után. A magyar kormány megtette a maga gesztusait – elsők között ratifikálta Románia uniós csatlakozását –, s cserébe nem kért és nem kapott semmit. A Gyurcsány-féle ,,realista, jövőbe tekintő” politizálás ismét leírta az erdélyi magyarságot. /Farkas Réka: Ez a harc lesz a végső? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Október 25-én elfogadták a házszabályzat módosítását a képviselők 181 támogató és 94 ellenszavazattal. A dokumentum új formája lehetővé teszi Adrian Nastasenek, a képviselőház elnökének leváltását. A liberális-demokrata szövetséget azzal vádolják, lepaktált a Nagy-Románia Párttal (NRP), mivel a Corneliu Vadim Tudor által vezetett szervezet törvényhozói a kisebbségi törvény szenátusi megcsonkításáért cserébe szavazták meg a házszabályt. /Elfogadta a képviselőház a házszabály módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Mind a négy kormánypárt határozottan elutasítja a román politikai életben tapasztalt minden olyan diskurzust, amely a szélsőséges nacionalizmus jegyeit viseli magán. A pártok felkérték az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot, foglaljon állást az ilyen jelenségekkel szemben. A dokumentum azt követően született, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szenátusban kifejtette, hogy az RMDSZ terrorista és Európa-ellenes szervezet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint hivatalból fel kell lépniük az illetékes román hatóságoknak Corneliu Vadim Tudor nemzeti gyűlölködésre uszító, minősíthetetlen magatartása ellen. /Elítélik a kormánypártok a nacionalista retorikát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Ismét riadót fújt a Nagy-Románia Párt szavazótábora körében, miután a Corneliu Vadim Tudor által vezetett párt honatyái felfedezték, hogy a Nagy Zsolt által vezetett távközlési minisztérium hivatalos dokumentumain magyar nyelvű fejléc is szerepel. – Meddig tűrjük még, hogy szembeköpjenek? – dühöngött Lucian Bolcas honatya. – Az irredenta RMDSZ totalitárius és fasiszta tendenciáknak kíván érvényt szerezni – mondta Bolcas. /Újabb nagy-romániás delíriumok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt második méltósága, képviselőházi elnök, levelet írt Calin Popescu-Taricenau miniszterelnöknek, arra kérve utódját és politikai ellenfelét, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetből törölje a kulturális autonómiával foglalkozó paragrafusokat. Ugyanazon a napon a Nagy-Románia Párt nyolc szenátora törvénytervezetet nyújtott be, mely azt írja elő, hogy a következő helyhatósági választásokon csak a politikai pártok vagy független jelöltek indulhassanak, az RMDSZ viszont nem, mert az nem párt, csak szervezet, így nincs joga a képviseletre. /Kilin Sándor: Ikertestvérek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Alkotmányellenes a két házelnök leváltása mandátumuk lejárta előtt – döntött november 15-én az Alkotmánybíróság (AB). A testület ezennel elfogadta a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) óvását. A döntés előrelátható volt, tekintettel arra, hogy a 9 „pártsemleges” alkotmánybírából 7 közismerten az SZDP-hez közeli körökhöz tartozik. /B. T., Sz. K.: Ellenzéki győzelem az Alkotmánybíróságon. Vacaroiu és Nastase marad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

- Nem tartalmaz túlzásokat a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amely jelenlegi formájában csupán a létező valóság jogi keretét fogalmazza meg – fejtette Kolozsváron Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Nem kell félni a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. A miniszterelnök szerint az európai fórumok azért sürgették a tervezet elfogadását, mert olyan benyomás alakult ki, hogy Bukarestben a törvény megszületését bizonyos politikai erők akadályozzák. Emlékeztetett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP), és a Nagy-Románia Párt (NRP) vezetőinek a kisebbségi törvénytervezet elleni éles támadásaira. /–or– : Tariceanu : nem kell félni a kulturális autonómiától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Többségi szavazattal elutasította Marosvásárhelyen a városi önkormányzat azt a határozattervezetet, melyet a Vatra Romaneasca szervezet, a Nagy-Románia Párt /PRM/, valamint Ioan Sita PRM-s tanácsos nyújtottak be, kérve azoknak a tanácsi határozatoknak a visszavonását, melyek alapján, Marosvásárhelyen a Calarasilort Kossuth utcára, az Antonescu sétányt Vársétányra keresztelték vissza. Szerintük Kossuth Lajos célul tűzte ki az összes román kiirtását és 40 ezret meg is ölt. /Bögözi Attila: Marad Kossuth és a Vársétány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

A képviselőházban megkezdődött a szakbizottságban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet általános vitája. December 6-án a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitattak meg a tervezetet. A jogi bizottság ülésén Titus Corlatean szociáldemokrata képviselő azt kérdezte, EU-s követelmény-e ez a törvény, vagy sem. Markó államtitkár utalt arra, hogy a kisebbségi jogok megjelennek más törvényekben is. Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy ezzel a törvénnyel fel akarják robbantani a román államiságot. /Béres Katalin: A kisebbségi törvény képviselőházi vitája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

December 21-én a szenátusban 36 ellenzéki szenátor indítványának vitája zajlott, a szociáldemokrata és nagy-romániás szenátorok azzal vádolta a kormányt hogy nem számolt el nyilvánosan az árvízkárok kezelésére szánt összeggel való gazdálkodásról, az intézkedéseket elégtelennek tartották. Az indítvány végső célja Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter lemondatása volt, mert szerintük a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásáért Borbély Lászlót terheli a felelősség. Borbély László válaszában elmondta, a kormány érdemben teljesítette kötelezettségét az árvízkárok okozta helyzet kezelésében. Bemutatta, miként használták fel a kiutalt összegeket és az európai támogatásokat. Borbély elismerte, hogy vannak nehézségek az újjáépítési folyamatban, de hozzátette, a kormány újabb összegeket szán az árvízkárosultak helyzetének javítására. Végül a szavazáson az indítványt elvetették. /Béres Katalin: Borbélyt akarta leváltatni az ellenzék. Egyszerű indítvány és lökdösődés a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./