"A média megfigyelésével foglalkozó ügynökség felhívást intézett a sajtó képviselőihez, hogy indítsanak kampányt a szélsőséges erők ellen. Eddig már három központi tévéadó jelezte támogatását. - Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő, a tanügyi bizottság elnöke nov. 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: nem idegen tőle az a gondolat, hogy az újságírók számára - akik szerinte "eladták magukat a Nyugatnak" - kényszermunkatáborokat létesítsenek. - Egy szép napon amúgy is véget kell hogy érjen a Duna-csatorna építése, az 1989 előtt megnyitott építőtelepek is egyszer meg kell hogy szűnjenek. A Nagy-Románia Párt gondoskodik majd arról, hogy az újságíróknak legyen munkahelye - fogalmazott Stanciu. /Stanciu: Kényszermunkatáborok az újságíróknak. Összefog a szélsőségesek ellen a média. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"Politikai, gazdasági és történelmi okok együttes hatásával magyarázható, hogy a romániai szavazópolgárok a neokommunista Ion Iliescu és az idegengyűlölő nacionalista Corneliu Vadim Tudor pártját segítették győzelemre a vasárnapi választásokon - írta a La Libre Belgique. A romániai politikai színteret nyugtalanítónak tartja a lap, elsősorban történelmi okok, a mély gyökereket eresztett nacionalizmus továbbélése miatt. A liberális Le Soir azt ajánlotta az Európai Uniónak és általában a nyugatnak, hogy ebben a helyzetben ne hagyják magára Romániát, hanem "inkább jó szóval, ráhatással, mint büntető intézkedésekkel próbálják megbékíteni önmagával a teljesen irányt vesztett társadalmat". Pestis és kolera között című kommentárjában a baloldali Frankfurter Rundschau német lap rámutatott: a Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére. /Romániai választások. A belga és német sajtó véleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

A Solidaritatea szakszervezeti szövetség és a Nagy-Románia Párt egyezséget írt alá, hogy az elnökválasztás második fordulójában Corneliu Vadim Tudort fogják támogatni. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Központ felszólította Ion Iliescut, hogy nyíltan foglaljon állást az ultranacionalista, xenofób és rasszista Vadim ellen. Szerintük ez egyértelműen jelezné az Európa Uniónak, hogy Románia kész folytatni az euroatlanti integrációs törekvéseket. Amennyiben az NRP kormánykoalícióra lépne, legitimizálnák a gyűlöletet, és megkérdőjeleznék Románia további státusát az Európa Tanácsban. /Vadimot támogatja a Solidaritatea. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Nyilvánosságra hozták a parlamenti mandátumok megoszlását. Ion Iliescu volt államfő párja, a PDSR 65 szenátori és 155 képviselői hellyel rendelkezik majd az új román törvényhozásban, a szenátori helyek 46,4 %-át, a képviselőházi helyek 44,9 %-át szerezte meg. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt következik 37 szenátori mandátummal / 26,4 %/ és 84 képviselői hellyel /24,3 %/. A Petre Roman vezette Demokrata Pártnak 13 szenátora /9,3 %/ és 31 képviselője /9 %/ lesz. A Nemzeti Liberális Párt 13 szenátorral /9,3 %/ és 30 képviselővel /8,7 %/, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorral /9 %/ és 27 /7,8 %/ képviselővel rendelkezik majd. További 18 képviselői helyet osztottak ki a különböző nemzeti kisebbségeknek. A szenátus összesen 140, míg a képviselőház 345 főből áll majd. Ez az arány a szavazatok újraosztásával alakult ki, eredetileg, a kapott szavazatokkal például Iliescu pártja a szenátusi helyek 37, a képviselői helyek 36,6 %-át nyerte el. /Mandátumok megoszlása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT) az államelnök-választás első fordulójának eredményei ismeretében felkéri a választókat, hogy a második fordulóban vegyenek részt a választáson, és szavazzanak Ion Iliescura, a PDSR elnökjelöltjére, a szélsőségesen nacionalista PRM jelöltjével szemben. Az RMDSZ területi elnökeinek hét végén tartott konzultatív tanácskozásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a romániai Magyarok távolmaradása a szavazástól a szélsőségesen nacionalista, demokrácia‑ és magyarellenes erők győzelmének esélyét növelné. Ezzel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: Amikor jövő vasárnap Iliescura szavazunk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a PDSR-vel való együttműködés mellett döntött. Iliescu támogatásával a szélsőségesen nacionalista erők visszaszorítására törekszünk - mondotta Markó Béla, aki viszont nem zárta ki az PDSR parlamenti támogatásának a lehetőségét. /Sz. K. [Székely Kriszta]: TEKT: Iliescu megszavazása az egyetlen lehetséges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 5-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, tájékoztatást adott a romániai választás utáni helyzetről, az RMDSZ eredményeiről, valamint arról, hogy milyen prognózisok várhatók. A szövetségi elnök kijelentette: ″A miniszterelnök úr is egyetértett azzal a nézetünkkel, hogy a PDSR-vel csak úgy tudunk bármiféle együttműködést elképzelni, ha az nem téríti le az RMDSZ-t az eddigi útjáról.″ /Markó-Orbán megbeszélés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televízió december 4-i Napóra című műsorában a Napórában elmondta: jelentős eredményt jelent az, hogy a szövetség a 140 fős Szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős Képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Markó Béla úgy vélte: az RMDSZ választási kampányának legfőbb erénye az egység volt. A szövetség elnöke felhívást intézett az erdélyi magyarsághoz, amelyben a romániai elnökválasztások második fordulóján való részvételre hívta fel a magyar szavazókat. Mind a romániai magyar közösségnek, mind a romániai társadalom egészének alapvető érdeke úgy cselekedni, hogy mindenképpen megakadályozza Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt jelöltjének államelnökké választását. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 5. - 1864. sz./

Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok mintegy 95 %-át, 22 124 voksot kapta meg a november 26-i választásokon, tehát már a (képviselői) páholyban érezheti magát. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke kifejtette, hogy az elmúlt négy esztendőben a szervezetépítésbe fektetett munka nem volt hiábavaló. A képviselői listára kétezer, szenátori listára háromezer szavazattal kaptak többet megyei szinten, mint 1996-ban. Az RMDSZ-t nem pártnak tekintik, hanem önkormányzatnak, ahol minden magyar embernek helye van valamilyen módon. Az 1996-os 5,19 %-hoz képest most 6,46 % az RMDSZ-képviselőlistára leadott szavazatok számaránya. 1990 óta talán először, a bánsági magyar közösség tagjai nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a többség. Toró T. Tibor Corneliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt előretörését azzal indokolta, hogy a demokrácia elveit értéknek tekintő románok nem találták meg azt a pártot, amelyre szavazhattak volna, és nem mentek el szavazni. Az elégedetlen rétegek viszont megtalálták azt a hangot, amelyet hallani szerettek volna. A "radikális, szélsőjobb és baloldali politika keveredéséből összeötvözött, demagóg, populista retorika volt, amelyet Vadim Tudor megütött.″ Toró hangsúlyozta: "le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával.″ "Ha megfelelő módon szítják, itt is felszínre tör az idegengyűlölet, a többségiek nem toleránsabbak a kisebbségekkel szemben mint máshol.″ A képviselő szerint az RMDSZ-nek nem kell koalícióra lépnie a PDSR-vel. /Pataki Zoltán: "Le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával″ Temesváron többen szavaztak a tulipánra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Vadim Tudor előretörése nagy baj Románia és benne a romániai magyarság számára. Várható, hogy a külföldi képviseletek előtt kígyózó sorok még hosszabbak és lesznek. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója hangsúlyozta: ″az idei választási kampányban az RMDSZ-t és a magyarságot nem a Vatra Romaneasca, nem a Nagy-Románia Párt, a Románok Nemzeti Egységpártja vagy a legionáriusok támadták, hanem a magyar közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Magyarok Világszövetsége, illetve szövetségünk saját tiszteletbeli elnöke.″ Az RMDSZ-nek ″át kellene gondolnia végre azt is, hogy mennyi hasznot és mennyi kárt okoz az, ha tiszteletbeli elnöke állandóan a szövetség ellen és ezzel a legitim erdélyi magyar érdek ellen cselekszik. Nem azt mondom, hogy Tőkés Lászlót ki kell zárni a szervezetből. Azt mondom, Tőkés László egyetlen jelét nem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség. S akkor vállaljon platform vezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez szíve közelebb áll, a tiszteletbeli elnökséget pedig az RMDSZ szüntesse meg vagy bízza másra. Az RMDSZ-nek a mostani választások tapasztalataiból le kell vonnia a tanulságokat, s újra kell gondolnia azokat az elveket, amelyeken az egész szövetség nyugszik. S ugyanakkor a magyarországi politikai osztálynak világosan a tudomására kell hozni, hogy hálásak vagyunk a támogatásért, de efféle beleszólások ártanak nekünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: Bambán a pampán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára dec. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy megnyerik az elnökválasztást, kormányt alakítanak, és ha a parlament nem hagyja jóvá a kabinetet, Vadim Tudor köztársasági elnök feloszlatja a törvényhozó testületet. Funar kijelentette, hogy a Soros-ösztöndíjjal rendelkező, törvényszegő újságírókra sanyarú sors vár, ha Vadim kerül hatalomra. /Funar hatalomátvételre számít. = = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

Az INSOMAR által végzett exit poll szerint az elnökválasztások második fordulójában a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok 70,5 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltjére, Ion Iliescura, 29,5 százaléka pedig a Nagy-Románia Párt elnökére, Corneliu Vadim Tudorra szavazott. A Központi Választási Bizottság adatai szerint Erdélyben és Havasalföldön kicsi volt a részvételi kedv, a Ion Iliescut támogató Moldovában viszont sokkal többen mentek el szavazni. Általános érdektelenség és nagyarányú távolmaradás jellemezte az elnökválasztás második fordulóját. A 21 órás adatok szerint az országos részvételi átlag 39 százalékos volt. Vagyis 6 százalékkal kisebb mint a november 26-án és 20 százalékkal kisebb mint az 1996-os elnökválasztás második fordulójában. Országos viszonylatban a falusi szavazópolgárok 43 %-a járult az urnák elé, míg városon csupán 36 %. A hagyományosan legfegyelmezettebb Hargita megyei szavazók ezúttal nem lettek országos listavezetők, hanem az erdélyi átlaghoz igazodtak. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: arra szavazott, hogy Románia ne forduljon vissza azon az úton, amelyen elindult. Corneliu Vadim Tudor szerint a győzelmet csak csalással lehet elvenni tőle. /Győzött a ″kisebbik rossz″ Az INSOMAR szerint Ion Iliescu 70,5 százalékot ért el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter az elnökválasztás második fordulójának eredményét kommentálva kijelentette: nehéz időszak következik, amely elsősorban azon fog múlni, hogy az RTDP mennyire változott meg az elmúlt négy év alatt, amíg ellenzékben volt. A szenátor szerint a Nastase-kormány az elkövetkező időszakban kénytelen lesz megszorító intézkedéseket hozni, amely az elégedetlen tömegeket a Nagy-Románia Párt felé közelítheti. /Eckstein-Kovács: Nehéz időszak következik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Dec. 13-án folytatódott a vita a parlamenti pártok képviselői között a képviselőház és szenátus vezető pozícióinak szétosztásáról. A képviselőház állandó bizottságában is a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselői lesznek többségben. Az elnöke a tervek szerint Valer Dorneanu lesz, a Nagy-Románia Pártnak egy alelnöki, egy titkári és egy háznagyi tisztség jutott. Az első ülésszak alatt az RMDSZ jelöltje, Borbély László Maros megyei képviselő tölti be a háznagyi tisztséget. Az RMDSZ is pályázott az oktatási bizottság elnöki funkciójára, ez azonban a Nemzeti Liberális Pártnak jutott. A megegyezés értelmében az RTDP a védelmi, a külügyi, a művelődési, a mezőgazdasági, a jogi, a költségvetési-pénzügyi és a gazdasági szakbizottságokat vezeti. Az NRP-nek jutott az egészségügy és a privatizációs bizottság. A Demokrata Pártnak a munkaügyi és társadalomvédelmi, az NLP-nek a tanügyi. Az RMDSZ alelnöki tisztséget kapott a helyi közigazgatási szakbizottságban és az emberi jogi bizottságban, az ipari és szolgáltatási bizottságban pedig megkapta az elnöki tisztséget. A szenátus elnöki tisztsége az RTDP-é, ezt a jelek szerint Nicolae Vacaroiu tölti majd be. Az RTDP két alelnöke Doru Ioan Taracila és Alexandru Athanasiu lesz. Az NRP a neki jutó alelnöki tisztségre Corneliu Vadim Tudort kéri fel. A Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak egy-egy titkári tisztség jutott (Sorin Vornicu, illetve Paul Pacuraru). Az RMDSZ dec. 18-án nevezi meg jelöltjét arra az egyik alelnöki tisztségre, amelyen a demokratákkal és a liberálisokkal osztozik. Az RMDSZ 2001 első, és 2004 második szemeszterében számíthat az alelnöki tisztségre. A szakbizottságok elnöki funkcióit a következőképpen osztották el: az RTDP-nek jutottak a gazdasági, pénzügyi, külügyi, védelmi, mezőgazdasági, művelődési és jogi bizottság vezető tisztségei, az NRP szenátorai a privatizációs, az egészségügyi és a visszaéléseket vizsgáló bizottságokat vezetik, az NLP-é a tanügy, a Demokrata Párté a munkaügy és társadalomvédelem, az RMDSZ-é pedig az emberjogi és a helyi közigazgatási bizottságok elnöki tisztségei. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói arról fognak tanácskozni, hogy az említett tisztségekre kiket kérjenek fel. /Sz. K. [Székely Kriszta]: : RTDP többség a parlament állandó bizottságaiban. RMDSZ-es szenátor az emberi jogi és a helyi közigazgatási bizottságok élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 13-án az Alkotmánybíróság visszautasította a Nagy-Románia Párt fellebbezését, amelyben kérték az államfőválasztás második fordulójának semmissé nyilvánítását, mivel - nézetük szerint - csalások történtek. Az Alkotmánybíróság a kérést megalapozatlannak nyilvánította, a választások második fordulóján Ion Iliescu győzött, s ennek hivatalos alkotmánybírósági bejelentése dec. 14-én lesz. /Visszautasították a nagy-romániás fellebbezést. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./

Corneliu Vadim Tudor pártja, a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai között az egykori Szekuritáté tisztjei, az igazságszolgáltatással szembekerült üzletemberek és a megrögzött antiszemiták egyaránt találhatók. Tudor előszeretettel veszi magát körül a volt kommunista rezsim politikai rendőrségének egykori tábornokaival, ezredeseivel és jól kiépített kapcsolatrendszere van a Szeku helyébe lépő Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ - román rövidítése SRI/ berkeiben: könnyűszerrel jut hozzá bizalmas információkhoz. Néhány példa. Ilie Mercét, a Szekuritáté egykori ezredesét, aki a kommunista rezsim bukása után az RHSZ-ben töltött be magas funkciót, most a Nagy-Románia Párt képviselőjévé választották. RHSZ-tisztsége lehetővé tette számára, hogy a nyilvánosság előtt Tudor segítségére siessen, amikor azzal vádolták a pártvezért, hogy az egykori politikai rendőrség besúgójaként tevékenykedett. Andrei Zeno szintén szekus volt, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Constantinescut CIA-ügynöknek nevezte. Számos nyíltan antiszemita és idegengyűlölő ember csatlakozott Tudor pártjához. Köztük talán a legismertebb Corleone, alias Dumitru Dragomir, a Labdarúgó Szövetség elnöke, az Atac la persoana című hetilap igazgatója. Ilie Neacsu egykori kommunista aktivista 1991-93 között az Europa című antiszemita hetilap vezetője volt. Dumitru Puzdrea bírósági ügyei hónapokon keresztül a román sajtótermékek címoldalán szerepeltek, Dumitru Popot adócsalással és engedély nélküli benzinkutak működésével vádolják, Cornel Otelea tábornokot hamisítással és csalással vádolják. /Valóságos fauna. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 28-án dönt a román parlament arról, hogy bizalmat szavaz-e a Nastase-kormánynak, vagy sem. Egyelőre még folynak a tárgyalások Nastase és a demokratikus ellenzék pártjai között azokról a feltételekről, amelyek szavatolása nélkül a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a kisebbségi kormányzásra vállalkozó csapatot. Nastase miniszterelnök dec. 22-én nyilvánosságra hozta kormánya programját, valamint annak a megállapodásnak a tervezetét, amelyet az Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerdán íratna alá a liberálisokkal, a demokratákkal és az RMDSZ-szel. Ebben a parlamenti támogatásért cserébe a Nastase-kormány - többek közt - kötelezi magát az egyeztetésre a demokratikus parlamenti pártokkal a fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Várható az is, hogy az RTDP ″átcsábítja″ a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselőinek egy részét, és ilyen módszerrel biztos parlamenti többséget szerez. Nastase és pártja a posztkommunistákban kételkedő Nyugatot akarja megnyugtatni. Ezt bizonyítja a kormányprogram is, amely a gazdasági, társadalmi és intézményi reform folytatására, a privatizációnak a törvényesség jegyében történő felgyorsítására, az európai integrációs folyamat sürgetésére, a belügy, és a közigazgatás decentralizációjára, a szociális védelem erősítésére, az alkotmány, a választási és a párttörvény módosítására tett ígéretet. - Eddig mind a liberálisok, mind a demokraták hangot adtak fenntartásaiknak: nem elégszenek meg a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal, és konkrét tervet követelnek. Így van ezzel az RMDSZ is. A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánypárt és az említett ellenzéki pártok közt aláírandó dokumentum mellett köttessék meg egy kétoldali egyezmény is, amelyben a romániai magyarságot illető konkrét kérdésekről esik szó. - Adrian Nastase kijelentette: az RMDSZ, és a romániai magyarság hiú ábrándokat kerget, ha arra számít, hogy majd ellenzékből fogja megvalósítani azt a magyar nyelvű állami egyetemet, amit kormánypozícióból nem sikerült. Ilyen összefüggésben tehát a romániai magyarság hiába is kéri számon az RTDP-n az RMDSZ ígéreteit. - Azt viszont maradéktalanul be kell hajtani, ami iránt Nastaséék kötelezik el magukat. /Székely Kriszta: Remények és kételyek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A Nagy-Románia Párt hetilapja, a Politica napilap lesz, adta hírül a Cronica Romana. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -"

"A helyi közigazgatási és az ingatlanok tulajdonviszonyát szabályozó törvények véglegesítése szerepelt a parlament jan. 8-án kezdődött rendkívüli ülésszakának napirendjén. A Nagy-Románia Párt tárgyalási szünetet kért, amire - a jelenleg érvényes házszabály értelmében - joga van. Kónya szerint az NRP szándékosan gátolja a rendkívüli ülésszak eredményességét. /Nagy-romániás időhúzásra ad lehetőséget a régi házszabály. Elkezdődött a parlament rendkívüli ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./"

"Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"

"Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 16-án rendkívüli sajtóértekezleten reagált a képviselőházban napirenden levő helyi közigazgatási törvénytervezetre. Aggodalmának adott hangot, amiért a jogszabálynak nagy esélye van az elfogadásra, ugyanis ″a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja engedett az RMDSZ zsarolásának″, állította. Amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, és ez életbe lép, azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzatokban biztosítani kell - többek között - az illető közösség nyelvét ismerő alkalmazottat az ügyfélfogadási osztályon, ugyanakkor kötelező a városi tanács napirendjének és határozatainak lefordítása. Funar szerint a tervezett rendelkezések veszélyeztetik a romániai demokráciát. - Román közalkalmazottakat kell majd elbocsátanunk ahhoz, hogy magyarokat vegyünk fel. Képzeljék, románokat dobunk ki állásukból Romániában! - mondta Funar. Megígérte: még akkor sem fogja alkalmazni az új közigazgatási törvényt, ha a kormány pert indít ellene. Információi szerint az 1992-ben végzett népszámlálást meghamisították. - Kolozsváron a magyarok aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Szerinte a város lakosságának kevesebb mint tíz százaléka beszéli a magyar nyelvet. Az RMDSZ készítette felmérés egyértelműen kimutatta: Erdélyben csak 492 ezer magyar ajkú román él - vélte tudni a polgármester. A Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: ha a tervezetet megszavazzák, pártja az Alkotmánybírósághoz, az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusához fordul. - Ilyen jellegű rendelkezések sehol sincsenek Európában - állította a politikus. Funar azt is nehezményezte, hogy a tervezet szerint a prefektus felmentheti azokat a polgármestereket, megyei tanácselnököket, akik ellen büntető eljárást indítottak. A Szabadság azon kérdésére, hogy magyarországi románként kérné-e vagy támogatná anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban, Funar elmondta: - Nem kérném a román nyelv bevezetését, az állampolgárnak hűségről kell tanúbizonyságot tennie az állammal szemben. A magyarországi románok nem igényelték a kétnyelvű feliratokat. Ezeket a magyar állam tetette fel csak azért, hogy legyen erkölcsi alapjuk Romániától magyar nyelvű helységnévtáblákat követelni. Az úgynevezett kisebbségi önkormányzatok is csak a nyugati diplomatáknak mutogatott szórólapokon léteznek - mondta a Nagy-Románia Párt főtitkára. - A sajtónak nyilatkozva Vasile Soporan prefektus kijelentette: valamennyi állampolgárnak be kell tartania a parlament által megszavazott törvényeket. Ez nem lehet vita tárgya. Ami a kisebbségek anyanyelvhasználatát illeti, Soporan úgy véli: véleménynyilvánítás előtt a témában jártas ügyvédeket kell meghallgatni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényes a román jogrend. A polgármester tiltakozik a helyi közigazgatási törvény elfogadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei között kialakult együttműködés tette lehetővé a két politikai alakulat országos szintű megállapodását. A miniszterelnök a bukaresti Adevarul című román lap jan. 18-i számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy ez az együttműködés nem szül olyan elégedetlenséget az RTDP táborában, ami a tagság egy részét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt irányába vinné. Natase szerint az a felhívás, amelyet nyolc Kovászna és Hargita megyei román civil szervezet tett közzé a napokban az ott élő románokat fenyegető veszélyről, csak az ″ottani közösség egy szegmensének véleményét tükrözi, nem az egész közösségét″. - Nastase hozzátette, hogy a két szervezet között egyezség született bizonyos helyi posztokról is, de az RTDP már a választások előtt meghirdette, hogy bizonyos posztokat a nemzeti kisebbségek képviselőinek szán. /Az RMDSZ-RTDP közötti együttműködés a helyi szervezeteknek köszönhető. Nastase: Bukarestben másképp látszott... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Jan. 29-én rendkívüli ülést tartott a Kolozs Megyei Tanács, melyen megválasztották az új tanácselnököt valamint egy állandó bizottsági tagot. A helyhatósági választásokon elért eredmények alapján a megyei tanács vezetését az RTDP (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja - PDSR) vette át, mind az elnöki, mind az egyik alelnöki tisztséget, a második alelnöki tisztség az RMDSZ-nek jutott. Egyöntetűen Serban Gratiant választotta a Kolozs Megyei Tanács új elnökének, az állandó bizottsági tag pedig Rus Alexandru lett. Az RTDP és az RMDSZ közti egyezménynek megfelelően elfogadták az RMDSZ által kinevezésre javasolt igazgatókat: magyarok tölthetik be öt állami intézmény (kataszteri hivatal, művelődési felügyelőség, statisztikai hivatal, út- és hídépítő vállalat, pénzügyigazgatóság) igazgatói illetve aligazgatói tisztségeit. /Új elnöke van a Kolozs Megyei Tanácsnak. Elszigeteltségükről panaszkodtak a nagy-románia párti tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"