Az idei Nagykárolyi Városnapok rendezvénysorozat első nagy sikerű koncertjét augusztus 21-én tartották, fellépett a magyarországi Kaláka együttes, akiket a miskolci Betyárok Népzeneegyüttes követett, majd az ugyancsak magyarországi Tarcal község amatőr színjátszó csoportja mutatta be az István, a király című rockoperát. A városnapok nyitányaként két történelmi témájú kiállítás is nyílt a helyi múzeumban. Bobáld, az eltűnt falu címmel a neolitikumtól a középkorig mutatják be a hajdani, Nagykároly melletti településnek a múltját. Egy helytörténeti tárlat pedig Nagykároly történetéről mesél, főként a 19. század végén és a 20. század elején készült képeslapok segítségével. A hagyományokhoz híven fúvószenekarok is szórakoztatják majd a közönséget. A színházban román és magyar nyelvű színielőadásokat tartanak, a folkszínpadon pedig magyar, német, román és roma népzene- és néptáncelőadások várják a közönséget. A programsorozat végére hagyták a főzenekart: a főtéren koncertezik az idén 25 éves magyarországi R-GO együttes. /Babos Krisztina: Kaláka- és R-GO-koncert a városnapon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum, ez évfordulóra számos programmal készülnek, jelezte Hágó Nándor Attila, a múzeum igazgatója. Egy kisebb múzeumtörténeti bemutatót állítanak össze, az elmúlt ötven év eseménytörténetéről, régészeti kutatások eredményeiről. Az Ecsedi-láp és az ember című kiállítsuk bemutatja majd az egykori Ecsedi-lápot a lecsapolás előtt, aztán a jelenlegi állapotot, a néprajzát, népi mesterségeket, valamint szokásokat és irodalmi sajátosságokat. /Dobos Hajnalka: Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 11./

Nagykároly múzeumának múltját, valamint a hajdani járási székhelyen folytatott kutató- és gyűjtőtevékenységet dr. Németi János régész vázolta fel. A múzeumot 1958-ban adták át a közönségnek, de Nagykárolyban már a század elején is nyitottak történelmi kiállítást. – A széles körben meghirdetett gyűjtőtevékenység eredményeképpen 1906-ban Történelmi Múzeum nyílt Nagykárolyban. Ennek anyagát azonban 1926-ban elszállították, amikor a megye székhelyét Szatmárnémetibe helyezték át. A jelenlegi múzeum tárgyait a második világháború után kezdték el gyűjteni. Az ötven éve alapított múzeum jelenlegi régészeti illetve természetrajzi alapkiállításai a 70-es évek közepére készültek el. A felújításra megérett alapkiállításokat a közeljövőben újjászervezik, emellett pedig tervezik a gazdag múltú kisvárost bemutató helytörténeti tárlat összeállítását is. Kovács Jenő polgármester kitüntette az elmúlt ötven év három, gazdag tevékenységet kifejtő szakemberét. Az okleveleket dr. Németi János régész és Karácsonyi Károly botanikus vehették át. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával beszerezett, közel szász darabot számláló néprajzi gyűjteményben a sokféle varsa, tapogató, a különböző nagyságú és rendeltetésű hálók, tutajok és csónakok mellett sok más használati tárgy is helyet kapott. A debreceni Déry Múzeumtól kölcsönzött irodalmi kiállítás a Szent László Közösségi Házban tekinthető meg. A Mit látott Nyilas Misi Debrecenben? címet viselő tárlat a regény helyszíneit és szereplőit mutatja be. /Babos Krisztina: Tárlat készül Nagykároly múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./

Németi János régész a nagykárolyi cigányság történetét ismertette nemrégiben a nagykárolyi múzeum Helytörténet mindenkinek című előadás-sorozata keretében. A történelem több nagykárolyi származású zenészdinasztiát is számon tart. „Ezek a családok olyan világhírű muzsikusokat adtak a zenetörténetnek, mint például Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek” – tette hozzá Németi. Németi szerint manapság azért beszélnek mindenütt cigányproblémáról és megélhetési bűnözésről, mert a roma lakosságot megfosztották eredeti életformájától. A kosárfonáshoz, gyékényszövéshez is jól értettek a nagykárolyi cigányok, de ezeket a termékeket ma már nincs kinek eladniuk. A több mint egy éve útjára indított Helytörténet mindenkinek című sorozatról Hágó Attila Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze, az előadások ötletgazdája elmondta: „Célunk, hogy minél több, lehetőleg helyi szakember ismertesse meg a városlakókkal Nagykároly és vidéke nevezetességeit.” /Végh Balázs: Helytörténeti előadás Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Barangolások Szatmárban /Scriptor Alapítvány, Szatmárnémeti, Hírlap Könyvek sorozat 17. kötete/ címmel mutatták be Németi János nagykárolyi régész legújabb kötetét a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke a szerző munkásságát, Gindele Róbert, a Szatmár Megyei Múzeum régésze pedig a most megjelent könyvet méltatta. Kovács Jenő polgármester kifejtette, létre kellene hozni Nagykároly várostörténeti múzeumát, amelyre szaktanácsadóként tisztelettel felkérte a nemrég 70. évét betöltött Németit. /Végh Balázs: Régészeti barangolás Szatmárban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Két új kiállítás a Károlyi-kastélyban
Nagykároly – Május 30-án lesz a nagykárolyi Károlyi-kastélyban berendezett két új kiállítás technikai átadása.
„Láthatatlan módon” készül a Nagykárolyi Városi Múzeum két legújabb kiállítása. Láthatatlanul, hiszen míg a kastély épületén a renoválási munkákat végzik, addig bent jó néhány terem már felújítva, és majdnem teljesen berendezve áll. A Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága közös, határon átívelő pályázatának értéke 800000 euró EU-s támogatás kiegészítve 2 százalék önrésszel és 13 százalék nemzeti társfinanszírozással. A magyarországi helyszín a szabolcsi kúria, míg Nagykárolyban egy helytörténeti kiállítást és tíz történeti enteriőrt (a kastély termei korhű bútorokkal, tárgyakkal berendezve)tartalmaz a projekt.
A pályázat határideje folyó év májusának vége, ennek megfelelően május 30-án, hétfőn délelőtt tíz órakor meg is nyitják a nagykárolyi tárlatokat. Ám ez csak egy technikai átadás lesz, lévén, hogy a kastély épülete nincs még abban az állapotban, hogy egy intézmény, vagy akár csak egy kiállítás is állandó jelleggel működjék benne. Szilágyi Levente, a Szatmár Megyei Múzeum néprajzkutatója elmondta, hogy ennek ellenére az új részlegek néhány napig látogathatóak lesznek. Mint arról beszámoltunk, a Károlyi-kastély restaurálása a tervek szerint 2011 végéig befejeződik, ekkortól, tehát jövő év elejétől lesz nyitva a múzeum két új kiállítása a nagyközönség számára.
erdon.ro

135 éve született Ady Endre
Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmából Szatmárban „Érmindszenti zarándoklatot" szerveztek, amelynek üzenetét Szentmártoni János a költő szülőházának udvarán így fogalmazta meg: Ady 135 éve köztünk van.
A költőóriás emlékének hűséges őrzője, a Szatmárhoz minden erejével ragaszkodó barátunk, Muzsnay Árpád publicista, tanár immár 23. alkalommal kezdeményezője, motorja ennek az eseménynek, a jól bevált program szerint:
A megemlékezés november 16-án, pénteken konferenciával kezdődött Szatmárnémetiben – ahol Ady összesen három napot töltött korteshadjáraton, tudtuk meg a beavatott nagyváradi helytörténész, Péter I. Zoltán érdekes előadásából, aminek aktualitását az adta, hogy éppen a romániai parlamenti választások kampányidőszakában vagyunk. Délután Nagykárolyban, Ady középiskolai tanulmányainak városában, újabb eszmecserével és Zorkóczy Zenóbia kovásznai színművész ragyogó Ady-verses-énekes összeállításával folytatódott. Másnap reggel pedig az ébredező Érmindszenten ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze a megemlékezők a csöpp református templomban, végül beszédek, versek, koszorúk sora következett a szülőház udvarán felállított Ady-mellszobor tövében.
Muzsnay Árpádnak lassan negyedévszázada a november 22-e, Ady születésnapja előtti hétvége erről szól. Előtte és utána az év folyamán fáradhatatlanul szervezi a megemlékezéseket olyan személyiségekről, eseményekről, amelyek szűkebb pátriájába, Szatmárra vonzzák a Kárpát-medencei magyarságot: Páskándi, Jakabffy, Petőfi, Kölcsey, Rákóczi és mások emlékének ápolása az egész év során okot adnak arra, hogy találkozásra, eszmecserére gyűljenek össze a hűséggel megáldottak. Felvidékről több visszajáró vándor látogatja a szatmári programokat, igaz, inkább a keleti végekről: például Kolár Péter, Köteles László, Máté László gyakran vendégeskednek Muzsnay Árpádnál, viszonzásul rendre szeretettel várják őt a kassai programokon. Idén Pozsonyból Duray Miklós politikus-közíró volt a meghívott előadó, aki Nagykárolyban „A nemzetnek elkötelezett magyar jakobinus" címmel tartott előadást, majd az érmindszenti szülőháznál is köszöntötte Adyt születésnapja alkalmából.
És most időrendi sorrendben az eseményekről: Az Ady-tisztelők Szatmárnémetiben, a megyei múzeum dísztermében gyűltek először össze, a hallgatóság sorában örvendetesen sok volt a fiatal érdeklődő, akik meghallgatták Muzsnay Árpád főszervezőnek és Szőcs Péter történésznek, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettesének köszöntőjét, a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulójának, Galiger Barbarának szavalatát, majd az újszerű, élvezetes előadásokat: Jánosi Zoltán, nyíregyházi irodalomtörténész, Pop Felician román költő, Péter I. Zoltán nagyváradi történész, végül Pomogáts Béla irodalomtörténész gondolatait Adyról, az életét alakító társadalmi eseményekről. Délután Nagykárolyban, a felújított Károlyi kastélyban, felejthetetlen kulisszák közt töltöttek fél napot az emlékezők. A Nagykárolyi Múzeum munkatársai nem titkolt büszkeséggel mutatták be a kastélyt, amelyet néhány hónapja adtak át rendeltetésének, kulturális központ és múzeum várja az idelátogatókat, minden szinte a régi fényében ragyog. Köszöntötte a vendégeket Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere és Sróth Ödön költő, a helyi Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke. Németi János nagykárolyi nyugalmazott múzeumigazgató az érmindszenti Ady Endre Emlékmúzeum megalakulásáról, majd a költő születése századik évfordulójának 1977 évi megünnepléséről számolt be.
A Károlyi kastélyba a helyi közönség szép számban jött el, hogy meghallgassa az előadók fejtegetéseit Adyról, koráról, mának is szóló üzeneteiről: Duray Miklós „A nemzetnek elkötelezett magyar jakobinust", Takács Péter történész Nyíregyházáról „Ady áldott és átkozott Érmindszentjét" idézte a hallgatóság elé, Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész pedig Ady Párizsát varázsolta a Károlyi kastély lovagtermébe.
Az igazi varázslat ezután következett: Zorkóczy Zenóbia kovásznai színművész „Szeretném, ha szeretnének" című verses-zenés műsora, Kovács Réka zongorakíséretével. Drámai erejű összeállításban, meggyőző odaadással előadott irodalmi estben volt része a közönségnek. Másnap a zarándokok Érmindszentre – Adyfalvára, vagy ahogy a román felirat hirdeti, „Ady Endrébe" érkeztek. És bizony olyan érzése támadt az embernek, hogy az idő kereke visszafelé forog, hiába a novemberi verőfényes napsütés, a szinte elnéptelenedett kis falu szegénysége ordító. Egy család: fáradt, ráncos arcú, kortalan apa, anya, sovány serdülő fiú gyalogol éppen a faluból kifelé a végtelennek tűnő úton, az érkező autók, buszok sorával szemben. Ilyen forgalom egy évben egyszer van, de láthatóan nem érdekli őket. És amikor az autók, buszok az ünnepség végével elhagyták a falut, a kis családdal újra találkoztak, mentek hazafelé, a kezük ugyanolyan üres, mint reggel a faluból kifelé...
A helybeli lakosok közül Marius Rocával, Érkávás polgármesterével ismerkedtünk meg, akihez közigazgatásilag tartozik a néhány házból álló, inkább tanyára emlékeztető Érmindszent, örültünk magyar nyelvtudásának és annak, hogy tudja, mit jelent Ady Endre szülőfaluja a magyarságnak. Az Ady-ház gondozójának, a negyven év körüli Szilágyi Enikőnek sok volt a tennivalója, teát kínált a népes vendégseregnek, a szoborhoz pedig akkor jött, amikor átvettei Hegedűs Lóránt nyugalmazott püspök ajándékát, Ady vers-elemzéseket tartalmazó négy kötetét, amelyet egészségi állapota miatt a püspök úr nem személyesen, hanem a szatmárnémeti református lelkésszel küldött el Érmindszentre.
Ady szülői háza és mellé épített nagyobb kúria alapos felújításra szorul. Elhangzott a szatmári múzeum igazgatója szájából, hogy a nyíregyházi testvérintézménnyel közösen támogatást nyertek egy  Európai Uniós keretből, amiből modernizálják a szülői házat, a környékét, és az immár 1977-től nem frissített, elöregedett, helyenként idejétmúlt kiállítási anyagot is. A szülőfalu református templomában Balla Árpád lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet, igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye pasztorális helynöke. A szülőház udvarán, Ady Endre mellszobránál, amelyet 1977, a századik születésnapra emeltek, Muzsnay Árpád, Liviu Marta történész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója, Pataki Csaba mérnök, a Szatmár megyei RMDSZ megbízott elnöke, valamint Marius Roca, a községközpont: Érkávás polgármestere köszöntötte az ünneplőket, majd ünnepi beszédet tartott Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Kelemen Hunor író, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke Budapestről ás Duray Miklós közíró, politikus Pozsonyból. A beszédek közt Ady versek csendültek fel, Zorkóczy Zenóbia színművész és a környékbeli iskolák diákjainak előadásában. Debrecenből is érkezett egy autóbusznyi ünneplő, akik hozzájárultak szavalataikkal az ünnepi hangulat emeléséhez.
A távolabbról érkezők nem sokat tudhattak arról, hogy Érmindszentre a 10 órakor kezdett, RMDSZ színeiben megtartott ünnepség végével 13 órakor az ünneplők újabb népes csoportja érkezik. Választási kampány zajlik ugyanis Romániában, december 9-ére készül a magyar szavazatokra számító két párt is, az RMDSZ és a Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Néppárt. A konfliktus abból adódott, hogy Tőkés László is jelezte, szeretne részt venni az érmindszenti megemlékezésen, amelyet az RMDSZ-t támogató Muzsnay Árpád szervez.
A kívülálló erről nem sokat tudhatott, bár nem új keletű ez a konfliktus, de most a kampányban felerősödött a visszhangja annak, hogy Tőkés Lászlót nem hívták meg előadónak. Duray Miklós Pozsonyban már hónapokkal korábban, májusban kapott felkérést Muzsnay Árpádtól, az EMKE Országos Elnöksége tagjától egy előadás megtartására a novemberi ünnepségen. A felkérést jó szívvel elfogadta, mert úgy érezte van mondanivalója. Némi fejfájást az okozott neki, hogy két nappal a szatmárnémeti program előtt elektronikus postán egy levél érkezett Tőkés László európai parlamenti irodájából, amelyben „Duray urat" magázva, fejedelmi többesben, testvéri jókívánságokkal kísérve „figyelmeztetik", nem kellene Szatmárnémetibe mennie, mert a szervezők kampányrendezvénnyé silányítják az érmindszenti évfordulót, egyeseket kizárnak, másoknak viszont a jóhiszeműségét használják fel.
A figyelmeztetés megjött, meghívó a másik, az EMNP által szervezett érmindszenti ünnepségre nem, mondja keserűen Duray Miklós, miután Szatmárnémetiben megtudta, a két párt hívei kissé teátrálisan, november 17-én, szombaton ugyanazon a napon külön-külön ünnepelnek. Duray Miklós válaszolt Tőkés László levelére, kérte hogy keressenek alkalmat a beszélgetésre, amikor nem csak pártpolitikai acsarkodásról esik szó, hiszen évek óta nem volt erre alkalom. Válasz még nem érkezett.
Muzsnay Árpád szerint bármelyik szervezetnek, csoportosulásnak joga van megemlékeznie bárkiről, s azt kérni fel szónoknak, akit éppen jónak lát. Az általa kezdeményezett és megszervezett emlékezés senkit nem gátolt abban, hogy az év bármelyik másik napján (például november 22-én, Ady születésnapján) ne emlékezhessen méltóan a költőre, és kérdezi: Mi írja elő, hogy Tőkés Lászlót minden évben szónoklatra kell felkérni? Arra nagyon ügyeltek, hogy ne hangozzon el a rendezvényünkön más pártra, kulturális szervezetre sértő megjegyzés. Igazán örömteli persze az lenne, ha november mindegyik napján csoportok sora zarándokolna Érmindszentre, s a magyar nyelvterület akár mindegyik helységében (az Ady Endre életéhez és munkásságához kötődőkben mindenképp) emlékeznének rá, ez a főszervező véleménye. A három nap során nagyon sok elismerő szó hangzik el Muzsnay Árpád címére, biztatás, hogy a szervező munkát folytassa.
Lapozva az öt évvel ezelőtti ünnepség után megjelent kiadványt, azt olvasom, hogy 2007-ben az európai parlamenti választások idején is megismétlődött ugyanez, akkor Pomogáts Béla irodalomtörténész így reagált: „Elég abból, hogy közös ügyeink mögé, amelyek a megmaradásunkat érintik, sohasem tudunk felsorakozni! Mögöttem a szobor hallgat, művei azonban mindennél hangosabban üzennek, ideje lenne odafigyelni Adyra" - figyelmeztetett 2007-ben Pomogáts Béla. Ha figyelnénk Adyra, akkor csak legyintenénk arra, hogy ünnepségek forgatókönyve, időpontja körül nem tudunk közös nevezőre jutni, hiszen a magyar nemzet érdekérvényesülésének látványos gyengülése nem ezeken az ünnepségeken múlik, ezek legfeljebb visszatükrözik a politikai hatalmi viaskodások miatt bekövetkezett súlyos megosztottságunkat, szerte az egész Kárpát-medencében. Ez morzsolja fel megtartó erőnket.
Pogány Erzsébet,
Felvidék.ma

Érzelmeink színekbe öntve
Vasárnap délben jótékonysági festménykiállítás megnyitóját tartották Nagykárolyban, amely a Parkinson kórban szenvedők támogatását tűzte ki célul. A tárlat kiállítói a németországi Katharina Rosnovsky, illetve a romániai Harausz Dezső, a kiállítás címe pedig: „A színek érzelmi rezonanciái”.
A különleges eseményen Dragos Georgescu, a „Gróf Károlyi" Kulturális Idegenforgalmat Népszerűsítő Alapítvány vezetője köszöntötte a népes közönséget. Beszédében a gyógyíthatatlan kórral való küzdelem fontosságáról ejtett szót. A továbbiakban Aurel Donca tanár méltató beszédét hallhattuk, aki bemutatta a művészeket, illetve az alkotásokat. A folytatásban maguk az alkotók vették át a szót, megköszönve az érdeklődőknek, hogy ilyen szép számban megjelentek a kiállításmegnyitón. Végül Dan Raican, a Parkinson Kór Elleni Küzdelem Egyesületének vezetője mondott köszönetet a művészeknek, illetve a közönségnek.
A megnyitón kulturális műsorral szolgált Larisa Latis, aki egy könnyűzenei dalt adott elő, amelyet tanára, Szűcs József gitáron kísért. Hallhattuk még Adrian Stefanut szavalatát, zárásként pedig Vlad Pasca hegedűjátéka csendült fel, aki a „Román rapszódia" egy részletét adta elő.
A tárlaton 85 olaj, illetve akvarell festményt tekinthetünk meg, ezek természeti ábrázolások, portrék, tájképek, illetve szürreális alkotások. A kiállítás jótékonysági jellegű, a Parkinson kórban szenvedőket támogatja.
A különleges festmények két hétig tekinthetőek meg a Városi Múzeum nyitvatartási programjának megfelelően.
Bagosi Andrea. szatmar.ro

Nagykárolyi képzőművészek kiállítása a Kastélyban
Fennállásának 15 éves évfordulóját különleges kiállítással ünnepli a Provinciart Kulturális Egyesület, melynek megnyitójára vasárnap délben került sor a Károlyi Kastély Lovagtermében.
A szép számban összegyűlt vendégsereget a megnyitó moderátoraként Adi Stefanut köszöntötte, aki röviden bemutatta az egyesületet, az alapítóit, illetve a jelenlegi tárlat anyagának alkotóit. Elmondta, hogy az egyesület elsődleges célja egyesíteni a Nagykárolyi és környékbeli művészeket, felkarolni a fiatal tehetségeket, kiállításokat szervezni, de ezen túlmenően aktív kapcsolatot tartanak fenn más kulturális egyesületekkel, versenyekre, táborokba járnak. A vasárnap megnyílt kiállításon Vasile Vénig László, Georgia Ioana Ciontoș, Franz Ritzmann, Demeter Gui, Kádár Ferenc, Lázin Csaba, Smaranda Milu Némethi, Virginia Pișcorean, Lendvay Zoltán, és Czumbil István Adrian alkotásait láthatjuk.
A folytatásban Kovács Jenő, városunk polgármestere vette át a szót, kifejezve abbéli örömét, hogy igazi kulturális és turisztikai központ lett Nagykároly. Ennek nagyon jó példája, hogy sikerült a máshol hagyományos városnapokat egy magas színvonalú fesztivállá változtatni, amely minőségi szórakozást nyújt minden korosztály számára. Nagyon örül annak is, hogy a Provinciart Kulturális Egyesület „nem tűnt el" az elmúlt 15 évben, hanem töretlenül dolgoznak, alkotnak, és folyamatosan fejlődnek.
Az egyesület tagjai Dragos Georgescut, a „Gróf Károlyi" Kulturális Idegenforgalmat Népszerűsítő Alapítvány egyik képviselőjét is felkérték, hogy szóljon pár szót a megnyitón, aki kifejtette, hogy nehéz helyzetben van, hiszen a művészetről nem lehet beszélni, azt látni, hallani, érezni kell. A művészet megítélése nagyon szubjektív, hiszen minden alkotásban benne van maga az alkotó, ugyanakkor kicsit a néző is.
Zárásként Dr. Hágó Attila Nándor, a Városi Múzeum vezetője szólt pár szót az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, hogy a mai világban fenn tudott mAradni ez az egyesület, annak ellenére, hogy az alapító tagok közül többen már nem élnek, illetve sokan vannak, akik már elköltöztek a városból.
A megnyitót egy zenei blokk tette igazán különlegessé, melyet Bogdan Georgescu, Szűcs József és Marius Georgescu adott elő.
A kiállítást egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők a Városi Múzeum nyitva tartásának megfelelően. A különleges alkotások két helyen, a földszinti és az emeleti kiállítóteremben kaptak helyet.
nagykaroly.szatmar.ro

Konferencia és kiállításmegnyitó a reformáció jegyében
Július 4-én, kedden egész napos programsorozattal emlékeztek meg Nagykárolyban a Reformáció 500 évfordulójáról, melyet a Károlyi Kastélyban szerveztek meg.
Az esemény egy konferencia, illetve egy, a témában szervezett kiállítás köré szerveződött. A programsorozat délelőtt indult, a gyülekező után a jelenlévők egy istentiszteleten vehettek részt, melyen Nt. Forró László főjegyző hirdette az igét. A folytatásban a köszöntések után került sor az első előadásra, melyet dr. Bara Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott „Gróf Károlyi Sándor és a reformátusok címmel”.
A nap második előadását dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója tartotta. Beszámolója révén a Szatmár megyei református templomok régészeti leleteiről tudhattak meg érdekességeket a résztvevők. Délben kikapcsolódásképpen különleges műsor várta a konferencia látogatóit, akik a Carmina Renascentia régi zene együttes előadását hallgathatták meg.
A kellemes dallamok után került sor a Reformációs kiállítás megnyitójára, melynek keretén belül dr. Szőcs Péter köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a kiállítás megtekintésekor a részletekre is figyeljenek a látogatók, hiszen a bemutatott tárgyak értékei innen látszanak leginkább: a terítők hímzéseire, az örvös munkákra, a nyomdai munkák kivitelezési módjára. A továbbiakban Felician Bob, a Szatmár megyei múzeum igazgatója szólalt fel, aki az 500 évvel ezelőtti események erdélyi vonatkozásairól beszélt, majd dr. Hágó Attila Nándor, a Városi Múzeum vezetője vette át a szót, és mutatta be pár mondatban a kiállítást.
A kiállítás első részében a régióból származó kegytárgyakat láthatunk, illetve egy összeállítás révén a reformáció történetét ismerhetjük meg. A második részben fotókat láthatunk, melyek a környező templomok alaprajzát, külsejét és belsejét mutatják be.
Az ünnepélyes megnyitó után sor került a konferencia harmadik, és egyben utolsó előadására, melyet Ft. Illyés Csaba esperes tartott az „A reformáció egy mai katolikus lelkész szemével” címmel.
Az egy napos programsorozat fórumbeszélgetéssel, majd svéd asztalos ebéddel zárult. Bagosi Andrea / szatmar.ro