"Az RTDP kormányalakításával a koalíciót képviselő kormánytagoknak lejárt a mandátumuk. A Tanügyminisztériumban Kötő József államtitkárnak is hamarosan megkeresik az utódját. Fennállt annak a veszélye, hogy a tanügyminisztériumi kisebbségi vezérigazgatóság is megszűnik, de ezt az RMDSZ-RTDP egyezség - amely az RMDSZ-nek a művelődési minisztériumi és tanügyminisztériumi vezérigazgatói posztjára való igényét is rögzíti - remélhetőleg meghiúsítja, tájékoztatott Murvai László egykori, és potenciális jövendőbeli tanügyminisztériumi vezérigazgató. A Tanügyminisztérium átalakítása után viszont mindenképpen a tanfelügyelőségek átszervezése következik. /Szabó Csaba: RMDSZ-es vezérigazgatókat ígért az RTDP a művelődési és oktatási minisztériumokban. Murvai László az egyik esélyes jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"A Kovászna megyei tanács RMDSZ képviseletében megválasztott tanácstagjai, a Megyei Tanács elnöke, alelnökei, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna polgármesterei, az RMDSZ Kovászna megyei Polgári Kör platform elnöke és a Kereszténydemokrata platform elnöke az RMDSZ országos vezetőségének, Markó Béla elnöknek, valamint az RMDSZ Kovászna megyei szenátorainak és képviselőinek címzett közös nyilatkozatot adtak ki Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának leváltásával kapcsolatosan. "Véleményünk szerint Jánó Mihály munkáját jól végezte, a megye művelődési képviseletét magas szinten látta el, a helyi román közösségnek sem volt panasza ellene. Ugyanakkor Bartók Botondot nem tartjuk alkalmasnak a tisztség betöltésére." - olvasható a nyilatkozatban. Az RMDSZ PDSR-vel kötött paktumára hivatkozva a nyilatkozat aláírói követelik a művelődési minisztérium döntésének visszavonását és Horia Grama prefektus leváltását, "mivel megszegett egy olyan elvet, amelyben a kormányfő az RMDSZ vezetéssel egyezett meg. Kérjük Markó Béla urat, hogy helyezze kilátásba a PDSR-vel kötött paktum felfüggesztését, amennyiben követelésünket a művelődési minisztérium, illetve a PDSR nem teljesíti, szenátorainkat és képviselőinket pedig, hogy a jelen pillanattól semmilyen kormányelőterjesztést ne szavazzanak meg." /Tiltakozás Jánó Mihály leváltása ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

"A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság megtette az első lépéseket az állam által elismert vallási felekezetek képviselői múltjának átvilágításához. Erre a kezdeményezésre a különböző civil szervezetek, valamint a művelődési minisztérium kérésére került sor. Gheorghe Onisoru, az átvilágító bizottság elnöke elmondta: elkezdték a minisztériumokban dolgozó tisztségviselők átvilágítását is. Ugyanakkor folytatják a tavalyi választásokon részt vevő parlamenti pártok jelöltjeinek az átvilágítását. /Átvilágítják az egyházak vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság márc. 22-i ülésének napirendjén szerepel az 1989 előtti Szekuritáté-ügynökök helyzetének megtárgyalása - közölte Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. A szóban forgó személyek nevének nyilvánosságra hozatala azonban elhúzódhat. A Művelődési Minisztérium az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátotta az állam által elismert vallási felekezetek vezetőinek névsorát, amelynek tanulmányozását a bizottság már elkezdte. Mint ismeretes, az átvilágító törvény értelmében az egyházfők politikai múltját szintén át kell vizsgálni. - A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ átadja az átvilágító bizottságnak az egykori titkosrendőrség archívumát. A dokumentumok átszállítása elkezdődött. /Nyilvánosságra hozzák a volt Szekuritáté-ügynökök névsorát. Elkezdték az egyházfők átvilágítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház fennállásának 55. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében a színház előcsarnokában megnyílt az a kiállítás, melynek dísze egy óriási magyar korona volt, és a nagy pannókon régi könyvekből vett illusztrációk és magyarázatok mutatták be a magyar nép őstörténetének egy jelentős, száz éves szakaszát. A vándorkiállítás a magyar és román művelődési minisztérium között létrejött egyezmény alapján időzött Marosvásárhelyen, és április 4-ig tartott volna nyitva. A megnyitón Burkhárdt Árpád alprefektus mondott beszédet. Márc. 22-én pedig a prefektus utasítására, se szó, se beszéd lebontották a tárlatot, melyet a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldöttei egy hétig szereltek össze. Béres András és Kárp György igazgatók külföldön tartózkodnak, a román igazgató sem volt a városban. Felmerül a kérdés: egy helyi vezető szava többet ér, mint a minisztériumé? Köztudott, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma évadonként több millió forinttal támogatja a marosvásárhelyi színházat. /(Máthé Éva): Kiebrudalták a magyar kiállítást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"A Művelődési Minisztérium idén 30 százalékkal csökkenti a színházak költségvetését, ezért az érintett intézmények kénytelenek lesznek elbocsátani egyes alkalmazottaikat. Cristian Ioan, a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatója szerint mintegy 60 ember kerülne az utcára. A kolozsvári Állami Magyar Színház szintén a művelődési minisztérium fennhatósága alá tartozik. Tompa Gábor igazgató-főrendező elmondotta: még február elején értesítette a minisztérium, hogy közöljék a menesztendő személyek névsorát. Az igazgató ezt azzal utasította el, hogy a színház minden alkalmazottjának aug. 31-ig érvényes szerződése van. Tompa Gábor személyesen kereste fel Razvan Theodorescu minisztert. Tárgyalásai eredményesnek bizonyultak, igazgató írásbeli választ kapott arra, hogy a személyzetcsökkentés lekerült a napirendről. Alig két hét múlva Tompa Gábor olyan átiratot kapott Ioan Hideggutitól, a művelődési minisztérium főtitkárától, miszerint az előző év költségvetéséhez viszonyítva 30 százalékkal kisebb támogatásban részesülnek. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a színházat - tájékoztatott az igazgató. Kolozsváron az állások a minimálisra vannak kiszámolva. A költségvetés csökkentésének reális értéke - tekintetbe véve az inflációt is - 55 százalék. A színház vezetőségének tiltakozó leveleire a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy várni kell, amíg a költségvetést megszavazzák. - Tompa Gábor kifejtette: amennyiben kultúrára nem szánnak az eddiginél kétszer-háromszor több pénzt, nyugati mintára bekövetkezik a struktúraváltozás, amelyben a színháznak nincs állandó társulata. 10-15 emberből álló vezető, adminisztratív, technikai személyzet létezik, és a produkciókra szerződtetnek, a színészeknek tehát nem lesz állandó fizetésük. - A színháznak jelenleg 121 alkalmazottja van. Ez a szám ebben a struktúrában normális. Amennyiben a struktúra megváltozik, elképzelhetőek leépítések is. /Nánó Csaba: Nehéz helyzetben van a magyar színház A minisztérium 30 százalékkal csökkentette költségvetését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./"

"A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak, mely a Városi Művelődési Ház egyik szaktagozataként működik, jelenleg 14 alkalmazottja van. Elekes Gyula, Művelődési Ház igazgatója beszélt a színház működéséről és nehézségeiről. A Tomcsa Sándor Színházra szükség van. Minden kezdet nehéz, főleg a jelenlegi történelmi, gazdasági helyzetben, amikor valahány romániai magyar színház anyagi gondokkal küszködik, olyannyira, hogy néha csak hónapos késésekkel tudják kifizetni a színészeknek a gázsit. A Művelődési Minisztérium a színházak fenntartását átruházta a megyei önkormányzatokra, azok pedig a városi önkormányzatokra hárították a költségeket. A városi önkormányzatok költségvetése pedig kevés ahhoz, hogy fenntarthassák a színházakat. - Az igazi mecenatúra még nem alakult ki. Támogatók azért már vannak. Például a Mat Plast Részvénytársaság felajánlott egy hosszabb távú támogatást is, azzal a kitétellel, hogy tartsunk előadásokat azokon a településeken, ahol a magyarság szórványban él. Az első ilyen próbálkozásuk Segesváron lesz, majd Medgyesre is el szeretnének jutni előadásaikkal. Györfi András, a marosvásárhelyi színház művésze javasolta, hogy ebben a szűkös anyagi helyzetben jó megoldás lenne, ha a székelyudvarhelyi színház használhatná a marosvásárhelyiek jóval gazdagabb díszlettárát, közös vagy csereelőadásokat is lehetne szervezni. Együttműködést már több színházzal sikerült kialakítaniuk, így a sepsiszentgyörgyi, a zalaegerszegi és az egri színházakkal. A szarvasi Weöres Sándor Regionális Színházzal kötöttek közös együttműködési szerződést. /Szükség van a színházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./"

"Történeti tartószerkezetek címmel okt. 26-28. között nemzetközi műemlékvédelmi konferenciának ad otthont Kolozsvár. A negyedszer megrendezett szakmai fórum szervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, társszervezői a Művelődési Minisztérium, valamint a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki és Városrendezési Kara. /Nemzetközi műemlékvédelmi szakmai fórum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./"

"Jún. 17-én, vasárnap Bonchidán, a Bánffy-kastély udvarán ünnepélyesen megnyitották a Transylvania Trust Alapítvány, az angliai Történeti Épületek Felújítási Intézete, valamint a Román Művelődési és Kultuszminisztérium által szervezett műemlékvédelmi szakmunkásképző, elméleti és gyakorlati felkészítést nyújtó tanfolyamot. David Baxter, az angol fél fő szervezője emlékeztetett a tavaly Nagyenyeden lezajlott hasonló szakmunkásképző tanfolyamra, amelynek résztvevői közül most többen mesteri minőségben érkeztek Bonchidára. A bonchidai tanfolyammal egyidőben a Maros megyei Nyomáton felújítják az unitárius templom gótikus tetőszerkezetét. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány (TTA) elnöke bemutatta felelős munkatársait: Maksay Ádámot, a kastélyrestauráló program igazgatóját, Dezső Évát, a tervezőcsoport vezetőjét és Kirizsán Imolát, a nyomáti restaurálás vezetőjét. A mostani háromhetes kurzuson 21 tanuló (ácsok, kőművesek, kőfaragók) vesz részt. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. Példás nemzetközi összefogás Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"

"Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Elkezdődött a harmadik alkalommal megrendezett Szent-István napi néptánctalálkozó Kolozsváron, a Zenekarok Találkozójával. Pillich László, a rendezvény fő szervezője, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke bemutatta az együtteseket. Hagyomány és identitás címmel konferenciát tartottak, ahol jelen volt Carol König, a Román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Igazgatóságának igazgatója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, valamint a különböző csoportok vezetői. A szimultán fordított három nyelvű konferencia jól sikerült. /Köllő Katalin: Útban a közösségek Európája felé. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Továbbra is a belvárosi katolikus templom udvarán várja az aradi Szabadság-szoborcsoport, hogy közszemlére kerüljön. A két évvel ezelőtt elképzelt megbékélési emlékpark gondolata jelenleg nem foglalkoztatja a helyi hatóságokat. Bognár Levente alpolgármester elmondta, a szoborcsoport felállítására olyan tervet kell előkészíteni, mely a románság számára is elfogadható. Különben nem kizárt, hogy csak a rongálásnak tennék ki az értékes emlékművet. "Ha létrehozunk egy megbékélési parkot, az azt jelenti, hogy Aradon problémák vannak a magyar-román viszonyban. A megbékélési park létrehozásának mozgatórugója tulajdonképpen az aradi várban lévő Szabadság-szobor felállítása volt. A Szabadság-szobor ügye belekerült a román-magyar alapszerződésbe is. 1999. okt. 6-a előtt néhány nappal a román kormány rendelettel úgy döntött, hogy a Szabadság-szobrot kihozatja az aradi várból, és visszaadja a helyi minorita rendnek. A magyar kormány ajánlatát, hogy a Vesztőhely mellett, a sportpályák helyén létesítsék az emlékparkot, Bukarest gondolkodás nélkül elvetette. Darida János elmondta: lejött Bukarestből, a kultuszminisztériumból két magas rangú tanácsos, akik megkérdezték, hogy minek ide szobrot állítani, amikor már van egy a belvárosban. A kirobbant botrány miatt Radu Vasile miniszterelnök, Iliescu tanácsára lemondta Orbán Viktorral való találkozóját, valamint a közös koszorúzást. Hasonlóan cselekedett Valeriu Stoica igazságügyi miniszter is. A más helységekből a Nagy-Románia Párt által Aradra vezényelt kétes elemek teljes "dühüket" Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterre és gépkocsijára zúdították. A demokráciát eredeti módon értelmező aradi rendőrök akkor sem avatkoztak közbe, amikor a huligánok megdobálták a miniszter asszony gépkocsiját, csupán az őt elkísérő testőrök, valamint a Védelmi és Felvigyázó Szolgálat (SPP) emberei csitították le a kedélyeket. /Irházi János: Rongálástól féltik az aradi emlékművet. Nem tudni, mi lesz a Szabadság-szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Okt. 7-én avatták Biharpüspökin az új könyvtárat. A 10 ezer kötetből kb. 3000-t a Békés megyei könyvtár adományozott Püspökinek. A román-magyar kulturális együttműködés bizonyságaként mindkét szaktárca delegálta képviselőjét. Kopcsay Ágnes, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa és Valeria Stoian a Román Művelődési és Kultuszminisztérium részéről megerősítették, fontos a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Nagyváradon három új fiókkönyvtár létrehozását tervezik. /Reprezentatív könyvtáravató Biharpüspökiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kérte az opera és a színház közt évek óta tartó konfliktus megoldásában. Az intézményvezető szerint Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a művelődési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn". A Magyar Színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetősége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerződésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezőjét. /Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Simon Gábor által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levő politikai erőkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhető, amely afféle jól mutató díszítőeleme a "soknemzetiségű kulturális kirakatpolitikának". Simon szerint Tompa felrúgta az egy épületben működő két intézmény közt évtizedek óta létező szabályokat. Tompa Gábor "a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerződés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" - áll a nyílt levélben. "Három éve gyűjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a művelődési minisztériumba elküld." Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára". /Veszélyes viszályok. Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

Dan Brudascu nagy-románia párti képviselő "a magyar revizionizmus és szélsőségesség támogatásával" vádolta a kolozsvári Állami Magyar Operát és Színházat. A képviselő felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a két intézmény anyagi támogatásban részesül a román állam részéről, repertoárjukban mégsem lelhetők fel román szerzők művei. Sőt, mi több, az RMDSZ- és a budapesti rendelkezéseket végrehajtva, a régi hungarista ábrándokat kergető műveket visznek színpadra, valamint székelyföldi és magyarországi turnékat szerveznek, fenntartva a nemzeti-soviniszta érzelmeket. Dan Brudascu kérte a Művelődési Minisztériumot, hogy "2002 januárjától szüntesse be a két intézmény anyagi támogatását". Simon Gábor, az opera igazgatója leszögezte: hivatalosan nem reagál erre a "förmedvényre". Szerinte emögött az a két volt operatag áll, László Róbert és Hár Éva, akiknek felbontotta a munkaszerződésüket, és akik emiatt megígérték, hogy minden eszközt felhasználnak a bosszúra. Először Gheorghe Funart keresték meg, ennek következtében kiszálltak a pénzügyi ellenőrök és a gazdasági rendőrök, akik bevallottan ezért jöttek az intézményt ellenőrizni. Majd megkeresték Dan Brudascut, aki egy november elsejei keltezésű kísérőlevélben a két ex-tag panaszlevelét elküldte a minisztériumhoz, kérve az ügy kivizsgálását. Tompa Gábor, az Állami Magyar Színház igazgatója nevetségesnek tartotta, hogy most már mindkét szélsőség vádolja a színházat. Tompa tiltakozott, hogy egy kalap alá vegyék a két intézményt, hiszen - az épületen kívül - nincs semmi közös a műsortervben. /Köllő Katalin: Nagy-Romániás támadás a magyar színház és opera ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Takarékossági okokra is hivatkozva, számos rendezvényt töröltek az eddig főként a művelődési minisztérium által támogatott rendezvények listájáról. Idén a Régizene Fesztivált a bukaresti minisztérium nem részesíti támogatásában. Most történt meg első ízben, hogy a miniszter személyesen nézte át minden megye programjavaslatát, és önhatalmúlag kihúzott jó néhány programpontot minden megye esetében. Hargita megyét az érinti a leginkább, hogy a minisztérium által támogatott rendezvények sorából kihullott a csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényszervezési alap minden megyében kb. százmillió lej évente. (Tavaly négyszázmillió lej volt az alap.) /Szatmári László: A bukaresti minisztérium megvonta a Régizene Fesztivál támogatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A művelődési minisztérium államtitkára, aki egyben a Marshall Turism cég vezetője, vállalkozását az Interneten a következőképpen hirdeti: Ion Antonescui Marsall él, tudósított az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete több ellenőrzést végzett azokkal a sikkasztási vádakkal kapcsolatban, amelyek a kolozsvári Állami Magyar Operát érték, átadva az iratokat az "illetékes szerveknek", és ugyancsak ellenőrzést kezdeményezett, más okok miatt, az Állami Magyar Színháznál, jelentette be ápr. 22-én Razvan Theodorescu, művelődési miniszter. Theodorescu elmondta, hogy "súlyos kihágásokat" fedeztek fel a Magyar Operánál, ezért szólította fel az illetékes szerveket az ügy kivizsgálására. Mindezek a kijelentések válaszként hangzottak el a miniszter részéről arra az interpellációra, amelyet Damian Brudascu nagy-románia párti képviselő tett a parlamentben. "Viták vannak a turnékon szerzett jövedelmek miatt, de még nem tisztázódott a helyzet. Várom az illetékes szervek válaszát", mondta Theodorescu. Razvan Theodorescu továbbá kijelentette, hogy a minisztérium ellenőrző szervei ugyancsak vizsgálatot folytatnak ? az RMDSZ felszólítására ? a kolozsvári Állami Magyar Színháznál is, ahol Tompa Gábor színházigazgató intézményvezetési módját ellenőrzik. Tompa Gábor színházigazgató elmondta: a színházhoz valóban kiszállt a Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete, ám ez ápr. első napjaiban történt. A vizsgálat voltaképpen egy rutinellenőrzés volt, amelyet ugyan minden évben megtesznek az illetékes szervek, ám ezúttal egy feljelentés nyomán szálltak ki. A feljelentés a PUBLIKUM Polgári Egyesület részéről érkezett, mondotta az igazgató, amelynek nyomán ellenőrizték a színház tevékenységét és működési rendszerét. A vizsgálat utáni következtetéseket majd a művelődési miniszter vonja le, hangsúlyozta Tompa Gábor. /Ankétsorozat a kolozsvári operánál és színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter kijelentette: súlyos visszaélésekre derült fény a Kolozsvári Állami Magyar Operánál, ezzel egy időben a kolozsvári intézménnyel egy fedél alatt működő Állami Magyar Színház vezetőségének tevékenységét is kivizsgálják. Simon Gábor értetlenségét fejezte ki a miniszteri bejelentéssel szemben, hiszen szerinte az operánál járt mindkét ellenőrző csoport dicséretekkel halmozta el az intézmény példás vezetéséért. Vekov Károly képviselő elmondta, bár nem az RMDSZ, hanem ő személyesen lépett fel Razvan Theodorescunál a Tompa Gábor vezette színház ügyében. Az ellenőrző csoport nem talált semmi pénzügyi visszaélést a Kolozsvári Magyar Színháznál, hangsúlyozta Tompa. /Salamon Márton László: Kereszttűzben a magyar kultúrintézmények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztálya meglepődéssel értesült mind a magyar, mind a román nyelvű sajtóban megjelent azon információról, miszerint az RMDSZ-nek, a szakterület főosztályának is köze van a kolozsvári Állami Magyar Operában és a kolozsvári Állami Magyar Színházban végrehajtott különböző indíttatású, okú és célkitűzésű vizsgálatokhoz. A főosztály "sajnálatosnak ítéli meg a két kolozsvári magyar kultúrintézményben jóideje dúló belső harcot, az ennek következtében kialakult feszült, áldatlan állapotokat. Ezen belső ellenségeskedést, egymásra mutogatást arra használták és használják fel a magyarellenes, szélsőséges nacionalisták (elsősorban a nagy-romániások), hogy frontális támadást intézzenek a két kulturális intézmény ellen. Végső céljuk számunkra világos: a két, önálló magyar kultúrintézmény felszámolása. Sajnálatos módon ezt a törekvést segíti elő a két intézmény vezetői között évek óta fennálló rossz viszony". Az RMDSZ semmiféle bomlasztó, intézményeink létét veszélyeztető akciót nem támogat. Simon Gábor igazgató felhívta a minisztérium ellenőrző testületének vezetőjét, arra kérvén, magyarázza meg, melyek azok a "súlyos kihágások", amelyekre Theodorescu hivatkozott. A vizsgáló bizottság vezetője meglepődve vette tudomásul, hogy az ellenőrzés eredményeit tényként tálalják, holott a bizottság még nem készítette el a végleges jelentést. Vekov Károly parlamenti képviselő elmondta: úgy tűnik, mintha a művelődési minisztérium kétbalkezesen, keresztbe hozná meg a két magyar intézményre vonatkozó intézkedéseit. /K. Sz.: Házon belül. Színház-ügyben cáfol az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

"Júl. 1-2-án a Nemzeti örökség nyilvántartása és kezelése címmel nemzetközi részvétellel zajló konferenciát rendeztek Árkoson. Az értekezletet a kultuszminisztérium szervezte a prefektúra és a művelődési, egyházügyi és nemzeti kulturális örökség Kovászna megyei igazgatósága támogatásával. /Műemlékvédelmi konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Folytatódik a Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozat, júl. 18-tól a hagyományos Régizene Fesztivál várja a Mikó-várba a zenekedvelőket. A román Művelődési Minisztérium anyagilag nem támogatta az ország különböző városaiból, valamint külföldről érkező együtteseket felsorakoztató Régizene Fesztivált, ezért idén kevesebb együttes lép majd fel. Jelen lesz a csíkszeredai Harmónia kórus, a Csíki Kamarazenekar, a nagykárolyi Collegium, Marosvásárhelyről pedig egy korálegyüttes, a híres, régizenét játszó Kecskés együttes /Magyar hősök és szentek című műsorukkal/ és a felvidéki Ghymes együttes. /Takács Éva: Csíkszeredai Nyár. Holnaptól Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "