Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. február 3.
Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
1996. március 26.
A Magyar Hírlap szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtára részére. Az összegyűlt 33 840 kötetről lista készült, majd ennek alapján az adományozó levél. A könyveket a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtár részére küldik. A könyvtárat ugyanis Romániában csak önálló jogi személy fogadhatja és a hungarológiai tanszék nem az. A könyvtár igazgatójának, Ion Stoicának kell egy befogadó nyilatkozatot írni, ennek alapján adja majd meg a román Művelődési Minisztérium az engedélyt. A román vámszerveknek is engedélyezni kell a küldemény behozatalát. /Magyar Hírlap, márc. 26./
1996. április 12.
Ápr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában találkoztak a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Igazgatósága és a romániai magyar politikai és kulturális élet képviselői. Szó esett a kisebbségi kulturális rendezvények támogatását szolgáló pályázati rendszerről, a kisebbségi képviselet biztosításáról a megyei felügyelőségekben, a támogatásban részesülő lapokról, kisebbségi műemlékvédelmi alapok létesítéséről az 1997-es évre, szakmai tanácskozás rendezéséről az állami levéltárakban és múzeumokban fellelhető magyar gyűjtemények állagának megóvásáról és kutathatóságáról, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának szorgalmazásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ A megbeszélésen részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, illetve Carol König minisztériumi vezérigazgató és Grosu Magda előadó. /Anyagi támogatással kiadványainkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
1996. május 11-12.
Kétnapos találkozó kezdődött máj. 9-én Aradon Ilie Fonta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platty Iván, a Művelődési Minisztérium címzetes államtitkára között, a találkozó Gyulán folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./
1996. július 2.
Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./
1996. október 14.
"Okt. 10-én a bukaresti Nemzeti Színházban ünnepelte alapításának 5. évfordulóját a kétnyelvű Együtt-Impreuna folyóirat, amelyet a Kulturális Minisztérium támogatásával adnak ki Bukarestben és jobbára propaganda-kiadványként terjesztenek. Az ünnepi esten Hajdu Győző olvasta fel Iliescu elnök üdvözletét, majd Gál Ferenc Oszkár, az "etnikailag vegyes családok", a vegyes házasságok támogatására létrehozott, a hatóságok által erőteljesen támogatott Armonia Alapítvány kezdeményezője beszámolt arról, hogy már 20 megyében vannak szervezetei, több tízezer vegyes család részvételével. Budapestről érkezett Baranyi Ferenc költő, aki verseit olvasta fel. Az ünnepi est sok román résztvevője között megjelent Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke is. /Együtt-Impreuna est Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ Hajdu Győző főszerkesztő a diktatúra hűséges kiszolgálója volt."
1996. november 18.
Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.
1996. december 4.
"Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
1997. január 10.
"Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./"
1997. február 6.
"Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"
1997. február 11.
"Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"
1997. március 7.
"Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./"
1997. május 14.
"Az A Hét hetilap legutóbbi száma febr. 21-én jelent meg, akkor közölték, hogy a kiadó nem tudja fedezni a költségeket. A művelődési minisztériumi segítség még késik. A Soros Alapítvány segítségével megjelentették a hetilap 9. /febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./ és 10. számát /márc. 7. -tényleges megjelenés: máj. 16./. A szerkesztőség jelezte, hogy a következőkben a tényleges megjelenést tünteti fel. az 1997. évfolyamból tehát a 11-20. számok kimaradnak. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./"
1997. május 23.
"Brassóban, a Néprajzi Múzeumban máj. 20-án nyílt meg a kortárs romániai magyar képzőművészeti alkotások kiállítása. Örült, hogy meghívták a kiállításra, mondta a korondi Józsa János. 1993-ban volt a 25. kiállítása. Azért nem több, mert még 1983-ban volt egy bemutatkozása Budapesten, utána a kultuszminisztériumi vezető megtiltotta, hogy Józsa szerepelhessen kiállításon. Gyűjtötte az ősi magyar formákat, a székely népművészet formavilágát. Mindegyik őse szintén fazekas volt, nyilatkozta Dreguss Gyöngyvérnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 23./"
1997. május 29.
"Másodszor is Besztercén rendezték meg A nyelv csak élve tündököl címen a magyar elemi iskolások vers- és prózamondó vetélkedőjének országos szakaszát. Kötő József hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a szórvány is lehet országos szintű magyar kulturális rendezvény házigazdája. Többen támogatták a rendezvényt, az Illyés Közalapítvány, a román művelődési minisztérium, a Heltai Alapítvány, az Ablak, Stúdium és Mentor Könyvkiadó. Legfőképpen a besztercei magyarság járult hozzá a rendezvény sikeréhez: a mintegy 120 vendéget a helyi családok szállásolták el két napra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"
1997. június 5.
"Kolozsvárott lefolytatott helyszíni szemléje alapján meghozta a város főterére vonatkozó döntését Művelődési Minisztérium Andrei Pippidi vezetésével kiszállt szakértői bizottsága. Ennek értelmében három hónapon belül le kell zárni az itt végzett régészeti ásatásokat, másutt kap végleges elhelyezést a capitoliumi farkas szobra, továbbá ugyancsak másutt fogják felépíteni az új ortodox katedrálist. A sajtónak tett nyilatkozatában Andrei Pippidi kijelentette, hogy a főteret eredeti állapotában kell helyreállítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./"
1997. június 6-12.
"Ambrus Attila kifogásolta, hogy Magyar Bálint miniszter romániai látogatásának programjáról a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium által küldött faxban az szerepel, hogy a miniszter Brassóban meglátogatja a bogárszegi román iskolát, amely "Románia legrégebbi iskolája, a Coresi nyomda is itt volt." Valójában Brassóban már a 14. században latin iskolák működtek, az 1513-as összeírás Barcaság 13 falujában /így a hét magyar faluban is/ említi a scholasticust. A város gimnáziumának /Honterus Gimnázium/ anyakönyve 1544-ben kezdődik, s már abban az évben volt magyar diákja is. Az erdélyi román oktatás 1559-ben itt kezdődött, ez tehát a legrégebbi román iskola. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 6-12./"
1997. június 20.
"A zsil-völgyi bányászok jún. 12-től sztrájkolni kezdtek, egyik vezetőjük az "új Cozma"-ként emlegetett 38 éves szakszervezeti vezér, Romeo Beja lakatos, jelenleg a jogi egyetemet végzi. A bányászok 45 %-os béremelést követelnek. A zsil-völgyi bányászat 1996-os vesztesége 800 milliárd lej volt, ez egyenlő a művelődési minisztérium tavalyi éves költségvetésével. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"
1997. június 30.
"Ugyancsak Tordaszentlászlón, a festő Györkös Mányi Albert születésének 75. évfordulója alkalmából képkiállítást nyitottak meg. A rendezvényt beárnyékolta az, hogy a Művelődési Minisztérium az idén nem tudta biztosítani a szervezőknek az anyagi támogatást, mert úgymond "szegény a kincstár". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30., 1060. sz./"
1997. szeptember 13.
"Szeptember 13-án, szombaton, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi elnökeinek Konzultatív Tanácsa. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és meghívottként Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Markó Béla tájékoztatta a jelenlévőket a kormánykoalíció tevékenységéről, külön kitért az oktatási törvénnyel kapcsolatos vitákra. Ugyanakkor a szövetségi elnök kihangsúlyozta, hogy a tanügyi törvény gyakorlatba ültetése elsősorban a helyi illetékesek feladata, sőt, kötelessége. Markó Béla értékelte a közelgő Kongresszus feladatait és fontosságát. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte a területi szervezetek elnökeit, hogy az iskolakezdés alkalmával vegyék fel a kapcsolatot a megyei tanfelügyelőkkel, annak érdekében, hogy határozzák meg a pillanatnyi és távlati tennivalókat, és cselekedjenek azok megvalósítása érdekében. Az ügyvezető elnök ismertette a kongresszus előkészületeinek menetét, a kongresszusi ülésrendet és tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszusi kiadványok elkészítésének és kézbesítésének menetéről. Dézsi Zoltán beszámolt az SZKT Állandó Bizottságának üléséről és ismertette az ott született döntéseket. A szept. 19-21-i, Székelyudvarhelyen tartandó SZKT üléseinek a következő menetrendet javasolták: szept. 19-én 18 órától Egyeztető Kerekasztal, 20 órától frakcióülések; szept. 20. 9-től az SZKT elkezdi munkálatait. Székely István ügyvezető alelnök bemutatta a megjelent elnököknek a 84/1995. számú tanügyi törvény módosításának és kiegészítésének megalapozásául szolgáló, kül- és belföldi jogi dokumentációt tartalmazó RMDSZ kiadványt, amit kézhez kaptak a jelenlévő területi elnökök. Az alelnök bejelentette, hogy hamarosan ugyanilyen kiadvány fog megjelenni a közigazgatási törvény módosításának jogi hátteréről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1114. sz./"
1997. december 13-14.
Göncz Árpád elnök magas állami kitüntetésekben részesítette a kolozsvári magyar értelmiség három kiemelkedő képviselőjét. Jánosházy György költő, műfordító munkássága elismeréseként a magyar köztársasági arany érdemkeresztet, Kántor Lajos irodalomkritikus, szerkesztő és Lászlóffy Aladár költő és író életművükért a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét vettek át dec. 11-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kitüntetéseket Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az erdélyi magyar irodalom, illetve irodalomkritika három kiemelkedő személyiségének érdemeit Pomogáts Béla, a Magyar Irók Szövetségének elnöke méltatta laudációjában. Az ünnepségen jelen volt többek között Kelemen Hunor, a román Művelődési Minisztérium államtitkára és Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./
1998. február 17.
Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./
1998. április 1.
Bezárta kapuit a lipcsei könyvvásár, melynek fő meghívottja Románia volt. Az eredeti német tervek különös hangsúlyt fektettek a romániai kisebbségek irodalmára. Ehelyett az történt, hogy a kisebbségek irodalmát Stefan Agopian románul író örmény szerző és Balla Zsófia, Magyarországra áttelepült költő képviselték. Azért, hogy nem jöttek el a magyar kisebbségi írók Lipcsébe, elsősorban a román Művelődési Minisztérium, a Romániai Írók Szövetsége, másodsorban az RMDSZ tehet, mert nem tiltakozott a mellőzés ellen. Március 25-én nyitották meg Lipcsében a könyvvásárt. Erre a napra eljött Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter, mindketten beszédet mondtak. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1./
1998. május 6.
"Máj. 6-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elemezte az RMDSZ államtitkárainak eddigi tevékenységét, illetve az új államtitkári tisztségekre beérkezett jelöléseket. Az elemzés nyomán az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megtette javaslatait az Operatív Tanácsnak az államtitkári tisztségek betöltésére. Ugyancsak május 6-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa, amely a következő javaslatokat véglegesítette: Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula; Szállításügyi Minisztérium: Birtalan József; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Privatizációs Minisztérium: Erős Viktor; Művelődési Minisztérium: Kelemen Hunor; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Lányi Szabolcs. A további négy államtitkári tisztséggel kapcsolatos javaslatok véglegesítésére lapzártáig még nem került sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./"
1998. május 14.
"Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/"
1998. május 16-17.
"Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./"
1998. június 20.
"Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./"
1998. augusztus 10.
Évek óta emlékünnepséget tartanak Sződemeteren, emlékezve a Himnuszra. Idén aug. 7-én, a Himnusz születésnapja alkalmából Sződemeteren rendezett megemlékezésen legalább 1500-an jöttek össze, jelen volt többek között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök, Bölcskey Gusztáv debreceni református püspök is. A megjelenteket üdvözölte a Bukarestből érkezett Carol Kőnig művelődési minisztériumi osztályvezető, aki nagyra értékelte Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének szerepét a felvilágosodásban. A VET Sződemeteren felhívást fogalmazott meg a vajdasági magyar fiatalok védelmében. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./
1998. augusztus 17.
A Hivatalos Közlöny aug. 11-i számában megjelent kormányhatározat értelmében Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács alakul konzultatív szereppel a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett. A tanácsot a következő minisztériumok képviselőiből alakítják ki: Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, Közoktatásügyi Hivatal nemzetiségi főigazgatósága, Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatóság, Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, Külügyminisztérium-emberjogi igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős főigazgatóság, vallásügyi főigazgatóság, a helyi közigazgatási főigazgatóság, európai integrációs főigazgatóság, gyerekvédelmi főigazgatóság. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal képviselője tölti be a tanács elnöki tisztét is. A tanács negyedévenként ül össze, de szükség esetén bármikor összehívható. Feladatai a kormányrendelet értelmében információszolgáltatással segíteni a kisebbségvédelmi hivatalt annak sajátos tevékenysége kifejtésében, hozzájárulni az egységes kisebbségvédelmi stratégia, illetve a roma kisebbség védelmének szentelt stratégia kidolgozásához, évi jelentést összeállítani a kisebbségvédelmi keret-egyezmény és a Románia által aláírt más nemzetközi dokumentumok, illetve a hazai kisebbségvédelmi programok előírásainak alkalmazásáról. A tanácson belül működhetnek al(szak)bizottságok. Megalakulását követő hatvan napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1998. október 7.
Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./