Okt. 12-én együttműködési megállapodást kötött a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/, melynek kedvezményezettje elsősorban a határokon túl élő magyar műszaki értelmiség lesz. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke elmondta, hogy a HTMH részére az MTESZ Kossuth téri székházában országos hálózatra kapcsolt számítógépes ügyfélszolgálatot állítanak fel. Hálózatra viszik a legfrissebb romániai privatizációs adatokat, a közeljövőben tervezik a szlovákiai magánosításhoz kötődő legfrissebb információk közlését is. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy a távlati tervek között szerepel egy-egy iroda létesítése a szomszédos országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./ A HTMH és az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 10-15 millió forintot érő információs adatbázisát elhelyezik az MTESZ hálózatára. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy szervezetük hosszú távú együttműködést épít ki a HTMH-val, közös kiállításokat rendeznek, szakmai bemutatókat, előadássorozatokat tartanak együtt. /Új Magyarország, okt. 13., Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), okt. 13./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Székelyudvarhelyen tartotta meg az építészkonferenciát. Dr. Kerkápoly Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /METESZ/ alelnöke elmondta, hogy mindhárom évben részt vett ezeken a konferenciákon. A METESZ-nek kapcsolata van az EMT-vel, de ugyanakkor a bukaresti román egyesülettel is. Dr. Kerkápoly megállapította, hogy dr. Köllő Gábor professzor, a konferencia elnöke nagyon jól összefogta a rendezvényt, mindig talált olyan témákat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartottak számot. /Építészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Párhuzamosan a negyedik Magyarország 2000 konferenciával és a Magyarok Világszövetségének V. kongresszusával, május 22-23-án Budapesten megrendezték a magyar tudósok második, 2000. évi világtalálkozóját - a közös gondolkodás jegyében, a tudomány és a magyarság sorskérdéseiről. Az elsőre 1996-ban került sor. Szándékosan időzítették így a három eseményt, mert a határon túli résztvevők - nyugatiak és környező országbeliek - részben azonosak. A találkozó szervezői: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia, magyar Mérnökakadémia, Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek szövetsége. A résztvevőknek találkozási, kapcsolatépítési lehetőséget kínál, szakmai kihívást és ihletforrást jelent. - A találkozó főbb konklúziói: a magyar tudósok, mérnökök lépést tartanak a régió, Európa és a világ fejlődésével, aktív szerepet vállalnak az ezredforduló új kihívásainak megválaszolásában, Magyarország nemzetközi integrációjában. A tudomány keresi a válaszokat a magyar társadalmat jelenleg foglalkoztató, szorongató kérdésekre: egészségügy, környezetvédelem, információs társadalom, stb. A találkozót a nemzeti összefogás és a párbeszéd jellemezte. A világtalálkozón az anyaországiak mellett 64-en voltak jelen Nyugat-Európából, 45-en a tengeren túlról (USA, Kanada, Argentína, Ausztrália, Izrael, Dél-Afrika) és 82-en a Kárpát-medence országaiból /Romániából 53-an/. A találkozó témakörei: 1. Magyar esélyek a tudományban és a társadalmi-gazdasági fejlődésben, feladatok az EU-csatlakozás kapcsán. 2. Magyar tudományosság és együttműködés a Kárpát-medencében. Ez utóbbi témában vizsgálták a magyar tudományosság együttműködésének kérdéseit, a magyar tudományos műhelyek, határon átnyúló kutatási programok, a tudományos utánpótlás menedzselését, a képzési és kutatási együttműködés lehetőségeit a felsőoktatásban, a Kárpát-medence életének közösen megoldható problémáit, illetve azt, hogy miképpen illeszthetők a környező országokkal kidolgozott együttműködési programok a nagyobb, EU-s keretbe. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyar tudóstalálkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

"A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttműködési szerződést Michelberger Pál akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az MTESZ elsősorban szellemi támogatást nyújt, amelynek első lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttműködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja - a műszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztők, azaz a tudásipar aktivizálásával - a regionális innovációt szolgálja. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tűzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, műszaki, tudományos fejlesztéséhez. Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezője, a humánantropológiai műhely vezetője azt emelte ki, hogy az együttműködés keretében a csíkszeredai és a város környéki műszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz. /Tudásiparral a regionális innovációért. MTESZ-Hargita megyei együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ elnöke egyhetes budapesti tartózkodása során szakmai megbeszélést folytatott a magyarországi tudományos élet meghatározó intézményeinek vezetőivel. Széles Gáborral, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /MTESZ/ elnökével áttekintették az elmúlt évek során közösen lebonyolított tevékenységeket, valamint körvonalazták a további együttműködési elképzeléseket. A Vízi E. Szilveszternél, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél tett látogatás során az EMT elnöke bemutatta a társaság tevékenységét és terveit. Megegyezés született műszaki témájú könyvek közös kiadására, valamint együttműködésre a műszaki fejlesztés terén. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora további együttműködésről és támogatásról biztosította Köllő Gábort. Ez elsősorban a Kolozsvári Műszaki Egyetemen románul tanuló magyar anyanyelvű hallgatók számára tartott magyar nyelvű szakelőadások (terminológia előadások) vendégelőadóinak biztosítására, valamint közös kiadványok megjelentetésére vonatkozott. /Az EMT elnöke Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A határon túli műszaki-tudományos élet aktuális kérdéseiről esett szó a közelmúltban megtartott félixfürdői konferencián, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szervezett. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT Bihar megyei elnöke szerint, hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy a magyarországi és a határon túli műszaki értelmiséget együttgondolkodásra hangolhassák egy konferencia keretében. Idén díjat alapított az EMT. Munkájuk elismeréséért érdemplakettet vehettek át a magyarországi Széles Gábor, Tardi Pál, Orosz József és Erdélyből dr. Köllő Gábor, valamint két nagyváradi mérnök: Makkai Zoltán és Jakabffy László. /(Balla Tünde): A műszaki tudományosságnak hatalmas szerep jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Nagyváradi műemlékvédők Debrecenben
A cívis városban csütörtökön került sor az MTESZ Műemléki Albizottságának 10. ünnepi tisztújító ülésére, amelyen egy háromtagú nagyváradi küldöttség is részt vett.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottsága Debrecenben a Református Nagykollégium imatermében tartotta meg 10. tisztújító ünnepi ülését. Nagyváradot a bizottság tiszteletbeli tagjai közül hárman képviselték: Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, Dukrét Géza nyugalmazott tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke és Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. Az ülést Újváry Zoltán, a debreceni Néprajzi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Angyal László András alapító elnök tartotta meg számos kiemelkedő eredményt felmutató beszámolóját, amelynek végén javaslatot tett az alapszabály és a név megváltoztatására, amelyet egyhangúan megszavaztak.
A vezetőség megválasztása előtt köszöntök hangzottak el. Deme Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi igazgatója kiemelte, hogy egy olyan szervezet tartja az ülését, amely 1958 óta tevékenykedik és – a rendszerváltást is túlélve – különösen gazdag tevékenységet fejt ki. Tájékoztatott arról, hogy 2011. január 1-jétől a magyarországi kulturális intézmények átalakulása várható, így a műemlékvédelem is a megyei kormányhivatalokhoz kerül.
A nagyváradi küldöttség nevében Fleisz János történész üdvözölte a jubileumi ülés résztvevőit. Beszédében többek között kiemelte, hogy megható olyan teremben ünnepi ülésen részt venni, amely egy nemzeti emlékhely, és ahol annak idején, 1849 januárjában, Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjének választották. Ugyanitt olvasta fel Szacsvay, majd írta alá és fogadták el az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot, amiért lényegében mártírhalált kellett halnia. Aláhúzta azt is, hogy a küldöttség jelenléte az összetartozást mutatja, hiszen a nemes célokhoz a nagyváradiak mindig is szívesen csatlakoznak. Megfogalmazta, hogy példaértékűnek tartja a debreceni műemlékvédők tevékenységét mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, másfelől azt is, hogy kitartóan kiállnak a műemlékvédelem mellett, akár egyes intézményekkel, hivatalokkal szemben is. Kifejezte örömét, hogy egy új civil kezdeményezés jön létre, sok sikert kívánva a további tevékenységhez.
Az MTESZ Műemlék-tudományi bizottsága elnökének ugyancsak egyhangúlag Angyal László Andrást választották meg (újra), aki ismertette a következő időszak feladatait és irányait. Az új szervezet országosan is egyedülálló, de a jövőben lehetőség lesz további hasonló szerveződések kialakítására. Reggeli Újság (Nagyvárad)