Első ízben járt Cseke Gábor újságíró kezében a Romániai Magyar Évkönyv (kiadják Temesváron), pedig a mostani már a hetedik. Bodó Barna politológus, szerkesztője és fő mindenese Csíkszeredában olvasótalálkozón bemutatta a vállalkozás értelmét, hasznát. Ez az évkönyv nem az az évkönyv, amit a köznapi szóhasználat jelent. Nem szórakoztató kalendárium és nem is népkönyv, inkább igazi, vérbeli tömött „annales” belésűrítve a letűnő évek gondjait, lényegét, törekvéseit, történéseit, hivatkozási dokumentumait. Politika, társadalom, elemzés, kronológia, dokumentumtár, statisztikai értelmezések őrzik meg az elmúlt évet. Létének biztonsága évről évre megkérdőjeleződik, a támogatáspolitika miatt. Bodó Barna azért is szorgalmazta a csíkszeredai találkozást, hogy onnan is jöjjenek tanulmányok. Cseke szerint az itteni tudományos tanácskozások, szakmai viták, eddig is kiindulópontjai lehettek volna korábbi évkönyvek szintéziseihez. Két eseményt említett. Az egyik most lesz, április 28-án, a Nemzetközi Imagológiai Konferencia, amelynek helyszíne a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlege, s a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban a témája. A másik lehetséges témaajánlat a május 25-re időzített konferencia: Térségi innováció – a helyzetképtől a stratégiáig. /Cseke Gábor: Éveinket hordozó kötetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Beérett a csíkszeredai biomérnökképzés gyümölcse – fogalmazott dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia–EMTE Műszaki és Természettudományi tanszékének vezetője. Az öt évvel ezelőtt indult 88 élelmiszeripari- és környezetmérnök-jelölt közül 22-en fejezték be tanulmányaikat, azaz államvizsgáztak le. A szám csalóka, mert a közel kilencven hallgatóból 48-an befejezték az ötödik évet, viszont a végső megmérettetésre csak a későbbiekben vállalkoznak. Az államvizsgán minden maturandus kilenc vagy tízes osztályzatot kapott. A biomérnökképzésben Európában is elsők között vannak, szögezte le Lányi. A 22 friss diplomás egy része már elhelyezkedett, a többire is ez a „sors vár”. Az egyetem laboratóriuma egyike a legjobban felszerelteknek az országban. Az előadók jelentős hányada beiratkozott valamelyik doktori iskolába. A könyvtáruk szintén jó. /Kozán István: A végzetteket elkapkodják, az újakat várják. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ A Sapientia rövid távú fejlesztési tervei között két új szak beindítása szerepel: biotechnológia, illetve élelmiszer-minősítés mérnöki szakokra várják a fiatalokat. /Negyedük végzett, de jól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Romániában újdonságnak számító biotechnológiai kutatásokra kapott több mint egymillió eurós támogatást a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományok Tanszéke. Így a Sapientia kutatói az országos biotechnológiai kutatások közül háromnak a vezetői. Dr. Lányi Szabolcs, a tanszék professzora elmondta, az Országos Kutatási Programban (CNMP) meghirdetett tudományos pályázati kiírás teljes összegének 4 százalékát nyerték el. „Olyan labortechnikákat alkalmazunk a kutatás során, amely ez idáig egyedülálló Romániában, és külföldön is ritkaságnak számít” – magyarázta Ábrahám Beáta adjunktus, a projekt vezetője. „A pályázaton nyert pénz segítségével néhány százezer euró értékben műszereket és más szükséges anyagokat vásárolunk majd” – tette hozzá Lányi professzor. Olyan hároméves projektről van szó, amelynek során kutatásokat folytatnak enzimtervezés, irányított evolúció, talajfeljavítás terén. A tanszék a három új projekten kívül tíz másik országos kutatásban is partner. Nemcsak ez a projekt, hanem a tanszéken működtetett két szak, a környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szakok is újdonságnak számítanak Romániában. A Sapientia 2002-ben célul tűzte ki, hogy a jövőt szolgáló, új piacot teremtő szakokat hoz létre. Lányi professzor szerint a biomérnöki szak a 21. század mestersége. Az ezelőtt hat évvel alapított környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szaknak akkor még a román egyetemeken sem volt hagyománya. A két mérnöki szakot még nem akkreditálták, ugyanis ez csak nyolcéves működés után lehetséges. Végzett diákjaik a bukaresti műszaki egyetemen diplomáztak. A biomérnöki képzés eredményességét bizonyítja az is, hogy sikerült kinevelni már egy olyan szakembergárdát, akik képesek ilyen tudományos projekt lebonyolítására, mint amire most kaptak esélyt. /Székely Zita: Kutatásban vezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

A Székelyföld-vita gyakorlatilag meghódította a romániai magyar írott és elektronikus sajtót. A vitához hozzászólók számos olyan helyi, térségi belső erőforrást említenek példaként, amelyek a helyi szintű fejlesztések kiindulópontját képezhetik. Mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi, sem pedig székelyföldi léptékben az erőforrások módszeres, fejlesztéspolitikai jellegű számbavételére. Elsősorban a kistérségek és az egyes települések vezetőiben kell tudatosulnia, hogy nagyon fontosak a helyi szintű fejlesztési stratégiák. Foglalkozni kell a térség egészére kiterjedő fejlesztéspolitikai feladatokkal is. Térségi, országos és nemzetközi szakmai kiadványokban, folyóiratokban kell közzétenni a székelyföldi térséggel kapcsolatos fejlesztési programokat. Jelentős tényező, hogy a csíkszeredai Sapientia Egyetem keretében vidékfejlesztés szakos hallgatók is végeznek. (A szerző vidékfejlesztési szakértő.) /Biró A. Zoltán: Székelyföld, fejlesztés, szakmaiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Dr. Csapó János és Dr. Szép Sándor szerkesztésében megjelent A Sapientia EMTE Csíkszeredai Műszaki Intézet oktatóinak publikációs listája 2002–2007 című kiadvány. A több mint százoldalas kiadvány az Élelmiszertudományi tanszék, illetve a Műszaki és Természettudományi tanszék 23 oktatójának publikációs tevékenységét foglalja össze. Ez az első ilyen szakmai kiadvány a Sapientia Egyetemen. Megjelent Csíkszeredán a Sapientia Társadalomtudományi Intézete AULA című havi kiadványának első száma. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Olyan tanárok oktatnak főállásban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain, akik emellett Magyarországon is „teljes műszakot” vállalnak, szintén felsőoktatási intézményben. Ennek nincs jogi akadálya, a Sapientiát pedig segíti szakjai akkreditálásában. Fontos akadályok hárultak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai szakának akkreditációja elől, közölte Makó Zoltán a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja: az agrár- és élelmiszer-ipari, illetve könyvelés és gazdálkodási informatika szakon rendeződött a magyarországi oktatók helyzete: a tanárok már főállásban dolgozhatnak az intézményben. „Így most már elmondhatjuk, hogy oktatóink 73 százaléka főállású, 23 százalékuk pedig legalább docens” – magyarázta Makó. Az akkreditáció egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 50 százalékban főállású tanárok oktassanak a szakon, s legkevesebb 20 százalékuknak docensi vagy professzori titulusuk legyen. A Sapientia csíkszeredai szakjain júniustól három magyarországi oktató tanít főállásban. Egyikük, Bakacsi Gyula az üzleti tudományok tanszék vezetője is. /Cs. P. T. : Egy oktató két főállásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi ülésén határozott a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság újjáalakításáról. Az MTA, megköszönve az eddigi tudományos munkáját, dr. Biró A. Zoltánt, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánját továbbra is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. A megbízatás három évre szól. -2008 októberében lezárult a korrózió kutatására irányuló kétéves országos kutatási pályázat, amelyben partnerként a Sapientia–EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének munkatársai, valamint a Siculus Kutatói Intézet vett részt, és amelyet a kolozsvári Műszeres Analitikai Kutató Intézet vezetett. – Eredményesen zárta második kutatási évét októberben a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Intézet keretében működő KNOWandPOL EU-projekt munkaközössége. A program az országos oktatás politikák nemzetközi összehasonlító elemzésével foglalkozik. Novemberben a csíkszeredai munkacsoport két kutatója, Kiss Adél és Fejes Ildikó vesz részt a norvégiai szakmai partnerek által szervezett, Oslóban sorra kerülő tanácskozáson. /Sapientia-hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

Az üzleti szféra bevonásával próbálja előteremteni a jövő évi költségvetése egy részét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Erről Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László rektor és Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja beszélt a Krónikának. A kuratóriumi elnök elmondta, arra alapozzák az üzletemberek bevonására vonatkozó elképzelésüket, hogy a Romániában befektető magyarországi vállalkozók általában hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. Dávid László rektor bizakodó. „Rendezvényeket finanszíroztak, laborberuházásba segítettek be, jelképes támogatásokat nyújtottak. A kérdés csak az, hogy mennyire mélyen nyúlnak a zsebükbe. ” A rektor szerint ahhoz, hogy az egyetem költségvetésének akár negyedrészét is támogatásokból biztosítsák, szemléletváltásra van szükség. A kolozsvári kar dékánja, Tonk Márton szerint az egyetem év végi zavartalan működése is bizonyítja, hogy sikeres volt a törekvés. A Sapientia Alapítvány a 2008–2009-es tanévben 18–19 százalékos önrész biztosítását vállalta. Ennek egy részét a tandíjakból, másik részét a támogatásokból próbálják előteremteni. A magyar költségvetési támogatás 2007-ben 1,278 milliárd forint, 2008-ban pedig 1,322 milliárd forint volt. Ezen a Partiumi Keresztény Egyetemmel is osztozni kellett. Utóbbi a támogatás 30 százalékát kapta. A Sapientia vezetőinek a magyar állam képviselőivel sikerült megállapodni a normatív támogatásról: a magyar állam ugyanúgy a diáklétszám szerint állapítja meg a Sapientiának nyújtandó támogatást, és ugyanazokat a szorzókat alkalmazza, amelyeket a román állam alkalmaz például a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tanuló diákok esetében. „Ez a rendszer biztonságot ad nekünk – nyilatkozta Dávid László. – Ha azonban életbe lép a tanári fizetések 50 százalékos emeléséről szóló jogszabály, felborulhat a jövő évi költségvetés. ” A román államnak is be kell szállnia az egyetem támogatásába. Kató Béla szerint a román diplomaták és az EU többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban is gyakran pozitív szellemben hivatkozik a Sapientiára, amikor a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről kérdezik őket. A román állami támogatás legfontosabb feltétele, hogy a Sapientia megszerezze a végleges állami akkreditációt. „A 2009-es esztendő erről kell hogy szóljon” – nyilatkozta Kató Béla. Az érvényes jogszabályok szerint az egyetem akkreditálását akkor lehet kérvényezni, ha az intézmény három szakja már megkapta a végleges működési engedélyt. A Sapientiának négy szakát akkreditálta eddig a bukaresti szakhatóság. A csíkszeredai karon a szociológia, a könyvelési informatika és a román–angol szak, a marosvásárhelyi karon pedig az informatika szak kapta meg a végleges engedélyt. Folyamatban van még két vásárhelyi szak, a pedagógia és az agrárközgazdaság akkreditálása, és a múlt héten újabb hat szak dossziéját vitték az egyetem képviselői Bukarestbe. Ezek között volt a marosvásárhelyi számítástechnika, automatizálás, mechatronika és kommunikáció szak, a csíkszeredai általános gazdaságtan és a kolozsvári környezettudományi szak dossziéja. /Gazda Árpád: A magántőke bevonásával növelné költségvetését a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Csoportterápiára szorulhat a Sapientia
Új szakok beindítását tervezi a Sapientia Csíkszeredában – jelentették be az egyetem képviselői. Elvileg nem lenne semmi baj azzal, hogy szélesítik az érdeklődőknek felkínált választékot, sőt az is teljesen rendben van, hogy megszüntetnek szakokat.
Vannak azonban problémák a működő, dinamikus rendszer imidzsével a Sapientián. Az egyetem eléggé elhallgatja azt, hogy drasztikusan esik a jelentkezők száma (csak azt látjuk, hogy a bejutási kritériumok enyhülnek folyamatosan...). Az sem észrevehető, hogy a hallgatói létszám folyamatos visszaesésének ellensúlyozására milyen koherens reakciót dolgoztak ki az ezért megfizetett emberek. Nem bontakozik ki semmilyen stratégia, csak remélni lehet, hogy stratégia helyett nem az új karok indításában látják a megoldást az egyetem illetékesei – ugyanis nem feltétlenül az egyéves jelentkezés vagy ennek hiánya kellene egy szak életének a végét jelentse. Ugyanakkor eléggé naiv dolog európai szintű felmérésekre hivatkozni akkor, amikor a Sapientia csíki részlege kimondottan a régiónak termel szakembereket, illetve a régió igényeit hivatott kiszolgálni.
És ezzel elérkeztünk a Sapientia egyetem legakutabb problémájához. Legakutabb, mert a szeredai egyetem úgy van felépítve, hogy működésképtelen legyen: két dékán áll két részleg élén, a viszony pedig nagyon feszült a két intézmény között. Az egyetem vezetése is elismerte fél szájjal a helyzetet, amikor egy közös vezető alá vonta össze az adminisztratív ügyeket, de a lényeges problémát nem oldotta meg, maradt a kétfejűség (sőt volt, aki azért lobbizott az ősszel, hogy négy dékán vezesse a csíkszeredai tagozatot, ami a totális káoszt jelentette volna). Nos az említett szerkezeti hibától eltekintve van még egy lényeges hiányossága az egyetemnek: valahogy nem sikerült beilleszkednie a környezetébe. A Sapientia sziget a város és a térség életében. Senki sem lát bele a döntésekbe, ezek hátteréről csak találgatni lehet. És ha a térségi nagyvállalkozókkal, de az önkormányzatok képviselőivel is tárgyalunk a Sapientia kérdéséről, rájöhetünk, hogy fogalmuk sincs, mi történik ott, ezért nem is nagyon hisznek a Sapientia által jelentett lehetőségben, és nem is gondolkodnak abban, hogy miben működhetnének együtt az egyetemmel. A minap hallgattam Dávid László rektort egy bukaresti gazdasági konferencián, ahol éppen a magánszféra és az egyetem együttműködéséről beszélt: éppen erre lenne szükség Csíkszeredában is. A Sapientia mellé kellene egy valamiféle társadalmi kontrollt érvényesítő testület is, amely – anélkül, hogy az egyetemi autonómia csorbulna – elmondhatná véleményét az egyetemről és ennek tevékenységéről, esetleg együttműködési stratégiákat ajánlana az intézménynek. Így válhatna, illetve csak így válhat a térségbe illeszkedő rendszerré a Sapientia csíkszeredai tagozata.
Ezzel a javaslattal nem találtuk fel a spanyolviaszt. Ilyen rendszerek máshol már működnek nagyon jó eredményekkel. És a szeredai tagozaton is vannak olyanok, akik egy ilyen „társadalmi kuratórium” létrejöttét szorgalmazzák. Ennek ellenére nem sikerült még legyőzni a belső ellenállást. Mert minden bizonnyal van ilyen: ha a rektor is akarja, ebben itteni szövetségesekre is találhatna, akkor miért nem valósul meg? Hiszen volt alkalmam erről a kérdésről tárgyalni a térség néhány nagyvállalkozójával is, akik támogatják egy ilyen testület létrejöttét, és szívesen együttműködnének az egyetemmel, akár pénzzel is segítenének a kölcsönösen érdekes projektek megvalósításában.
Egyelőre az egyetem egy sziget, és csak gyanítani lehet azt, hogy problémái vannak. Ha beszélnének róla, minden érdekcsoport bevonásával, talán könnyebben meg lehetne oldani őket.
István Csongor, www.honline.ro. Forrás: Erdély.ma

Bővül a csíkszeredai Sapientia –EMTE
Új szakokat hirdetne és a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben mesteri képzést indítana a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. Mint a felsőoktatási intézmény vezetői elmondták, a diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra.
Fejlesztenek. Idén három újabb szak diákjai kezdik a tanévet Csíkszeredában. Az érdeklődők körében végzett felmérés, illetve a munkaerő-piaci viszonyok mentén döntött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2010/2011-es tanévtől induló új szakokról – derült ki a felsőoktatási intézmény vezetői által tartott hétvégi csíkszeredai sajtótájékoztatón.
„Nem az a fő szempont egy új szak meghirdetésekor, hogy legyen elfoglaltságunk, hanem az a legfontosabb, hogy a szak, illetve az ott képzett szakemberek iránt egyaránt legyen kereslet” – magyarázta Elek Sándor, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánhelyettese, egyetemi docens.
Mint elhangzott, a közvélemény-kutatás kiértékeléséből kialakult statisztikában megjelenő igények alapján az egyetem a Gazdaság- és Humán Tudományok Karán a nyári felvételin három újabb szakkal várja az érdeklődőket. „A diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra” – részletezte Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánja.
Mint tájékoztatott, a három új szak indításához szükséges iratcsomókat már összeállították, a hét elején nyújtják be a Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez. Megtudtuk, idén a gazdasági szakokra jelentkezőknek nem kell felvételin bizonyítaniuk rátermettségüket, a gimnáziumban, valamint az érettségin elért eredmények alapján állítanak rangsort. A román nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon viszont a korábbi évekhez hasonló vizsgára számíthatnak a jelentkezők.
Noha sokan azért nem választják a Sapientiát felsőfokú tanulmányaik elvégzésének helyszínéül, mert az egyetemet még nem akkreditálták, az intézmény vezetői szerint ez nem lehet ok a távolmaradásra. Egyetemi szinten már kilenc, ebből Csíkszeredában négy szak hivatalosan elismert. A végzős hallgatók pedig attól függően, hogy milyen tanszéken fejezik be tanulmányaikat, különböző városokban található akkreditált egyetemek vizsgaközpontjaiban államvizsgázhatnak.
Az intézményi akkreditáció hiánya akadályozta meg mostanáig a mesterképzés beindítását is a Sapientia karain. A 2010/2011-es egyetemi évtől azonban a csíkszeredai kar a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve vezetés és szervezés, azaz menedzsment szakon útjára indíthatja a képzést. „Tekintettel arra, hogy a Sapientia-EMTE még nem kapta meg az intézményi akkreditációt, nem indíthat önállóan mesteri képzést, de a jó kapcsolatnak köszönhetően megkaptuk a szükséges jóváhagyást is a felsőbb szervektől” – tájékoztatott Elek Sándor. Mint részletezte, a magyarországi egyetemmel való partnerség keretében a Sapientia továbbtanulási lehetőséget biztosíthat akár más egyetemet végzett diákoknak is.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Akkreditálták a Sapientia mérnöki szakjait
„Első nekifutásra” akkreditálták a Sapientia egyetem csíkszeredai karain működő környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnöki szakokat. Az akkreditációs bizottság csütörtökön hozta meg a kedvező döntést.
Tapssal fogadták a szakbizottsági jelentést, semmi kifogást nem találtak, ezért egyöntetűen rábólintottak az akkreditációs kérésünkre – újságolta lapunknak Lányi Szabolcs, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és természettudományi tanszékének vezetője.
Lányi arról is beszámolt, hogy a jövő hét folyamán a két új szak, az ipari biotechnológia és a mérnök-közgazdász szakok indításáról is dönt az illetékes bukaresti bizottság. Az utóbbi két szak esetében az ideiglenes működési engedély megadását várják a testülettől.
- Napjaink rendkívül keresett szakembereit fogja képezni az ipari biotechnológia szak, a mérnök-közgazdász szak pedig olyan hallgatóknak ajánlott, akik a közélelmezési szakterületen és a turizmusban szeretnének karriert befutni. Reméljük, már a nyáron felvételt hirdethetünk ezekre a szakokra – közölte Lányi. Hangsúlyozta: külön örül annak, hogy az elmúlt esztendők alatt sikerült Csíkszeredában egy olyan laboratóriumrendszert kiépíteniük, amely az egész országban egyedülálló, infrastrukturális és technikai felszereltsége felülmúlta az akkreditációs bizottság minden elvárását. A mérnöki szakokon már a mesteri képzés elindításán is gondolkodnak.
Kozán István, www.honline.ro. Forrás: Erdély.ma

Új szakok a Sapientián
Újabb szakokat akkreditáltak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíki karain. A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökség alapos elemzés és ellenőrzés után megfelelőnek találta a környezet- és élelmiszermérnöki szakok működését.
Sinkler Réka, élelmiszermérnök-hallgató elmondta: „TDK-ra készülünk és a kézdi és környékén levő ivóvizeket vizsgáljuk, hogy milyen mikroorganizmusok fordulnak elő és különböző fertőtlenítőszer-kombinációk hogyan hatnak az ivóvízre.”
A nyolc éve működő környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szakon eddig 150-en végeztek. Közülük többen továbbtanulnak, például a bukaresti egyetemek doktoranduszaként folytatják kutatásaikat a Sapientia csíki laboratóriumában. 
– Én talajbaktériumokat kutatok, bakteriális oltóanyagot szeretnénk előállítani, olyan oltóanyagokat, amivel a peszticideket lehet helyettesíteni, bio-peszticideket előállítani – meséli Szentes Sarolta doktorandusz A Műszaki és Természettudományi Tanszéken megfelelő oktatási rendszert, színvonalas képzést, minősített oktatókat talált az ellenőrző bizottság – mondta Lányi Szabolcs tanszékvezető. „kutatáson keresztül próbáljuk a tudást tovább vinni. Most a mi kutatási területeink azok a bio-technológia, bio-kémia, élelmiszer tudományok.”
A tanszék ősztől az ipari biotechnológia, valamint a közélelmezési- és agrár-turisztikai mérnök-menedzser szakok elindítását is tervezi.
Csúcs Mária
Duna Tv Híradó. Forrás: Erdély.ma

Újabb akkreditált szakok a Sapientián
A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) döntése révén újabb két szakot akkreditáltak a Sapientián. Az oktatási intézmény közleménye szerint az ARACIS elismerte az élelmiszer-mérnöki és környezetmérnöki szakot, így a különböző városokban a Sapientia–EMTE keretében működő szakok több mint fele immár akkreditált, mint ahogy a Csíkszeredában működő szakok nagy része is megszerezte a hivatalos elismerést.
„Gyakorlatilag az említett szakok akkreditációjának megszerzése azt jelenti, hogy ezután az egyetemen végzett hallgatóink szakmai minősítése az egyetem által szervezett államvizsgán történik majd meg, amelyet az egyetem által kibocsátott mérnöki diploma szavatol – közölte dr. Lányi Szabolcs tanszékvezető. – Meggyőződésünk szerint ez a siker nemcsak az egyetem hallgatóié, illetve oktatóié, hanem a székelyföldi közösségé is, mely mindvégig figyelemmel követte a mérnöki oktatás eredményeit és a térségbe való beilleszkedését.” Elmondta továbbá, következő lépésként ősztől Csíkszeredában ipari biotechnológia-mérnöki, valamint közélelmezési és agrár-turisztikai mérnökmenedzser szakot is indítanának a Műszaki és Természettudományi Tanszék keretében. Az újonnan akkreditált szakokon eddig közel 150 hallgató végzett. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Elismerték a mérnökképzést
Egyöntetűen bólintott rá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán indított környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnöki szakok működési kérelmére az akkreditációs bizottság. Ez Lányi Szabolcs tanszékvezető szerint egyértelmű bizonyíték arra, hogy az intézményben biztosított a minőségi szakoktatás.
„Az akkreditációnak három szintje van: az első az ideiglenes engedélyeztetés – egyébként ezzel indul minden szak, egyetemtől függetlenül –, amely az első három évfolyam kifutásáig érvényes. Ez az öt éves mérnöki szakok esetében most járt le és kérelmezhettük a végleges akkreditálást” – magyarázta lapunknak Lányi.
A harmadik szintet magának az egyetemnek az akkreditációja jelenti, amely, amint arról lapunk korábban beszámolt, májusban meg is valósulhat, amennyiben a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) kedvezően ítéli meg az egyetem folyamodványát.
„Az, hogy a Sapientia egyre több elismert karral rendelkezik, egyértelműen hozzájárul majd az egyetem akkreditációjának a sikeréhez” – tette hozzá a tanszékvezető, aki szerint az elismeréshez szükséges feltételeket nem volt egyszerű teljesíteni.
„A legnehezebb kritériumnak az bizonyult, hogy tudjuk biztosítani a megfelelő oktatói kínálatot. A tanárok hetven százaléka ugyanis kötelező módon főállású, helyi oktató kell legyen, nem utazó ügynökökre, vagy bedolgozó tanárokra van szükség. A helyi oktatók 25 százaléka pedig minősített oktató, vagyis professzor, de legalább docens kell legyen, akik iskolaalapítóknak is nevezhetőek” – ismertette a feltételeket Lányi Szabolcs.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Bővülő egyetemi kínálat
Új szakokkal és önállóbb karokkal várják a magyar diákokat az új tanévben az erdélyi magyar magánegyetemek, illetve az állami felsőoktatási intézmények magyar tagozatai. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) magyar nyelv és irodalom indul, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán a 2010/2011-es tanévtől beindul a jogászképzés.
A csíkszeredai karon öt új szakkal várják a diákokat, és Marosvásárhelyen is új szak indul egészségügyi szolgáltatások és politikák néven. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata az új tanévben megerősödve várja a gólyákat, miután sikerült külön is akkreditáltatni az egyetem magyar szakait.
Saját oklevél a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) új alapszak és mesterképzés indul, a felsőoktatási intézményben csütörtökön átadták az első saját diplomát egy szociális munkás szakot végzett hallgatónak. János-Szatmári Szabolcs rektor történelminek nevezte a minisztériumi fejléccel ellátott, a PKE kiállította diploma átadásának pillanatát. Az egyetem szakai közül tavaly óta hatot ismertek el hivatalosan, és további öt minisztériumi hitelesítése folyamatban van.
Mint arról beszámoltunk, a PKE megkapta az engedélyt a magyar nyelv és irodalom szak beindítására, s idén már erre a fakultásra is meghirdették a felvételit – tájékoztatott a rektor. Az új alapszak mellett a meglévő négy mellé egy ötödik mesteri kurzus is indul, amelyet a Társadalomtudomány Tanszék szervez Szociális marginalitás és inklúzió címmel. János-Szatmári Szabolcs úgy fogalmazott: a PKE mesterképzéseivel árral szemben úszik, hisz az általános gyakorlattól eltérően minden órát megtartanak. A tavalyi évtől eltérően a 2010 őszén induló mesterképzésekre már július elsejétől be lehet iratkozni – közölte Horváth Gizella rektorhelyettes.
Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta: tervbe vették, hogy a Debreceni Egyetemmel és a váradi Emanuel Egyetemmel közösen regionális kutatóközpontot hoznak létre, erre a célra pályázatot nyújtottak be a Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Alaphoz. A PKE néhány napja a Nagyváradi Egyetemmel is együttműködési megállapodást írt alá, közös oktatási és tudományos projekteket, esetleg közös doktori képzést is indíthatnak – tudtuk meg. A PKE az új tanévtől az Erasmus hallgatói mobilitási programban is részt vesz. A diákok vagy mesterképzősök szinte bármelyik magyarországi egyetem ösztöndíjasai lehetnek, de folynak a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Terveik között szerepel a tanítóképzés elindítása, gazdasági informatikai, kulturális mediátori, illetve vallástudományi szak alapítása is.
BBTE: önállósodó magyar tagozat
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) befejeződött a magyar szakok – az alapszakok és a mesterképzés – önálló elismertetése, így függetlenebbé vált a magyar tagozat – közölte Magyari Tivadar rektorhelyettes. „Ez az önállóság jogbiztonságot jelent. Az önállóan akkreditált magyar szakok létezését most már törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari. Elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi magyar szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire” – jelentette ki Magyari. A rektorhelyettes az előnyök közé sorolta azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét, és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben egyeztethetik a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát, részletezte.
A BBTE-n a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak. A kormány jóváhagyta a tavalyi keretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nő is a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indul humán erőforrás néven.
Jogászképzés indul a Sapientián
Idén először indul jogi szak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán, 15 tandíjmentes és 25 tandíj-hozzájárulásos hely várja a jelentkezőket. Emellett a régebbi szakokon is várják a felvételizőket. A filmművészet, fotóművészet, média szakon 12 tandíjmentes és 13 tandíjas helyet, a környezettudomány szak 13 tandíjmentes és 12 tandíjas helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon 23 tandíjmentes és 17 tandíjköteles helyet hirdettek meg. A legnagyobb tandíjat, 450 eurót a jogi szakon kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik nem jutnak be a tandíjmentes helyekre. A média szak éves tandíja 350 euró, míg a környezettudomány és az európai tanulmányok szakokon ugyanez 250 euróba kerül.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán idén az egészségügyi szolgáltatások és politikák szak számít újdonságnak – közölte lapunkkal Székely Gyula dékán. „Itt a képzés három évig tart, szociális gondozókat, járványtani szakembereket, az egészségügyi prevencióval foglalkozó asszisztenseket képzünk, 15 ingyenes és 35 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettünk meg” – részletezte. Mint mondta, a régi szakok is maradnak, a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok karon 15 ingyenes és 15 tandíj-hozzájárulásos hely van, a fordító, a tolmács szakon 50 tandíjköteles helyet, míg az informatika szakon 25-25 helyet hirdetnek meg. Emellett a négyéves képzést biztosító mechatronika (25-25), számítástechnika (20-20), távközlés (15-35), számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás (15-30), illetve kertészmérnöki (20-10) szakon is várják a felvételizőket.
Öt új szak Csíkszeredában
A 2010/2011-es tanévtől öt új szakkal bővül a Sapientia EMTE csíkszeredai kara. A Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében indul a marketing szak, a világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak, illetve a statisztika és gazdasági előrejelzések elnevezésű szak. Emellett a Műszaki- és Társadalomtudományok Kara keretében az ipari biotechnológia, illetve a közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakra iratkozhatnak be a diákok. „Reméljük, bőven lesz jelentkező a mérnök-menedzser szakra, hiszen ezt a régió kérésére hirdettük meg” – fogalmazott a Krónikának Szép Sándor dékán. Mint mondta, idén 13 szakra hirdetnek felvételit, ebből már nyolc akkreditált. A helyek száma idén is korlátozott, minden szakon vannak tandíj-hozzájárulásos és tandíjmentes helyek. Előzőek esetében az évi költség 250 euró.
A csíkszeredai kar tanári gárdája egyébként két új tanárral és két docenssel bővült, emellett a következő tanévben is lesznek mind magyarországi, mind hazai vendégtanárok. A Sapientia csíkszeredai kara jövőtől fokozottan figyel majd azon diákjaira, akik az egyetemi oktatás ideje alatt dolgoznak, így párhuzamos csoportokat indítanának egy-egy tantárgyból, így biztosítva alternatív lehetőséget számukra az órákon való részvételre, mesélte a rektor.
Nincs változás a MOGYE-n és a színin
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) idén nincs változás, a szakok, a meghirdetett helyek száma is azonos a tavalyival – tudtuk meg Nagy Örs rektorhelyettestől. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti szakra, magyar nyelvű képzésre is lehet felvételizni, ezenkívül alapképzés zajlik a következő szakokon: általános orvosi asszisztens, bábaképző, fogtechnika, fogászati asszisztens, balneo-fizio-kinetoterápia és rehabilitáció, táplálkozástan és dietetika, fogtechnika, testnevelés és sport szak – ezek legtöbbjén román nyelven folyik az oktatás. Az alapképzés esetében 440 tandíjmentes, illetve 700 költségtérítéses hely áll a felvételizők rendelkezésére. A magyarul tanulni óhajtók számára a következő ingyenes helyeket tartják fenn: orvosi karon 134-et, bábaképző szakon 6-ot, orvosi aszszisztensi szakon 10-et, a fogorvosi, illetve gyógyszerészképző szakon 35-35 helyet.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen sincs változás, magyar nyelven a következő, hároméves képzést biztosító szakokra hirdetnek felvételit: színművészet szakon 5 ingyenes és 7 költségtérítéses hely van, és ugyanennyi helyet hirdettek meg a rendezői, mozgásművészeti, látványtervezői, illetve zeneművészeti-zenetanári szakon. A kétéves mesterképzés keretében 7/4 hely van a színművészet, 6/3 hely a rendezés művészete nevű diszciplína esetében, 7/3 hely a teatrológia, művelődésszervezés terén, valamint 10 költségtérítéses hely a Beszéd és nyelvezet az előadóművészetben című tárgyban. A hároméves nappali doktorképzésre színház szakon 5 ingyenes és 6 költségtérítéses hely van.
Máthé Éva, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

A PKE reklámgrafika szakos diákjainak kiállítása Szentendrén
Kiállítás-megnyitóval vette kezdetét az az alkotótábor, amelyet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika-szakos hallgatóinak, valamint a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) csíkszeredai kara hallgatóinak szervezett a Partiumi Egyetem Alapítvány.
2010. július 9–18-a között 12 tehetséges diák Nagyváradról és Csíkszeredából, illetve egy „vendégművész” Biharugráról a Pap-szigeti campusban képezheti tovább magát a képzőművészet területén. További két egyetemi hallgató a Szentendrei Régi Művésztelep Egyesület meghívására, Szakács Imre festőművész irányításával a Ferenczy Múzeumban, valamint az elnök-festőművész saját grafikai műhelyében munkálkodhat.
Péntek délután a Pest Megyei Könyvtár halljában a PKE diákjainak kiállításán dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az elöljáró hangsúlyozta: Szentendre számára kiemelt esemény a kiállítás, hiszen a város mindig is fontosnak tartotta a határon átnyúló kapcsolatok ápolását. A polgármester elmondta: a PKE diákjainak korábbi, első kiállítása után született az ötlet, hogy alkotótáborban biztosítsanak lehetőséget a továbbképzésre a fiataloknak, mert nagyon tehetséges művészek vannak köztük.
Ezt követően Tőkés László a PKE elnökeként megnyitotta a kiállítást. Az Európai Parlament alelnöke nyitóbeszédében rámutatott: nem csupán nyelvében, hanem hitében és kultúrájában is él a nemzet. Ennek bizonysága a Nagyváradon tanuló fiatalok szentendrei kiállítása is – hiszen ugyanazon nemzettest részei vagyunk. Kulcsszavakba sűrítve: hit, önazonosság, az Édesanya-haza szeretete – ezek a meghatározó elemei a közösségi érzésnek, jelentette ki az EP-képviselő.
Tőkés László továbbá a magyar nyelvű felsőoktatás fontosságát emelte ki: emlékeztetett arra, hogy egykori ellenségeink erről mintha többet tudtak volna, például 1920-ban a bevonuló román csapatok az elsők között utasították ki Nagyváradról az európai rangú tanári kart. Viszont Klebelsberg Kunó „semmiből egy új világot teremtett”, parafrazálta Bolyait a püspök, és ezt a példát tartották szem előtt, amikor húsz évvel ezelőtt Nagyváradon helyzetteremtő módon megalapították a Sulyok István Református Főiskolát. Ennek jogutódjaként, többéves politikai huzavonát követően a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem – a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal – elsőként nyerte el a román állami akkreditációt. Tőkés László örömmel jelentette be, hogy immár a testvérintézmény, a három helyszínen – Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen – magyarul oktató Sapientia-EMTE is az akkreditáció előtt áll. Az erdélyi képviselő megköszönte a magyar államnak, hogy segíti az önálló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kiépítését. „Minden magyar felelős minden magyarért”, idézte zárásként Szabó Dezsőt, ennek jegyében, jelentette ki Tőkés, itt az ideje, hogy a gyakorlatban is összefogjunk mi, magyarok.
A PKE elnökének megnyitóbeszéde után Izsák Előd, a Reklámgrafika Szak fiatal tanára mutatta be a közszemlére tett műveket, majd a kiállításhoz illő zárásként a Kónya-család Barcsay Jenő születésének 110. évfordulóján az erdélyi származású, Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár Művészeti anatómia című könyvét ajándékozta az egyetemnek.
Végezetül köszönetet mondtak a támogatóknak: az idei alkotótábor a Nemzeti Civil Alapprogram, Szentendre Polgármesteri Hivatala és az Éhn József vezette Víz-Inter Kft segítségével valósulhatott meg.
erdon.ro

Sapientia: a titokzatos egyetem vége
Beszélgetésre hívtak meg a csíkszeredai Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi karának vezetői több közéleti személyiséget, intézményvezetőket, tehetős üzletembereket. Biró Zoltán és Lányi Szabolcs arra kértek minket, akik jelen voltunk, hogy segítsünk az egyetemnek beilleszkedni a székelyföldi társadalomba annak érdekében, hogy ténylegesen a térség hasznára tudjon válni, tudjon székelyföldi intézményként működni.
A tanácskozáson kiderült néhány olyan dolog, ami valójában addig is szinte evidencia volt azok számára, akik az egyetem sorsán elgondolkodtak. Elsősorban az, hogy jelenleg a Sapientia nem felel meg annak a szerepnek, amire szánták. Vagyis nem tudott térségi intézménnyé válni, elszakadt a társadalomtól, egyre titokzatosabbá vált, és ezért sokat veszített presztízséből, illetve hatékonyságából. Veszített annak ellenére, hogy közben az akkreditációs folyamat sikeresen haladt előre, és technikai felszereltségben sincs hiány. Ennek ellenére, a jelentkezők száma évről évre csökkent, senki sem látott bele a folyamatba, ezért a bizalom helyett a tanintézmény iránti bizalmatlanság nőtt.
A beszélgetésen arra is fény derült, hogy többen azok közül, akik részt vettek az egyetem elindításában, úgy érzik, nem olyan irányba fejlődtek a dolgok, amerre ők szerették volna, és amerre a térségi igények alapján kellett volna elmozduljanak.
A Sapientia egy térségi innovációs központként kellene működjön, ennek ellenére nem tudunk helyi vállalatokkal közös fejlesztési beruházásokról. Az egyetem tudásközpont kellene legyen, de nem érezzük a tudományos munkacsoportok tevékenységének kisugárzását, és a kritikai észrevételek sorát lehetne folytatni.
Ezenkívül az intézménybe belekódolták a menedzsmenti működésképtelenséget is akkor, amikor két dékánt neveztek ki egyetlen helyszínre. A két struktúra képtelen kezelni az adminisztrációs helyzetet, a kinevezett rektorhelyettes, Szép Sándor nem tudta helyreállítani a természetes működés rendjét, intézkedéseit és terveit folyton megkerülték, végül egészségi okokra hivatkozva lemondott.
És ez – még ha igyekeztek is az épület falai között tartani a problémákat – valamiképpen hangulat szintjén kisugárzik az egyetemről.
Ebben a helyzetben fordulópontot jelentett a múlt heti találkozó: a karok egy része elhatározta, hogy az intézményhez kapcsolódó döntések meghozatali folyamatába bevonja a térség elitjét is. Ennek első lépése, hogy a Sapientia kiterítse kártyáit – vagyis a segítségkérés mellett fel kell fedje titkait. Nyilvánosságra kell hozni a hatékonysági mutatókat, az erőforrások felhasználásának eredményeit, az egyes szakokhoz kapcsolódó tudományos műhelyek szakembergárdáját (lássuk, vajon mennyire helyi a tanári kar, illetve ide csupán óraadni járó személyekről van szó). Ha ezeket az információkat kiadja az egyetem, és akkor elkezdődhet beillesztése a társadalomba, igazi székelyföldi intézménnyé alakítása.
A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy kivétel nélkül minden meghívott hajlandó segíteni, megelőlegezve a bizalmat, illetve, hogy a Sapientia részéről is őszinte nyitási szándékról van szó. És erre lehet alapozni.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)

Új szak a csíki Sapientián
Angol nyelv és irodalom–világirodalom szakkal bővítette szakkínálatát a csíkszeredai Sapientia Egyetem a nyelvtanárképzés terén. Az eddigi befutott és népszerű román-angol szak mellett összehasonlító irodalom szakot is indít az idén, miáltal az angol és világirodalom szakok közti társításra is lehetőség nyílik. Az új szaktársítás szintén komoly előnyökkel járhat elhelyezkedés és szakmai elégtétel tekintetében mind a tanügyben, mind olyan munkakörökben, ahol angol nyelvtudást igényelnek. A helyek száma: 30, a tandíj évi 250 euró. Beiratkozás július 12. és 21. között. Felvételi:1. július 22-én kizáró jellegű magyar és román beszéd- és nyelvkészségpróba egy irodalmi téma alapján. 2. angol nyelvtani és szókincsellenőrző teszt a heti 2 órára (4 tanulmányi év) tervezett érettségi program szerint, az érettségi (BAC 2010) tematika alapján.

Népi hagyományaink a XXI. században
Ezzel a címmel szervez első alkalommal székely- mezőségi konferenciát a Bandi Dezső Kulturális Egyesület november 6-án, szombaton 10 órától a csittszentiváni református gyülekezeti ház tanácstermében. A rendezvényen lehetőséget teremtenek a térségbeli népművészeknek a találkozásra, ezenkívül beszélgetések zajlanak a hagyományápolásról. 11 órától bemutatják Beder Tibor Apadó fájdalom című könyvét. Márton Zoltán, a szovátai TOK igazgatója a civil szerveződésről tart előadást, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának tanára A népi hagyományok a XXI. században címmel értekezik. Délután a résztvevők megismerkednek a környékbeli nevezetességekkel. Népújság (Marosvásárhely)

Mesterképzések indulhatnak a Sapientián
Együttműködési megállapodást írtak alá a csíkszeredai Sapientia– EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának és a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának vezetői. Az együttműködés a mesteri szakok beindítása mellett kiterjed a tananyagfejlesztésre, a kutatásra, a térségi innovációt ösztönző szakmai programokra is – hangzott el az eseményen.
Biztosítaná a mesterképzést, illetve különféle tudományos képzéseket a Műszaki és Társadalomtudományi Kar végzősei számára a jövőben a csíkszeredai Sapientia – EMTE – ennek érdekében tegnap együttműködési megállapodást írt alá az egyetem vezetősége a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával. A Sapientia szakmai akkreditációs feladatainak teljesítését követően kölcsönösen úgy ítélte meg a két egyetem vezetősége, hogy van alap és lehetőség a mesterképzések elindítását célzó, szorosabb együttműködésre.
– A kétlépcsős egyetemi oktatás alapszintű képzésében már rendelkezik a megfelelő oktatókkal az egyetem, ám a mesterképzéshez szükséges a docensi fokozattal rendelkező tanárok közreműködése. Ezért mérvadó a gödöllői segítség, hiszen humánerőforrás nélkül egyelőre nem lehetne megvalósítani a mesterképzést, így szükség van a Szent István Egyetem mint tutoriális intézmény közreműködésére – emelte ki dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja.
Az elvi megállapodást a közeljövőben a mesterképzések gyakorlati megvalósítási lehetőségeinek keresése követi. – A gödöllői karon tucatnyi akkreditált mesterszak működik, így egyelőre felmérnék a szakemberek, melyek beindítására lenne szükség Csíkszeredában, és akár levelező tagozati formában is elkezdődhet a mesterképzés – vetítette elő a terveket dr. Villányi László dékán.
A gödöllői Szent István Egyetem az 1990-es évek elejétől másfél évtizeden keresztül vállalt kezdeményező és meghatározó szerepet a székelyföldi térség felsőfokú szakemberképzésében. Több száz térségi fiatal szerzett egyetemi képesítést a gödöllői intézmény által szervezett székelyföldi képzési programokban. Ezt az irányvonalat szándékoznak folytatni a jövőben is, az egyetem jelszava sem változott: Tudással a vidék felemelkedéséért! – Most is az egyik egykori tanítványom biztosított szálláshelyet számunkra panziójában, aki Gödöllőn szerzett egyetemi diplomát – mesélte Villányi, hozzátéve, hogy a tervezett szakmai együttműködés messze túlmutat a személyi alapú együttműködésen. A SZIE a felsőfokú képzési szerepvállalásának folytatását tervezi csíkszeredai székhellyel, elsősorban a mesteri képzés, illetve a felnőttképzés területén, figyelembe véve a mai térségi modernizációs társadalmi igényeket, valamint a kibontakozó nemzeti integráció kínálta lehetőségeket. A gödöllői intézmény továbbra is a székelyföldi térségbe irányuló tudástranszfert kívánja elősegíteni, elsősorban a térségi intézményekkel való többszintű együttműködés révén. Ennek érdekében a SZIE a csíkszeredai intézményi bázisát is tovább kívánja fejleszteni – áll a kerekasztal-beszélgetést követően kiadott sajtóközleményben. A megbeszélésen részt vett Gyetvai Árpád, az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet Külhoni Magyarok Osztályának osztályvezetője is: – A magyar kormány egységes Kárpát-medencei oktatási térben gondolkodik, függetlenül az országhatároktól, cél segíteni azt, hogy minden magyar az anyanyelvén tanulhasson a szülőföldjén – ismertette a hivatalos magyar álláspontot. Arra a kérdésre, hogy szándékszik- e a magyar kormány anyagi segítséget nyújtani a mesterképzések elindításához, Gyetvai rámutatott: a magyar állam előbb létrehozta, majd számottevő összegekkel támogatta a Sapientia egyetemet, a támogatási szándék továbbra is megvan, akár külön pénzalapokat is rendelnek a „jó ügy”, azaz a mesterképzések beindításának szolgálatába. A Sapientia és egy magyar egyetem között létrejövő megállapodásra volt már precedens: a Sapientia egyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara a budapesti Corvinus Egyetemmel tavaly indított együttműködésének köszönhetően Csíkszeredában 2010 őszén beindult a Vezetés és szervezés mesteri képzés.
– Reményeink szerint hamarosan konkretizálódik az együttműködés mikéntje, jövőtől már be is indulhatnak a mesterképzések – bizakodott Biró A. Zoltán dékán.
Hompoth Loránd
Erdély.ma

Aula: a Sapientia lapja
„Arra van-e ítélve egy vidéki térség, hogy a fejlődés tekintetében mindig fáziskésében legyen, mindig felzárkózási gondjai legyenek? Mindig csak a felhalmozott lemaradások behozásával kell foglalkoznia, vagy volna lehetőség más forgatókönyvre is? Van-e a vidéki térségnek olyan kitörési lehetősége, amely elébe megy a várható folyamatoknak?”
Ezeket a kérdéseket teszi fel a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karának új kiadványa, az Aula első számának vezércikkében Biró A. Zoltán egyetemi oktató, a kiadvány felelős szerkesztője.
Regionális elkötelezettség
A vezércikkíró szerint a vidéki térségek számára a kitörési pont a felsőfokú képzéshez kapcsolódik. „Olyan egyetemhez, amely nem követi, hanem úgymond húzza maga után a vidéki térséget. Olyan egyetemhez, amely a térség számára egyfajta modernizációs hajtóerőként működik” – fogalmaz dr. Biró A. Zoltán, aki a székelyföldi térség és a Sapientia egyetem viszonylatában újabb kérdéseket vet fel.
„Egyfelől az a kérdés, hogy maga az egyetem miként tekint a térségre, másfelől pedig, hogy miként tekint a térség (még pontosabban a szélesebben vett térségi elit) az egyetemre?” Szintén aktuális problémaként említi a szerző az egyetemek „regionális elkötelezettségének” szükségességét, amelynek kialakítása révén a kis, vidéki felsőoktatási intézmények – mint amilyen a Sapientia is – valamiféle „interfésszerepet” vállalnak a térségi intézmények és a társadalmi szereplők viszonylatában.
Interjú, hír, előzetes
Az Aula első számában interjú is olvasható dr. Lányi Szabolcs professzorral, a csíkszeredai Sapientia alapító dékánjával, a Műszaki és Társadalomtudományi Tanszék vezetőjével. Lányi professzor kifejti: az induláskor sokkal nagyobb volt az egyes személyek szerepe, mint jelenleg.
„Ma már csak itt Csíkszeredában közel száz oktató-kutató kolléga közös munkája határozza meg az intézmény működését. S természetesen a hallgatók, akik ide jönnek tanulni, akik évről évre a Sapientiát választják. Nem volt könnyű, sok munka volt, az intézményépítés már csak ilyen” – idézi fel az egyetem indulásának időszakát az alapító dékán.
Emellett az Aula induló száma hírt ad a Sapientia TV-stúdiójának beindításáról is, amely a Csíki TV-vel partnerségben működik, és műsorait ennek csatornáján lehet követni, heti egy alkalommal, kedden este, Sapientia Magazin címmel. Mint megtudhatjuk, a Csíki TV munkatársai szakmai támogatással is segítették a Sapientia Stúdió indulását; első műsora az egyetem professzoraival készített interjúsorozat volt (a dr. Lányi Szabolcs és dr. Bodó Julianna professzorokkal készített interjút közli az Aula is), majd magazinműsorral is jelentkezett.
Az egyetemista lap beszámol egy multimédiás nemzetközi konferenciáról is, amelyet Csíkszeredában szervezett a Sapientia, illetve előzetes olvasható a III. PR Nyári Egyetemről, amelyet az egyetem közösen szervez a Magyar Public Relation Szövetséggel, július 11–17 között, szintén Csíkszeredában. Diákok írásai mellett részletes 2011-es felvételi-tájékoztató is található az Aula első számának hasábjain.
S. M. L.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Bolyai Nyári Akadémia-rajt
A magyar oktatásügyi államtitkár is részt vesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Bolyai Nyári Akadémia programjain. Hoffman Rózsa ma a pedagógusi hivatásról tart előadást a csíkszeredai Sapientia EMTE aulájában
A magyar oktatásügyi államtitkár is részt vesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Bolyai Nyári Akadémia programjain. Hoffman Rózsa ma a pedagógusi hivatásról tart előadást a csíkszeredai Sapientia EMTE aulájában.
A hét elején megkezdődött pedagógus-továbbképző a gyakorlati műhelymunkára összpontosít. A Kolozs megyei Válaszúton népzene, néptánc, kézműves programok indultak – ezekre például jelentősen többen jelentkeztek, mint ahány meghirdetett hely volt. Szintén gyakorlati órákat tartanak Székelyudvarhelyen, ahol a hangszerhasználattal, az ének-zene tanításával, továbbá a kórusvezetés műhelytitkaival ismerkedhetnek a résztvevők.
Elméleti órák zajlanak Kolozsváron, itt folyik például a református vallástanárok továbbképzése, az általános és középiskolai matematikatanárok számára meghirdetett, Matematika tanítása című tanfolyam, valamint a magyartanárok számára rendezett Magyar nyelv és irodalom tanítása című képzés. Segesváron a földrajz szakos pedagógusok vesznek részt tapasztalatcserén.
Csíkszeredában a római katolikus vallástanárok továbbképzése tart, és itt dolgoznak együtt a testnevelés, a kémia, a román nyelv és irodalom szakos tanárok. Szintén Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában ismerkedhetnek a pedagógusok az interaktív tábla és multimédiás eszközök nyújtotta lehetőségekkel. Az idei év újdonsága, hogy a nyári képzés akkreditált oklevelet biztosít. A tanfolyamokon összesen 612 érdeklődő vesz részt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Százezerrel kevesebb egyetemista kezdte el a tanévet
Jóval kevesebb diákkal kezdődött el az új egyetemi év tegnap a romániai felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek rangsorolása és az idei gyenge érettségi eredmények miatt közel százezerrel kevesebb egyetemista ül be az iskolapadokba, mint az előző években. A 2011/2012-es tanévben az alapképzésben 62 850, mesteri képzésben 35 600, míg doktori képzésben 3500 helyet hirdettek meg. A csökkenés arra készteti az egyetemeket, hogy elgondolkodjanak a minisztérium által ajánlott fúzió gondolatán, amely alapjaiban változtathatja meg a hazai felsőoktatási rendszert. A Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem már bejelentette az egyesülést.
A tanévkezdésre írt beszédében Daniel Funeriu oktatási miniszter az idei újdonságokra hívta fel a figyelmet, a felsőoktatási intézmények és az oktatási programok rangsorolását, illetve az egyetemeknek objektív kritériumok alapján való finanszírozását említve. Úgy vélte, az oktatási törvény által biztosított újítások hitelessé teszik a romániai felsőoktatást az Európai Unióban. Arra is kitért, hogy az új egyetemi év a doktorátusra vonatkozóan is újat hoz, a doktori képzést csak a legfelkészültebb tanárok vezethetik, és a legjobb diákok vehetnek részt a programban. A miniszter szerint az új tanév általánosságban is jobban szervezett, mint az előzőek voltak, például a tanárok alkalmazása is átláthatóbb, mint eddig volt.
Kevesebb magyar diák a kincses városban
Kevesebb magyar egyetemista kezdi el az új tanévet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), ez részben a demográfiai csökkenésnek tudható be, ugyanakkor a kormány intézkedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis idén korlátozták a tandíjköteles helyek számát – jelentette ki tegnap Magyari Tivadar, a BBTE magyar rektorhelyettese tanévnyitó beszédében. Hozzáfűzte, ezért idén először fordult elő, hogy a tandíjköteles helyeket mind betöltötték, és nem jutott be mindenki az egyetemre. A rektorhelyettes arra is kitért, hogy a BBTE legnagyobb gondját továbbra is a tanárképzés jelenti: bár az új oktatási törvény megszüntette a régi rossz rendszert, a kormányzat mindeddig nem állt elő életképes megoldási javaslattal, annak ellenére hogy a jogszabály végrehajtási módszertanát tanévkezdésre ígérték az egyetemi oktatóknak. A gondokat sorolva elmondta: a hatályos jogszabályok hiányosságai nem tudnak mit kezdeni a külföldről visszatért hallgatókkal, egyszerűen nem tudják hová beíratni őket, ráadásul a törvényi szabályozás egyedül Romániában nem teszi lehetővé, hogy valaki egyetlen év alatt két év tanulmányait fejezze be.
Az idei tanév újdonságait részletezve a magyar tagozat vezetője elmondta: valamennyi magyar karon megalakultak a tagozatot felváltó önálló magyar intézetek, amelyeknek azonos a jogköre a román intézetekével. „Hogy ez mennyire biztosítja a magyar oktatás stabilitását, az egyelőre kérdéses, mindenki számára új a helyzet. Az egyetem vezetésében továbbra is szavazati kisebbségben vagyunk, ezért bizonyos, hogy továbbra is naponta kell alkudozni a román kollégákkal. Szeretnék két évvel öregebb lenni, hogy lássam, mi történik” – jelentette ki Magyari Tivadar. A rektorhelyettes hozzáfűzte, az idei a választások éve is a BBTE-n, a frissen megalakult magyar intézetek egy része már megválasztotta vezetőit, míg a többiek a hét folyamán teszik meg ezt. Az év végéig megejtik a rektorválasztást is, az egyetem új vezetése azonban ennek ellenére csak március elsejétől lép hivatalba. Andrei Marga jelenlegi rektor nem indulhat a választásokon, míg Magyari Tivadar korábban bejelentette, nem pályázza meg újra a rektorhelyettesi tisztséget.
Külön ünnepély az orvosin
Míg a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar intézetek létrejöttét „ünnepelték”, az orvosin ezek hiányáról szólt a tanévnyitó rendezvény. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román, illetve magyar tagozata idén először külön tanévnyitó ünnepélyt szervezett. Míg a többségiek a Kultúrpalota nagytermében nyitották meg a tanévet, a magyarok az egyetem egyik amfiteátrumába tömörültek. Ezzel is hangsúlyozni szerették volna a magyar tagozat önállóságának szükségességét. Miután a tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, Nagy Örs rektorhelyettes arra intette a felsőoktatási intézmény magyar diákságát, hogy ne csatlakozzék semmiféle tiltakozó akcióhoz. Ugyanezt a kérést ismételte meg a többi szónok is, hangsúlyozva, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügyét Bukarestben a politikusoknak, és nem a tanári karnak, még kevésbé a diákoknak kell megoldaniuk.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az egyetem antidemokratikus chartája ellen – mely nem engedélyezi a magyar intézetek létrejöttét – készül tüntetéseket szervezni. Az egyesület az október 6-i megemlékezést is erre használta volna, arra kérve az ünnepélyt közösen szervező magyar politikai pártokat, hogy az aradi és székely vértanúk előtti főhajtás után a vásárhelyi magyar nyelvű egyetemi oktatás ügyében is foglaljanak állást és szervezzenek utcai megmozdulásokat. A szervezet kezdeményezését mindhárom politikai csoportosulás eredetileg elvetette, utólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalás szintjén kijelentette, hogy „ne legyen vértanú a magyar orvosképzés!”.
Több busz lesz Kolozsváron
Az egyetemi év kezdete nemcsak a diákok életében fordulat, a nagy egyetemi városokban is megpezsdül az élet. A kolozsvári közlekedésben tegnap jelentősen érződött, hogy megkezdődött az egyetemi év, Alma Brehariu-Bruja, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője azonban a Krónikának úgy vélekedett, az egyetemi hallgatók visszatérése és a kincses város megsűrűsödött forgalma az elmúlt években sem jelentett különösebb problémát a számukra, így ezúttal sem számítanak nehézségekre. Hozzátette: a rendőrség felkészült a kezdődő egyetemi évre. A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) szintén felkészült a diákok érkezésére, elmondásuk szerint erre való tekintettel körülbelül 20 százalékkal bővítik a tömegközlekedési eszközök számát. A kincses városban ingyenes, illetve 50 százalékos árengedménnyel válthatnak bérletet egy, két vagy mindegyik vonalra az állami és akkreditált magánegyetemek nappali tagozatán tanuló egyetemi és magiszteri hallgatók, valamint az Euro 26, Isic, Studcard vagy Omnipass kártyával rendelkező egyetemisták. A kedvezmény mértéke az illető intézmény által kiutalt költségvetéstől függ.
A felsőoktatási intézmények 35 évnél fiatalabb doktorandushallgatói fél áron juthatnak hozzá az egy vonalra érvényes bérlethez. A 35-ös vonalon közlekedő autóbuszokat egyébként kerékpár tárolására alkalmas térrel látták el, megkönnyítve így a hallgatók közlekedését.
Kolozsváron egyébként a felsőoktatási intézményekbe iratkozó hallgatók száma csökkent az elmúlt évhez képest: a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Művészeti és Formatervezési Egyetem államilag támogatott és fizetéses helyeire is kevesebben jelentkeztek, mint 2010-ben. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen 600, míg a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen 400 hely maradt üresen.
Bérletárusító stand a váradi egyetemen
Nagyváradon nem jeleztek túlzott forgalomnövekedést tegnap az állami egyetem tanévkezdése miatt – mondta el lapunknak Muntean Gheorghe, a közlekedésrendészet főfelügyelője. Hozzátette, a nagyváradi rendőrök számára elsősorban az iskolakezdés, nem pedig az egyetemi évkezdet szokott problémát jelenteni, de iskolaidőben úgyis minden hétköznap reggel szolgálatot teljesítenek kollégái az utakon, hiszen ilyenkor mindig nagy a forgalom. A Nagyváradi Egyetemen tegnap több mint 21 ezer hallgató kezdte meg a tanévet, közülük sokan nem váradiak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) évnyitójára csak a hétvégén kerül sor, de azt már lehet tudni, hogy a mesteriseket nem számítva körülbelül ezerre rúg a diákok száma. A tavalyi akkreditáció óta egyébként már a PKE hallgatói is félárú bérletet kaphatnak a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalattól (OTL) – tájékoztatta a Krónikát Csuzi István igazgató.
Megtudtuk: a hallgatók kényelméért az állami egyetem falain belül külön bérletárusító standot állítanak fel. Az igazgató tudomása szerint bizonyos fakultások jegy függvényében a fennmaradó 50 százalékot is állják a hallgatóknak, akiknek így ingyen jár a bérlet. A Nagyváradi Egyetemre jelenleg csak a 14-es busz jár – csúcsidőben hárompercenként, ám a vállalat tervei szerint ha a Pece-parti új utca készen lesz, ott új járat közlekedhet majd, amely Váradszőllőst köti majd össze az egyetemi negyeddel. A PKE-nél ez a kérdés azért nem tevődik fel, mert a belvárosi magánegyetem közlekedési csomópontban található, minden villamos- és több buszjárat is megfordul a környékén.
Akárcsak Marosvásárhelyen, Csíkszereda forgalmában sem okozott gondot a közszállításban az új egyetemi év megkezdése. Bár a Goscom Rt. által működtetett közszállítási eszközök hét különböző útvonalon közlekednek, általában a Csíkzsögödbe és Csíksomlyóra utazók veszik őket igénybe. A Sapientia EMTE csíkszeredai karain mintegy 2000 diák kezdte meg a tanévet immár harmadik hete, akik főként az egyetemi bentlakásban, illetve a város különböző pontjain laknak, de mint mondják: „Csíkszeredában nincsenek távolságok”, ezért leginkább gyalogosan közlekednek.
Krónika (Kolozsvár)

Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkutató iroda nyílik Sepsiszentgyörgyön
Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak.
Fiókirorodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel. Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának. 
A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása” a politikusok számára. A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán. A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára. Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt” a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntéselőkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által” – tette hozzá Kiss. Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd. A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek. A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás. A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett. 
Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként. A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának” – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá. Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását. „Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni” – magyarázta az akadémikus. „Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre.
Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni” – tette hozzá. A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek. „Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni” – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben. A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének” egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében. A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz D. József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták. 
B. D. T.
Transindex.ro

Székely policy – Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkuttaó iroda nyílik Sepsiszentgyörgyön
Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak.
Fiókirodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel.
Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának.
A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása” a politikusok számára.
A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán.
A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára.
Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt” a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntéselőkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által” – tette hozzá Kiss.
Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd.
A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek.
A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás.
A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett.
Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként.
A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának” – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá.
Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását.
„Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni” – magyarázta az akadémikus.
„Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre.
Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni” – tette hozzá.
A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek.
„Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni” – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben.
A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének” egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében.
A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz D. József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták.
Tamás Sándor: gyakorlati eredmények kellenek
„Szükség van egy olyan helyre, ahol a Székelyföldről szóló tanulmányok összegyűlnek. Ettől az irodától azt várjuk el, hogy megerősítse a régiót érintő kutatói munkát, valamint az autonómia és a nyelvi jogok terén olyan műhelyként működjön, amely az Európai Unióban elfogadott és működő kisebbségi struktúrák honosításához szolgáltathat alapot. Olyan gyakorlati eredményekhez kell vezessen ez a munka, mint amilyent Brüsszelben lehet megtapasztalni: konkrét példaként, ott egy gyógyszeres doboz feliratozása három nyelven történik, míg nálunk csupán egy nyelven” - mondta az árkosi konferencia megnyitóján Tamás Sándor megyei tanácselnök. (közlemény)
Transindex

A Magyar Tudomány Ünnepe Csíkszeredában
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) két csíkszeredai székhelyű szakbizottsága pénteken konferenciát tartott az egyetem épületében.
A konferencia hivatalos megnyitóján Biró A. Zoltán, a KAB Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság elnöke hangsúlyozta, az egyetem számára megtiszteltetés, hogy évről évre helyet adhat és társszervezőként részt vehet a rangos konferencia megszervezésében. „Az idei ünnepsorozat azzal a gondolattal indult, hogy a társadalom közti és a diszciplínák közti kapcsolatot elősegítse. Ez a nap ünnep a kutatók és az oktatók számára egyaránt” – fogalmazott Biró A. Zoltán professzor.
A beszédek sorát Tiboldi István, a KAB Agrártudományi Szakbizottságának elnöke folytatta, aki tolmácsolta Péntek János, a KAB elnökének köszöntő szavait, ugyanakkor üdvözölte a három székelyföldi megye képviselőit. „A magyar parlament 2003-ban nyilvánította november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé, annak tiszteletére, hogy ezen a napon, 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására” – jegyezte meg Tiboldi István. Az idei év mottója Összhang – Tudomány a gazdaságban és a társadalomban, témája pedig a fenntartható fejlődés, az átalakuló társadalom, valamint az élettudományok új korszaka – fejtette ki Tiboldi István. Nem elég a magyar nyelvet tudni, azon mondani is kell valamit. A nyelvet nem őrizni, hanem használni kell – jegyezte meg az előadó. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről és kilátásairól megjegyezte, hogy történt fejlődés, de a helyzet nem túl fényes. Bőven van még teendő tanároknak, szülőknek és politikusoknak egyaránt – hangsúlyozta Tiboldi, aki Kennedy elnök egykori kijelentését parafrazálta: „Ne azt keresd, mit tehet Székelyföld érted, hanem te mit tehetsz Székelyföldért”.
A konferencia plenáris előadását Miért nem volt Erdélynek fő – városa? címmel dr. Beluszky Pál régiószakértő tartotta. Ezt követően fiatal oktatók, szakemberek, kutatók és az egyetem több frissen végzett hallgatója tartott kiselőadást az Innováció az átalakuló társadalomban témakörben. A szociológia-vidékfejlesztés, valamint kommunikáció-információs társadalom szekcióülések keretében több mint húsz kiselőadást kísérhettek figyelemmel az érdeklődők.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro