Magyarázatot kért Csoma Botond az RMDSZ-pannók eltávolításáért
Három föld feletti parkoló épülhet jövőre
A Kolozsvári Helyi Tanács tegnapi ülésén Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magyarázatot követelt arra vonatkozólag, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak alárendelt helyi rendőrség munkatársai miért távolították el az RMDSZ pannóit a városból.
Ugyanott felhozta azt a frissen történt esetet is, hogy a városháza hatáskörébe tartozó Kolozsvári Közszállítási Vállalat alkalmazottja igencsak udvariatlanul bánt a Musai-Muszáj csoport tagjával, amikor az a többnyelvűséget „reklámozó” hirdetőfelületet akart „vásárolni” a buszokon, éppen a polgármesteri hivatal által finanszírozott Com’on Kolozsvár pályázat nyertes projektjének kivitelezése érdekében. Válaszában Boc azt hangoztatta: mindkét esetben a törvényes előírások betartását tartották számon. A tanácsülésen nem ez volt az egyetlen napirenden kívüli felszólalás, néhány polgár a Bună Ziua negyedben épülő új, hatalmas tömbházak ellen emelt hangot.
NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár)

Vita a kétnyelvű táblákról
Indulatos vita alakult ki a kolozsvári önkormányzati testület szerda délutáni ülésén a kétnyelvű városnévtáblákkal kapcsolatban, miután Emil Boc polgármester azzal magyarázta a polgármesteri hivatal fellebbezését a kétnyelvű táblák kihelyezését előíró bírósági ítélet ellen: „bepereltek, és védekeztünk”. A tanácsülést vezető Csoma Botond kijelentette: amíg a polgármester aláírásával pereskedik a hivatal azért, hogy ne kelljen kitenni a kétnyelvű táblákat, addig a sokat emlegetett multikulturalizmus üres szöveg. Az RMDSZ-es képviselő azt is kijelentette, hogy a szövetség a magyar mellett a német feliratot is szükségesnek tartja.
Az indulatok akkor szabadultak el a gyűlésen, amikor a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai felolvasták románul és magyarul hétfőn közzétett kiáltványukat, amelyben ezer per indítását helyezték kilátásba a polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű táblák ügyében, és jelezték: levélben tájékoztatják Kolozsvár valamennyi testvérvárosát arról, hogy a polgármesteri hivatal csak beszél a multikulturalizmusról, a gyakorlatban azonban fellép a többnyelvűség ellen. Ezt követően több román képviselő is feszültségkeltéssel vádolta a civil kezdeményező csoport tagjait, a szociáldemokrata Claudia Anastase például azt mondta: „Ha ezer pert indítotok, még nagyobb ellenállásba ütköztök”. A civilek kioktatása ellen Horváth Anna alpolgármester szólalt fel, kijelentve, ha a politikai eszközök nem vezettek célra, akkor törvényszerű, hogy megmozdul a civil társadalom, és amikor a civil megmozdulások sem eredményesek, következnek a polgári engedetlenségi megnyilvánulások. Emil Boc polgármester arra kérte az önkormányzati testület tagjait, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek összekötik a román és a magyar közösséget. „A politikusoknak nem szabad uszítaniuk, hanem a tiszteletet és a toleranciát kell képviselniük” –fogalmazott.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tegnap délutáni villámcsődületén a Kolozsvár főtere köré kifeszített 410 méteres piros szalag hosszanti elvágásával a város írott nyelvhasználatban is megnyilvánuló multikulturalitásáért, a magyar, illetve német feliratokért indított küzdelemre hívta fel a figyelmet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szalagavatás hosszában, a többnyelvűségért
Flashmob, azaz villámcsődület segítségével próbálták felhívni a figyelmet a kétnyelvű helységnévtáblák szükségességére és fontosságára tegnap délután a Főtéren.
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport képviselői 410,9 méter hosszú szalaggal vették körül a Főteret – a csendőrség, a rendőrség, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz tartozó helyi rendőrség, illetve a titkosszolgálat jelen levő képviselői nem léptek közbe.
Szabadság (Kolozsvár)

„Kettévágott” közösség – Villámcsődület a kolozsvári többnyelvűségért
Több mint kétszáz kolozsvári vett részt csütörtökön délután azon a villámcsődületen, amelynek szervezői a többnyelvű helységnévtáblák hiányára akarták felhívni a város vezetőségének figyelmét.
A Musai–Muszáj civil csoport rendezte eseményen egy 410,9 méter hosszú szalagot feszítettek ki a Főteret körbeállt résztvevők, melyből szimbolikusan a kincses város minden egyes lakosára jutott egy-egy milliméter.
Indulatos vita a tanácsülésen
A többnyelvű helységnévtáblák kapcsán a kolozsvári tanács szerda délutáni ülésén indulatos vita alakult ki.
Ezt vágták hosszában ketté, utalva arra a tavaly szeptemberben történt incidensre, amikor a Most–Acum – Mozgalom a szabad nyelvhasználatért nevű civil szervezet kétnyelvű molinót feszített ki a házasságkötésekre is használt sétatéri filagóriában, a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottai azonban kettévágták azt, így távolítva el róla a magyar feliratot.
Szőcs Izabella ügyvéd, az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány közép-európai szervezetének képviselője – aki pert indított a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű helységnévtáblák ügyében – a sajtónak elmondta, örül, hogy teljes mértékben civil, önként szerveződő megmozduláson vehet részt.
A Musai–Muszáj civil csoport rendezte eseményen egy 410,9 méter hosszú szalagot feszítettek ki a Főteret körbeállt résztvevők, melyből szimbolikusan a kincses város minden egyes lakosára jutott egy-egy milliméter.
Ezt vágták hosszában ketté, utalva arra a tavaly szeptemberben történt incidensre, amikor a Most–Acum – Mozgalom a szabad nyelvhasználatért nevű civil szervezet kétnyelvű molinót feszített ki a házasságkötésekre is használt sétatéri filagóriában, a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottai azonban kettévágták azt, így távolítva el róla a magyar feliratot.
Indulatos vita a tanácsülésen
A többnyelvű helységnévtáblák kapcsán a kolozsvári tanács szerda délutáni ülésén indulatos vita alakult ki.
Szőcs Izabella ügyvéd, az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány közép-európai szervezetének képviselője – aki pert indított a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű helységnévtáblák ügyében – a sajtónak elmondta, örül, hogy teljes mértékben civil, önként szerveződő megmozduláson vehet részt.
A résztvevők közül Szakács István rámutatott: a szalag kettévágásával a kolozsvári közösség kettészakadására akarták felhívni a figyelmet. Fancsali Ernő, az Autonomy for Transylvania mozgalom képviselője Emil Boc polgármesterhez címzett kétnyelvű formanyomtatványokat osztogatott, melyben a többnyelvű helységnévtábláknak a város bejárataihoz történő kihelyezése kérhető.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Magyarellenes transzparens egy szombati rögbimeccsen Kolozsváron
Magyarellenes transzparenssel tüntetett a szurkolók egy csoportja szombaton a Kolozsvár Arénában tartott Románia–Spanyolország rögbimeccsen, amelyet az Európai Nemzetek Kupája keretében rendeztek meg – írta vasárnap a Főtér.ro kolozsvári portál.
A szurkolók egy fekete színű transzparenst feszítettek ki az egyik lelátón, amelyre fehér festékkel román nyelven azt írták: „A név Cluj-Napoca – vagy elfogadjátok, vagy elmentek innen.”
A felirat arra a civil kezdeményezésre reagál, hogy írják ki magyarul is Kolozsvár nevét a város bejáratainál. E tárgyban egy hollandiai magyar egyesület nyert pert alapfokon a polgármesteri hivatal ellen. A hivatal fellebbezése nyomán azonban a másodfokon eljáró bíróság úgy ítélte meg, hogy a holland alapítványnak nincsen felperesi minősége a kolozsvári magyarokat érintő ügyben.
Az ítélet nyomán a Musai-Muszáj (a musai a muszáj román megfelelője) civil kezdeményező csoport kiáltványt hozott nyilvánosságra, amelyben ezer pert ígért a város vezetése ellen.
A Főtér.ro portál értelmezése szerint a felirat arra a civil kezdeményezésre is reagálhat, amely a város hivatalos román nevéből elhagyná a Napoca tagot. Erdély „fővárosának” román nevét 1974-ben elnöki rendelettel módosította Nicolae Ceausescu kommunista diktátor Clujról Cluj-Napocára. A névmódosítással a kommunista rezsim a románok kolozsvári őshonosságának a tudatát kívánta erősíteni. Erre az adott lehetőséget, hogy a város helyén a római korban a Napoca nevű település állt. MTI
Erdély.ma

Nekimentek a PSD-s tanácsosok Horváth Annának
Horváth Anna lemondását követelték hétfőn a szociáldemokrata kolozsvári tanácsosok. Szerintük az RMDSZ-es alpolgármester felbujtatta a polgármesteri hivatal ellen a magyar fiatalokat.
A citynews.ro beszámolója szerint a PSD tanácsosainak nemtetszését az váltotta ki, hogy Horváth Annak a Facebook-oldalán a Musai-Muszáj csoport mellé állt. Arra biztatta a kolozsvári magyarokat, hogy csatlakozzanak civil szerveződésnek a kétnyelvű helységnévtáblákért folytatott kampányához. Ennek egyik eleme, hogy a kincses város magyar lakói egyenként pereljék be a városházát.
„Olyan alpolgármesterünk van, aki 2015-ben, Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa évében, nyíltan polgári engedetlenségre buzdítja a magyar fiatalokat a városháza ellen, amelynek maga is az egyik vezetője. Inkább távozzon a helyi közigazgatásból alpolgármester asszony, ha jobban érzi magát a civil mozgalmakban” – olvasható a PSD frakciójának közleményében.
„Nem értem a PSD-t”
Horváth Anna a citynews.ro-nak elmondta, nem érti a román tanácsosok magatartását, annál is inkább, mert a szemtől szembeni beszélgetéseken soha nem tették szóvá kifogásaikat. Emlékeztetett arra, hogy első fokon a bíróság a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésére kötelezte a polgármesteri hivatalt.
Felidézte, hogy a Musai-Muszáj csoport folytatni kívánja ezt a pert, és arra kérte az RMDSZ-t, hogy ezt a lépést engedje át nekik, mert így megőrzik a kezdeményezés polgári jellegét. „Így az RMDSZ lemondott a perről, és én Facebookon arra kértem a magyarokat, hogy csatlakozzanak a civil kezdeményezéshez, amely végső soron a kolozsvári magyar közösség akaratát fejezi ki” – mondta Horváth Anna.

maszol.ro

Két hideg, egy meleg
Nem ért teljesen váratlanul a szociáldemokrata párti városi tanácsosok durva reakciója, amelyben Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester lemondását követelték, amiért az alpolgármester nyilvánosan kiállt a többnyelvűség és a Musai-Muszáj csoport mellett.
A PSD-s városi tanácsosok évek óta tartó kekeckedő ellenzékisége közismert, néha megmosolyogtató, a dolog azonban egyáltalán nem vicces, a célpont ugyanis megint a magyar közösség.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Piknikezés a többnyelvűségért és a multikulturalizmusért
Kutatóintézeti igazgató: a használaton múlik a nyelv megmaradása
A kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért „lobbizó” Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport ezúttal is csütörtökre hirdette meg villámcsődületét, Karolina/Múzeum téri piknikezését.
A tegnapi rendezvényen az időjárás is a piknikezőkkel tartott, hiszen ha melegnek nem is, leáldozó napsütésnek örvendhettek azok a személyek, akik az izolírokon ülve kitöltötték a polgármesteri hivatalhoz benyújtandó, a kétnyelvű helységnévtáblákat igénylő formanyomtatványokat. Közben Budapesten Kincses többnyelvűség Kolozsváron címmel nyitott tárlatot az Igen, tessék! mozgalom az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett konferencián, amelyen Toró Tibor, a Sapientia-EMTE kutatója is beszámolt az erdélyi önkormányzatok vélt és valós többnyelvűségéről. A magyar nyelv megmaradása a mindennapi használaton múlik – állapította meg Kántor Zoltán, a Kutatóintézet igazgatója.
Szabadság (Kolozsvár)

Közvitát tartottak Kolozsváron a multikulturalizmusról
Multikulturalizmus témában szervezett közvitát a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport csütörtökön a kolozsvári Ecsetgyárban.
A polgármesteri hivatalt Emil Boc városvezető helyett két beosztottja, Adrian Chircă és Dana Apan képviselte a beszélgetésen a szervezők által szerkesztőségünknek küldött közlemény szerint.
Rajtuk kívül részt vettek a magyar és román közélet neves képviselői is, mint például Sabin Gherman, Eckstein-Kovács Péter, Szőcs Sándor, Csoma Botond vagy Mihai Goțiu.
A beszélgetés két nyelven folyt szinkrontolmáccsal és moderálással, így a felszólalók között többen is éltek azzal lehetőséggel, hogy magyarul szóljanak hozzá a beszélgetéshez.
„A vita céljai megvalósultak, az erdélyi román és magyar sajtó foglalkozott az üggyel, egy hangulatos és tartalmas beszélgetés alakult ki, amelyben úgy szakemberek, mint egyszerű résztvevők is elmondták a véleményüket. A városháza is képviseltette magát – ez jelzi, hogy a Musai-Muszáj kezdeményezés a nyilvánosság erejével képes volt a polgármesteri hivatal ingerküszöbét megütni, a képviselők pedig nem tudták megvédeni a Boc-féle tábla-politikát: mind a jogi, mind a társadalomtudományi, mind a morális érvek szintjén megsemmisültek a polgármesteri hivatal képviselete által prezentált érvek” – áll a közleményben.
A közvita teljes mértékben újszerű a kolozsvári román és magyar társadalomnak egyaránt, mert hasonló többnyelvű konzultációt sem az RMDSZ, sem más politikai pártok, sem mások nem tartottak korábban – közölte a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport, amelynek tagjai csütörtökön folytatják a figyelemfelkeltő flashmobokat, amelyre mindenkit várnak. Ez a mozgalom Facebook-oldalán lesz meghirdetve. Egy hónap múlva, március utolsó csütörtökjén ismét közvitára hívják a kolozsváriakat.
Krónika (Kolozsvár)

Csak kijelentések szintjén létezik Kolozsváron a multikulturalitás?
A kolozsvári deklaratív multikulturalitással foglalkozó közvitán a városvezetés képviselői is megjelentek.
Halvány érveket hozott fel a kolozsvári városvezetés képviseletében megjelent Adrian Chircă polgármesteri tanácsos és Diana Apan, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa szóvivője azon a közvitán, amelyet a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport kezdeményezett a kolozsvári helységnévtáblák ügyében csütörtökön az Ecsetgyárban.
A Musai-Muszáj.ro oldalon jelenleg közönségszavazás zajlik arról, hogy melyik volt a hónap legintoleránsabb intézménye és személye. A CKK Intolerancia díjra itt lehet szavazni.A vitát Szakáts István, az Ecsetgyár elnöke moderálta, aki elmesélte, hogy amióta Kolozsváron él – 1987 óta – folyamatosan azt hallotta, hogy a kolozsvári magyarok és románok között nincs igazából feszültség, azt csak a politikai osztály gerjeszti. Szakáts elmondta, megpróbálta kihámozni, hogy ez tényleg így van-e, és arra jutott, hogy ez annyiban nem igaz, hogy generációkként vannak traumák, felgyűlt negatív tapasztalatok, amelyek meghatározzák az esetleges negatív viszonyulást a másik közösség fele.
Azonban azt is elmondta, hogy szerinte a kolozsvári „nép” mindig is előrébb járt a multikulturalitás kérdésében, mint a lakosság nagy része. Szerinte a politikum reprodukál egy olyan diskurzust, ami már nem aktuális.
Ezután Szőcs Sándor Attila beszélt, a kétnyelvű táblák perét kezdeményező, hollandiai alapítású kisebbségjogi civil szervezet, a European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány elnöke. Szerinte az együttélést a múlt traumái teszik nehézzé, a történelmi események és azoknak a negatív tapasztalatai. Szőcs hangsúlyozta, hogy az egykor Kolozsvárra nagyobb mértékben jellemző sovinizmus kevésbé meghatározó ma. Szerinte az interetnikus kapcsolatokban érezhetően csökkent a feszültség, és inkább a hatóságok viszonyulása jelenti a problémát.
Szőcs azt mondta, hogy igazából nem csak a magyar kisebbséget diszkriminálják a hatóságok, hanem minden egyes kisebbséget. Szerinte nehezebb lehet egy román nemzetiségűnek feldolgozni azt, hogy a hatóságok még az olyan esetekben is, mint egy személyazonossági igazolvány kicseréltetése, úgy kezelik az adófizető polgárt, mintha ő lenne a hibás azért, hogy lejárt az okmánya érvényessége.
Szőcs szerint az egésznek a lényege annyi, hogy ez azért történhet meg, mert hagyjuk, hogy megtörténjen. „Ha nem állunk ellent, akkor elveszik a levegőnket” – mondta.
Szőcs elmondta, hogy a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos per résztvevőjeként olyan érvelésekkel szembesült, mint például az, hogy „minél több jogot adsz egy kisebbségnek, annál fog többet kérni”, valamint azzal a feltételezéssel is találkozott, hogy a több joggal rendelkező kisebbség a hatóságok ellen fog fordulni. Szerinte az ilyen gondolkodás politikailag nem korrekt.
„A per alatt olyan érveket hallottam, hogy abban az esetben, ha Kolozsvárt is kiírnák a táblákon, akkor a kolozsvári románokat ez zavarná. Ez azonban nem egy ilyen kérdés, ugyanis ennek a jognak az alkalmazását nemzetközi szerződések szögezik le.
Nem lehet referendummal rendezni egy ilyen kérdést, ugyanis nem az számít, hogy egyik vagy másik fél mit gondol a kérdésről, szerződésbe foglalt vállalásokról lévén szó” – magyarázta Szőcs.
Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári RMDSZ-es polgármester-jelölt folytatta a beszélgetést, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétnyelvű táblácskák szóhasználat zavaró, hisz városjelző táblákról van szó, nem valami táblácskákról.
„Arról van szó, hogy tiszteljük meg magunkat és a városban élő embereket. Városvezetésként is fontos lenne, hogy kíváncsi legyél a másik közösségre, valamint hogy pozitívan viszonyulj hozzá” – mondta. Szerinte a magyar-román együttélés lerágott csont, ugyanis égetőbb kérdés a romák integrációja, valamint az a multikulturalitás, amit az egész világból ideérkező egyetemisták jelentenek.
A következőkben Csoma Botond, RMDSZ-es kolozsvári tanácsos beszélt, aki elmondta, hogy 2006-tól tagja a városvezetésnek, amióta számtalanszor kérték a városjelző táblákat a városvezetéstől. Elmondta, hogy létezik egy 2002-es tanácshatározat, amelyik kimondja a kétnyelvű táblák kitételének a kötelezettségét. Az ennek a betartására vonatkozó kérések kapcsán megemlítette a Sorin Apostu volt polgármesternek átnyújtott 13 pontot, valamint az aláírásgyűjtéseket, amiket eszközöltek ezért.
Elmondta, hogy 2004 óta, mióta eltűnt Gheorghe Funar volt polgármester a színről, jelentősen javultak az interetnikus viszonyok a városban.
„Úgy látom, hogy a román politikusok úgy érzik, hogy ha engedményeket tesznek a magyaroknak, akkor szavazatokat fognak veszíteni, én azonban nem hiszem, hogy egy román politikai vezető belebukna abba, ha megpróbálná a többnyelvűséget alkalmazni.
Én remélem, hogy az elkövetkezőben sikerül egy modus vivendit kialakítani. És azt is remélem, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel eredményt is tudunk elérni” – mondta. Bakk Miklós politológus visszautalt Szakáts vitaindítójára, egyetértve azzal, hogy a nép előrébb jár a multikulturalitásban, mint a politikusai.
Azonban szerinte azt is kell hangsúlyozni, hogy a politikusok felelősek azért, hogy a nép milyen traumákat éltet, és nem akarják ezt a felelősséget tudomásul venni.
Visszautalva a Csoma Botond által említett interetnikus viszonyokra, arra hívta fel a figyelmet, hogy bővíteni kellene a használt fogalmak skáláját. „A nyelvek egymás mellett élése és egyenjogúsága kellene legyen az alap. Ilyen példa Brüsszel városa, amely teljes mértékben kétnyelvű. Még akkor is, ha a flamandok csak 10% körül vannak. Ott az integráció nem a flamand-vallon együttélés kérdése, hanem a más kultúrájú bevándorolóké” – mondta.
A nyelvek egyenlőségének a kérdése kapcsán visszautalt Szilágyi N. Sándor nyelvtörvényjavaslatára, amelynek értelmében mindenkinek joga van anyanyelvét használni. „A románoknak is joga van, de mindenki másnak is. Tehát mindenki az anyanyelvét használhatja, és nem az állam hivatalos nyelvét” – magyarázta.
Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári tanácsos azzal folytatta a beszélgetést, hogy arra hívta fel a figyelmet, hogy Kolozsváron egy kiélezett helyzet alakult ki, mert az RMDSZ-nek nem volt partnere ezeknek az ügyeknek az átvitelében.
„Amikor egy városi tanácsban indulatokat tud kelteni az, hogy Petőfi Sándorról nevezünk el egy utcát, ami Avram Iancu volt, azt látjuk, hogy a többségi kollégák és a mi értelmezésünkben távol áll az, hogy mi elfogadott, és mi nem” – mondta Geréd.
Ezután Horia Nasra, a kolozsvári PSD szóvivője kért szót. Elmondta, hogy a PSD-n belül sem mindenki ért egyet minden határozattal, így például ő sem a verespataki aranybánya beindításával kapcsolatos PSD-állásponttal, se a Horváth Anna kolozsvári alpolgármester leváltására vonatkozó PSD-s kezdeményezéssel nem értett egyet.
Szerinte a PSD az európai baloldal fele próbál irányulni, miközben a nacionalizmus megtestesítőjének látják. Elmondta, azt szeretnék, hogy látható legyen az, hogy a PSD-ben is vannak, akik nem értenek egyet mindennel, amit a PSD képvisel.
Szőcs Sándor folytatta a beszélgetést. Szerinte a nyelvi jogok intézménye azért fontos, mert csak ezek segítségével képes egy kisebbség megtartani az identitását. „Ha nem gyakorolhatják az anyanyelvüket, akkor a kisebbség kevésbé kulturált tagjai asszimilálódnak.
A PSD-s hozzászólónak válaszolva elmondta, hogy ő is ismer olyan PSD-seket, akik nyitottak a kisebbségekkel szemben.
„A probléma az egésszel az, hogy Funar legalább őszinte volt. Lehetett tudni az, hogy mire lehet számítani tőle. A polgármesteri hivatalon azonban nem nagyon ismeri ki magát az ember.
Sokan okolják az emberek az RMDSZ-t, hogy miért nem tett többet. Azonban szerintem ők örvendtek, hogy még megvan az a 2002-es tanácshatározat, nem érvénytelenítették, ugyanis így legalább volt, amire hivatkozniuk” – mondta.
Csoma Botond az aranyosgyéresi példával illusztrálta azt, hogy Romániában mennyire ellentmondóak tudnak lenni a bírósági ítéletek.
„Aranyosgyéresen három éve megszavazták a többnyelvű várostáblákat. Azt az akkori prefektus megtámadta, és első fokon nyert. A fellebbezés után másodfokon veszített. Ezután egy magánszemély támadta meg, és akkor ugyanaz a bíróság másodfokon a magánszemélynek adott igazat. Tudjuk ugyanis, hogy Romániában a joggyakorlat nem jogforrás” – magyarázta Csoma.
Tunyogi Béla azt a kérdést tette fel, hogy miért kellett egy holland szervezet jöjjön, és pert kezdeményezzen, valamint hogy miért kellett ezáltal lehetőséget adni arra, hogy emiatt utasíthassák el a kérést. Feltette azt a kérdést is, hogy miért nem fog össze a kolozsvári magyarság, valamint, hogy a politikusok miért sorolják ilyenkor, hogy mennyi mindent tettek, ha abból nem látszik semmi.
„Miért van az, hogy ahol többség van, ott a vezetők nem értesítik az embereket, hogy például joguk van beadni magyarul egy kérést?” – tette fel a kérdést.
Borzási Sarolta, a SHARE Föderáció magyar ügyekért felelős alelnöke folytatta a beszélgetést, arra hívva fel a figyelmet, hogy a román és a magyar közösség között nyelvi korlátok vannak, és legtöbbször a románok egyszerűen nem értik a magyar közösségen belüli közhangulatot.
„A román kollégám nem érti a magyar sajtót. Az a tapasztalatom, hogy a román közösség egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet. Van olyan eset, hogy érti ugyan valamennyire, de nem olvas, tájékozódik ezen a nyelven.
Én úgy látom, hogy emiatt egymás mentalitását se értjük meg. Én valamennyire talán megértem a román mentalitást, de vice-versa nem hiszem, hogy ez így lenne” – mondta. Hozzátette, nem érti, hogy miért lehet az, hogy ennyi akadálya van annak, hogy a magyart idegen nyelvként tanulhassák a románok egy egyetemi központban.
Ezután Elek Ronáld kolozsvári lakos kért szót. Először Csoma Botondnak tette fel azt a kérdést, hogy milyen stádiumban vannak a helyi szervezetben a tárgyalások az elvesztett per kapcsán, valamint azt, hogy mit fog tenni az RMDSZ-frakció, ha elveszítik a pert.
Szőcs Attila válaszolt Tunyogi kérdésére, kifejtve véleményét, miszerint mindig nyugatról jönnek az olyan elvekkel, mint kisebbségi vagy emberi jogok, hogy civilizáljanak.
Szőcs elmondta, hogy mikor a fellebbezést tárgyalták, akkor a polgármesteri hivatal képviselője felállt, és elmondta a holland alapítványra, mint felperesre vonatkozó kifogását.
Szőcs elmesélte, hogy a bírónak kérnie kellett, hogy a többi indokot is sorolja fel, ugyanis ezt először a polgármesteri hivatal képviselője nem tette meg. Szőcs ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a leckét megtanulva jött” a tárgyalásra az illető.
Ezután Bethlendi András, a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport egyik tagja kért szót, aki kifejtette, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a kevésbé kulturáltak inkább asszimilálódnak.
„A középosztály inkább asszimilálódik, mint a munkásosztály. Ez a folyamat egy felzárkózási folyamathoz hasonlít, amely abból fakad, hogy mekkora a magyar kultúra és nyelv presztízse Kolozsváron. A hivatalos kétnyelvű táblák léte, vagy hiánya a magyar nyelv presztízsét növelik, vagy csökkentik, emiatt nem lehet ezt a hiányt kiváltani a tervezett 5 nyelvű üdvölő táblákkal.” –magyarázta.
A nyelvi jogoknak az identitás megőrzésében játszott szerepén túl Bethlendi szerint egyszerűbb okai is vannak a kétnyelvűség biztosítása szükségességének.
A magyarok is pont úgy adóznak, mint a románok, így ugyanazok a jogok illetik meg őket. A többnyelvűség többe kerül, viszont ha ez nem tetszik valakinek, akkor az mondjon le a saját nyelvi jogairól” – mondta.
Bethlendi szerint attól érdekes ez a találkozó, mert nem kettős beszéd folyik. „Magyarokként egymás között eddig elmondtuk, hogy mivel van bajunk, de a románoknak már sokkal visszafogottabb üzeneteket adtunk át. A Musai-Muszáj ezzel szemben egyenesen felvállalja azt, amit a magyar közösség a saját nyelvén elmond, és ami mellett érvel.
Szerintem fontos volt az, hogy a szervezet elment arra a városi tanácsülésre, és elmondta, amit gondol. Szerintem ezt nem rossz néven kellene venni, ugyanis a multikulturalizmus mindannyiunk érdeke” – mondta Bethlendi.
Ezután Csoma válaszolt az eddig az RMDSZ felé megfogalmazott kérdésekre. A tanácsülésen a polgármester elmondta, hogy azért fellebbezett, mert nem értette, hogy miért kellett a per, ugyanis ő ki szeretné tenni az ötnyelvű üdvözlőtáblát. Csoma elmondta, hogy már akkor felhívták a polgármester figyelmét arra, hogy az üdvözlőtáblák és városnévtáblák között van különbség.
„Érdekképviseleti szervként, politikai szervként azonban csakis politikai eszközökkel tudunk tenni a 2002-es tervezet életbeléptetéséért. Az, hogy ez azóta nem sikerült, egyszerűen annak köszönhető, hogy a tanácsi RMDSZ-nek eddig nem sikerült megtalálni az ehhez szükséges politikai többséget.
Ebben a kérdésben – úgy érzem – a PSD és a PNL ugyanúgy vélekedik. Továbbra is megpróbáljuk erről meggyőzni őket. Ha tényleg kulturális fővárosa szeretnénk lenni Európának, akkor nem kellene ilyen ügyeken vitáznunk” – mondta.
Geréd Imre ezután a 8% a sokszínűségért című kezdeményezésről beszélt, amely a finnországi nyelvtörvényt venné alapul, amely a svéd kisebbségnek biztosít széles nyelvi jogokat.
„Az unióban létező jogszabályt néztük tükörként, ugyanis ezáltal sokkal több helyen érvényesíthetnénk a nyelvi jogokat” – mondta, hozzátéve, hogy a kezdeményezést az RMDSZ az államelnök-választáskor felvállalta, és célja a nyelvhasználatot kötelezővé tevő 20%-os küszöb csökkentése. Ezután Bogdan Vătavu, a Bonchidai Kultúremberek Ligája tagjaként (Liga Oamenilor de Cultura Bontideni) arról beszélt, Kolozsvárról látható, hogy egy élő magyar város, ahol a magyar közösség meghatározó. Éppen ezért szerinte románként meg kellene ismerni ezt az oldalát.
„Ami engem érdekel, az az, hogy miért hívják Cluj-Napocának románul? A város rómaisága nem látszik, csak pár rom maradt az időszak után.
Szerintem az autonómia az, ami össze tudná fogni ezeket az identitásokat, ami együttműködésre késztethetné a két közösséget azért, mert ez mindkét identitást – románt és magyart is – le tudja fedni” – mondta Vătavu.
Bakk Miklós a 20%-os küszöb kapcsán fűzte hozzá a beszélgetéshez, hogy szerinte a törvény megengedő, nem restriktív ebben az esetben.
Ezután a polgármesteri hivatalt képviselő Adrian Chircă beszélt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy túl sokat beszélnek a táblákról, és szerinte nem kellene erről ilyen sokat beszélni.
„Az alapprobléma a táblácskák esetében az, hogy meg kellene változtatni a törvényt. A 20% csökkentésének a fontosságát az RMDSZ-esek is meglátták. Az igaz, hogy vannak ellentmondó bírói végzések, de a törvény úgy szól, hogy 20% alatt nem kötelező a kétnyelvű tábla kihelyezése. Fölötte azonban kötelező. Ezt meg lehet változtatni, országos szinten, törvénnyel. Ez azonban az országos szinten törvénykező politikusok dolga.
Ha tényleg mindenki ezt akarja, akkor változtassák meg a törvényt.
Azonban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a táblácskákon túl már írja, hogy Cluj-Napoca, Klausenburg és Kolozsvár. Azt a bannert meg a polgármesteri hivatal tette ki. Az ötnyelvű totem is a polgármesteri hivatalhoz kötődik.
Nincs akkora különbség a kimondott és a valós multikulturalitás között, mint tűnhetne abból, ami eddig ezen a beszélgetésen elhangzott” – mondta Chircă.
Sabin Gherman tévés műsorvezető beszélt ezután, aki szerint nincsen rendben az, hogy úgy beszélnek a magyar kisebbségről, mint egy rezervátumban lévő indián törzsről.
Szerinte nincs olyan, hogy kisebbség, együttlakó népek vannak, és egymás mellett létező közösségek. „Miért fontos a táblácska? Most jövök a műsoromból, ahol Doru Pop volt a vendégem. Vele beszélgetve fogalmaztuk azt meg, hogy románokként kellene szégyelljük magunkat azért, hogy a 19. században érezzük magunkat.
Nem lehet azt, hogy két nemzet harcol, s ha az egyik egyszer veszít, akkor annak többet nincsenek jogai. Ez a történet olyan, mint Mátyás király: egy kicsit van belőle innen is, meg onnan is” – mondta. Szerinte a megoldás az lenne, hogy a 2002-es határozatot, ami nem ütközik semmilyen törvénybe, tartassák be úgy, mint ahogy mindenkit megbüntetnek, aki átmegy a piroson. „Azt kell mondani, hogy a törvényt tartsátok be, hisz ti írtátok és ti szavaztátok meg” – mondta.
Bethlendi azzal reagált, hogy Chircă úgy beszélt, mintha valami törvényeken túli dolgot kérnének a városvezetéstől. „Hogy miért fontos kérdés ez a táblaügy? Hát, ha ennyire jelentéktelen a kérdés, akkor a polgármesteri hivatal miért nem teszi ki a kétnyelvű táblákat?” - tette fel a kérdést Bethlendi. Borzási beszélt ezután, aki azt fejtette ki, hogy kolozsváriként igenis sértőnek érzi azt, hogy egy román ember nem akarja kirakni a kétnyelvű várostáblát. „Az országos törvénykezésre hárítani a kérdést a felelősség terelésével egyenlő. Miden lehetőség megvan a táblák kihelyezésére, csak az látszik, hogy valaki úgy döntött, hogy nem akarja kirakni.
Ezek a szimbolikus háborúk, ez a térharc, a táblák kérdése... Én azt látom, hogy két őshonos közösség egymásra mutogat, és nem hiszem el, hogy még mindig tényleg arról beszélünk, hogy ki kit nyomott el – mondta.
Ezután Mihai Goțiu egyetemi tanár beszélt, aki szerint rá kellene venni a polgármestert arra, hogy tartsa be a törvényt. Erre petíciókat, tüntetéseket javasolt. Szerinte akár fel is lehetne jelenteni a polgármestert, mint aki visszaélt a hatalmával, hisz egy érvényes határozatot nem hajtott végre, ami a kötelessége lenne.
„Boc ellenállása nem jogi kérdés, és nem is arról van szó, hogy nem értené, hogy mi történik. Egyszerűen csak arra számít, hogy ebből többet veszítene, mint nyerne.
Szerintem be kellene bizonyítani, hogy legtöbbünket jobban zavar ez, mint a tábla. Ha Kolozsváron valaki végezne egy felmérést, szerintem nem lennének többségben azok, aki nem értenek egyet kétnyelvű táblák kihelyezésével” – mondta, hozzátéve, hogy a mentalitásváltásra jó példa az Avram Iancu szobrának a megváltoztatására tett kísérlet, amit sokan támogattak.
„Bocnak azt kell bebizonyítani, hogy többet veszíthet a románok szavazataiból, mint nyerhet az ellenkezésével” – mondta.
Ezután Eckstein beszélt, aki elmondta, hogy a törvény nem mond semmi többet, mint azt, hogy 20% felett kötelező a kétnyelvű tábla. Szerinte meg kellene állapítani a finn modell szerint egy lakosságszámot is, ami nem csak százalékos határt állapít meg a kényelvűség kötelezésére.
Eckstein szerint a Kulturális Főváros cím elnyerésére egy komoly érv a sokszínűség.
Ezután Diana Apan beszélt, aki a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosát lebonyolító SHARE Föderáció szóvivője. Elmondta, hogy a SHARE Föderáció nagy energiát fordít arra, hogy a többnyelvűség megvalósulhasson, és magyarul is kommunikálnak.
Szerinte igaza van Borzási Saroltának abban, hogy a román fiatalok nem interiorizálják a magyar közösség problémáit, de ez szerinte azért van, mert nem is értik, hogy melyek azok a problémák.
„Hiába várja el bárki, hogy ezzel a rendezvénysorozattal meg fogjuk változtatni a világot, de úgy hiszem, hogy fontos előrelépés lesz. De megkérek mindenkit, hogy ne legyenek irreális elvárásaik velünk szemben” – mondta Apan.
Ezután újra Sabin Gherman beszélt, aki azt hangsúlyozta, hogy egy másik kultúra elismerése nem konjunktúra kérdése. Szerinte nem Emil Boc személyére kellene koncentrálni a kérdésben, mert a helyi tanács a fő felelőse a táblaügynek.
Végül Szakáts István elmondta, ezután is fognak a témakörben találkozókat tartani, amelyek a terveik szerint sokkal fókuszáltabbak lesznek a csütörtök estihez viszonyítva, amit csak a beszélgetések megnyitójának szántak.
F. J. Transindex.ro

Leszerelték a városháza táblaérveit
Musai-Muszáj közvita után újabb villámcsődület lesz
Nem tudták megvédeni a Boc-féle tábla-politikát a polgármester képviselői: a multikulturalizmusról román és magyar nyelven zajló csütörtök esti közvitán jogi, társadalomtudományi és morális szinten is megsemmisültek érveik. A Musai-Muszáj csütörtökön újabb villámcsődületet szervez, részleteket a közösségi oldalukon közölnek majd.
Szabadság (Kolozsvár)

Vélt és valós multikulturalizmus Kolozsváron
Bár az interetnikus kapcsolatokban érezhetően csökkent a feszültség az elmúlt időszakban, a hatóságok viszonyulása azonban további problémákat szül – hangzott el többek között azon a csütörtök esti kolozsvári közvitán, amelyet a Musai-Muszáj civil csoport kezdeményezett a kolozsvári helységnévtáblák ügyében az Ecsetgyárban.
Noha Emil Boc polgármester nem tett eleget a szervezők meghívásának, a városházát Adrian Chircă, az elöljáró tanácsadója és Diana Apan, az ifjúsági fővárosprogram szóvivője képviselte.
A deklarált és a megélt multikulturalizmus témakörében megszervezett rendezvény moderátora, Szakáts István civil aktivista elmondta, 1987-ben költözött a kincses városba, és azt tapasztalta, nem feltétlenül igaz, hogy etnikai konfliktusok csak a politikusok fejében léteznek, inkább az igazság az, hogy többgenerációs trauma áll nézeteltérések mögött.
Szőcs Sándor, a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights jogvédő egyesület elnöke – aki az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány ügyvédi feladatait is ellátta a többnyelvű helységnévtáblák perében – ehhez kapcsolódva elmondta: valóban a múlt traumái határozzák meg a jelen a problémáit. Kifejtette: ma már nem beszélhetünk nyílt etnikai diszkriminációról Romániában, inkább néhány egyéni és közösségi jog megtagadásáról van szó.
„Az etnikumközi kapcsolatok javultak, a nagy gond igazából a hatóságok és a polgárok közötti kapcsolattal van. A hatóságok néha úgy viselkednek, mintha az lenne a feladatuk, hogy megnehezítsék az ember életét, és ez nemcsak a magyarokat, a románokat is érinti” – jegyezte meg.
Az ügyvéd emlékeztetett: a kétnyelvű helységnévtáblák perében az önkormányzat az „aranykorszakra” jellemző érvrendszerrel jelent meg a bíróságon. Például az hangzott el érvként, hogy „minél több jogot adsz egy kisebbségnek, annál több jogot fognak kérni”. „A nyelvi jogoknak azért kell érvényt szerezni, mert ennek segítségével tudjuk megőrizni nyelvi identitásunkat” – szögezte le Szőcs Sándor.
Eckstein-Kovács Péter szabadelvű RMDSZ-es politikus ugyanakkor arra figyelmeztette a felszólalókat, románul ne a „kétnyelvű táblácskák”, hanem a helységnévtábla szót használják, hiszen nem valami bagatell ügyről van szó. Eckstein ugyanakkor finoman beszólt Emil Bocnak is: megköszönte a polgármesternek, hogy „jelenlétével” megtisztelte az eseményt.
A politikus fia, Eckstein-Kovács Balázs egyébként az eseményt megelőző napon a Facebook-on azt írta, a Muszáj-Musai közvitáját azért nem lehet az esemény eredeti helyszínének kinézett Tranzit Házban megtartani, mert a civil mozgalomban szerepet vállaló Fancsali Ernő, az Autonomy for Transylvania csoport vezetője szerinte Jobbik-propagandista.
Csoma Botond RMDSZ-es önkormányzati képviselő felszólalásában úgy értékelte, ma is hatályban van a városi közgyűlés 2002-es határozata, amely elrendeli a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, csak a városvezetés eddig „nem merte” gyakorlatba ültetni.
Horia Nasra, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szóvivője leszögezte, nem ért egyet pártja a napokban kiadott közleményével, amelyben Horváth Anna alpolgármestert lemondásra szólítják fel, mert kiállt a tanácsülésen a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport mellett. „Sem a magyar, sem a roma közösség esetében nem integrációs kérdésről van szó, hiszen önök a közösség részei, nincs hová integrálódjanak” – mondta.
Adrian Chircă, Boc tanácsadója ugyanakkor úgy vélte, túlzás ennyit vitázni a táblaügyről, Kolozsvár nagyváradi kijáratánál ugyanis a városháza elhelyeztetett egy háromnyelvű molinót, azon szerepel magyarul és németül is a város elnevezése.
Sabin Gherman újságíró ugyanakkor úgy fogalmazott: „románokként kellene szégyelljünk magunkat azért, hogy több szempontból is még mindig 19. századi állapotok uralkodnak”. Szerinte elég lenne rávenni a városvezetést, hogy alkalmazza a 2002-ben a többnyelvű helységnévtáblákról elfogadott határozatot.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Tovább harcolnak a kétnyelvű táblákért Kolozsváron
Kolozsváron hétről hétre történik valami a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért. A Musai-Muszáj civil akciócsoport két villámcsődület után közvitát szervezett a témában. A polgármester ugyan nem ment el, de a szervezők előrelépésként értékelik, hogy a városháza két képviselője tiszteletét tette. Az is újdonság volt, hogy két nyelven, románul és magyarul zajlott a vita. A musai-muszájosok díjat is alapítottak, az intoleranciáért kitüntetnek úgymond egy-egy magánszemélyt és intézményt. A közvitán a multikulturalizmusról való beszélgetés két nyelven zajlott, nem csak románul, ami komoly előrelépés. A polgármesteri hivatal is úgy érezte, lassan már nem lehet ignorálni a kezdeményezést, a nyilvánosság erejével sikerült kimozdítani a komfortzónájából; az intézményt így két személy képviselte – mondta Bethlendi András, a kolozsvári kétnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj magyar-román akciócsoport tagja a Kossuth Rádió Határok nélkül című hétfői műsorában.
A Musai-Muszáj más eszközökkel operál, mint az eddigi politikai vagy civil akciócsoportok, hisz egy a civil engedetlenségből, a mozgósításból, a nyilvánosság egészéből származó, sokszor ironizáló stílusban megnyilvánuló kezdeményezésről van szó – hívta fel a figyelmet. A tömörülés tavaszi programja június 1-jéig tart, minden csütörtökön flashmobot rendeznek, minden hónap utolsó csütörtökén pedig közvitát szerveznek, remélhetőleg egyre nagyobb érdeklődés mellett – ismertette. A Musai-Muszáj alapított egy díjat is, a CKK-t (Cluj-Kolozsvár-Klausenburg) minden hónapban egy olyan magánszemélynek és egy intézménynek adják át, aki és amely a legintoleránsabb kijelentést tette az adott hónapban. Ebben a hónapban két-két jelölt van a díjra: az egyik magánszemély a helyi tanács szocialista tanácsosa, aki azzal fenyegette meg a kezdeményező csoportot, hogy a funári időket hozzák vissza, ha bekövetkezik az ezer per elindítása június 1-jéig. A másik aspiráns egy újságíró, aki a NapocaNews-on jelentetett meg egy cikket, amelyben irredenta magyarokról írt. Az intézmények esetében a NapocaNews, mint sajtóorgánum is jelölt, továbbá a kolozsvári vasútállomás az állomásfőnökök neveit megörökítő tábláért – részletezte.
A Musai-Muszáj február 12-én indult kezdeményezése keretében azt kívánja elérni, hogy június 1-jéig legalább ezer polgár kérje beadványban a többnyelvű városnévtábla kihelyezését Kolozsvár határában. Ezeket benyújtják majd a városházához, majd 30 nap letelte után, ha nem érkezik pozitív válasz, akkor arra bíztatják a személyeket, hogy felperesként csatlakozzanak a civil szervezet által indított perhez, ez lesz az Ezer per Tavasza. A polgárokat ugyanakkor semmilyen anyagi és jogi következmény nem terheli semmilyen esetben sem – húzta alá Bethlendi András. hirado.hu / Kossuth Rádió
Erdély.ma

Muszáj-féle CKK Intolerancia-díjakét
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport havonta meghirdeti a CKK (Cluj-Kolozsvár-Klausenburg) Intolerancia-díjakat, jogi és magánszemély kategóriában.
A februári nyertes a Román Állami Vasúttársaság, kolozsvári vasútállomás, az állomásfőnökök neveit megörökítő emléktábláért. A díjat 98-ból 57 szavazattal nyerték el. A másik nyertes Claudia Anastase, Kolozsvár Helyi Tanácsának február 11-i gyűlésén elhangzott felszólalásáért: „Szóval, ha nem tetszett, amit Funar úr csinált egy bizonyos időszakban, akkor adják fel a megszámlálhatatlanul sok per ötletét”. Neki 92 szavazatból 47 jutott.
Szabadság (Kolozsvár)

Háromszáz kérvény a többnyelvű helységnévtáblákért Kolozsváron
A vártnál sokkal egyszerűbben iktatták csütörtökön a kolozsvári önkormányzatnál a Musai– Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai azt a 300 kérést, amelyben a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblák kihelyezésére szólítják fel a városvezetést.
Bethlendi András, a mozgalom aktivistája az iktatás során elmondta: szimbolikus jelentése van a 300-as számnak, ugyanis Kolozsvárért, Cluj-Napocáért és Klausenburgért is egyenként 100 kérést nyújtanak be.
Hogy a folyamat gyorsan és gördülékenyen haladjon, az önkormányzat négy alkalmazottját bízta meg az ügyintézés lebonyolításával. A segítőkészség a Musai–Muszáj csoport tagjait is kellemesen meglepte, ezért csütörtökön a csoport Facebook-oldalán köszönte meg a polgármesteri hivatal alkalmazottainak a segítséget.
A kolozsvári civilek többnyelvű helységnévtáblákért indított akciósorozata ezzel nem ért véget, a Musai–Muszáj ugyanis összesen legalább ezer kérést akar iktatni az önkormányzatnál, jövő héten pedig újabb villámcsődületet szerveznek a városban.
Két hét múlva ugyanakkor újabb nyilvános közvitára kerül sor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében.
A kért helységnévtáblákra ugyan még várni kell, de hamarosan mégis megjelenhet több nyelven Kolozsvár neve, ugyanis háromnyelvű feliratokkal pályázó cég nyerte meg a település bejárataihoz kihelyezendő városkapuk elkészítésére kiírt versenytárgyalást. A háromnyelvű helységnév mellett ugyanakkor öt nyelven olvasható az Isten hozott üdvözlő felirat is.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Az EMNP eláll attól, hogy pártként pereskedjék a kolozsvári helységnévtáblák ügyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) eláll attól a korábban bejelentett szándékától, hogy pártként pereskedjék a kolozsvári polgármesteri hivatallal a többnyelvű helységnévtáblák ügyében. A párt Kolozs megyei vezetői pénteken sajtótájékoztatón közölték, hogy a Minority Rights egyesület és a Musai-Muszáj civil csoport kezdeményezéseit támogatják, és a párt tagjai csak egyénileg csatlakoznak a többnyelvű helységnévtáblákért újraindítandó perhez. Soós Sándor, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a párt önkéntesei is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy több mint ezer kolozsvári kérvényezze hivatalosan a többnyelvű helységnévtáblát, csatlakozva a polgármesteri hivatal ellen indítandó perhez. Úgy vélte, a március 15-i ünnepi rendezvények jó alkalmat teremtenek arra, hogy önkénteseik további kérvényeket töltessenek ki a résztvevőkkel.
Korábban egy, a nyelvi jogokért küzdő hollandiai alapítvány alapfokon pert nyert a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű helységnévtáblák ügyében. A másodfokon ítélkező bíróság azonban úgy találta, hogy a hollandiai alapítvány nem jogosult a pereskedésre a kolozsvári magyarok nevében . Ezt követően jelentették be a holland alapítvány jogi képviselői, hogy az általuk bejegyzett Minority Rights egyesülettel indítják el újra a pereskedést. Arra kérték a politikai pártokat, hogy bízzák a civilekre a jogi küzdelmet. Ezzel egy időben azonban az EMNP is bejelentette, hogy megtette a pereskedést megelőző jogi lépéseket, most tehát ettől eltekint.
MTI
Erdély.ma

Többnyelvű helységnévtáblákkal „stoppoltak" civil aktivisták a Kolozsváron
A kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákért fellépő Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport felhívására csütörtök délután mintegy harmincan álltak ki stoppolni a kolozsvári városháza elé erdélyi és európai települések többnyelvű helységnévtábláival a kezükben.
A mindössze pár perces villámcsődület résztvevői ismételten a multikulturalitás és a többnyelvűség fontosságára kívánták felhívni a figyelmet, azáltal, hogy olyan települések példáját mutatták fel, ahol a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése nem ütközik a hatóságok elutasításába.
Akadt az alkalmi stopposok között olyan, aki a dél-tiroli Bolzano/Bozenbe akart utazni és sílécet is vitt magával, de olyan is, aki Brasov/Brassó/Kronstadt táblával vagy a Kolozsvár szomszédságában fekvő Vlaha/Magyarfenes táblájával a kezében integetett az elhaladó autósoknak. A civil kezdeményező csoport tagjai a csődület idején kérvényeket töltettek ki az érdeklődőkkel, amelyekben azt kérték Kolozsvár polgármesterétől, hogy a város bejárataihoz kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport azt követően indított látványos akciósorozatot a város többnyelvű helységnévtábláiért, hogy egy holland egyesület keresete nyomán a bíróság alapfokon kötelezte a várost a többnyelvű táblák kihelyezésére, a polgármesteri hivatal fellebbezése nyomán azonban a másodfokon ítélkező bíróság érvénytelenítette a határozatot, mert úgy találta: a holland egyesület nem pereskedhet a kolozsvári magyarok nevében.
A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.
MTI
Erdély.ma

„Megkerültek” a kolozsvári magyar állomásfőnökök
Magyar–román vasutas együttműködésnek köszönhetően sikerül emléket állítani az egykori magyar és német állomásfőnököknek Kolozsvárt.
A Román Állami Vasúttársaság (CFR) kincses városi regionális kirendeltsége tavaly májusban helyezett el márványtáblát a helyi pályaudvar épületének homlokzatára, felsorolva az egykori állomásfőnökök nevét és tevékenységük időszakát.
A gesztus szépséghibája volt azonban, hogy az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel a plaketten. A mulasztás jelentős felháborodást váltott ki magyar, sőt román körökben egyaránt.
Sokan azzal vádolták meg a CFR-t, hogy a magyar múlt eltörlése érdekében „felejtette ki” a második világháború lezárulta előtti állomásfőnökök nevét. A történtek miatt a valós kétnyelvűség megteremtéséért küzdő Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport februárban CKK (Cluj–Kolozsvár–Klausenburg) Intoleranciadíjat ítélt oda a CFR kolozsvári kirendeltsége vezetőségének.
A román államvasutak illetékesei azzal védekeztek, hogy nem álltak rendelkezésükre a szóban forgó adatok, mivel a társaság területi kirendeltségének levéltára a két világháború között megsemmisült. Mindenesetre a széles körű felháborodás hatására március elején eltávolították a kifogásolt plakettet, és a CFR kolozsvári területi igazgatósága a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) Debreceni Területi Igazgatóságához fordult a hiányzó adatok azonosítása érdekében.
A Krónika a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságától megtudta, hogy a vasúttársaság központi irattárában fellelhető, részleges adatok alapján nemrég megküldte az állomásfőnökök listáját a román vasútnak. Tájékoztatásuk szerint a MÁV archívumában elvégzett kutatás során az 1877–1879, az 1887–1919 és az 1941–44 közötti kolozsvári állomásfőnökök nevét és működésük évét sikerült kideríteni. Kérdésünkre ugyanakkor közölték azt is: az archívum a dokumentummásolatokat csak „díjtáblázatuk szerinti összegért” tudja átadni lapunknak.
Oana Brânzan, a CFR szóvivője csütörtökön írásban eljuttatott válaszában megerősítette a Krónikának, hogy megkapták a MÁV-tól igényelt adatokat. (Arra a kérdésünkre azonban nem kaptunk választ, hogy a magyar államvasutak ingyen vagy díjkötelesen bocsátotta-e rendelkezésre a névsort).
A Román Vasúttársaság illetékese hozzátette: a márványtáblán szereplő névsort kiegészítik, a plakettet pedig újra elhelyezik a kolozsvári pályaudvar épületén, amint beszerzik a helyi hatóságoktól a szükséges engedélyeket. „Az említett időszakban szolgálatot teljesítő állomásfőnökök neve a tábla újbóli kifüggesztése pillanatától válik nyilvánossá” – közölte Oana Brânzan, elhárítva lapunk kérését, miszerint bocsássák rendelkezésünkre a magyar és német fővasutasok nevét.
Egyébként a Kolozsváros.ro portál nemrég a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ifjúsági szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának közreműködésével – a MÁV-archívum, az Osztrák–Magyar Vasúttársaság és az Osztrák Országos Levéltár információi alapján – közzétett egy feltételezett állomásfőnök-névsort.
Ennek alapján 1870–1878 között Virányi István, 1880-tól Kugler Mihály, 1882–1888 között Egedy Lajos, 1889–90-ben Hauda Nándor, 1890–1893 között Krimszky Géza, 1893–1911 között Lósy Béla, 1912–1918 között Asztalos Sándor, míg az 1941 és 1943 közötti időszakban Elekes András irányította a kolozsvári pályaudvart.
Rostás Szabolcs |
Székelyhon.ro

Három nyelven stoppolták le a csendőrkocsit
A kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért harcoló Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport tegnap újabb villámcsődülettel rukkolt elő: délután a polgármesteri hivatal és a Béke tér közötti járdaszakaszon öt percen keresztül két- és háromnyelvű úti célokkal autóstoppoltak.
Nem túl sok sikerrel – tegyük hozzá –, hiszen csupán egy csendőrkocsi húzott félre, de miután nem került sor semmilyen incidensre, az sem vette fel őket. Egy szorgalmas rendőr viszont felírta magának a táblákon látható városneveket, hogy mi célból, azt (még) nem tudni. Az akció üzenete egyébként az: ha más hazai településeken (pl. Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Brassóban stb.), de sok külföldi nagyvárosban (Prága, Bozen, Kassa, Zára) is lehetséges a többnyelvű helységnévtáblák használata, akkor Kolozsvár sem maradhat ki a román és magyar, sőt német feliratozásból.
Szabadság (Kolozsvár)

Újrafogalmazza javaslatait az RMDSZ
A héten újrakezdett alkotmánymódosítási munkálatokról Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-szenátor, az alkotmánymódosító bizottság tagja elmondta: mivel tavaly a szövetség javaslatait is tartalmazó tervezet több pontját alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, újabb javaslatokat kell megfogalmazni.
A bizottság egy alkotmányjogászokból álló tudományos testülettel március 31-ig jelentést készít arra vonatkozóan, hogy a jelenleg alkotmányosnak ítélt és a Velencei Bizottság által elfogadott elvek milyen összképet nyújtanak az alkotmánytervezetről. A politikai alakulatok április 25-ig tehetik le módosító javaslataikat. (Krónika)
MÉG A DACIA-KÁRPÓTLÁSOKAT SEM RENDEZTÉK. A képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottsága ezen a héten tárgyalta azoknak az állampolgároknak a követeléseit orvosló törvénytervezetet, akik 1989 előtt a valamikori országos takarékpénztárba (CEC) helyeztek pénzt az akkor csak állami jóváhagyással megvásárolható Dacia személygépkocsira, és mivel ezt nem kapták meg, évekkel később átutalták letétjüket a Román Fejlesztési Bankba (BRD), ahonnan még mindig nem kapták vissza. A készülő jogszabály szerint a kártérítés összegét a letét létrehozásától 2013. december 31-ig számolják ki. Azok számára, akik nem tudták igazolni a betét létrehozását a takarékpénztárban, a kártérítést attól a pillanattól kezdve számítják, amikortól a pénzt átutalták a Román Fejlesztési Bankba. (RMDSZ-tájékoztató)
TÖBBNYELVŰ STOPPOLÁS KOLOZSVÁRON. A Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport felhívására csütörtök délután mintegy harmincan álltak ki stoppolni a kolozsvári városháza elé többnyelvű táblákkal. A villámcsődület résztvevői a multikulturalitás és a többnyelvűség fontosságára kívánták felhívni a figyelmet olyan példákkal, ahol a többnyelvű helységnévtáblákat a hatóságok nem utasítják el. Akadt az alkalmi stopposok között, aki a dél-tiroli Bolzano/Bozenbe akart utazni (sílécet is vitt magával), más a Braşov/Brassó/Kronstadt vagy a Vlaha/Magyarfenes táblával a kezében integetett az elhaladó autósoknak. A civil kezdeményező csoport tagjai a csődület idején kérvényeket töltettek ki az érdeklődőkkel, amelyekben azt kérték Kolozsvár polgármesterétől, hogy a város bejárataihoz kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák. (MTI)
SZÜLETÉSNAPI BÉLYEG A HÍRSZERZÉSNEK. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megalapításának 25. évfordulója alkalmából jubileumi bélyeget hoz forgalomba Hírszerzés a demokrácia szolgálatában felirattal a Román Posta filatéliai vállalata. A Romfilatelia szerint az RHSZ „a nemzeti igazságért és biztonságért küzd, és a jogállamiság, a román értékek védelmezője”. A bélyegből és kisívből álló 14,50 lej névértékű emlékkiadványon a szolgálat címerén és a román nemzeti színeken kívül a jubileumra utaló 25-ös szám bináris számrendszerben (11001-ként) jelenik meg, a bélyegre pedig egy kizárólag ultraibolya fényben látható nyolcszögű csillagot is nyomtattak, amely a hírszerzők jelvényére utal. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megvan az ezer kérvény a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport csütörtökön, április 9-én, reggel 8 óra 30 perctől kezdődően további hétszáz kérvényt fog iktatni Kolozsvár Polgármesteri Hivatalán, melyekben a kolozsváriak a háromnyelvű (román, magyar és német) helységnévtáblák kihelyezését kérik. 
A Musai-Muszáj csoport március 12-én már háromszáz kitöltött formanyomtatványt iktatott a Kolozsvár Polgármesteri Hivatalán, így a többnyelvű helységnévtáblák szükségességét már ezer kérvény támasztja alá. 
A Com'on Kolozsvár pályázatra a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport is benyújtotta projektjavaslatát. A város valós multikulturalizmusára és többnyelvűségére való figyelem felkeltését célzó projekre április 13-ig lehet szavazni,
Közlemény
Erdély.ma

Románok is kérik a többnyelvű táblákat
Nemcsak magyar ajkúak kérik a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését Kolozsváron, hanem a románoknak is igényük a multikulturalizmus megjelenítése – hívta fel a figyelmet a Musai-Muszáj akciócsoport egyik tagja, Bethlendi András. A többnyelvű helységnévtáblákért másfél hónapja lobbizó akciócsoport csütörtökön újabb kérvényeket, ezúttal hétszázat iktatott Kolozsvár polgármesteri hivatalában. Mint kiderült, a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblák kihelyezését igénylő kérvényeket nemcsak magyar ajkúak írták alá, hanem románok is. "Számtalan kolozsvári román is aláírta ezt a kérvényt, ez is azt mutatja, hogy nemcsak a magyar közösség igénye, hogy kölcsönösen elismerjük egymás kultúráját. A románok számára is fontos, hogy tudják, mellettük elégedett magyarok élnek" – mondta Bethlendi András.
Arra a kérdésre, hogy számszerűen hány román látta el kézjegyével a kérvényeket, az akciócsoport tagja elmondta, most nem tudták a sok dokumentum miatt összeszámolni, de a március 12-én leadott 300 kérvény esetében ez az arány több mint tíz százalékos volt.
"Ez nem azt jelenti, hogy a román ajkúaknak mindössze tíz százaléka támogatja ezt az ügyet, hanem azt, hogy mi elsősorban olyan helyeken gyűjtjük az aláírásokat, amelyeket nagyobb arányban látogatnak magyarok" – tette hozzá.
A magyarok tömegesen írnak alá
Bethlendi András tájékoztatása szerint egyáltalán nem kell a magyarokat győzködni arról, hogy lássák el kézjegyükkel a kérvényeket, az aláírásukat tömegesen ajánlják fel a kolozsváriak, és nemcsak ők. "Úgy néz ki, ma már az emberek bátran felvállalják a többnyelvűség igényét. Meg vagyok győződve, hogy ebből az ezer kérvényből ötezer is lehet, csak azon múlik, hogy mennyire van energiánk megszólítani az emberek az utcán" – tette hozzá az akciócsoport tagja.
Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumot nem csak kolozsváriak írhatják alá, hanem bárki, hiszen a nyelvi jogok a városon kívül élőket is megilletik. "Gondoljunk csak bele, egy fenesi gyakrabban látja az egynyelvű helységnévtáblát, mint egy Főtéren lakó kolozsvári" – magyarázta. Az akciócsoport bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal előbb-utóbb beadja a derekát, és kihelyezik a többnyelvű helységnévtáblákat. "A polgármesteri hivatal ki fogja helyezi a táblákat. Úgy gondolom, hogy a közösségi akció érv lehet a polgármester számára, amikor esetleg számon kérik a lépését" – tette hozzá Bethlendi András. Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk jövő héten, csak annyit árult el, hogy ma, azaz csütörtök este érdemes bekukkantani a Musai-Muszáj Facebook-oldalára, mert kiderülhet, hogy a polgármesteri hivatal támogat-e egy olyan projektet, amelynek célja az, hogy felmutassa az önkormányzat hibáit.
O. M.
maszo.ro

Com’on Cluj: első helyen a Musai-Muszáj csoport
A kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért harcoló Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport végzett az első helyen a Com’on Cluj pályázatán, amelyre, mint ismeretes, ifjúsági projektekkel nevezhettek be helyi, nemformális csoportok.
Az internetes szavazáson 437 projekt vetekedett a like-okért, közülük mintegy 100 volt magyar vonatkozású – legalábbis ennyi projektnek töltötték fel a cc.yourcluj.ro honlapra a magyar nyelvű leírását is. A pályázatok félmillió lejes, városházi alapokból történő összdíjazását a legtöbb szavazatot kapó 250 projekt között osztják szét; közöttük félszáz a magyar vonatkozású, így az első kettő is: a már említett Musai-Muszáj az utolsó pillanatokban előzte meg a Bogáncs Néptáncsoportosokat, akik a néptáncmozgalmat népszerűsítő flashmobok szervezésére kértek támogatást.
Szabadság (Kolozsvár)

Virágot annak, aki kiáll a kisebbségek jogaiért!
A román társadalom felé is gesztusértékű villámcsődületet szervezett csütörtökön a Musai-Muszáj akciócsoport: megkoszorúzták és virágokkal borították be a Kolozsvár Főterénél álló Memorandisták emlékművét.
Az akciócsoport koszorúját piros-fehér-zöld, valamint piros-sárga-kék színű szalagokkal kötötték át, amelyekre román és magyar nyelven írták fel, hogy Musai és Muszáj.
A Memorandisták emlékművét 1994-ben állították fel azoknak az erdélyi románoknak a tiszteletére, akiket 1894-ben a Mamorandum-perben börtönre ítéltek az Osztrák-magyar Monarchia idején. Az erdélyi románság vezetői egy memorandumban „a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték”.
A Memorandisták emlékműve az egyetlen, amelyet a kisebbségi jogok védelmezőinek tiszteletére állítottak Kolozsváron. A csütörtök délutáni villámcsődületen az egyik résztvevő a maszol.ro-nak elmondta, mintha 121 éve megállt volna az idő, ami a kisebbségi jogok rendezését illeti. És bár a memorandistáknak börtön járt, amiért kiálltak jogaikért, ma sem sokkal jobb a helyzet: bírsággal, perrel fenyegetik a hatóságok azokat, akik kétnyelvű táblákkal teszik láthatóvá a multikulturalizmust.
Arra a kérdésre, hogy a három hónapja tartó akciósorozat hatására érkezett-e pozitív visszajelzés a polgármesteri hivatal részéről a többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsoltban, Nagy Kinga, az akciócsoport egyik tagja csalódottságának adott hangot: „Nem látom, hogy valójában érdekelné a hivatalt, hogy érintené őket valamilyen szinten a kérésünk. De úgy gondolom, hogy a Com`ON Kolozsvár pályázat megnyerésével csak hatottunk rájuk, hiszen az, hogy miénk lett a legtámogatottabb projekt, azt mutatja, az embereket nagyon is érdekli, és nemcsak néhányan harcolunk a többnyelvűségét, hanem egy egész közösség”. 
Oborocea Mónika 
maszol.ro

Az RMDSZ-t nem hívták meg a külügyminisztérium kisebbségvédő konferenciájára
 a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), sem a romániai Kisebbségkutató Intézetet nem hívták meg arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csütörtökön szervez Kolozsváron a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményről, és a kisebbségvédelem román modelljéről. 
"Az RMDSZ az MTI híréből értesült a konferenciáról. Sem a szövetségi elnök, sem a politikai alelnök - aki a nemrég tartott RMDSZ-kongresszusig a szövetség külügyeiért felelt -, sem a főtitkár, sem a Kolozs megyei szervezet nem kapott meghívót a kolozsvári konferenciára" – mondta szerdán az MTI-nek Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. 
Kovács szerint a konferencia, amelyre Kolozsvárra várják Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét is, feltételezhetően csak a román külügyminisztérium "kirakatintézkedése".Elmondta, hogy ha nem hívták meg a őket, akkor, nem fognak a hátsó padba bekéredzkedni az eseményen. 
Az MTI-nek Horváth István, a Kolozsváron működő romániai Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy ők sem kaptak meghívást a konferenciára, és tudomása szerint az intézmény egyetlen kutatója sem. 
Közleményben jelezte viszont szerdán az eseményen való részvételi szándékát a Musai – Muszáj civil kezdeményező csoport, mely hónapok óta hétről hétre szervez villámcsődületeket azért, hogy helyezzenek ki többnyelvű városnévtáblákat Kolozsvár határaiba. A csoport idézte a keretegyezmény cikkelyét, mely szerint az aláíró felek törekednek arra, hogy azokban a körzetekben, ahol jelentős számban laknak kisebbségiek, ha megfelelő igény van rá, a kisebbség nyelvén is kiírják a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket.  A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport jelenléte »a megfelelő igényt« kívánja képviselni a konferencián” - írják a közleményen. 
Amint a román külügyminisztérium a múlt héten közölte a honlapján, a konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy az Európa Tanács húsz évvel ezelőtt fogadta el a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, amelyet Románia elsőként ratifikált. A tárca azt közölte, hogy a konferencián az akadémia, a kisebbségek képviselői és politikusok fognak előadást tartani a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelméről történelmi, jogi, szocio-kulturális szempontból, valamint a román modellről”. (mti)
Transindex.ro

Kisebbségvédelmi konferencia magyarok nélkül
Nem sikerült a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport aktivistáinak feltenniük a kérdéseiket a külügyminisztérium és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által szervezett kisebbségvédelmi nemzetközi konferencián, a felszólalók beszédei pedig sokak szerint nevetségesek voltak.
A konferencia tárgya a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény, és a kisebbségvédelem román modellje volt, ennek ellenére nem hívták meg az RMDSZ-t vagy más magyar szervezetet, és még csak a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetet sem. A résztevőket is szelektálták: újságírókat csak úgy engedtek be, ha sajtóigazolványukat jól látható helyre kitűzték, kisebb szóváltás után lapunk munkatársa is csak így léphetett be. A diákok sem hallgathatták meg a felszólalásokat, ha nem bizonyították, hogy egyetemisták.
Bár a kétnyelvűségért küzdő kolozsvári Musai-Muszáj csoport képviseltette magát a teremben, arra nem találtak alkalmat, hogy felszólaljanak. A rendezvény kiemelt vendége a Velencei Bizottság elnöke, Gianni Buquicchio volt, aki beszéde után elhagyta a termet, így nem szembesült a Musai-Muszáj kérdéseivel. A közönség soraiban egyébként látni lehetett Toró T. Tibort, az EMNP stratégiai aelnökét és Izsák Balázs SZNT-elnököt.
„Tulajdonképpen itt most azt ünnepelik, hogy Románia húsz éve nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményt, a közigazgatási átszervezéssel ismét a megszegésére készül, és tulajdonképpen erre senki nem figyel oda” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti tanács elnöke újságírói kérdésre. Hozzátette: a felszólalók nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy mi a valóság, de megpróbálták elkerülni annak a lehetőségét is, hogy kritika hangozzon el.
Külügyminiszter: az autonómia szegregál
Megnyitóbeszédében Ioan-Aurel Pop, a BBTE rektora több nyelven, köztük magyarul is üdvözölte a meghívottakat és résztvevőket, majd az ország kisebbségi jogokhoz való hozzáállásáról, az elmúlt huszonöt évről beszélt.
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke egyebek mellett arról beszélt, örömmel csatlakozik egy ilyen eseményhez, "ünneplendő az együttélés és egyetértés elmúlt húsz évét". Úgy fogalmazott, reméli, lesz alkalom megvitatni az ország előtt álló kihívásokat. Azt is mondta, Kolozsvár megannyi vallási, nyelvi, kulturális kisebbségnek ad otthont, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedig egyike a legsikeresebb példáknak, amelyeket felmutathat az ország a multikulturalitás felvállalásában.
A Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben – fogalmazott Gianni Buquicchio. Kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez.  Bogdan Aurescu külügyminiszter többek között arról beszélt, hogy Románia nemzetállamból multikulturálissá vált, ugyanakkor szólt arról is, hogy az autonómia szegregációhoz vezet, a kisebbség izolációjához. "A magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben" – jelentette ki.  Elmondta, hogy Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba. A modell nem tökéletes, szükség van folyamatos fejlesztésére, de jobb megoldást nyújt a kisebbségi kérdésre, mint más modellek - közölte Bogdan Aurescu.
Kellemetlen kérdések
Bethlendi András, a Musai-Muszáj csoport aktivistája maszol.ro-nak elmondta, két kérdést szerettek volna feltenni a Velencei Bizottság elnökének. Első körben arra voltak kíváncsiak, nem tartja-e ironikusnak, hogy éppen Kolozsváron ünnepelik a keretegyezmény huszadik évfordulóját, miközben az egyezményen belüli harmadik paragrafust, a többnyelvű tábla kihelyezését figyelmen kívül hagyják. A másik kérdés az lett volna, tudtára fogja-e adni a helyi hatóságoknak, hogy ezek a vállalások nem opcionálisak, valójában egy nemzetközi szerződést sértenek meg az egyezmény ignorálásával.
Az aktivistát az elhangzott beszédekről is kérdeztük. „A keretegyezményről készült jelentések, amelyekből Gianni Buquicchio valószínűleg informálódik, nem feltétlenül állják meg a helyüket, sokkal pozitívabb képet adnak a romániai valóságról, mint amit a mindennapokban tapasztalhatunk. Romániában valóban sok törvény van, amit elfogadtak, de ezeket nem ültetik gyakorlatba” – fogalmazott.
Jó kérdések, rossz válaszok
Sajtótájékoztatóján Bogdan Aurescu külügyminiszter az RMDSZ hiányát firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, a magyar, a német, a török kisebbségnek számos képviselője megjelent, másokkal együtt. A kérdést többen megismételték, de a korábbinál bővebb választ végül nem kaptak – bár azt még hozzátette, a romániai kisebbségi modellt elismerik Európában.
A marosvásárhelyi utcanévtáblák ügye kapcsán azt mondta, minden egyes problémát külön kell megvizsgálni, és a húsz százalékos kisebbségi küszöbre hivatkozott, annak ellenére, hogy ez az említett város esetén nem releváns.
Kustán Magyari Attila 
maszol.ro

Röhejes kisebbségvédelem
Caragialéhoz méltóan röhejesre sikerült a tegnap Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi konferencia. Az Európa Tanács húsz évvel ezelőtt elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményét, annak romániai alkalmazását ünnepelték, a példaértékű román modellt méltatták úgy, hogy az érintettek – köztük a legszámosabb romániai magyarság – képviselői sem meghívót, sem szót nem kaptak a rendezvényen.
Bizarr volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorának lelkendezése a megvalósult multikulturalizmusról, miközben magyar vagy német felirat alig tükrözi intézményében e sokszínűséget, de a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak a lelkesedése is, akiben fel sem merült, hogy netán meghallgathatná az érintettek véleményét. Díszdoktori kitüntetéssel való „lekenyerezését” megelőzően ecsetelte, mily példaértékű a román modell, a román hatóságok mennyire figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására.
Ha csak picit is tájékozódik, szembesülhetett volna azzal, hogy még látogatása helyszínén, Kolozsváron sincsenek kétnyelvű táblák, de csak pillantást kellett volna vetnie az elmúlt napok sajtójára, s látta volna, mily példaértékűen büntetik Marosvásárhelyen azokat, akik utcájuk nevét magyarul is ki merik írni. A hazugság-csúcs azonban Bogdan Aurescu külügyminiszter volt, aki egyenesen károsnak nevezte az autonómiát, amely szétválaszt és nem összeköt, pedig – mint fogalmazott – „a kisebbségeknek integrálódniuk kell abba a többségi társadalomba, amelyben élnek”. És jellemző módon a kisebbségvédelem eme jeles román ünnepén a nagy-nagy tolerancia jegyében nem volt kíváncsi senki sem a Musai-Muszály mozgalom képviselőjének, sem az SZNT elnökének mondandójára. Az RMDSZ pedig sértődötten távol maradt, meg sem kísérelve a magas rangú vendéget a valósággal szembesíteni. Nagy luxus ez az érzékenység egy magát magyar érdekvédelmi szövetségnek tartó szervezettől, nem?
Pár napja Klaus Johannis államelnök leveléből gyomlálták ki azt a passzust, mely arról szólt, lenne még bőven tennivalója Romániának a kisebbségvédelmet illetően, tegnap Kolozsváron dicsőítették azt a keretegyezményt, melynek előírásait – mint Izsák Balázs is megfogalmazta – szinte naponta megsértik. Mintha a kirakatpolitizálás, az öntömjénezés semmissé tehetné a nem többséghez tartozó nemzeti közösségek elégedetlenségét. Ismét bebizonyosodott, nem gyógyítanák, elfödik inkább a bajt, abban a reményben, eltűnünk, beolvadunk. E siralmasan röhejes konferencia is igazolja, tulajdonképpen ez a cél, ez lenne a példaértékű román kisebbségvédelem igazi sikere.
Agyonbürokratizált szervezeti életünkben tényleg nem lenne lehetőség arra, hogy hitelesen tájékoztassuk gondjainkról a világot? Mert hiába nevetünk az ilyen kirakatrendezvényeken, végül arcunkra fagyhat a mosoly.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pereskedésre szólítja a kolozsváriakat a Muszáj
A többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért indított perbe való belépésre szólítja fel a kincses város lakosait a Musai-Muszáj kezdeményező csoport.
Amint arról írtunk, a civilek februárban indították útjára az 1000 per tavasza nevű akciósorozatot, amiből egy hónap van hátra. Ezalatt a kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minél több lakosa csatlakozzon hozzájuk.
Az eljárást a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights jogvédő egyesület kezdeményezte azt követően, hogy a táblabíróság elutasította az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány korábbi keresetét azzal az indokkal, hogy a Hollandiában bejegyzett alapítványnak nincs joga Romániában pereskedni.
Szőcs Izabella, az alapítvány jogi képviselője kiemelte, a felperesként való csatlakozás nem kerül pénzbe, és jogi következményei sincsenek az aláíróra nézve. „Ugyanakkor ez most a leghatékonyabb módja annak, hogy bárki hozzájáruljon a többnyelvű városnévtáblák kihelyezéséhez. Az ügyhöz történő felperesként való csatlakozás azért kiemelten fontos, mert így a bíróság meggyőződhet az ügy példátlan mértékű közösségi támogatottságáról” – írják.
Krónika (Kolozsvár)

Átalakulóban az erdélyi magyar civil szervezetek világa?
Erdélyi magyar társadalomkutatók szerint átalakulás előtt áll az erdélyi magyar civil szervezetek világa, amely korábban elsősorban kulturális szolgáltató jelleget töltött be (például rendezvények szervezésében), újabban viszont politikai mozgósító szerepet is vállal - ez derült ki egy szerda esti kolozsvári könyvbemutatón. A megállapítások Bodó Barna erdélyi politológus Civil szerepek – civil szereplők című könyvének a bemutatóján hangzottak el szerda este a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében. A szerző - aki éveken át volt a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének az elnöke – úgy vélte, a verespataki aranybánya-nyitás elleni tiltakozások ébresztették társadalmi felelőssége tudatára az erdélyi civil szférát. Megjegyezte, a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófát még szó nélkül hagyták az erdélyi civilek.
Bodó Barna úgy látta, az erdélyi magyar civil szereplők megelégelték, hogy a romániai magyarság számára leosztott kormányzati pénzforrások fölött rendelkező RMDSZ ossza le számukra a szerepeket is. Ezért a megszokott kulturális szolgáltató civil szervezetek mellett olyan mozgalmak is szerveződtek, amelyek immár saját politikai üzeneteket fogalmaznak meg. Példaként a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákért látványos akciókat szervező Musai-Muszáj kezdeményező csoportot vagy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblákért fellépő Civil Elkötelezettség Mozgalmat említette. A könyvet bemutató Bakk Miklós politológus is úgy látta, hogy az RMDSZ által megjelenített kisebbségi képviseleti mód eddig demobilizáló hatással volt a magyar civilekre, de a civil politikai mozgalmak megjelenése új korszak kezdetét jelzi. Bakk Miklós a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is a nagy befolyással rendelkező civil mozgalmak közé sorolta. A politológus amiatt is fontosnak és sajátosnak tartotta az erdélyi magyar civil szféra helyzetét, mert szerinte a nemzetépítő feladatokat a Magyarország határain kívül rekedt magyar közösség számára a civil szférának kell ellátnia.
MTI
maszol.ro

Emberi puzzle a többnyelvűségért
A Musai-Muszáj mozgalom újabb villámcsődületet szervezett tegnap délután Kolozsvár főterén.
A többnyelvű várostábláért, valamint a város multikulturalitásáért folytatott harcáról ismert csoport ezúttal emberekből próbálta kirakni Kolozsvár nevét három nyelven: románul, magyarul és németül. A résztvevők valamelyik nemzet zászlójának megfelelő színű pólót viselve feküdtek a földre, egyénileg vagy párban betűket formálva. Az egybegyűlteket a zuhogó eső sem riasztotta el: esőkabátokkal, szemeteszsákokkal, esernyőkkel küzdöttek a cél eléréséért. Az eredeti elgondolás szerint a város nevének mindhárom nyelven egyszerre kellett volna megjelennie, az emberhiány miatt azonban csak rendre sikerült megalkotni a szavakat. A Musai-Muszáj közösség szinte minden csütörtökön szervez hasonló multi- és interkulturalitást támogató eseményeket, fő céljuk pedig, hogy a város minden bejáratánál a román Cluj-Napoca felirat mellett magyarul és németül is olvasható legyen a kincses város neve.
(Berekméri Gabriella)
Szabadság (Kolozsvár)