Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke reális esélyt lát arra, hogy az MPE és a szervezettel megállapodott Magyar Polgári Szövetség területi szervezetei összegyűjtsék a független EP-jelölt állításához szükséges százezer aláírást. Csuzi ugyanakkor közölte, még várnak arra, hogy az RMDSZ operatív tanácsának jelöltlistáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) listájával egyesítsék. „Ha azonban ez nem történik meg, akkor független jelöltet indítunk. Nyitott listánkon egyelőre Tőkés László, Hantz Péter, Kovács Lehel és Szilágyi Zsolt neve szerepel” – fejtette ki az MPE elnöke. Hantz és Kovács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai már korábban közölték, nem vállalnak politikai tisztséget, Tőkés László püspök ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy induljon az EP-választásokon. A Bihar megyei MPE nemrég megállapodást írt alá a Magyar Polgári Szövetség Maros, Szatmár, Szilágy, Máramaros megyei, valamint a sepsiszéki, orbaiszéki, csíkszéki és kézdiszéki szervezeteivel. /Gergely Gizella: Közös aláírásgyűjtés az EP-jelöltért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá a városi önkormányzat ezt kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Tavaly szintén előálltak az ötlettel, akkor országos szinten szerették volna elérni, hogy a többségében magyarok lakta településeken szabad nap legyen március idusán. Akciójuk nem járt sikerrel, kiderült, a helyi tanácsoknak joguk van erről dönteni, ezért idén Gazda Zoltán elnök a sepsiszentgyörgyi testületet kérte fel, hozzon határozatot erről. /(-kas): Március 15. munkaszüneti nap? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Mintegy húszezer, Tőkés László európai parlamenti képviselői jelöltségét támogató aláírást gyűjtöttek eddig a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetei. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke elégedett az eddigi munkával, mint elmondta, céljuk korábban tizennyolcezer aláírás összegyűjtése volt. A legtöbbet, mintegy hétezer aláírást, az erdővidéki szervezet gyűjtötte. /K. A. : A tervezettnél több aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Pozitív kampányt folytat majd az RMDSZ a felfüggesztett államfő menesztéséről szóló népszavazás előtt, döntött április 25-én a Szövetségi Állandó Tanács, ugyanakkor leszögezte: nem támogatja Traian Basescut. Basescu koncepcióját „demokráciaellenesnek és köztársaságellenesnek tartjuk” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem mozgósítani kívánjuk a magyar közösséget, hanem tájékoztatni, tette hozzá. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete javasolni fogja az MPSZ vezetőségének, szavazótáborával támogassa Basescut a népszavazáson. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet elnöke hozzátette, javasolni fogja a Demokrata Pártnak egy Basescut támogató együttműködés kialakítását. /Mihály László: Nem diktál az RMDSZ, csak sugall. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete nem folytat kampányt Traian Basescuért, csupán felhívja a választóit és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a május 19-i referendumon, és szavazzanak a leváltás ellen. /Emberközeli kampányt ígér az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Jobb elnöki alternatíva hiányában Traian Basescu támogatására hívta fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezete a romániai magyar választókat. A gyergyószéki szervezet ezzel társult a szervezet sepsiszéki fiókja által kiadott felhíváshoz. Közleményében a gyergyószékiek elítélik az RMDSZ-t, amiért “a posztkommunista Szociáldemokrata Párt, a volt szekusok vezette Konzervatív Párt, illetve a Nagy-Románia Párt oldalán áll” a május 19-i népszavazáson. A gyergyószéki MPSZ felszólítja a választókat, hogy szavazzanak nemmel Basescu lemondatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége elégedetlen, mivel Traian Basescu államelnök nem köszönte meg nekik a referendum kampányában nyújtott támogatást, jelentette ki Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. /Elégedetlen az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Eva Maria Barki arra biztatta a székelyeket: ne várják az Európai Unió (EU) segítségét az autonómia megszerzésében, hanem küzdjenek maguk érte. A magyar származású, Ausztriában élő ügyvéd, akit 1994-ben „nemkívánatos személynek” nyilvánítottak Romániában, május 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) helyi szervezetének fórumán, amelynek fő témája a székelyföldi autonómia kérdése volt. Barki beszédében az EU-ban létező különféle autonómiaformákról beszélt, illetve arról, mennyire fontos megőrizni a magyarok identitását és egységét. Úgy vélte, a székelységnek minél több megmozdulást kell szerveznie, és petíciókat kell küldenie a különféle intézményeknek. Az ügyvéd fontosnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett referendumot az autonómia kérdésében. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arról beszélt, hogyan lehetne hasznosítani a nem hivatalos népszavazás eredményeit. Az SZNT szerint tavaly decembertől mostanáig Kovászna, Hargita és Maros megye 170 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgára Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt. Az igennel szavazók az urnák elé járulók 99 százalékát teszik ki. /Barki: Autonómiát a székelyeknek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, miután a hatóságok még az általuk kért „minimumot“ – vagyis Székelyföld területi autonómiáját sem támogatták –, az MPSZ változtatni fog „mérsékelt“ politikáján, és sokkal szélesebb körű önrendelkezést fog kérni. Gazda szerint az ENSZ statútuma szerint is bármely népnek joga van az önrendelkezésre. /Bekeményít az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) július közepéig összegyűjti a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséhez szükséges támogató aláírásokat. Az MPSZ bővített vezetősége május 11-én eldöntötte, amennyiben július közepéig nem gyűl össze a szükséges számú aláírás, a vezetőség, Szász Jenő elnökkel az élen, lemond. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, nemcsak Bukarestből hiányoznak aláírások, hanem további öt megyéből, de az utóbbi hetekben történt mozgósítás során bebizonyosodott, hogy össze lehet gyűjteni a hiányzó szavazatokat. Az MPSZ 2005. november közepén kezdte meg az aláírásgyűjtést az alakulat pártként való bejegyeztetése érdekében. /Bizakodó az MPSZ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége feljelentést tett az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácsnál a Konzervatív Párt (PC) elnökének, Dan Voiculescunak azon kijelentéseit illetően, hogy a romániai magyarok kötelesek megtanulni a román nyelvet. /Az MPSZ feljelentette Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete üdvözli Traian Basescu kijelentését, miszerint a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke elmondta: „a nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében tartózkodó Traian Basescu belépett a valóság birodalmába, és meggyőződött arról, amit az MPSZ már évek óta hangoztat, hogy rendszerváltozásra van szükség a román nyelv magyaroknak való oktatásában. ” A sepsiszéki MPSZ elnöke emlékeztetett: az MPSZ feljelentést tett a román nyelv oktatásának ügyében a Diszkriminációellenes Tanácsánál, ám egyelőre nem kaptak választ. /Az MPSZ üdvözli az elnök kijelentését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Az MPSZ sepsiszéki szervezetének vezetősége szerint a parlamenti választásokra új magyar szervezetet kell létrehozni, amelynek listáján az összes magyar szervezet képviselői indulhatnak. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kijelentette, bár most nem sikerült megegyezésre jutnia az EP-választások kapcsán az RMDSZ-nek és a Tőkés László püspököt támogató civil szervezeteknek, a tárgyalásokat folytatni kell, mivel a magyar közösségnek „rendszerváltásra” és demokráciára van szüksége. Gazda az együttműködést úgy tudja elképzelni, ha az RMDSZ és a bejegyzésre kerülő Magyar Civil Párt létrehozna egy szervezetet, amely indulna a parlamenti választásokon. Az MPSZ sepsiszéki szervezete írásban fogja felkérni Sógor Csabát, hogy kezdeményezze az Európai Tanács 1201-es javaslata 11. cikkelyének belefoglalását a kisebbségi törvénytervezetbe, illetve javasolja Frunda György szenátornak, kezdje meg az eljárásokat annak érdekében, hogy a magyar nyelvet elismerjék második hivatalos nyelvként Romániában. Gazda Zoltán kijelentette, az Európai Tanács 1993-ban kelt említett javaslata előírja,, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van autonóm hatóságokra vagy speciális statútumra azokban a régiókban, ahol többségben vannak és történelmi múlttal rendelkeznek. /A sepsiszéki MPSZ javaslata: új magyar szervezetet kell létrehozni a parlamenti választásokra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Ünnepélyes keretek között ismerték el szeptember 19-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelmét. Az Árpád fejedelem díjat Fodor Imre, az SZNT elnöke vette át Gubcsi Lajostól, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnökétől, aki beszélt az Árpád fejedelem díjról, annak hátteréről és jelentőségéről. Mint mondta, ,,egy büszke nép nem tűri, hogy elvegyék a történelmét”, utalt az eddigi kitüntetettekre, akik ,,a magyar nemzet gerincei”. Művészek mellett idén Orbán Viktornak is átadták. Ötven elismerésből tizenhármat Erdélybe hoztak. Miután Fodor Imre, az SZNT elnöke átvette az Árpád fejedelem-díjat, kijelentette: az SZNT felvállalta, hogy megoldódjon az erdélyi kérdés, az autonómia. Ha ez nem sikerül, a szászok sorsára jutunk – figyelmeztetett. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke végül megjegyezte, megelőlegezett ez a díj, mert az SZNT akkor fogja megérdemelni, amikor Gubcsi Lajos ,,székely autonóm földre fog lépni, de hisszük, ez be is fog következni”. /Mózes László: Árpád fejedelem díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Több ezer, Tőkés László püspök életéről szóló DVD-t osztanak ki az erdélyi településeken az EP-kampány során. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette: mivel Tőkés László független EP-képviselő jelöltnek nem lesz lehetősége a kampány során minden magyarok lakta erdélyi településre eljutni, kampánystábja úgy döntött, DVD-t fog szétosztani, amelyen egy 15–20 perces film mutatja be a püspök életét. /DVD-ék Tőkés László életéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Túlkapásnak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, hogy a Kovászna megyei rendőrség a műszaki engedély kiadása előtt meg akarja vizsgálni a Székelyföld határát jelző tábla tartalmát is. „Fenyegető hangú nyilatkozatával Laurentiu Todoran rendőrparancsnok túllépte a hatáskörét” – jelentette ki Benedek Barna, a sepsiszéki MPSZ megbízott alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége felkérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, kezdjen vizsgálatot a Nagy-Románia Párt azon kezdeményezése ellen, hogy az anyaországba távozó magyaroknak 1000 eurós “jutalmat” adjanak. A Nagy-Románia Párt benyújtott a parlamenthez egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy azok a magyarok, akik nem ismerik el a román nemzeti, egységes államot, távozzanak az anyaországba, és ezért 1000 eurós jutalomban részesüljenek. /Fejpénz magyarokért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

Választ kapott a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete az Országos Diszkriminációellenes Bizottságtól (ODB) június végi beadványára. Azt kérték a testülettől, vizsgálja ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték azt is, igazságtalannak találják, hogy a ,,kisebbségi” diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és történelmet, és a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Ugyanakkor kérték, a testületet elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a ,,kisebbségek” diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Diszkriminatív-e a román nyelv oktatása? (Kivizsgálják az MPSZ kérését). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Új magyar érdekvédelmi szervezetet vagy pártot kellene bejegyeztetni a jövő évi parlamenti választásokra – javasolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán, a szervezet elnöke elmondta, annyira mélyek az ellentétek és mások a programba foglalt prioritások, hogy elképzelhetetlennek tartja: képviselőik RMDSZ-listán induljanak vagy fordítva. „Mivel választási szövetség esetén a magyarság számára elérhetetlen 8 százalékra emelkedne a parlamenti bejutási küszöb, ezért az a megoldás körvonalazódik, hogy egy harmadik szervezetet jegyeztessünk be, amelynek a listáján a helyhatósági választásokon elért eredmények függvényében szerepelnének a jelöltjeink” – javasolta Gazda. A sepsiszéki elképzelés szerint az önkormányzati választásokon egymással mérkőznének meg a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt és az RMDSZ. Azokon a településeken, ahol a lakosság nemzetiségi összetétele miatt bizonytalan lehet a magyar polgármester győzelme, egyezmény megkötését javasolják, ez alapján előválasztásokat szerveznek, és a vesztes támogatja a győztes jelöltet. Gazda szerint ugyan a két szervezet csúcsvezetőségének kell elsősorban megegyeznie, de a helyi szervezetek jó példával járhatnak elöl. Ezért az MPSZ sepsiszéki elnöke találkozóra hívta Albert Álmost, az RMDSZ sepsiszéki elnökét. Albert nem zárkózott el a tárgyalások elől. /Kovács Zsolt: Új pártot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Tőkés László független európai parlamenti képviselő europarlamenti képviselői irodát nyit Sepsiszentgyörgyön is, abban az épületben, ahol az MPSZ és az SZNT helyi szervezetei működnek. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke sajtótájékoztatón kijelentette, Tőkés legkésőbb jövő év elején europarlamenti képviselői irodát nyit Sepsiszentgyörgyön. Tőkés László Nagyváradon is nyit európai parlamenti képviselői irodát. /Tőkés László képviselői irodát nyit Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A Bukaresti Törvényszék csütörtökön január 10-ére halasztotta a döntést a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a halasztás az RMDSZ kérésének eredménye is lehet, amelyben a szövetség az MPP statútumának elemzését kérte. /Újra az RMDSZ a bűnbak? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Nem tudtak még közös nevezőre jutni a Tőkés Lászlót püspököt támogató szervezetek abban, milyen formában folytatják idén az együttműködést. Az ellenzék egy része azt szeretné, ha a bejegyzésre kerülő Magyar Polgári Párt élén Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester helyett Tőkés László állna, közölte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Ez a javaslat a hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – legutóbbi decemberi egyeztető tárgyalásán is elhangzott, többek között éppen a Szász vezette MPSZ sepsiszéki szervezete részéről. Ennél jóval burkoltabban „üzent Szász Jenőnek” múlt év végén Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, aki Tőkés Lászlóval együtt tartott bukaresti sajtótájékoztatóján többször hangoztatta: „Tőkés pártját” képviseli a román parlamentben. „Ha a megszületendő Magyar Polgári Párt nem kívánja a püspök által képviselt értékrendet maradéktalanul magáévá tenni, akkor meglepetésben részesül a helyhatósági választásokon” – magyarázta Toró. A decemberi egyeztető tárgyaláson Toró egy másik forgatókönyvet is javasolt: a Tőkés László elnökölte EMNT, nem pedig az MPP lenne az a politikai erő, amely integrálná a „nemzeti-polgári oldalt”. Ezt a javaslatot azonban az MPSZ nem véli szerencsésnek. „Nem tartjuk igazán jónak Toró felvetését, mert ha az EMNT nem tudta önmagát alaposan megszervezni ennyi év alatt, akkor hogyan tudná a hat támogató szervezetet egy kalap alá venni. Nem bízunk annyira az EMNT erejében, hogy ezt a feladatkört be tudná tölteni” – mondta Gazda Zoltán. Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt szerint még korai a találgatás arról, ki legyen majd az MPP vezetője. Egyben nehezményezi, hogy még nem ismeri a polgári párt programját és alapszabályzatát. A Tőkést támogató hat szervezet decemberi tárgyalásán Szász Jenő nem vett részt. /Cseke Péter Tamás: Megosztott az RMDSZ politikai ellenzéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete úgy véli, Tőkés László a legmegfelelőbb személy, aki a bejegyeztetés alatt álló Magyar Polgári Pártot (MPP) vezethetné, jelentette ki Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Tőkés azért lenne megfelelő személy, mivel van hitele, és egyesíteni tudja a hat szervezetet, amelyek támogatták az EP-választások kampányában. „Ez nem jelenti azt, hogy Szász Jenő személye nem elfogadható, de úgy véljük, a püspök úr jobban össze tudná fogni az őt támogató hat szervezetet, és biztosítani fogja a lehetőséget mindegyik szervezet számára, hogy képviselői részt vegyenek az idei választásokon” – fejtette ki Gazda. /Tőkés Lászlót javasolják az MPP élére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ ellenzékeként meghatározó csoportosuláson belül is megkezdődtek a hatalmi harcok. Az MPSZ sepsiszéki szervezete szerint a majdani Magyar Polgári Pártot Tőkés Lászlónak kellene vezetni, Szász Jenő jóval megosztóbbnak bizonyul, kompromisszum-képtelensége miatt a bihariak kiléptek az MPSZ-ből. Azonban Tőkés László is ellentmondást nem tűrő személyiség, ami továbbra sem kedvez annak, hogy valóban mindenki mögé álljon. Lehet, hogy a megoldás egy harmadik személy lenne, aki életképes, koherens programot fogalmaz meg. Ezzel ugyanis egyelőre adós maradt. /Balogh Levente: Alternatívák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bizonyos feltételek mellett támogatja a Hargita és a Kovászna megyei románok parlamenti képviseletét biztosító törvényt, és azt szeretné, ha a többségi román területeken élő kisebbségek is hivatalból képviselve lennének a parlamentben – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, hozzáfűzve: ellenkező esetben diszkriminációról van szó, az esélyegyenlőséget biztosító állampolgári jog eltiprásáról. Petre Strachinaru, a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselője az év elején bejelentette: a szenátus elfogadta a múlt év végén a Hargita és Kovászna megyei románok parlamenti képviseletére vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet szerint a két megyében kisebbségben élő románok hivatalból parlamenti képviseletet szereznének. A törvény benyújtói úgy értékelték, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése csökkentené a székelyföldi románok parlamenti képviseletének esélyeit, és ezért nekik hivatalból meg kellene adni ezeket a jogokat. /Feltétellel támogatott törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Valamennyi, többségében románok lakta megyében élő nemzeti kisebbség hivatalból parlamenti képviselethez kellene hogy jusson – ezzel a feltétellel támogatja az MPSZ sepsiszéki szervezete Petre Stachinaru javaslatát. A törvénytervezet szerint a két székely megye románságának hivatalból járna a parlamenti képviselet, javaslatát a szenátus már el is fogadta. Gazda Zoltán szerint a román politikus terve súlyos diszkrimináció, az állampolgárok egyenlő jogainak durva megsértése, és alkotmányellenes. /K. Zs. : MPSZ: méltányos képviseletet kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Január 29-én hoz ítéletet a törvényszék a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette: amennyiben nem tárgyalják érdemben az MPSZ pártbejegyzési kérelmét, a törvényszék épülete előtt fognak tüntetni. Gazda szerint ígéretet kaptak az RMDSZ-től, hogy nem fellebbeznek. /Mihály László: Ma párttá alakulhat az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.

A Sepsireform Egyesület /Sepsiszentgyörgy/ 2001-ben alakult meg, tevékenységi területe: jog, emberjog és kisebbségvédelem. Fő tevékenységének a magyar nemzeti közösség jogvédelmét tekinti, Sepsiszentgyörgy s a környező települések polgárainak jogvédelmében is síkra száll. Indulásától jogi és anyagi hátteret nyújtott a Székely Nemzeti Tanácsnak. A Magyar Polgári Szövetség rendezvényeit finanszírozta, fórumokat, találkozókat, megemlékezéseket, illetve a Wass Albert-díj évenkénti átadási ünnepségét szervezte. Az anyagi fedezetet pályázatokból, támogatásokból teremti elő. A szervezet elnöke Gazda Zoltán, aki az MPSZ sepsiszéki szervezetének is vezetője. /Sepsireform Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./