Tiszteletbeli elnök lett Kövér László (Országos tanácsot tartott az MPP)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánymódosítást akar, erdélyi nemzeti konzultációt indít az MPP
A Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak érvényesítését és a Székelyföld mint sajátos státusú önkormányzati régió elismerését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt, amely több határozatot is elfogadott szombaton Marosvásárhelyen az Országos Önkormányzati Tanácsülésén (OÖT).
A 198 fős testület – az OÖT tagja minden helyi, illetve megyei tanácsos, polgármester és alpolgármester – előtt Biró Zsolt pártelnök, parlamenti képviselő a nagy román egyesülés centenáriumának közeledtével éberségre szólította hallgatóságát, hangsúlyozva a polgári párt által kezdeményezett erdélyi magyar nemzeti konzultáció fontosságát.
„A konzultációt két irányba tervezzük: egyrészt a politikai szereplőkkel (az erdélyi magyar politikai pártokkal), illetve az autonómia kérdését felvállaló civil szervezetekkel, (nemzeti tanácsokkal) folytatnánk le, ez szervesen illeszkedik eddigi konszenzuskereső politikánkhoz (nem hiába választottuk idei kongresszusunk mottójául a „Párbeszéd pártján!” jelmondatot); másrészt az erdélyi polgárokat megcélozva folytatnánk a konzultációt. Az erdélyi magyar nemzeti konzultáció célja felmérni száz évvel az első világháborút követően (avagy 100 évvel a Gyulafehérvári nyilatkozatot követően), illetve negyed századdal a Kolozsvári nyilatkozat után, hol tartunk annak a hárompillérű tervnek a megvalósítása terén, ami meggyőződésünk szerint ma számunkra a szülőföldünkön, magyarként való megmaradásunkat garantálhatja” – fogalmazott Biró Zsolt.
A politikus hozzátette, ez a hármas csomag az alkotmánymódosításban, Székelyföldön a területi autonómia biztosításában, Székelyföldön kívül pedig a kulturális autonómia biztosításában ölt testet. Mindezek szellemében az MPP Országos Önkormányzati Tanácsülésén határozatot fogadtak el a Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak érvényesítése érdekében. Ez egy ötpontos alkotmánymódosító javaslatot is tartalmaz: többek között az áll benne, hogy Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együttélő őshonos nemzeti közösségeknek, illetve a romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak.
Az OÖT-ön szintén határozatban foglaltak állást Székelyföld autonómiája kérdésében. Ebben kezdeményezik, hogy Románia a regionális reformfolyamat keretében (a közigazgatási reform során) ismerje el Székelyföldet, mint sajátos státusú önkormányzati régiót, amely a többi régióhoz hasonlóan saját politikai-közigazgatási önkormányzattal rendelkezik, ugyanazon hatáskörök alapján, ugyanakkor azonban többlet hatásköröket is kap, sajátos kulturális-nyelvi karaktere és életmódja védelme érdekében.
Az MPP az őshonos európai közösségek jogainak védelmében indított polgári kezdeményezés tárgyában is határozatot fogadott el: ebben reményüket fejezik ki, hogy az aláírásgyűjtés feltételeinek teljesítését követően az Európai Bizottság támogatni fogja a jogalkotási folyamat megvalósítását, ezért arra kérnek mindenkit, hogy aláírásával támogassa a Minority SafePack polgári kezdeményezést. A közelgő magyarországi választások kapcsán hozott határozatukban a polgári párt képviselői szükségesnek tartják a Kárpát-medencei magyarság lelki, szellemi és anyagi erőforrásainak összpontosítására irányuló nemzeti integráció politikájának folytatását. kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag