Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. február 16.
Biró Zsolt csak jön-megy
Mint arról beszámoltunk, a másfél éves szünet után összeült Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) február 12-i budapesti tanácskozásán sem az egyik alapítónak számító Magyar Polgári Párt, sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ nem vett részt. Előbbi most jobbról előzne, utóbbi meg csak lapít.
Bíró Zsolt MPP-elnök a tanácskozás házigazdájának, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának írt egy kínosan mentegetőző levelet, amiben azt állította, hogy azért nincs jelen az ülésen, mert pártja nem kapott meghívást. A Tőkés László KMAT-elnök által szignált meghívó minden tagszervezetnek és meghívottnak kiment, beleértve az MPP-t, Biró nem is írhatta volna meg a levelét, ha nem tudott volna a tanácskozásról.
A közvélemény ugyanakkor már tisztában van az MPP hintapolitikájával és ügyeskedéseivel, hiszen a párt hol a nemzeti-polgári oldalon tetszeleg, hol az RMDSZ-szel köt többé-kevésbé nyilvános paktumokat. A minipárt előző elnöke, Szász Jenő legutóbb az RMDSZ-re való voksolásra biztatta az erdélyi magyarokat, utóda viszont a 2012-es romániai választások után olykor-olykor kritikus hangokat ütött meg a Bukarestben mindenhez csak statisztáló szövetséggel szemben. Az idei választások előtt pedig ismét Kelemen Hunorral paktumozgat Biró Zsolt, miközben folyton Budapesten kopogtat a magyar kormánypártok ajtain. Birónak szokásává vált, hogy a különféle nemzetpolitikai események előtt vagy után próbál külön tárgyalni magyarországi politikusokkal és külön médiaszereplést kieszközölni a társaságukban. Legutóbb a KMAT-ülésen találkozhatott volna például Szili Katalinnal, ha megjelent volna az autonómiaküzdelem állásáról szóló tanácskozáson, ám ő külön találkozót kért másnap a határon túli magyar közösségek autonómiaügyeinek koordinálására felkért miniszterelnöki megbízottal.
Az MPP egy vasárnap keltezett közleményben számolt be a Biró és Szili közötti találkozóról. Eszerint a felek külön elemezték az autonómiastatútumok kapcsán felmerülő vitás kérdéseket, és egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetet a túlzott átpolitizálás jellemzi, ami megnehezíti a közös fellépést, ezáltal pedig a megvalósíthatóságot sodorja veszélybe. Az MPP folyvást közvetíteni akar, de nem tudni, mit és kik között, csupán utalás történik arra, hogy mielőbb a román parlament elé kellene kerüljön egy olyan autonómiatervezet, amely mögött a lehető legszélesebb társadalmi támogatottság mutatható fel. Vélhetőn arról a tervezetről van szó, amit az RMDSZ és az MPP állítólag közösen dolgozott ki hajdanán a Székelyföld területi autonómiájáról, de amit a parlamenti képviselettel egyedüliként rendelkező magyar párt, az RMDSZ mindmáig nem nyújtott be. Az MPP állítólag két éve sürgeti a statútum parlamenti beterjesztését, ám ezt az RMDSZ eddig nem tartotta időszerűnek. Az az RMDSZ, amellyel az MPP folyton választási paktumokat köt, önállóságát apránként feladva. R. B. M. itthon.ma//szerintunk
Mint arról beszámoltunk, a másfél éves szünet után összeült Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) február 12-i budapesti tanácskozásán sem az egyik alapítónak számító Magyar Polgári Párt, sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ nem vett részt. Előbbi most jobbról előzne, utóbbi meg csak lapít.
Bíró Zsolt MPP-elnök a tanácskozás házigazdájának, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának írt egy kínosan mentegetőző levelet, amiben azt állította, hogy azért nincs jelen az ülésen, mert pártja nem kapott meghívást. A Tőkés László KMAT-elnök által szignált meghívó minden tagszervezetnek és meghívottnak kiment, beleértve az MPP-t, Biró nem is írhatta volna meg a levelét, ha nem tudott volna a tanácskozásról.
A közvélemény ugyanakkor már tisztában van az MPP hintapolitikájával és ügyeskedéseivel, hiszen a párt hol a nemzeti-polgári oldalon tetszeleg, hol az RMDSZ-szel köt többé-kevésbé nyilvános paktumokat. A minipárt előző elnöke, Szász Jenő legutóbb az RMDSZ-re való voksolásra biztatta az erdélyi magyarokat, utóda viszont a 2012-es romániai választások után olykor-olykor kritikus hangokat ütött meg a Bukarestben mindenhez csak statisztáló szövetséggel szemben. Az idei választások előtt pedig ismét Kelemen Hunorral paktumozgat Biró Zsolt, miközben folyton Budapesten kopogtat a magyar kormánypártok ajtain. Birónak szokásává vált, hogy a különféle nemzetpolitikai események előtt vagy után próbál külön tárgyalni magyarországi politikusokkal és külön médiaszereplést kieszközölni a társaságukban. Legutóbb a KMAT-ülésen találkozhatott volna például Szili Katalinnal, ha megjelent volna az autonómiaküzdelem állásáról szóló tanácskozáson, ám ő külön találkozót kért másnap a határon túli magyar közösségek autonómiaügyeinek koordinálására felkért miniszterelnöki megbízottal.
Az MPP egy vasárnap keltezett közleményben számolt be a Biró és Szili közötti találkozóról. Eszerint a felek külön elemezték az autonómiastatútumok kapcsán felmerülő vitás kérdéseket, és egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetet a túlzott átpolitizálás jellemzi, ami megnehezíti a közös fellépést, ezáltal pedig a megvalósíthatóságot sodorja veszélybe. Az MPP folyvást közvetíteni akar, de nem tudni, mit és kik között, csupán utalás történik arra, hogy mielőbb a román parlament elé kellene kerüljön egy olyan autonómiatervezet, amely mögött a lehető legszélesebb társadalmi támogatottság mutatható fel. Vélhetőn arról a tervezetről van szó, amit az RMDSZ és az MPP állítólag közösen dolgozott ki hajdanán a Székelyföld területi autonómiájáról, de amit a parlamenti képviselettel egyedüliként rendelkező magyar párt, az RMDSZ mindmáig nem nyújtott be. Az MPP állítólag két éve sürgeti a statútum parlamenti beterjesztését, ám ezt az RMDSZ eddig nem tartotta időszerűnek. Az az RMDSZ, amellyel az MPP folyton választási paktumokat köt, önállóságát apránként feladva. R. B. M. itthon.ma//szerintunk
2016. február 19.
Buntát leváltották, Arros lesz az RMDSZ jelöltje Székelyudvarhelyen
Arros Orsolyát nevezte meg székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjének az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöksége február 19-i határozatában, Bunta Leventét pedig leváltották a szövetség udvarhelyi szervezetének elnöki tisztségéből, őt Birtalan József váltja.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége pénteken leváltotta a szövetség városi elnöki tisztségéből Bunta Leventét, mivel úgy gondolják szembe fordult a párt elveivel. Ezentúl Birtalan József tölti be megbízottként a tisztséget.
Az RMDSZ területi szervezetének feladata orvosolni az előválasztással kapcsolatos problémákat annak érdekében, hogy a párt sikereket érhessen el a június 5-i helyhatósági választásokon – nyilatkozta a Szövetség pénteki udvarhelyi sajtótájékoztatóján Verestóy Attila, széki elnök. „Egy olyan városi elnöknek a működésével, ügyködésével, aki szembe fordul a saját szervezeti szabályzatával, illetve az RMDSZ területi szervezet és az országos szabályzatfelügyelő bizottság döntésével nem tartjuk kivitelezhetőnek” – magyarázta miért hívta össze az elnökségi tagokat, hogy szavazzanak Bunta Levente a helyi szervezet elnöki tisztségéből való felfüggesztéséről. Kezdeményezését elsöprő többséggel megszavazták a jelenlévők: egy tartózkodás volt és egyvalaki érintettség jogán nem szavazott. Bunta ígérete ellenére nem jött el a gyűlésre. „Igazolatlanul hiányzik sorozatosan az elnökségi ülésekről. Már ez önmagában egy olyan tény, ami aggályossá teszi az RMDSZ városi elnöki tisztségének betöltését. (…) A mostani fájdalmas, de szükséges volt” – fogalmazott Verestóy.
Kovács: elég volt a cirkuszból
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „Székelyudvarhelynek nem cirkuszra van szüksége.” Úgy látja, hogy a város egy helyben topog, kihasználatlanul hagyva azokat a pénzügyi lehetőségeket is, amivel nagyon sok környékbeli település vezetősége él. „Nem az kell, hogy teregessük a szennyest, hanem hogy sorakozzunk fel egy jelölt mögött, aki képes jó irányba fordítani a városnak és a közösségnek a sorsát” – véli. Rámutatott, az RMDSZ elvek és szabályok alapján működik: míg a szabályok értelmezhetők és módosíthatók, addig az elvek nem. „Az nem elv, és nem megoldás, hogy elbújunk a 6. cikkely 2. bekezdésének a harmadik mondatában egy vessző mögé, vagy kezdjük értelmezgetni a szabályunkat újra és újra” – magyarázta az ügyvezető elnök Bunta Leventére utalva, aki szerinte ki kellett volna álljon a lakók elé és hagyja, hogy ők döntsenek a jelöléséről. A polgármester legsúlyosabb hibájának azt tartotta, hogy akarata érvényesítés érdekében a román igazságszolgáltatással fenyegetőzött a sajtóban.
„Azzal az igazságszolgáltatással, amely (...) sorozatosan veszi le a községháza feliratokat a magyar önkormányzatok épületéről, azokhoz, akik azt mondták Székelyföld nem létezik” – fogalmazott.
Új elnök, kitolt határidő
Az udvarhelyszéki elnökség egyhangú döntéssel jelölte ki a helyi szervezet ideiglenes vezetőjét, akinek Birtalan Józsefet választották – jelentette be Verestóy Attila. Mint mondta, neki lesz a feladata rendet teremteni Udvarhelyen – ebben támogatni fogják a környező települések polgármesterei, illetve az RMDSZ ifjúsági szervezete. „Én valóban egy feladatot kaptam: nem ajándékot, nem kitüntetést. De úgy gondolom, hogy ez a feladat kötelező számomra, ha a kollégák megszavazták és mindenki biztosított a támogatásáról” – értékelt Birtalan. Kifejtette, nem először van ebben a helyzetben, 2008-ban is hasonló megbízást kapott, akkor széki elnöki széket kellett betöltenie egy rövid ideig. Lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy az udvarhelyiek beleszólhassanak az RMDSZ politikájába, amit zárt ajtók mögött nem lehet. Úgy gondolja, hogy meg kell állítani, az utóbbi időben kirobbant „nyilatkozat-háborút,” inkább az embereket kell meghallgatni.
Verestóy Attila elmondta, mivel február végéig kitolták a tanácsosjelöltek dossziéjának leadási határidejét, de „az RMDSZ városi szervezetének kulcsa” még nincs a területi szervezetnél, a jelentkezők a széki irodánál adhatják le a dokumentációt.
Tárgytalan az előválasztás
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, csak Arros Orsolya adta le a polgármester-jelöltséghez szükséges dossziét, így értelmét veszti az udvarhelyi előválasztás. Kovács bízik benne, hogy napokon belül összehívhatják a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsot, hogy megerősítsék Arros jelölését, és terjesszék elő a Szövetség Állandó Tanácsának. „Akkor félre tudjuk tenni ezt a cirkuszt, ezt a huzavonát, amelyikbe magunkat kergettük bele helyi szinten” – szögezte le.
Bíró Barna Botond, a székiek ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a városi szervezet 120 tagjának közel egyharmada írta alá azt a Buntának címzett petíciót, amelyben egyebek mellett felkérték: tevékenyen álljon a szervezet élére, álljon ki a döntései mellett. Az aláírók a nyílt előválasztás mellett tették le a voksukat, amely mostanra okafogyottá vált. Elmondta, több mint 1200-an regisztráltak az előválasztásra. A bizalmukat megköszönve kijelentette, a szövetség a továbbiakban is számít a véleményükre.
Mi lesz Buntával?
Verestóy szerint Bunta az új törvényt kihasználva – miszerint három ember is beírhat egy pártot – beírat egy pártot és annak színeiben vagy függetlenként fog indulni a polgármesteri címért, az RMDSZ-szel szemben. „Tegye, az ő dolga, az ő elképzelése. Szerintem ez egy kudarcra ítélt vállalkozás, mert ha valaki azt hiszi, hogy Udvarhelynek még egy Szász Jenőre van szüksége, akit úgy hívnak, hogy Bunta Levente az téved” – véli a területi elnök. Hangsúlyozta, Bunta még RMDSZ tag, amíg szembe nem fordul a szövetséggel, addig részt vehet az érdekképviselet politikai életében. „Ha még ezt is megteszi, akkor az RMDSZ-en kívül is van élet – mondta néhány ember és azóta is próbál megkapaszkodni a politikai színtéren. Nem nagyon sikerül” – tette hozzá. Kétségesnek tartotta, hogy Buntának sikerült összegyűjtenie a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat, ahogyan azt is, hogy a „két híve” további 900-900 szignót kapott. „Jelen pillanatban a 98 százalékos ismertségű polgármester támogatottsága 1 százalékkal kisebb, mint az – a még hatvan százalékot sem elérő ismertségű – jelölt támogatottsága. Ez lehet hogy megtudta, és ezért állt egy ilyen kerülő útra” – részletezte Verestóy, hozzátéve, hogy a felmérések még nem teljesek.
Bunta korábban személyeskedett Verestóyval
A területi elnök sajnálatát fejezte ki, amiért Bunta folyamatosan, a román sajtó cikkeit idézve (amelyek az erdőirtásokkal kapcsolatos vádakról szólnak) támadja őt – ezt már személyeskedésnek veszi. „Soha semmilyen erdőtulajdonom, sem fakitermelési cégem nincs, nem volt és nem is lesz. Ezt a polgármesterek, az illetékesek nagyon jól tudják” – szögezte le. „Ezt ne vegye már át az RMDSZ hű katonája, harcostárs és egykori mentoráltam is. (…) S ha már a meggazdagodásról beszélünk, arról beszélhetünk sokat. Arról inkább kéne beszélni, hogy mit tesz az ember, ha lehetősége van: hogyan segíti a közösséget, hogyan áll a közösségi érdekek mögé azzal a forrással, amivel rendelkezik. Ezt megtehetné az a polgármester is, aki imitt-amott épít házakat – hangsúlyozta.
Arros: versenyre készültem
„Én hónapok óta egy tisztességes versenyre készültem, ahol nem szűk körben döntenek, hanem minden udvarhelyi ember beleszólhat abba, hogy ki legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje a városban. Vállaltam a nyílt versenyt, Bunta Levente viszont kihátrált. Köszönöm az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének bizalmát” – fogalmazott Arros Orsolya a döntés kapcsán az RMDSZ közleménye szerint. Üdvözölte, hogy ez a döntés megszületett, mert így véget lehet vetni a találgatásoknak és annak a folyamatos huzavonának, amely az elmúlt hetekben elbizonytalanította az udvarhelyi embereket.
Arros Orsolya hozzátette: a megmérettetés így sem marad el, hiszen a június 5-i választásokat senki nem tudja majd időhúzással és taktikázással kikerülni, kizárólag a székelyudvarhelyi emberek döntenek arról, hogy kit választanak városvezetőnek.
Mi vezetett idáig?
Három településen döntött úgy a helyi szervezet, hogy urnás előválasztást tart: Homoródszentmárton(két jelölt), Máréfalva (három jelölt) és Székelyudvarhely – magyarázta Verestóy Attila az RMDSZ területi elnöke, hozzátéve, hogy a székiek ezt minden esetben jóváhagyták. Ezután Bunta Levente udvarhely polgármester többször bírálta a szövetséget, majd bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni az előválasztáson, ahogyan másik két jelölt sem – Jakab Áron Csaba és Benedek Árpád Csaba –, akik állításuk szerint szintén megszerezték az ehhez szükséges támogatást.
Folynak a jelöltállítások
Kovács Péter elmondta, Erdély mind a 16 megyéjében dolgoznak a jelöltállításon – evvel április 17-ig kell elkészülniük –, amivel párhuzamosan megtartják a tevékenységi beszámolókat is: nyíltan, a közösség előtt. Megerősítette a szövetség összefogását az MPP-vel, hozzátéve, hogy ez versenyt is jelent azon közösségek esetében, ahol a magyar képviseletet nem veszélyeztetik. Mint mondta, a törvény nem engedi meg, hogy koalícióra lépjenek az EMNP-vel, hogy részt vegyek egy új választási párt megalakításában. Ennek ellenére nyitottak a tanácsosjelölt listáik – ahogyan Marosvásárhelyen is –, amelyeken befutó helyeket is ajánlanak a néppártiaknak. A párt stratégiai célja közelebb kerülni a közösségekhez – „amin még van javítanivaló” –, megerősíteni politikai helyzetüket, a modernizálás és biztonságot nyújtani a magyar közösségek számára.
Fülöp-Székely Botond . Székelyhon.ro
Arros Orsolyát nevezte meg székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjének az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöksége február 19-i határozatában, Bunta Leventét pedig leváltották a szövetség udvarhelyi szervezetének elnöki tisztségéből, őt Birtalan József váltja.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége pénteken leváltotta a szövetség városi elnöki tisztségéből Bunta Leventét, mivel úgy gondolják szembe fordult a párt elveivel. Ezentúl Birtalan József tölti be megbízottként a tisztséget.
Az RMDSZ területi szervezetének feladata orvosolni az előválasztással kapcsolatos problémákat annak érdekében, hogy a párt sikereket érhessen el a június 5-i helyhatósági választásokon – nyilatkozta a Szövetség pénteki udvarhelyi sajtótájékoztatóján Verestóy Attila, széki elnök. „Egy olyan városi elnöknek a működésével, ügyködésével, aki szembe fordul a saját szervezeti szabályzatával, illetve az RMDSZ területi szervezet és az országos szabályzatfelügyelő bizottság döntésével nem tartjuk kivitelezhetőnek” – magyarázta miért hívta össze az elnökségi tagokat, hogy szavazzanak Bunta Levente a helyi szervezet elnöki tisztségéből való felfüggesztéséről. Kezdeményezését elsöprő többséggel megszavazták a jelenlévők: egy tartózkodás volt és egyvalaki érintettség jogán nem szavazott. Bunta ígérete ellenére nem jött el a gyűlésre. „Igazolatlanul hiányzik sorozatosan az elnökségi ülésekről. Már ez önmagában egy olyan tény, ami aggályossá teszi az RMDSZ városi elnöki tisztségének betöltését. (…) A mostani fájdalmas, de szükséges volt” – fogalmazott Verestóy.
Kovács: elég volt a cirkuszból
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „Székelyudvarhelynek nem cirkuszra van szüksége.” Úgy látja, hogy a város egy helyben topog, kihasználatlanul hagyva azokat a pénzügyi lehetőségeket is, amivel nagyon sok környékbeli település vezetősége él. „Nem az kell, hogy teregessük a szennyest, hanem hogy sorakozzunk fel egy jelölt mögött, aki képes jó irányba fordítani a városnak és a közösségnek a sorsát” – véli. Rámutatott, az RMDSZ elvek és szabályok alapján működik: míg a szabályok értelmezhetők és módosíthatók, addig az elvek nem. „Az nem elv, és nem megoldás, hogy elbújunk a 6. cikkely 2. bekezdésének a harmadik mondatában egy vessző mögé, vagy kezdjük értelmezgetni a szabályunkat újra és újra” – magyarázta az ügyvezető elnök Bunta Leventére utalva, aki szerinte ki kellett volna álljon a lakók elé és hagyja, hogy ők döntsenek a jelöléséről. A polgármester legsúlyosabb hibájának azt tartotta, hogy akarata érvényesítés érdekében a román igazságszolgáltatással fenyegetőzött a sajtóban.
„Azzal az igazságszolgáltatással, amely (...) sorozatosan veszi le a községháza feliratokat a magyar önkormányzatok épületéről, azokhoz, akik azt mondták Székelyföld nem létezik” – fogalmazott.
Új elnök, kitolt határidő
Az udvarhelyszéki elnökség egyhangú döntéssel jelölte ki a helyi szervezet ideiglenes vezetőjét, akinek Birtalan Józsefet választották – jelentette be Verestóy Attila. Mint mondta, neki lesz a feladata rendet teremteni Udvarhelyen – ebben támogatni fogják a környező települések polgármesterei, illetve az RMDSZ ifjúsági szervezete. „Én valóban egy feladatot kaptam: nem ajándékot, nem kitüntetést. De úgy gondolom, hogy ez a feladat kötelező számomra, ha a kollégák megszavazták és mindenki biztosított a támogatásáról” – értékelt Birtalan. Kifejtette, nem először van ebben a helyzetben, 2008-ban is hasonló megbízást kapott, akkor széki elnöki széket kellett betöltenie egy rövid ideig. Lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy az udvarhelyiek beleszólhassanak az RMDSZ politikájába, amit zárt ajtók mögött nem lehet. Úgy gondolja, hogy meg kell állítani, az utóbbi időben kirobbant „nyilatkozat-háborút,” inkább az embereket kell meghallgatni.
Verestóy Attila elmondta, mivel február végéig kitolták a tanácsosjelöltek dossziéjának leadási határidejét, de „az RMDSZ városi szervezetének kulcsa” még nincs a területi szervezetnél, a jelentkezők a széki irodánál adhatják le a dokumentációt.
Tárgytalan az előválasztás
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, csak Arros Orsolya adta le a polgármester-jelöltséghez szükséges dossziét, így értelmét veszti az udvarhelyi előválasztás. Kovács bízik benne, hogy napokon belül összehívhatják a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsot, hogy megerősítsék Arros jelölését, és terjesszék elő a Szövetség Állandó Tanácsának. „Akkor félre tudjuk tenni ezt a cirkuszt, ezt a huzavonát, amelyikbe magunkat kergettük bele helyi szinten” – szögezte le.
Bíró Barna Botond, a székiek ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a városi szervezet 120 tagjának közel egyharmada írta alá azt a Buntának címzett petíciót, amelyben egyebek mellett felkérték: tevékenyen álljon a szervezet élére, álljon ki a döntései mellett. Az aláírók a nyílt előválasztás mellett tették le a voksukat, amely mostanra okafogyottá vált. Elmondta, több mint 1200-an regisztráltak az előválasztásra. A bizalmukat megköszönve kijelentette, a szövetség a továbbiakban is számít a véleményükre.
Mi lesz Buntával?
Verestóy szerint Bunta az új törvényt kihasználva – miszerint három ember is beírhat egy pártot – beírat egy pártot és annak színeiben vagy függetlenként fog indulni a polgármesteri címért, az RMDSZ-szel szemben. „Tegye, az ő dolga, az ő elképzelése. Szerintem ez egy kudarcra ítélt vállalkozás, mert ha valaki azt hiszi, hogy Udvarhelynek még egy Szász Jenőre van szüksége, akit úgy hívnak, hogy Bunta Levente az téved” – véli a területi elnök. Hangsúlyozta, Bunta még RMDSZ tag, amíg szembe nem fordul a szövetséggel, addig részt vehet az érdekképviselet politikai életében. „Ha még ezt is megteszi, akkor az RMDSZ-en kívül is van élet – mondta néhány ember és azóta is próbál megkapaszkodni a politikai színtéren. Nem nagyon sikerül” – tette hozzá. Kétségesnek tartotta, hogy Buntának sikerült összegyűjtenie a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat, ahogyan azt is, hogy a „két híve” további 900-900 szignót kapott. „Jelen pillanatban a 98 százalékos ismertségű polgármester támogatottsága 1 százalékkal kisebb, mint az – a még hatvan százalékot sem elérő ismertségű – jelölt támogatottsága. Ez lehet hogy megtudta, és ezért állt egy ilyen kerülő útra” – részletezte Verestóy, hozzátéve, hogy a felmérések még nem teljesek.
Bunta korábban személyeskedett Verestóyval
A területi elnök sajnálatát fejezte ki, amiért Bunta folyamatosan, a román sajtó cikkeit idézve (amelyek az erdőirtásokkal kapcsolatos vádakról szólnak) támadja őt – ezt már személyeskedésnek veszi. „Soha semmilyen erdőtulajdonom, sem fakitermelési cégem nincs, nem volt és nem is lesz. Ezt a polgármesterek, az illetékesek nagyon jól tudják” – szögezte le. „Ezt ne vegye már át az RMDSZ hű katonája, harcostárs és egykori mentoráltam is. (…) S ha már a meggazdagodásról beszélünk, arról beszélhetünk sokat. Arról inkább kéne beszélni, hogy mit tesz az ember, ha lehetősége van: hogyan segíti a közösséget, hogyan áll a közösségi érdekek mögé azzal a forrással, amivel rendelkezik. Ezt megtehetné az a polgármester is, aki imitt-amott épít házakat – hangsúlyozta.
Arros: versenyre készültem
„Én hónapok óta egy tisztességes versenyre készültem, ahol nem szűk körben döntenek, hanem minden udvarhelyi ember beleszólhat abba, hogy ki legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje a városban. Vállaltam a nyílt versenyt, Bunta Levente viszont kihátrált. Köszönöm az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének bizalmát” – fogalmazott Arros Orsolya a döntés kapcsán az RMDSZ közleménye szerint. Üdvözölte, hogy ez a döntés megszületett, mert így véget lehet vetni a találgatásoknak és annak a folyamatos huzavonának, amely az elmúlt hetekben elbizonytalanította az udvarhelyi embereket.
Arros Orsolya hozzátette: a megmérettetés így sem marad el, hiszen a június 5-i választásokat senki nem tudja majd időhúzással és taktikázással kikerülni, kizárólag a székelyudvarhelyi emberek döntenek arról, hogy kit választanak városvezetőnek.
Mi vezetett idáig?
Három településen döntött úgy a helyi szervezet, hogy urnás előválasztást tart: Homoródszentmárton(két jelölt), Máréfalva (három jelölt) és Székelyudvarhely – magyarázta Verestóy Attila az RMDSZ területi elnöke, hozzátéve, hogy a székiek ezt minden esetben jóváhagyták. Ezután Bunta Levente udvarhely polgármester többször bírálta a szövetséget, majd bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni az előválasztáson, ahogyan másik két jelölt sem – Jakab Áron Csaba és Benedek Árpád Csaba –, akik állításuk szerint szintén megszerezték az ehhez szükséges támogatást.
Folynak a jelöltállítások
Kovács Péter elmondta, Erdély mind a 16 megyéjében dolgoznak a jelöltállításon – evvel április 17-ig kell elkészülniük –, amivel párhuzamosan megtartják a tevékenységi beszámolókat is: nyíltan, a közösség előtt. Megerősítette a szövetség összefogását az MPP-vel, hozzátéve, hogy ez versenyt is jelent azon közösségek esetében, ahol a magyar képviseletet nem veszélyeztetik. Mint mondta, a törvény nem engedi meg, hogy koalícióra lépjenek az EMNP-vel, hogy részt vegyek egy új választási párt megalakításában. Ennek ellenére nyitottak a tanácsosjelölt listáik – ahogyan Marosvásárhelyen is –, amelyeken befutó helyeket is ajánlanak a néppártiaknak. A párt stratégiai célja közelebb kerülni a közösségekhez – „amin még van javítanivaló” –, megerősíteni politikai helyzetüket, a modernizálás és biztonságot nyújtani a magyar közösségek számára.
Fülöp-Székely Botond . Székelyhon.ro
2016. február 22.
Városrendezési terv nélkül Székelyudvarhely
Sok bosszúságot okoz az új általános városrendezési terv (PUG) késése azoknak, akik a város szélén, egyelőre külterültként bejegyzett telken építkeztek, ám egyre biztosabb, hogy még hosszú hónapokig kell várni a PUG elkészültéig. Hargita Megye Tanácsának építészeti bizottsága a továbbiakban nem hagyja jóvá azokat az udvarhelyi zonális rendezési terveket (PUZ), amelyekhez nem csatolták a 2012-ben megalakult, de azóta sem működő technikai bizottság véleményezését.
Mike Levente MPP-s képviselő a múlt heti önkormányzati ülésen aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem készültek el az illetékesek az általános városrendezési tervvel. Mint mondta, nemrég beszélt a munkát végző tervezőcég vezetőjével, aki nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a június 5-ei helyhatósági választások előtt befejezhetik a PUG-ot. Mike azt szeretné, hogy kezeljék prioritásként a problémát a városatyák: mandátumuk lejártával hagyjanak rendet maguk után. Egyébként Jakab Mária megbízott székelyudvarhelyi főépítész – aki nem volt jelen a tervek megvitatásánál – szerint szemmel láthatóan nem volt jól átgondolva a PUG.
A törvény előírja, hogy minden városnak, municípiumnak, megyei önkormányzatnak – a főépítészeti hivatala mellett – legyen egy külsős szakemberekből álló terület- és városrendezési bizottsága, amelynek általában építő- és építészmérnökök a tagjai – magyarázta megkeresésünkre Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Mint mondta, egyebek mellett ezen szakemberek feladata véleményezni, hogy a zonális rendezési tervek (PUZ) megfelelően készültek-e el: betartották-e a tervezett útszélességeket, a szomszédok elegendő távolságra lesznek-e egymástól stb.. A bizottságot minden PUZ jóváhagyása előtt össze kell hívja az adott hivatal főépítésze, ám jelentésük csak konzultatív jellegű. Városok esetén ezt a véleményezést, illetve a terveket el kell küldeni a megyei önkormányzat építészeti osztályára, ahol szintén jóvá kell hagyni. Zonális rendezési tervre azoknak van szükségük, akik a települések szélén, külterületeken építkeznének (nem haszonépületeket).
Noha Udvarhelyen 2012-ben megalakult a kérdéses bizottság, a Hargita megyei illetékesek azóta sem kaptak tőlük véleményezést, mivel az csak egyszer volt összehívva – nyilatkozta Incze Csongor. Mint mondta, rengeteg terv érkezik a megyei bizottsághoz – melynek legtöbb tagja nem udvarhelyi –, a jó döntések érdekében pedig fontos volna, hogy egy helyi szakértők által megfogalmazott vélemény is segítse a munkát. „Nem beszélve arról, hogy ilyen bizottsági véleményezés nélküli eseteknél fennállhat annak a veszélye, hogy bizonyos érdekcsoportok pult alatt átvihetnek bizonyos dolgokat egy főépítészen. Ha több ember tanulmányozza a terveket, akkor csökken a »pult alatti« egyezkedések lehetősége” – magyarázta az alelnök. Hangsúlyozta, a nem megfelelően elkészített tervek hatalmas veszélyekkel járhatnak, hiszen előfordulhat, hogy évek múlva „egy haragos szomszéd” bírósághoz fordul területrendezési ügyben, a végzés alapján pedig le kell majd bontani a lakóházat. A felsoroltak okán az elmúlt napokban a megyei illetékesek átiratot küldtek az udvarhelyi polgármesteri hivatalnak, amelyben tudatják: a továbbiakban semmilyen rendezési tervet nem fognak tárgyalni, ha nem látják mellette a technikai bizottság véleményezését.
„Felkérem Bunta Levente polgármestert, hogy az átláthatóság jegyében a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja össze a külsős szakértőkből álló bizottságot. Ne hagyja, hogy egyáltalán a gyanúja is felmerüljön annak, hogy különböző érdekcsoportok akarata érvényesül a közösség érdekeivel szemben” – jelentette ki Incze Csongor.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
Sok bosszúságot okoz az új általános városrendezési terv (PUG) késése azoknak, akik a város szélén, egyelőre külterültként bejegyzett telken építkeztek, ám egyre biztosabb, hogy még hosszú hónapokig kell várni a PUG elkészültéig. Hargita Megye Tanácsának építészeti bizottsága a továbbiakban nem hagyja jóvá azokat az udvarhelyi zonális rendezési terveket (PUZ), amelyekhez nem csatolták a 2012-ben megalakult, de azóta sem működő technikai bizottság véleményezését.
Mike Levente MPP-s képviselő a múlt heti önkormányzati ülésen aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem készültek el az illetékesek az általános városrendezési tervvel. Mint mondta, nemrég beszélt a munkát végző tervezőcég vezetőjével, aki nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a június 5-ei helyhatósági választások előtt befejezhetik a PUG-ot. Mike azt szeretné, hogy kezeljék prioritásként a problémát a városatyák: mandátumuk lejártával hagyjanak rendet maguk után. Egyébként Jakab Mária megbízott székelyudvarhelyi főépítész – aki nem volt jelen a tervek megvitatásánál – szerint szemmel láthatóan nem volt jól átgondolva a PUG.
A törvény előírja, hogy minden városnak, municípiumnak, megyei önkormányzatnak – a főépítészeti hivatala mellett – legyen egy külsős szakemberekből álló terület- és városrendezési bizottsága, amelynek általában építő- és építészmérnökök a tagjai – magyarázta megkeresésünkre Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Mint mondta, egyebek mellett ezen szakemberek feladata véleményezni, hogy a zonális rendezési tervek (PUZ) megfelelően készültek-e el: betartották-e a tervezett útszélességeket, a szomszédok elegendő távolságra lesznek-e egymástól stb.. A bizottságot minden PUZ jóváhagyása előtt össze kell hívja az adott hivatal főépítésze, ám jelentésük csak konzultatív jellegű. Városok esetén ezt a véleményezést, illetve a terveket el kell küldeni a megyei önkormányzat építészeti osztályára, ahol szintén jóvá kell hagyni. Zonális rendezési tervre azoknak van szükségük, akik a települések szélén, külterületeken építkeznének (nem haszonépületeket).
Noha Udvarhelyen 2012-ben megalakult a kérdéses bizottság, a Hargita megyei illetékesek azóta sem kaptak tőlük véleményezést, mivel az csak egyszer volt összehívva – nyilatkozta Incze Csongor. Mint mondta, rengeteg terv érkezik a megyei bizottsághoz – melynek legtöbb tagja nem udvarhelyi –, a jó döntések érdekében pedig fontos volna, hogy egy helyi szakértők által megfogalmazott vélemény is segítse a munkát. „Nem beszélve arról, hogy ilyen bizottsági véleményezés nélküli eseteknél fennállhat annak a veszélye, hogy bizonyos érdekcsoportok pult alatt átvihetnek bizonyos dolgokat egy főépítészen. Ha több ember tanulmányozza a terveket, akkor csökken a »pult alatti« egyezkedések lehetősége” – magyarázta az alelnök. Hangsúlyozta, a nem megfelelően elkészített tervek hatalmas veszélyekkel járhatnak, hiszen előfordulhat, hogy évek múlva „egy haragos szomszéd” bírósághoz fordul területrendezési ügyben, a végzés alapján pedig le kell majd bontani a lakóházat. A felsoroltak okán az elmúlt napokban a megyei illetékesek átiratot küldtek az udvarhelyi polgármesteri hivatalnak, amelyben tudatják: a továbbiakban semmilyen rendezési tervet nem fognak tárgyalni, ha nem látják mellette a technikai bizottság véleményezését.
„Felkérem Bunta Levente polgármestert, hogy az átláthatóság jegyében a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja össze a külsős szakértőkből álló bizottságot. Ne hagyja, hogy egyáltalán a gyanúja is felmerüljön annak, hogy különböző érdekcsoportok akarata érvényesül a közösség érdekeivel szemben” – jelentette ki Incze Csongor.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
2016. február 22.
Választási adok-kapok – Egyeztet az MPP és az RMDSZ Háromszéken
Eddig három településen kötött választási együttműködést az RMDSZ és az MPP Kovászna megyei szervezete – hétfői sajtótájékoztatójukon viszont a megyei pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetést folytatják, még nem véglegesítették mindenhol a jelöltlistákat.
Kiderült, Zabolán, Málnáson és Gelencén az RMDSZ támogatja az MPP-s polgármesterjelölteket, míg az MPP-s tanácstagok RMDSZ-listán méretkeznek meg, tehát az egyik alakulat indítja a polgármesterjelöltet, a másik a tanácsoslistát. Gelencén – mint ismeretes – jelenleg is MPP-s a polgármester, mögéje sorakozik fel az RMDSZ is, ám Málnáson és Zabolán RMDSZ-es elöljárók vannak, ezúttal viszont már nem őket támogatja a szövetség.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke kifejtette, a 45 Kovászna megyei közigazgatási egységből a szövetség negyven településen indít saját jelöltet, becsléseik szerint 39 önkormányzat élén magyar elöljáró lesz, „tehát RMDSZ-es vagy MPP-s”. A szövetség színeiben megméretkezők 25 százaléka új jelölt, a megyei tanácsosi listán pedig több mint 50 százalék az új név – mondta a politikus. Hangsúlyozta, minden településen más a helyzet, elsősorban ott törekednek együttműködésre, ahol az „értelmetlen szembe állás a fejlődést gátolja”.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke fontosnak tartotta leszögezni, pártja nem olvadt be az RMDSZ-be, nem kívánja arculatát elveszíteni, de „az utálatpolitikának véget kell vetni”. Elmondta, valószínűleg húsz településen önállóan indulnak, és nem tartják kizártnak, hogy még máshol is támogatják majd az RMDSZ-jelöltet.
A sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Zoltán, a néppárt kirúgott sepsiszéki elnöke is, aki a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom képviselőjeként támogatja az együttműködést.
Tamás Sándor egyébként azt mondja, az említett három településen jól haladnak a tárgyalások az EMNP képviselőivel, viszont – tette hozzá – a néppárt országos vezetése ellenzi az együttműködést. Kérdésünkre, hogy megyei szinten kezdeményeztek-e tárgyalásokat a néppárttal, Tamás leszögezte, egyszer az EMNP-nek rendet kellene tennie saját háza táján, hogy tudják, kivel kell egyeztetni. „Különben a jelenlegi néppártos megyei vezetők megüzenték, hogy nem akarnak tárgyalni” – szögezte le az RMDSZ háromszéki elnöke.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro
Eddig három településen kötött választási együttműködést az RMDSZ és az MPP Kovászna megyei szervezete – hétfői sajtótájékoztatójukon viszont a megyei pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetést folytatják, még nem véglegesítették mindenhol a jelöltlistákat.
Kiderült, Zabolán, Málnáson és Gelencén az RMDSZ támogatja az MPP-s polgármesterjelölteket, míg az MPP-s tanácstagok RMDSZ-listán méretkeznek meg, tehát az egyik alakulat indítja a polgármesterjelöltet, a másik a tanácsoslistát. Gelencén – mint ismeretes – jelenleg is MPP-s a polgármester, mögéje sorakozik fel az RMDSZ is, ám Málnáson és Zabolán RMDSZ-es elöljárók vannak, ezúttal viszont már nem őket támogatja a szövetség.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke kifejtette, a 45 Kovászna megyei közigazgatási egységből a szövetség negyven településen indít saját jelöltet, becsléseik szerint 39 önkormányzat élén magyar elöljáró lesz, „tehát RMDSZ-es vagy MPP-s”. A szövetség színeiben megméretkezők 25 százaléka új jelölt, a megyei tanácsosi listán pedig több mint 50 százalék az új név – mondta a politikus. Hangsúlyozta, minden településen más a helyzet, elsősorban ott törekednek együttműködésre, ahol az „értelmetlen szembe állás a fejlődést gátolja”.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke fontosnak tartotta leszögezni, pártja nem olvadt be az RMDSZ-be, nem kívánja arculatát elveszíteni, de „az utálatpolitikának véget kell vetni”. Elmondta, valószínűleg húsz településen önállóan indulnak, és nem tartják kizártnak, hogy még máshol is támogatják majd az RMDSZ-jelöltet.
A sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Zoltán, a néppárt kirúgott sepsiszéki elnöke is, aki a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom képviselőjeként támogatja az együttműködést.
Tamás Sándor egyébként azt mondja, az említett három településen jól haladnak a tárgyalások az EMNP képviselőivel, viszont – tette hozzá – a néppárt országos vezetése ellenzi az együttműködést. Kérdésünkre, hogy megyei szinten kezdeményeztek-e tárgyalásokat a néppárttal, Tamás leszögezte, egyszer az EMNP-nek rendet kellene tennie saját háza táján, hogy tudják, kivel kell egyeztetni. „Különben a jelenlegi néppártos megyei vezetők megüzenték, hogy nem akarnak tárgyalni” – szögezte le az RMDSZ háromszéki elnöke.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro
2016. február 23.
Kovács Péter: utolsó pillanatig nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy az EMNP-sek feljöjjenek a listára
Az RMDSZ ügyvezető elnöke bízik abban, hogy az EMNP elfogadja az RMDSZ tanácsosi listájára vonatkozó ajánlatát.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter utoljára akkor szólt bele a marosvásárhelyi önkormányzati választás apropóján kialakult feszült hangulatú történésekbe, amikor Soós Zoltán egy sajtótájékoztatón azt helyezte kilátásba, hogy RMDSZ-es jelöltként indulna a polgármesteri tisztségért. Az RMDSZ álláspontja azonban az, hogy Soóst nem sajátítják ki a szövetség számára, hanem ő lesz minden magyar marosvásárhelyi ember polgármesterjelöltje, aki megtestesíti az összefogást. Az RMDSZ ügyvezető elnökét arra kértük, hogy az RMDSZ szempontjából értékelje ki a marosvásárhelyi helyzetet.
Kovács Péter: – Marosvásárhelyen megvalósult az összefogás Soós Zoltán személyében. Nagyon fontos, hogy minden marosvásárhelyi magyar embernek megadatott a lehetőség, hogy beleszóljon ebbe a jelölési folyamatba. Úgy értékelem, hogy nem az számít, hányan mentek el, hanem tudatosítani kell, hogy bárki elmehetett szavazni. Nemcsak RMDSZ-tagok, hanem minden marosvásárhelyi magyar ember. Jelenleg azon dolgozunk, hogy elmélyítsük az összefogást, hogy az RMDSZ listáján ott legyenek az EMNP és az MPP jelöltjei is. Két körben már találkoztunk a Néppárttal, én úgy értékelem, hogy van még lehetőség arra, hogy továbbra is egyeztessünk. Az RMDSZ-nek volt egy felajánlása, azt mondtuk, hogy jelenleg van 10 magyar tanácsos a marosvásárhelyi önkormányzatban, fel tudjuk ajánlani a 8. helyet, ami biztos bejutónak számít, illetve a 12. helyet. Mi úgy értékeljük, hogy ha az RMDSZ el tudott érni 10 helyet, akkor ha az RMDSZ és a két magyar párt együtt indul, jó mozgósítással, vagy az összefogáson alapuló mozgósítással bejöhet a 12. hely is.
A néppártos kollégák első körben visszautasították az ajánlatunkat, én bízom abban, hogy mind a marosvásárhelyi magyaroknak az érdekét, mind a saját pártjuk érdekeit figyelembe fogják venni, és elfogadják a mi ajánlatunkat, annál is inkább, mert jelenleg nincsenek ott az önkormányzatban, 2,5%-os eredményt értek el, tehát meg sem közelítették a bejutási küszöböt.
Portik Vilmosnak az volt a fenntartása a helyek elfogadását illetően, hogy a frakción belül az EMNP-sek nem élveznének autonómiát. Mi az álláspontja ebben a kérdésben az RMDSZ-nek?
– Egy frakciófegyelem létezik, akár az önkormányzatok szintjén az RMDSZ-tanácsosok szintjén, akár a parlamenti frakciókat vesszük. Ennek az a lényege, hogy vitassuk meg a fontosabb kérdéseket, vagy akár minden kérdést, ami napirendre kerül majd az önkormányzati testületben saját köreinkben. Vitázzunk akár reggeltől estig, estétől reggelig, de az elfogadott többségi álláspontot képviseljük. Magyarán így van ereje egy frakciónak egy önkormányzati csoportban, ha egységesen lép fel. Ha minden egyes alkalommal egyik vagy másik erővonal, csoport másként szavaz, akkor a súlyunkat elveszítjük, és gyakorlatilag a román többség játékát játsszuk. Azt ajánlottuk az EMNP-nek és az MPP-nek, utóbbiakkal alá is írtuk, hogy megőrizhetik párttagságukat, politikai identitásukat. Marosvásárhelyen egységesen kell fellépni. Mese nincs, mikor arról kell dönteni, hogy kétnyelvű utcanévtáblák, akkor elvárjuk a néppárti kollégáktól, hogy egységesen szavazzanak az RMDSZ-es tanácsosokkal. De lehet, hogy a néppárti kollégák tudják kialakítani a frakción belüli többséget, én ezt nem kétlem, hogy lehetséges. Vannak olyan ügyek – nem mindegyik, de főleg a magyar képviselethez köthető ügyek – ahol nagyon nagy valószínűséggel a románok ellenünk fognak összezárni mindenféle egyeztetés nélkül, minden más ideológiai érdek nélkül, és akkor mi egységesen kell fellépjünk. Ezt várjuk el tőlük.
Mit gondol, van esély arra, hogy megszerezze az RMDSZ-lista a többséget a városi tanácsban, ha az EMNP és az MPP jelöltjei is fenn lesznek a listán?
– A 12. helyet nem véletlenül ajánlottuk fel a néppártnak, mert az már többséget jelentene a városi tanácsban. Ha Soós Zoltán esetében jó lesz a mozgósítás, akkor az a listát is húzná magával, és akkor van esély arra, hogy többségünk legyen a tanácsban.
Ha az EMNP végül úgy dönt, hogy saját listát állít, mit gondol, milyen hatással lenne a mozgósításra, a szavazási kedvre?
– Nézve az elmúlt választások eredményeit, nem egyértelmű számomra, hogy mi mozgósít, vagy demobilizál inkább: az egységes indulás vagy a verseny. Azt láthattuk 2007-ben az EP-választásokon, amikor külön indult az RMDSZ és Tőkés László, szavazatszámban ugyanannyi szavazat gyűlt össze, mint 2009-ben, az EP-választásokon, amikor megtörtént az összefogás, és Tőkés László volt a listavezető. Mindkét esetben a szavazatszám hasonló volt. A néppárt létrehozásakor az volt a logika, hogy a verseny mozgósít. Ők azt hangsúlyozzák, amióta megalakították a pártot, hogy a verseny mozgósít. Mi azt mondtuk, hogy akkor sincs tragédia, ha van RMDSZ-es és EMNP-s lista is. Versenyezzünk, lehetőleg ne egymással foglalkozzunk, és az RMDSZ ezt tudja vállalni, hogy nem az EMNP-ről fog szólni a választási kampánya, amennyiben nem sikerül megegyezni. Ha az EMNP is bejut a tanácsba, akkor vagy az lesz, hogy pontszerűen egyeztetünk a magyar ügyek tekintetében, vagy akár létre lehet hozni egy összefogást, egy megállapodást, és nincs ezzel semmi baj.
A kampányra való készülés intenzíven zajlik, naponta érkeznek hírek arról, hogy mi az újdonság a tanácsosi lista körül. Ugyanakkor kevés szó esik Soós Zoltán indulásáról, programjáról, a közös jelölt nincs jelen markáns nyilatkozatokkal, megnyilvánulásokkal a közéletben. Ez miért történik?
– Soós Zoltántól azt kérte a kampánystáb, és az RMDSZ országos politikai vezetősége is, hogy legyen inkább jelölt, és kevésbé politikus. Nagyon fontos, hogy ő megtestesíti az összefogást, ezentúl az RMDSZ és a két magyar párt ügye az, hogy sikerül vagy nem sikerül megállapodni. Soós Zoltánnak a várossal kell foglalkoznia, a lehető legtöbb emberrel kell találkoznia, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy magyar vagy román emberek tudjanak találkozni vele. Tudniuk kell, hogy mit akar tenni a várossal, hogyan képzeli el a város következő négy évét. Soós Zoltán ezt a feladatot vállalta, a következő periódusban sokkal többet fog megjelenni, sokkal többet fog a városról és a céljairól kommunikálni. Gyakorlatilag ő arról kell beszéljen, hogy hogyan akarja az izolálásból kihozni Marosvásárhelyt, abból a zsákutcából, amelybe Dorin Florea négy mandátuma alatt belevezette a várost.
Mi az utolsó határidő az RMDSZ számára, amikor még nyitott az EMNP-vel való tárgyalásra, és mikor mondja azt, hogy lezárja a listát, és vállalja, hogy ezzel megy a választásra?
– Elmondtuk az EMNP-s kollégáknak, hogy az utolsó pillanatig nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy feljöjjenek a listára, és elfogadják a felajánlott biztos bejutó helyet, és jó mozgósítással megszerezzék a 12. helyet is. Az utolsó pillanat naptár szerint április 17., van egy belső szabályozásunk, hogy ez a legutolsó időpont, amikorra a listákat véglegesíteni kell. Május elején kezdődik a választási kampány, azt megelőzően néhány nappal iktatni kell a listákat. Tehát április 17-ig ezt a kérdést le szeretnénk zárni.
Az interjú készítését követően, hétfőn a városi EMNP azt a javasolta az RMDSZ-nek, hogy a tanácsosi listájának a 3. helyét adják át Portik Vilmosnak, azonban Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke elmondta, az RMDSZ továbbra is a tanácsosi lista 8. és a 12. helyet adná át az EMNP-nek.
Kertész Melinda
Az RMDSZ ügyvezető elnöke bízik abban, hogy az EMNP elfogadja az RMDSZ tanácsosi listájára vonatkozó ajánlatát.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter utoljára akkor szólt bele a marosvásárhelyi önkormányzati választás apropóján kialakult feszült hangulatú történésekbe, amikor Soós Zoltán egy sajtótájékoztatón azt helyezte kilátásba, hogy RMDSZ-es jelöltként indulna a polgármesteri tisztségért. Az RMDSZ álláspontja azonban az, hogy Soóst nem sajátítják ki a szövetség számára, hanem ő lesz minden magyar marosvásárhelyi ember polgármesterjelöltje, aki megtestesíti az összefogást. Az RMDSZ ügyvezető elnökét arra kértük, hogy az RMDSZ szempontjából értékelje ki a marosvásárhelyi helyzetet.
Kovács Péter: – Marosvásárhelyen megvalósult az összefogás Soós Zoltán személyében. Nagyon fontos, hogy minden marosvásárhelyi magyar embernek megadatott a lehetőség, hogy beleszóljon ebbe a jelölési folyamatba. Úgy értékelem, hogy nem az számít, hányan mentek el, hanem tudatosítani kell, hogy bárki elmehetett szavazni. Nemcsak RMDSZ-tagok, hanem minden marosvásárhelyi magyar ember. Jelenleg azon dolgozunk, hogy elmélyítsük az összefogást, hogy az RMDSZ listáján ott legyenek az EMNP és az MPP jelöltjei is. Két körben már találkoztunk a Néppárttal, én úgy értékelem, hogy van még lehetőség arra, hogy továbbra is egyeztessünk. Az RMDSZ-nek volt egy felajánlása, azt mondtuk, hogy jelenleg van 10 magyar tanácsos a marosvásárhelyi önkormányzatban, fel tudjuk ajánlani a 8. helyet, ami biztos bejutónak számít, illetve a 12. helyet. Mi úgy értékeljük, hogy ha az RMDSZ el tudott érni 10 helyet, akkor ha az RMDSZ és a két magyar párt együtt indul, jó mozgósítással, vagy az összefogáson alapuló mozgósítással bejöhet a 12. hely is.
A néppártos kollégák első körben visszautasították az ajánlatunkat, én bízom abban, hogy mind a marosvásárhelyi magyaroknak az érdekét, mind a saját pártjuk érdekeit figyelembe fogják venni, és elfogadják a mi ajánlatunkat, annál is inkább, mert jelenleg nincsenek ott az önkormányzatban, 2,5%-os eredményt értek el, tehát meg sem közelítették a bejutási küszöböt.
Portik Vilmosnak az volt a fenntartása a helyek elfogadását illetően, hogy a frakción belül az EMNP-sek nem élveznének autonómiát. Mi az álláspontja ebben a kérdésben az RMDSZ-nek?
– Egy frakciófegyelem létezik, akár az önkormányzatok szintjén az RMDSZ-tanácsosok szintjén, akár a parlamenti frakciókat vesszük. Ennek az a lényege, hogy vitassuk meg a fontosabb kérdéseket, vagy akár minden kérdést, ami napirendre kerül majd az önkormányzati testületben saját köreinkben. Vitázzunk akár reggeltől estig, estétől reggelig, de az elfogadott többségi álláspontot képviseljük. Magyarán így van ereje egy frakciónak egy önkormányzati csoportban, ha egységesen lép fel. Ha minden egyes alkalommal egyik vagy másik erővonal, csoport másként szavaz, akkor a súlyunkat elveszítjük, és gyakorlatilag a román többség játékát játsszuk. Azt ajánlottuk az EMNP-nek és az MPP-nek, utóbbiakkal alá is írtuk, hogy megőrizhetik párttagságukat, politikai identitásukat. Marosvásárhelyen egységesen kell fellépni. Mese nincs, mikor arról kell dönteni, hogy kétnyelvű utcanévtáblák, akkor elvárjuk a néppárti kollégáktól, hogy egységesen szavazzanak az RMDSZ-es tanácsosokkal. De lehet, hogy a néppárti kollégák tudják kialakítani a frakción belüli többséget, én ezt nem kétlem, hogy lehetséges. Vannak olyan ügyek – nem mindegyik, de főleg a magyar képviselethez köthető ügyek – ahol nagyon nagy valószínűséggel a románok ellenünk fognak összezárni mindenféle egyeztetés nélkül, minden más ideológiai érdek nélkül, és akkor mi egységesen kell fellépjünk. Ezt várjuk el tőlük.
Mit gondol, van esély arra, hogy megszerezze az RMDSZ-lista a többséget a városi tanácsban, ha az EMNP és az MPP jelöltjei is fenn lesznek a listán?
– A 12. helyet nem véletlenül ajánlottuk fel a néppártnak, mert az már többséget jelentene a városi tanácsban. Ha Soós Zoltán esetében jó lesz a mozgósítás, akkor az a listát is húzná magával, és akkor van esély arra, hogy többségünk legyen a tanácsban.
Ha az EMNP végül úgy dönt, hogy saját listát állít, mit gondol, milyen hatással lenne a mozgósításra, a szavazási kedvre?
– Nézve az elmúlt választások eredményeit, nem egyértelmű számomra, hogy mi mozgósít, vagy demobilizál inkább: az egységes indulás vagy a verseny. Azt láthattuk 2007-ben az EP-választásokon, amikor külön indult az RMDSZ és Tőkés László, szavazatszámban ugyanannyi szavazat gyűlt össze, mint 2009-ben, az EP-választásokon, amikor megtörtént az összefogás, és Tőkés László volt a listavezető. Mindkét esetben a szavazatszám hasonló volt. A néppárt létrehozásakor az volt a logika, hogy a verseny mozgósít. Ők azt hangsúlyozzák, amióta megalakították a pártot, hogy a verseny mozgósít. Mi azt mondtuk, hogy akkor sincs tragédia, ha van RMDSZ-es és EMNP-s lista is. Versenyezzünk, lehetőleg ne egymással foglalkozzunk, és az RMDSZ ezt tudja vállalni, hogy nem az EMNP-ről fog szólni a választási kampánya, amennyiben nem sikerül megegyezni. Ha az EMNP is bejut a tanácsba, akkor vagy az lesz, hogy pontszerűen egyeztetünk a magyar ügyek tekintetében, vagy akár létre lehet hozni egy összefogást, egy megállapodást, és nincs ezzel semmi baj.
A kampányra való készülés intenzíven zajlik, naponta érkeznek hírek arról, hogy mi az újdonság a tanácsosi lista körül. Ugyanakkor kevés szó esik Soós Zoltán indulásáról, programjáról, a közös jelölt nincs jelen markáns nyilatkozatokkal, megnyilvánulásokkal a közéletben. Ez miért történik?
– Soós Zoltántól azt kérte a kampánystáb, és az RMDSZ országos politikai vezetősége is, hogy legyen inkább jelölt, és kevésbé politikus. Nagyon fontos, hogy ő megtestesíti az összefogást, ezentúl az RMDSZ és a két magyar párt ügye az, hogy sikerül vagy nem sikerül megállapodni. Soós Zoltánnak a várossal kell foglalkoznia, a lehető legtöbb emberrel kell találkoznia, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy magyar vagy román emberek tudjanak találkozni vele. Tudniuk kell, hogy mit akar tenni a várossal, hogyan képzeli el a város következő négy évét. Soós Zoltán ezt a feladatot vállalta, a következő periódusban sokkal többet fog megjelenni, sokkal többet fog a városról és a céljairól kommunikálni. Gyakorlatilag ő arról kell beszéljen, hogy hogyan akarja az izolálásból kihozni Marosvásárhelyt, abból a zsákutcából, amelybe Dorin Florea négy mandátuma alatt belevezette a várost.
Mi az utolsó határidő az RMDSZ számára, amikor még nyitott az EMNP-vel való tárgyalásra, és mikor mondja azt, hogy lezárja a listát, és vállalja, hogy ezzel megy a választásra?
– Elmondtuk az EMNP-s kollégáknak, hogy az utolsó pillanatig nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy feljöjjenek a listára, és elfogadják a felajánlott biztos bejutó helyet, és jó mozgósítással megszerezzék a 12. helyet is. Az utolsó pillanat naptár szerint április 17., van egy belső szabályozásunk, hogy ez a legutolsó időpont, amikorra a listákat véglegesíteni kell. Május elején kezdődik a választási kampány, azt megelőzően néhány nappal iktatni kell a listákat. Tehát április 17-ig ezt a kérdést le szeretnénk zárni.
Az interjú készítését követően, hétfőn a városi EMNP azt a javasolta az RMDSZ-nek, hogy a tanácsosi listájának a 3. helyét adják át Portik Vilmosnak, azonban Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke elmondta, az RMDSZ továbbra is a tanácsosi lista 8. és a 12. helyet adná át az EMNP-nek.
Kertész Melinda
2016. február 24.
RMGE-közlemény
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete egyeztetést kezdeményez az erdélyi magyar politikai pártokkal és szervezetekkel annak érdekében, hogy a 2016 évi választásokat követően a gazdák megfelelő képviselettel rendelkezzenek a helyi és megyei önkormányzatokban, hogy a helyi közösségeket érintő döntések előkészítésébe és meghozatalába bevonják a gazdaszervezetek képviselőit.
Az RMGE érdekvédelmi programja szerint: „Azzal a politikai párttal, vagy politizáló szervezettel tudunk együttműködni, amely felvállalja a gazdák programját, és garanciát mutat be arra vonatkozóan, hogy mindent megtesz a sikeres kivitelezés érdekében ….”
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete felkéri az RMDSZ-t, az MPP-t és az EMNP-t, valamint ezek helyi és megyei szervezeteit, hogy ott, ahol a gazdák részéről - az önkormányzati választások előkészítése érdekében megkeresés érkezik, vizsgálják meg az együttműködés esélyeit, tárgyaljanak a gazdák bevonásának lehetőségéről a helyi közigazgatás intézményeibe. Nyugati Jelen (Arad)
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete egyeztetést kezdeményez az erdélyi magyar politikai pártokkal és szervezetekkel annak érdekében, hogy a 2016 évi választásokat követően a gazdák megfelelő képviselettel rendelkezzenek a helyi és megyei önkormányzatokban, hogy a helyi közösségeket érintő döntések előkészítésébe és meghozatalába bevonják a gazdaszervezetek képviselőit.
Az RMGE érdekvédelmi programja szerint: „Azzal a politikai párttal, vagy politizáló szervezettel tudunk együttműködni, amely felvállalja a gazdák programját, és garanciát mutat be arra vonatkozóan, hogy mindent megtesz a sikeres kivitelezés érdekében ….”
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete felkéri az RMDSZ-t, az MPP-t és az EMNP-t, valamint ezek helyi és megyei szervezeteit, hogy ott, ahol a gazdák részéről - az önkormányzati választások előkészítése érdekében megkeresés érkezik, vizsgálják meg az együttműködés esélyeit, tárgyaljanak a gazdák bevonásának lehetőségéről a helyi közigazgatás intézményeibe. Nyugati Jelen (Arad)
2016. február 25.
Mezei János nem indul újabb mandátumért
Nem indul a júniusi helyhatósági választásokon Gyergyószentmiklós felfüggesztett polgármestere – ezzel kapcsolatosan az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt. A párt nem nevezte meg egyelőre a polgármesterjelöltjét.
„Döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben.
Mezei János most nyilvánosságra került bejelentése még pénteken február 19-én, a pártszervezet tisztújító taggyűlésén történt. A tisztújítás során Vadász–Szatmári Istvánt újraválasztották a helyi szervezet élére. Az ügyvezető teendőket ezután is Kémenes László látja el. A párt helyi elnökségi tagjai: Czink Attila, Nagy Zoltán és Kastal László.
Az gyergyószentmiklósi MPP közleménye szerint a helyi szervezet sajnálattal vette tudomásul, ugyanakkor tiszteletben tartja Mezei János döntését.
Mint ismeretes, Mezei János ellen több mint egy éve indult eljárás, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással gyanúsítja. A polgármestert őrizetbe is vették, majd le is tartóztatták, ugyanakkor hosszabb időt töltött házi őrizetben. Mezei nem gyakorolhatja polgármesteri tisztségét, jelenleg hatósági felügyelet alatt van.
Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János, a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért. Ha azonban úgy látják, ha az körvonalazódik, hogy a városnak ez nem hátrányos, akkor valószínű, hogy indulok” – jelentette ki az interjúban.
Gergely Imre. Székelyhon.ro
Nem indul a júniusi helyhatósági választásokon Gyergyószentmiklós felfüggesztett polgármestere – ezzel kapcsolatosan az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt. A párt nem nevezte meg egyelőre a polgármesterjelöltjét.
„Döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben.
Mezei János most nyilvánosságra került bejelentése még pénteken február 19-én, a pártszervezet tisztújító taggyűlésén történt. A tisztújítás során Vadász–Szatmári Istvánt újraválasztották a helyi szervezet élére. Az ügyvezető teendőket ezután is Kémenes László látja el. A párt helyi elnökségi tagjai: Czink Attila, Nagy Zoltán és Kastal László.
Az gyergyószentmiklósi MPP közleménye szerint a helyi szervezet sajnálattal vette tudomásul, ugyanakkor tiszteletben tartja Mezei János döntését.
Mint ismeretes, Mezei János ellen több mint egy éve indult eljárás, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással gyanúsítja. A polgármestert őrizetbe is vették, majd le is tartóztatták, ugyanakkor hosszabb időt töltött házi őrizetben. Mezei nem gyakorolhatja polgármesteri tisztségét, jelenleg hatósági felügyelet alatt van.
Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János, a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért. Ha azonban úgy látják, ha az körvonalazódik, hogy a városnak ez nem hátrányos, akkor valószínű, hogy indulok” – jelentette ki az interjúban.
Gergely Imre. Székelyhon.ro
2016. február 26.
Szétesett az RMDSZ?
Ráduly Róbert: az autonómia mögül kihulltak az emberek
Ráduly Róbert a Csíki Hírlapnak adott interjúban nem fogalmazott egyértelműen arról, hogy kíván-e indulni újabb polgármesteri mandátumért Csíkszeredában, azonban jócskán beszólt az RMDSZ vezetőségének. Egy másik, a DNA által elvitt polgármester, Mezei János már nem indul újra a székért.
A polgármester a lapnak elmondta, senki sem számított arra, hogy őt és helyettesét, Szőke Domokost egyszerre viszik el, ezért a város azóta „automata vezérlésre” állt. Példának azt hozta fel, hogy a tanács nyolc rendőrnek ingyenes úszóbérletet szavazott meg. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írt az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezze: érti ő, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ugyanis még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti baleset óta, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva, s amiért a megyei rendőrparancsnok mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől.
Nem kemények: keménykednek
Szerinte látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani „választási keménykedésen” túl nem is létezik a szövetség. „Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben legyen ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – mondta Ráduly, aki szerint lassan már csak rajta, Antal Árpádon és Mezei Jánoson, Gyergyószentmiklós polgármesterén áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája. Szerinte erre szükség lenne, hiszen az elmúlt időszakban a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a magyar közösség.
Mezei nem indul
A Ráduly által említett egyik autonomistával, Mezei Jánossal kapcsolatban pártja, az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt, miszerint nem indul a júniusi helyhatósági választásokon. „Mezei döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben.
Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont, ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért” – jelentette ki a lapnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Ráduly Róbert: az autonómia mögül kihulltak az emberek
Ráduly Róbert a Csíki Hírlapnak adott interjúban nem fogalmazott egyértelműen arról, hogy kíván-e indulni újabb polgármesteri mandátumért Csíkszeredában, azonban jócskán beszólt az RMDSZ vezetőségének. Egy másik, a DNA által elvitt polgármester, Mezei János már nem indul újra a székért.
A polgármester a lapnak elmondta, senki sem számított arra, hogy őt és helyettesét, Szőke Domokost egyszerre viszik el, ezért a város azóta „automata vezérlésre” állt. Példának azt hozta fel, hogy a tanács nyolc rendőrnek ingyenes úszóbérletet szavazott meg. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írt az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezze: érti ő, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ugyanis még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti baleset óta, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva, s amiért a megyei rendőrparancsnok mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől.
Nem kemények: keménykednek
Szerinte látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani „választási keménykedésen” túl nem is létezik a szövetség. „Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben legyen ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – mondta Ráduly, aki szerint lassan már csak rajta, Antal Árpádon és Mezei Jánoson, Gyergyószentmiklós polgármesterén áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája. Szerinte erre szükség lenne, hiszen az elmúlt időszakban a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a magyar közösség.
Mezei nem indul
A Ráduly által említett egyik autonomistával, Mezei Jánossal kapcsolatban pártja, az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt, miszerint nem indul a júniusi helyhatósági választásokon. „Mezei döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben.
Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont, ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért” – jelentette ki a lapnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. február 27.
SZKT Marosvásárhelyen: kiállni, képviselni, kiharcolni
Kiállni, képviselni, kiharcolni – ezt ajánlotta Kelemen Hunor a közelgő választásokra készülődve a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton Marosvásárhelyen tartott ülésén elmondott beszédében.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ valamennyi felelős politikusának úgy kell tekintenie a szervezetre, mint eszközre, és nem úgy, mint egy önmagáért való célra. „A mi szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Hozzánőtt a szívünkhöz, az életünkhöz. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Nekünk azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről” – jelentette ki az RMDSZ elnöke az általa ideálisnak tartott jelöltről.
Politikai beszámolójában az Kelemen Hunor megállapította: megrendült az erdélyi magyar közösség biztonságérzete, új köntösben erősödött fel a magyarellenesség, megkérdőjelezve az identitáshoz való jogot, a megszerzett jogok csonkítására az igazságszolgáltatás intézményeit felhasználva.
„Világosan látnunk kell, hogy mindez tervszerű. Bírósági döntések születtek, amelyek az anyanyelv korlátozására, a kétnyelvűség visszaszorítására vonatkoznak. Most éppen a katolikus státus jogait vizsgálják, időközben leállították a restitúciót, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön pedig lefejezték a város vezetését” – sorolta, rámutatva arra is, hogy a büntetőjogi kivizsgálás alatt álló városvezetők esetében a hatóságok nem tesznek különbséget a gyanú és a korrupció vádja között. „Bírósági eszközöket vetnek be a nemzeti szimbólumaink használata ellen. Jogszabály írja elő a kétnyelvű utcanévtáblákat, de azt nem alkalmazzák. Négy éve nem hajlandóak a MOGYE-en alkalmazni a törvényt, amiért senkit nem vonnak felelősségre” – sorolta.
Megemlítette az is, hogy a parlamentben napirenden van az etnikai pártok betiltására vonatkozó törvénykezdeményezés valamint az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban való betiltását illető kezdeményezés. „Kérdés az, hogy lesz-e elég erőnk a parlamentben mindezt visszautasítani?” – tette fel a kérdést.
Elmondta: a magyar közösség olyan intézmények iránt veszítette el a bizalmát, amelyek a törvényességet kellene szolgálniuk. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ számára továbbra is prioritás magyar közösség védelme. Kijelentette: a szervezet meg tudja akadályozni a magyar közösség ellen irányuló törekvéseket.
Az SZKT ülésén elfogadták az RMDSZ szórvány cselekvési tervét is. Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök felszólalásában hangsúlyozta: az RMDSZ-nek a „minden magyar számít” nemcsak egy lélekmelengető szép kifejezés, hanem a nap mint nap megélt valóság. „Emiatt teljesen természetes, hogy nemzetstratégiáról beszélünk a szórványban, hiszen az itt élő magyar emberek sokszor többet tesznek azért, hogy megtartsák nemzeti identitásukat, mint azok, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van számukra a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, és anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat” – tette hozzá.
Nincs ahonnan visszavonulót fújni
A politikus úgy fogalmazott, az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásait és intézkedéseit követően sokan megkérdezik: van-e értelme vállalni a megméretkezést? Kérdését meg is válaszolva úgy fogalmazott: nincs ahonnan visszavonulót fújni, és úgy kell készülni, hogy minden pillanatban legyen, aki a helyünkbe tud lépni.
„Olyan jelölteket tudunk állítani, akikben megbízik a közösség, akik a politikát a közösség szolgálatának tekintik’ – magyarázta. A Magyar Polgári Párttal való összefogásra utalva mondta: nem egymás ellen kell harcolni, az MPP-vel kötött megállapodásról már 2014-ben is bebizonyosodott, hogy hasznos volt és remélhetőleg idén is így lesz.
Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ennek a hármas parancsnak, jelszónak kell vezérelnie a továbbiakban az RMDSZ munkáját. „Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk” – sorolta a szövetségi elnök a következő időszak érdekképviseleti és érdekvédelmi teendőit.
Meghívottként szólt a tanácskozás résztvevőihez Böjte Csaba ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, aki a gyermekvédelmet nehezítő bürokrácia felszámolásához kérte az RMDSZ segítségét.
A tanácskozáson felszólaló Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester cselekvésre biztatta kollégáit. „Érdemes dolgozni, még ha mások döntik is el, hogy mikor ér véget az önkormányzati pályafutásunk” - jelentette ki a tisztségéből felfüggesztett polgármester.
Markó bírálta Szijjártót
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában bírálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a január végi bukaresti látogatásán úgy vélekedett, hogy román-magyar sikertörténetek kellenek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre, így a kisebbségi kérdésre is választ tudjanak találni. Kijelentette: „fokozza a nehéz helyzetet, ha Magyarországon nem ismerik föl, hogy most kell lépni és nem holnap vagy holnapután”.
Úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok befolyást akar gyakorolni a térség fölött, akkor bele kell szólnia az etnikai kérdésekbe is, és az Európai Unió sem kerülheti meg az ilyen tárgyú állásfoglalást, mert látható, hogy az etnikai kérdések megoldatlansága vezetett az ukrajnai tragédiához is.
Az SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét.
Antal Erika. maszol.ro
Kiállni, képviselni, kiharcolni – ezt ajánlotta Kelemen Hunor a közelgő választásokra készülődve a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton Marosvásárhelyen tartott ülésén elmondott beszédében.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ valamennyi felelős politikusának úgy kell tekintenie a szervezetre, mint eszközre, és nem úgy, mint egy önmagáért való célra. „A mi szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Hozzánőtt a szívünkhöz, az életünkhöz. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Nekünk azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről” – jelentette ki az RMDSZ elnöke az általa ideálisnak tartott jelöltről.
Politikai beszámolójában az Kelemen Hunor megállapította: megrendült az erdélyi magyar közösség biztonságérzete, új köntösben erősödött fel a magyarellenesség, megkérdőjelezve az identitáshoz való jogot, a megszerzett jogok csonkítására az igazságszolgáltatás intézményeit felhasználva.
„Világosan látnunk kell, hogy mindez tervszerű. Bírósági döntések születtek, amelyek az anyanyelv korlátozására, a kétnyelvűség visszaszorítására vonatkoznak. Most éppen a katolikus státus jogait vizsgálják, időközben leállították a restitúciót, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön pedig lefejezték a város vezetését” – sorolta, rámutatva arra is, hogy a büntetőjogi kivizsgálás alatt álló városvezetők esetében a hatóságok nem tesznek különbséget a gyanú és a korrupció vádja között. „Bírósági eszközöket vetnek be a nemzeti szimbólumaink használata ellen. Jogszabály írja elő a kétnyelvű utcanévtáblákat, de azt nem alkalmazzák. Négy éve nem hajlandóak a MOGYE-en alkalmazni a törvényt, amiért senkit nem vonnak felelősségre” – sorolta.
Megemlítette az is, hogy a parlamentben napirenden van az etnikai pártok betiltására vonatkozó törvénykezdeményezés valamint az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban való betiltását illető kezdeményezés. „Kérdés az, hogy lesz-e elég erőnk a parlamentben mindezt visszautasítani?” – tette fel a kérdést.
Elmondta: a magyar közösség olyan intézmények iránt veszítette el a bizalmát, amelyek a törvényességet kellene szolgálniuk. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ számára továbbra is prioritás magyar közösség védelme. Kijelentette: a szervezet meg tudja akadályozni a magyar közösség ellen irányuló törekvéseket.
Az SZKT ülésén elfogadták az RMDSZ szórvány cselekvési tervét is. Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök felszólalásában hangsúlyozta: az RMDSZ-nek a „minden magyar számít” nemcsak egy lélekmelengető szép kifejezés, hanem a nap mint nap megélt valóság. „Emiatt teljesen természetes, hogy nemzetstratégiáról beszélünk a szórványban, hiszen az itt élő magyar emberek sokszor többet tesznek azért, hogy megtartsák nemzeti identitásukat, mint azok, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van számukra a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, és anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat” – tette hozzá.
Nincs ahonnan visszavonulót fújni
A politikus úgy fogalmazott, az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásait és intézkedéseit követően sokan megkérdezik: van-e értelme vállalni a megméretkezést? Kérdését meg is válaszolva úgy fogalmazott: nincs ahonnan visszavonulót fújni, és úgy kell készülni, hogy minden pillanatban legyen, aki a helyünkbe tud lépni.
„Olyan jelölteket tudunk állítani, akikben megbízik a közösség, akik a politikát a közösség szolgálatának tekintik’ – magyarázta. A Magyar Polgári Párttal való összefogásra utalva mondta: nem egymás ellen kell harcolni, az MPP-vel kötött megállapodásról már 2014-ben is bebizonyosodott, hogy hasznos volt és remélhetőleg idén is így lesz.
Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ennek a hármas parancsnak, jelszónak kell vezérelnie a továbbiakban az RMDSZ munkáját. „Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk” – sorolta a szövetségi elnök a következő időszak érdekképviseleti és érdekvédelmi teendőit.
Meghívottként szólt a tanácskozás résztvevőihez Böjte Csaba ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, aki a gyermekvédelmet nehezítő bürokrácia felszámolásához kérte az RMDSZ segítségét.
A tanácskozáson felszólaló Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester cselekvésre biztatta kollégáit. „Érdemes dolgozni, még ha mások döntik is el, hogy mikor ér véget az önkormányzati pályafutásunk” - jelentette ki a tisztségéből felfüggesztett polgármester.
Markó bírálta Szijjártót
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában bírálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a január végi bukaresti látogatásán úgy vélekedett, hogy román-magyar sikertörténetek kellenek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre, így a kisebbségi kérdésre is választ tudjanak találni. Kijelentette: „fokozza a nehéz helyzetet, ha Magyarországon nem ismerik föl, hogy most kell lépni és nem holnap vagy holnapután”.
Úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok befolyást akar gyakorolni a térség fölött, akkor bele kell szólnia az etnikai kérdésekbe is, és az Európai Unió sem kerülheti meg az ilyen tárgyú állásfoglalást, mert látható, hogy az etnikai kérdések megoldatlansága vezetett az ukrajnai tragédiához is.
Az SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét.
Antal Erika. maszol.ro
2016. március 3.
Erőt kell felmutatni a Székely Szabadság Napján
Közös sajtótájékoztatót tartottak a március 10-ei marosvásárhelyi felvonulást megelőzően az SZNT, az RMDSZ, az MPP, az EMNT, valamint az EMNP vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Mint fogalmaztak, „a Székely Szabadság Napján erőt kell felmutatni”.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője a március 10-ei eseményekkel kapcsolatban elmondta, a megemlékezés a postaréti székely szabadság hőseinek emlékművénél kezdődik 16 órától – ezt követően lesz a koszorúzás, majd a tiltakozó felvonulás a kormányhivatal épülete elé. A rendezvényre 19 óráig érvényes az engedély. Három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló kapott meghívást az eseményre.
Mellettük meghívást kaptak az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői is: felszólal Tőkés László és Izsák Balázs, de a többi politikai párt vezetőinek is felszólalási lehetőséget biztosítanak. A megemlékezésre érkezőket arra kérik, vigyenek magukkal székely zászlókat, ugyanakkor felhívják a figyelmet: a bármilyen párt, vagy más csoportosulás jelképeit tartalmazó lobogókat hagyják otthon. Mint Gazda Zoltán fogalmazott, a Székely Szabadság Napja nem pártpolitikai rendezvény.
Minél több településnevet tartalmazó, valamint a székelyek követeléseit feltüntető molinóval érkezzenek a megemlékezők – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy ezúttal az úttesten, vagy a járdán engedélyezték-e a hatóságok a felvonulást, kifejtette: a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, kérésükbe belefoglalták a gépjárműforgalom részleges leállítását. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybe vétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a Demokrácia Központokban lehet.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan idén is partnerei a rendezvénynek. „Egy év kihagyás után, március 10-én rajtunk a világ szeme, mindennél fontosabb, hogy sokan legyünk” – magyarázta. Hozzátette: a Székely Szabadság Napja ezúttal tüntetés kell legyen, az erdélyi magyarság felszólalása a jogtiprások, a magyar feliratok levételét kötelező döntések ellen.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos szervezetének alelnöke elmondta, évek óta valós partnerként támogatták az SZNT által szervezett azon megmozdulásokat, amelyek az autonómiamozgalom folyamatába beilleszkednek. A marosvásárhelyi esemény jó alkalom arra, hogy megmutassuk: nem félünk, nem ijedünk meg – jelentette ki Zakariás.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének fontos a marosvásárhelyi önkormányzati választások kimenetele, konszenzus alakult ki Soós Zoltán jelölését illetően, aki a település összmagyarságának jelöltje is egyben – fogalmazott Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Kifejtette, az előző évekhez hasonlóan az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, amennyiben felkérés érkezik, mivel a Marosvásárhelyen kialakult helyzet nemzetstratégiai kérdés.
„Ne adjunk helyet a provokációnak Marosvásárhelyen, mert az a célja a román hatalomnak, hogy bebizonyítsák: nem vagyunk civilizáltak, és mi csak konfliktusokat akarunk generálni” – mutatott rá Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, hozzátéve: erőt kell felmutatni. Az, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok egy asztalhoz tudtak ülni, szerinte egyfajta siker, még ha a vélemények nem is egyeznek.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
Közös sajtótájékoztatót tartottak a március 10-ei marosvásárhelyi felvonulást megelőzően az SZNT, az RMDSZ, az MPP, az EMNT, valamint az EMNP vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Mint fogalmaztak, „a Székely Szabadság Napján erőt kell felmutatni”.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője a március 10-ei eseményekkel kapcsolatban elmondta, a megemlékezés a postaréti székely szabadság hőseinek emlékművénél kezdődik 16 órától – ezt követően lesz a koszorúzás, majd a tiltakozó felvonulás a kormányhivatal épülete elé. A rendezvényre 19 óráig érvényes az engedély. Három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló kapott meghívást az eseményre.
Mellettük meghívást kaptak az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői is: felszólal Tőkés László és Izsák Balázs, de a többi politikai párt vezetőinek is felszólalási lehetőséget biztosítanak. A megemlékezésre érkezőket arra kérik, vigyenek magukkal székely zászlókat, ugyanakkor felhívják a figyelmet: a bármilyen párt, vagy más csoportosulás jelképeit tartalmazó lobogókat hagyják otthon. Mint Gazda Zoltán fogalmazott, a Székely Szabadság Napja nem pártpolitikai rendezvény.
Minél több településnevet tartalmazó, valamint a székelyek követeléseit feltüntető molinóval érkezzenek a megemlékezők – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy ezúttal az úttesten, vagy a járdán engedélyezték-e a hatóságok a felvonulást, kifejtette: a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, kérésükbe belefoglalták a gépjárműforgalom részleges leállítását. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybe vétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a Demokrácia Központokban lehet.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan idén is partnerei a rendezvénynek. „Egy év kihagyás után, március 10-én rajtunk a világ szeme, mindennél fontosabb, hogy sokan legyünk” – magyarázta. Hozzátette: a Székely Szabadság Napja ezúttal tüntetés kell legyen, az erdélyi magyarság felszólalása a jogtiprások, a magyar feliratok levételét kötelező döntések ellen.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos szervezetének alelnöke elmondta, évek óta valós partnerként támogatták az SZNT által szervezett azon megmozdulásokat, amelyek az autonómiamozgalom folyamatába beilleszkednek. A marosvásárhelyi esemény jó alkalom arra, hogy megmutassuk: nem félünk, nem ijedünk meg – jelentette ki Zakariás.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének fontos a marosvásárhelyi önkormányzati választások kimenetele, konszenzus alakult ki Soós Zoltán jelölését illetően, aki a település összmagyarságának jelöltje is egyben – fogalmazott Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Kifejtette, az előző évekhez hasonlóan az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, amennyiben felkérés érkezik, mivel a Marosvásárhelyen kialakult helyzet nemzetstratégiai kérdés.
„Ne adjunk helyet a provokációnak Marosvásárhelyen, mert az a célja a román hatalomnak, hogy bebizonyítsák: nem vagyunk civilizáltak, és mi csak konfliktusokat akarunk generálni” – mutatott rá Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, hozzátéve: erőt kell felmutatni. Az, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok egy asztalhoz tudtak ülni, szerinte egyfajta siker, még ha a vélemények nem is egyeznek.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
2016. március 3.
Szétesőben az RMDSZ
Csak a vak nem látja, hogy nagy bajban van az RMDSZ. A választások közeledtével vezetői ugyan görcsösen próbálják az erő látszatát kelteni, magabiztosnak tűnni. Hangoskodnak is gyakran, bár ez nem mindig indokolt, de csak úgy, mint az erdőben elcsatangoló gyermek: a maguk bátorítására. Kincstári optimizmusuk, a politikai ráolvasás sem sokat segít, még a 85 százalékos támogatottságuk révedt zsolozsmázása sem, mert gyakran elbizonytalanodnak és nem ok nélkül. A legutóbbi felmérés szerint alig 3 százalékos támogatottságuk nem sok jóval kecsegtet. Ha nincs az előre kialkudozott alternatív küszöb biztonsági hálója, most sokan kétségbeesve kapkodnának fűhöz-fához. Egyesek megteszik így is.
A jelek szerint hiábavaló volt a boldogulást az RMDSZ-ernyőn kívül kereső erők oszd meg és uralkodj elve szerint felszámoló, megsemmisítő akarat, csupán az MPP-t sikerült olyan erővel magukhoz szorítaniuk, hogy az már csak tehetetlen rángásokra képes. Az EMNP nem kér a nagyobb testvér megsemmisítő szövetségéből. Az RMDSZ nőszervezetének – vagy mondjuk kisgazdaplatformjának – szintjére jelentéktelenedett MPP az utolsókat rúgja. Biró Zsolttal vagy nélküle, de nehezen hihető, hogy önálló erőként valaha szerephez juthat, külön entitásként elindulhat-e még valamely választáson. Maradt az EMNP, mint az egyetlen önálló, a kijáró politizálást elvető politikai akarat megfogalmazója. Ez most az RMDSZ legfőbb célpontja. A „szövetség” ahelyett, hogy közösségi, nyelvi, szimbólumhasználati jogaink fokozatos és agresszív visszavétele miatt a bukaresti hatalmi gépezettel venné fel a küzdelmet, minden erejével az erdélyi magyar politikai préri felett akar továbbra is kizárólagos ellenőrzést. Miközben Marosvásárhelyen az erdélyi magyar jogérvényesítés szempontjából szimbolikus jelentőségű frontvárosban képtelenek voltak a polgármesteri szék, illetve a városi képviselőtestületi többség visszaszerzéséhez szükséges valós összefogás feltételeit kidolgozni. A szűk látókörű, kicsinyes politikai érdekeken, helyi ellentéteken nem tudtak felülemelkedni, ezért koalíciós jelölt helyett most független jelölttel próbálkoznak.
Mielőtt elfogultsággal vádolnának, az általam állítottakkal egybecseng az, amit legutóbb az alakulat egyik kulcsembere nyilatkozott a sajtónak, s ami úgy hangzott: az RMDSZ szétesett.
Szentgyörgyi László. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Csak a vak nem látja, hogy nagy bajban van az RMDSZ. A választások közeledtével vezetői ugyan görcsösen próbálják az erő látszatát kelteni, magabiztosnak tűnni. Hangoskodnak is gyakran, bár ez nem mindig indokolt, de csak úgy, mint az erdőben elcsatangoló gyermek: a maguk bátorítására. Kincstári optimizmusuk, a politikai ráolvasás sem sokat segít, még a 85 százalékos támogatottságuk révedt zsolozsmázása sem, mert gyakran elbizonytalanodnak és nem ok nélkül. A legutóbbi felmérés szerint alig 3 százalékos támogatottságuk nem sok jóval kecsegtet. Ha nincs az előre kialkudozott alternatív küszöb biztonsági hálója, most sokan kétségbeesve kapkodnának fűhöz-fához. Egyesek megteszik így is.
A jelek szerint hiábavaló volt a boldogulást az RMDSZ-ernyőn kívül kereső erők oszd meg és uralkodj elve szerint felszámoló, megsemmisítő akarat, csupán az MPP-t sikerült olyan erővel magukhoz szorítaniuk, hogy az már csak tehetetlen rángásokra képes. Az EMNP nem kér a nagyobb testvér megsemmisítő szövetségéből. Az RMDSZ nőszervezetének – vagy mondjuk kisgazdaplatformjának – szintjére jelentéktelenedett MPP az utolsókat rúgja. Biró Zsolttal vagy nélküle, de nehezen hihető, hogy önálló erőként valaha szerephez juthat, külön entitásként elindulhat-e még valamely választáson. Maradt az EMNP, mint az egyetlen önálló, a kijáró politizálást elvető politikai akarat megfogalmazója. Ez most az RMDSZ legfőbb célpontja. A „szövetség” ahelyett, hogy közösségi, nyelvi, szimbólumhasználati jogaink fokozatos és agresszív visszavétele miatt a bukaresti hatalmi gépezettel venné fel a küzdelmet, minden erejével az erdélyi magyar politikai préri felett akar továbbra is kizárólagos ellenőrzést. Miközben Marosvásárhelyen az erdélyi magyar jogérvényesítés szempontjából szimbolikus jelentőségű frontvárosban képtelenek voltak a polgármesteri szék, illetve a városi képviselőtestületi többség visszaszerzéséhez szükséges valós összefogás feltételeit kidolgozni. A szűk látókörű, kicsinyes politikai érdekeken, helyi ellentéteken nem tudtak felülemelkedni, ezért koalíciós jelölt helyett most független jelölttel próbálkoznak.
Mielőtt elfogultsággal vádolnának, az általam állítottakkal egybecseng az, amit legutóbb az alakulat egyik kulcsembere nyilatkozott a sajtónak, s ami úgy hangzott: az RMDSZ szétesett.
Szentgyörgyi László. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. március 6.
Hargita Megye Tanácsa jól kommunikál, viszont nem mindenre válaszol
Az összes olyan téren, amelyre a közérdekű információkhoz való hozzáférést szavatoló 2001/544-es törvény vonatkozik, Hargita Megye Tanácsa jól teljesített – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Civil Párbeszéd és Közvita Minisztériuma készített januárban a megyei tanácsokról. Az eredményről a megyei tanács sajtószolgálata is beszámolt.
„Hargita Megye Tanácsa azon néhány megyei tanács közé tartozik, amely maradéktalanul eleget tett az 544-es törvény által megszabott kötelezettségeinek. Minden programunknál, stratégiánknál előzetesen is konzultálunk, folyamatosan a széles nyilvánosság elérésére törekszünk, mivel amellett, hogy be kell tartani a törvényes előírásokat, csakis így dolgozhatunk ki a lakosság számára hasznos programokat” – kommentálta a felmérés eredményét Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Habár a sajtószolgálat erre nem tért ki, a szerkesztőségünkkel is megosztott kimutatásból kiderül, Hargita megye tanácsa mellett további tizenhárom megyei önkormányzat ért el megfelelő minősítést, tehát a megyei tanácsok 34 százalékát a hargitaihoz hasonlóan értékeltek.
Egyébként lapcsaládunk tavaly november óta sem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért tűnt el a székely lobogó a megyeháza homlokzatáról. Borboly Csaba az általunk felvetett kérdésre azt ígérte az MPP frakciónak, hogy választ ad az eltávolítás miértjére. A zászló időközben visszakerült, Borboly Csaba viszont továbbra sem tartotta fontosnak választ adni arra, hogy a román nemzeti ünnep előtt miért kellett eltüntetni a székely zászlót. Székelyhon.ro
Az összes olyan téren, amelyre a közérdekű információkhoz való hozzáférést szavatoló 2001/544-es törvény vonatkozik, Hargita Megye Tanácsa jól teljesített – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Civil Párbeszéd és Közvita Minisztériuma készített januárban a megyei tanácsokról. Az eredményről a megyei tanács sajtószolgálata is beszámolt.
„Hargita Megye Tanácsa azon néhány megyei tanács közé tartozik, amely maradéktalanul eleget tett az 544-es törvény által megszabott kötelezettségeinek. Minden programunknál, stratégiánknál előzetesen is konzultálunk, folyamatosan a széles nyilvánosság elérésére törekszünk, mivel amellett, hogy be kell tartani a törvényes előírásokat, csakis így dolgozhatunk ki a lakosság számára hasznos programokat” – kommentálta a felmérés eredményét Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Habár a sajtószolgálat erre nem tért ki, a szerkesztőségünkkel is megosztott kimutatásból kiderül, Hargita megye tanácsa mellett további tizenhárom megyei önkormányzat ért el megfelelő minősítést, tehát a megyei tanácsok 34 százalékát a hargitaihoz hasonlóan értékeltek.
Egyébként lapcsaládunk tavaly november óta sem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért tűnt el a székely lobogó a megyeháza homlokzatáról. Borboly Csaba az általunk felvetett kérdésre azt ígérte az MPP frakciónak, hogy választ ad az eltávolítás miértjére. A zászló időközben visszakerült, Borboly Csaba viszont továbbra sem tartotta fontosnak választ adni arra, hogy a román nemzeti ünnep előtt miért kellett eltüntetni a székely zászlót. Székelyhon.ro
2016. március 10.
Mi a baj Tőkés Lászlóval?
Mint köztudott, Klaus Johannis államelnök visszavonta Tőkés László Románia Csillaga elnevezésű állami kitüntetését. Az érintett találóan mutatott rá, hogy ugyanazért büntetik most, amikor állítólag szólásszabadság van, mint anno a Ceauşescu-rendszerben: ki meri mondani a politikai hatalom propagandájától eltérő véleményét.
Emlékezetes, hogy a kitüntetésvisszavonás méltatlan, abszurd és igazságtalan hercehurcája azután indult el, hogy Tőkés László fel merte vetni azt a gondolatot, hogy Magyarországnak Ausztria és a dél-tiroli német közösség mintájára védhatalmi státust kellene vállalnia az erdélyi magyarság felett. E követelés egyébként az autonómiaprogrammal és a magyar állampolgárság kiterjesztésével együtt része volt a nemzeti radikálisnak nevezett, valójában „mindössze” távlatokban, autonóm magyar jövőben gondolkodó RMDSZ-en belüli politikai tábor célkitűzésrendszerének. A különbség csak annyi, hogy míg az autonómiát 1992. október 25-én, a külhoni magyar állampolgárság célkitűzését pedig 2000 őszén felvállalta a hivatalos RMDSZ-politika, a védhatalmi státust nem.
Végső soron mi a baja a román államhatalomnak Tőkés Lászlóval? A válasz egyszerű. Tőkés László püspökké választása után nem elégedett meg az egyházi szolgálattal, hanem általános jellegű közösségi érdekvédő szerepet akart vállalni. Kitölteni azt a mozgásteret, amit a történelem számára biztosított. Elment a falig, s pont annyira semmibe vette a kockázatokat, saját egyéni érdekmegfontolásait, mint a „Kárpátok géniuszának” uralma alatt. Valójában ugyanazt tette, mint évekkel korábban, 1989 előtt.
Akkor arra volt lehetőség, hogy táncházat, közösséget szervezzen, maga köré gyűjtse az ifjúságot, a nemzeti gondolkodást, a magyar ökuménét hirdesse, 1989 után viszont lehetőség nyílt arra is, hogy a közösség sorsát leghatékonyabban és legmélyrehatóbban befolyásoló társadalmi dimenzióban, a politikában is részt vegyen. Hivatástudattól, nemzeti elkötelezettségtől vezérelve élére állt az erdélyi magyar szabadságtörekvéseknek az RMDSZ-en belül, fittyet hányt a farizeus, képmutató, szemforgató érdekemberek érvelésére, akik nagyon is jól megfontoltan igyekeztek őt a politikától távol tartani. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként 1992 végéig közvetíteni próbált a két tábor között, vélhetően abból kiindulva, amit a bukaresti paktumozgatók, a tájba simulók magukról állítanak mindmáig, hogy ők is ugyanazt akarják, csak más úton, más eszközökkel. 1992 nyarán, a Hargita megyei listahamisítás idején viszont bebizonyosodott, hogy nem erről van szó. Midőn a román hatalom nemzetstratégiáját kiszolgáló politikusok kimaradtak a szabályszerű választmányi döntések során a képviselői és szenátori listákról, Domokos Géza és emberei átgyalogoltak írott és íratlan normákon, fittyet hánytak az alapszabályzatra, a demokrácia előírásaira. Megalakították a „Hargita megyei RMDSZ-t”, amely azóta sem létezik, csak arra volt jó, hogy formális legitimitást biztosítson az elnöki jóváhagyással szervezett helyi puccsnak, melynek során a román hatalom ízlésének megfelelő listát állítottak össze. Világossá vált, hogy itt nem a magyar ügy és a demokrácia különböző megközelítéséről van szó, hanem egyik oldalon azok állnak, akik Bukaresttől a minél nagyobb távolságot tartják célszerűnek és önálló erdélyi jövőben gondolkodnak, a másik oldalon pedig egy vegyes társaság, melyben ott vannak a kommunista rendszerrel kiegyezett korábbi „hivatalos magyarok”, akik el sem tudják képzelni életüket a román elit szolgálata nélkül, vagy az új rendszerben egyéni karrierlehetőséget látó tiszta múltúak, akiknek többségét nem a közösségszolgálat eszméje fűtötte, hanem az érvényesülési vágy.
Ezek után állt Tőkés László az autonomisták élére, s harcolt minden presztízsét és tekintélyét latba vetve 1992. október 24-én és 25-én a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásáért. Sikerrel.
Az autonómiagondolat előmozdítójának szerepét mindmáig vállalja. Ha kellett, gazdagon adatolt tanulmányokban leplezte le a neptuni tárgyalássorozat taktikailag és stratégiailag egyaránt önsorsrontó mivoltát, politológusokat és jogászokat megszégyenítő feszes logikával megírt tárcákban lépett fel a magyar érdekek félreseprésével megkötött magyar–román alapszerződés ellen. Figyelmeztetett arra, hogy meg kell kérni a kormányzati szerepvállalás árát, különben esélyünk nem lesz előrébb lépni az autonómia ügyében, az RMDSZ-politika kisiklása után fórummozgalmat szervezett a pályakorrekció érdekében, figyelmeztetett az RMDSZ által sikerként kommunikált etnodiszkriminatív tanügyi törvény magyarellenes élére. Majd miután az RMDSZ ad acta tette az erdélyi magyar parlament nagyszabású, 1993-ban megfogalmazott vízióját, az autonomista erők összefogásával külön szervezet alapításába fogott 2003 februárjában. Amikor az autonomisták pártja, az MPP saját elnökének foglyává vált és belső visszaélései már az RMDSZ mindennapi gyakorlatát is megszégyenítették, védnökséget vállalt egy új, a belső demokráciát és a nemzeti érdeket egyaránt képviselő párt felett. Mindeközben kőkemény konoksággal mutatott rá azokra a jelenségekre, melyek a magyar jövőt veszélyeztették.
Ez a baj Tőkés Lászlóval. Hogy nem vállalta a csendes mamelukszerepet, hanem szemébe merte mondani a mindenkori hatalmasoknak az igazságot. Vagy ahogy a szállóigévé vált mondás tartja róla: „sosincs igaza, mindig csak igaza volt.”
Johannis ezzel a gesztusával öngólt lőtt. Hogy mekkorát, azt az is mutatja, hogy olyan meghatározó román értelmiségi, mint Vladimir Tismăneanu is élesen bírálta lépését, rámutatva arra, hogy a történelemhamisításon túl is fonák helyzet, hogy Johannis – akiről nem tudni, mit csinált 1989 előtt – Tőkés Lászlótól megvon egy kitüntetést, aki viszont helytállásával hozzájárult ahhoz, hogy Temesvár megmenthesse a románok becsületét és büszkeségét. Nem véletlen, hogy e lépés ellen tiltakozók között harcostársain és független gondolkodású román értelmiségieken – Florina Vaipan, Gabriel Bădescu, Marius Ghizelan – kívül ott találjuk politikai ellenfeleit is, legyen szó az egykori SZDSZ prominensről, Tamás Gáspár Miklósról, az RMDSZ elnökéről, Kelemen Hunorról vagy éppenséggel a fő ellenlábas Markó Béláról.
Hatalmas öngól volt ez a román hatalom részéről, mert nincs olyan ép morális érzékkel megáldott ember, aki a tények ismeretében e kérdésben ne Tőkés Lászlónak adna igazat, aki ne látná, hogy ebben a visszataszító hatalmi manőverben ki hol áll, hogy a kitüntetésétől megfosztott hős a történet erkölcsi győztese.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Mint köztudott, Klaus Johannis államelnök visszavonta Tőkés László Románia Csillaga elnevezésű állami kitüntetését. Az érintett találóan mutatott rá, hogy ugyanazért büntetik most, amikor állítólag szólásszabadság van, mint anno a Ceauşescu-rendszerben: ki meri mondani a politikai hatalom propagandájától eltérő véleményét.
Emlékezetes, hogy a kitüntetésvisszavonás méltatlan, abszurd és igazságtalan hercehurcája azután indult el, hogy Tőkés László fel merte vetni azt a gondolatot, hogy Magyarországnak Ausztria és a dél-tiroli német közösség mintájára védhatalmi státust kellene vállalnia az erdélyi magyarság felett. E követelés egyébként az autonómiaprogrammal és a magyar állampolgárság kiterjesztésével együtt része volt a nemzeti radikálisnak nevezett, valójában „mindössze” távlatokban, autonóm magyar jövőben gondolkodó RMDSZ-en belüli politikai tábor célkitűzésrendszerének. A különbség csak annyi, hogy míg az autonómiát 1992. október 25-én, a külhoni magyar állampolgárság célkitűzését pedig 2000 őszén felvállalta a hivatalos RMDSZ-politika, a védhatalmi státust nem.
Végső soron mi a baja a román államhatalomnak Tőkés Lászlóval? A válasz egyszerű. Tőkés László püspökké választása után nem elégedett meg az egyházi szolgálattal, hanem általános jellegű közösségi érdekvédő szerepet akart vállalni. Kitölteni azt a mozgásteret, amit a történelem számára biztosított. Elment a falig, s pont annyira semmibe vette a kockázatokat, saját egyéni érdekmegfontolásait, mint a „Kárpátok géniuszának” uralma alatt. Valójában ugyanazt tette, mint évekkel korábban, 1989 előtt.
Akkor arra volt lehetőség, hogy táncházat, közösséget szervezzen, maga köré gyűjtse az ifjúságot, a nemzeti gondolkodást, a magyar ökuménét hirdesse, 1989 után viszont lehetőség nyílt arra is, hogy a közösség sorsát leghatékonyabban és legmélyrehatóbban befolyásoló társadalmi dimenzióban, a politikában is részt vegyen. Hivatástudattól, nemzeti elkötelezettségtől vezérelve élére állt az erdélyi magyar szabadságtörekvéseknek az RMDSZ-en belül, fittyet hányt a farizeus, képmutató, szemforgató érdekemberek érvelésére, akik nagyon is jól megfontoltan igyekeztek őt a politikától távol tartani. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként 1992 végéig közvetíteni próbált a két tábor között, vélhetően abból kiindulva, amit a bukaresti paktumozgatók, a tájba simulók magukról állítanak mindmáig, hogy ők is ugyanazt akarják, csak más úton, más eszközökkel. 1992 nyarán, a Hargita megyei listahamisítás idején viszont bebizonyosodott, hogy nem erről van szó. Midőn a román hatalom nemzetstratégiáját kiszolgáló politikusok kimaradtak a szabályszerű választmányi döntések során a képviselői és szenátori listákról, Domokos Géza és emberei átgyalogoltak írott és íratlan normákon, fittyet hánytak az alapszabályzatra, a demokrácia előírásaira. Megalakították a „Hargita megyei RMDSZ-t”, amely azóta sem létezik, csak arra volt jó, hogy formális legitimitást biztosítson az elnöki jóváhagyással szervezett helyi puccsnak, melynek során a román hatalom ízlésének megfelelő listát állítottak össze. Világossá vált, hogy itt nem a magyar ügy és a demokrácia különböző megközelítéséről van szó, hanem egyik oldalon azok állnak, akik Bukaresttől a minél nagyobb távolságot tartják célszerűnek és önálló erdélyi jövőben gondolkodnak, a másik oldalon pedig egy vegyes társaság, melyben ott vannak a kommunista rendszerrel kiegyezett korábbi „hivatalos magyarok”, akik el sem tudják képzelni életüket a román elit szolgálata nélkül, vagy az új rendszerben egyéni karrierlehetőséget látó tiszta múltúak, akiknek többségét nem a közösségszolgálat eszméje fűtötte, hanem az érvényesülési vágy.
Ezek után állt Tőkés László az autonomisták élére, s harcolt minden presztízsét és tekintélyét latba vetve 1992. október 24-én és 25-én a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásáért. Sikerrel.
Az autonómiagondolat előmozdítójának szerepét mindmáig vállalja. Ha kellett, gazdagon adatolt tanulmányokban leplezte le a neptuni tárgyalássorozat taktikailag és stratégiailag egyaránt önsorsrontó mivoltát, politológusokat és jogászokat megszégyenítő feszes logikával megírt tárcákban lépett fel a magyar érdekek félreseprésével megkötött magyar–román alapszerződés ellen. Figyelmeztetett arra, hogy meg kell kérni a kormányzati szerepvállalás árát, különben esélyünk nem lesz előrébb lépni az autonómia ügyében, az RMDSZ-politika kisiklása után fórummozgalmat szervezett a pályakorrekció érdekében, figyelmeztetett az RMDSZ által sikerként kommunikált etnodiszkriminatív tanügyi törvény magyarellenes élére. Majd miután az RMDSZ ad acta tette az erdélyi magyar parlament nagyszabású, 1993-ban megfogalmazott vízióját, az autonomista erők összefogásával külön szervezet alapításába fogott 2003 februárjában. Amikor az autonomisták pártja, az MPP saját elnökének foglyává vált és belső visszaélései már az RMDSZ mindennapi gyakorlatát is megszégyenítették, védnökséget vállalt egy új, a belső demokráciát és a nemzeti érdeket egyaránt képviselő párt felett. Mindeközben kőkemény konoksággal mutatott rá azokra a jelenségekre, melyek a magyar jövőt veszélyeztették.
Ez a baj Tőkés Lászlóval. Hogy nem vállalta a csendes mamelukszerepet, hanem szemébe merte mondani a mindenkori hatalmasoknak az igazságot. Vagy ahogy a szállóigévé vált mondás tartja róla: „sosincs igaza, mindig csak igaza volt.”
Johannis ezzel a gesztusával öngólt lőtt. Hogy mekkorát, azt az is mutatja, hogy olyan meghatározó román értelmiségi, mint Vladimir Tismăneanu is élesen bírálta lépését, rámutatva arra, hogy a történelemhamisításon túl is fonák helyzet, hogy Johannis – akiről nem tudni, mit csinált 1989 előtt – Tőkés Lászlótól megvon egy kitüntetést, aki viszont helytállásával hozzájárult ahhoz, hogy Temesvár megmenthesse a románok becsületét és büszkeségét. Nem véletlen, hogy e lépés ellen tiltakozók között harcostársain és független gondolkodású román értelmiségieken – Florina Vaipan, Gabriel Bădescu, Marius Ghizelan – kívül ott találjuk politikai ellenfeleit is, legyen szó az egykori SZDSZ prominensről, Tamás Gáspár Miklósról, az RMDSZ elnökéről, Kelemen Hunorról vagy éppenséggel a fő ellenlábas Markó Béláról.
Hatalmas öngól volt ez a román hatalom részéről, mert nincs olyan ép morális érzékkel megáldott ember, aki a tények ismeretében e kérdésben ne Tőkés Lászlónak adna igazat, aki ne látná, hogy ebben a visszataszító hatalmi manőverben ki hol áll, hogy a kitüntetésétől megfosztott hős a történet erkölcsi győztese.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. március 17.
Borboly Csaba polgármester lenne
A március 15-ei határidőig egyedül Borboly Csaba jelentkezett RMDSZ-es polgármesterjelöltnek Csíkszeredában. Ezzel eldőlt, hogy a júniusi helyhatósági választáson a Hargita megyei tanácselnök lesz a szervezet jelöltje, előválasztást pedig csak a tanácsi lista véglegesítésére szerveznek.
Borboly ellen még folyamatban van az a per, amelyben az országos korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja, hogy – bűntársaival együtt – indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek, és ezzel 1,1 millió eurós kárt okozott a román államnak. 2013 májusában 24 órás őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene; ezt később feloldották.
Vádat 2013 szeptemberében emeltek Borboly és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de 2014 februárjában az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többieknek azonban épp kedden – március 15-én – volt tárgyalásuk. Ezen az ügyvédek azt kérték az ügyészektől, hogy közöljék, ki végezte a lehallgatásokat, mert ha a Román Hírszerző Szolgálat volt, az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében kérni fogják a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Borboly ártatlannak vallotta magát, és nem kívánt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével élni; ez a vádak beismerését jelentené, és egyharmaddal csökkentené a büntetést. Ugyancsak kedden hirdettek ítéletet a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban: a Maros megyei törvényszék a lemondott csíkszeredai polgármester és a tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester esetében is megszüntette a kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
A júniusi helyhatósági választásokon az MPP színeiben Bokor Márton csíkszeredai háziorvos pályázza meg a polgármesteri tisztséget Csíkszeredában, az EMNP jelöltje továbbra is ismeretlen. (A Székelyhon nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A március 15-ei határidőig egyedül Borboly Csaba jelentkezett RMDSZ-es polgármesterjelöltnek Csíkszeredában. Ezzel eldőlt, hogy a júniusi helyhatósági választáson a Hargita megyei tanácselnök lesz a szervezet jelöltje, előválasztást pedig csak a tanácsi lista véglegesítésére szerveznek.
Borboly ellen még folyamatban van az a per, amelyben az országos korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja, hogy – bűntársaival együtt – indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek, és ezzel 1,1 millió eurós kárt okozott a román államnak. 2013 májusában 24 órás őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene; ezt később feloldották.
Vádat 2013 szeptemberében emeltek Borboly és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de 2014 februárjában az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többieknek azonban épp kedden – március 15-én – volt tárgyalásuk. Ezen az ügyvédek azt kérték az ügyészektől, hogy közöljék, ki végezte a lehallgatásokat, mert ha a Román Hírszerző Szolgálat volt, az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében kérni fogják a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Borboly ártatlannak vallotta magát, és nem kívánt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével élni; ez a vádak beismerését jelentené, és egyharmaddal csökkentené a büntetést. Ugyancsak kedden hirdettek ítéletet a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban: a Maros megyei törvényszék a lemondott csíkszeredai polgármester és a tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester esetében is megszüntette a kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
A júniusi helyhatósági választásokon az MPP színeiben Bokor Márton csíkszeredai háziorvos pályázza meg a polgármesteri tisztséget Csíkszeredában, az EMNP jelöltje továbbra is ismeretlen. (A Székelyhon nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. március 28.
Összefognak a románok a magyar jelöltek ellenében
Közös jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon a román pártok több Kovászna megyei településen, ahol kisebbségben él a románság – hivatkozik az Agerpres hírügynökség hétfői jelentésére az MTI.
A román összefogást kezdeményező civilek szerint az utóbbi 26 évben a térségben mindig etnikai alapon voksoltak a választók. Kezdeményezésükkel növelni akarják annak az esélyét, hogy képviselethez jussanak a településükön kisebbségben élő román közösségek.
Eddig Kézdivásárhelyen, Baróton, Bölönben, Zágonban, Hídvégen, Zabolán, Bereckben, Uzonban, Illyefalván, Ozsdolán és Nagyajtán született megállapodás a román pártok között arról, hogy egymás esélyesebb jelöltjeit támogatják. Előpatakon, Kökösön és Kovászna városában küszöbön áll az összefogás megkötése. A megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön a Szociáldemokrata Párt (PSD) már korábban leszögezte, hogy önállóan indul.
„Követjük mások példáját, akik nemzeti ügyekben félre tudják tenni az ideológiai szempontokat és indulatokat: ugyanezt kell tenniük a román pártoknak is” – hangoztatta Ioan Sabau Pop, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke.
A 2012-es választásokon az RMDSZ, a Néppárt és az MPP együtt 23 helyet szerzett meg a Kovászna megyei tanácsban, míg a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ötöt – idézte fel az Agerpres. A hírügynökség szerint a megye 45 települése közül 38-ban a magyar pártok jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget, egyes településeken pedig egyetlen román etnikumú képviselőt sem választottak a helyi tanácsba.
Június 5-én – akárcsak a 2012-es választásokon – egyetlen fordulóban döntenek az önkormányzati tisztségről, így minden településen az a jelölt lesz – akár 20–30 százalékos támogatottsággal is – polgármester, akire a legtöbben voksolnak.
MTI. Székelyhon.ro
Közös jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon a román pártok több Kovászna megyei településen, ahol kisebbségben él a románság – hivatkozik az Agerpres hírügynökség hétfői jelentésére az MTI.
A román összefogást kezdeményező civilek szerint az utóbbi 26 évben a térségben mindig etnikai alapon voksoltak a választók. Kezdeményezésükkel növelni akarják annak az esélyét, hogy képviselethez jussanak a településükön kisebbségben élő román közösségek.
Eddig Kézdivásárhelyen, Baróton, Bölönben, Zágonban, Hídvégen, Zabolán, Bereckben, Uzonban, Illyefalván, Ozsdolán és Nagyajtán született megállapodás a román pártok között arról, hogy egymás esélyesebb jelöltjeit támogatják. Előpatakon, Kökösön és Kovászna városában küszöbön áll az összefogás megkötése. A megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön a Szociáldemokrata Párt (PSD) már korábban leszögezte, hogy önállóan indul.
„Követjük mások példáját, akik nemzeti ügyekben félre tudják tenni az ideológiai szempontokat és indulatokat: ugyanezt kell tenniük a román pártoknak is” – hangoztatta Ioan Sabau Pop, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke.
A 2012-es választásokon az RMDSZ, a Néppárt és az MPP együtt 23 helyet szerzett meg a Kovászna megyei tanácsban, míg a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ötöt – idézte fel az Agerpres. A hírügynökség szerint a megye 45 települése közül 38-ban a magyar pártok jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget, egyes településeken pedig egyetlen román etnikumú képviselőt sem választottak a helyi tanácsba.
Június 5-én – akárcsak a 2012-es választásokon – egyetlen fordulóban döntenek az önkormányzati tisztségről, így minden településen az a jelölt lesz – akár 20–30 százalékos támogatottsággal is – polgármester, akire a legtöbben voksolnak.
MTI. Székelyhon.ro
2016. március 29.
A politika belülről: a szabadság vagy a biztonság előbbre való?
A brüsszeli merénylet következményeiről, zászlóügyekről, Borboly és Ráduly viszonyáról, Mezei visszatéréséről beszélgettünk Kelemen Hunorral.
A brüsszeli merénylet rövid- és hosszútávú hatásairól, azok minket is érintő következményeiről, a márciusi tömegrendezvényeken történt bírságolásokról és a helyhatósági választások előkészületeiről - különös tekintettel Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre és Gyergyószentmiklósra - beszélgetett a Transindex felelős szerkesztője, Balázsi-Pál Előd az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában. A műsor kedden, március 29-én 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, illetve szerdán hallgatható meg az Erdély FM-en, összefoglalója alább olvasható.
Brüsszeli merényletek
Európa fővárosát érte terrortámadás egy hete. Mik lesznek a következmények?
„A következő időszakban elképzelhető, hogy Európa különböző nagyvárosait támadások fogják érni az iszlám fundamentalisták részéről, és egyértelművé vált, hogy az Európai Unió nincs felkészülve erre a hibrid háborúra.”
„Bennünket, európai polgárokat lehallgatnak, megfigyelnek, mégsem képesek kiszűrni azokat, akik az európai polgárok életére törnek, ez pedig bizonytalansághoz vezet. A legfontosabb, hogy milyen választ képes adni az Európai Unió és a tagállamok erre a bizonytalanságra.”
„Nagyon határozottan annak vagyok a híve, hogy közös választ kell adni. Az egyéni megoldások nem fognak eredményre vezetni, mert a mostani események az európai konstrukció alapjait rengetik meg, és a tagállamok előbb-utóbb csak vesztesei lehetnek ennek a konfliktusnak.”
„Az európai tagállamok vezetői a népeik elé kell álljanak, és azt kell mondaniuk, hogy nincs alternatívája annak, hogy az európai határokat közösen kell megvédeni, nincs alternatívája annak, hogy az európai védelmi politikát össze kell hangolni, nincs annak alternatívája, hogy a titkos szolgálatok közötti együttműködést ne tudják úgy összehangolni, hogy az információcsere pillanatok alatt megtörténjen, és nincsen annak alternatívája, hogy hosszútávon egy olyan megoldást találjunk, amely az Európai Unióba belépő különböző közösségek tagjainak az integrációját biztosítja.
Be kell látni, hogy csőd az, ami Európában történt, csőd az, ami Párizsban történt az elmúlt hetven esztendőben, ami Németországban történt, ami Belgiumban történt, és ami Dániában történt. Ki kell mondani, tetszik vagy nem tetszik, hogy az erős muszlim közösségeket a nyugati jóléti államok nem tudták integrálni. Olyan erős párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek előbb-utóbb konfliktusba kerülnek. Ezt nem lehet elmaszatolni, ezt ki kell mondani.
Ezért van szükség a közös megoldásra. Ha külön-külön keresnek a tagállamok megoldást, lehet, hogy egyik-másik a periférián megoldást talál, de csak ideiglenesen. Abban a pillanatban, ha azok a közös értékek, amelyek a szabadságjogokra vonatkoznak, a mozgásszabadság, a munkavállalás, az áruk és a tőke szabad mozgása elbukik, ha a schengeni határok megkérdőjeleződnek, ha a dublini egyezmény szétrombolódik, akkor előbb-utóbb az Európai Unió alapjai esnek szét.”
„Szabadság versus biztonság: ez az, ami foglalkoztatja az európai polgárokat és a vezetőket egyaránt. Az Európai Unió vezetőinek kell jó választ adni. Én azt mondom, nem szabad a szabadságjogokat a biztonság oltárán feláldozni, mert előbb-utóbb egy diktatúrába, egy autokratikus rendszerbe kerülünk, de nem szabad azt sem elfogadni, hogy a biztonságot nem képesek szavatolni a hivatalos intézmények, a tagállami és az európai uniós intézmények. Mert ha nem lesznek képesek biztosítani, akkor a különböző közösségek maguk fognak igazságot szolgáltatni vagy maguk fogják megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek a biztonság szavatolásához látszólag elvezetnek, de azok a megoldások mindig polgárháborús konfliktusokba torkollnak.”
Zászlóügyek Marosvásárhelyen, a március 10-i Székely Szabadság Napján 85 személy bírságoltak meg a felvonulás szervezéséért vagy csendháborításért. Kolozsváron március 15-én arra kötelezték a felvonulókat, hogy vonják be az Erdély-zászlót.
„Elfogadhatatlan, hogy olyanokat bírságoljanak meg, akik élnek a szabadságjogaikkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési joggal. Mivel nem történt semmi olyan, ami törvénysértő lett volna, azt gondolom, hogy ezeket a bírságolásokat meg kell támadni a bíróságon, és meg lehet őket nyerni. Az első pillanattól kezdve elítéltük és elfogadhatatlannak tartjuk ezt a gyakorlatot, amit a román hatóságoknak be kell fejezniük. Ezt nem kell évente megismételni, mert ez nem vezet ahhoz, hogy a román és a magyar közösség viszonya javuljon és jobbá váljon.
Mert ebben a pillanatban, be kell látni, van egy erős bizalmatlanság a két közösség között: a magyarok egyre kevésbé bíznak a bíróságban, az ügyészségben, a rendőrségben, az olyan intézményekben, amelyek a polgárok biztonságát és a jogállam működését kellene, hogy garantálják. S valóban, ezek miatt Románia jogállamiságát meg lehet kérdőjelezni.”
„A jogállamot sértő intézkedésnek tartjuk azt is, ami Marosvásárhelyen történt, de azt is, ami az Erdély-zászlóval történt Kolozsváron március 15.-én. Ez megint csak azt mutatja, hogy a hatóságok, ha nem kapnak egyértelmű jelzést a politika részéről, hogy merre kell menni, akkor hajlamosak a túlkapásra, főleg az erőszakszervek. A politika részéről az elmúlt években arra kaptak indíttatást, hogy lehet így viselkedni a magyar kisebbséggel, s lehet, hogy most nem kaptak semmiféle útmutatást vagy ösztönzést, és a régi gyakorlatot viszik tovább.”
„A titkosszolgálatoknak itt Közép-Kelet-Európában mindig erősebb volt a befolyása és a hatalma, mint egy-egy jogállami, normális berendezkedésű államban kell, hogy legyen, és minden ürügyet megragadnak, hogy próbálják meg kiterjeszteni a hatalmukat. A kérdés csak az, hogy a civil és a parlamenti kontroll mennyire erős, mert azt gondolom, hogy ez a különbség egy klasszikus, hosszú múlttal rendelkező demokratikus állam és egy új demokratikus állam között. Itt nekünk, politikusoknak is óriási a szerepünk, de a civil társadalomnak is legalább akkora a szerepe, hogy hogyan viszonyul az emberi jogokhoz.”
Csíkszereda: Borboly vagy Ráduly?
Csíkszeredában Borboly Csaba egyedüliként jelentkezett polgármester-jelöltnek az RMDSZ színeiben. „Én még nem zárnám ki, hogy Ráduly Róbert indul polgármesternek Csíkszeredában, hisz a bírósági felügyelet megszűnt, és én azon leszek, hogy meggyőzzem őt, hogy induljon és az RMDSZ színeiben megszerezze a polgármesterséget. Maga Borboly Csaba is azt mondta, hogy ha Ráduly indul, akkor ő vissza fog lépni. Ez nem egy lezárt ügy, itt még azért a következő napokban változhatnak a dolgok.”
Én nem látom rossznak a Borboly – Ráduly viszonyt. (...) Az RMDSZ az a szervezet, ahol nincsen egyhangúság, nincsen semmiféle egy véleményre való törekvés. Vannak különböző vélemények. Ami Csíkszeredát és Hargita megyét illeti, voltak véleménykülönbségek, de ezek sosem nyomták rá a bélyeget a döntéshozatalra.”
Gyergyószentmiklós – Mezei visszatér?
Mezei János MPP-s politikus visszatérhetett hivatalába, és ez alapjaiban változtathatja meg a polgármesteri székért folyó versenyt.
„Lássuk, hogy Mezei János mit dönt, indul vagy nem indul. Ha igen, akkor neki van esélye megnyerni a választást. A gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet sietett, nagyon előre szaladt, meg kellett volna várják a közvélemény-kutatás eredményét. Ők valamiért nagyon igyekeztek előre, nem tudom, hogy miért, engem sem kérdeztek meg. Az biztos, hogy ha Mezei indul, akkor megnyeri a választást. Hogy az RMDSZ jelöltjével mi történik, azt még nem tudom megmondani.”
Sepsiszentgyörgy – Antal Árpádra várva
„Amennyiben a bírósági felügyeletet feloldják, akkor Antal Árpád el fog indulni a választásokon. Ez volt a mi kérésünk, ez volt az ő szándéka is. Amennyiben nem oldják fel a a felügyeletet, akkor Antal Árpádnak az az álláspontja – és ezt nyilvánosan is elmondta –, hogy nem fog indulni, nem kockáztatja, nem akarja megtenni Sepsiszentgyörggyel, hogy a választások után a polgármester ne tudjon bemenni a hivatalba és letenni az esküt.”
A vádakról
„Sem Borbolyt, sem Antal Árpádot, sem Mezeit, sem Rádulyt nem korrupcióval vádolják. Nem azzal vádolják, hogy a közpénzt hazavitték, elköltötték saját célra. Ezért én azt mondtam, hogy ameddig nincsen bírósági ítélet, addig én mindenkit ártatlannak tekintek, és ez jogilag is így helyes. Azt tapasztaltam ezeknek az embereknek az esetében, hogy mindenhol élvezik a közösség bizalmát. Ha most választásokat tartanának Sepsiszentgyörgyön, Antal Árpád nem ötven százalékkal, hanem kilencven százalékkal nyerné meg a választást. Ha ma választást tartanának Gyergyószentmiklóson, Mezei János megnyerné, Csíkszeredában Ráduly Róbert megnyerné, és ha Hargita megyében a megyei tanácselnök választás úgy lenne, mint eddig, akkor Borboly Csabát megválasztanák.”
Hogyan áll az RMDSZ az EMNP-vel és az MPP-vel szemben?
„Az ellenjelöltekkel nem foglalkozunk. Egy politikai jelöltnek az lehet a legnagyobb hibája, ha nem a közösséggel foglalkozik, hanem azzal, hogy az ő versenytársa hol született, kivel él, kivel nem. Ilyen emberekre nem lehet rábízni egy közösséget, mert nem a közösséggel vannak elfoglalva, hanem magukkal. Én minden jelöltünknek azt mondom, hogy hagyják az ellenfeleket, nem egymást kell legyőzni, a közösséget kell szolgálni, megbízhatóan, jól, és akkor a dolgok a helyükre kerülnek.” Transindex.ro
A brüsszeli merénylet következményeiről, zászlóügyekről, Borboly és Ráduly viszonyáról, Mezei visszatéréséről beszélgettünk Kelemen Hunorral.
A brüsszeli merénylet rövid- és hosszútávú hatásairól, azok minket is érintő következményeiről, a márciusi tömegrendezvényeken történt bírságolásokról és a helyhatósági választások előkészületeiről - különös tekintettel Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre és Gyergyószentmiklósra - beszélgetett a Transindex felelős szerkesztője, Balázsi-Pál Előd az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában. A műsor kedden, március 29-én 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, illetve szerdán hallgatható meg az Erdély FM-en, összefoglalója alább olvasható.
Brüsszeli merényletek
Európa fővárosát érte terrortámadás egy hete. Mik lesznek a következmények?
„A következő időszakban elképzelhető, hogy Európa különböző nagyvárosait támadások fogják érni az iszlám fundamentalisták részéről, és egyértelművé vált, hogy az Európai Unió nincs felkészülve erre a hibrid háborúra.”
„Bennünket, európai polgárokat lehallgatnak, megfigyelnek, mégsem képesek kiszűrni azokat, akik az európai polgárok életére törnek, ez pedig bizonytalansághoz vezet. A legfontosabb, hogy milyen választ képes adni az Európai Unió és a tagállamok erre a bizonytalanságra.”
„Nagyon határozottan annak vagyok a híve, hogy közös választ kell adni. Az egyéni megoldások nem fognak eredményre vezetni, mert a mostani események az európai konstrukció alapjait rengetik meg, és a tagállamok előbb-utóbb csak vesztesei lehetnek ennek a konfliktusnak.”
„Az európai tagállamok vezetői a népeik elé kell álljanak, és azt kell mondaniuk, hogy nincs alternatívája annak, hogy az európai határokat közösen kell megvédeni, nincs alternatívája annak, hogy az európai védelmi politikát össze kell hangolni, nincs annak alternatívája, hogy a titkos szolgálatok közötti együttműködést ne tudják úgy összehangolni, hogy az információcsere pillanatok alatt megtörténjen, és nincsen annak alternatívája, hogy hosszútávon egy olyan megoldást találjunk, amely az Európai Unióba belépő különböző közösségek tagjainak az integrációját biztosítja.
Be kell látni, hogy csőd az, ami Európában történt, csőd az, ami Párizsban történt az elmúlt hetven esztendőben, ami Németországban történt, ami Belgiumban történt, és ami Dániában történt. Ki kell mondani, tetszik vagy nem tetszik, hogy az erős muszlim közösségeket a nyugati jóléti államok nem tudták integrálni. Olyan erős párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek előbb-utóbb konfliktusba kerülnek. Ezt nem lehet elmaszatolni, ezt ki kell mondani.
Ezért van szükség a közös megoldásra. Ha külön-külön keresnek a tagállamok megoldást, lehet, hogy egyik-másik a periférián megoldást talál, de csak ideiglenesen. Abban a pillanatban, ha azok a közös értékek, amelyek a szabadságjogokra vonatkoznak, a mozgásszabadság, a munkavállalás, az áruk és a tőke szabad mozgása elbukik, ha a schengeni határok megkérdőjeleződnek, ha a dublini egyezmény szétrombolódik, akkor előbb-utóbb az Európai Unió alapjai esnek szét.”
„Szabadság versus biztonság: ez az, ami foglalkoztatja az európai polgárokat és a vezetőket egyaránt. Az Európai Unió vezetőinek kell jó választ adni. Én azt mondom, nem szabad a szabadságjogokat a biztonság oltárán feláldozni, mert előbb-utóbb egy diktatúrába, egy autokratikus rendszerbe kerülünk, de nem szabad azt sem elfogadni, hogy a biztonságot nem képesek szavatolni a hivatalos intézmények, a tagállami és az európai uniós intézmények. Mert ha nem lesznek képesek biztosítani, akkor a különböző közösségek maguk fognak igazságot szolgáltatni vagy maguk fogják megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek a biztonság szavatolásához látszólag elvezetnek, de azok a megoldások mindig polgárháborús konfliktusokba torkollnak.”
Zászlóügyek Marosvásárhelyen, a március 10-i Székely Szabadság Napján 85 személy bírságoltak meg a felvonulás szervezéséért vagy csendháborításért. Kolozsváron március 15-én arra kötelezték a felvonulókat, hogy vonják be az Erdély-zászlót.
„Elfogadhatatlan, hogy olyanokat bírságoljanak meg, akik élnek a szabadságjogaikkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési joggal. Mivel nem történt semmi olyan, ami törvénysértő lett volna, azt gondolom, hogy ezeket a bírságolásokat meg kell támadni a bíróságon, és meg lehet őket nyerni. Az első pillanattól kezdve elítéltük és elfogadhatatlannak tartjuk ezt a gyakorlatot, amit a román hatóságoknak be kell fejezniük. Ezt nem kell évente megismételni, mert ez nem vezet ahhoz, hogy a román és a magyar közösség viszonya javuljon és jobbá váljon.
Mert ebben a pillanatban, be kell látni, van egy erős bizalmatlanság a két közösség között: a magyarok egyre kevésbé bíznak a bíróságban, az ügyészségben, a rendőrségben, az olyan intézményekben, amelyek a polgárok biztonságát és a jogállam működését kellene, hogy garantálják. S valóban, ezek miatt Románia jogállamiságát meg lehet kérdőjelezni.”
„A jogállamot sértő intézkedésnek tartjuk azt is, ami Marosvásárhelyen történt, de azt is, ami az Erdély-zászlóval történt Kolozsváron március 15.-én. Ez megint csak azt mutatja, hogy a hatóságok, ha nem kapnak egyértelmű jelzést a politika részéről, hogy merre kell menni, akkor hajlamosak a túlkapásra, főleg az erőszakszervek. A politika részéről az elmúlt években arra kaptak indíttatást, hogy lehet így viselkedni a magyar kisebbséggel, s lehet, hogy most nem kaptak semmiféle útmutatást vagy ösztönzést, és a régi gyakorlatot viszik tovább.”
„A titkosszolgálatoknak itt Közép-Kelet-Európában mindig erősebb volt a befolyása és a hatalma, mint egy-egy jogállami, normális berendezkedésű államban kell, hogy legyen, és minden ürügyet megragadnak, hogy próbálják meg kiterjeszteni a hatalmukat. A kérdés csak az, hogy a civil és a parlamenti kontroll mennyire erős, mert azt gondolom, hogy ez a különbség egy klasszikus, hosszú múlttal rendelkező demokratikus állam és egy új demokratikus állam között. Itt nekünk, politikusoknak is óriási a szerepünk, de a civil társadalomnak is legalább akkora a szerepe, hogy hogyan viszonyul az emberi jogokhoz.”
Csíkszereda: Borboly vagy Ráduly?
Csíkszeredában Borboly Csaba egyedüliként jelentkezett polgármester-jelöltnek az RMDSZ színeiben. „Én még nem zárnám ki, hogy Ráduly Róbert indul polgármesternek Csíkszeredában, hisz a bírósági felügyelet megszűnt, és én azon leszek, hogy meggyőzzem őt, hogy induljon és az RMDSZ színeiben megszerezze a polgármesterséget. Maga Borboly Csaba is azt mondta, hogy ha Ráduly indul, akkor ő vissza fog lépni. Ez nem egy lezárt ügy, itt még azért a következő napokban változhatnak a dolgok.”
Én nem látom rossznak a Borboly – Ráduly viszonyt. (...) Az RMDSZ az a szervezet, ahol nincsen egyhangúság, nincsen semmiféle egy véleményre való törekvés. Vannak különböző vélemények. Ami Csíkszeredát és Hargita megyét illeti, voltak véleménykülönbségek, de ezek sosem nyomták rá a bélyeget a döntéshozatalra.”
Gyergyószentmiklós – Mezei visszatér?
Mezei János MPP-s politikus visszatérhetett hivatalába, és ez alapjaiban változtathatja meg a polgármesteri székért folyó versenyt.
„Lássuk, hogy Mezei János mit dönt, indul vagy nem indul. Ha igen, akkor neki van esélye megnyerni a választást. A gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet sietett, nagyon előre szaladt, meg kellett volna várják a közvélemény-kutatás eredményét. Ők valamiért nagyon igyekeztek előre, nem tudom, hogy miért, engem sem kérdeztek meg. Az biztos, hogy ha Mezei indul, akkor megnyeri a választást. Hogy az RMDSZ jelöltjével mi történik, azt még nem tudom megmondani.”
Sepsiszentgyörgy – Antal Árpádra várva
„Amennyiben a bírósági felügyeletet feloldják, akkor Antal Árpád el fog indulni a választásokon. Ez volt a mi kérésünk, ez volt az ő szándéka is. Amennyiben nem oldják fel a a felügyeletet, akkor Antal Árpádnak az az álláspontja – és ezt nyilvánosan is elmondta –, hogy nem fog indulni, nem kockáztatja, nem akarja megtenni Sepsiszentgyörggyel, hogy a választások után a polgármester ne tudjon bemenni a hivatalba és letenni az esküt.”
A vádakról
„Sem Borbolyt, sem Antal Árpádot, sem Mezeit, sem Rádulyt nem korrupcióval vádolják. Nem azzal vádolják, hogy a közpénzt hazavitték, elköltötték saját célra. Ezért én azt mondtam, hogy ameddig nincsen bírósági ítélet, addig én mindenkit ártatlannak tekintek, és ez jogilag is így helyes. Azt tapasztaltam ezeknek az embereknek az esetében, hogy mindenhol élvezik a közösség bizalmát. Ha most választásokat tartanának Sepsiszentgyörgyön, Antal Árpád nem ötven százalékkal, hanem kilencven százalékkal nyerné meg a választást. Ha ma választást tartanának Gyergyószentmiklóson, Mezei János megnyerné, Csíkszeredában Ráduly Róbert megnyerné, és ha Hargita megyében a megyei tanácselnök választás úgy lenne, mint eddig, akkor Borboly Csabát megválasztanák.”
Hogyan áll az RMDSZ az EMNP-vel és az MPP-vel szemben?
„Az ellenjelöltekkel nem foglalkozunk. Egy politikai jelöltnek az lehet a legnagyobb hibája, ha nem a közösséggel foglalkozik, hanem azzal, hogy az ő versenytársa hol született, kivel él, kivel nem. Ilyen emberekre nem lehet rábízni egy közösséget, mert nem a közösséggel vannak elfoglalva, hanem magukkal. Én minden jelöltünknek azt mondom, hogy hagyják az ellenfeleket, nem egymást kell legyőzni, a közösséget kell szolgálni, megbízhatóan, jól, és akkor a dolgok a helyükre kerülnek.” Transindex.ro
2016. április 12.
Marosvásárhely egyetlen esélye
Nyilvánosságra került a marosvásárhelyi RMDSZ választmánya által összeállított – illetve rangsorolt – tanácsosi jelöltlista.
A névsor számos meglepetést tartalmaz. Az eddigi tanácsosok szinte egytől egyig lekerültek a listáról, illetve néhányan – méltányosan vagy méltánytalanul – továbbra is rajta maradtak. A nagyarányú frissítésnek több magyarázata is lehet.
Az egyik a frakció gyatra tevékenysége, Florea-párti politizálása, és végső soron a lakosságtól való eltávolodása. A másik lehetséges magyarázat a korrupcióellenes ügyészség vádemelése, amelyben szinte az egész RMDSZ-frakció érintett, de ellentmondásként szolgál az a tény, hogy a vádlottak közül az új jelöltlistán ketten is szerepelnek. Erre mondhatnánk az orwelli idézetet, hogy „mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”.
Az új arcok megjelenése akár azt is jelenthetné, hogy ezután jobban fog működni a helyi magyar képviselet, de eddig is volt néhány tehetséges és rátermett helyi tanácsosunk, akinek a távozása és önkormányzati tapasztalatainak az ily módon történő eltékozlása káros hatással fog járni. Másfelől pedig számos kérdést von maga után ez a jelöltállítás, hogy hogyan és miért kerültek fel éppen ezek a nevek a listára, miért akarja az RMDSZ választmánya éppen ezeket a személyeket bejuttatni a legnagyobb magyar lakosságú erdélyi város önkormányzatába.
A történet előzményeihez hozzátartozik az, a Peti & Brassai társaság által levezényelt, 2015 októberében megtartott „flekkenfalvi” tisztújítógyűlés, amelynek során nem adták meg a bizalmat Soós Zoltán polgármesterjelöltnek, de megválasztották Vass Leventét (a szövetségi elnök bizalmi emberét) a városi választmány elnökévé, és ugyanakkor TKT-tagságot nyert többek között Bakó Szabolcs, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Boros Gyula és Mózes Levente, akik ma a nőszövetség jelöltjével együtt az önkormányzati jelöltlista befutóhelyein szerepelnek.
Vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a mai felállás már akkor, októberben lett eldöntve. Eközben pedig javában folyt a kirakatpolitizálás, a „Soós Zolizás”, hogy milyen csodálatos dolog az összefogás, hogy mekkora eredménynek számít az előválasztások megszervezése. Igen ám, de addig, amíg Soóst mindössze a csekély eséllyel megszerezhető polgármesteri székre jelölték, a több mint tíz, valós eséllyel induló várositanácsos-jelölt megnevezésére nem adtak lehetőséget a vásárhelyieknek. Pedig lehetett volna erre is előválasztásokat szervezni.
Itt viszont a választók elé toltak egy névsort. Azokkal, akiknek a mi érdekeinket kellene képviselniük, akiknek a keze alá kerül városunk költségvetése. A listavezető jelenlegi alpolgármesterről köztudott, hogy kinek az embere, és bebizonyította, hogy mennyire jó a polgármesterrel való viszonya, tájba simuló képessége, meghasonuló képlékenysége. A második helyezett fogorvosról nem lehet tudni, hogy mivel szolgált rá erre az előkelő helyre, de hivatásából kiindulva feltételezhető, hogy a városban eddig is hatalmat gyakorló valamelyik orvosi kör támogatottja-kegyeltje. A harmadik helyre kerülő kosárlabdaedző minden bizonnyal a „tigriseket” felkaroló RMDSZ-esek támogatását élvezi, a negyedik helyezett, ASA-futballedzői múlttal rendelkező iskolaigazgató pedig a korrupcióval gyanúsított „focikedvelők” támogatásában részesülhetett.
A tanácsosi jelöltlistára meglepetésszerűen felkerült személyek, eddigi szakmai előmenetelüktől függetlenül, önkormányzati munkára való alkalmassága – enyhén szólva is – megkérdőjelezhető. Ami a legfájóbb az egészben, hogy egy ilyen lista összeállításával a város egész magyar lakosságát lóvá tették. Bármiféle előválasztás vagy közvélemény-kutatás elvégzése nélkül. Az egyetlen, előválasztáson is átesett – és győztesként ünnepelt – politikus pedig nem is szerepel a jelöltek között.
Ráadásul az MPP és az EMNP fenyegetéseitől megszabaduló, a túlzott önbizalom tüneteit magán hordozó szövetségnek lesz egy markáns marosvásárhelyi ellenfele, a Szabad Emberek Pártja, amely a magyar szavazók támogatására is számít. Tegyük hozzá, joggal. Nem lesz nehéz dolguk egy ilyen érdekképviseleti múlttal és egy ilyen önkormányzati jelöltlistával rendelkező alakulattal szemben. Marosvásárhely egyetlen – talán még fennálló – esélye a végleges jelöltállításig, április 26-áig megrendezendő előválasztás lehetne.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Krónika (Kolozsvár)
Nyilvánosságra került a marosvásárhelyi RMDSZ választmánya által összeállított – illetve rangsorolt – tanácsosi jelöltlista.
A névsor számos meglepetést tartalmaz. Az eddigi tanácsosok szinte egytől egyig lekerültek a listáról, illetve néhányan – méltányosan vagy méltánytalanul – továbbra is rajta maradtak. A nagyarányú frissítésnek több magyarázata is lehet.
Az egyik a frakció gyatra tevékenysége, Florea-párti politizálása, és végső soron a lakosságtól való eltávolodása. A másik lehetséges magyarázat a korrupcióellenes ügyészség vádemelése, amelyben szinte az egész RMDSZ-frakció érintett, de ellentmondásként szolgál az a tény, hogy a vádlottak közül az új jelöltlistán ketten is szerepelnek. Erre mondhatnánk az orwelli idézetet, hogy „mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”.
Az új arcok megjelenése akár azt is jelenthetné, hogy ezután jobban fog működni a helyi magyar képviselet, de eddig is volt néhány tehetséges és rátermett helyi tanácsosunk, akinek a távozása és önkormányzati tapasztalatainak az ily módon történő eltékozlása káros hatással fog járni. Másfelől pedig számos kérdést von maga után ez a jelöltállítás, hogy hogyan és miért kerültek fel éppen ezek a nevek a listára, miért akarja az RMDSZ választmánya éppen ezeket a személyeket bejuttatni a legnagyobb magyar lakosságú erdélyi város önkormányzatába.
A történet előzményeihez hozzátartozik az, a Peti & Brassai társaság által levezényelt, 2015 októberében megtartott „flekkenfalvi” tisztújítógyűlés, amelynek során nem adták meg a bizalmat Soós Zoltán polgármesterjelöltnek, de megválasztották Vass Leventét (a szövetségi elnök bizalmi emberét) a városi választmány elnökévé, és ugyanakkor TKT-tagságot nyert többek között Bakó Szabolcs, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Boros Gyula és Mózes Levente, akik ma a nőszövetség jelöltjével együtt az önkormányzati jelöltlista befutóhelyein szerepelnek.
Vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a mai felállás már akkor, októberben lett eldöntve. Eközben pedig javában folyt a kirakatpolitizálás, a „Soós Zolizás”, hogy milyen csodálatos dolog az összefogás, hogy mekkora eredménynek számít az előválasztások megszervezése. Igen ám, de addig, amíg Soóst mindössze a csekély eséllyel megszerezhető polgármesteri székre jelölték, a több mint tíz, valós eséllyel induló várositanácsos-jelölt megnevezésére nem adtak lehetőséget a vásárhelyieknek. Pedig lehetett volna erre is előválasztásokat szervezni.
Itt viszont a választók elé toltak egy névsort. Azokkal, akiknek a mi érdekeinket kellene képviselniük, akiknek a keze alá kerül városunk költségvetése. A listavezető jelenlegi alpolgármesterről köztudott, hogy kinek az embere, és bebizonyította, hogy mennyire jó a polgármesterrel való viszonya, tájba simuló képessége, meghasonuló képlékenysége. A második helyezett fogorvosról nem lehet tudni, hogy mivel szolgált rá erre az előkelő helyre, de hivatásából kiindulva feltételezhető, hogy a városban eddig is hatalmat gyakorló valamelyik orvosi kör támogatottja-kegyeltje. A harmadik helyre kerülő kosárlabdaedző minden bizonnyal a „tigriseket” felkaroló RMDSZ-esek támogatását élvezi, a negyedik helyezett, ASA-futballedzői múlttal rendelkező iskolaigazgató pedig a korrupcióval gyanúsított „focikedvelők” támogatásában részesülhetett.
A tanácsosi jelöltlistára meglepetésszerűen felkerült személyek, eddigi szakmai előmenetelüktől függetlenül, önkormányzati munkára való alkalmassága – enyhén szólva is – megkérdőjelezhető. Ami a legfájóbb az egészben, hogy egy ilyen lista összeállításával a város egész magyar lakosságát lóvá tették. Bármiféle előválasztás vagy közvélemény-kutatás elvégzése nélkül. Az egyetlen, előválasztáson is átesett – és győztesként ünnepelt – politikus pedig nem is szerepel a jelöltek között.
Ráadásul az MPP és az EMNP fenyegetéseitől megszabaduló, a túlzott önbizalom tüneteit magán hordozó szövetségnek lesz egy markáns marosvásárhelyi ellenfele, a Szabad Emberek Pártja, amely a magyar szavazók támogatására is számít. Tegyük hozzá, joggal. Nem lesz nehéz dolguk egy ilyen érdekképviseleti múlttal és egy ilyen önkormányzati jelöltlistával rendelkező alakulattal szemben. Marosvásárhely egyetlen – talán még fennálló – esélye a végleges jelöltállításig, április 26-áig megrendezendő előválasztás lehetne.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Krónika (Kolozsvár)
2016. április 26.
Spágagyűjtögetők
Szép jövő elé néznek az MPP színeiben esetleg polgármesteri mandátumot szerző leendő község- és városgazdák: gyűjtögethetik a „spágát”, hogy azt felhasználva az RMDSZ listáin megválasztandó parlamenti képviselőik – akik addig megtanulják, hogy merre nyílik az ajtó a Dâmboviţa-partján – központi forrásokat szerezzenek számukra, s négy év múlva újra megnyerhessék a választásokat. Mert ez egy ilyen kurva ország, balkáni mentalitás. Nem a mi szavaink ezek: Biró Zsolt MPP-elnök politikai hitvallása, melyet párttársai előtt vázolt egy múlt héten nyilvánosságra került 2013-as hangfelvétel szerint.
Hogy Biró Zsolt még ma is az MPP elnöke, az remélhetőleg csak azért van így, mert olyan kevesen maradtak az útjáról letérített alakulatban, hogy nincs, aki kérhetné lemondását. Persze, annyi jóérzést azért még egy romániai magyar politikustól is elvárnánk, hogy eme „erdélyi őszödi beszédként” elhíresült botrány után lemond. Elnézést kérhetne kollégáitól, amiért törvénytelenségekre akarja rávenni őket – akárhonnan nézzük is, a spága, azaz csúszópénz nyújtása is, elfogadása is tilos a romániai jogszabályok értelmében –, esetleg elnézést kérhetne mindazon romániai magyar választópolgároktól, akik legszívesebben elsüllyednének szégyenükben, hogy ilyen vezetőik vannak. De nem, Biró Zsolt nem kér elnézést senkitől, nem mond le, Biró Zsolt csak magyarázkodik, politikai ellenfeleit szidja a kiszivárogtatás miatt.
S hogy az RMDSZ mindmáig nem határolódott el a politikai spága filozófiáját hirdető MPP-vezértől, az vélhetően annak tudható be: semmi kivetnivalót nem találnak benne. Igaz, esetükben ez kevésbé meglepő, hiszen ebben legalább következetesek: a szövetség évek óta a kuncsorgó, kijárásos paktumpolitizálás híve, ezt a technikát már-már tökélyre fejlesztette, s minden tekintetben sikeresen alkalmazkodott a bukaresti, balkáni viszonyokhoz. Rajtuk ezért számon kérni is majdhogynem fölösleges e politikai krédót – a szövetség alternatívájaként induló, menet közben céljaitól eltérített MPP-től viszont alighanem másfajta politizálást, érdekérvényesítést várnak el a választók. Mert azzal bizony nehéz lesz mozgósítani őket, hogy kell a szavazat a spágagyűjtögetőknek.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szép jövő elé néznek az MPP színeiben esetleg polgármesteri mandátumot szerző leendő község- és városgazdák: gyűjtögethetik a „spágát”, hogy azt felhasználva az RMDSZ listáin megválasztandó parlamenti képviselőik – akik addig megtanulják, hogy merre nyílik az ajtó a Dâmboviţa-partján – központi forrásokat szerezzenek számukra, s négy év múlva újra megnyerhessék a választásokat. Mert ez egy ilyen kurva ország, balkáni mentalitás. Nem a mi szavaink ezek: Biró Zsolt MPP-elnök politikai hitvallása, melyet párttársai előtt vázolt egy múlt héten nyilvánosságra került 2013-as hangfelvétel szerint.
Hogy Biró Zsolt még ma is az MPP elnöke, az remélhetőleg csak azért van így, mert olyan kevesen maradtak az útjáról letérített alakulatban, hogy nincs, aki kérhetné lemondását. Persze, annyi jóérzést azért még egy romániai magyar politikustól is elvárnánk, hogy eme „erdélyi őszödi beszédként” elhíresült botrány után lemond. Elnézést kérhetne kollégáitól, amiért törvénytelenségekre akarja rávenni őket – akárhonnan nézzük is, a spága, azaz csúszópénz nyújtása is, elfogadása is tilos a romániai jogszabályok értelmében –, esetleg elnézést kérhetne mindazon romániai magyar választópolgároktól, akik legszívesebben elsüllyednének szégyenükben, hogy ilyen vezetőik vannak. De nem, Biró Zsolt nem kér elnézést senkitől, nem mond le, Biró Zsolt csak magyarázkodik, politikai ellenfeleit szidja a kiszivárogtatás miatt.
S hogy az RMDSZ mindmáig nem határolódott el a politikai spága filozófiáját hirdető MPP-vezértől, az vélhetően annak tudható be: semmi kivetnivalót nem találnak benne. Igaz, esetükben ez kevésbé meglepő, hiszen ebben legalább következetesek: a szövetség évek óta a kuncsorgó, kijárásos paktumpolitizálás híve, ezt a technikát már-már tökélyre fejlesztette, s minden tekintetben sikeresen alkalmazkodott a bukaresti, balkáni viszonyokhoz. Rajtuk ezért számon kérni is majdhogynem fölösleges e politikai krédót – a szövetség alternatívájaként induló, menet közben céljaitól eltérített MPP-től viszont alighanem másfajta politizálást, érdekérvényesítést várnak el a választók. Mert azzal bizony nehéz lesz mozgósítani őket, hogy kell a szavazat a spágagyűjtögetőknek.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 26.
Lebukás
A politikában régóta bejáratott gyakorlatot alkalmazza három évvel ezelőtt elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése után az MPP elnöke.
Eszerint annak semmi jelentősége nincs, ha egy politikus téved, következménye annak van, ha ezt beismeri. Biró Zsoltot a jelek szerint a tények nem zavarják, és saját politikai megmentése érdekében – horribile dictu – a saját szavait is képes kiforgatni.
Holott a világhálón közzétett hangfelvétel tanúsága szerint eléggé nyilvánvaló és érthető, milyen kontextusban beszélt 2013-ban a polgári alakulat vezetője a korrupcióról és annak egyik legfontosabb eszközéről, a „spágáról”. Nem, még véletlenül sem általánosságban fogalmazott, hanem nagyon is konkrétan meghatározta az irányvonalat: azért kell ott lennie az MPP-nek a bukaresti parlamentben, hogy ne maradjon ki a kenőpénzadás és -szerzés Dâmboviţa-parti folyamatából. Ráadásul a polgármestereknek közpénzből kell „kigazdálkodniuk” a csúszópénzre valót, mindezt pedig annak érdekében, hogy négy év múlva ismét választást nyerhessenek.
Szóval roppant kínos ez a történet, amit nemigen lehet kimagyarázni. Persze már az is hűen tükrözi az erdélyi magyar politikában uralkodó állapotokat, hogy egy politikai alakulat vezetőinek zártkörű beszélgetését egyesek rögzítik, majd – nem véletlenül egy választási kampány startpisztolyának eldördülésekor – nyilvánosságra hozzák annak egy részletét. Csakhogy ebben az esetben a kiszivárogtatás kevésbé súlyos a felvételen elhangzottakhoz képest, amelyek miatt egészséges közéleti viszonyok közepette egy magára, a tisztességére és a hírnevére valamit is adó párt vezetője a történtek nyomán levonja a megfelelő konzekvenciákat.
Ugyanakkor mindez nem csak az MPP számára tanulság, hanem legfőbb politikai szövetségese, az RMDSZ számára is. Ha az RMDSZ a továbbiakban is megpróbálja elintézni az egészet azzal, hogy ez a polgáriak és a néppártiak marakodásának újabb fejezete, akkor gyakorlatilag a beleegyezését adja, hogy tisztességtelen eszközök bevetésére készülő politikusokat vigyen be a bukaresti törvényhozásba.
Amúgy a politikusnak tényleg nem kötelező beismerni a hibáit. De ne higgye, hogy azokra nem jönnek rá a választók maguktól is.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
A politikában régóta bejáratott gyakorlatot alkalmazza három évvel ezelőtt elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése után az MPP elnöke.
Eszerint annak semmi jelentősége nincs, ha egy politikus téved, következménye annak van, ha ezt beismeri. Biró Zsoltot a jelek szerint a tények nem zavarják, és saját politikai megmentése érdekében – horribile dictu – a saját szavait is képes kiforgatni.
Holott a világhálón közzétett hangfelvétel tanúsága szerint eléggé nyilvánvaló és érthető, milyen kontextusban beszélt 2013-ban a polgári alakulat vezetője a korrupcióról és annak egyik legfontosabb eszközéről, a „spágáról”. Nem, még véletlenül sem általánosságban fogalmazott, hanem nagyon is konkrétan meghatározta az irányvonalat: azért kell ott lennie az MPP-nek a bukaresti parlamentben, hogy ne maradjon ki a kenőpénzadás és -szerzés Dâmboviţa-parti folyamatából. Ráadásul a polgármestereknek közpénzből kell „kigazdálkodniuk” a csúszópénzre valót, mindezt pedig annak érdekében, hogy négy év múlva ismét választást nyerhessenek.
Szóval roppant kínos ez a történet, amit nemigen lehet kimagyarázni. Persze már az is hűen tükrözi az erdélyi magyar politikában uralkodó állapotokat, hogy egy politikai alakulat vezetőinek zártkörű beszélgetését egyesek rögzítik, majd – nem véletlenül egy választási kampány startpisztolyának eldördülésekor – nyilvánosságra hozzák annak egy részletét. Csakhogy ebben az esetben a kiszivárogtatás kevésbé súlyos a felvételen elhangzottakhoz képest, amelyek miatt egészséges közéleti viszonyok közepette egy magára, a tisztességére és a hírnevére valamit is adó párt vezetője a történtek nyomán levonja a megfelelő konzekvenciákat.
Ugyanakkor mindez nem csak az MPP számára tanulság, hanem legfőbb politikai szövetségese, az RMDSZ számára is. Ha az RMDSZ a továbbiakban is megpróbálja elintézni az egészet azzal, hogy ez a polgáriak és a néppártiak marakodásának újabb fejezete, akkor gyakorlatilag a beleegyezését adja, hogy tisztességtelen eszközök bevetésére készülő politikusokat vigyen be a bukaresti törvényhozásba.
Amúgy a politikusnak tényleg nem kötelező beismerni a hibáit. De ne higgye, hogy azokra nem jönnek rá a választók maguktól is.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 20.
Nem kérnek a „sárkánygödörből” – Toró T. Tibor: Antal Árpád az RMDSZ dzsókere
Sepsiszentgyörgy az otthonunk címmel mutatta be választási programját csütörtökön Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje.
Mint kifejtette, tisztességesebb és hatékonyabb városvezetést, magyarázkodás helyett megoldásokat szeretnének, a csapatukban a néppárttagok mellett az „igazi MPP-sek” és függetlenek is helyet kaptak. A célkitűzéseik közül kiemelte a fiatalok itthon tartását, az átlátható, korrupciómentes közéletet, az ügyfél- és vállalkozóbarát önkormányzatot.
Bálint József egy újabb „forró pontot” is bemutatott az újságíróknak: a prefektúra épülete elé tervezett, ám a kormánymegbízott gáncsoskodása miatt meghiúsult Sárkánydombról elmondta, az már inkább „sárkánygödör”, mely rontja a belváros képét. Kifejtette, meglátása szerint azon a téren a helyi termelőknek kellene bemutatkozni, kürtőskalácssütők kínálhatnák a turistáknak a portékájukat, vagy a helyi borvizeket népszerűsíthetnék. Hangsúlyozta, a forró pontokon a gyors megoldásra váró problémákra mutatnak rá, kiegészítve a programjukat.
Fazakas Péter, a Néppárt megyei tanácsosjelöltje a sajtótájékoztatón felvetette, hogy a megyevezetés házigazdaként szervezi meg az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlését, miközben betelepítették a térségbe a Schweighofer „favágóhidat”. Szerinte nem kizárt, hogy a város, a megye vezetése a nagyvállalkozók nyomására szorgalmazza, hogy az új befektetők is alacsony béreket adjanak.
Toró T. Tibor, a néppárt országos alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: minél nagyobb politikai felhatalmazást kapnak, több tagjuk jut be az önkormányzatokba, annál közelebb tudják vinni a közösséget a döntéshozatalhoz. Mint hangsúlyozta, programszerűen lépnek fel a korrupció, a „mutyizások” ellen, hiszen tiszta lappal indulnak, tehát nekik van erre a legtöbb erkölcsi alapjuk. A sepsiszentgyörgyi és a megyei tanácsba is egyharmados jelenlétet szeretnének, mondta az alelnök.
Elismerte, hogy Sepsiszentgyörgyön nehéz dolguk van Antal Árpád ellen, akit, mint fogalmazott, becsülnek, de mára „az RMDSZ dzsókere lett, falvakon és Székelyudvarhelyen is vele kampányolnak, holott ő is inkább Sepsiszentgyörgyre kellene figyeljen”, szögezte le Toró T. Tibor.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Sepsiszentgyörgy az otthonunk címmel mutatta be választási programját csütörtökön Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje.
Mint kifejtette, tisztességesebb és hatékonyabb városvezetést, magyarázkodás helyett megoldásokat szeretnének, a csapatukban a néppárttagok mellett az „igazi MPP-sek” és függetlenek is helyet kaptak. A célkitűzéseik közül kiemelte a fiatalok itthon tartását, az átlátható, korrupciómentes közéletet, az ügyfél- és vállalkozóbarát önkormányzatot.
Bálint József egy újabb „forró pontot” is bemutatott az újságíróknak: a prefektúra épülete elé tervezett, ám a kormánymegbízott gáncsoskodása miatt meghiúsult Sárkánydombról elmondta, az már inkább „sárkánygödör”, mely rontja a belváros képét. Kifejtette, meglátása szerint azon a téren a helyi termelőknek kellene bemutatkozni, kürtőskalácssütők kínálhatnák a turistáknak a portékájukat, vagy a helyi borvizeket népszerűsíthetnék. Hangsúlyozta, a forró pontokon a gyors megoldásra váró problémákra mutatnak rá, kiegészítve a programjukat.
Fazakas Péter, a Néppárt megyei tanácsosjelöltje a sajtótájékoztatón felvetette, hogy a megyevezetés házigazdaként szervezi meg az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlését, miközben betelepítették a térségbe a Schweighofer „favágóhidat”. Szerinte nem kizárt, hogy a város, a megye vezetése a nagyvállalkozók nyomására szorgalmazza, hogy az új befektetők is alacsony béreket adjanak.
Toró T. Tibor, a néppárt országos alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: minél nagyobb politikai felhatalmazást kapnak, több tagjuk jut be az önkormányzatokba, annál közelebb tudják vinni a közösséget a döntéshozatalhoz. Mint hangsúlyozta, programszerűen lépnek fel a korrupció, a „mutyizások” ellen, hiszen tiszta lappal indulnak, tehát nekik van erre a legtöbb erkölcsi alapjuk. A sepsiszentgyörgyi és a megyei tanácsba is egyharmados jelenlétet szeretnének, mondta az alelnök.
Elismerte, hogy Sepsiszentgyörgyön nehéz dolguk van Antal Árpád ellen, akit, mint fogalmazott, becsülnek, de mára „az RMDSZ dzsókere lett, falvakon és Székelyudvarhelyen is vele kampányolnak, holott ő is inkább Sepsiszentgyörgyre kellene figyeljen”, szögezte le Toró T. Tibor.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2016. július 16.
SZKT: levonni a tanulságokat, felkészülni a parlamenti választásokra
A parlamenti választásokon elérni az öt százalékos küszöböt, bejuttatni 18-19 képviselőt, 5-6 szenátort – ezek a legfőbb célkitűzések az RMDSZ-ben a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati Marosvásárhelyi ülésén elhangzottak alapján.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a politikai tájékoztatójában elsőként azt emelte ki, hogy az új választási törvény, a megyei listák visszavezetése, a különböző határidők felállítása azt mutatja, hogy a jelöltlisták összeállítását mielőbb el kell kezdeni. Az önkormányzati választások eredményeiről azt mondta: ezeket már többször kiértékelték ugyan a Szövetségi Állandó Tanácsban, a Szövetségi Elnökségben is, mégis beszélni kell róluk egy új kontextusba helyezve.
Az erős önkormányzati képviseletet erős parlamenti képviselettel is meg kell erősíteni – mutatott rá a szövetségi elnök. Szavai szerint egy erős önkormányzati képviseletet egy gyenge parlamenti jelenlét képes meggyengíteni, vagy akár lenullázni. „Ott kell lenni mindenhol, ahol döntenek a sorsunkról” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint vállalható, jó eredményt ért el az RMDSZ. Elsősroban a Maros, Szatmár és Bihar megyei önkormányzatok visszanyerését emelte ki, hozzátéve, hogy „jól szerepeltünk mindenhol, ahol magyarok élnek”.
Nagy pozitívumnak nevezte, hogy Temesvárnak, Brassónak magyar alpolgármestere, hogy Székelykocsárdnak RMDSZ-es vezetője van. „Sorolhatnánk a települések hosszú sorát, ahol jelen vagyunk polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. Eredményeink azt jelentik, hitelesek voltak a jelöltek" – fogalmazott. A hiányosságokra is kitérve Székelyudvarhelyt „elveszítését” említette beszédében.
A legjobban a szórvány mozgósított
2012-hez képest viszont kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mert alacsonyabb volt a részvétel, ami azt jelenti, sokan nem akarnak véleményt mondani – állapította meg Kelemen Hunor. „A választásokból az RMDSZ kihozta a maximumot, Hargita és Kovászna megyében többséget tudunk alkotni, Maros megyeben olyan koalíciót kötöttünk, hogy mi adjuk a megyei elnököt, Szatmár és Bihar megyében úgyszintén. Ezekben a megyékben a helyi önkormányzatoknak élniük kell a lehetőségeikkel” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A politkus szerint a legerősebben a szórvány tudott mozgósítani, vagy azok a vegyes közösségek, ahol a magyarság kisebbségben él. Szórványban – Brassó, Fehér, Beszterce megyében – a közösség inkább megérezte a választások súlyát, csakhogy az 5 százalékos küszöbhöz, amelynek elérése a parlamenti választások célja, szükség van minden szavazatra, az ország minden megyéjében listát kell állítani – hangsúlyozta. A mostani számítások szerint, a parlamenti választások december 11-én zajlanak. „Ha jól tervezünk, ha jó lesz a jelöltállítás, akkor az 5 százalékos küszöböt teljesíteni tudjuk, ott leszünk mindkét házban erős frakcióval. 18-19 fős frakciónk lenne a képviselőházba, és 8-9 tagú a szenátori frakciónk” – tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint azt kell elérni, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve.
A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy decembertől politikai kormányzatra lenne szüksége Romániának, nem technokratára. A következő évek nagy kihívásainak a közigazgatási reformot, az alkotmányos reformot nevezte. „Ha csak ezt a kettőt vesszük, ez is elegendő lehetne ahhoz, milyen súlya van a parlamenti képviseletnek 2016-2020 között” – hangsúlyozta.
Kelemen kijelentette, az MPP-vel együttműködött az RMDSZ, és volt, ahol a közösség döntöt arrólt, hogy melyik politikai alakulatot támogatja. Az RMDSZ elnöke bejelentette, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti és elfogadásra javasolja a Magyar Polgári Párttal való további együttműködést, hiszen az önkormányzati választások alatt a partnerség jól működött.
Reformjavaslatok a brexit után
Az RMDSZ elnöki hivatalában való tanácskozások során arra a következtetésre jutottak, hogy a brexitet követően az EU-nak tovább kell mennie, nem szabad alternatívákat keresni az unióra vonatkozóan, nem lehet érdek az euroszkepticizmus erősítése. Addig is, amíg Románia 2019-ben elnökségi tisztséget tölt be, a reformokat végre kell hajtani, kezdeményezőnek kell lenni.
„Olyan Európai Uniót kell építeni, amely megerősíti azt az intézményt, amely az utóbbi 50 évben biztosítani tudta a békét és a jólétet” – mutatott rá Kelemen Hunor, jó hírnek tartva, hogy a 27 tagállam vezetői azt gondolják, Nagy-Britannia nélkül is tovább kell mennie az EU-nak. Romániának is olyan hosszú stratégiája kell legyen, amellyel a döntésekben részt tud venni, meg kell fogalmazni, hogyan látja Románia 5 és 10 év múlva az EU-t, melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell, milyen reformokat javasol és milyen irányt. A schengeni csatlakozáshoz ugyanis Románia minden feltételt teljesített, a csatlakozásnak meg kell történnie, nem fogadható el, hogy másodrangú polgároknak tekintsék a romániai állampolgárokat – hangzott el.
A fiatalokat érdekli a politika
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, az ifjúsági frakció vezetője elmondta, a MIÉRT azt tűzte ki célul az önkormányzati választások előtt, hogy 500 fiatalt fog támogatni és megjeleníteni az RMDSZ listáin, erre meg is kapták a lehetőséget. Ennek eredményeképpen 12 fiatal MIÉRT-es polgármester nyert tisztséget az RMDSZ színeiben, 3 megyei tanács alelnök, 16 megyei tanácsos, illetve több száz városi és vidéki tanácsos.
Elmondta, hogy a kampány ideje alatt lezajlott a Rólad szól! konzultáció, melynek az volt a célja, hogy fényt derítsenek a mai fiatalok véleményére az aktuális kérdésekről, a közéletről, a saját helyzetükről. Kiemelte, hogy az Állandó Választási Bizottság által közölt adatok is azt bizonyítják, hogy a fiatalok szép számban elmentek szavazni, és nem igaz a feltevés miszerint a fiatalokat nem érdekli a politika, a fiatalokat érdekli a jövőjük, szeretnének beleszólni a dolgaik alakulásába.
Bizalomdeficit
Kovács Péter ügyvezető elnök a helyhatósági választásokat értékelte és vonta le azokat a következtetéseket, amelyek a parlamenti választások szempontjából is fontosak. "Az önkormányzati választási kampány más volt, mint eddig: a pártfinanszírozási törvény miatt, amely országos szinten átláthatóság helyett nem-láthatóságot eredményezett, a politikumot hangsúlyosan elutasító közösségi hangulat miatt is, illetve a Szövetség szervezeteinek állapota, teljesítésük különbözősége miatt is. Mindezeket össze kellett hangolni, ilyen feltételek mellett kellett jól teljesíteni" – jelentette ki.
Markó Béla a bizalmatlanságról beszélt, ami az utóbbi négy évben egyre inkább felerősödött az országban. Az érettségi vzsgák szigorításával vont párhuzamot. Ez a termek bekamerázásával kezdődött, ami azt is jelentette, hogy a pedagógusokban nem bíztak meg, központilag feltételezték a csalást, még akkor is, ha más-más tanárok felügyelték a vizsgázókat. Majd következett a dolgozatok javítása más megyékben. „Csendőrséggel, fegyveres erőkkel felügyelik az irodalmi elemzéseket, majd más megyékbe szállítják a dolgozatoka. Ez a bizalmatlanság legnagyobb foka, feltételezik, hogy mindenhol csalnak” – fogalmazott Markó Béla.
A politikai vita és hozzászólások sorában Winkler Gyula a társadalmi szétszakadásra figyelmeztetett, arra, hogy a társadalmi háttér determinálja a lehetőségek skáláját.
Péter Ferenс a Maros megyei RMDSZ önkormányzati elnökeként, Virág György és Lokodi Edit Emőke utódjaként köszöntötte a jelenlevőket, és köszönte meg az iránta kifejtett bizalmat. Értékelte a helyhatósági választásokat, jónak nevezte az eredményt. Hozzátette: „Ne higgyük el magunkat, mert jóval kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve. Tehát a parlamenti választások előtt meg kell keresni azokat is, akik nem mentek el szavazni”. Rámutatott arra is, hogy a külföldön dolgozók nem jönnek haza, a külföldi szavazás pedig nem biztos, hogy a szövetséget fogja segíteni.
Borbély László arra az aggasztó gondolatra figyelmeztetett, ami nem csak a magyar közösségről vagy Romániáról szól, de mindenkit érint: ami Törökországban, Franciaországban történik. „Itt vagyunk a 21. században, okosabbak vagyunk, fejlettebbek. A NATO-csúcs arról szólt, hogy többet költünk fegyverkezésre, a megfélemlítésről, hogy aki erősebb, azt nem támadják meg” – mutatott rá.
Soós: sikerült visszanyerni a hitet
Soós Zoltán a választásokon bekövetkezett sikertelenség negatív hatásait hangsúlyozta. Ennek ellenére sikerült megőrizni a frakció létszámát – tette hozzá, bár a legnagyobb harc szerinte a polgármesteri székért zajlott. A csalást, a korrupt adminisztrációt nem sikerült legyőzni, pedig ez a Marosvásárhelyi lakosság harca is kell legyen – fogalmazott.
Kijelentette, folytatja a munkát a következő négy évben is. A több hónapig tartó munka után érezni lehetett, hogy ha csak négy hónapra is, de sikerült visszanyerni a választók hitét. „Ha nem csal a politikiai ellenfél, visszaszerezhették volna a város vezetését is” – jelentette ki.
Soha ilyen erőteljesen egyházi vezetők nem álltak ki a magyar jelölt mellett, és nagyon fontos az, hogy Maros megyeben és a többiben is fel tudják rázni az embereket, hogy elmenjenek szavazni, hangsúlyozta Soós. Maros megye 26 éve megszakítás nélkül biztosítja az erős képviseletet a parlamentben. "Idén pedig mérföldkő előtt állunk, ésszerű megújulásra van szükség, generációváltásra, a választókkal való kapcsolatok újrafelvételére, a fiatalok mozgósítására" – tette hozzá.
A bizalom fontos alap
Kelemen Hunor kifejtette, a független Soós Zoltánt azért támogatták, hogy arra szavazzanak a magyarok, akik nem politikai jelöltként indult. "Nem olyan fából faragtak minket, hogy feladjuk egy veszteség után. Mi fogjuk váltani a mostani, újraválasztott polgármestert, nekünk erre kell készülnünk, mert Soós Zoltán megmutatta, hogy képes megszólítani az embereket” – fogalmazott.
„Bizalom nélkül nem lehet sikeres semmilyen közösség, nekünk kutyakötelességünk ezt erősíteni. De az önbizalom is fontos, mert ennek köszönhetően tudtunk tárgyalni, újratárgyalni, és így érhettük el, hogy Varga Attila kilenc éves mandátumot kapott mint alkotmánybíró. Ha nem lett volna kellő önbizalmunk, ha nem bíztak volna bennünk, akkor a FUEN elnöke ma nem Vincze Lóránt lenne. Ezek a sikereink, eredményeink is azt mutatják, van kellő önbizalmunk és bíznak bennünk a partnereink, mi is bízunk és bizalmat keltünk azokban a partnerekben, akikkel együtt dolgozunk” – mondta Kelemen. Hozzátette, fontos, hogy elkezdjék a jelöltállítást, és a szeptember úgy érje őket, hogy tudják, milyen módszer szerint választják ki és indítják a jelölteket.
Elfogadták a jelöltállítási szabályzatot
A parlamenti választások előkészítéséről szóló határozattervezetet Kovács Péter ismertette, majd a küldöttek apróbb módosításokkal elfogadták a jelölállításról szóló szabályzatot. E szerint az RMDSZ a parlamenti választásokon kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és nők részvételét a jelöltlistákon, a választások előkészítését, a jelöltállítás lebonyolítását pedig a nyitottság, esélyegyenlőség, felkészültség és átláthatóság alapelvek szerint szervezi meg.
Képviselő- vagy szenátorjelölt lehet az a személy, aki tagja a szövetségnek, a tisztségre pedig az illető megye területén működő valamely helyi szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet megyei szervezete, az RMDSZ Nőszervezetének megyei testülete, vagy valamely platform, társult szervezet jelöli. Nem lehet jelölt, aki a 2016-os helyhatósági választások eredményeként polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki vagy alelnöki mandátumot szerzett, akinek a hírszerző szolgálatokkal kapcsolatosan nincs feddhetetlen múltja, továbbá a parlamenti, Európai Parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt, szervezet színeiben indult.
A parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztása az erre a célra összehívott megyei jelölő gyűlések vagy előválasztások – legyen az közvetlen, tikos vagy állóurnás – feladata. A határozat kimondja azt is, hogy az RMDSZ a 2016-os parlamenti választásokon az ország minden megyéjében, Bukarestben, illetve a határon túl is indít képviselő- és szenátorjelölteket. A parlamenti jelöltlisták véglegesítésének határideje szeptember 25.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a tanácskozást követően újságíróknak elmondta: az SZKT-ülésen elfogadott határozat megteremti a lehetőséget, hogy a szövetség együttműködjön az MPP-vel, és közösen induljanak a választáson, ha ennek konkrét feltételeiről a későbbiekben sikerül megállapodniuk. Jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa dönt az MPP-nek felajánlott helyekről, de előbb augusztus elején tárgyalni fognak a részletekről a Biró Zsolt által vezetett párttal. Arra a kérdésre, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek-e az EMNP-vel is, az RMDSZ elnöke elmondta: ebben a pillanatban nem lát lehetőséget erre, hiszen sem a néppárt, sem az RMDSZ nem kereste egymást ebben a kérdésben. "Soha nem zárkóztunk el a tárgyalástól, (.) viszont jelenleg nincs ilyen helyzet" - mondta Kelemen Hunor.
Antal Erika
maszol.ro
A parlamenti választásokon elérni az öt százalékos küszöböt, bejuttatni 18-19 képviselőt, 5-6 szenátort – ezek a legfőbb célkitűzések az RMDSZ-ben a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati Marosvásárhelyi ülésén elhangzottak alapján.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a politikai tájékoztatójában elsőként azt emelte ki, hogy az új választási törvény, a megyei listák visszavezetése, a különböző határidők felállítása azt mutatja, hogy a jelöltlisták összeállítását mielőbb el kell kezdeni. Az önkormányzati választások eredményeiről azt mondta: ezeket már többször kiértékelték ugyan a Szövetségi Állandó Tanácsban, a Szövetségi Elnökségben is, mégis beszélni kell róluk egy új kontextusba helyezve.
Az erős önkormányzati képviseletet erős parlamenti képviselettel is meg kell erősíteni – mutatott rá a szövetségi elnök. Szavai szerint egy erős önkormányzati képviseletet egy gyenge parlamenti jelenlét képes meggyengíteni, vagy akár lenullázni. „Ott kell lenni mindenhol, ahol döntenek a sorsunkról” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint vállalható, jó eredményt ért el az RMDSZ. Elsősroban a Maros, Szatmár és Bihar megyei önkormányzatok visszanyerését emelte ki, hozzátéve, hogy „jól szerepeltünk mindenhol, ahol magyarok élnek”.
Nagy pozitívumnak nevezte, hogy Temesvárnak, Brassónak magyar alpolgármestere, hogy Székelykocsárdnak RMDSZ-es vezetője van. „Sorolhatnánk a települések hosszú sorát, ahol jelen vagyunk polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. Eredményeink azt jelentik, hitelesek voltak a jelöltek" – fogalmazott. A hiányosságokra is kitérve Székelyudvarhelyt „elveszítését” említette beszédében.
A legjobban a szórvány mozgósított
2012-hez képest viszont kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mert alacsonyabb volt a részvétel, ami azt jelenti, sokan nem akarnak véleményt mondani – állapította meg Kelemen Hunor. „A választásokból az RMDSZ kihozta a maximumot, Hargita és Kovászna megyében többséget tudunk alkotni, Maros megyeben olyan koalíciót kötöttünk, hogy mi adjuk a megyei elnököt, Szatmár és Bihar megyében úgyszintén. Ezekben a megyékben a helyi önkormányzatoknak élniük kell a lehetőségeikkel” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A politkus szerint a legerősebben a szórvány tudott mozgósítani, vagy azok a vegyes közösségek, ahol a magyarság kisebbségben él. Szórványban – Brassó, Fehér, Beszterce megyében – a közösség inkább megérezte a választások súlyát, csakhogy az 5 százalékos küszöbhöz, amelynek elérése a parlamenti választások célja, szükség van minden szavazatra, az ország minden megyéjében listát kell állítani – hangsúlyozta. A mostani számítások szerint, a parlamenti választások december 11-én zajlanak. „Ha jól tervezünk, ha jó lesz a jelöltállítás, akkor az 5 százalékos küszöböt teljesíteni tudjuk, ott leszünk mindkét házban erős frakcióval. 18-19 fős frakciónk lenne a képviselőházba, és 8-9 tagú a szenátori frakciónk” – tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint azt kell elérni, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve.
A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy decembertől politikai kormányzatra lenne szüksége Romániának, nem technokratára. A következő évek nagy kihívásainak a közigazgatási reformot, az alkotmányos reformot nevezte. „Ha csak ezt a kettőt vesszük, ez is elegendő lehetne ahhoz, milyen súlya van a parlamenti képviseletnek 2016-2020 között” – hangsúlyozta.
Kelemen kijelentette, az MPP-vel együttműködött az RMDSZ, és volt, ahol a közösség döntöt arrólt, hogy melyik politikai alakulatot támogatja. Az RMDSZ elnöke bejelentette, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti és elfogadásra javasolja a Magyar Polgári Párttal való további együttműködést, hiszen az önkormányzati választások alatt a partnerség jól működött.
Reformjavaslatok a brexit után
Az RMDSZ elnöki hivatalában való tanácskozások során arra a következtetésre jutottak, hogy a brexitet követően az EU-nak tovább kell mennie, nem szabad alternatívákat keresni az unióra vonatkozóan, nem lehet érdek az euroszkepticizmus erősítése. Addig is, amíg Románia 2019-ben elnökségi tisztséget tölt be, a reformokat végre kell hajtani, kezdeményezőnek kell lenni.
„Olyan Európai Uniót kell építeni, amely megerősíti azt az intézményt, amely az utóbbi 50 évben biztosítani tudta a békét és a jólétet” – mutatott rá Kelemen Hunor, jó hírnek tartva, hogy a 27 tagállam vezetői azt gondolják, Nagy-Britannia nélkül is tovább kell mennie az EU-nak. Romániának is olyan hosszú stratégiája kell legyen, amellyel a döntésekben részt tud venni, meg kell fogalmazni, hogyan látja Románia 5 és 10 év múlva az EU-t, melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell, milyen reformokat javasol és milyen irányt. A schengeni csatlakozáshoz ugyanis Románia minden feltételt teljesített, a csatlakozásnak meg kell történnie, nem fogadható el, hogy másodrangú polgároknak tekintsék a romániai állampolgárokat – hangzott el.
A fiatalokat érdekli a politika
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, az ifjúsági frakció vezetője elmondta, a MIÉRT azt tűzte ki célul az önkormányzati választások előtt, hogy 500 fiatalt fog támogatni és megjeleníteni az RMDSZ listáin, erre meg is kapták a lehetőséget. Ennek eredményeképpen 12 fiatal MIÉRT-es polgármester nyert tisztséget az RMDSZ színeiben, 3 megyei tanács alelnök, 16 megyei tanácsos, illetve több száz városi és vidéki tanácsos.
Elmondta, hogy a kampány ideje alatt lezajlott a Rólad szól! konzultáció, melynek az volt a célja, hogy fényt derítsenek a mai fiatalok véleményére az aktuális kérdésekről, a közéletről, a saját helyzetükről. Kiemelte, hogy az Állandó Választási Bizottság által közölt adatok is azt bizonyítják, hogy a fiatalok szép számban elmentek szavazni, és nem igaz a feltevés miszerint a fiatalokat nem érdekli a politika, a fiatalokat érdekli a jövőjük, szeretnének beleszólni a dolgaik alakulásába.
Bizalomdeficit
Kovács Péter ügyvezető elnök a helyhatósági választásokat értékelte és vonta le azokat a következtetéseket, amelyek a parlamenti választások szempontjából is fontosak. "Az önkormányzati választási kampány más volt, mint eddig: a pártfinanszírozási törvény miatt, amely országos szinten átláthatóság helyett nem-láthatóságot eredményezett, a politikumot hangsúlyosan elutasító közösségi hangulat miatt is, illetve a Szövetség szervezeteinek állapota, teljesítésük különbözősége miatt is. Mindezeket össze kellett hangolni, ilyen feltételek mellett kellett jól teljesíteni" – jelentette ki.
Markó Béla a bizalmatlanságról beszélt, ami az utóbbi négy évben egyre inkább felerősödött az országban. Az érettségi vzsgák szigorításával vont párhuzamot. Ez a termek bekamerázásával kezdődött, ami azt is jelentette, hogy a pedagógusokban nem bíztak meg, központilag feltételezték a csalást, még akkor is, ha más-más tanárok felügyelték a vizsgázókat. Majd következett a dolgozatok javítása más megyékben. „Csendőrséggel, fegyveres erőkkel felügyelik az irodalmi elemzéseket, majd más megyékbe szállítják a dolgozatoka. Ez a bizalmatlanság legnagyobb foka, feltételezik, hogy mindenhol csalnak” – fogalmazott Markó Béla.
A politikai vita és hozzászólások sorában Winkler Gyula a társadalmi szétszakadásra figyelmeztetett, arra, hogy a társadalmi háttér determinálja a lehetőségek skáláját.
Péter Ferenс a Maros megyei RMDSZ önkormányzati elnökeként, Virág György és Lokodi Edit Emőke utódjaként köszöntötte a jelenlevőket, és köszönte meg az iránta kifejtett bizalmat. Értékelte a helyhatósági választásokat, jónak nevezte az eredményt. Hozzátette: „Ne higgyük el magunkat, mert jóval kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve. Tehát a parlamenti választások előtt meg kell keresni azokat is, akik nem mentek el szavazni”. Rámutatott arra is, hogy a külföldön dolgozók nem jönnek haza, a külföldi szavazás pedig nem biztos, hogy a szövetséget fogja segíteni.
Borbély László arra az aggasztó gondolatra figyelmeztetett, ami nem csak a magyar közösségről vagy Romániáról szól, de mindenkit érint: ami Törökországban, Franciaországban történik. „Itt vagyunk a 21. században, okosabbak vagyunk, fejlettebbek. A NATO-csúcs arról szólt, hogy többet költünk fegyverkezésre, a megfélemlítésről, hogy aki erősebb, azt nem támadják meg” – mutatott rá.
Soós: sikerült visszanyerni a hitet
Soós Zoltán a választásokon bekövetkezett sikertelenség negatív hatásait hangsúlyozta. Ennek ellenére sikerült megőrizni a frakció létszámát – tette hozzá, bár a legnagyobb harc szerinte a polgármesteri székért zajlott. A csalást, a korrupt adminisztrációt nem sikerült legyőzni, pedig ez a Marosvásárhelyi lakosság harca is kell legyen – fogalmazott.
Kijelentette, folytatja a munkát a következő négy évben is. A több hónapig tartó munka után érezni lehetett, hogy ha csak négy hónapra is, de sikerült visszanyerni a választók hitét. „Ha nem csal a politikiai ellenfél, visszaszerezhették volna a város vezetését is” – jelentette ki.
Soha ilyen erőteljesen egyházi vezetők nem álltak ki a magyar jelölt mellett, és nagyon fontos az, hogy Maros megyeben és a többiben is fel tudják rázni az embereket, hogy elmenjenek szavazni, hangsúlyozta Soós. Maros megye 26 éve megszakítás nélkül biztosítja az erős képviseletet a parlamentben. "Idén pedig mérföldkő előtt állunk, ésszerű megújulásra van szükség, generációváltásra, a választókkal való kapcsolatok újrafelvételére, a fiatalok mozgósítására" – tette hozzá.
A bizalom fontos alap
Kelemen Hunor kifejtette, a független Soós Zoltánt azért támogatták, hogy arra szavazzanak a magyarok, akik nem politikai jelöltként indult. "Nem olyan fából faragtak minket, hogy feladjuk egy veszteség után. Mi fogjuk váltani a mostani, újraválasztott polgármestert, nekünk erre kell készülnünk, mert Soós Zoltán megmutatta, hogy képes megszólítani az embereket” – fogalmazott.
„Bizalom nélkül nem lehet sikeres semmilyen közösség, nekünk kutyakötelességünk ezt erősíteni. De az önbizalom is fontos, mert ennek köszönhetően tudtunk tárgyalni, újratárgyalni, és így érhettük el, hogy Varga Attila kilenc éves mandátumot kapott mint alkotmánybíró. Ha nem lett volna kellő önbizalmunk, ha nem bíztak volna bennünk, akkor a FUEN elnöke ma nem Vincze Lóránt lenne. Ezek a sikereink, eredményeink is azt mutatják, van kellő önbizalmunk és bíznak bennünk a partnereink, mi is bízunk és bizalmat keltünk azokban a partnerekben, akikkel együtt dolgozunk” – mondta Kelemen. Hozzátette, fontos, hogy elkezdjék a jelöltállítást, és a szeptember úgy érje őket, hogy tudják, milyen módszer szerint választják ki és indítják a jelölteket.
Elfogadták a jelöltállítási szabályzatot
A parlamenti választások előkészítéséről szóló határozattervezetet Kovács Péter ismertette, majd a küldöttek apróbb módosításokkal elfogadták a jelölállításról szóló szabályzatot. E szerint az RMDSZ a parlamenti választásokon kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és nők részvételét a jelöltlistákon, a választások előkészítését, a jelöltállítás lebonyolítását pedig a nyitottság, esélyegyenlőség, felkészültség és átláthatóság alapelvek szerint szervezi meg.
Képviselő- vagy szenátorjelölt lehet az a személy, aki tagja a szövetségnek, a tisztségre pedig az illető megye területén működő valamely helyi szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet megyei szervezete, az RMDSZ Nőszervezetének megyei testülete, vagy valamely platform, társult szervezet jelöli. Nem lehet jelölt, aki a 2016-os helyhatósági választások eredményeként polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki vagy alelnöki mandátumot szerzett, akinek a hírszerző szolgálatokkal kapcsolatosan nincs feddhetetlen múltja, továbbá a parlamenti, Európai Parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt, szervezet színeiben indult.
A parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztása az erre a célra összehívott megyei jelölő gyűlések vagy előválasztások – legyen az közvetlen, tikos vagy állóurnás – feladata. A határozat kimondja azt is, hogy az RMDSZ a 2016-os parlamenti választásokon az ország minden megyéjében, Bukarestben, illetve a határon túl is indít képviselő- és szenátorjelölteket. A parlamenti jelöltlisták véglegesítésének határideje szeptember 25.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a tanácskozást követően újságíróknak elmondta: az SZKT-ülésen elfogadott határozat megteremti a lehetőséget, hogy a szövetség együttműködjön az MPP-vel, és közösen induljanak a választáson, ha ennek konkrét feltételeiről a későbbiekben sikerül megállapodniuk. Jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa dönt az MPP-nek felajánlott helyekről, de előbb augusztus elején tárgyalni fognak a részletekről a Biró Zsolt által vezetett párttal. Arra a kérdésre, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek-e az EMNP-vel is, az RMDSZ elnöke elmondta: ebben a pillanatban nem lát lehetőséget erre, hiszen sem a néppárt, sem az RMDSZ nem kereste egymást ebben a kérdésben. "Soha nem zárkóztunk el a tárgyalástól, (.) viszont jelenleg nincs ilyen helyzet" - mondta Kelemen Hunor.
Antal Erika
maszol.ro
2016. július 19.
Elégedett pártok, elégedetlen választók
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve – mintha csak a Ferenc József császárnak tulajdonított szavakat hallanánk vissza vezető magyar politikusaink szájából a júniusi önkormányzati választások értékelése és az őszi parlamenti voksolásra való felkészülés kapcsán. Mintha bő százezerrel nem kevesebben, de többen szavaztak volna a három magyar pártalakulat valamelyikére idén, mint 2012-ben...
Jó és vállalható, maximális – e jelzőkkel jellemezte Kelemen Hunor elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredményét. A szövetség jelöltjeit, programját pedig hitelesnek minősítette a politikus, aki annyit azért elismert: elgondolkodtató, hogy sokan nem kívánnak véleményt nyilvánítani és az urnákhoz járulni. De mintha ebből a kijelentésből is inkább valamiféle nagyúri sértődöttség, burkolt számonkérés áradna, mintsem őszinte aggodalom, mintha értetlenkedne a szövetségi elnök, hogy de hisz ott vannak csodálatos jelöltjeink, fantasztikus programunk – a nép, az istenadta mégsem rohamozza meg a szavazófülkét. A jelek szerint azonban nem csak az RMDSZ háza táján hiánycikk az önkritika. Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyancsak hétvégén lezajlott országos választmányi ülése után kiadott közleményből ugyan hiányoznak mindazok a pozitív jelzők, amelyek Kelemen Hunor politikai beszámolójában szerepeltek, de azért Szilágyi Zsolték is addig kerestek, amíg találtak okot az örömre: s bár nem elégedettek az eredménnyel, azt határozott sikerként értékelik, hogy jelentős politikai ellenszélben és a kisebb pártok számára kedvezőtlen kampányfeltételek mellett is sikerült megőrizniük tanácsosaik számát és négy évvel ezelőtti erejüket. S miután mindenki szemérmetesen elhallgatja, hogy a négy évvel korábbi önkormányzati választásokhoz képest százezernél több voks hiányzott idén magyar pártjaink kosarából – négy évvel korábban a három magyar párt megyei listáira 572 811-en szavaztak, most 466 862-en! –, máris készülnek az őszi parlamenti választásokra. Az EMNP ez ügyben halasztotta ugyan a végleges döntést, de valamilyen formában részt kívánnak venni a megmérettetésen, hogy választóikat ne hagyják cserben. Az MPP hallgatásba burkolózott, aligha véletlenül, hiszen lassan megszűnik önálló szervezetként létezni. A polgáriak abban reménykedhetnek, majd csak felajánl nekik egy-két bejutó helyet az RMDSZ. A szövetség pedig töretlen lelkesedéssel és a már jól ismert jelszavakkal – kell az erős képviselet, ott kell lennünk, ahol a döntések születnek stb. – vág neki a kihívásnak. Mi pedig csak abban bízunk, hogy a szűnni nem akaró öntömjénezés, a taktikázás, a lázas készülődés közepette mArad idejük bennünket is megszólítani valós gondjainkra válaszokat kínáló programmal, hiteles jelöltekkel. Vagy elégedett pártjainkat az elégedetlen választók nem érdeklik már?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve – mintha csak a Ferenc József császárnak tulajdonított szavakat hallanánk vissza vezető magyar politikusaink szájából a júniusi önkormányzati választások értékelése és az őszi parlamenti voksolásra való felkészülés kapcsán. Mintha bő százezerrel nem kevesebben, de többen szavaztak volna a három magyar pártalakulat valamelyikére idén, mint 2012-ben...
Jó és vállalható, maximális – e jelzőkkel jellemezte Kelemen Hunor elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredményét. A szövetség jelöltjeit, programját pedig hitelesnek minősítette a politikus, aki annyit azért elismert: elgondolkodtató, hogy sokan nem kívánnak véleményt nyilvánítani és az urnákhoz járulni. De mintha ebből a kijelentésből is inkább valamiféle nagyúri sértődöttség, burkolt számonkérés áradna, mintsem őszinte aggodalom, mintha értetlenkedne a szövetségi elnök, hogy de hisz ott vannak csodálatos jelöltjeink, fantasztikus programunk – a nép, az istenadta mégsem rohamozza meg a szavazófülkét. A jelek szerint azonban nem csak az RMDSZ háza táján hiánycikk az önkritika. Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyancsak hétvégén lezajlott országos választmányi ülése után kiadott közleményből ugyan hiányoznak mindazok a pozitív jelzők, amelyek Kelemen Hunor politikai beszámolójában szerepeltek, de azért Szilágyi Zsolték is addig kerestek, amíg találtak okot az örömre: s bár nem elégedettek az eredménnyel, azt határozott sikerként értékelik, hogy jelentős politikai ellenszélben és a kisebb pártok számára kedvezőtlen kampányfeltételek mellett is sikerült megőrizniük tanácsosaik számát és négy évvel ezelőtti erejüket. S miután mindenki szemérmetesen elhallgatja, hogy a négy évvel korábbi önkormányzati választásokhoz képest százezernél több voks hiányzott idén magyar pártjaink kosarából – négy évvel korábban a három magyar párt megyei listáira 572 811-en szavaztak, most 466 862-en! –, máris készülnek az őszi parlamenti választásokra. Az EMNP ez ügyben halasztotta ugyan a végleges döntést, de valamilyen formában részt kívánnak venni a megmérettetésen, hogy választóikat ne hagyják cserben. Az MPP hallgatásba burkolózott, aligha véletlenül, hiszen lassan megszűnik önálló szervezetként létezni. A polgáriak abban reménykedhetnek, majd csak felajánl nekik egy-két bejutó helyet az RMDSZ. A szövetség pedig töretlen lelkesedéssel és a már jól ismert jelszavakkal – kell az erős képviselet, ott kell lennünk, ahol a döntések születnek stb. – vág neki a kihívásnak. Mi pedig csak abban bízunk, hogy a szűnni nem akaró öntömjénezés, a taktikázás, a lázas készülődés közepette mArad idejük bennünket is megszólítani valós gondjainkra válaszokat kínáló programmal, hiteles jelöltekkel. Vagy elégedett pártjainkat az elégedetlen választók nem érdeklik már?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 21.
Tusványos: több együttműködést szorgalmaznak a Székelyföldi települések és megyék
Székelyföldi helyi önkormányzati képviselők tanácskoztak a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a csütörtökön megszervezett, Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című panelbeszélgetésen. A résztvevők Hargita és Kovászna megye önkormányzati testületének elnökei, valamint régi és új polgármesterek voltak.
A választások utáni helyzetről, a jövőről alkotott képükről számoltak be a települések vezetői. Három új polgármester is bemutatkozott. Elsőként Molnár Tibor, Szentegyháza új polgármestere szólalt fel, aki reményét fejezte ki, hogy újult erővel tudnak dolgozni a közösségért. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely új polgármestere a települések közötti párbeszéd megkezdését is szorgalmazta.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós újdonsült polgármestere elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a decemberi parlamenti választásokon vízválasztóhoz érkezik a romániai magyarság, hiszen a parlamenti képviselet nem garantált. Ezek után télen esedékes választásokra terelődött a beszélgetés medre.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke már konkrét párhuzamot állított fel a parlamentben való részvétel és különböző erdélyi magyar pártok összefogása között. Erre pozitív példaként hozta az önkormányzati választásokon Kovászna megye több települését, ahol közös megegyezéssel az RMDSZ támogatta az MPP színeiben induló polgármester-jelöltet.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda választott polgármestere ennél markánsabb álláspontot képviselt. Ő elvi alapon nem támogatja az RMDSZ részvételét a kormányban. „A jogelv Romániában nem az, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt, hanem csak azt szabad, amit a törvény megenged. A székely autonómia hiányát az önkormányzatok kell hogy ellensúlyozzák. A probléma csak az, hogy a Bukarestből irányított intézményrendszer ellehetetleníti a munkánkat” – fejtette ki a kényszerszabadságát töltő polgármester.
Ráduly kiemelte, hogy Szentegyházán és Székelyudvarhelyen az önkormányzati választásokon katartikus élményben volt része a győzteseknek, hiszen ők megbuktatták ellenfeleiket. Az igazi katartikus élményt azonban Marosvásárhely polgármesteri székének megszerzése jelentette volna egész Erdély számára. Soós Zoltán, aki Marosvásárhely polgármester-jelöltje volt, és hajszálon múlt a győzelme, erre úgy reagált, hogy Vásárhelyről teljesen más a Székelyföldre tekinteni, mint a többi Székelyföldi településről.
„Marosvásárhelyen a 60-as években elindult az a betelepítési, elrománosítási hullám, amely többi Székelyföldi várost nem érintette annyira hangsúlyosan. Ebben az a legrosszabb, hogy a helyzet szinte semmit sem változott: a jelenlegi polgármester javára elcsalták a választást, és sajnos a Marosvásárhely-táblánál megáll a törvény. Az a rendszer, amely bent tartotta Dorin Floreat, annak továbbra is ugyanez az érdeke” – értékelt Soós Zoltán.
Közös stratégiákra lenne szükség
A felek egyetértettek, hogy az önkormányzatiságnak abban van igazán fontos szerepe, hogy a települések közös stratégiákat állítsanak fel. Megegyeztek: azon dolgoznak, hogy az autonómiát helyi szinten hozzák létre. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy értékelte az elmúlt nyolc évet, hogy többet is tehettek volna, viszont kiemelte, hogy a jövőben ennek úgy érdemes igazán nekifogni, ha együttműködnek a helyi önkormányzatok Székelyföld-szinten.
A megbeszélés végén Gálfi Árpád megtette az együttműködéshez szükséges első lépést: első körben meghívta Hargita megye településeink polgármestereit egy egyeztetésre, második körben pedig a Székelyföldi városok polgármestereit, valamint megyei tanácselnökök találkozását szorgalmazta. A felek kivétel nélkül nyitottak voltak a felvetésre.
Kovács Boglárka
maszol.ro
Székelyföldi helyi önkormányzati képviselők tanácskoztak a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a csütörtökön megszervezett, Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című panelbeszélgetésen. A résztvevők Hargita és Kovászna megye önkormányzati testületének elnökei, valamint régi és új polgármesterek voltak.
A választások utáni helyzetről, a jövőről alkotott képükről számoltak be a települések vezetői. Három új polgármester is bemutatkozott. Elsőként Molnár Tibor, Szentegyháza új polgármestere szólalt fel, aki reményét fejezte ki, hogy újult erővel tudnak dolgozni a közösségért. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely új polgármestere a települések közötti párbeszéd megkezdését is szorgalmazta.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós újdonsült polgármestere elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a decemberi parlamenti választásokon vízválasztóhoz érkezik a romániai magyarság, hiszen a parlamenti képviselet nem garantált. Ezek után télen esedékes választásokra terelődött a beszélgetés medre.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke már konkrét párhuzamot állított fel a parlamentben való részvétel és különböző erdélyi magyar pártok összefogása között. Erre pozitív példaként hozta az önkormányzati választásokon Kovászna megye több települését, ahol közös megegyezéssel az RMDSZ támogatta az MPP színeiben induló polgármester-jelöltet.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda választott polgármestere ennél markánsabb álláspontot képviselt. Ő elvi alapon nem támogatja az RMDSZ részvételét a kormányban. „A jogelv Romániában nem az, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt, hanem csak azt szabad, amit a törvény megenged. A székely autonómia hiányát az önkormányzatok kell hogy ellensúlyozzák. A probléma csak az, hogy a Bukarestből irányított intézményrendszer ellehetetleníti a munkánkat” – fejtette ki a kényszerszabadságát töltő polgármester.
Ráduly kiemelte, hogy Szentegyházán és Székelyudvarhelyen az önkormányzati választásokon katartikus élményben volt része a győzteseknek, hiszen ők megbuktatták ellenfeleiket. Az igazi katartikus élményt azonban Marosvásárhely polgármesteri székének megszerzése jelentette volna egész Erdély számára. Soós Zoltán, aki Marosvásárhely polgármester-jelöltje volt, és hajszálon múlt a győzelme, erre úgy reagált, hogy Vásárhelyről teljesen más a Székelyföldre tekinteni, mint a többi Székelyföldi településről.
„Marosvásárhelyen a 60-as években elindult az a betelepítési, elrománosítási hullám, amely többi Székelyföldi várost nem érintette annyira hangsúlyosan. Ebben az a legrosszabb, hogy a helyzet szinte semmit sem változott: a jelenlegi polgármester javára elcsalták a választást, és sajnos a Marosvásárhely-táblánál megáll a törvény. Az a rendszer, amely bent tartotta Dorin Floreat, annak továbbra is ugyanez az érdeke” – értékelt Soós Zoltán.
Közös stratégiákra lenne szükség
A felek egyetértettek, hogy az önkormányzatiságnak abban van igazán fontos szerepe, hogy a települések közös stratégiákat állítsanak fel. Megegyeztek: azon dolgoznak, hogy az autonómiát helyi szinten hozzák létre. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy értékelte az elmúlt nyolc évet, hogy többet is tehettek volna, viszont kiemelte, hogy a jövőben ennek úgy érdemes igazán nekifogni, ha együttműködnek a helyi önkormányzatok Székelyföld-szinten.
A megbeszélés végén Gálfi Árpád megtette az együttműködéshez szükséges első lépést: első körben meghívta Hargita megye településeink polgármestereit egy egyeztetésre, második körben pedig a Székelyföldi városok polgármestereit, valamint megyei tanácselnökök találkozását szorgalmazta. A felek kivétel nélkül nyitottak voltak a felvetésre.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2016. július 22.
Kell a bizalom és az együttműködés (Székelyföld jövője)
A Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban címmel szervezett tegnapi tusványosi beszélgetésen Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője moderátorként két kérdéskörben faggatta a meghívott önkormányzati vezetőket: mi várható az őszi parlamenti választások után, valamint van-e, lesz-e a Székelyföldi önkormányzatoknak olyan gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztési stratégiájuk, amelyek összefűzhetők egy egységes Székelyföld-stratégiává?
Jelen volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán Marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Zakariás Zoltán önkormányzati tanácstag, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke.
Antal Árpád jelezte, nagyon furcsa geopolitikai helyzetben van Székelyföld az Ankara–Moszkva–Brüsszel–Washington négyszögben, és meg kell nézni, mi lesz vele. Ma a világban mindent biztonságpolitikai szempontból vizsgálnak. Úgy érzi, Székelyföld felértékelődik a következő évtizedekben, de csak akkor fogjuk tudni érdekeinket képviselni, ha okosan és egységesen lépünk fel. Ehhez bizalomra és szolidaritásra van szükség, és akkor lesz eredmény. Háromszéken ezt megvalósították, felmutatták annak erejét, ezt ajánlják a többieknek is. A következő év egyik kihívása a közigazgatási átszervezés. Azt vagy meg kell akadályozni, vagy oda kell hatni, hogy az új szerkezet nekünk is jó legyen. A másik kérdés Székelyföld versenyképessége, harmadik: milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra, megyünk tovább az úton, vagy meghátrálunk – magyarázta Antal.
Tamás Sándor kifejtette, igenis, összefüggenek a helyhatósági és parlamenti választások. Hármas szintről beszélt: települési, megyei és országos, mely utóbbi a kormányzásba való beleszólás lehetőségét jelentheti. Ha ebből valamelyik hiányzik, akkor megbicsaklik a magyar közösség jövője, mondotta. A Székelyföldi hangulat elsősorban azok felelőssége, akik pozícióban vannak, tehát az RMDSZ tisztségviselőinek magatartásán, tevékenységén, nyilatkozatain múlik. Az is felelősségük, milyen a viszonyuk más politikai szereplőkkel és a Székelyföldi emberekkel – tette hozzá. A parlamenti választásnak összefogással kell elébe menni, Antal Árpádot idézte: okosan és egységesen. Ennek keretét és előfeltételét megteremtették, elsősorban Háromszéken, ahol azt nézték, hogyan tudnak olyan elöljárókat indítani, akik megfelelőek településfejlesztés és közösségépítés szempontjából. Ahol azt látták, hogy az MPP jelöltje tudja ezt jobban felvállalni, melléálltak. Így kell látni a parlamenti választásokat is, jegyezte meg. A közösségi összefogás a legfontosabb, és ezt elsősorban a politikusoknak kell megvalósítaniuk. Nem ért egyet azzal, hogy az EMNP az ősszel önállóan szeretne indulni; helyhatósági választáson, ahol nem okoznak gondot, van logikája a magyar–magyar versenynek, de a parlamentin nincs. Tamás Sándor bejelentette, Háromszéken felajánlottak egy befutó képviselői helyet az MPP-nek. Politikai súlypontáthelyezés kell
Ráduly Róbert, Csíkszereda megválasztott polgármestere (a hivatali esküt még nem tette le) azzal kezdte, mindegy, hogy milyen virágot ültetünk a sírra, ha azt már alulról szagoljuk, ezért most ne boncolgassuk, ki milyen pártszínekben került tisztségbe. Elmondta, bő három év alatt igen kevés törvény változott, és keményedett a központosítás Romániában. Egyetlen törvény változott, a megyei vezetők gyengítését célzó választási törvény: nem közvetlenül, hanem közvetve választják meg a tanácselnököt, ha valakiknek nem tetszik, többséggel le lehet cserélni. Ehhez a rendkívül aljas centralizációhoz, ami tovább folytatódik, három szék volt szükséges – de nem a Tamás Sándor vezette Háromszék, pontosított azonnal –, hanem a számvevőszék, törvényszék és szekusszék. Ezek együttes munkálkodása eredményeképpen jöhetett létre az az átrendeződés, amit az emberek nem is éreztek, most kezdik érezni, amikor már a polgármesteri hivatalon nem írja, hogy városháza vagy községháza. Vagy a szekuszsék dönti el, hogy ki vezeti Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst, Sepsiszentgyörgyöt vagy akár Konstancát, Brassót stb. Ez a folyamat zajlik. A jogelv azt mondja, amit a törvény nem tilt, azt szabad, ezzel szemben Romániában ez úgy hangzik, amit a törvény tételesen nem ír elő, az minden tilos, mert jön a számvevőszék, és mindenből balhét csinál. Jó néhányan próbálták megvalósítani azt, hogy a székely állam hiányát az önkormányzatok többletvállalásával igyekeztek ellensúlyozni. Ez nagyon nehéz feladat volt, mert nem egy semleges román államot, hanem az 1920 óta megszálló hatalmi filozófiát követő román államot kellett ellensúlyozni. Ő ezt tizenegy évig próbálta. Erről világosan kell beszélni, mondotta Ráduly Róbert. Hozzátette, a parlamentben jelen levő magyar csapat ezt elég csendben tűrte. Nem mondja, hogy nem volt egy-két ember részéről próbálkozás. De amikor valaki miniszter vagy államtitkár volt, rezgett a gatyája, hogy mikor viszik el, ezért inkább hallgatott a parlamentben. Mert okos ember a más kárán tanul, s azt nem lehet elmondani képviselőinkről, hogy nem lennének okos emberek, jegyezte meg. A Székelyföldi összefogást nemcsak a Borboly–Ráduly ellentét hátráltatta, hanem az is, hogy nem mindenki vállalt szerepet abban.
Az nem kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő képviselő a román parlamentben, mert lesz, mint ahogyan eddig is volt. A kérdés az, hogy lesz-e és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben – folytatta Ráduly Róbert. Abból lassan elegünk van, hogy a legfontosabb ténykedés a kormányra kerülési délibáb kergetése. Nem hatásköröket akarunk kiszakítani a megszálló államtól, hanem tisztségeket vadászunk. A közbeszédünk sem egy sajátos arculatról szól már. A fordulópont 1996 volt, amikor úgy döntött az RMDSZ, hogy belép a kormányba, gyakorlatilag semmiért. A mostani nagy kérdés az, az eddigi csendes hallgatás, tájba simulás megy tovább, vagy kemény, új arculatot tudunk felmutatni. A politikában súlypontáthelyezésre van szükség, és végre el kellene jutni oda, hogy az önkormányzati jelenlét, erő, hatalom, fontosabb legyen, mint a parlamenti. Ráduly Róbert azt mondta: ha nem lesz arculatváltás, tovább megy a tájba simulás, és az ősszel az RMDSZ–MPP közös csapata belép a kormányba, ő kilép az RMDSZ-ből. Ez a lényeg, mindegy, hogy tulipán, fenyőfa vagy éppen csillag van az ember sírján, addig kell cselekedni, amíg az embert nem temetik el – szögezte le.
Jól kigondolt jövőképet
A Székelyföld jövőjéről szóló második körben Ráduly Róbert kifejtette: akkor érdemes a következő tíz évet tervezni, ha ezt az elmúlt tíz év érdemessé teszi. Elmondta, identitásmegőrzés terén rengeteg többletterhet vállalnak, és ezt viszonylag jól csinálják. Többletforrásokat szánnak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozni tudják. Ami a legaggasztóbb, az a tudás, hívta fel a figyelmet. Ezen a téren nagyon rosszul állunk. Ha megnézzük az érettségi eredményeket, hogyan teljesítenek fiataljaink, nem azt látjuk, hogy a kisebbségi sorban levő magyar ifjú keményen küzd azért, hogy kiváljon, hanem pont az ellenkezőjét, hogy a magyar ajkú oktatási rendszer besimult a román oktatási rendszerbe, ami nincs rendben. Az a tény, hogy sok ágazatban nincs helyi munkaerő, annak is betudható, hogy baj van a képzéssel, általában a tudással. Ez ördögi kör. Azért vannak alacsony bérek a Székelyföldön, mert a versenyhelyzet nem enged többet, e téren nagyon rosszul állunk. Stratégiát olyat írnak, amilyet akarnak, csak nem álmodozni kell jövőképről, hanem megnézni, mire vagyunk képesek, és ahhoz mérni. Másképp önámítás az, amiben nem szeretne részt venni. Összefogással Tamás Sándor feltette a kérdést, hogy egyáltalán lesz-e Székelyföld? A parlamenti képviselet szerepe fontos, fűzte hozzá. Jó ideje hallatszik, hogy jövőben újra felvetik a régiósítás kérdését, a mostani fejlesztési régiókat közigazgatási régiókká akarják alakítani, megszüntetve a megyéket. Ez reális veszély jövő évben, különösen, ha nagykoalíció lesz. Jelenleg Kovászna megyében 75 százalék a magyarság, Hargita megyében 85 százalék, és a döntéshozás ennek megfelelően alakul. Maros megyében, ahol 40 százalék a magyarság, úgy alakult most a politikai helyzet, hogy az RMDSZ a legnagyobb frakció, és a tanácselnök is magyar. Ha a Központi Fejlesztési Régióból nagy megyét csinálnak, ott 25 százalékos lesz a magyarság. Felszámolják a megyei önkormányzatokat, azt az intézményes hátteret, amely magyar szellemi műhelyeket tud működtetni. Az a legfontosabb feladata az elkövetkező parlamenti frakciónak, hogy ezt megakadályozza, vagy úgy alakítsa, hogy Székelyföldnek jó legyen. Tamás Sándor kifejtette, hogy ő kormányzáspárti. Mindegy, hogy kivel, a szociáldemokratákkal vagy a liberálisokkal, a kérdés az, hogy mire szerződnek. Ott a katalánok példája, mutatott rá. Ők, akár baloldali, akár jobboldali volt a kormány, oda álltak – igaz, olyan feltételeket szabtak, ami nekik jó. Nincs az jól, hogy többször voltunk kormányon, miközben Marosvásárhelyen a főtéren nincs kiírva, hogy Rózsák tere, vetette fel, hozzátéve: igen, kormányra kell kerülni, de nem ez a cél, hanem ez az eszköz. A cél az, hogy Székelyföldet lehessen legalább ebben a formában megtartani, vagy ha összejön a régiósítás, elérni azt, hogy Székelyföld jövője jól alakuljon. Hisz abban, hogy ez lehetséges megoldás, mert kormányzati pozícióban lehet döntéseket befolyásolni és konkrétumokat elérni, hangoztatta.
A Székelyföldi együttműködés példájaként említette a székely termék mozgalmat, amit Borboly Csaba karolt fel, és ennek eredményeként felváltva szombatonként Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen helyi termékek vására van. Sikerült összefogással székelykeresztúriakkal, csíkszépvíziekkel, és most már kézdiszékiekkel részben megoldani a tejfelvásárlást. Minden munka közül a legnagyobb eredménynek a szövetkezeti mozgalom elindítását tartja Tamás Sándor. A tejtermelő kisgazdák egy részének megélhetést tudtak biztosítani. Ez olyan együttműködés, amelynek gazdasági vonzata van. Közösséget építeni vassal és betonnal nem lehet. Életminőséget javítani igen, közösséget építeni értelmes és eredményes összefogással lehet, szögezte le.
Az autonómia a megoldás
Antal Árpád kifejtette, nagyon fontos, hogy legyen együttműködés és stratégia. Úgy érzi, sokkal többet kellett volna együtt gondolkodnunk és cselekednünk. Egyenlő partnerségben kell a Székelyföldi közpolitikát megfogalmazni. Felelevenítette, hogy amikor 2008-ban Tamás Sándorral együtt hazajöttek, Kovászna megye 40. helyen állt a munkanélküliség statisztikájában, de közpolitikák eredményeként most a 17. helyre lépett elő. Elmondta, mindenki a maga kis szemétdombján próbálja a maximumot kihozni, ám össze kell hangolni a munkát. Szét kell osztani a szakterületeket, és kerüljenek ki a profik mind a szakoktatásban, mind kulturális intézmények terén, mind vállalkozásokban. Ezért össze kell hangolni Székelyföldön a tevékenységet. A rendszer egészének szempontjából nem mindegy, hogy mi történik a nagyvilágban. Megoldhatjuk apró dolgainkat itthon, de ha nem tudjuk a közösségi képviseletet biztosítani, nem tudjuk Székelyföld kérdését a következő években a kedvező irányba vinni. A rendszer egészének lényege, hogy legyen jövőkép, világosan ki kell mondani, nincs más választás, mint az autonómia, hangsúlyozta Antal Árpád.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban címmel szervezett tegnapi tusványosi beszélgetésen Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője moderátorként két kérdéskörben faggatta a meghívott önkormányzati vezetőket: mi várható az őszi parlamenti választások után, valamint van-e, lesz-e a Székelyföldi önkormányzatoknak olyan gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztési stratégiájuk, amelyek összefűzhetők egy egységes Székelyföld-stratégiává?
Jelen volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán Marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Zakariás Zoltán önkormányzati tanácstag, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke.
Antal Árpád jelezte, nagyon furcsa geopolitikai helyzetben van Székelyföld az Ankara–Moszkva–Brüsszel–Washington négyszögben, és meg kell nézni, mi lesz vele. Ma a világban mindent biztonságpolitikai szempontból vizsgálnak. Úgy érzi, Székelyföld felértékelődik a következő évtizedekben, de csak akkor fogjuk tudni érdekeinket képviselni, ha okosan és egységesen lépünk fel. Ehhez bizalomra és szolidaritásra van szükség, és akkor lesz eredmény. Háromszéken ezt megvalósították, felmutatták annak erejét, ezt ajánlják a többieknek is. A következő év egyik kihívása a közigazgatási átszervezés. Azt vagy meg kell akadályozni, vagy oda kell hatni, hogy az új szerkezet nekünk is jó legyen. A másik kérdés Székelyföld versenyképessége, harmadik: milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra, megyünk tovább az úton, vagy meghátrálunk – magyarázta Antal.
Tamás Sándor kifejtette, igenis, összefüggenek a helyhatósági és parlamenti választások. Hármas szintről beszélt: települési, megyei és országos, mely utóbbi a kormányzásba való beleszólás lehetőségét jelentheti. Ha ebből valamelyik hiányzik, akkor megbicsaklik a magyar közösség jövője, mondotta. A Székelyföldi hangulat elsősorban azok felelőssége, akik pozícióban vannak, tehát az RMDSZ tisztségviselőinek magatartásán, tevékenységén, nyilatkozatain múlik. Az is felelősségük, milyen a viszonyuk más politikai szereplőkkel és a Székelyföldi emberekkel – tette hozzá. A parlamenti választásnak összefogással kell elébe menni, Antal Árpádot idézte: okosan és egységesen. Ennek keretét és előfeltételét megteremtették, elsősorban Háromszéken, ahol azt nézték, hogyan tudnak olyan elöljárókat indítani, akik megfelelőek településfejlesztés és közösségépítés szempontjából. Ahol azt látták, hogy az MPP jelöltje tudja ezt jobban felvállalni, melléálltak. Így kell látni a parlamenti választásokat is, jegyezte meg. A közösségi összefogás a legfontosabb, és ezt elsősorban a politikusoknak kell megvalósítaniuk. Nem ért egyet azzal, hogy az EMNP az ősszel önállóan szeretne indulni; helyhatósági választáson, ahol nem okoznak gondot, van logikája a magyar–magyar versenynek, de a parlamentin nincs. Tamás Sándor bejelentette, Háromszéken felajánlottak egy befutó képviselői helyet az MPP-nek. Politikai súlypontáthelyezés kell
Ráduly Róbert, Csíkszereda megválasztott polgármestere (a hivatali esküt még nem tette le) azzal kezdte, mindegy, hogy milyen virágot ültetünk a sírra, ha azt már alulról szagoljuk, ezért most ne boncolgassuk, ki milyen pártszínekben került tisztségbe. Elmondta, bő három év alatt igen kevés törvény változott, és keményedett a központosítás Romániában. Egyetlen törvény változott, a megyei vezetők gyengítését célzó választási törvény: nem közvetlenül, hanem közvetve választják meg a tanácselnököt, ha valakiknek nem tetszik, többséggel le lehet cserélni. Ehhez a rendkívül aljas centralizációhoz, ami tovább folytatódik, három szék volt szükséges – de nem a Tamás Sándor vezette Háromszék, pontosított azonnal –, hanem a számvevőszék, törvényszék és szekusszék. Ezek együttes munkálkodása eredményeképpen jöhetett létre az az átrendeződés, amit az emberek nem is éreztek, most kezdik érezni, amikor már a polgármesteri hivatalon nem írja, hogy városháza vagy községháza. Vagy a szekuszsék dönti el, hogy ki vezeti Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst, Sepsiszentgyörgyöt vagy akár Konstancát, Brassót stb. Ez a folyamat zajlik. A jogelv azt mondja, amit a törvény nem tilt, azt szabad, ezzel szemben Romániában ez úgy hangzik, amit a törvény tételesen nem ír elő, az minden tilos, mert jön a számvevőszék, és mindenből balhét csinál. Jó néhányan próbálták megvalósítani azt, hogy a székely állam hiányát az önkormányzatok többletvállalásával igyekeztek ellensúlyozni. Ez nagyon nehéz feladat volt, mert nem egy semleges román államot, hanem az 1920 óta megszálló hatalmi filozófiát követő román államot kellett ellensúlyozni. Ő ezt tizenegy évig próbálta. Erről világosan kell beszélni, mondotta Ráduly Róbert. Hozzátette, a parlamentben jelen levő magyar csapat ezt elég csendben tűrte. Nem mondja, hogy nem volt egy-két ember részéről próbálkozás. De amikor valaki miniszter vagy államtitkár volt, rezgett a gatyája, hogy mikor viszik el, ezért inkább hallgatott a parlamentben. Mert okos ember a más kárán tanul, s azt nem lehet elmondani képviselőinkről, hogy nem lennének okos emberek, jegyezte meg. A Székelyföldi összefogást nemcsak a Borboly–Ráduly ellentét hátráltatta, hanem az is, hogy nem mindenki vállalt szerepet abban.
Az nem kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő képviselő a román parlamentben, mert lesz, mint ahogyan eddig is volt. A kérdés az, hogy lesz-e és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben – folytatta Ráduly Róbert. Abból lassan elegünk van, hogy a legfontosabb ténykedés a kormányra kerülési délibáb kergetése. Nem hatásköröket akarunk kiszakítani a megszálló államtól, hanem tisztségeket vadászunk. A közbeszédünk sem egy sajátos arculatról szól már. A fordulópont 1996 volt, amikor úgy döntött az RMDSZ, hogy belép a kormányba, gyakorlatilag semmiért. A mostani nagy kérdés az, az eddigi csendes hallgatás, tájba simulás megy tovább, vagy kemény, új arculatot tudunk felmutatni. A politikában súlypontáthelyezésre van szükség, és végre el kellene jutni oda, hogy az önkormányzati jelenlét, erő, hatalom, fontosabb legyen, mint a parlamenti. Ráduly Róbert azt mondta: ha nem lesz arculatváltás, tovább megy a tájba simulás, és az ősszel az RMDSZ–MPP közös csapata belép a kormányba, ő kilép az RMDSZ-ből. Ez a lényeg, mindegy, hogy tulipán, fenyőfa vagy éppen csillag van az ember sírján, addig kell cselekedni, amíg az embert nem temetik el – szögezte le.
Jól kigondolt jövőképet
A Székelyföld jövőjéről szóló második körben Ráduly Róbert kifejtette: akkor érdemes a következő tíz évet tervezni, ha ezt az elmúlt tíz év érdemessé teszi. Elmondta, identitásmegőrzés terén rengeteg többletterhet vállalnak, és ezt viszonylag jól csinálják. Többletforrásokat szánnak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozni tudják. Ami a legaggasztóbb, az a tudás, hívta fel a figyelmet. Ezen a téren nagyon rosszul állunk. Ha megnézzük az érettségi eredményeket, hogyan teljesítenek fiataljaink, nem azt látjuk, hogy a kisebbségi sorban levő magyar ifjú keményen küzd azért, hogy kiváljon, hanem pont az ellenkezőjét, hogy a magyar ajkú oktatási rendszer besimult a román oktatási rendszerbe, ami nincs rendben. Az a tény, hogy sok ágazatban nincs helyi munkaerő, annak is betudható, hogy baj van a képzéssel, általában a tudással. Ez ördögi kör. Azért vannak alacsony bérek a Székelyföldön, mert a versenyhelyzet nem enged többet, e téren nagyon rosszul állunk. Stratégiát olyat írnak, amilyet akarnak, csak nem álmodozni kell jövőképről, hanem megnézni, mire vagyunk képesek, és ahhoz mérni. Másképp önámítás az, amiben nem szeretne részt venni. Összefogással Tamás Sándor feltette a kérdést, hogy egyáltalán lesz-e Székelyföld? A parlamenti képviselet szerepe fontos, fűzte hozzá. Jó ideje hallatszik, hogy jövőben újra felvetik a régiósítás kérdését, a mostani fejlesztési régiókat közigazgatási régiókká akarják alakítani, megszüntetve a megyéket. Ez reális veszély jövő évben, különösen, ha nagykoalíció lesz. Jelenleg Kovászna megyében 75 százalék a magyarság, Hargita megyében 85 százalék, és a döntéshozás ennek megfelelően alakul. Maros megyében, ahol 40 százalék a magyarság, úgy alakult most a politikai helyzet, hogy az RMDSZ a legnagyobb frakció, és a tanácselnök is magyar. Ha a Központi Fejlesztési Régióból nagy megyét csinálnak, ott 25 százalékos lesz a magyarság. Felszámolják a megyei önkormányzatokat, azt az intézményes hátteret, amely magyar szellemi műhelyeket tud működtetni. Az a legfontosabb feladata az elkövetkező parlamenti frakciónak, hogy ezt megakadályozza, vagy úgy alakítsa, hogy Székelyföldnek jó legyen. Tamás Sándor kifejtette, hogy ő kormányzáspárti. Mindegy, hogy kivel, a szociáldemokratákkal vagy a liberálisokkal, a kérdés az, hogy mire szerződnek. Ott a katalánok példája, mutatott rá. Ők, akár baloldali, akár jobboldali volt a kormány, oda álltak – igaz, olyan feltételeket szabtak, ami nekik jó. Nincs az jól, hogy többször voltunk kormányon, miközben Marosvásárhelyen a főtéren nincs kiírva, hogy Rózsák tere, vetette fel, hozzátéve: igen, kormányra kell kerülni, de nem ez a cél, hanem ez az eszköz. A cél az, hogy Székelyföldet lehessen legalább ebben a formában megtartani, vagy ha összejön a régiósítás, elérni azt, hogy Székelyföld jövője jól alakuljon. Hisz abban, hogy ez lehetséges megoldás, mert kormányzati pozícióban lehet döntéseket befolyásolni és konkrétumokat elérni, hangoztatta.
A Székelyföldi együttműködés példájaként említette a székely termék mozgalmat, amit Borboly Csaba karolt fel, és ennek eredményeként felváltva szombatonként Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen helyi termékek vására van. Sikerült összefogással székelykeresztúriakkal, csíkszépvíziekkel, és most már kézdiszékiekkel részben megoldani a tejfelvásárlást. Minden munka közül a legnagyobb eredménynek a szövetkezeti mozgalom elindítását tartja Tamás Sándor. A tejtermelő kisgazdák egy részének megélhetést tudtak biztosítani. Ez olyan együttműködés, amelynek gazdasági vonzata van. Közösséget építeni vassal és betonnal nem lehet. Életminőséget javítani igen, közösséget építeni értelmes és eredményes összefogással lehet, szögezte le.
Az autonómia a megoldás
Antal Árpád kifejtette, nagyon fontos, hogy legyen együttműködés és stratégia. Úgy érzi, sokkal többet kellett volna együtt gondolkodnunk és cselekednünk. Egyenlő partnerségben kell a Székelyföldi közpolitikát megfogalmazni. Felelevenítette, hogy amikor 2008-ban Tamás Sándorral együtt hazajöttek, Kovászna megye 40. helyen állt a munkanélküliség statisztikájában, de közpolitikák eredményeként most a 17. helyre lépett elő. Elmondta, mindenki a maga kis szemétdombján próbálja a maximumot kihozni, ám össze kell hangolni a munkát. Szét kell osztani a szakterületeket, és kerüljenek ki a profik mind a szakoktatásban, mind kulturális intézmények terén, mind vállalkozásokban. Ezért össze kell hangolni Székelyföldön a tevékenységet. A rendszer egészének szempontjából nem mindegy, hogy mi történik a nagyvilágban. Megoldhatjuk apró dolgainkat itthon, de ha nem tudjuk a közösségi képviseletet biztosítani, nem tudjuk Székelyföld kérdését a következő években a kedvező irányba vinni. A rendszer egészének lényege, hogy legyen jövőkép, világosan ki kell mondani, nincs más választás, mint az autonómia, hangsúlyozta Antal Árpád.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 22.
Ha folytatódik az RMDSZ „tájba simulása”, Ráduly Róbert kilép
A kormányzati szerepvállalás hajszolására értette ezt a Csíkszeredai polgármester. Tamás Sándor szerint az EMNP-nek nincs esélye bejutni, de 5% alá nyomhatja az RMDSZ-t.
Bár Demeter Szilárd moderátor arra kérte a Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című tusványosi kerekasztal résztvevőit, hogy a „pártpolitikai rizsát” felejtsék el, mert az önkormányzati vezetői nézőpontjukra kíváncsi, ez a vonulat mégsem hiányzott teljes mértékben a beszédekből. Volt közöttük olyan RMDSZ-es helyi vezető is, aki beszólt a szövetség parlamenti képviselőinek. Volt olyan is, aki „elmagyarázta” az EMNP-nek, hogy hogyan működik a választási logika mind helyi, mind országos szinten. És természetesen arról is beszéltek, hogy mit várnak az őszi parlamenti választások után.
Molnár Tibor Szentegyháza új polgármestere, aki az elmúlt két mandátum során alpolgármesteri tisztségből vezette a várost. Arról, hogy mit vár az ősztől, elmondta, el kell varrni a múlt szálait, és reméli, hogy ősztől továbbra is lesz, akihez fordulni Bukarestben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi közigazgatás szintjén az autonómia, valós decentralizáció hiányára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ezt a problémát sürgősen meg kell oldani, rá kell venni Romániát, hogy ezen a téren is tartsa be vállalásait. Elmondta, lendületes polgármester-csapat van Hargita megyében, ahol a pártpolitikai szintet is túl tudják lépni. Bízik abban, hogy az RMDSZ és a többi politikai szervezet markánsabban foglalkozik az elkövetezőkben az ifjúságpolitikával a munkahelyek létesítése és a fiatalok elvándorlásának megelőzése érdekében.
Zakariás Zoltán EMNP-s Hargita megyei tanácsos elmondta, az várható ősztől, hogy ugyanúgy folytatják az önkormányzati tevékenységet, mint eddig. Reméli, hogy az önkormányzatok erősítése bekövetkezik, és egyetért Borboly Csabával azzal kapcsolatosan, hogy a mostani helyi autonómia limitált autonómia, elég csak arra gondolni, hogy az önkormányzati alkalmazottak létszámának megállapítása, a költségvetés kialakítása Bukarestben dől el. Reméli, hogy a települések érdekében a pártpolitikai vitát félre tudják tenni.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, egy másfajta viszonyulásra, nyitottságra, párbeszédre, partnerségre van szükség, ezt várja ősztől. Szerinte a munka eredményességét meghatározza az a tény, hogy a különböző politikai szereplők le tudnak-e ülni egy asztalhoz. Az autonómia-törekvésekről elmondta, híve és támogatója ennek a törekvésnek, „gondolom, hogy mindnyájunknak az a célunk, hogy a törvényes keretek között kivívjuk azt, amit megfogalmaztunk több évtizede”
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint vízválasztóhoz érkezett az erdélyi magyarság, hiszen az idei önkormányzati választásokkor kiderült, hogy a küszöb elérése nem magától értetődő. Viszont az nem elég, hogy bejut a magyar képviselet a parlamentbe, fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek ezekbe a tisztségekbe. Szerinte ahhoz, hogy egységesen meg tudjanak oldani bármilyen feladatot, egységesen kell tudjanak fellépni, akár a közösségi szimbólumok használata, akár egyéb közösségi ügyek képviseletéről legyen szó. Éppen ezért elsősorban szakmai képviseletet vár ősztől.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, ma már minden döntésnek van biztonságpolitikai vonatkozása, és szerinte Székelyföld az elkövetkező évtizedekben felértékelődik. A bizalom, szolidaritás és eredményesség kell, hogy a következő időszak kulcsszavai legyenek. Az egyik kihívás a közigazgatási átszervezés, Székelyföld versenyképességének növelése, és az, hogy közösségként milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra: „azt váltják ki, hogy megyünk tovább az utunkon, vagy azt, hogy meghátrálunk” - kérdezte.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a parlamenti és az önkormányzati választások összefüggnek. Ha a helyi, megyei és az országos vezetés valamelyikén hiányzik a képviselet, akkor a teljes képviselet megbicsaklik. A választások eredményéből arra a következtetésre jutott, hogy a Székelyföldön belüli közösség vezetésének felelőssége az RMDSZ vállán nyugszik. Az RMDSZ felelőssége az is, hogy milyen a többi politikai szervezettel és az emberekkel a viszony. Miután számokban és arányokban is felírta egy fehér lapra, hogy hogy áll jelenleg az RMDSZ, az MPP és az EMNP a választott helyi képviselet tekintetében, elmondta, annak ellenére, hogy az RMDSZ szinte mindent vitt, és ezt látni lehetett a választások előtt is, mégsem számolták, hogy ki milyen mértékű támogatottságnak örvend. És, ahol úgy látták, hogy az MPP-s jelöltet érdemes támogatni, mert úgy ítélték meg, hogy ő a megfelelő ember, akkor ezt tették.
Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a EMNP önállóan akar indulni a parlamenti választásokon. Mint mondta, az önkormányzati választásokon pártpolitikai szempontból látja a verseny értelmét, de a parlamentbe nem fog bejutni a Néppárt. Viszont indulásával le tudja nyomni 5% alá az RMDSZ-MPP összefogás listáira leadott szavazatok arányát, ami azt eredményezi, hogy csak az alternatív küszöb révén lesz magyar törvényhozó a parlamentben, és így jelentősen meggyengül a parlamenti képviselet. Emlékeztetett: Háromszéken is felajánlottak egy képviselői helyet az MPP-nek a 3 befutóból, és ezt az ajánlatot a továbbiakban is tartani fogják.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is a helyi közigazgatás Bukaresttől történő függőségének problémájával indított. Szerinte egy „aljas” központosítás megy végbe, és Székelyföldön különösen elvernék a port a Bukaresti hatóságok.
„Három székre volt szükség ehhez, de nem arra, amit Tamás Sándor vezet. Ez a három szék a Számvevőszék, a törvényszék és a szekusszék. A törvényszék dönti el, hogy mi a primărie magyar megfelelője, a szekusszék dönti el, hogy ki vezeti Gyergyószentmiklóst”.
Szerinte a júniusi önkormányzati választáson két katarzis következett be: új személyt választottak polgármesternek mind Szentegyházán, mind Székelyudvarhelyen. Ezen a két településen most nagy lehetőség van a változásra, és reméli, hogy ezzel a megújulás irányába indult lehetőséggel a helyi önkormányzati testület és a polgármesterek is élni tudnak.
„Az igazi katartikus élmény Marosvásárhely visszahódítása lehetett volna. Akkor lett volna teljes ez a csapat – mutatott végig a panelbeszélgetésen résztvevő helyi vezetőkön – ha Soós Zoltán is a polgármester-csapat része lenne. A kérdés az, hogy lesz-e, és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben, mert most a kormányra kerülés, a tisztségek vadászata tölti ki a munkájukat, nem az, hogy hatásköröket vívjanak ki és adjanak át a Székelyföldi önkormányzatnak” - kritizálta az RMDSZ parlamenti képviseletét a Csíkszeredai polgármester.
Szerinte súlypontváltás kell, amikor az önkormányzatok felértékelődnek. „Ne ők (parlamenti képviselet, szerk.) mondják meg, hogy hány óra, hanem mi hívogassuk fel őket, hogy a parlamentben mit, és hogy sikerült megoldani. A zászlótörvény egy agyrém. Most, hogy zászlója legyen Csíkszeredának, a Bukaresti kormány kell erre rábólintson. Vagy arculatváltás lesz, vagy, ha a tájba simulás folytatódik, én nem kérek belőle. Ha az RMDSZ-MPP kormányra megy, a 120 RMDSZ-es polgármesterből 119 mArad, és eggyel nő a független polgármesterek száma” - mondta Ráduly, és a Tamás Sándor által felírt számokat ennek értelmében módosította a kifüggesztett papírlapon.
Soós Zoltán Marosvásárhelyi volt polgármesterjelölt elmondta, masszívan elcsalták Marosvásárhelyen a választásokat. A polgárok tucatjával jelentették a visszaéléseket. Az egyik választási iroda munkatársát például tetten érték, amint szavazócédulákat érvénytelenített. Elmondta, az az érzése, hogy a román törvények Marosvásárhely határánál megszűnnek, nincs politikai akarat a törvények betartatására, ehhez hozzájárul a regnáló polgármester, Dorin Florea is, aki érdekcsoportjával rátelepedett a városra. „Kérdés, hogy meg lehet-e győzni a Bukaresti kormányt, hogy hagyja Marosvásárhelyt fejlődni” - mondta.
Antal Árpád, reagálva Ráduly Róbert képviselő és szenátor kollégáikat érintő kritikájára, elmondta, az asztalnál többen is ülnek, akik törvényhozók voltak, többek között ők ketten is. „Ha úgy érezzük, hogy a Bukaresti kollégák nem végzik jól a munkát, akkor vissza kell menni a parlamentbe, és el kell végezni a munkát helyettük”, mondta. Kiemelte, nagyon fontos, hogy az ésszerűség mentén alakítsák ki a közpolitikákat, hogy azok eredményeket is hozzanak. „Közösségi vezetők is kell legyünk, nem csak menedzserek. Kell jövőkép, autonómia, nincs más választás, ezt ki kell mondani. Ott kell lenni a parlamentben, de nem mindegy, hogy ott mit képviselünk” - sommázott a politikus.
Kertész Melinda
Transindex.ro
A kormányzati szerepvállalás hajszolására értette ezt a Csíkszeredai polgármester. Tamás Sándor szerint az EMNP-nek nincs esélye bejutni, de 5% alá nyomhatja az RMDSZ-t.
Bár Demeter Szilárd moderátor arra kérte a Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című tusványosi kerekasztal résztvevőit, hogy a „pártpolitikai rizsát” felejtsék el, mert az önkormányzati vezetői nézőpontjukra kíváncsi, ez a vonulat mégsem hiányzott teljes mértékben a beszédekből. Volt közöttük olyan RMDSZ-es helyi vezető is, aki beszólt a szövetség parlamenti képviselőinek. Volt olyan is, aki „elmagyarázta” az EMNP-nek, hogy hogyan működik a választási logika mind helyi, mind országos szinten. És természetesen arról is beszéltek, hogy mit várnak az őszi parlamenti választások után.
Molnár Tibor Szentegyháza új polgármestere, aki az elmúlt két mandátum során alpolgármesteri tisztségből vezette a várost. Arról, hogy mit vár az ősztől, elmondta, el kell varrni a múlt szálait, és reméli, hogy ősztől továbbra is lesz, akihez fordulni Bukarestben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi közigazgatás szintjén az autonómia, valós decentralizáció hiányára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ezt a problémát sürgősen meg kell oldani, rá kell venni Romániát, hogy ezen a téren is tartsa be vállalásait. Elmondta, lendületes polgármester-csapat van Hargita megyében, ahol a pártpolitikai szintet is túl tudják lépni. Bízik abban, hogy az RMDSZ és a többi politikai szervezet markánsabban foglalkozik az elkövetezőkben az ifjúságpolitikával a munkahelyek létesítése és a fiatalok elvándorlásának megelőzése érdekében.
Zakariás Zoltán EMNP-s Hargita megyei tanácsos elmondta, az várható ősztől, hogy ugyanúgy folytatják az önkormányzati tevékenységet, mint eddig. Reméli, hogy az önkormányzatok erősítése bekövetkezik, és egyetért Borboly Csabával azzal kapcsolatosan, hogy a mostani helyi autonómia limitált autonómia, elég csak arra gondolni, hogy az önkormányzati alkalmazottak létszámának megállapítása, a költségvetés kialakítása Bukarestben dől el. Reméli, hogy a települések érdekében a pártpolitikai vitát félre tudják tenni.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, egy másfajta viszonyulásra, nyitottságra, párbeszédre, partnerségre van szükség, ezt várja ősztől. Szerinte a munka eredményességét meghatározza az a tény, hogy a különböző politikai szereplők le tudnak-e ülni egy asztalhoz. Az autonómia-törekvésekről elmondta, híve és támogatója ennek a törekvésnek, „gondolom, hogy mindnyájunknak az a célunk, hogy a törvényes keretek között kivívjuk azt, amit megfogalmaztunk több évtizede”
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint vízválasztóhoz érkezett az erdélyi magyarság, hiszen az idei önkormányzati választásokkor kiderült, hogy a küszöb elérése nem magától értetődő. Viszont az nem elég, hogy bejut a magyar képviselet a parlamentbe, fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek ezekbe a tisztségekbe. Szerinte ahhoz, hogy egységesen meg tudjanak oldani bármilyen feladatot, egységesen kell tudjanak fellépni, akár a közösségi szimbólumok használata, akár egyéb közösségi ügyek képviseletéről legyen szó. Éppen ezért elsősorban szakmai képviseletet vár ősztől.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, ma már minden döntésnek van biztonságpolitikai vonatkozása, és szerinte Székelyföld az elkövetkező évtizedekben felértékelődik. A bizalom, szolidaritás és eredményesség kell, hogy a következő időszak kulcsszavai legyenek. Az egyik kihívás a közigazgatási átszervezés, Székelyföld versenyképességének növelése, és az, hogy közösségként milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra: „azt váltják ki, hogy megyünk tovább az utunkon, vagy azt, hogy meghátrálunk” - kérdezte.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a parlamenti és az önkormányzati választások összefüggnek. Ha a helyi, megyei és az országos vezetés valamelyikén hiányzik a képviselet, akkor a teljes képviselet megbicsaklik. A választások eredményéből arra a következtetésre jutott, hogy a Székelyföldön belüli közösség vezetésének felelőssége az RMDSZ vállán nyugszik. Az RMDSZ felelőssége az is, hogy milyen a többi politikai szervezettel és az emberekkel a viszony. Miután számokban és arányokban is felírta egy fehér lapra, hogy hogy áll jelenleg az RMDSZ, az MPP és az EMNP a választott helyi képviselet tekintetében, elmondta, annak ellenére, hogy az RMDSZ szinte mindent vitt, és ezt látni lehetett a választások előtt is, mégsem számolták, hogy ki milyen mértékű támogatottságnak örvend. És, ahol úgy látták, hogy az MPP-s jelöltet érdemes támogatni, mert úgy ítélték meg, hogy ő a megfelelő ember, akkor ezt tették.
Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a EMNP önállóan akar indulni a parlamenti választásokon. Mint mondta, az önkormányzati választásokon pártpolitikai szempontból látja a verseny értelmét, de a parlamentbe nem fog bejutni a Néppárt. Viszont indulásával le tudja nyomni 5% alá az RMDSZ-MPP összefogás listáira leadott szavazatok arányát, ami azt eredményezi, hogy csak az alternatív küszöb révén lesz magyar törvényhozó a parlamentben, és így jelentősen meggyengül a parlamenti képviselet. Emlékeztetett: Háromszéken is felajánlottak egy képviselői helyet az MPP-nek a 3 befutóból, és ezt az ajánlatot a továbbiakban is tartani fogják.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is a helyi közigazgatás Bukaresttől történő függőségének problémájával indított. Szerinte egy „aljas” központosítás megy végbe, és Székelyföldön különösen elvernék a port a Bukaresti hatóságok.
„Három székre volt szükség ehhez, de nem arra, amit Tamás Sándor vezet. Ez a három szék a Számvevőszék, a törvényszék és a szekusszék. A törvényszék dönti el, hogy mi a primărie magyar megfelelője, a szekusszék dönti el, hogy ki vezeti Gyergyószentmiklóst”.
Szerinte a júniusi önkormányzati választáson két katarzis következett be: új személyt választottak polgármesternek mind Szentegyházán, mind Székelyudvarhelyen. Ezen a két településen most nagy lehetőség van a változásra, és reméli, hogy ezzel a megújulás irányába indult lehetőséggel a helyi önkormányzati testület és a polgármesterek is élni tudnak.
„Az igazi katartikus élmény Marosvásárhely visszahódítása lehetett volna. Akkor lett volna teljes ez a csapat – mutatott végig a panelbeszélgetésen résztvevő helyi vezetőkön – ha Soós Zoltán is a polgármester-csapat része lenne. A kérdés az, hogy lesz-e, és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben, mert most a kormányra kerülés, a tisztségek vadászata tölti ki a munkájukat, nem az, hogy hatásköröket vívjanak ki és adjanak át a Székelyföldi önkormányzatnak” - kritizálta az RMDSZ parlamenti képviseletét a Csíkszeredai polgármester.
Szerinte súlypontváltás kell, amikor az önkormányzatok felértékelődnek. „Ne ők (parlamenti képviselet, szerk.) mondják meg, hogy hány óra, hanem mi hívogassuk fel őket, hogy a parlamentben mit, és hogy sikerült megoldani. A zászlótörvény egy agyrém. Most, hogy zászlója legyen Csíkszeredának, a Bukaresti kormány kell erre rábólintson. Vagy arculatváltás lesz, vagy, ha a tájba simulás folytatódik, én nem kérek belőle. Ha az RMDSZ-MPP kormányra megy, a 120 RMDSZ-es polgármesterből 119 mArad, és eggyel nő a független polgármesterek száma” - mondta Ráduly, és a Tamás Sándor által felírt számokat ennek értelmében módosította a kifüggesztett papírlapon.
Soós Zoltán Marosvásárhelyi volt polgármesterjelölt elmondta, masszívan elcsalták Marosvásárhelyen a választásokat. A polgárok tucatjával jelentették a visszaéléseket. Az egyik választási iroda munkatársát például tetten érték, amint szavazócédulákat érvénytelenített. Elmondta, az az érzése, hogy a román törvények Marosvásárhely határánál megszűnnek, nincs politikai akarat a törvények betartatására, ehhez hozzájárul a regnáló polgármester, Dorin Florea is, aki érdekcsoportjával rátelepedett a városra. „Kérdés, hogy meg lehet-e győzni a Bukaresti kormányt, hogy hagyja Marosvásárhelyt fejlődni” - mondta.
Antal Árpád, reagálva Ráduly Róbert képviselő és szenátor kollégáikat érintő kritikájára, elmondta, az asztalnál többen is ülnek, akik törvényhozók voltak, többek között ők ketten is. „Ha úgy érezzük, hogy a Bukaresti kollégák nem végzik jól a munkát, akkor vissza kell menni a parlamentbe, és el kell végezni a munkát helyettük”, mondta. Kiemelte, nagyon fontos, hogy az ésszerűség mentén alakítsák ki a közpolitikákat, hogy azok eredményeket is hozzanak. „Közösségi vezetők is kell legyünk, nem csak menedzserek. Kell jövőkép, autonómia, nincs más választás, ezt ki kell mondani. Ott kell lenni a parlamentben, de nem mindegy, hogy ott mit képviselünk” - sommázott a politikus.
Kertész Melinda
Transindex.ro
2016. július 23.
Mondjunk nemet a kényszerbetelepítésre (Tusványos)
Ne csak Magyarország, de a Kárpát-medencei magyarság egésze üzenjen Brüsszelbe, hogy nem értünk egyet a kényszerbetelepítéssel, s magunk akarjuk eldönteni, kivel élünk együtt – a külhoni magyarság vezetői erről szóló nyilatkozatot írtak alá tegnap Tusnádfürdőn. A tusványosi szabadegyetemen immár hagyományosnak számító nemzetpolitikai kerekasztal egyik központi témáját jelentette a migráció, a Brüsszel által szorgalmazott kötelező kvóták ellen október 2-ára meghirdetett népszavazás fontossága.
A közös dokumentumot Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a vita moderátora ismertette. A Kárpát-medencei magyarság választott vezetői a dokumentumban elítélik az EU elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést. Modern kori népvándorlás zajlik, Európa veszélyben van, a jobb élet reményében milliók indultak útnak a kontinens felé. Európa háborúban áll, a migrációs válság kezdete óta megnőtt a terrorcselekmények száma. Az Európai Unió vezetői még mindig nem értik a problémát, a megoldást pedig a migránsoknak a tagállamokba való kötelező betelepítésében látják a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül. A Brüsszeli bürokraták nem dönthetnek helyettünk, jogunk van nekünk dönteni közös jövőnkről, és arról, hogy kivel kívánunk együtt élni – írják a külhoni vezetők.
Arra kérnek minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A közös nyilatkozatot a nemzetpolitikai kerekasztalon részt vevő – erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi, muravidéki – külhoni vezetők mindenike támogatta, beszédükben mindannyian szavazásra szólították fel az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarokat. A kerekasztal-beszélgetésen a Budapesti kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, hangsúlyozva: 2010 után új nemzetpolitikai kereteket dolgoztak ki, s eddig 850 ezer külhoni magyar igényelte a magyar állampolgárságot. A szülőföldön való boldogulást, a magyar közösségek megerősítését szolgálják azok a gazdaságfejlesztési programok is, amelyeket a magyar kormány kezdeményezett.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról számolt be, hogy Ukrajnában valamelyest enyhültek a harcok, de a frontvonal állandósult. Az ukrán központi kormányzás nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel, pedig az ország lakosságának egyötöde nem ukrán – a válság rendezéséhez ezzel is szembe kell nézni. Amúgy nem következett be, amitől sokan féltek, hogy a kárpátaljai magyarság köréből menekülthullám indul útnak, a közösség otthon mAradt, és magyarországi támogatással működteti intézményeit. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a megosztottság miatt vesztettek mandátumokat a választásokon, de a siránkozók tábora helyett ők a cselekvésre összpontosítanak, a Szerb Radikális Párttal szövetkeztek, és úgy próbálnak meg eredményeket elérni. Egyik ilyen, hogy törvénybe iktatták a nemzetiségi arányok betartását a közszférában dolgozók körében, de örömmel fogadták az újabb európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitását is. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának nemrég megválasztott új elnöke arról beszélt, hogy bár a parlamentbe ezúttal sem jutottak be, bázisuk megmAradt, a továbbiakban a felvidéki magyarság identitásának megerősítéséért kívánnak dolgozni. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a Szlovéniában élő magyarok helyzetéről beszélt. Szám szerint ők a legkisebb külhoni magyar közösség, de identitásuk megőrzésében segítenek a magyar kormányzati támogatások, illetve a Zala és Vas megyével ápolt regionális kapcsolatok. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke arról számolt be, hogy bár a kisebbségek helyzete jogilag rendezett, a gyakorlatban elég nehezen lehet érvényesíteni ezeket. Biztató jelként értékelik, hogy a magyar iskolákba iratkozott gyermekek száma nem csökkent, számos néptánccsoportot tudnak működtetni.
Az erdélyi helyzetről az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői szóltak. Biró Zsolt MPP-elnök közölte: az általa vezetett alakulat feladatának tekinti, hogy például a Gyulafehérvári ígéreteket megjelenítsék a politikában. Kis pártként nem tudnak mást tenni, mint afféle „puliként” hajtani a „szürkemarhát”, a nagyobbik testvér RMDSZ-t, hogy ezeket a kérdéseket felvállalja. Sokan kész ténynek veszik, hogy az őszi parlamenti választásokon az RMDSZ-szel közösen indulnak, de a végső megállapodás előtt még kemény tárgyalások lesznek. Ezek során egyebek mellett azt kérik majd, hogy ne kezeljék mostohagyermekként azokat az önkormányzatokat, amelyek élén MPP-s polgármester áll, továbbá kérik, hogy az RMDSZ vállalja fel az MPP programjában szereplő célkitűzéseket. Az alkotmánymódosítás során garanciákat építsenek be a kisebbségek védelmére, szorgalmazzák a decentralizációt, és vállalják fel az autonómiastatútum ügyét.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a magyarellenes támadások többsége az utóbbi időszakban átment egy olyan frontra, ahol nehezen mozgunk: mindent kriminalizálnak, meghurcolják az önkormányzati vezetőket, szimbólumainkat a törvényszéken támadják. Az őszi parlamenti választások fontosságát is hangsúlyozta. Hamarosan újra napirendre tűzik az alkotmánymódosítást és a regionalizációt, ezekbe a döntésekbe bele kell szólnunk, alkukat kell kötni – érvelt az erős parlamenti képviselet fontossága mellett, elismerve: házon belül is vitatéma, hogy részt kell-e venni a kormányzásban vagy sem.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke leszögezte: a szürkemarhás-kutyás idillbe nem helyezi bele magukat, az igazi kérdés, hogy ki a juhász, aki mindkettőt tereli. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei önkormányzati választásokon 106 000-rel kevesebben szavaztak a három magyar pártra, mint négy évvel korábban. Az erdélyi magyarok 60–70 százaléka nem kíván szavazni, ez az igazi probléma – kongatta meg a vészharangot, jelezve ugyanakkor, hogy a voksok 10–15 százaléka román jelöltekre ment, akik még csak ajánlatot sem fogalmaztak meg a magyarok irányában. Új esélyt jelentenek a regionalista mozgalmak: úgy tűnik, kezdenek megjelenni a román regionalisták, egy velük létrehozandó koalíció lehetőséget teremthet, hogy Erdélyben elkerüljük a „Híd-csapdát” (utalás a Most–Híd felvidéki vegyes magyar–szlovák pártra – szerk. megj.). Az EMNP célja, hogy minél több magyart mozgósítson a részvételre az október 2-i kvótanépszavazáson és az őszi romániai parlamenti választáson egyaránt – mondta.
A Fidesz üdvözli
A Kárpát-medencei magyarság igent mond Európára és nemet a kényszerbetelepítésre – így értékelte Németh Zsolt a külhoni magyar vezetők közös nyilatkozatát, a Fidesz külügyi kabinetvezetőjeként üdvözölve azt. Szerinte a magyarok nem euroszkeptikusak, csak eurokritikusak, akik nem rombolni, hanem építeni akarják az Európai Uniót. „A mi kritikánk építő kritika, mi igent mondunk Európára. A kisebbségi magyarságnak, az anyaországnak és a Fidesznek is Európa egy kiemelt fontosságú prioritása a gondolkodásában, az identitásában. A kisebbségi magyarság helyzetének hosszú távú rendezéséhez nélkülözhetetlen az Európai Unió” – fogalmazott. Pásztor István, a VMSZ elnöke a többi Kárpát-medencei magyar pártvezető nevében úgy fogalmazott: „Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez a népszavazás egy magyarországi belügy, de mivel mi egy nemzet vagyunk, a magyarországi belügy mindannyiunk ügye.”
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Ne csak Magyarország, de a Kárpát-medencei magyarság egésze üzenjen Brüsszelbe, hogy nem értünk egyet a kényszerbetelepítéssel, s magunk akarjuk eldönteni, kivel élünk együtt – a külhoni magyarság vezetői erről szóló nyilatkozatot írtak alá tegnap Tusnádfürdőn. A tusványosi szabadegyetemen immár hagyományosnak számító nemzetpolitikai kerekasztal egyik központi témáját jelentette a migráció, a Brüsszel által szorgalmazott kötelező kvóták ellen október 2-ára meghirdetett népszavazás fontossága.
A közös dokumentumot Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a vita moderátora ismertette. A Kárpát-medencei magyarság választott vezetői a dokumentumban elítélik az EU elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést. Modern kori népvándorlás zajlik, Európa veszélyben van, a jobb élet reményében milliók indultak útnak a kontinens felé. Európa háborúban áll, a migrációs válság kezdete óta megnőtt a terrorcselekmények száma. Az Európai Unió vezetői még mindig nem értik a problémát, a megoldást pedig a migránsoknak a tagállamokba való kötelező betelepítésében látják a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül. A Brüsszeli bürokraták nem dönthetnek helyettünk, jogunk van nekünk dönteni közös jövőnkről, és arról, hogy kivel kívánunk együtt élni – írják a külhoni vezetők.
Arra kérnek minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A közös nyilatkozatot a nemzetpolitikai kerekasztalon részt vevő – erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi, muravidéki – külhoni vezetők mindenike támogatta, beszédükben mindannyian szavazásra szólították fel az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarokat. A kerekasztal-beszélgetésen a Budapesti kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, hangsúlyozva: 2010 után új nemzetpolitikai kereteket dolgoztak ki, s eddig 850 ezer külhoni magyar igényelte a magyar állampolgárságot. A szülőföldön való boldogulást, a magyar közösségek megerősítését szolgálják azok a gazdaságfejlesztési programok is, amelyeket a magyar kormány kezdeményezett.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról számolt be, hogy Ukrajnában valamelyest enyhültek a harcok, de a frontvonal állandósult. Az ukrán központi kormányzás nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel, pedig az ország lakosságának egyötöde nem ukrán – a válság rendezéséhez ezzel is szembe kell nézni. Amúgy nem következett be, amitől sokan féltek, hogy a kárpátaljai magyarság köréből menekülthullám indul útnak, a közösség otthon mAradt, és magyarországi támogatással működteti intézményeit. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a megosztottság miatt vesztettek mandátumokat a választásokon, de a siránkozók tábora helyett ők a cselekvésre összpontosítanak, a Szerb Radikális Párttal szövetkeztek, és úgy próbálnak meg eredményeket elérni. Egyik ilyen, hogy törvénybe iktatták a nemzetiségi arányok betartását a közszférában dolgozók körében, de örömmel fogadták az újabb európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitását is. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának nemrég megválasztott új elnöke arról beszélt, hogy bár a parlamentbe ezúttal sem jutottak be, bázisuk megmAradt, a továbbiakban a felvidéki magyarság identitásának megerősítéséért kívánnak dolgozni. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a Szlovéniában élő magyarok helyzetéről beszélt. Szám szerint ők a legkisebb külhoni magyar közösség, de identitásuk megőrzésében segítenek a magyar kormányzati támogatások, illetve a Zala és Vas megyével ápolt regionális kapcsolatok. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke arról számolt be, hogy bár a kisebbségek helyzete jogilag rendezett, a gyakorlatban elég nehezen lehet érvényesíteni ezeket. Biztató jelként értékelik, hogy a magyar iskolákba iratkozott gyermekek száma nem csökkent, számos néptánccsoportot tudnak működtetni.
Az erdélyi helyzetről az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői szóltak. Biró Zsolt MPP-elnök közölte: az általa vezetett alakulat feladatának tekinti, hogy például a Gyulafehérvári ígéreteket megjelenítsék a politikában. Kis pártként nem tudnak mást tenni, mint afféle „puliként” hajtani a „szürkemarhát”, a nagyobbik testvér RMDSZ-t, hogy ezeket a kérdéseket felvállalja. Sokan kész ténynek veszik, hogy az őszi parlamenti választásokon az RMDSZ-szel közösen indulnak, de a végső megállapodás előtt még kemény tárgyalások lesznek. Ezek során egyebek mellett azt kérik majd, hogy ne kezeljék mostohagyermekként azokat az önkormányzatokat, amelyek élén MPP-s polgármester áll, továbbá kérik, hogy az RMDSZ vállalja fel az MPP programjában szereplő célkitűzéseket. Az alkotmánymódosítás során garanciákat építsenek be a kisebbségek védelmére, szorgalmazzák a decentralizációt, és vállalják fel az autonómiastatútum ügyét.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a magyarellenes támadások többsége az utóbbi időszakban átment egy olyan frontra, ahol nehezen mozgunk: mindent kriminalizálnak, meghurcolják az önkormányzati vezetőket, szimbólumainkat a törvényszéken támadják. Az őszi parlamenti választások fontosságát is hangsúlyozta. Hamarosan újra napirendre tűzik az alkotmánymódosítást és a regionalizációt, ezekbe a döntésekbe bele kell szólnunk, alkukat kell kötni – érvelt az erős parlamenti képviselet fontossága mellett, elismerve: házon belül is vitatéma, hogy részt kell-e venni a kormányzásban vagy sem.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke leszögezte: a szürkemarhás-kutyás idillbe nem helyezi bele magukat, az igazi kérdés, hogy ki a juhász, aki mindkettőt tereli. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei önkormányzati választásokon 106 000-rel kevesebben szavaztak a három magyar pártra, mint négy évvel korábban. Az erdélyi magyarok 60–70 százaléka nem kíván szavazni, ez az igazi probléma – kongatta meg a vészharangot, jelezve ugyanakkor, hogy a voksok 10–15 százaléka román jelöltekre ment, akik még csak ajánlatot sem fogalmaztak meg a magyarok irányában. Új esélyt jelentenek a regionalista mozgalmak: úgy tűnik, kezdenek megjelenni a román regionalisták, egy velük létrehozandó koalíció lehetőséget teremthet, hogy Erdélyben elkerüljük a „Híd-csapdát” (utalás a Most–Híd felvidéki vegyes magyar–szlovák pártra – szerk. megj.). Az EMNP célja, hogy minél több magyart mozgósítson a részvételre az október 2-i kvótanépszavazáson és az őszi romániai parlamenti választáson egyaránt – mondta.
A Fidesz üdvözli
A Kárpát-medencei magyarság igent mond Európára és nemet a kényszerbetelepítésre – így értékelte Németh Zsolt a külhoni magyar vezetők közös nyilatkozatát, a Fidesz külügyi kabinetvezetőjeként üdvözölve azt. Szerinte a magyarok nem euroszkeptikusak, csak eurokritikusak, akik nem rombolni, hanem építeni akarják az Európai Uniót. „A mi kritikánk építő kritika, mi igent mondunk Európára. A kisebbségi magyarságnak, az anyaországnak és a Fidesznek is Európa egy kiemelt fontosságú prioritása a gondolkodásában, az identitásában. A kisebbségi magyarság helyzetének hosszú távú rendezéséhez nélkülözhetetlen az Európai Unió” – fogalmazott. Pásztor István, a VMSZ elnöke a többi Kárpát-medencei magyar pártvezető nevében úgy fogalmazott: „Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez a népszavazás egy magyarországi belügy, de mivel mi egy nemzet vagyunk, a magyarországi belügy mindannyiunk ügye.”
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 26.
Tőkés László tusványosi beszéde
A XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Itthon Európában! című július 23-i délelőtti fórumán Németh Zsolt moderátori bevezetője után Tőkés László EMNT-elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde hangzott el. Az EP-képviselő Voltunk, vagyunk, leszünk mottójú felszólalása alább olvasható.
A délvidéki Kishegyes, a felvidéki Martos és a kárpátaljai Felsőszinevér nyomán Tusnádfürdő!
A szervezők: a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács kiemelt partnereként, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Részvevőit itt, Tusnádfürdőn, a Székely Autonómia szállásterületén.
A Nemzeti Összetartozás szellemében és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében külön is üdvözlöm Mindazokat, akik határon innen és túl, a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében, az utóbbi hat esztendőben, az újrahonosítási törvénynek köszönhetően válhattak újból egymás polgártársaivá!
Ugyanakkor engedjék meg, hogy bevezetésképpen Mindnyájunk nevében együttérzésünket és részvétünket fejezzem ki Franciaország népe és a gyászoló Hozzátartozók iránt a páratlanul kegyetlen nizzai terrorcselekmény miatt, mely az előző, hasonló merényletekkel, vagy a tegnap esti eszelős müncheni merénylettel együtt egész európai kultúránk elleni életveszélyes fenyegetést jelent.
Nem utolsó sorban sok szeretettel köszöntöm körünkben a Nemzet miniszterelnökét, őszinte köszönetünket és elismerésünket fejezve ki iránta azért a nemzet- és európai politikai szolgálatáért, amelyet Kárpát-medencei magyarságunk és – meggyőződésem szerint – egész kontinensünk, illetve kelet-közép-európai térségünk védelmében és javára folytat.
Itt és most van a helye annak, hogy újból felidézzem néhány évvel ezelőtt, ugyanitt elhangzott azon kérésünket – szó szerint idézem –, hogy: „vállaljanak védhatalmi státuszt a határon túli magyarok, Erdély iránt, mint ahogyan Ausztria tette ezt az olaszországi Dél-Tirol esetében.”
Röviddel ezelőtt egy újságíró ezzel a kérdéssel fordult a dél-tiroli EURAC Kisebbségi Jogok Intézetének két szakemberéhez:
– „Ausztria még mindig védhatalmi státuszt gyakorol a dél-tiroli németek fölött?
– „Természetesen, Ausztria mindig is védhatalom volt, és ez nagyon fontos a dél-tiroliak számára” – hangzott a válasz. Munkatársa pedig így folytatta:
– „… zajlik a második (1972-es) autonómiastatútum felülvizsgálata, melynek során ismét meghatározzák majd, mi lesz Ausztria szerepe Dél-Tirol vonatkozásában.”
Két Európai Uniós tagországról, Olaszországról és Ausztriáról van szó, melyek 1946-ban, majd 1972-ben egy akarattal rendezték a Dél-Tirolban élő német/osztrák közösség területi önrendelkezésének, autonóm jogállásának a kérdését.
Miniszterelnök úr, köszönjük a védelmüket és támogatásukat!
Európai módra, Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, Székelyföldi magyarság önrendelkezése ügyében; a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) pedig ugyanezt a megoldást javasolja az összes külhoni magyar közösség esetében.
Kezdettől fogva az autonómia ügye mellett áll ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács, országos és területi szinten, együtt az Erdélyi Magyar Néppárttal; sőt legutóbb az RMDSZ és társpártja, az MPP is elmozdulni látszik ebbe az irányba.
Ezért élt, halt áldott emlékű Fodor Imre, Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármestere, a Székely Nemzeti Tanács korábbi elnöke, és emellett tett hitet a bibliai korhatárt immár túllépett Király Károly, élő példaképünk az átkos emlékű Ceaușescu-diktatúra elleni küzdelemben!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei jubileuma memento gyanánt tudatosítja bennünk, hogy szabadságszerető és szabadságharcos nép a magyar. Az erdélyi magyarság, kiváltképpen pedig a székelység számára a szabadság záloga és biztosítéka maga az autonómia.
Köszönetet mondok azért, hogy már az Alaptörvény is példás módon rendelkezik ebben a nemzetpolitikai prioritást jelentő kérdésben, konkrét módon pedig Szili Katalin személyében miniszterelnöki megbízott hivatott eljárni a külhoni magyarok autonómia-törekvéseinek előmozdítása érdekében.
Miért olyan fontos számunkra az autonómia és a védelem? A védhatalmi státusz és az önrendelkezés? A továbbiakban erre a kérdésre keresem a választ: egy évforduló (A) és egy bibliai ige (B) összefüggésében:
A.) Márton Áron kiállása az erdélyi magyarság védelmében (1946-2016 = 70 éve)
Nem véletlen, hogy a magyar kormány idén emlékévet hirdetett boldog emlékű Márton Áron erdélyi/Gyulafehérvári katolikus püspök tiszteletére. Júniusi emlékkiállítása megnyitóján méltán nevezték őt „erkölcsi mércének”, akit példaként lehet az érték- és morális válságban lévő európai társadalom elé állítani, hiszen Ő egyaránt védelmére kelt az üldözött zsidóknak, a fogságba hurcolt erdélyi németeknek és a betiltott román görögkatolikus egyház kiszolgáltatott híveinek és papjainak, akikkel együtt utóbb ő is rabsorsra jutott. Nem utolsó sorban pedig éppen hetven esztendeje annak, hogy ismételten fellépett saját hívei és magyarságunk védelmében, akik a II. világháború befejeztével a megszálló szovjet hadsereg és a visszatérő román impérium hatalma alá kerültek.
Észak-Erdély és általában az erdélyi magyarság sorsa és jövője forgott kockán. A berendezkedő kommunista-barát román hatalommal és magával a Román Kommunista Párttal kiegyező Magyar Népi Szövetség elárulta Erdélyt. 1945 novemberében a Szövetség Százas Intézőbizottsága – Katona Szabó István diákvezető és Nagy Géza református gimnáziumi tanár ellenszavazatai mellett – egyhangúlag egész Erdély Romániához való tartozása mellett foglalt állást. Kiáltványukban – a korabeli PC/politikai korrektség szóhasználatával – jelentették ki, hogy „az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés”; óvtak „a nemzetközi reakció” háborús mesterkedéseitől, és hitet tettek „Erdély két népének eltéphetetlen egysége” mellett.
Beke György „a magyar önfeladás egyik legsúlyosabb drámájának”, „önkéntes magyar Trianonnak” minősítette a Népi Szövetség Petru Groza és Vasile Luca/Luka László jelenlétében és politikai nyomása alatt elfogadott „hűségnyilatkozatát”, mely „a népakarat meghazudtolásával járatta le az önrendelkezés nemes eszményét.”
Edmund Burke brit filozófus szerint: „A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek mAradjanak.” Erdélyben viszont a román kormányzat és a kommunisták által félrevezetett vagy velük cinkosságot vállaló magyar „szövetségi” politikusokkal szemben akadtak olyan felelős egyházi és polgári vezetők, akik nem mAradtak „tétlenek”, hanem Áron püspök köré tömörülve szembeszegültek a Magyarnak nevezett Népi Szövetség kapitulációjával, és memorandumot intéztek a párizsi békekonferenciához, melyben az önrendelkezés elvének klasszikus megfogalmazásával fejezték ki nemzeti közösségük azon igényét, hogy: „Rólunk nélkülünk ne határozzanak, és ne akarják az erdélyi magyarságot keresztre feszíteni.”
Az 1946. június 11-i, csíksomlyói búcsú közel állt ahhoz, hogy spontán népgyűléssé alakuljon át, mely erdélyi magyarságunk hiteles álláspontját juttassa kifejezésre. Az előretörő bolsevik hatalom árnyékában azonban Márton Áron kellő hitbeli bölcsességgel fogta vissza és csillapította le a háborgó kedélyeket és a jelenléti csúcsot döntő sokaságot. Szentbeszédében viszont kivételes nyíltsággal szólt a kiszüremlő párizsi határozat igazságtalanságáról és következményeiről. A nagy püspök a búcsújárók népének biztonságát nem kockáztatta, ezzel szemben viszont a helyettes áldozatvállalás szellemében szólt helyettük is: „A püspöknek azonban meg kellett hallania híveinek nagy aggodalmát, és ki kellett mondania azt, amit nekik nincsen szabadságukban kimondaniuk…. Ez nem politika. Itt az életünkről van szó. S az emberi élethez az Istentől nyertünk jogot.”
Márton Áron börtönviseléssel megpecsételt igazsága és a vele szemben álló „gyászmagyarok” elvtelen önfeladása a jelenben is érvényes és időszerű tanulságokkal szolgál számunkra. Még mielőtt bárki is „magyar irredentizmussal” vádolna, vádaskodna – le kell szögeznünk, hogy a mostani, változott körülmények között mi nem határkérdésről, hanem autonómiáról beszélünk, nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk és követelünk. A nemzetközi szerződéseket és Románia alkotmányát tiszteletben tartva politikai párbeszédet szorgalmazunk, hogy az ország törvényes rendjének megfelelően és a román politikai törvény- és döntéshozókkal egyetértésben, egy olyan, tényleges és teljes körű autonómiarendszert hozzunk létre a magyar nemzeti közösség számára, mely – meggyőződésünk szerint – egyedül képes biztosítani megmAradását, gyarapodását és szabad fejlődését. Ezen törekvésünk teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi normákkal, és megfelel azoknak a demokratikus autonómiaformáknak, melyek a világ és Európa számos országában közmegelégedésre működnek, és egyben a megbékélés és a stabilitás hordozói.
A felidézett történelmi példa másik nagy tanulsága az, hogy nemzeti közösségünk választott vezetőinek, szervezeteinek, pártjainak és szövetségeinek erkölcsi és politikai kötelességük a demokratikus népakarat képviselete, különös tekintettel a népek és nemzeti közösségek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartására. Ebben a tekintetben az erdélyi magyarság képviseletét kisajátító prekommunista Magyar Népi Szövetséggel szemben Márton Áron püspök és áldozatvállaló memorandista elvbarátai voltak az igazi és hiteles demokraták.
Harmadsorban az egyházi népszolgálat világító példája szolgál tanulságul. „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó!” – mondotta volt Áron püspök. Csak helyeselni lehet, hogyha nemzeti egyházaink nem bonyolódnak bele a pártpolitikába. Ami viszont hitbeli és történelmi örökségük folytatásaképpen ma is elvárható tőlük: az a híveik és társadalmunk javát szolgáló erkölcs- és nemzetpolitika. Az, hogy Isten szava legyenek a nép felé, és hogy a nép szavát is meghallják és hallassák, amikor és amennyiben ez szükséges. Amit ebben a viszonylatban Márton Áron mond, az az egyházi és világi előjárókra egyaránt érvényes: „A vezetőknek tudniuk kell, hogy tényleges tekintélyük addig van, a polgárok támogatására és tiszteletére addig van jogcíműk, engedelmességre addig számíthatnak, amíg hivatalukat küldetésnek tekintik az Isten által meghatározott rend és célok megvalósítására.”
B. Nehémiás próféta buzdítása a jogos önvédelemre
Erdély nagy püspöke vert helyzetben, a kommunizmus végérvényes berendezkedésének már-már kilátástalan időszakában mutatott példát arra, hogy soha ne adjuk meg magunkat, még a legreménytelenebbnek tűnő helyzetekben se adjuk fel a küzdelmet. A jogos önvédelem vállalására, bátorságra, kitartásra, önfeláldozó kiállásra buzdítja hosszan tartó fogságból szabaduló, ellenség által szorongatott népét Nehémiás próféta, amikor is a nemzeti önfenntartás eme „hadiparancsát” intézi hozzá: „Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harcoljatok testvéritekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!” (Neh 4,14)
Isten embereit népünk iránti olthatatlan szeretetük késztette „ama nemes harc” (Pál apostol) felvételére. Istenbe vetett bizodalmukkal együtt „testvéreik, fiaik, leányaik, feleségeik” iránti odaadó szeretetük kölcsönzött a hadviselőknek kellő bátorságot és lelki motivációt ahhoz, hogy ne alkudjanak, és ne fussanak meg, hanem szükség esetén még a hivalkodó Góliátokkal, a legnagyobb túlerővel is halált megvető bátorsággal szálljanak szembe.
Vértelen igazság- és szabadságharcainkban, elkeseredett politikai és mindennapi küzdelmeinkben az Ige szava és Isten népének áldozatvállalása szigorú önvizsgálatra késztet bennünket: vajon megvan-e bennünk az a szeretet, mely népünk ügyének és védelmének megalkuvás nélküli szolgálatára késztessen? A „kompromisszumok művészetének” nevezett „politizáláson” kívül képesek vagyunk-e következetesen kiállni „házaink” népe, hazánk családjaink, gyermekeink, közösségeink és gyülekezetünk, falvaink és városaink védelmében és érdekében, hogy – idei nyári Táborunk központi gondolata értelmében – valóban itthon érezhessük magunkat szülőföldünkön, hogy ne csak itthon voltunk légyen, hanem a jelenben és a jövőben is itthon legyünk Erdélyben, Székelyföldön, Partiumban, Tusnádfürdőn és Nagyváradon, Komáromban, Beregszászon, Szabadkán, Drávaszögben, a Mura-mentén, az Őrségben és Budapesten, Magyarországon és az összes magyar külhoni területen – hogy nehogy az egész Európát önazonosságában fenyegető migránsok sorsára jussunk, nehogy a saját szülőhazánkban vagy Európában és a nagyvilágban szétszóródva váljunk idegenekké…?!
Amikor a kommunizmus összeomlott, majd az egyesült Európához csatlakoztunk – azt hittük, végre megszabadultunk, s kisebbségbe kényszerített népünkre is új korszak virrad. Negyed század után azonban azt kell látnunk, hogy nem csupán mi magunk, hanem immáron az egész, válságba kormányzott Európa súlyos veszélybe forog. Történelmi hagyományainkra emlékeztető módon, egyszerre kell harcba szállnunk az önmaga vesztét okozó nyugati világért, valamint saját magunk védelmében.
„Ne féljetek! Harcoljatok!” – hangzik Nehémiás kiáltványa. A föltétlen konfliktuskerülés jelenkori politikai divatjában sokaknak sérti a fülét ez a felhívás, Brüsszel urai pedig nem tudják, mihez is kezdhetnének a Bibliával, mint ahogy Izráel népének és a keresztény Európának az identitása is idegen és zavaró számukra.
Mindazáltal erre a „politikailag korrektnek” aligha mondható felszólításra kell hallgatnunk, és amikor és amennyiben szükséges, a konfliktust is vállalnunk kell, hogyha bőrünkről, létünkről, sorsunkról – „testvéreinkről, fiainkról, leányainkról, feleségeinkről, házainkról” – van szó, amikor Európa és magyarságunk jövője a tét! Ámbátor a Gonosszal szemben nem gyakorolhatunk „konfliktuskerülő magatartást”, és kompromisszumot sem köthetünk vele – hanem csak egyet mondhatunk: „Távozz tőlem, Sátán!”
Az idei Tusnádfürdői tábor sátoraiban ennek a nemes harcnak a vállalásával vettük számba az európai, a közép-európai és a Kárpát-medencei helyzetet és a magyarság állapotát, és tekintettük át sorskérdéseinket, valamint azokat a politikai, nemzeti, társadalmi, bel- és külhoni, illetve nemzetközi „hadszíntereket” és kihívásokat, melyek – a szintén bibliai szellemű – építőmunka mellett jogos küzdelmünk töretlen folytatására késztetnek bennünket.
Befejezésképpen Csintalan László kanonoknak, az idei csíksomlyói búcsú szónokának két himnuszunk szavait összekapcsoló áldásmondását idézem: „Isten, áldd meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”
itthon.ma//erdelyorszag
A XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Itthon Európában! című július 23-i délelőtti fórumán Németh Zsolt moderátori bevezetője után Tőkés László EMNT-elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde hangzott el. Az EP-képviselő Voltunk, vagyunk, leszünk mottójú felszólalása alább olvasható.
A délvidéki Kishegyes, a felvidéki Martos és a kárpátaljai Felsőszinevér nyomán Tusnádfürdő!
A szervezők: a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács kiemelt partnereként, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Részvevőit itt, Tusnádfürdőn, a Székely Autonómia szállásterületén.
A Nemzeti Összetartozás szellemében és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében külön is üdvözlöm Mindazokat, akik határon innen és túl, a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében, az utóbbi hat esztendőben, az újrahonosítási törvénynek köszönhetően válhattak újból egymás polgártársaivá!
Ugyanakkor engedjék meg, hogy bevezetésképpen Mindnyájunk nevében együttérzésünket és részvétünket fejezzem ki Franciaország népe és a gyászoló Hozzátartozók iránt a páratlanul kegyetlen nizzai terrorcselekmény miatt, mely az előző, hasonló merényletekkel, vagy a tegnap esti eszelős müncheni merénylettel együtt egész európai kultúránk elleni életveszélyes fenyegetést jelent.
Nem utolsó sorban sok szeretettel köszöntöm körünkben a Nemzet miniszterelnökét, őszinte köszönetünket és elismerésünket fejezve ki iránta azért a nemzet- és európai politikai szolgálatáért, amelyet Kárpát-medencei magyarságunk és – meggyőződésem szerint – egész kontinensünk, illetve kelet-közép-európai térségünk védelmében és javára folytat.
Itt és most van a helye annak, hogy újból felidézzem néhány évvel ezelőtt, ugyanitt elhangzott azon kérésünket – szó szerint idézem –, hogy: „vállaljanak védhatalmi státuszt a határon túli magyarok, Erdély iránt, mint ahogyan Ausztria tette ezt az olaszországi Dél-Tirol esetében.”
Röviddel ezelőtt egy újságíró ezzel a kérdéssel fordult a dél-tiroli EURAC Kisebbségi Jogok Intézetének két szakemberéhez:
– „Ausztria még mindig védhatalmi státuszt gyakorol a dél-tiroli németek fölött?
– „Természetesen, Ausztria mindig is védhatalom volt, és ez nagyon fontos a dél-tiroliak számára” – hangzott a válasz. Munkatársa pedig így folytatta:
– „… zajlik a második (1972-es) autonómiastatútum felülvizsgálata, melynek során ismét meghatározzák majd, mi lesz Ausztria szerepe Dél-Tirol vonatkozásában.”
Két Európai Uniós tagországról, Olaszországról és Ausztriáról van szó, melyek 1946-ban, majd 1972-ben egy akarattal rendezték a Dél-Tirolban élő német/osztrák közösség területi önrendelkezésének, autonóm jogállásának a kérdését.
Miniszterelnök úr, köszönjük a védelmüket és támogatásukat!
Európai módra, Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, Székelyföldi magyarság önrendelkezése ügyében; a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) pedig ugyanezt a megoldást javasolja az összes külhoni magyar közösség esetében.
Kezdettől fogva az autonómia ügye mellett áll ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács, országos és területi szinten, együtt az Erdélyi Magyar Néppárttal; sőt legutóbb az RMDSZ és társpártja, az MPP is elmozdulni látszik ebbe az irányba.
Ezért élt, halt áldott emlékű Fodor Imre, Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármestere, a Székely Nemzeti Tanács korábbi elnöke, és emellett tett hitet a bibliai korhatárt immár túllépett Király Károly, élő példaképünk az átkos emlékű Ceaușescu-diktatúra elleni küzdelemben!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei jubileuma memento gyanánt tudatosítja bennünk, hogy szabadságszerető és szabadságharcos nép a magyar. Az erdélyi magyarság, kiváltképpen pedig a székelység számára a szabadság záloga és biztosítéka maga az autonómia.
Köszönetet mondok azért, hogy már az Alaptörvény is példás módon rendelkezik ebben a nemzetpolitikai prioritást jelentő kérdésben, konkrét módon pedig Szili Katalin személyében miniszterelnöki megbízott hivatott eljárni a külhoni magyarok autonómia-törekvéseinek előmozdítása érdekében.
Miért olyan fontos számunkra az autonómia és a védelem? A védhatalmi státusz és az önrendelkezés? A továbbiakban erre a kérdésre keresem a választ: egy évforduló (A) és egy bibliai ige (B) összefüggésében:
A.) Márton Áron kiállása az erdélyi magyarság védelmében (1946-2016 = 70 éve)
Nem véletlen, hogy a magyar kormány idén emlékévet hirdetett boldog emlékű Márton Áron erdélyi/Gyulafehérvári katolikus püspök tiszteletére. Júniusi emlékkiállítása megnyitóján méltán nevezték őt „erkölcsi mércének”, akit példaként lehet az érték- és morális válságban lévő európai társadalom elé állítani, hiszen Ő egyaránt védelmére kelt az üldözött zsidóknak, a fogságba hurcolt erdélyi németeknek és a betiltott román görögkatolikus egyház kiszolgáltatott híveinek és papjainak, akikkel együtt utóbb ő is rabsorsra jutott. Nem utolsó sorban pedig éppen hetven esztendeje annak, hogy ismételten fellépett saját hívei és magyarságunk védelmében, akik a II. világháború befejeztével a megszálló szovjet hadsereg és a visszatérő román impérium hatalma alá kerültek.
Észak-Erdély és általában az erdélyi magyarság sorsa és jövője forgott kockán. A berendezkedő kommunista-barát román hatalommal és magával a Román Kommunista Párttal kiegyező Magyar Népi Szövetség elárulta Erdélyt. 1945 novemberében a Szövetség Százas Intézőbizottsága – Katona Szabó István diákvezető és Nagy Géza református gimnáziumi tanár ellenszavazatai mellett – egyhangúlag egész Erdély Romániához való tartozása mellett foglalt állást. Kiáltványukban – a korabeli PC/politikai korrektség szóhasználatával – jelentették ki, hogy „az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés”; óvtak „a nemzetközi reakció” háborús mesterkedéseitől, és hitet tettek „Erdély két népének eltéphetetlen egysége” mellett.
Beke György „a magyar önfeladás egyik legsúlyosabb drámájának”, „önkéntes magyar Trianonnak” minősítette a Népi Szövetség Petru Groza és Vasile Luca/Luka László jelenlétében és politikai nyomása alatt elfogadott „hűségnyilatkozatát”, mely „a népakarat meghazudtolásával járatta le az önrendelkezés nemes eszményét.”
Edmund Burke brit filozófus szerint: „A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek mAradjanak.” Erdélyben viszont a román kormányzat és a kommunisták által félrevezetett vagy velük cinkosságot vállaló magyar „szövetségi” politikusokkal szemben akadtak olyan felelős egyházi és polgári vezetők, akik nem mAradtak „tétlenek”, hanem Áron püspök köré tömörülve szembeszegültek a Magyarnak nevezett Népi Szövetség kapitulációjával, és memorandumot intéztek a párizsi békekonferenciához, melyben az önrendelkezés elvének klasszikus megfogalmazásával fejezték ki nemzeti közösségük azon igényét, hogy: „Rólunk nélkülünk ne határozzanak, és ne akarják az erdélyi magyarságot keresztre feszíteni.”
Az 1946. június 11-i, csíksomlyói búcsú közel állt ahhoz, hogy spontán népgyűléssé alakuljon át, mely erdélyi magyarságunk hiteles álláspontját juttassa kifejezésre. Az előretörő bolsevik hatalom árnyékában azonban Márton Áron kellő hitbeli bölcsességgel fogta vissza és csillapította le a háborgó kedélyeket és a jelenléti csúcsot döntő sokaságot. Szentbeszédében viszont kivételes nyíltsággal szólt a kiszüremlő párizsi határozat igazságtalanságáról és következményeiről. A nagy püspök a búcsújárók népének biztonságát nem kockáztatta, ezzel szemben viszont a helyettes áldozatvállalás szellemében szólt helyettük is: „A püspöknek azonban meg kellett hallania híveinek nagy aggodalmát, és ki kellett mondania azt, amit nekik nincsen szabadságukban kimondaniuk…. Ez nem politika. Itt az életünkről van szó. S az emberi élethez az Istentől nyertünk jogot.”
Márton Áron börtönviseléssel megpecsételt igazsága és a vele szemben álló „gyászmagyarok” elvtelen önfeladása a jelenben is érvényes és időszerű tanulságokkal szolgál számunkra. Még mielőtt bárki is „magyar irredentizmussal” vádolna, vádaskodna – le kell szögeznünk, hogy a mostani, változott körülmények között mi nem határkérdésről, hanem autonómiáról beszélünk, nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk és követelünk. A nemzetközi szerződéseket és Románia alkotmányát tiszteletben tartva politikai párbeszédet szorgalmazunk, hogy az ország törvényes rendjének megfelelően és a román politikai törvény- és döntéshozókkal egyetértésben, egy olyan, tényleges és teljes körű autonómiarendszert hozzunk létre a magyar nemzeti közösség számára, mely – meggyőződésünk szerint – egyedül képes biztosítani megmAradását, gyarapodását és szabad fejlődését. Ezen törekvésünk teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi normákkal, és megfelel azoknak a demokratikus autonómiaformáknak, melyek a világ és Európa számos országában közmegelégedésre működnek, és egyben a megbékélés és a stabilitás hordozói.
A felidézett történelmi példa másik nagy tanulsága az, hogy nemzeti közösségünk választott vezetőinek, szervezeteinek, pártjainak és szövetségeinek erkölcsi és politikai kötelességük a demokratikus népakarat képviselete, különös tekintettel a népek és nemzeti közösségek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartására. Ebben a tekintetben az erdélyi magyarság képviseletét kisajátító prekommunista Magyar Népi Szövetséggel szemben Márton Áron püspök és áldozatvállaló memorandista elvbarátai voltak az igazi és hiteles demokraták.
Harmadsorban az egyházi népszolgálat világító példája szolgál tanulságul. „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó!” – mondotta volt Áron püspök. Csak helyeselni lehet, hogyha nemzeti egyházaink nem bonyolódnak bele a pártpolitikába. Ami viszont hitbeli és történelmi örökségük folytatásaképpen ma is elvárható tőlük: az a híveik és társadalmunk javát szolgáló erkölcs- és nemzetpolitika. Az, hogy Isten szava legyenek a nép felé, és hogy a nép szavát is meghallják és hallassák, amikor és amennyiben ez szükséges. Amit ebben a viszonylatban Márton Áron mond, az az egyházi és világi előjárókra egyaránt érvényes: „A vezetőknek tudniuk kell, hogy tényleges tekintélyük addig van, a polgárok támogatására és tiszteletére addig van jogcíműk, engedelmességre addig számíthatnak, amíg hivatalukat küldetésnek tekintik az Isten által meghatározott rend és célok megvalósítására.”
B. Nehémiás próféta buzdítása a jogos önvédelemre
Erdély nagy püspöke vert helyzetben, a kommunizmus végérvényes berendezkedésének már-már kilátástalan időszakában mutatott példát arra, hogy soha ne adjuk meg magunkat, még a legreménytelenebbnek tűnő helyzetekben se adjuk fel a küzdelmet. A jogos önvédelem vállalására, bátorságra, kitartásra, önfeláldozó kiállásra buzdítja hosszan tartó fogságból szabaduló, ellenség által szorongatott népét Nehémiás próféta, amikor is a nemzeti önfenntartás eme „hadiparancsát” intézi hozzá: „Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harcoljatok testvéritekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!” (Neh 4,14)
Isten embereit népünk iránti olthatatlan szeretetük késztette „ama nemes harc” (Pál apostol) felvételére. Istenbe vetett bizodalmukkal együtt „testvéreik, fiaik, leányaik, feleségeik” iránti odaadó szeretetük kölcsönzött a hadviselőknek kellő bátorságot és lelki motivációt ahhoz, hogy ne alkudjanak, és ne fussanak meg, hanem szükség esetén még a hivalkodó Góliátokkal, a legnagyobb túlerővel is halált megvető bátorsággal szálljanak szembe.
Vértelen igazság- és szabadságharcainkban, elkeseredett politikai és mindennapi küzdelmeinkben az Ige szava és Isten népének áldozatvállalása szigorú önvizsgálatra késztet bennünket: vajon megvan-e bennünk az a szeretet, mely népünk ügyének és védelmének megalkuvás nélküli szolgálatára késztessen? A „kompromisszumok művészetének” nevezett „politizáláson” kívül képesek vagyunk-e következetesen kiállni „házaink” népe, hazánk családjaink, gyermekeink, közösségeink és gyülekezetünk, falvaink és városaink védelmében és érdekében, hogy – idei nyári Táborunk központi gondolata értelmében – valóban itthon érezhessük magunkat szülőföldünkön, hogy ne csak itthon voltunk légyen, hanem a jelenben és a jövőben is itthon legyünk Erdélyben, Székelyföldön, Partiumban, Tusnádfürdőn és Nagyváradon, Komáromban, Beregszászon, Szabadkán, Drávaszögben, a Mura-mentén, az Őrségben és Budapesten, Magyarországon és az összes magyar külhoni területen – hogy nehogy az egész Európát önazonosságában fenyegető migránsok sorsára jussunk, nehogy a saját szülőhazánkban vagy Európában és a nagyvilágban szétszóródva váljunk idegenekké…?!
Amikor a kommunizmus összeomlott, majd az egyesült Európához csatlakoztunk – azt hittük, végre megszabadultunk, s kisebbségbe kényszerített népünkre is új korszak virrad. Negyed század után azonban azt kell látnunk, hogy nem csupán mi magunk, hanem immáron az egész, válságba kormányzott Európa súlyos veszélybe forog. Történelmi hagyományainkra emlékeztető módon, egyszerre kell harcba szállnunk az önmaga vesztét okozó nyugati világért, valamint saját magunk védelmében.
„Ne féljetek! Harcoljatok!” – hangzik Nehémiás kiáltványa. A föltétlen konfliktuskerülés jelenkori politikai divatjában sokaknak sérti a fülét ez a felhívás, Brüsszel urai pedig nem tudják, mihez is kezdhetnének a Bibliával, mint ahogy Izráel népének és a keresztény Európának az identitása is idegen és zavaró számukra.
Mindazáltal erre a „politikailag korrektnek” aligha mondható felszólításra kell hallgatnunk, és amikor és amennyiben szükséges, a konfliktust is vállalnunk kell, hogyha bőrünkről, létünkről, sorsunkról – „testvéreinkről, fiainkról, leányainkról, feleségeinkről, házainkról” – van szó, amikor Európa és magyarságunk jövője a tét! Ámbátor a Gonosszal szemben nem gyakorolhatunk „konfliktuskerülő magatartást”, és kompromisszumot sem köthetünk vele – hanem csak egyet mondhatunk: „Távozz tőlem, Sátán!”
Az idei Tusnádfürdői tábor sátoraiban ennek a nemes harcnak a vállalásával vettük számba az európai, a közép-európai és a Kárpát-medencei helyzetet és a magyarság állapotát, és tekintettük át sorskérdéseinket, valamint azokat a politikai, nemzeti, társadalmi, bel- és külhoni, illetve nemzetközi „hadszíntereket” és kihívásokat, melyek – a szintén bibliai szellemű – építőmunka mellett jogos küzdelmünk töretlen folytatására késztetnek bennünket.
Befejezésképpen Csintalan László kanonoknak, az idei csíksomlyói búcsú szónokának két himnuszunk szavait összekapcsoló áldásmondását idézem: „Isten, áldd meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”
itthon.ma//erdelyorszag
2016. július 28.
Nyugtalanságot okozott az RMDSZ-ben Biró „spágás beszéde"
Kovács Péter ügyvezető elnök szerint az RMDSZ-ben nyugtalanságot okozott Biró Zsolt MPP-elnök kiszivárogtatott beszéde, amelyre a Polgári Pártnak megnyugtató választ kell adnia.
A politikus erről a Magyar Ifjúsági Értekezlet ( MIÉRT) Zeteváralján zajló EU-táborában beszélt csütörtökön. A Maszol.ro hírportál tudósítása szerint a parlamenti választások tétjéről, a jelöltállításról és aktuálpolitikai témákról előadást tartó Kovács elmondta, egyetért azzal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) bejusson a Bukaresti parlamentbe, viszont az RMDSZ szerinte nem tehet úgy, mintha Biró Zsolt elnöknek nem lett volna olyan kiszivárogtatott beszéde, amely nyugtalanságot okozott a szövetségben.
„Erre megnyugtató választ kell adnia a polgári pártnak" – szögezte le az ügyvezető elnök, aki az RMDSZ hírlevele szerint közölte azt is: az MPP-nek várhatóan két bejutó helyet ajánlanak, az egyiket Háromszékről, a másikat Udvarhelyszékről vagy Maros megyeből.
Mint ismeretes, egy áprilisban kiszivárogtatott, 2013-ban elhangzott háttérbeszélgetés során Biró Zsolt MPP-elnök azt fejtegeti: a pártnak azért kell legyen legalább két embere a fővárosban, hogy tudja, hány ezer euró csúszópénzt kell adni a különböző hivatalokban. A hangfelvétel alapján a politikus meg van győződve arról, hogy megvesztegetés nélkül nem lehet érvényesülni a politikában és a közigazgatásban.
„Mert akkor van nekem Bukarestben, ez egy ilyen kurva ország, s egy balkáni mentalitás, és nem tud semmit csinálni egy polgármester, mert megfojtják. Ha nekem van Bukarestben legalább két emberem, aki tudja, hogy merre nyílik az ajtó a Dâmbovița partján, hogy kell eljárni... Ráírják a szalvéta szélére, hogy hány ezer euró spágát kell adni, s akkor a polgármestereink kigazdálkodják a spágát, s elviszik oda, és meg tudják szerezni a pénzeket és a következő négy évbe meg tudják nyerni újra a választásokat" – magyarázza a felvételen Biró Zsolt. Az elnök később a Krónikának azt állította, hogy általánosságban beszélt a csúszópénzadásról és arról, hogy Romániában általános tendencia a korrupció.
Kovács Péter egyébként az EU-táborban kifejtette azt is, amióta megalakult, az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) egyetlen célkitűzése van, hogy „ártson az RMDSZ-nek, és 5 százalék alá vigye a magyar képviseletet". „Ennek megfelelően ősszel majd olyan ajánlattal jönnek az RMDSZ felé, amely jogi szempontból kivitelezhetetlen, politikai szempontból pedig elfogadhatatlan. Ezután megsértődnek, hadat üzennek, és lemondásunkat kérik. Ezt követően független jelölteket indítanak, akik csökkenteni fogják az esélyeket, így kevesebb magyar politikus juthat be miattuk a parlamentbe" – idézte az ügyvezető elnök „politikai előrejelzését" az RMDSZ hírlevele.
kronika.ro
Kovács Péter ügyvezető elnök szerint az RMDSZ-ben nyugtalanságot okozott Biró Zsolt MPP-elnök kiszivárogtatott beszéde, amelyre a Polgári Pártnak megnyugtató választ kell adnia.
A politikus erről a Magyar Ifjúsági Értekezlet ( MIÉRT) Zeteváralján zajló EU-táborában beszélt csütörtökön. A Maszol.ro hírportál tudósítása szerint a parlamenti választások tétjéről, a jelöltállításról és aktuálpolitikai témákról előadást tartó Kovács elmondta, egyetért azzal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) bejusson a Bukaresti parlamentbe, viszont az RMDSZ szerinte nem tehet úgy, mintha Biró Zsolt elnöknek nem lett volna olyan kiszivárogtatott beszéde, amely nyugtalanságot okozott a szövetségben.
„Erre megnyugtató választ kell adnia a polgári pártnak" – szögezte le az ügyvezető elnök, aki az RMDSZ hírlevele szerint közölte azt is: az MPP-nek várhatóan két bejutó helyet ajánlanak, az egyiket Háromszékről, a másikat Udvarhelyszékről vagy Maros megyeből.
Mint ismeretes, egy áprilisban kiszivárogtatott, 2013-ban elhangzott háttérbeszélgetés során Biró Zsolt MPP-elnök azt fejtegeti: a pártnak azért kell legyen legalább két embere a fővárosban, hogy tudja, hány ezer euró csúszópénzt kell adni a különböző hivatalokban. A hangfelvétel alapján a politikus meg van győződve arról, hogy megvesztegetés nélkül nem lehet érvényesülni a politikában és a közigazgatásban.
„Mert akkor van nekem Bukarestben, ez egy ilyen kurva ország, s egy balkáni mentalitás, és nem tud semmit csinálni egy polgármester, mert megfojtják. Ha nekem van Bukarestben legalább két emberem, aki tudja, hogy merre nyílik az ajtó a Dâmbovița partján, hogy kell eljárni... Ráírják a szalvéta szélére, hogy hány ezer euró spágát kell adni, s akkor a polgármestereink kigazdálkodják a spágát, s elviszik oda, és meg tudják szerezni a pénzeket és a következő négy évbe meg tudják nyerni újra a választásokat" – magyarázza a felvételen Biró Zsolt. Az elnök később a Krónikának azt állította, hogy általánosságban beszélt a csúszópénzadásról és arról, hogy Romániában általános tendencia a korrupció.
Kovács Péter egyébként az EU-táborban kifejtette azt is, amióta megalakult, az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) egyetlen célkitűzése van, hogy „ártson az RMDSZ-nek, és 5 százalék alá vigye a magyar képviseletet". „Ennek megfelelően ősszel majd olyan ajánlattal jönnek az RMDSZ felé, amely jogi szempontból kivitelezhetetlen, politikai szempontból pedig elfogadhatatlan. Ezután megsértődnek, hadat üzennek, és lemondásunkat kérik. Ezt követően független jelölteket indítanak, akik csökkenteni fogják az esélyeket, így kevesebb magyar politikus juthat be miattuk a parlamentbe" – idézte az ügyvezető elnök „politikai előrejelzését" az RMDSZ hírlevele.
kronika.ro
2016. július 28.
Fiatalok, Tőkés, költségvetés – Kovács Péter összegzett az EU Táborban
Országos szinten a tulipánt, helyi szinten az eredményeket és célokat emelték ki az önkormányzati választásokon, és hangsúlyt fektettek az új és fiatal jelöltekre is – hangzott el Kovács Péter előadásában csütörtökön, az EU Táborban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette azt is, a parlamenti választásokon hasonló stratégiával készülnek.
Az új törvénykezés átlátható kampányt célzott meg, ehhez képest láthatatlan kampány jött létre, a román pártok hozzászoktak, hogy gumicsizmával, cukorral, liszttel készülnek, ez pedig most nem volt lehetséges – magyarázta az ügyvezető elnök. Újra kellett tervezni az RMDSZ eszközeit is, összerázni a különböző tagszervezeteket – vázolta. „Gyűlölnek mindent, ami politika, és sokszor jogosan is. Lop, csak hazudik, meggazdagodott a hátunkon – ez a kép alakult ki, és ezen valóban nincs mit szeretni, nekünk pedig ilyen körülmények között kellett a magyar emberek támogatását kérünk” – fogalmazott Kovács.
Az RMDSZ relevanciáját kellett növelniük, egy aktuális álláspontot kialakítaniuk, amelyet mindenhol képviselnek. Ugyanakkor sok új és fiatal jelöltjük volt, arra törekedtek, hogy meg is mutassák őket, és ez a parlamenti választásokon is cél lesz – tette hozzá.
A cél az öt százalék elérése volt, a megyei tanácsosi listákkal végül csak hajszál híján érték el ezt – négy évvel ezelőtt viszont több jelöltet állítottak. Kovács bízik abban, hogy elnyerték az emberek bizalmát, Maros, Szatmár és Bihar megye jó példa erre.
A jelöltállítási rendszeren is változtatni akarnak, a jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe az országos RMDSZ-érdekeket. Ha most Bethlen Gábor jelölt volna, Fejér megyéből nem tudna bejutni a parlamentbe – példálózott.
Kovács kifejtette, egyetért azzal, hogy az MPP bejusson a parlamentbe, de nem tehetünk úgy, mintha Biró Zsolt elnöknek nem lett volna olyan kiszivárogtatott beszéde, amely nyugtalanságot okozott az RMDSZ-ben – erre megnyugtató választ kell adnia a Polgári Pártnak. Az EMNP egyetlen célja, hogy ártson az RMDSZ-nek, és az egyetlen eredmény, amit elérhetnek, hogy öt százalék alá tolják a szövetségi képviseletet a parlamentben. Az EMNP összmagyar listát akar állítani, öt olyan biztos hellyel, ami a Néppártnak járna, de miután ez nem lesz megvalósítható, meg fognak sértődni és független jelölteket támogatnak – tette hozzá.
A magyarországi népszavazásról kifejtette, soha nem mondhatja azt, hogy valaki ne vegyen részt egy szavazáson, ugyanakkor megvalósíthatatlannak is tartják a menekültkvótát.
Tőkés saját egyháza ellen fordult
Az utóbbi időszakban korábbi kiszámíthatatlan hangján nyilatkozik, és már nem az RMDSZ-t szidja, amit megszoktunk, hanem saját egyházát, Csűry István püspök urat is támadja – mondta Kovács Péter Tőkés Lászlóról. Kifejtette, amikor együtt tudtak dolgozni, minden rendben volt, most pedig Csűry szekus múltjáról beszél, miután a püspök az RMDSZ-szel való együttműködét hangoztatja.
Kovács nem hisz abban, hogy Tőkés az idős kora miatt nyilatkozna így, „nem kell automatikusan megbolondulnia valakinek, ha idős, ebben nem hiszek, szerintem az frusztrálja, hogy primadonnából tucatpolitikussá vált” – fogalmazott. Tőkés tusványosi beszédéről Kovács azt mondta, ugyanaz volt, mint a tavalyi, hogy a sajtó figyelmét ismét felhívja magára – de míg tavaly óriási cirkusz lett a Magyarország Erdély fölötti védhatalmi szerepének emlegetéséből, mostmár senki nem kapta fel erre a fejét.
Napvilágra hozott költségvetés
Kovács az RMDSZ költségvetéséről is beszélt. Az Átlátszó Erdélyt – mondta – nem az érdekli, hogy mire költi a pénzt a szövetség, hanem az, hogy minél nagyobbat rúghasson beléjük. „Egyik nap megjelent egy cikk, másnap helyre lehetett tenni” – mutatott rá az ügyvezető elnök. Azt rótta fel az Átlátszó Erdélynek például, hogy a szövetségi elnök Apple gépen dolgozik, amit 2009-ben vásároltak. Azért döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hoznak minden összeget, utólag „lehet majd lőni”, de az alapján, ami le van írva, és nem amit ők találtak ki – mondta Kovács.
A Krónika szerdai cikkében az RMDSZ baráti sajtóját emlegeti, erre Kovács úgy reagált: a szövetség támogatási keretéből több mint száz sajtóorgánum kapott segítséget. Baráti sajtóként emlegették ugyanakkor a Hargita Népét, holott a lap a választási kampány során összesen mindössze nyolcszor említette az RMDSZ-t – emlékeztetett Kovács Péter.
A Fiatalok Európája az idei, 13. tábor címe, hiszen a brexit kapcsán is bebizonyosodott, hogy a fiatalok számára fontos az Európai Unió, Nagy-Britanniában is ők szavaztak leginkább a bentmAradás mellett – fogalmazott köszöntőbeszédében Antal Lóránd MIÉRT-elnök. A tábor az önkormányzati választásokra is hangsúlyt fektet, illetve a Rólad szól kampány „szuperhőseire”, aktív erdélyi magyar fiatalokra, akiktől egy-egy idézetet állítottak ki a zeteváraljai Nap Park táborhelyen.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét adta át, és arról beszélt, a MIÉRT-nek és partnereinek kell kitalálniuk, hogyan erősítik meg a helyüket az erdélyi táborok palettáján. A tábornak ugyanakkor abban kell eltérnie a többitől, hogy ide olyan fiatalok jöhetnek, akiket érdekel a politika, aktívan részt vettek, vagy részt akarnak venni benne - tette hozzá a politikus.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
Országos szinten a tulipánt, helyi szinten az eredményeket és célokat emelték ki az önkormányzati választásokon, és hangsúlyt fektettek az új és fiatal jelöltekre is – hangzott el Kovács Péter előadásában csütörtökön, az EU Táborban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette azt is, a parlamenti választásokon hasonló stratégiával készülnek.
Az új törvénykezés átlátható kampányt célzott meg, ehhez képest láthatatlan kampány jött létre, a román pártok hozzászoktak, hogy gumicsizmával, cukorral, liszttel készülnek, ez pedig most nem volt lehetséges – magyarázta az ügyvezető elnök. Újra kellett tervezni az RMDSZ eszközeit is, összerázni a különböző tagszervezeteket – vázolta. „Gyűlölnek mindent, ami politika, és sokszor jogosan is. Lop, csak hazudik, meggazdagodott a hátunkon – ez a kép alakult ki, és ezen valóban nincs mit szeretni, nekünk pedig ilyen körülmények között kellett a magyar emberek támogatását kérünk” – fogalmazott Kovács.
Az RMDSZ relevanciáját kellett növelniük, egy aktuális álláspontot kialakítaniuk, amelyet mindenhol képviselnek. Ugyanakkor sok új és fiatal jelöltjük volt, arra törekedtek, hogy meg is mutassák őket, és ez a parlamenti választásokon is cél lesz – tette hozzá.
A cél az öt százalék elérése volt, a megyei tanácsosi listákkal végül csak hajszál híján érték el ezt – négy évvel ezelőtt viszont több jelöltet állítottak. Kovács bízik abban, hogy elnyerték az emberek bizalmát, Maros, Szatmár és Bihar megye jó példa erre.
A jelöltállítási rendszeren is változtatni akarnak, a jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe az országos RMDSZ-érdekeket. Ha most Bethlen Gábor jelölt volna, Fejér megyéből nem tudna bejutni a parlamentbe – példálózott.
Kovács kifejtette, egyetért azzal, hogy az MPP bejusson a parlamentbe, de nem tehetünk úgy, mintha Biró Zsolt elnöknek nem lett volna olyan kiszivárogtatott beszéde, amely nyugtalanságot okozott az RMDSZ-ben – erre megnyugtató választ kell adnia a Polgári Pártnak. Az EMNP egyetlen célja, hogy ártson az RMDSZ-nek, és az egyetlen eredmény, amit elérhetnek, hogy öt százalék alá tolják a szövetségi képviseletet a parlamentben. Az EMNP összmagyar listát akar állítani, öt olyan biztos hellyel, ami a Néppártnak járna, de miután ez nem lesz megvalósítható, meg fognak sértődni és független jelölteket támogatnak – tette hozzá.
A magyarországi népszavazásról kifejtette, soha nem mondhatja azt, hogy valaki ne vegyen részt egy szavazáson, ugyanakkor megvalósíthatatlannak is tartják a menekültkvótát.
Tőkés saját egyháza ellen fordult
Az utóbbi időszakban korábbi kiszámíthatatlan hangján nyilatkozik, és már nem az RMDSZ-t szidja, amit megszoktunk, hanem saját egyházát, Csűry István püspök urat is támadja – mondta Kovács Péter Tőkés Lászlóról. Kifejtette, amikor együtt tudtak dolgozni, minden rendben volt, most pedig Csűry szekus múltjáról beszél, miután a püspök az RMDSZ-szel való együttműködét hangoztatja.
Kovács nem hisz abban, hogy Tőkés az idős kora miatt nyilatkozna így, „nem kell automatikusan megbolondulnia valakinek, ha idős, ebben nem hiszek, szerintem az frusztrálja, hogy primadonnából tucatpolitikussá vált” – fogalmazott. Tőkés tusványosi beszédéről Kovács azt mondta, ugyanaz volt, mint a tavalyi, hogy a sajtó figyelmét ismét felhívja magára – de míg tavaly óriási cirkusz lett a Magyarország Erdély fölötti védhatalmi szerepének emlegetéséből, mostmár senki nem kapta fel erre a fejét.
Napvilágra hozott költségvetés
Kovács az RMDSZ költségvetéséről is beszélt. Az Átlátszó Erdélyt – mondta – nem az érdekli, hogy mire költi a pénzt a szövetség, hanem az, hogy minél nagyobbat rúghasson beléjük. „Egyik nap megjelent egy cikk, másnap helyre lehetett tenni” – mutatott rá az ügyvezető elnök. Azt rótta fel az Átlátszó Erdélynek például, hogy a szövetségi elnök Apple gépen dolgozik, amit 2009-ben vásároltak. Azért döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hoznak minden összeget, utólag „lehet majd lőni”, de az alapján, ami le van írva, és nem amit ők találtak ki – mondta Kovács.
A Krónika szerdai cikkében az RMDSZ baráti sajtóját emlegeti, erre Kovács úgy reagált: a szövetség támogatási keretéből több mint száz sajtóorgánum kapott segítséget. Baráti sajtóként emlegették ugyanakkor a Hargita Népét, holott a lap a választási kampány során összesen mindössze nyolcszor említette az RMDSZ-t – emlékeztetett Kovács Péter.
A Fiatalok Európája az idei, 13. tábor címe, hiszen a brexit kapcsán is bebizonyosodott, hogy a fiatalok számára fontos az Európai Unió, Nagy-Britanniában is ők szavaztak leginkább a bentmAradás mellett – fogalmazott köszöntőbeszédében Antal Lóránd MIÉRT-elnök. A tábor az önkormányzati választásokra is hangsúlyt fektet, illetve a Rólad szól kampány „szuperhőseire”, aktív erdélyi magyar fiatalokra, akiktől egy-egy idézetet állítottak ki a zeteváraljai Nap Park táborhelyen.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét adta át, és arról beszélt, a MIÉRT-nek és partnereinek kell kitalálniuk, hogyan erősítik meg a helyüket az erdélyi táborok palettáján. A tábornak ugyanakkor abban kell eltérnie a többitől, hogy ide olyan fiatalok jöhetnek, akiket érdekel a politika, aktívan részt vettek, vagy részt akarnak venni benne - tette hozzá a politikus.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
2016. július 29.
Hét szerzetesnek építenek kolostort
Zöld utat kapott a Kommandó mellé tervezett ortodox egyházi komplexum építéséhez szükséges területrendezési terv. A Cigánypatak-övezethez tartozó telek Kommandó közelében található, de Kovászna közigazgatási területéhez tartozik, így a fürdőváros tanácsosi testülete döntött a területrendezési tervről, amelyet tizenöt igen és egy tartózkodás – dr. Fülöp Csaba MPP-s tanácsos nem kívánt állást foglalni – mellett fogadtak el, ötéves határidőt szabva.
A határozattervezetet előterjesztő Gyerő József polgármester elmondta, a városvezető feladata és kötelessége, hogy a területrendezési tervekre benyújtott kérések alapján elkészítse és a tanács elé terjessze a vonatkozó dokumentumokat. Az egyházi épületegyütteshez kapcsolódó kérést Kovászna és Hargita Román Ortodox Püspöksége nyújtotta be, az illető terület is az ortodox egyház tulajdona. A félhektáros telken templom épül, illetve lakhely az ortodox szerzetesek számára. Az építmények összterülete 0,1 hektár, a lakhely kétszintes lesz, alagsort és földszintet foglal magában. Molnár János városatya élt a lehetőséggel, és a szerzetesek gyűlésteremben tartózkodó képviselőjétől megkérdezte: hány csuhás él majd a kolostorban? Összesen heten lesznek – jött a válasz. Rákosi Áron, a polgármesteri hivatal területrendezési irodájának vezetője az ülésen elmondta: a telket már korábban belterületté nyilvánították, de akkor hétvégi házak építéséhez készítettek területrendezési tervet. Az egyházi létesítmény más besorolású, ezért volt szükség az új dokumentumra – magyarázta.
Dr. Fülöp Csaba érveket is adott tartózkodására. Meglátása szerint letelt a kérés tárgyalásának határideje, így félő, hogy támadható lesz a határozat. Vasilica Enea jegyzőnő elmondta, a kérés tárgyalásának határideje valóban július 15. volt, de figyelembe véve, hogy időközben választások zajlottak, ráadásul az új tanácsnak is ez volt első soros ülése, nem követnek el törvénytelenséget a kérés napirendre tűzésével. A területrendezési tervet az előírásoknak megfelelően magyar és román újságban is megjelentették, a városházán is kifüggesztették. Senkinek nem volt kifogása, észrevétele – annak ellenére, hogy az ortodox egyházi komplexum építéséről megoszlanak a vélemények Kovásznán és Kommandón is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Zöld utat kapott a Kommandó mellé tervezett ortodox egyházi komplexum építéséhez szükséges területrendezési terv. A Cigánypatak-övezethez tartozó telek Kommandó közelében található, de Kovászna közigazgatási területéhez tartozik, így a fürdőváros tanácsosi testülete döntött a területrendezési tervről, amelyet tizenöt igen és egy tartózkodás – dr. Fülöp Csaba MPP-s tanácsos nem kívánt állást foglalni – mellett fogadtak el, ötéves határidőt szabva.
A határozattervezetet előterjesztő Gyerő József polgármester elmondta, a városvezető feladata és kötelessége, hogy a területrendezési tervekre benyújtott kérések alapján elkészítse és a tanács elé terjessze a vonatkozó dokumentumokat. Az egyházi épületegyütteshez kapcsolódó kérést Kovászna és Hargita Román Ortodox Püspöksége nyújtotta be, az illető terület is az ortodox egyház tulajdona. A félhektáros telken templom épül, illetve lakhely az ortodox szerzetesek számára. Az építmények összterülete 0,1 hektár, a lakhely kétszintes lesz, alagsort és földszintet foglal magában. Molnár János városatya élt a lehetőséggel, és a szerzetesek gyűlésteremben tartózkodó képviselőjétől megkérdezte: hány csuhás él majd a kolostorban? Összesen heten lesznek – jött a válasz. Rákosi Áron, a polgármesteri hivatal területrendezési irodájának vezetője az ülésen elmondta: a telket már korábban belterületté nyilvánították, de akkor hétvégi házak építéséhez készítettek területrendezési tervet. Az egyházi létesítmény más besorolású, ezért volt szükség az új dokumentumra – magyarázta.
Dr. Fülöp Csaba érveket is adott tartózkodására. Meglátása szerint letelt a kérés tárgyalásának határideje, így félő, hogy támadható lesz a határozat. Vasilica Enea jegyzőnő elmondta, a kérés tárgyalásának határideje valóban július 15. volt, de figyelembe véve, hogy időközben választások zajlottak, ráadásul az új tanácsnak is ez volt első soros ülése, nem követnek el törvénytelenséget a kérés napirendre tűzésével. A területrendezési tervet az előírásoknak megfelelően magyar és román újságban is megjelentették, a városházán is kifüggesztették. Senkinek nem volt kifogása, észrevétele – annak ellenére, hogy az ortodox egyházi komplexum építéséről megoszlanak a vélemények Kovásznán és Kommandón is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)