Sepsiszentgyörgyön a Bákó megyei tanfelügyelőség indított eljárást a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) ellen, annak feloszlatását kérve. Sepsiszentgyörgyön azért halasztottak az ügyben, mert elfelejtették perbe hívni a csángómagyarok szövetségét. A Háromszék napilap szerint a klézsei délutáni magyar oktatás ellen indított hadjárat egyik mozzanataként kérte a Bákó megyei tanfelügyelőség a csángószervezet betiltását. A lap szerint a tanfelügyelőség arra hivatkozik, hogy az MCSMSZ olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel alapszabályzatában. Pedig abban pontosan benne vannak a célkitűzések, köztük a magyar nyelv művelése és továbbadása is, amiről a bákói tanfelügyelőségnek az a véleménye, hogy nem jelent oktatást – állapította meg a cikkíró. /Sarány István: Feloszlatják a csángószövetséget? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Mintegy harminc küldött részvételével tartotta márc. 3-án éves közgyűlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) - adta hírül az MTI. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységéről, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenő alelnök a kulturális tevékenységről szólt. A tanácskozás részvevői tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvű egyházi életről, az oktatási programokról, valamint a különböző csángómagyar szervezetek tevékenységéről. Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsőházában. A bákói közgyűlésről szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülőföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok köréből az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak. "Ezek a fiatalok tették működő szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta, majd rámutatott: a közgyűlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különböző egyesületek, alapítványok az MCSMSZ mint ernyőszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. – A klézsei Duma András csángó költő arról tudósított a csángómagyar levelezési listán, hogy helyszíni értesülése szerint a somoskai pap a vasárnapi misén felolvasta a iasi-i püspökség körlevelét, amelyben felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden hívő a népszámláláskor vallja magát románnak, "mert Romániában élünk és románok vagyunk" stb. stb. A körlevelet minden plébánián felolvasták a nagymise alkalmával. /A csángómagyar szervezet közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélben szólította fel híveit, hogy népszámláláskor a moldvai csángók magyarnak vallják magukat, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A körlevelet márc. 3-án, vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A főpásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem magántulajdona, hanem Isten által ajándékozott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival. Ami a iasi-i egyházmegyében a román nyelvet jelenti. - Bartha András, a bákói székhelyű szervezet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, így kívánják ellenőrizni, hogy a számlálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak. /(fekete): Csángók megtévesztése. Püspöki intés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, hogy Moldvában, az MCSMSZ által működtetett bákói irodában eddig több mint százan kérték a magyarigazolványt. Szövetségük tagsága már meghaladta a háromszázat. Gyűlnek a kérvények a hivatalos magyar nyelv és irodalomoktatás beindításához. A népszámlálást illetően azonban a falvak nagy részében problémák vannak. Az is megtörtént, hogy meg sem kérdezik a nemzetiséget és az anyanyelvet, és akadt település, például Trunk, ahol a vallásra sem kérdeztek rá a számlálók. Az is megtörtént, hogy elhallgattatták az embereket, mondván: a biztosok tudják, hogyan kell kitölteni az adatlapokat, és majd otthon fejeznek be bizonyos részeket. A bákói Desteptareaban nemrég olyan cikk jelent meg, amely azt hangsúlyozta az RMDSZ szórólapjainak kapcsán, hogy magyarsággal mérgezett röplapokkal manipulálják az embereket. Az MCSMSZ végül küldött egy jelentést az illetékes megyei bizottsághoz, amely operatívnak is bizonyult. Kimentek a helyszínre, és néhány manipulált jegyzőkönyvet újraírtak. Az egyik esetben ugyanis a polgár azt nyilatkozta, hogy ő magyar, mire azt válaszolták, hogy ezt nem lehet beírni, így csángóként jegyezték fel. Egy másik esetben pedig a számlálóbiztos üresen hagyta a nemzetiségre vonatkozó rubrikát. A Klézsén élő Hegyeli Attila, aki az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatással van megbízva, olyan moldvai településről tud, ahol az utcán is mindenki magyarul beszél, mégis alig vallotta néhányuk magyarnak magát. /Kristály Lehel: Jó és rossz hírek a csángómagyaroktól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Adottak a feltételek ahhoz, hogy idén ősztől egy-egy általános iskolai osztályban fakultatív magyar nyelvoktatás kezdődjön a moldvai csángómagyarok számára Pusztinán és Klézsén - jelentette be ápr. máj. 2-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy az RMDSZ küldöttsége tárgyalásokat folytatott Bákóban a megyei prefektussal, valamint az oktatási minisztérium megyei képviselőivel. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökhelyettese, ugyanakkor részt vett a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke és alelnöke is. Megállapodás született arról, hogy a fakultatív oktatás iránti szülői igényeket, az oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett az oktatási minisztérium elé terjeszti. Viorel Hrebenciuc úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülői kérések megfelelnek az előírásoknak, az oktatási törvény értelmében semmi akadálya annak, hogy ezeket az osztályokat beindítsák. "Romániában senki nem érdeke az, hogy a magyar nyelv fakultatív oktatását megakadályozzák ebben a megyében - mondta. /Csángóföldi RMDSZ-látogatás. Ősztől beindulhat a fakultatív magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"Júl. 5-én és 6-án nemzetközi szemináriumot tartottak Iasi városában (Jászvásáron) A csángók eredete, nyelve és kutúrája címmel. Az elhangzott csaknem 40 előadásban és hozzászólásban a román és a magyar álláspont nem egyszer éles hangvételű konfrontációjára került sor. Első ízben történt meg, hogy Romániában tartott rangos nemzetközi tanácskozáson hallathatta szavát Duma András költő, a klézsei csángó-magyar szervezet elnöke, Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Társulat elnöke, hogy jelen lehetett Bartha András, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség elnöke, Bilibók Jenő és Istók Róbert. Eddig ők a romániai magyarellenes kampányban a támadás célpontjai voltak. A román előadók mindannyian a moldvai csángók román eredetéről és anyanyelvéről beszéltek. Tánczos Vilmos szavatos okfejtését a csángó-magyar nyelvről nagy idegességgel fogadták a román résztvevők, maga Petre Gherghel moldvai katolikus püspök is szokatlanul éles hangon akarta felelősségre vonni a csángó szakértő magyar docens előterjesztését. Különös felháborodás kísérte Sógor Csaba szenátor megjegyzéseit. Demény Lajos történész azért választotta a román történelmi forrásokban és szakirodalomban tükröződő csángó képet, mert a régebbi munkák szerzői távolról sem tagadták a moldvai csángók magyar származását, magyar anyanyelvét, hanem éppen ezt támasztották alá. Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyt, az Európai Tanács csángó szakértőjét is néhányan a román felszólalók közül szokatlan hangvételű felelősségre-vonásban részesítették. A román külügyminisztériumi küldött, Anca Ilinoiu vádolta a finn szakértőt. Pozsony Ferenc körbeadta a román nyelven megjelent monográfiáját a moldvai csángókról. A román hozzászólók szerint a magyarok hatékony propagandát folytatnak. Az állítás nem fedi a valóságot. Jó példa erre, hogy a csángó-magyarság mindmáig klasszikus szakértőjének, Lükő Gábornak monográfiája csak nemrégen jelent meg Budapesten Pozsgai Péter és Heilig Balázs szakszerű gondozásában. A szerző kilencvenedik életéve ellenére sem érhette meg, hogy az ezelőtt több mint hatvan évvel első kiadásban nyomdafestéket látott A moldvai csángók című rendhagyó monográfiája eljusson az olvasók kezébe. Benda Kálmán kétkötetes forráskiadványa kiváló kezdeményezésnek bizonyult, és elismerést érdemel Tóth István György törekvése, hogy a Vatikáni Levéltár eddig kiadatlan forrásait közzé tegye és értékesítse. Halász Péter is több figyelemre méltó tanulmányt közölt. A résztvevőket kivitték Butea és Szabófalva községekbe. A szervezők kínosan vigyáztak arra, hogy a lakosoktól távol tartsák a megjelenteket. Rendőrségtől védve érkezhettek a templomokba és a hosszan tartó műsorra a művelődési házakba. A szabófalvi kultúrházban nagy betűkkel kitűzött "Noi suntem romani" (Mi románok vagyunk) jelszó elárulta a sanda szándékot. /Demény Lajos: Nemzetközi szeminárium a csángókról. Bukaresti magyar professzor a jászvásári eszmecseréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Demeter Jánó Anna neve valamennyi híres moldvai csángó népköltészeti, népzenei gyűjteményben szerepel. Hajdanán Kodállyal is találkozott a lészpedi asszony, de több százra rúg a Kallós Zoltán által lejegyzett balladák, világi énekek, népi imádságok, ráolvasások száma. Demeter Jánó Anna idős és beteg. Helyette lánya vette át a Magyar népművészet mestere kitüntetést a Bákó városban rendezett ünnepségen. Az adatközlő érdemeit Kallós Zoltán méltatta. Dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora elmondta hallgatóságának, hogy a moldvai csángómagyar népi kultúrában még élnek azok az elemek, amelyek Nyugat-Európában már csak kódexek feljegyzéseiben léteznek. Mint mondta, ezért fontos e kulturális kincs feltárása, rögzítése, feldolgozása. Hasonló kincsnek nevezte az erdélyi szászok, valamint a Timok-völgyi románok kultúráját. Az eseményre a szervezők - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és az RMDSZ ügyvezető elnöksége - meghívták a Bákóban működő nem magyar csángó szervezetek vezetőit, valamint a helyi román média képviselőit is. /Sarány István: Csángóföldön a helyzet változóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"A MADISZ ápr. 23. és máj. 2. között csángó gyerekeket lát vendégül Szatmárnémetiben. Negyven külsőrekecsini gyerekre számítottak a szervezők, de a pap fenyegetése miatt csak húszat engedtek el szüleik. A csángó plébános, aki beszél magyarul, de csak románul hajlandó a híveivel értekezni, azzal fenyegette a lakosokat, hogy a gyerekeket komoly veszélynek teszik ki, ha elengedik, és arra buzdította az embereket, hogy a faluba ne engedjenek be senkit, aki magyarul beszél. Minden lehetséges eszközzel próbálták megakadályozni az utazást, melyet a Moldvai Csángómagyar Szövetség biztosított, hatalmas köveket helyeztek az úttestre. A csángó gyerekek nyaraltatását az Illyés Alapítvány és szponzorok támogatták. /(anikó): Csángó gyerekeket lát vendégül a MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./"

"Idén ősztől jelentősen bővül a magyar nyelv oktatása a csángóföldi településeken - közölte júl. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miután tárgyalásokat folytatott Bákóban a megye prefektusával és főtanfelügyelőjével. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, valamint Bartha András és Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség két vezetője is. Idén szeptemberben további hat településen kezdik meg a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban, miután mintegy 140 szülő kérte gyermeke számára ezt a lehetőséget. Összesen hét új magyar tannyelvű csoport indul. /Hét csángó faluban lesz magyaróra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nyílt levelében leszögezte, hogy több magyarországi szervezet, alapítvány és minisztérium "meg van győződve arról", hogy "kiemelten kezeli a határon túli magyarság kultúrájának támogatását, hagyományainak ápolását. A határon túli magyarok közül is megkülönböztetett figyelemben részesül a Romániában élő csángómagyarok közössége". Csakhogy a csángómagyarokat képviselő moldvai csángómagyar szervezetek alig részesülnek anyagi támogatásban, nem tudják fedezni működésüket, nem tudják fizetni számláikat, így vezetőik valóságos koldusokká váltak. Bartha 2000 júliusától elnök, ezalatt alig volt időszak, amikor időben ki tudta fizetni az MCSMSZ villany-, telefon-, közköltség-, adó- stb. számláit. Működésükhöz az RMDSZ biztosít havi 8 millió lejt. A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál lévő 100 millió forintos keret csak kulturális programokra költhető, de így is az összeg 1/4 része ha eljut Moldvába. A többi alapítvány vagy támogatást nyújtó szervezet sokszor azért utasít el minket, mert úgymond a csángóknak ott van az NKÖM-ös keret, ami elég kell legyen. A csángó szervezetek nagyon nehéz helyzetben vannak. /Bartha András még MCSMSZ-elnök: A csángószövetség elnökének nyílt levele. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"A bákói tanfelügyelőségen a napokban vette át egy évre szóló kinevezését az a hét fiatal magyar pedagógus, akik az állami oktatás keretében hét moldvai településen fognak magyar nyelv- és irodalomórát tartani. Közben a legnagyobb moldvai csángószervezet - a százmilliós magyarországi támogatás ellenére - alapvető anyagi gondokkal küszködik. Hegyeli Attila, a moldvai magyaroktatás irányítója, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetői bebizonyították, hogy a délutáni foglalkozások nem sértik a hazai törvényeket. Idén Pusztinán két csoport indul, Klézsén a faluhoz tartozó somoskai iskolában is megkezdik a tanítást, és egyszerre indulnak a magyarórák Magyarfaluban (két csoportban), Frumószán, Külsőrekecsinben és Lészpeden, mindenütt reggel hét órától. Barta András, az MCSMSZ elnöke nyílt levélben adta közre a szervezet anyagi gondjait. A szövetség 25 millió lejre rúgó irodaköltségeit sem tudják fedezni, ő és a szervezet alelnöke segédmunkási fizetést kap az RMDSZ-től, miközben a magyar állam összesen 100 millió forintos éves csángótámogatással számol. Az elnök három diplomával rendelkező csángó fiatalként tért haza szülőföldjére, s joggal teszi fel a kérdést: mi is vonzza haza a csángó értelmiséget, ha a legnagyobb szervezet elnöke és alelnöke kilátástalan anyagi helyzetbe kerül? /Csáky D. Tibor: Oktatás és civil szféra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"Nov. 8-án, az egri Petrás Incze János Kulturális Egyesület emléktáblát helyezett el Egerben a Hittudományi Főiskola falán a néhai klézsei minorita áldozár, neves népköltészeti gyűjtő emlékére, aki ebben az intézetben végezte tanulmányait, ott szentelték pappá 1836-ban. Az emlékünnepségre Petrás Incze János születésének 190. évfordulója alkalmából került sor. Az 1813-ban Forrófalván született szerzetes előbb Pusztinán volt segédlelkész, majd plébános Klézsén, 1886. szept. 6-án bekövetkezett haláláig, amikor rablógyilkosság áldozata lett. Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka buzdította a népköltészeti gyűjtőmunkára. 1842-től kezdődően közölte moldvai csángó ballada- és népdalgyűjtéseit különböző magyarországi folyóiratokban; gyűjtőmunkájának gyümölcsét egészében Domokos Pál Péter és Rajeczki Benjamin tette közzé három kötetben, Csángó népzene címmel, 1956-61 között. Domokos Pál Péter e szavakkal méltatta személyiségét: "...a moldvai életnek legrokonszenvesebb, legkedveltebb és legtevékenyebb papja, valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikaíró, Petrás Mihály kántornak egyenes leszármazottja". A bronz dombormű Csoma Gergely szobrászművész munkája. A Petrás Incze János portréja melletti szöveg hirdeti az arra járónak: "Petrás Incze János emlékére. 1813 Forrófalva - Megölték 86-ban Klézsén. Moldvai csángómagyar minorita pap. Ő volt az első csángó népdalgyűjtő, aki a papi szemináriumban fejezte be tanulmányait 1836-ban. Állíttatta a Petrás Incze János Kulturális Egyesület." A néhai pap és tudós emlékét dr. Csizmadia István, az Egri Érseki Hittudományi Főiskola rektora és Mag Lászlóné, a Petrás Incze János Kulturális Egyesület elnöke idézte meg a szép számmal összegyűlt hallgatóság előtt. Az eseményen közreműködött a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és Petrás Mária, Magyarországon élő csángó keramikusművész és népdalénekes. A városháza dísztermében tudományos üléssel tisztelegtek a népdalgyűjtő emléke előtt. Az ülésen dr. Kartal Ernő, a minorita rend magyarországi tartományfőnöke a szerzetesközösség múltját elevenítette fel; Halász Péter néprajzkutató, a budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület titkára előadása Petrás Incze János életútját elevenítette fel, Harangozó Imre néprajzkutató pedig a róla őrzött emlékeket idézte meg. Domokos Mária zenetörténész, "a csángók apostola", néhai Domokos Pál Péter leánya a csángó népzenekutatás történetéről tartott előadást; Jáki Sándor Teodóz bencés tanár, a Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület elnöke, aki az utóbbi negyedszázadban nyolcvan alkalommal járt Csángóföldön, az ott még ma is megőrzött népénekekről beszélt a hallgatóságnak. Az ünnepségre romániai előadókat is meghívtak: dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi oktató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a csángómagyarok múltjáról és mai helyzetükről, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke pedig a moldvai magyar nemzeti közösségnek az anyanyelv megőrzéséért vívott küzdelméről tartott előadást. Petrás Mária keramikusművész Csángó passió című kiállítását tekinthették meg a látogatók. Az emlékünnepség részeként rendezett csángó népköltészeti elődáson Petrás Mária, Tampu Tatjána, a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és helybeli együttesek adtak ízelítőt a csángó népköltészet értékeiből, ma is élő hagyományaiból. Este a Megyei Művelődési Központban csángó táncházat szerveztek. /Máriás József: Csángó ünnep Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./"

"Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának két faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelv-használati jogát világi szinten. A pápai audiencián Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári Tibor külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírást, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. /Markó Béla levele a pápához. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

"Távolmaradtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) képviselői a hét végén megszervezett Csomafalvi Csángó Napokról, a rendezvénysorozatra Frumószáról és Pusztináról negyvenöt gyerek és kilenc felnőtt érkezett a székely településre. A Czirják Árpád pápai prelátus által védnökölt fórumon a szatmári származású Vass Ibolya, jelenleg frumószai magyartanár tartott helytörténeti előadást. Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a csángó és székely motívumrendszerről tartott ismertetőt. A csíkszeredai Mirk Szidónia, a Moldvai Magyarság folyóirat szerkesztője a lapot és a csángótémában megjelent kiadványokat ismertette, Oláh Gál Elvira pedig a Magyar Rádió, valamint a Bukaresti Rádió magyar adásának tudósítójaként elemezte a csángókról írt irodalom csángók általi olvasottságát. A csomafalvi rendezvényen Nyisztor Ilona frumószai óvónő, népdalénekes a Mi, moldvai csángók című népviseleti kiállítás anyagát ismertette. /Gergely Edit: Csángó Napok Csomafalván. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának hét faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelvhasználati jogát világi szinten. A pápai kihallgatáson, amelyen részt vett Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke is, Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírását, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. Szatmári Tibor kifejtette, hogy a csángómagyarok arra vonatkozó kérelmét, hogy a római katolikus szertartás ott, ahol igény van rá, magyar nyelven is folyhasson, a pápai nuncius és a Vatikán pedig válasz nélkül hagyta, jóllehet a jelek szerint foglalkoznak a kérdéssel. Ezért vállalta fel az RMDSZ az ügyet, és az Európai Néppárt közvetítette találkozó, remélhetően felgyorsítja a Vatikán csángókkal kapcsolatos kedvező álláspontjának kialakítását. /Balló Áron: A csángók egyházi anyanyelvhasználatáért. Interjú Szatmári Tiborral, az RMDSZ külügyi tanácsosával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Óriási szerepe van a határon túli civil szervezeteknek a megmaradásban, ezért is folytat átgondolt támogatói tevékenységet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" - ez a tárca álláspontja a határon túli magyarok kulturális életének támogatásáról. A határon túli szervezetek érdekegyeztető fórumaként működő Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága az NKÖM-nél tartotta meg ülését, amelyen szó esett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén. 2003-ban a kulturális tárca félmilliárd forinttal segítette a határon túli régiókat, ebből a csángómagyarok 100 millió forintot, mintegy 15,4 milliárd lejt kaptak. "A fentieken kívül a tárca alapított meseírói, prózaírói, költői és kritikai ösztöndíjat, amely egyben a határon túli magyar írók egzisztenciáját is segíti" - áll az ülésről kiadott közleményben. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke szerint a csángó érdekvédők alig jutnak támogatáshoz. A szövetségnek nincsenek alkalmazottai, így az elnök és alelnök fizetését az RMDSZ biztosítja. Az MCSMSZ működéséhez szintén az RMDSZ biztosít havi nyolcmilliót. A minisztériumi támogatás, a 100 millió forint csak kulturális programokra költhető el. Az MCSMSZ volt elnöke úgy véli, nem biztos, hogy az összeg egynegyede eljut Moldvába. /A támogatás negyede sem jut el a csángókhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./"

"Újabb RMDSZ területi szervezet alakult Csángóföldön. A hét végén a Klézsén, Pusztinán, Külsőrekecsinen és Lujzikalagoron megalakult helyi szervezetek kezdeményezésére létrejött a Bákó megyei RMDSZ is. Az új szervezet létrehozására azt követően került sor a hét végén, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) is megtartotta közgyűlését. Az ülésen több mint százan vettek részt. Az MCSMSZ elnöki tisztségét ideiglenesen ellátó Bilibók Jenő az elmúlt három év tevékenységét értékelte. Elmondta, hogy 45 év után először beindult az állami iskolákban is a magyar nyelv oktatása, jelenleg hét településen közel kétszáz csángó gyerek tanulja a magyart. Szatmári Tibor, a szövetség külügyi tanácsadója beszámolt a három héttel ezelőtt II. János Pál pápánál tett látogatásáról, és ennek várható eredményeiről. - Növelni kellene a csángómagyar oktatási programok támogatását az elkövetkező időszakban, hogy az erdélyi magyarságtól elszakadt népcsoport magyarságtudata erősödjék - jelentette ki Szép Gyula. Az ügyvezető alelnök elégedetlenségét fejezte ki, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által tavaly pályázatra kiírt 100 millió forintból a moldvai csángók oktatási programja csak az összeg egyötödét kapta, és a csángók, valamint a csángó kultúra támogatására létrehozott alapot nem használták el teljes mértékben. /Borbély Tamás: Újabb RMDSZ szervezet Csángóföldön. Főként az oktatási programokat kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Jövő márciusig Bilibók Jenő alelnök látja el az elnöki teendőket a moldvai csángószövetségnél, miután a szervezet nov. 30-án tartott közgyűlése elnapolta a vezetőválasztást. A tisztség Bartha András lemondásával üresedett meg. A szervezet működéséhez szükséges anyagiak hiánya, illetve az ebből fakadó állandó stressz miatt Bartha András októberben lemondott tisztségéről. Számos csángó képviselő azt javasolta, halasszák jövő tavaszra az új elnök kijelölését, mivel a szövetség alapszabálya olyannyira elavult, hogy a szervezet nem képes hatékonyan működni. A továbbiakban tizenegy tagúra bővítették a csángószövetség vezetőségét, amelybe újabb testületi tagokat választottak. A frissen létrehozott területek között található például a gazdasági, a külkapcsolatokért vagy az ifjúsági ügyekért felelős szekció; Bartha András exelnököt kommunikációs ügyekért felelő alelnökké választották. Az MCSMSZ közgyűlése a továbbiakban felhatalmazta az új összetételű vezetőséget, hogy márciusig dolgozza ki a csángószövetség alapszabályát, amely alapján majd megválasztják az új elnököt. /R. Sz.: Márciusban lesz elnöke a csángószövetségnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése nov. 30-án Bákóban az elnöki teendők végzésével Bilibók Jenőt, a szervezet alelnökét bízta meg, ideiglenesen. Elmondta, hogy Bartha András elnök lemondásával a szövetség egyik pillérét veszítette el. Eddig Bartha adta a pénzügyi és jogi biztonságot, és mindenki végezte a dolgát a maga területén. Az MCSMSZ-nél soha nem dolgozott egy mérlegképes könyvelő, a pénzügyi dologban tanácstalanok voltak. Több ember kellett volna, ezért távozott Bartha és ezért fog távozni Bilibók is mandátuma lejárta után. Lelkes és lelkiismeretes a csapat, de komoly pénzügyi támogatás, optimális irodaműködési feltételek nélkül nincs jövője. Újabb fiatalokat kellene idehozni a munka végzésére, de ez azt jelenti, hogy életfeltételeket és anyagi biztonságot kell nekik biztosítani. Az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése szerint a csángóság ügyében nagy előrelépés, javulás történt. Bilibók nem látja ezt az előrelépést. Egyelőre annyi történt, hogy sikerült elfogadtatni: Moldvában is léteznek magyarok. Hivatalosan már nem tagadják, hogy jogosak az itt élők oktatási kérelmei. Ehhez természetesen kellett az RMDSZ politikai támogatása is. /D. L.: Hiányos a csapat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./

Alexandru Ghisa, a budapesti román nagykövetség tanácsosa. „Kétéves párbeszédet folytattunk a státustörvény kapcsán, és megállapodtunk a jogszabály valamennyi cikkelyének alkalmazásáról. Ha szükség van a magyar állam által Romániában nyújtandó további támogatásokra, ezekről meg kell egyezni a román állammal, mert a támogatások haszonélvezői román állampolgárok” – nyilatkozta a Krónikának a Budapesten tartott csángó konferencia után. A rendezvényt lezáró kerekasztal-beszélgetésen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a 2000 óta létező évi százmillió forintos csángó alapról tett említést. Bálint-Pataki szerint az új helyzetben – amikor a Draskovics-csomaggal a magyar kormány 20 millió forintot vont el a célalapból – az a cél, hogy a keretnek a lehető legnagyobb hányadát használják fel Moldvában, a csángók szülőföldjén. A vita során Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy 1983-as levél felolvasásával érzékeltette, hogy Moldvában nem történt változás a csángók anyanyelvi hitélete tekintetében. „A mai tanácskozásunkról is titkosszolgálati jelentés készül, megállapításainkat feldolgozzák a iasi-i püspökségen” – jelentette ki Németh. Hozzátette, helyénvalónak találná, ha a két ország külügyminisztere egy csángóföldi találkozón kötelezné el magát a csángó gondok orvoslása mellett. Alexandru Ghisa felvetette, hogy Moldvában nem a magyar, hanem a csángó nyelv használatáról kellene beszélni. Felvetését Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke szemléltető eszköznek tartotta arra, hogy milyen félremagyarázásokkal kell megküzdeniük, amikor a Bákó megyei tanfelügyelőségen az anyanyelv oktatásának a kiterjesztése mellett érvelnek. /Gazda Árpád: Beleszólnának a pénzosztásba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Csángóföldön sikerült megoldást találni: a délutáni magyarórákra járó gyermekek esetében elegendő bemutatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kiállított igazolást, ennek alapján jogosultak az oktatási-nevelési támogatásra. Amint azt Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, idén több mint 300, általános iskolás csángó diák részesül a támogatásból. „Ez egyfajta mézesmadzag, azok, akik az egyik évben délutáni magyarórákra járnak, a következő tanévben már az iskolában is a magyar tagozatra iratkoznak be” – mondta el Hegyeli. /L. J.: A csángók részesülnek a juttatásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

A moldvai csángók körében sincs egyetértés, ezt mutatta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közgyűlése. A tisztújító közgyűlés után Bilibók Jenő lemondott, azzal vádolva a szövetség új vezetését, hogy előre megrendezett színjáték volt a közgyűlés. Bilibók amiatti aggodalmát fejezte ki, hogy a „hittel és sok munkával felépített szervezetet komolytalan hazardírozással, érdekek akarják csődbe sodorni. A történet ismert – hasonlóan szűnt meg 2001-ben a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet, ahol Róka Szilvia szintén jelen volt." /Sarány István: Kételyoszlató közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./

Konfliktust szült a csángó közösségben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a legutóbbi tisztújító közgyűlése. Egy hét múlva az elnökség hat pusztinai tagja (köztük Bartha András volt elnök, Bilibók Jenő volt megbízott elnök és Nyisztor Tinka egyházügyekkel megbízott elnökségi tag) írt alá egy nyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy nem ismerik el a közgyűlés határozatait, és újabb közgyűlés összehívását kezdeményezik. Nyisztor Tinka foglalta össze a kifogásokat: „úgy kellett módosítani az alapszabályt, hogy Hegyeli Attilának is hely jusson a vezetőségben”. Hegyelit egyébként az oktatásért felelős elnökségi taggá választották. A kifogások között az is szerepelt, hogy a pusztinaiak gyér jelenléte miatt túlzottan Klézse-centrikus lett a szövetség, melynek amúgy Pusztina lenne a legerősebb bástyája. /Gazda Árpád: Csángók egymás ellen. Vitatják a csángószövetség közgyűlési határozatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A csángók támogatása kapcsán évek időnként felbukkan az az állítás, hogy az erre szánt pénzeknek csak töredéke jut el Moldvába, a többit Erdélyben és Magyarországon költik el. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a minisztérium nem „pénzeket költ el", hanem támogatásokat folyósít. A Hegyeli Attila által irányított oktatási program nagyon fontos dimenziója a feladatnak, de ugyanolyan fontos az is, hogy a csángómagyarok problémái napirenden legyenek az európai fórumokon. Korábban elhangzott, hogy tavaly a 100 millió forintos keretből 20 millió jutott Moldvába és abból is lefaragtak. Lakatos rámutatott, hogy a 20 millió kifejezetten a moldvai csángómagyar falvak gyermekeivel való magyar nyelvű foglalkozások folytatását és bővítését szolgálta. Emellett csak a pusztinai közösségi ház létrehozását a tárca tizenhárommillió forinttal támogatta. A csángómagyar vonatkozású kulturális kezdeményezésekre mintegy negyvenmillió forint jutott az elmúlt esztendőben. Iskolán kívüli oktatásra húszmillió, kutatási programokra hétmilliót, beruházásokra mintegy harmincmillió forintot fordítottak. A csángó gyermekek erdélyi és magyarországi táboroztatására mintegy hatmillió forintot költöttek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közel ugyanennyit kapott a Székelyföldön továbbtanuló csángómagyar gyermekek nyári táborozásának biztosítására, több helyszínen. – A MCSMSZ több mint kétmillió forint támogatásban részesült hagyományőrző mozgalom szervezésére moldvai csángó falvakban, illetve a Pusztinai Napok megrendezésére. A különféle magyarországi rendezvényekre mintegy tizenkétmilliót fordítottak. Kiadványokra mintegy tízmillió forint jutott. Erdélyi kiadásban támogatták például Petrás Incze János és Janku Laura versesköteteinek, illetve a Codex Bandinus és a Világszárnya című könyvek megjelentetését, a Moldvai Magyarság című, magyar és román nyelven megjelenő folyóiratot és kétszázezer forint értékben járultak hozzá a Romániai Magyar Szó eljuttatásához csángó családoknak. Magyarországi kiadásban támogatták többek között a Moldvai csángó okmánytár, Aranyhajú ikergyermekek, A csángók mondavilága, Csángókról, igaz tudósítások című könyvek megjelentetését, illetve a Moldvai magyar helységnévtár térképét, A moldvai magyarság írott nyelvemlékei című fotóalbumot, a csángó irodalom digitalizálását, a csángó népzene CD formátumban való kiadását, moldvai csángó népdalgyűjtések feldolgozását, gondozását és megjelentetését, valamint 5000 db. oktatási célú CD-ROM előállítását a magyar közoktatás különböző szintjei számára. Az MCSMSZ hatszázezer forint támogatáshoz jutott évkönyv és weblap készítésére. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a moldvai, gyimesi és barcasági csángók folklorisztikai vizsgálatára kapott támogatást, a Teleki László Intézet egy olyan levéltári kutatásra pályázott, amely a csángó kérdés jelentőségét vizsgálja a román-magyar politikai kapcsolatokban, a Magyar Nyelvtudományi Társaság pedig a moldvai csángó nyelvhasználat kutatására jutott támogatáshoz. Guther M. Ilona: Beszélgetés Lakatos Mihállyal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Magyar gimnáziumokba szervez egységes felvételi vizsgát a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási szakbizottsága a moldvai falvakban élő nyolcadik osztályos gyerekek számára – tájékoztatott Hegyeli Attila tanulmányi koordinátor. Egyelőre csak tíz ösztöndíjas helyet hirdettek meg, de a további helyekre a szövetség nagylelkű támogatók jelentkezését várja. Tapasztalatok szerint a gyerekeket általában Csíkszeredába, Gyimesfelsőlokra vagy Bukarestbe irányítják a szüleik. A magyarul tanuló gyerekek tantárgyversenyének megrendezése kapcsán Hegyeli elmondta, hogy a Bákó Megyei Tanfelügyelőség a megye egyetlen iskolájában sem volt hajlandó – szombati napon – három órára két tantermet az MCSMSZ rendelkezésére bocsátani. Ennek ellenére a szövetség a megmérettetést megtartja. /A csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásáért. Támogatásokat gyűjt az MCSMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Újabb moldvai településeken indulhat be a 2004–2005-ös tanévtől fakultatív magyar nyelvoktatás a román tannyelvű állami iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ) származó adatok szerint a magyar nyelv anyanyelvként való oktatását 286 szülő kérvényezte, ez 15 újabb csoport indulását jelenti. Ha ez megtörténik, a csángómagyarok által lakott településeken 24 magyar tannyelvű csoport fog működni, összesen mintegy 430 gyerekkel. A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása – fakultatív, azaz nem kötelező – tantárgyként a csángómagyarok által lakott moldvai falvakban a 2002–2003-as tanévben kezdődött meg, az RMDSZ segítségével. Elsőnek Pusztinán és Klézse községhez tartozó Buda nevű faluban 34 gyermek szülei kérvényezték a magyarórát. A most véget ért tanévben már újabb 137 szülő kérvényezte – közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy gyermeke magyar nyelvet tanulhasson. Hét település – Pusztina, Frumósza, Leszpéd, Buda, Somoska és Magyarfalu – iskolájában folyt heti három órában a fakultatív magyar nyelvoktatás. Az eddigi hét csángó lakosságú település mellé ősztől felzárkózó Diószén és Lábnik révén immár kilenc település román tannyelvű állami iskolájában, 24 csoportban tanulhatják a csángó gyermekek a magyart. Emellett továbbra is magyar nyelvű iskolán kívüli foglalkozásokat szerveznek az érdeklődők számára a csángómagyarok által lakott falvakban. Az iskolán kívüli magyar oktatásban tizenegy moldvai településen mintegy ezer gyermek vesz részt – tájékoztatta az MTI-t Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse. /Újabb magyarul tanuló csángók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Moldvahon Egyesület és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében, augusztus 2-a és 8-a között tartják meg, immár 5. alkalommal a Somoskai Faluhetet (Bákó megye). A gyermekeknek kézműves foglalkozást, ének és tánctanítást, illetve bábszínházat szerveznek. Fellép a pusztinai, a klézsei és a rekecsenyi hagyományőrző csoport, a Gyimesi táncegyüttes, a Somos együttes, az Öves táncegyüttes. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség, a Gyimesközéplokért Társaság és a polgármesteri hivatal támogatásával szervezik. /Somoskai Faluhét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./