A kormánypárti kommunisták mellett szavaztak az ellenzéki moldovai kereszténydemokraták, így április 4-én Vladimir Voronin államfőt újraválasztotta a chisinaui parlament. Megválasztása után a kommunista elnök többek között a Pruton túli ország európai integrációját, átfogó gazdasági reform végrehajtását, az államapparátus megreformálását és a transznisztriai válság rendezését nevezte prioritásának. Voronint a moldovai Kommunista Párt jelölte az elnöki tisztségre – korábban Moszkva hű szövetségese volt, az utóbbi hónapokban az Európai Unióhoz való közeledés híveként nyilatkozott. Voronint először négy évvel ezelőtt választották meg a 4,5 millió lélekszámú ország elnökévé. /Rostás Szabolcs: Újraválasztották Vladimir Voronin moldovai államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének részvételével elindították szeptember 17-én a moldovai fővárosban azt a programot, amelynek keretében a következő két évben magyar és a francia tapasztalatok alapján az európai uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretekre készítik fel a moldovai parlament képviselőit és munkatársait. Szili Katalin a program elindítása után Chisinauban találkozott Zinaida Greceanii moldovai kormányfővel. /Szili Katalin „ikerprogramot” indított Chisinauban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A Moldovai Köztársaságban a hatalmon lévő kommunisták 50 százalékos eredménnyel abszolút többséget szereztek az április 5-én tartott parlamenti választásokon, a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján. A kommunistáknak 61 vagy 62 képviselői helyük lesz a 101 tagú parlamentben. Ennyi képviselővel elérik a 60 százalékos többséget, amellyel meg tudják majd választani az új államfőt az április 8-a és június 8-a között tartandó választáson. /A kommunisták nyertek Moldovában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

Tüntetők rohamozták meg a Moldovai Köztársaságban az elnöki hivatal és a parlament épületét. A tízezres tömeg csalással vádolja a hétvégi választást megnyerő kommunistákat. Az ellenzék szerint csak így magyarázható, hogy abszolút többséget szereztek a törvényhozásban a kommunisták. /Csalással vádolják a kommunistákat, megrohamozták az elnöki hivatalt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

A moldovai kommunista hatóságok durva megtorlási eszközökkel próbálják rendre utasítani a kormányellenes lázadások résztvevőit. Eddig körülbelül 200 személyt vettek őrizetbe, miután a moldovai főügyészség „államcsínykísérlet” címén eljárást indított a parlamentet és az elnöki hivatalt elfoglaló fiatalok ellen. Cristian Diaconescu román külügyminiszter tájékoztatást kért a moldáv hatóságoktól, hogy az őrizetbe vett személyek között hány román állampolgár van. Az Európai Unió a Romániával való normális diplomáciai kapcsolatok helyreállítását kérte Chisinautól. Cristian Diaconescu külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős biztosánál tett panaszt amiatt, hogy a moldovai hatóságok több külföldi újságírót – közöttük románokat is – akadályoztak munkájuk végzésében. /Őrizetbe vették a moldovai lázadókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Vladimir Voronyin moldovai államfő kijelentette: bizonyítékaik vannak arra, hogy az államcsínykísérletben, a zavargásokban román állampolgárok is részt vettek. Voronyin bírálta, hogy valamennyi román média aktívan támogatta az utcai megmozdulásokat. A moldovai főügyészség bejelentette, hogy őrizetbe vették Nicolae Iordan román állampolgárt, akit a parlament és az elnöki hivatal épületének kifosztásával végződött zavargások megszervezésével gyanúsítanak. Voronyin felkérte a moldovai alkotmánybíróságot, hogy rendelje el a parlamenti választások voksainak teljes újraszámlálását az ország stabilitásának helyreállítása érdekében. /Voronyin bizonyítékokat lobogtat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./

Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A Moldovai Köztársaság parlamentjében nem sikerült államfőt választani május 20-án, így várhatóan május 28-án kénytelen ismét összeülni. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a kommunista párt jelöltjét, Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátum hiányzik ahhoz, hogy akaratát szabadon érvényesíthesse a 101 tagú törvényhozásban. A három ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. Céljuk az, hogy sikertelen legyen az elnökválasztási procedúra, kikényszerítsék a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását. Moldova az Európai Uniótól kért segítséget – a chisinaui megítélés szerint – agresszív román politika semlegesítéséhez. /Moldova: sikertelen államfőválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Előrehozott választások következnek a Moldovai Köztársaságban, miután Vladimir Voronin leköszönő államfő közölte: a harmadízben sikertelen államfőválasztás nyomán megteremtődtek a parlament feloszlatásának feltételei. Június 2-án, akárcsak az előző két alkalommal – az ellenzék távolmaradása nyomán kialakult létszámhiány miatt bizonyult a parlament szavazatképtelennek. /Balogh Levente: Nem sikerült az elnökválasztás Moldovában, előrehozott választások következnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Egy héttel a kudarcba fulladt elnökválasztás után a moldovai parlament június 10-én megválasztotta a köztársaság új kormányát, amely csak két kisebb jelentőség poszton különbözik az előzőtől, s a kabinet élén az eddigi miniszterelnök, Zinaida Greceanii maradt. A 2001 óta hatalmon lévő moldovai kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de az államfőjelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. /Régi-új kormány alakult Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Vladimir Voronin ügyvezető moldovai államfő június 15-én feloszlatta az alig két hónapja megválasztott parlamentet, és július 29-re kiírta az újabb törvényhozási választásokat. A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de jelöltjüket, Zinaida Greceaniit – aki a miniszterelnöki széket cserélte volna fel az államfőire – már nem tudták megválasztatni köztársasági elnöknek a parlamentben. Az államfői tisztséget nyolc éve betöltő Voronin, a kommunista párt elnöke, harmadszor már nem állhat az állam élén. /Moldova Köztársaság: kiírták a választások új időpontját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

A Moldovai Köztársaságban július 29-én tartott választáson öt párt került be a parlamentbe. A választási bizottság a szavazatok 97 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó kommunista párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben. A kommunista párt 45,1 százalékos eredményt ért el, ez 48 képviselői helyhez elég a 101 tagú parlamentben. A liberális ellenzék négy pártja együttesen 53 mandátumot szerzett A moldovai parlamentbe bejutott ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy kormánykoalíciót hoznak létre a választáson győztes kommunisták ellenében. /Koalíció létrehozásában állapodott meg az ellenzék Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A moldovai kommunisták választási csalásairól írt a román sajtó, amely szerint az előrehozott parlamenti választás feszült hangulatban zajlott. A Romania Libera szerint a megfigyelők ugyan nem jeleztek csalásokat, de a kommunisták „leleményessége fölülmúlt minden előzetes várakozást”. A lap szerint, akárcsak az előző választásokon, most is a vidéken élő idősek voltak „az országot szegénységre ítélő” kommunisták hűséges szavazói. /Választási csalások – román sajtóvisszhangok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Lemondott a moldovai kormány, be Zinaida Greceanii miniszterelnök, mert a neki bizalmat szavazó parlamentet feloszlatták, és azóta már megválasztották az új törvényhozást. Greceanii az új parlament alakuló ülésén, augusztus 28-án nyújtja be hivatalosan lemondását, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. /Lemondott a moldovai kormány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az új moldovai parlament, aki bejelentette, hogy a parlamenti többség Marian Luput, a Demokrata Párt vezetőjét jelöli a Moldovai Köztársaság elnökének. Megerősítette azt is, hogy a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek. Vladimir Curka kommunista párti képviselő bejelentette, hogy pártja törvénytelennek tartja a házelnök megválasztását. /Liberális házelnök Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Nem tudta elnökké választani Marian Luput a moldovai parlament, mert az ellenzéki kommunista képviselők kivonulása miatt nem volt meg a kvórum. A 48 képviselői hellyel rendelkező kommunisták bojkottjával csak a négypárti kormánykoalíció támogatta Luput 53 szavazattal. A Moldovai Köztársaság 101 fős parlamentjében legalább 61 voks szükséges az államfő megválasztásához. A parlamentnek 30 napon belül ismét szavaznia kell az államfő személyéről. /Elsőre nem sikerült Lupunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A Moldovai Köztársaságban a parlamentnek december 7-én másodszori nekifutásra sem sikerült megválasztania az államfőt, miután az ellenzéki kommunisták a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A kommunisták nem voltak hajlandók szavazni a liberális elnökjelölt, Marian Lupu személyéről. /Moldova. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A gagauzok nem kérnek Romániából
A Moldovai Köztársaság Romániával történő egyesülésének ötlete a függetlenség kivívására készteti a Gagauz Autonóm Tartományt. A február elejére kiírt referendumot Chișinău nem ismeri el, a gagauzok azonban nem tágítanak. A gagauz autonómia új választás előtt áll.
Népszavazást írt ki február 2-ra a Gagauz Autonóm Tartomány 35 tagú parlamentje, a Népgyűlés (Halk toplușut). A referendumon arra kell választ adnia amintegy 150 ezer szavazóképes gagauz polgárnak, hogy a Moldovai Köztársaság függetlenségének felbomlásával az autonóm terület kilép-e a moldáv államkeretből, és ezzel független állammá válik.
A chișinăui fennhatóság alatt álló, az autonóm terület fővárosában, Komratban működő járásbíróság elutasította a Népgyűlés referendum-kiírását, törvénytelennek minősítve azt. A bírói érvelés szerint az ország egyetlen régiója sem kérheti különválását a Moldovai Köztársaságtól: erre a moldáv alkotmány nem ad lehetőséget. Ezzel szemben a gagauzok azzal érvelnek, hogy a terület autonóm státusát kimondó, törvényerőre emelkedett 1994-es autonómiastatútum egyik cikkelye világosan fogalmaz: amennyiben a Moldovai Köztársaság – függetlenségét elveszítve – Romániához csatlakozna, a Gagauz Autonóm Tartomány kérheti függetlenedését az országtól. A törvény elfogadásakor a chișinăui parlament ígéretet tett arra, hogy a gagauzok által kért klauzulát bevezetik az ország alaptörvényébe, ez azonban ma is hiányzik a Moldovai Köztársaság alkotmányából. Sem a komrati gagauz parlament, sem a tartomány végrehajtó szerve, a gagauz kormány – élén Mihail Formuzal báskánnal (kormányzóval, portrénkon) – nem fogadták el a bíróság döntését, és folytatják az előkészületeket a február 2-i referendum megszervezésére. A „szakadár” gagauzok akcióját Chișinău nem nézi tétlenül: a moldáv főváros legfelsőbb ügyészsége bűnvádi eljárást indított a népszavazást szervező gagauz vezetők ellen.
A Románia-barát moldvai kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke, Dumitru Diacov a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában úgy fogalmaz: „engem egyaránt aggaszt a Băsescu-féle álláspont – aki az egyesüléssel akarja számunka elhozni a boldogságot, illetve az erre válaszlépésként adott gagauz autonómiareferendum”. Traian Băsescu folyamatosan visszatérő moldáv–román egyesülési elképzeléseit azonban a Moldovai Köztársaság elnöke, Nicolae Timofti is támogatná, legalábbis erről nyilatkozott december elsejei bukaresti látogatásán a román közszolgálati televízióban.
A moldvai kormányzó pártok háza táján azonban távolról sem egyértelmű a Romániával való egyesülés szándéka, mint ahogy – a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – a lakosság többsége is az ország függetlenségének megőrzése mellett az európai uniós integrációt látná szívesebben. A két világháború közötti román megszállásra emlékező gagauzok azonban nem várnak tétlenül: a választásokra készülő Népgyűlésben nem csak a Romániával való egyesülés gondolatát utasítják el, hanem – az utcai tüntetések nyomására – a szovjet utódállamok által életre hívott Vámunióhoz csatlakoztatnák Gagauziát. Közben a választások előtti kemény politikai harc idénye is elkezdődött a tartományban: tavaly ősszel a Népgyűlés menesztette Mihail Formuzal kormányzót, akit többek között azzal vádoltak meg, hogy nem lépett fel erélyesebben a Gagauziát térdre kényszerítő moldvai gazdasági intézkedések ellen. Kormányzói feladatait a választásokig ügyvezetőként ellátó Formuzal a moldvai kormánypártot, a demokratákat vádolja beavatkozással. A kormányzó szerint legmagasabb szinten is tetten érhető Chișinău keze, amely mindent elkövet az autonóm tartomány gazdasági ellehetetlenítéséért.
Az autonóm régió története
A Gagauz Autonóm Tartomány története a Szovjetunió bomlásának idejére nyúlik vissza. 1990 és 1994 között a gagauz közbeszéd a független Gagauz Köztársaságról szólt: a térségbeli nagy átrendeződések idején a gagauzok más lehetőséget nem láttak céljaik kivívására. Chișinău és Gagauzia székhelye, Komrát között az első években semmiféle párbeszéd nem folyt. A moldvai parlament és a kormány azt mondta: önálló Gagauzia nem létezik, így nincs miről tárgyalni. Hasonló elutasításra talált a transznisztriai orosz közösség önállósodási törekvése is, ahol ez véres háborúba torkollott. Két évvel ezelőtti gagauziai riportutunk során gaguz politikusok elmondták: számukra elfogadhatatlan volt a háborús forgatókönyv, és ezt egyértelművé tették Chișinău számára is. A moldáv politikusok tanultak a transznisztriai példából, és kétoldalú tárgyalássorozat végén az akkor uralmon levő kormánypártok – a pro-román pártok kemény tiltakozása ellenére – 1994-ben törvényben ismerték el Gagauzia autonómiáját.
Az immár húsz éve önálló döntéshozó és végrehajtó szervvel rendelkező Gagauz Autonóm Terület az éppen hatalmon levő moldvai kormánypártok viszonyulása miatt hol barátibb, hol ellenséges viszonyban áll Chișinăuval. Az autonóm terület gazdasági boldogulása sokban függ a régióba érkező és az onnan útra induló áruk és szolgáltatások vámilletékétől, amit a moldvai főváros oszt vissza Komratnak. Az autonóm tartomány által kezelt helyi adók és illetékek mellett ez a régió legfontosabb pénzforrása, e körül van a legtöbb vita. Hiába szabályozza a visszaosztást a Chișinăuban megszavazott autonómiastatútum, Formuzal kormányzó szerint a tartomány még egyetlen évben sem kapta meg az őt megillető teljes összeget.
Az autonóm terület lakóinak 86 százaléka gagauz: az 1848 négyzetkilométeren elterülő Gagauzia 3 városában és 23 falujában összesen 164 ezer ember él. Többségük fő tevékenysége a mezőgazdaság: gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés, bortermelés és állattartás a régió legfontosabb jövedelemforrása. A főleg törökországi befektetéssel felépült élelmiszer-ipari vállalatok immár feldolgozzák a helyi nyersanyag jelentős részét, és a régió az eddiginél sokkal több készterméket exportál.
Török eredetű nép lévén, az ortodox vallású gagauzok Törökországgal ápolják a legszorosabb kapcsolatot: a török államfők az elmúlt két évtizedben többször is ellátogattak Gagauziába. A második fő külföldi partner Oroszország, amely több régiójának egyetemén tanulhatnak ingyenesen gagauz diákok. Gagauzia fővárosában, Komratban is működik egyetem: a moldvai oktatási minisztérium finanszírozásában működő gagauz egyetemen orosz, gagauz és román nyelven folyik a mintegy kétezer diák oktatása.
Az autonóm Gagauzia mind gazdaságilag, mind kulturálisan sajátos utat járt be az elmúlt két évtized alatt, a nehéz moldvai gazdasági helyzet miatt azonban az autonóm területen sem jobb az életszínvonal, mint az ország más részein. A gagauz vezetők tovább gyengítenék a Moldovától való gazdasági függőséget: az esetleges román csatlakozástól való félelmen túl a mostani népszavazásnak ez az egyik legfontosabb tétje.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Az EU-pártiak kerülhetnek többségbe Moldovában
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták (PSRM) állnak 21,66 százalékkal - derült ki hétfőn kora hajnalban a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.
EU-párti koalíció kormányozhat
Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak). Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.
"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" - mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.
A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.
Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chișinăui parlamentben.
Meggyengültek a kommunisták
A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.
Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozícionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában. Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de - a vasárnapi eredményhez hasonlóan - továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek.
Problémák a külföldi szavazásnál
A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" - hangoztatta.
Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
maszol.ro

Az Európa-barát erőké a többség (Moldovai választások)
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták állnak 21,34 százalékkal – derült ki tegnap a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 89,4 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt és a Marian Lupu vezette demokrata párt  együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötte be (19,46, illetve 15,78 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,36 százalékos ered­ménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból. Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57–58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé.
Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról. „Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk” – mondta Diacov. Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó és a Nyugat–Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43–44 mandátuma lenne a kisinyovi parlamentben. A kommunisták 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömb­höz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való vi­szonnyal kapcsolatban. Az Igor Do­don vezette szocialisták ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozicionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Moldovai elemző: Romániának el kell tűnnie a világtérképről
Romániának el kell tűnnie a világ térképéről, ez az egyetlen megoldás a „román expanziós törekvések” megfékezésére – írta orosz nyelvű nr2.ru portálon Andrej Szafonov politikai elemző, a Moldovai Köztársaság parlamentjének volt képviselője.
A tiraszpoli szeparatista rezsim egyik ideológusának számító elemző emlékeztet arra, hogy Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Cernăuţiban hamarosan megvitatják a moldovai–transznisztriai konfliktust. Szerinte a helyszínválasztás nem véletlen, mert Romániának Észak-Bukovinára vonatkozó területi követelései vannak.
Az elemző úgy véli, a találkozó ideális alkalom lehetne arra, hogy Oroszország és Ukrajna koordinálják a román expanziós törekvések visszaszorítására irányuló erőfeszítéseiket.
„Szembe kell néznünk a valósággal. A román expanziós törekvésekkel szemben nem lehet félmegoldásokkal próbálkozni. Még ha Oroszországnak és Ukrajnának közösek is lesznek az álláspontjaik, nehéz meggátolni Ion Antonescu utódainak expanziós tendenciáit”, írja Szafonov, aki megoldást is javasol a „román kérdésre”.
„Nyíltan ki kell mondanunk: az egyetlen mód egyszer és mindenkorra megszabadulni a román veszélytől az a román állam létezésének megszűnése és eltűnése a világ politikai térképéről” – fogalmaz elemző. Szerinte Románia „eltűntetéséhez” együtt kell működniük mindazoknak az államoknak, melyek szenvedtek Románia miatt, vagyis Magyarországnak, Bulgáriának, Szerbiának, Ukrajnának, Oroszországnak és a Moldovai Köztársaságnak.
Víziója szerint Magyarország megkapná az erdélyi „történelmi területeket”, a Moldovai Köztársaság egyesülne a román Moldvával, Ukrajna és Oroszország pedig átvenné ezen ország kisebbségek által lakott területeit, Dobrudzsa a bolgárokhoz kerülne stb.
maszol/protv.ro
maszol.ro

Külhoni Magyarság Díj erdélyieknek: Miholcsa Józsefet is kitüntették
A külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért idén tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át Magyarországon, amelyet a miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz az arra érdemeseknek.
Idén három erdélyi kitüntetettje is van a díjnak: Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány és a dévai Téglás Gábor Gimnázium. Rajtuk kívül még a felvidéki Dunaág Néptáncműhely, valamint a KOR-ZÁR verséneklő műhely, a vajdasági Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport, a kárpátaljai Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes, a Hollandiában élő Tóth Miklós István református lelkész és a Kanadában működő Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Egyházközség és Magyar Iskola vehette át a díjakat.
Miholcsa József szobrászművész 1953-ban született Marosvásárhelyen. Szülővárosában a Művészeti Gimnáziumban érettségizett, majd Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott. Egyik alapítója, majd vezetője az 1993-ban létrehozott Kézdivásárhely melletti Nemzetközi INCITATO lovas művésztábornak. Pályája elején és emlékműszobrászatában összefogottan realista, fából faragott szobraiban, fali plasztikáiban a kopjafák és székely kapuk kozmikus jelképeit, díszítőmotívumait, valamint stilizált figuratív elemeket használ. Munkáiban kiemelt szerepet nyernek a magyar nemzeti mítoszok, sorskérdések. Faragott, ácsolt szobrainak formavilágát számos közösségi épület külső vagy belső díszítésénél hasznosítja. Számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be alkotásaival. Köztéri művei megtalálhatók Kézdivásárhelyen, Torján, Gyergyószentmiklóson, Makó, Dálnokban, Korondon, Nagyernyében, Sárpatakon.
A Segesvári Gaudeamus Alapítvány nevében Tóth Tivadar igazgató vette át az elismerő oklevelet és az emlékplakettet annak elismeréséül, amit az alapítvány a két évtizedes fennállása alatt a segesvári szórványmagyarság szülőföldön való megmaradásért, anyanyelvének megtartásáért és identitástudatának megőrzéséért kifejtett. „A díj megerősít abban a tudatunkban, hogy az elmúlt 22 évben jó munkát végeztünk és ezt a munkát a jövőben is folytatnunk kell” – fogalmazott az alapítvány igazgatója.
A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont Hunyad megye egyetlen állami tanintézménye, amely óvodás kortól az érettségiig anyanyelven biztosítja a magyar diákok elméleti és szakoktatását. A magyar és a román kormány kétoldalú megállapodás értelmében jelentős összegekkel járult hozzá Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű oktatási központjának létrehozásához, amely 2005-től szolgálja a dél-erdélyi szórványmagyarságot.
Az ünnepélyes díjátadón, a Parlamentben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt: augusztus 20. arra szólít minden magyart, hogy legyen „kis Szent István az élet azon helyén, ahova a gondviselés állította”. Úgy fogalmazott, hogy Szent István országépítő munkája akkor vihető tovább, ha mindenki kis Szent Istvánként tevékenykedik saját őrhelyén.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Tüntetés Csíkszeredában – Bíró Zsolt beszéde
Tisztelt egybegyűltek, kedves Barátaim!
Ne félj – hallottuk Tompa László versét.
Ne féljetek! – mondta II János Pál Pápa székfoglaló beszéde alkalmával homíliájában.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” – ezt a gondolatot George Orwell fogalmazta meg. Látszólag nagyon egyszerű kedves barátaim, tisztelt, egybegyűltek!
Ma kimondhatunk bármit.
De vajon tényleg kimondhatunk bármit?
És ha kimondhatunk, akkor minden egyéb aztán magától következik? A dolgok úgy festenek, hogy az orwelli mondat nagy és örök igazsága mellett sokkal árnyaltabb a kérdés.
Kimondhatunk látszólag bármit.
Ma itt ezen a téren kimondhatjuk, hogy nem örülünk annak, hogy december elseje szabad nap Romániában. Kimondhatjuk azt is, hogy nem örülünk annak, hogy olyan országban élünk, ahol ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Egy olyan nap, amely megosztja az ország polgárait.
Kimondhatjuk, hogy magyarok vagyunk,
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk szimbólumainkhoz.
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk anyanyelvünkhöz.
De mindannyian tudjuk, hogy a kinyilatkozástól még hosszú út vezet a szabadságig. Ezért teszünk is érte.
Mivel ragaszkodunk szimbólumainkhoz, kifüggesztjük szimbólumainkat.
Mivel ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, kiírjuk a községházára, hogy községháza.
Aztán valakinek mindez szemet szúr, és hosszas procedúra kezdődik. A törvényre hivatkozva egy európai uniós jogállamban az európai méltóság nevében létrehozott egyesület kezdeményezésére levétetik feliratainkat, szimbólumainkat.
Csíkmadarason Biró Lászlót arra kötelezik, hogy távolítsa el a zászlót. Csíkkozmáson Bodó Dávidot arra kötelezik, hogy távolítsa el a községháza feliratot. Most pedig minden jel arra mutat, hogy következik a csíkszeredai Városháza felirat.
Mindezt csupán azért, mert valaki, vagy valakik méltóságát sérti.
Ezen a ponton érdemes felütni az értelmező szótárat és az emberi méltóság címszóhoz lapozni. Ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: egyetemesség-egyenlőség; elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; és sérthetetlenség.” Hogy is állunk akkor ezzel a dologgal tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim?
Hol van Mezei János barátom joga az emberi méltósághoz, amikor úgy rontanak rá családjára hajnalok hajnalán, állarcba burkolózott kommandósok, mint teszik azt mostanság Párizs vagy Brüsszel utcáin közveszélyes gyilkosokkal?
Hol van a Mezei János kiskorú gyerekeinek egyetemes, vagy ha úgy tetszik európai méltósághoz való joga, amikor kisiskolásként életre szóló traumát kell elszenvedniük? Hol van Gyergyószentmiklós polgárainak emberi méltósága, amikor még azt a jogukat kis megkérdőjelezhetik, hogy választott elöljárójukért imádkozzanak templomaikban? Sajnos a securitate módszerei kísértenek. A félelemkeltés politikája folytatódik. De megismételhetnénk mindezen kérdéseket Ráduly Róbert és családja esetében is.
Hol van csíkkozmási székelyek méltósága, amikor arra kényszerítik őket, hogy a saját őseik által, saját pénzükön emelt épületre saját nyelvükön írt feliratot távolítsák el? Egy nemzet méltóságát sérti, ha szimbólumát nem használhatja? Ennek ellenére tucatjával távolíttatják el a székely zászlót Székelyföld szerte.
Sajnos megállapítható: távol állunk az emberi méltóság szavatolásától.
Ki kell mondanunk, hogy kettő meg kettő az négy! Ki kell mondanunk, mert csak ha ezt kimondjuk, akkor tudunk tovább lépni. De tudnunk kell tovább lépni! Nem elég kimondani, hogy visszautasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekintenek egy közösségre mely csupán méltóságot szeretne és olyan jogokat, amelyek egyébként természetesek Európában, sőt sok helyütt még azon kívül is, például itt, a közeli Moldvában is.
Ma, amikor a terrorveszélytől és migránshullától hangos a média, nem feledkezhetünk meg a csíkkozmási hírekről sem és meg kell hallanunk azt is, hogy mi történik közvetlen keleti szomszédságunkban. Tőlünk keletre, nem az északkeleti Ukrajnára vagy a délkeleti Szíriára gondolok, csupán Románia leginkább keleti szomszédjára, Moldva Köztársaságra, ahol a parlament létrehozta a moldovai törvényhozásnak a gagauz autonómia-törvénnyel való összhangba hozatalára hivatott, parlamentközi munkacsoportot; munkacsoportot a Chişinău-i Parlament és a Gagauz Népgyűlés között; és ugyancsak a chişinăui parlament elvetette a moldvai gagauz nemzeti közösség „kisebbségként” való meghatározását, mivel a gagauz közösség Moldva egyik államalkotó tényezője. Ennyit kérünk mi is.
Mindezt jogkövető módon.
Azt kérjük, hogy törvény által államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar közösséget! Azt kérjük, hogy törvény által garantálják az autonómiát! Látható: nem ördögtől való dolgot kérünk. Csak azt, ami másutt is természetes. Az Unióban vagy éppen azon kívül. Ráadásul mindezt nekünk megígérték. Lassan 100 éve annak, hogy ezt megígérték Gyulafehérváron.
Azok számára, akik a Nyilatkozatot szerkesztették természetes volt, hogy az autonómia nem a veszély forrása, hanem éppen a probléma megoldása. Nincs ez másként 100 év elteltével sem!
Ezért fordulunk ma ismételten Románia kormányához kéréseinkkel. Kéréseinket egy petíció formájában eljuttatjuk az ország új miniszterelnökéhez, de helyzetünkről, kéréseinkről tájékoztatni kívánjuk a nemzetközi közvéleményt, a világ nagyhatalmait is, ezért petíciónkat eljuttatjuk a Romániában akkreditált nagykövetségekre is. Annak tudatában, hogy kimondhatjuk: hogy kettő meg kettő az négy, legyünk azon, hogy minden további igazságunk valóság legyen.
Ne féljünk!
Ne féljetek!
Csíkszereda, 2015. október 28.
Biró Zsolt,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Erdély.ma

Moldova európai integrációját szorgalmazzák
Románia és az Egyesült Államok aggodalommal figyeli a moldovai fejleményeket, és egyetért a reformok folytatásának, Moldova európai integrációjának szükségességében – közölte hétfőn az elnöki hivatal, miután Klaus Johannis államfő hivatalában fogadta Victoria Nulandot, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkárát.
A chişinăui parlament tavaly októberben vonta meg a bizalmat Valeriu Strelet európai elkötelezettségű kormányától és – bár az uniós integrációt támogató erők elvileg többségben vannak – az eddigi kormányalakítási kísérletek nem jártak sikerrel. Romániát és NATO-szövetségeseit az aggasztja, hogy amennyiben január végéig nem lesz új kormánya Moldovának, előre hozott választásokat kell kiírni, ami az oroszbarát erőknek kedvez.
Nuland – aki évente felkereste Romániát az utóbbi időben – korábbi látogatásainak kiemelt témájáról, a korrupcióellenes harcról is beszélt az államfővel, és elismeréssel szólt az elért eredményekről. A közlemény szerint áttekintették az EU keleti szomszédságában kialakult helyzetet, a térség biztonságát veszélyeztető ukrajnai és migrációs válságot is. Szabadság (Kolozsvár)

A Moldovai Köztársaság elnöke: mi lenne, ha az erdélyi szeparatistákat támogatnánk?
A Moldovai Köztársaság megválasztott elnöke, Igor Dodon december 12-én, hétfőn kijelentette: Bukarestnek Moldovával kapcsolatosan abba kellene hagynia az unionista politikát.
Ebben az összefüggésben tette fel Dodon a kérdést, hogy vajon miként reagálna Románia, ha Moldova a Magyarországgal egyesülést követelő erdélyi szeparatistákat támogatná. „Elnöki minőségemben kötelességem harcolni azok ellen, akik meg akarják semmisíteni Moldova államiságát. Nemrég Dacian Cioloş nyilatkozta azt, hogy nem szabad halogatni a Moldova és Románia egyesülésére vonatkozó terveket. Érdekes, mi lesz majd Románia kormányának reakciója, ha mi az erdélyi szeparatistákat fogjuk támogatni, akik Magyarországgal akarják egyesíteni ezt a román területet? Vagy ha olyan politikusokat fogunk finanszírozni, akik a középkori Moldva egyesítéséért szállnak síkra, azt követelve, adják vissza nekünk a kelet-romániai területeket?
Az ilyenfajta követelések miatt a román hatóságok börtönbe zárnak, miközben velünk kapcsolatosan ilyesmikkel játszadoznak. Ez a fajta álláspont nem járul hozzá az államaink közötti konstruktív párbeszédhez”, jegyezte meg Igor Dodon a TASS-nak adott egyik interjújában.
„Román testvérek, szomszédokként szeretlek benneteket, de független államokként tartsuk egymást tiszteletben!” Ezt nyilatkozta a szocialista Igor Dodon rögtön azután, hogy megválasztották Moldova Köztársaság elnökének. „Gyertek el hozzánk, mi is elmegyünk hozzátok, de nem unionista gondolatokkal. Képzeljétek el, mi lenne, ha olyan Moldova Köztársaság által finanszírozott mozgalmak jelennének meg Romániában, melyek azt mondják, hogy ’Számoljuk fel Romániát, vegyük vissza fél Romániát és térjünk vissza Moldva korábbi térképéhez’, fordult Dodon a románokhoz egy TVR-nek (román közszolgálati televízió - a szerk.) adott interjújában.
Dodon azt állította, hogy Moldva már a XIV. század óta létezik, miközben Romániát a XIX. században hozták létre. „Oroszország ott hibázott, hogy az 1812-es bukaresti szerződésben (Oroszország és Törökország jött létre és a cári birodalom ennek alapján annektálta Besszarábiát – a szerk.) sietett a Prutra helyezni a határt. Akkor osztották meg Moldvát. Az egyik részét megkapta az Orosz Birodalom, a másikat ott hagyták. Ez volt Oroszország nagy hibája. Jobb lett volna néhány hónapig még tárgyalni és a határt a történelmi Moldva határa mentén meghatározni, mert akkor Moldva talán most is egyben lenne”, kommentálta két héttel ezelőtt Dodon.
Dodon a TVR-ben indította el a Románia és Moldova között hidegháborút
A bukaresti politikai pártok reakciója nem váratott magára. Határozottan elutasították Igor Dodon retorikáját, aki a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződés ratifikálását, az unionista eszmék hirdetésének leállítását és annak elfogadását kérte, hogy a románok és a moldovaiak történelme nem azonos.
Dodon ugyanebben az interjúban azt kérte a bukaresti hivatalosságoktól, hogy felejtsék el a nagyobb testvéri viselkedést és írják alá a határ-megállapodást: „Ha államokként tiszteljük egymást, akkor írjuk alá a határ-megállapodást, melyet 25 éve senki sem akar aláírni. Románia azzal dicsekszik, hogy elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. Köszönjük, de miért nem írjátok alá a határ-megállapodást? Ha független államokként kölcsönösen tiszteljük egymást és nincsenek Moldova Köztársaság államiságának felszámolására vonatkozó rejtett gondolataink.” Arról viszont Moldova Köztársaság elnöke nem beszél, hogy Románia e megállapodás aláírásával elismerné a Németország és Szovjetunió közötti 1939-es Ribbentrop-Molotov paktumot, melyben megállapodtak, hogy az utóbbi állam annektálja az akkor a Román Királysághoz tartozó Besszarábiát. Románia így nehezen tudna követelésekkel előállni a Pruton túli szomszédokkal való egyesülésre vonatkozóan, melyre most az ad történelmi érvet, hogy az elszakadás a szovjetek fegyveres fenyegetésére történt meg. (A román fél által alkalmazott kettős mérce tipikus példája, hogy elhallgatja, a Románia és Moldova Köztársaság közötti jelenlegi határt az 1947-es, Erdélyt és a többi volt magyarországi régiót Romániához csatoló békeszerződés jelölte ki – a szerk.).
Dodon állításaira Traian Băsescu volt államfő, jelenleg a PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) szenátusi jelöltje reagált elsőként.
„Én vagyok az az elnök, aki minden nemzetközi nyomás dacára megtagadtam, hogy ratifikálásra a Parlament elé terjesszem a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződést. Az a szerződés, melyet a chişinău-i Parlament már ratifikált, nyolc évig a fiókomban maradt és azt akarom hinni, hogy Iohannis elnök sem fogja sohasem továbbítani, Merkel asszony óriási nyomásgyakorlása ellenére sem”, mondta Traian Băsescu a PMP egyik chişinău-i rendezvényén. Sőt, óvatosságra intette a román felet és arra kérte, hogy hagyják figyelmen kívül azokat a „gazembereket, akik folyamatos propagandájukkal azt állítják, hogy Románia Moldova Köztársaság lerohanására készül”.
Titus Corlăţean (szociáldemokrata) volt külügyminiszter azt állítja, Dodon inkább csak azért veszi elő ezeket a témákat, hogy feszültséget keltsen Európának ebben a térségében. „Igor Dodon régebbi, orosz eredetű témákat húz elő, melyeket Voronin és a Kommunisták Pártja is hirdetett, de fogalmuk sincs arról, vagy figyelmen kívül hagyják azt, hogy Románia elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. A Dodon által hangoztatott téma mesterséges, populista. Másrészről nem Románia állomásoztat katonai csapatokat Moldova Köztársaság szuverén területén, hanem az Orosz Föderáció”, mondta Corlăţean az Adevărulnak.
 [Forrás: Főtér, Adevărul] itthon.ma/nagyvilag