A liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az új moldovai parlament, aki bejelentette, hogy a parlamenti többség Marian Luput, a Demokrata Párt vezetőjét jelöli a Moldovai Köztársaság elnökének. Megerősítette azt is, hogy a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek. Vladimir Curka kommunista párti képviselő bejelentette, hogy pártja törvénytelennek tartja a házelnök megválasztását. /Liberális házelnök Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Moldova nem kér az egyesülésből
Moldovai politikusok szerint a chişinăui politikai helyzet destabilizálására alkalmasak Traian Băsescunak a Románia és a volt szovjet tagköztársaság esetleges egyesüléséről tett kijelentései.
A román államfő a bukaresti közszolgálati televíziónak a napokban adott interjúban úgy vélekedett: a NATO- és EU-csatlakozás után Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. „Amikor egy népnek lehetősége van az egyesülésre, nem fog lemondani erről, a vér nem válik vízzé. Senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie, de Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést” – jelentette ki Băsescu, akinek állásfoglalását Bukarestben is bírálatok érték. Victor Ponta kormányfő például közölte, ő is támogatná ezt a célt, ha Moldovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok szerinte nem így állnak, az államfő „értelmetlen és ésszerűtlen” nyilatkozata pedig a moldovai kommunisták politikai pozícióját erősíthetik.
Ugyanezt a véleményt osztják az Európa- és románbarát chişinăui kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői is. Dumitru Diacov, a moldovai Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke szerint az unió feszegetése az ellenzéki kommunisták malmára hajtja a vizet, egyúttal kényes helyzetbe sodorja a moldovai kormánypártokat. „A román elnök önzésről tett tanúbizonyságot, kijelentését ugyanis csak saját és politikai pártja érdekében tette. Közben viszont nyilatkozatával azt kockáztatta, hogy destabilizálódik a moldovai politikai helyzet, holott az európai integrációs folyamatban nekünk éppen stabilitásra van szükségünk” – állapította meg Diacov. Vlad Filat volt miniszterelnök, a kormányzó demokrata-liberális párt elnöke úgy vélekedett, Băsescu nyilatkozata a moldovai kommunistáknak és Oroszországnak kedvez.
Iurie Leancă moldovai kormányfő az Európai Unió vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóján ugyanakkor leszögezte: hazája számára az uniós integráció a prioritás, és a 4,5 millió lakosú Prut menti ország nem készült fel egy Romániával történő esetleges unióra. „Uniós csatlakozása után Moldova a közös európai gazdasági és kereskedelmi térség tagja lesz, ahol nincsenek belső határok. Számunkra ez a követendő célkitűzés, nem a Romániával történő egyesülés” – jelentette ki Leancă pénteken, miután a litván fővárosban – grúz kollégájához hasonlóan – aláírta az EU illetékeseivel a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást. Különben a vilniusi csúcsról Bukarestbe jövet Traian Băsescu rövid kitérő erejéig látogatást tett Chişinăuban, gratulálva moldovai kollégájának, Nicolae Timoftinak ahhoz, hogy a Prut menti ország elindult az EU-ba vezető úton. Kettejük közös sajtótájékoztatóján azonban nem került szóba a két ország egyesülésének kérdése.
Közben a bukaresti IRES közvéleménykutató-intézet szombaton közétett felmérése szerint a román állampolgárok háromnegyede támogatja a román–moldovai uniót, 63 százalékuk pedig egyetért Băsescu ezt szorgalmazó kijelentéseivel. Mindemellett a megkérdezettek egyharmada úgy véli, hogy a Pruton túliak többsége nem híve az egyesülésnek. (A felmérés pénteken, 1132 felnőtt korú román állampolgár megkérdezésével készült).
Másrészt az ukrajnai Odesszából származó, a kilencvenes években Kolozsvárt letelepedett Vasile Ernu író, publicista a hét végén a Digi 24-nek elmondta, a moldovai állampolgárok túlnyomó többsége az önálló államiság híve. Ernu a hírtelevíziónak úgy vélekedett, a bukaresti vélekedéssel ellentétben a Pruton túli ország lakosságának kevesebb mint tíz százaléka támogatja a Romániával való egyesülést, és szerinte körülbelül ugyanennyien pártolják az Oroszországgal történő uniót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Hírsaláta
ELUTASÍTJÁK AZ ORSZÁGEGYESÍTÉST. Február 2-án népszavazást tartanak a moldovai Gagauz Autonómiában és az ország bolgárok lakta területein a belorusz–orosz–kazah vámunióhoz való csatlakozásról. Komrat szerint a népszavazás válasz Traian Băsescu román elnök Románia és Moldova egyesülését illető kijelentéseire.
Nem értenek egyet Băsescu „román országegyesítő” szándékaival a nyugatbarát koalícióba tartozó Demokrata Párt vezető politikusai sem, elítélte azokat Dumitru Gyakov, a párt tiszteletbeli elnöke, aki szerint Moldovában bizonyos politikai erők nem kívánatos személlyé akarják minősíteni a román elnököt. Băsescu agresszív nyilatkozatai immár a moldovai politikai vezetés ellenreakcióját is kiváltották. Iurie Leanca miniszterelnök szerint egyelőre nem aktuális a két ország egybeolvadása. Erre Iulian Chifu, Băsescu tanácsadója úgy reagált: Leanca átlépett minden határt, és beavatkozott a román belügyekbe. Végül Victor Ponta román miniszterelnöknek kellett bocsánatot kérni Moldovától Băsescu kijelentései miatt. A román fenyegetés azonban nagyon is létező a Prut és a Dnyeszter között, ez váltotta ki a gagauzok és a bolgárok reakcióját. Aggodalommal figyeli a román nacionalista törekvéseket Moldova oroszajkú közössége is. (Oroszvilag.hu/Nyezaviszimaja Gazeta)
CSUPÁN 200 ELÍTÉLT szabadulhat a börtönökből az új Btk. életbe lépésével – állítja az Igazságügyi Minisztérium közleménye. Azok, akik most szabadulnak, vagy kiskorúként kezdték a büntetést, vagy pedig csak pár hónapjuk van még hátra a büntetésből. A börtönben lévő 30 680 elítéltből 24 ezernek az aktáját vizsgálták újra január 10-ig, és ebből csupán 150 esetre vonatkoztak az új Btk. előírásai. (Cotidianul)
HAT HELYETT ALIG HÁROM ÉS FÉL SZÁZALÉK. Románia átlagosan 500 eurót fordít egy diák oktatására évente. Ez ötször kevesebb, mint amennyi Norvégiában jut egy tanulóra, és kétszer kevesebb a lengyel költségvetésből egy diák taníttatására szánt összegnél. Évente mintegy 4,5 milliárd euró jut az állami költségből oktatásra, ez a GDP csupán 3,4 százaléka – írja a Ziarul financiar. TÖBB PÉNZ KELL A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓNAK. Mind a szenátus művelődési bizottságának elnöke, mind a köztelevízió újonnan kinevezett vezérigazgatója úgy véli, hogy havi négy lejről legalább nyolc lejre kell emelni a kötelező díjat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Az EU-pártiak kerülhetnek többségbe Moldovában
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták (PSRM) állnak 21,66 százalékkal - derült ki hétfőn kora hajnalban a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.
EU-párti koalíció kormányozhat
Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak). Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.
"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" - mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.
A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.
Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chișinăui parlamentben.
Meggyengültek a kommunisták
A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.
Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozícionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában. Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de - a vasárnapi eredményhez hasonlóan - továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek.
Problémák a külföldi szavazásnál
A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" - hangoztatta.
Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
maszol.ro

Európa-barát koalíció vezeti Moldovát
Új, Európa-barát hárompárti kormány áll Moldova élén, miután a Pruton túli ország parlamentje csütörtökön este bizalmat szavazott Valeriu Streleț kabinetjének, amelyet ezt követően Nicolae Timofti államfő jelenlétében be is iktattak hivatalába.
A Szövetség az Európai Integrációért (AIE) elnevezésű koalícióban a Streleț által képviselt Moldovai Liberális-Demokrata Párt (PLDM) és a Demokrata Párt (PDM) egyaránt hat-hat, a Moldovai Liberális Párt (PLM) pedig négy tárcával rendelkezik. A három párt még két hete döntött arról, hogy a korábbi viták ellenére koalíciót köt.
A 45 éves Streleț politikai karrierje 1994-ben kezdődött, akkor a Szociáldemokrata Blokk színeiben indult a parlamenti választásokon. 1994 és 2001 között a Moldovai Ifjúsági Liga elnöke volt, 2002-ben kinevezték a Szociálliberális Párt főtitkárhelyettesévé. Ugyanezen év decemberében a párttal elnökévé választották, ezt a tisztséget 2007-ig töltötte be, ekkor a Liberális-Demokrata Párt alelnöke lett. 2009-ben már ennek a pártnak a színeiben választották képviselővé, 2011 óta pedig az alakulat parlamenti frakcióját vezette. A Streleț-kormány beiktatását Bukarest azonnal szívélyes hangon üdvözölte. A román külügyminisztérium közleményében rámutatott: az új kabinet elsődleges feladata az európai integráció. A tárca reményét fejezte ki, hogy az új kabinet az Európai Unióval megkötött társulási szerződés szellemében folytatja a demokratikus reformokat és a makrogazdasági mutatók stabilizálását. Moldovában azt követően vált szükségessé az új kormány megalakítása, hogy júniusban lemondott Chiril Gaburici addigi kormányfő, aki ellen érettségi diplomája meghamisításának gyanúja miatt indult vizsgálat.
Balogh Levente
Székelyhon.ro