A magyar pártok közösen emlékeznek meg október 6-áról
"Ha tőlünk függ, akkor lesz Paunescunak szobra Vásárhelyen, amikor Gusának, vagyis soha"
Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke és Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a három magyar politikai alakulat közösen emlékezik meg október 6-án az aradi vértanúkról, illetve a marosvásárhelyi székely vértanúkról.
A sajtótájékoztatón jelen volt Csegzi Sándor, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke, hangsúlyozni kívánta, hogy a megemlékezésnek nem lesz kampányjellege, jó alkalom arra, hogy az összefogásra utaló, Európát átfogó eseményre való megemlékezés kapcsán "mutassunk egyértelmű összefogási szándékot Marosvásárhelyen a magyar politikai szervezetek között".
Jakab István hangsúlyozta: – A marosvásárhelyi magyarság mindig is lelki motorja volt az erdélyi magyarságnak. Nagyon fontos, hogy október 6-án a magyar politikai pártok együtt kívánnak megemlékezni az aradi és a székely vértanúkról. Az emlékezés kegyelete, amely összhangot teremt bennünk, azt is jelzi, hogy egységesek tudunk lenni minden olyan ügyben, amely a magyarság számára fontos, és együtt tudunk hangot adni minden olyan történésnek, amely a magyarság jövőjét biztosítja.
László György: – Ha Marosvásárhelyen – de Erdélyben is – a magyar közösséget képviselő politikai szervezetek megpróbálnak együttműködni, akkor az csakis e közösség politikai múltjának tudható be. Most, félretéve a politikai hovatartozásunkat, arra hivatkozva, hogy ha nem sok közös van bennünk, mégis van egy történelmünk, közös múltunk, így a magyar közösség érdekében félreteszünk minden nézeteltérést, és október 6-án Marosvásárhelyen együtt fogunk emlékezni. Remélem, ez az első jó lépés annak érdekében, hogy életképes érdekképviseletet tudjunk létrehozni az erdélyi magyarságért.
Október 6-ig megoldódhat a MOGYE ügye
Újságírói kérdésre válaszolva Benedek István kijelentette: Az egyetem problémája reális, egy rossz menedzsmentnek és egy rossz charta megszavazásának az eredménye, ami nem vette figyelembe a jelenlegi tanügyi törvényt. Ezt nem teheti meg egyetlen egyetem sem az egyetem autonómiájára hivatkozva, és remélem, hogy Markó Béla miniszterelnök- helyettes úr, aki a tanügyért is felelős, illetve Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megteszi személyesen is a szükséges lépéseket, s különösen Markó Béla tud hatni az egyetem vezetőségére és a tanügyminisztériumra, s felszólítja őket, hogy a törvényeket be kell tartani. "Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök-helyettes és az Európai Parlament alelnökének személyes jelenléte az egyetemen, illetve a tárgyalások a következő napokban meghozzák az eredményt".
Ádám Valérián, az RMOGYKE ügyvezetője, aki egy kolléganőjével együtt bejött a sajtótájékoztatóra, bejelentette, hogy ha az RMDSZ és a magyar szervezetek "visszavonulót fújnak" a MOGYE ügyében, akkor az október 6-át követő héten tüntetést szerveznek a civil szervezetek.
Az RMDSZ-politikusok reményüknek adtak hangot, hogy október 6-ig megoldódik a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye. Kiss István, az MPP alelnöke szerint a magyar pártok közösen lépnek fel a MOGYE ügyében.
Iskolaneveket a magyar lakosság arányának megfelelően!
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Adrian Paunescunak szobrot akarnak állítani Marosvásárhelyen, illetve hogyan viszonyulnak az iskolanévadáshoz, Benedek István kijelentette: – Ez nagyon egyszerű. Az iskola nevét az iskola vezetőtanácsa dönti el, majd a városi tanács szavaz róla. Ami csak konzultatív jellegű. Sajnos, az iskolák vezetőtanácsaiban Vásárhelyen a román tanárok többségben vannak. Mivel Marosvásárhely magyar lakossága kb. 46%, úgy illett volna, hogy az iskolák 46%-ának is magyar neve legyen. Magyar íróról, tanárról, az iskolaalapító Bernády Györgyről iskola legyen elnevezve. Ez nem történt meg. Azt gondolom, az elkövetkezendőkben lesz elegendő politikai józanság az iskolák vezetőségeiben részt vevő tanárokban, s belátják, ez így nem mehet tovább. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskolák neve a magyar lakosság arányának megfelelő legyen Marosvásárhelyen. Meg kell találni ennek a módját.
A Paunescu-szoborral kapcsolatosan azt mondta: "Akkor lesz Marosvásárhelyen szobra Paunescunak, ha tőlünk függ, amikor Gusának. Vagyis soha!"
Népújság (Marosvásárhely)

Nagy Örs: figyelemfelkeltő szándékkal tartották külön a MOGYE tanévnyitóját
„A magyar tanárok nem tüntetnek. De fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a helyzet megoldást kér." A rektor erre közölte, ő nem ellenzi a magyar kar létrehozását, de ez sajnos egyelőre nem lehetséges. Külön tartották a tanévnyitó ünnepségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar és román tagozatai. Míg a hivatalos rendezvény a Kultúrpalotában zajlott, a magyar tagozat a tanintézet egyik amfiteátrumában kezdte az évet. Az egyetem rektorhelyettese, dr. Nagy Örs azt mondta, figyelemfelkeltő szándékkal vonultak külön, mert jelezni kívánták, hogy a magyar kar ügye megoldásra vár. Holnaptól minden visszatér a régi kerékvágásba, a kurzusok magyarul lesznek, a gyakorlat románul, mondta Nagy Örs.
Kijelentette: ami rajtuk, mármint az egyetemi szenátus magyar tagjain múlott, megtették, immár a politikumon a sor, hogy érvényesítse a tanügyi törvény előírásait, amely a multikulturális egyetemek között említi a marosvásárhelyit, és ennek megfelelően kötelezőként nevezi meg a magyar kar létrehozását. „A Babeş-Bolyain lehetett, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szintúgy. Nálunk nem” – mondta dr. Nagy Örs. A rektorhelyettes elismerte, vannak gondok a magyar egyetemi oktatói állások betöltésével, ugyanakkor felhívta a figyelmet: román kollégáikkal közösen kell tenniük azért, hogy az intézet I. fokozatú besorolást nyerjen. Szükség van az együttműködésre, mondta Nagy Örs, de csakis az érdemek kölcsönös elismerésével, tette hozzá.
Az intézmény rektora ugyanakkor azt mondja, nincs a magyar kar létrehozása ellen, de egyelőre ennek nincsenek adva a feltételei. Dr. Constantin Copotoiu példaként említette, hogy nem áll rendelkezésükre megfelelő számú laboratórium, hogy a magyar kar igényeit is kielégíthessék. Közölte, támogatja a magyar kar létrehozását, de ezt úgy kell megoldani, hogy a diákok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe miatta.
mediatica.ro
Erdély.ma

Marosvásárhely: MOGYE-tüntetés helyett október 6-i megemlékezés
Némileg csalódott a marosvásárhelyi magyar politikusokban Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, aki az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös sajtótájékoztatóján értesült a jelenlévők döntéséről, miszerint október 6-án nem szerveznek tüntetést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért.
Ádám, aki a sajtóértekezlet közben hívatlanul állított be az RMDSZ Dózsa György utcai székházában, arra szerette volna rávenni a három magyar politikai alakulatot, hogy az október 6-ára bejelentett közös megemlékezést egyben tüntető megmozdulásnak is szánják. Csütörtökön 17 órától, a Székely Vértanúk oszlopánál a három párt az aradi tábornokokra és a vásárhelyi Postaréten kivégzett hősökre kíván emlékezni.
RMDSZ: rendeződnek a dolgok
„Még az autonomista párt is kihátrált az akcióból” – jegyezte meg keserű szájízzel a politikusok sajtótájékoztatója után Ádám Valérián, aki elmondása szerint a leginkább a Tőkés László által fémjelzett alakulatban csalódott.
A politikai vezetőknek nem csak az RMOGYKE kérése, hanem a szervezet két, orvosi ruhába beöltözött tagjának megjelenése sem jött kapóra. Arckifejezéseikből ítélve Ádám a lehető legrosszabbkor és a számukra lehető legkényelmetlenebb kéréssel toppant be.
A RMOGYKE titkára elképzelésében a postaréti gyülekező kiváló alkalom lett volna az orvosi egyetemem uralkodó magyarellenesség ügyében állást foglalni. A közös rendezvény RMDSZ-es szervezői, Benedek István városi elnök valamint Csegzi Sándor alpolgármester meggyőződésüknek adtak hangot, miszerint október 6-ig rendeződik a MOGYE magyar tagozatának ügye.
„Nincs szükség semmiféle utcai tüntetésre. A magyar tagozat kérdése már meghaladja az egyetem diákságát meg tanári gárdáját, a politikusoknak kell rendezni” – vélekedett Benedek. Csegzi hozzátette: biztos értesülései szerint a kérdést magas szinten, a kormánykoalícióban, az új oktatási törvény szellemében intézik.
A kihátrálással vádolt EMNT utólag egy homályosan megfogalmazott közleményben jelezte, hogy valamelyest mégiscsak felkarolja a RMOGYKE törekvéseit. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének kezdeményezésére az RMDSZ-szel és az MPP-vel közös megemlékezést tart Marosvásárhely magyarsága október 6-án, csütörtökön 17 órakor a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél. Hirdetjük, hogy Ne legyen vértanú a magyar orvosképzés! Üdvözöljük az RMDSZ és az MPP helyi vezetőinek a döntését, hogy közösen emlékezzünk meg a 13 aradi és a 4 székely vértanúról, így egységet és erőt felmutatva gyűlünk össze és adunk hangot a magyar orvosképzés ellehetetlenítése elleni tiltakozásunknak” – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatban.
Egyedi és egyszeri összefogás
A csütörtökre hirdetett hárompárti összefogás egyedi, azonban egyszeri is. Mindhárom alakulat jelezni szeretné, hogy legalább a történelem és a hősök iránti tiszteletből képes összefogni és egyformán gondolkodni. „Politikailag sok mindenben különbözünk, de közös történelmünk még mindig összeköt. Legalább a megemlékezésen álljunk egymáshoz közelebb” – fejtette ki László György, az MPP megyei elnöke.
A polgári vezető egyébként borúlátónak bizonyult a további együttműködést illetően. Erre Benedek István bejelentése is rászolgált; az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint az októberi megemlékezés utáni héten a szervezet megnevezi saját polgármester-jelöltjét. Egy ilyen lépés kizárná a jövő évi összefogást, ugyanis mind az EMNT, mind az MPP csakis egy közös jelölt támogatását vállalja fel, és nem hajlandó felsorakozni egy, az RMDSZ által nevesített „pártkatona” mögé.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Kétszáz magyar hely a MOGYE-n, jövőre
Kétszáz általános orvosi helyet hagyott jóvá a kormány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar vonalának a jövő tanévre, ám ehhez nincs meg a szükséges infrastruktúra. A határozat október elsején jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de az egyetem vezetősége csak tegnap értesült erről. A dokumentum szerint a felsőfokú oktatási intézménynek összesen legfennebb 1160 helyet hagytak jóvá a jövő tanévre, ennek 65 százaléka az általános orvosit illeti, 200 hely a magyar vonalat.
Az egyetem vezetősége szerint azonban a magyar vonal nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, mert nincs elég tanár és megfelelő számú laboratórium.
Támogatják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tannyelvű karának létrehozását a magyarországi, hasonló profilú felsőfokú oktatási intézmények. A Szegedi Orvostudományi Egyetem a négy magyarországi orvosi felsőfokú oktatási intézmény nevében nyilatkozatban foglal állást az ügy támogatása mellett. A román törvénykezés azonban nem engedélyezi kisebbségi nyelvű kar, csupán vonal létrehozását – hangsúlyozta a marosvásárhelyi orvosi egyetem rektora, Constantin Copotoiu.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Tanévnyitó magyar nyelven
Nem lesz lemondás és főhajtás, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett, s reményeik szerint a diákság is felzárkózik a tantestület mögé – hangzott el tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanévnyitóján, amelyet hosszú évek után külön szerveztek meg a torzóban maradt magyar tagozat számára.
Pontosabban a részben magyarul tanuló diákoknak, mivel az egyetem román többségű szenátusa a februárban életbe lépett oktatási törvény vonatkozó előírásai ellenére sem szavazta meg, hogy önálló főintézményekbe, karba szerveződjön a magyar oktatás. Ami megállíthatta volna a magyar tagozat elsorvasztását, s lehetővé tette volna, hogy a hallgatók külön csoportokra osztva a gyakorlati órákon is magyarul, illetve két nyelven tanuljanak, a tanári kar pedig önállóan döntsön a magyar nyelvű oktatás kérdéseiben. Mivel ez nem valósult meg, a magyar oktatók úgy döntöttek, hogy nem fogják a multikulturalitást dicsérni a Kultúrpalotában zajló hivatalos megnyitón.
A MOGYE 2-es számú előadótermét megtöltő és a lépcsőkre, folyosóra szorult sok száz diák mellett a tanárok is szép számban vettek részt a rendkívüli évnyitón, bár volt, aki szándékosan nem ment el, másokat pedig állítólag megfenyegettek. A népes részvétel viszont azt jelezte, hogy valami elkezdődött, hogy történelmet írtak tegnap az egyetemen.
A szenátus magyar tagjai minden tőlük telhető lépést megtettek, hogy a törvényes és demokratikus eszközöket kihasználják, de a jogsértést nem sikerült orvosolni. A segítséget ezentúl azoktól várják, akik a törvényt meghozták, s a betartását kellene biztosítsák – mondta dr. Nagy Örs egyetemi tanár, rektorhelyettes, aki arra intette a jelenlevőket, hogy a harcot nem az utcán és nem extrém lépésekkel kell megvívni. Ezt húzta alá dr. Szabó Béla professzor, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese. Bár született egy európai szellemű törvény, az csak papíron létezik, holott a jelentősége attól függ, hogy milyen mértékben tartják be. Sajnos, akik elfogadták a törvényt és tehetnének azért, hogy megvalósuljon, a számukra fönntartott hely üresen maradt – jegyezte meg a dékánhelyettes, majd hozzátette, hogy a felmérések nyomán egy kezén is meg tudná számolni, hogy hány diák van, aki nem akarná magyarul tanulni a gyakorlatot is. Kedvező változást jelent, hogy a történtek összekovácsolták a magyar tantestület tagjait, akik rendszeresen megbeszélik a gondokat, s korábban egyetlen megnyitón sem vettek részt olyan nagy számban, mint a tegnapin.
Az egyetem történetét dr. Sipos Emese előadótanár, a Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese tekintette át. Szavaiból kiderült, hogy a tanárok vállalták a gyakorlati órák magyar nyelven történő oktatását és a román szaknyelv átadását is.
Felszólalt dr. Kovács Dezső egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékánhelyettese, s dr. Vass Levente miniszteri tanácsos, aki Lokodi Edit megyei tanácselnök üdvözletét tolmácsolta. Valamennyi hozzászóló a tanulásra, a minőségi munka, a tudományos kutatás fontosságára biztatta a részvevőket annak érdekében, hogy a vásárhelyi egyetem bekerülhessen az I-es fokozatú felsőoktatási intézmények közé.
A tegnapi évnyitóra olyan megalázó események után került sor, hogy a múlt csütörtökön az egyetem rektorának az utasítására a magyar tanárokat kizárták abból az előadóteremből, ahol megbeszélést akartak tartani, s a kapus csak személyes közbeavatkozás után nyitotta ki a helyiség ajtaját.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

A MOGYE rektora szerint:
"Sértő, gyerekes gesztus a magyar tagozat távolmaradása"
Nem a román vagy a magyar oktatók óhajának, hanem politikai problémának nevezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult konfliktushelyzetet, a magyar főintézetek létrehozásának ügyét dr. Copotoiu Constantin rektor.
A Kultúrpalotában került sor tegnap délelőtt a MOGYE vezetősége által szervezett főünnepségre, amelyen dr. Copotoiu Constantin rektor, dr. Brânzaniuc Klára tudományos kutatásért felelő rektorhelyettes, dr. Nicolaescu Ioan rektorhelyettes, Niresteanu Aurel kancellár valamint Marius Pascan prefektus üdvözölte az oktatókat, hallgatókat, szülőket. A felszólalók főként a MOGYE-n zajló oktatás színvonalával, az egyetem által teremtett oktatási feltételekkel, az új fakultásokkal, a tudományos kutatás szükségességével kapcsolatos gondolataikat osztották meg a hallgatósággal. Az egyetem rektora hangsúlyozta: büszkék az itt végzett orvosokra, hiszen bárhol is dolgoznak a világon, helytállnak, szakmai tudásuk kiváló. Az angol nyelven tanuló hallgatókat is külön üdvözölte, majd beszélt az elmúlt években tett erőfeszítésekről, amelyek eredménye a fogorvosi kar számára kialakított, Románia egyik legmodernebb járóbeteg-rendelője, a tavaly felújított és felszerelt könyvtár, a pályázatoknak köszönhetően pedig anatómiai, biofizikai, kémiai laboratóriumok korszerűsítése. Marius Pascan prefektuson kívül – aki a törvényesség felügyelőjeként azt tanácsolta az egyetem vezetőségének, hogy ne válaszoljon a provokációkra, mert ez a politikusok dolga – egyetlen felszólaló sem utalt arra, hogy a MOGYE tanári karának magyar oktatói, a magyar tagozat hallgatói külön megnyitóünnepet tartanak, hiszen a mai napig sem oldódott meg a magyar főintézetek létrehozásának megakadályozása miatt hónapokkal ezelőtt kirobbant konfliktus.
"A magyar hallgatók nem akarnak csak magyarul tanulni"
Az ünnepséget követően a sajtónak nyilatkozva Copotoiu Constantin kijelentette, a magyar oktatók szombaton értesítették arról a döntésükről, hogy külön szervezik meg a tanévnyitó ünnepséget. "Nem az én dolgom, ha ők különválnak és úgy gondolják, hogy nem tartoznak a MOGYE-hoz. Gesztusuk nem dicséretre méltó, sértő az egyetem részére, meggondolatlan és gyerekes. Függetlenül attól, hogy ki mit akar, mégiscsak együtt kell haladnunk tovább, csak így vehetjük fel a versenyt a konkurenciával. Ismétlem, senki nem ellenzi az anyanyelvi oktatást, a mi esetünkben a magyar nyelvűt, de ezt átgondoltan kell csinálni, hogy a hallgatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe" – közölte a Népújság kérdésére a rektor. Constantin Copotoiu szerint az új tanügyi törvény cikkelyei ellentmondásosak, értelmezhetőek, és ezért nem ő a felelős, nem ő dolgozta ki a jogszabályt. "A törvényben vannak a főintézetekre vonatkozókon kívül más cikkelyek is: az egyetemi autonómiára vonatkozó 123-as, amely kimondja, hogy az egyetem választja meg a struktúráit és fejlődési irányát, és ott van a 133-as cikkely, amely szerint a tagozatokat a kari tanács javasolja és a szenátus hagyja jóvá. A mi esetünkben is a főtanszékekre vonatkozó javaslatokat az oktatói tanácsok terjesztették a szenátus elé, amely ezeket a javaslatokat szavazta meg" – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy az egyetem vezetősége, a szenátus illetve a kari tanácsok esetében a román oktatók vannak többségben és így könnyen leszavaznak bármilyen, a magyar nyelvű oktatási formára vonatkozó kezdeményezést, a MOGYE rektora kifejtette, a vezetőség megválasztása a paritás elve alapján történt, a román illetve magyar oktatók számarányának függvényében. "Amikor én a MOGYE-ra kerültem, az oktatók 80%-a magyar, 20%-a román volt. Mostanra ez megváltozott, lehet, 10 év múlva 50-50 százalék lesz, vagy megfordul az arány, ki tudhatja? Ez a társadalom dinamikája, ez a realitás, nem mehetünk szembe vele. Nehéz betöltetni az oktatói állásokat, nemcsak a magyar, de a román tagozaton is, a kicsi fizetés miatt nem vonzó az egyetemi oktatói pálya". A Népújság felvetésére, hogy a szenátusban miért nem a hallgatói arányt tekintik mérvadónak, amely fele-fele képviseletet jelentene, Constantin Copotoiu helyesbített: a román-magyar hallgatók aránya nincs 50 százalék, csupán az általános orvosin, a bábaképzőben, asszisztensképzőben, és ez is csak annak köszönhető, hogy az egyetem így döntött, no meg erre vonatkozó kormányhatározat van érvényben – tette hozzá. "Hozzám, a rektori hivatalba, a vezetőséghez azzal jöttek a magyar hallgatók, hogy ők nem akarnak csak magyarul tanulni. Ezek a dolgok végül is nem az én akaratomon múlnak, hanem a politikusokén. Ez politikai ügy, nem a román illetve a magyar kollégák óhaja. Ellenben a tanügyi törvény 128-as, illetve 138-as cikkelye értelmében ha nem tartják be a törvényt, bűnügyi felelősségre vonható a dékán és a rektor. Ha tehát vannak a jogszabállyal ellenkező dolgok, nem írok alá egy iratot sem" – közölte a rektor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Kapunyitás a Művészeti Egyetemen
"Az emberi élet nem adottság, hanem feladat"
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajátos hagyományai közé tartozik, hogy ünnepélyei – legyen szó akár évnyitóról, - záróról, ballagásról – a szükséges komolyság mellett derűvel, jó hangulattal telítettek. Idén, a hétfő délelőtti tanévnyitón sem volt másként, az egyetem vezetőségének képviselői, a tanárok és meghívottak beszédei mellett poénos jelenetet is láthatott a telt házas közönség két – egy román és egy magyar szakos – hallgató előadásában, az első év eufóriáját, majd az utolsó tanév végi távozás szomorúságát szimbolizálandó. Ugyanakkor a tanévnyitó ünnepi jellege sem szenvedett csorbát – dr. Béres András, az intézmény egykori rektora ez alkalommal vehette át az érdemes professzor kitüntetést.
Elsőként Sorin Crisan ideiglenes rektor üdvözölte a megjelenteket, majd Gáspárik Attila szólt az egybegyűltekhez, aki megköszönte a rektorként itt eltöltött négy évet, és elmondta: ez évben 395 hallgató végzi tanulmányait az intézményben.
– Válságokkal teli négy év volt ez, de eljutottunk Avignontól Nyárádszeredáig, ami jelzi, hogy egy kis intézmény is képes erre. Oana Leahu a diákokhoz szólt: – Azért jöttetek ide, hogy jövőt alkossatok. És ezt soha ne felejtsétek el. Kós Anna hozzátette: – Kolozsváron az ottani színművészeti hallgatója voltam. Már akkor is legendás volt a marosvásárhelyi színi tanoda, hiszen rengeteg neves személyiség végzett, tanított itt. Ez a legenda folytatódik, a továbblépésben, a fejlődésben kell gondolkodnunk. És most, a padokban is ülnek olyanok, akik tovább éltetik a legendát.
Mint említettük, az egyetem vezetősége dr. Béres Andrásnak érdemes professzori címet és egyetemi érmet adományozott. Az intézmény 2000 és 2008 közötti rektorát, egyetemi tanárt elsőként Sorin Crisan, majd Gáspárik Attila méltatta: – Béres András egyetemi oktatói pályáját Petrozsényban kezdte 1967-ben, a marosvásárhelyi színművészeti, majd művészeti egyetemen 1970 óta tanít. A művészi közösség nagyon zárt, de neki sikerült elfogadtatnia magát, majd véleményformálóvá válnia. 21 évvel ezelőtt húsz alatt volt a diákjaink száma, most négyszáz körül alakul. Számos szakon tanítunk, háromszintes – egyetemi, mesteri, doktori – képzést nyújtunk. Ez Béres András nélkül nem sikerült volna. Ő is vallja, hogy az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit teljesíteni kell. Dr. Béres András humoros köszönőbeszédében hangsúlyozta: nyugdíjba vonult ugyan, de igyekszik hasznára lenni a közösségnek, a nyugdíjas lét ugyanakkor előnyökkel is jár – például csak visszavonult oktatók kaphatják meg az érdemes professzor kitüntetést.
Románia kormányát Markó Béla miniszterelnök-helyettes képviselte, aki Béres András érdemei mellett az egyetem multikulturalitásának fontosságát is megemlítette. Romániában három olyan egyetem működik, amelyek multikulturális voltát törvény biztosítja: a Babes-Bolyai, a MOGYE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Többfajta együttélés létezik, ezek egyike két kultúra partneri együttélése. Itt ez megvalósult. Amit a művészeti egyetem oktatói egykoron kitaláltak, majd elfogadtak, azt a román kormány törvénybe foglalta. Jelenleg csak a marosvásárhelyi orvosin vannak ilyen jellegű, megoldandó problémák, a MOGYE példát vehetne a Művészetiről.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Százezerrel kevesebb egyetemista kezdte el a tanévet
Jóval kevesebb diákkal kezdődött el az új egyetemi év tegnap a romániai felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek rangsorolása és az idei gyenge érettségi eredmények miatt közel százezerrel kevesebb egyetemista ül be az iskolapadokba, mint az előző években. A 2011/2012-es tanévben az alapképzésben 62 850, mesteri képzésben 35 600, míg doktori képzésben 3500 helyet hirdettek meg. A csökkenés arra készteti az egyetemeket, hogy elgondolkodjanak a minisztérium által ajánlott fúzió gondolatán, amely alapjaiban változtathatja meg a hazai felsőoktatási rendszert. A Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem már bejelentette az egyesülést.
A tanévkezdésre írt beszédében Daniel Funeriu oktatási miniszter az idei újdonságokra hívta fel a figyelmet, a felsőoktatási intézmények és az oktatási programok rangsorolását, illetve az egyetemeknek objektív kritériumok alapján való finanszírozását említve. Úgy vélte, az oktatási törvény által biztosított újítások hitelessé teszik a romániai felsőoktatást az Európai Unióban. Arra is kitért, hogy az új egyetemi év a doktorátusra vonatkozóan is újat hoz, a doktori képzést csak a legfelkészültebb tanárok vezethetik, és a legjobb diákok vehetnek részt a programban. A miniszter szerint az új tanév általánosságban is jobban szervezett, mint az előzőek voltak, például a tanárok alkalmazása is átláthatóbb, mint eddig volt.
Kevesebb magyar diák a kincses városban
Kevesebb magyar egyetemista kezdi el az új tanévet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), ez részben a demográfiai csökkenésnek tudható be, ugyanakkor a kormány intézkedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis idén korlátozták a tandíjköteles helyek számát – jelentette ki tegnap Magyari Tivadar, a BBTE magyar rektorhelyettese tanévnyitó beszédében. Hozzáfűzte, ezért idén először fordult elő, hogy a tandíjköteles helyeket mind betöltötték, és nem jutott be mindenki az egyetemre. A rektorhelyettes arra is kitért, hogy a BBTE legnagyobb gondját továbbra is a tanárképzés jelenti: bár az új oktatási törvény megszüntette a régi rossz rendszert, a kormányzat mindeddig nem állt elő életképes megoldási javaslattal, annak ellenére hogy a jogszabály végrehajtási módszertanát tanévkezdésre ígérték az egyetemi oktatóknak. A gondokat sorolva elmondta: a hatályos jogszabályok hiányosságai nem tudnak mit kezdeni a külföldről visszatért hallgatókkal, egyszerűen nem tudják hová beíratni őket, ráadásul a törvényi szabályozás egyedül Romániában nem teszi lehetővé, hogy valaki egyetlen év alatt két év tanulmányait fejezze be.
Az idei tanév újdonságait részletezve a magyar tagozat vezetője elmondta: valamennyi magyar karon megalakultak a tagozatot felváltó önálló magyar intézetek, amelyeknek azonos a jogköre a román intézetekével. „Hogy ez mennyire biztosítja a magyar oktatás stabilitását, az egyelőre kérdéses, mindenki számára új a helyzet. Az egyetem vezetésében továbbra is szavazati kisebbségben vagyunk, ezért bizonyos, hogy továbbra is naponta kell alkudozni a román kollégákkal. Szeretnék két évvel öregebb lenni, hogy lássam, mi történik” – jelentette ki Magyari Tivadar. A rektorhelyettes hozzáfűzte, az idei a választások éve is a BBTE-n, a frissen megalakult magyar intézetek egy része már megválasztotta vezetőit, míg a többiek a hét folyamán teszik meg ezt. Az év végéig megejtik a rektorválasztást is, az egyetem új vezetése azonban ennek ellenére csak március elsejétől lép hivatalba. Andrei Marga jelenlegi rektor nem indulhat a választásokon, míg Magyari Tivadar korábban bejelentette, nem pályázza meg újra a rektorhelyettesi tisztséget.
Külön ünnepély az orvosin
Míg a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar intézetek létrejöttét „ünnepelték”, az orvosin ezek hiányáról szólt a tanévnyitó rendezvény. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román, illetve magyar tagozata idén először külön tanévnyitó ünnepélyt szervezett. Míg a többségiek a Kultúrpalota nagytermében nyitották meg a tanévet, a magyarok az egyetem egyik amfiteátrumába tömörültek. Ezzel is hangsúlyozni szerették volna a magyar tagozat önállóságának szükségességét. Miután a tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, Nagy Örs rektorhelyettes arra intette a felsőoktatási intézmény magyar diákságát, hogy ne csatlakozzék semmiféle tiltakozó akcióhoz. Ugyanezt a kérést ismételte meg a többi szónok is, hangsúlyozva, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügyét Bukarestben a politikusoknak, és nem a tanári karnak, még kevésbé a diákoknak kell megoldaniuk.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az egyetem antidemokratikus chartája ellen – mely nem engedélyezi a magyar intézetek létrejöttét – készül tüntetéseket szervezni. Az egyesület az október 6-i megemlékezést is erre használta volna, arra kérve az ünnepélyt közösen szervező magyar politikai pártokat, hogy az aradi és székely vértanúk előtti főhajtás után a vásárhelyi magyar nyelvű egyetemi oktatás ügyében is foglaljanak állást és szervezzenek utcai megmozdulásokat. A szervezet kezdeményezését mindhárom politikai csoportosulás eredetileg elvetette, utólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalás szintjén kijelentette, hogy „ne legyen vértanú a magyar orvosképzés!”.
Több busz lesz Kolozsváron
Az egyetemi év kezdete nemcsak a diákok életében fordulat, a nagy egyetemi városokban is megpezsdül az élet. A kolozsvári közlekedésben tegnap jelentősen érződött, hogy megkezdődött az egyetemi év, Alma Brehariu-Bruja, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője azonban a Krónikának úgy vélekedett, az egyetemi hallgatók visszatérése és a kincses város megsűrűsödött forgalma az elmúlt években sem jelentett különösebb problémát a számukra, így ezúttal sem számítanak nehézségekre. Hozzátette: a rendőrség felkészült a kezdődő egyetemi évre. A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) szintén felkészült a diákok érkezésére, elmondásuk szerint erre való tekintettel körülbelül 20 százalékkal bővítik a tömegközlekedési eszközök számát. A kincses városban ingyenes, illetve 50 százalékos árengedménnyel válthatnak bérletet egy, két vagy mindegyik vonalra az állami és akkreditált magánegyetemek nappali tagozatán tanuló egyetemi és magiszteri hallgatók, valamint az Euro 26, Isic, Studcard vagy Omnipass kártyával rendelkező egyetemisták. A kedvezmény mértéke az illető intézmény által kiutalt költségvetéstől függ.
A felsőoktatási intézmények 35 évnél fiatalabb doktorandushallgatói fél áron juthatnak hozzá az egy vonalra érvényes bérlethez. A 35-ös vonalon közlekedő autóbuszokat egyébként kerékpár tárolására alkalmas térrel látták el, megkönnyítve így a hallgatók közlekedését.
Kolozsváron egyébként a felsőoktatási intézményekbe iratkozó hallgatók száma csökkent az elmúlt évhez képest: a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Művészeti és Formatervezési Egyetem államilag támogatott és fizetéses helyeire is kevesebben jelentkeztek, mint 2010-ben. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen 600, míg a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen 400 hely maradt üresen.
Bérletárusító stand a váradi egyetemen
Nagyváradon nem jeleztek túlzott forgalomnövekedést tegnap az állami egyetem tanévkezdése miatt – mondta el lapunknak Muntean Gheorghe, a közlekedésrendészet főfelügyelője. Hozzátette, a nagyváradi rendőrök számára elsősorban az iskolakezdés, nem pedig az egyetemi évkezdet szokott problémát jelenteni, de iskolaidőben úgyis minden hétköznap reggel szolgálatot teljesítenek kollégái az utakon, hiszen ilyenkor mindig nagy a forgalom. A Nagyváradi Egyetemen tegnap több mint 21 ezer hallgató kezdte meg a tanévet, közülük sokan nem váradiak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) évnyitójára csak a hétvégén kerül sor, de azt már lehet tudni, hogy a mesteriseket nem számítva körülbelül ezerre rúg a diákok száma. A tavalyi akkreditáció óta egyébként már a PKE hallgatói is félárú bérletet kaphatnak a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalattól (OTL) – tájékoztatta a Krónikát Csuzi István igazgató.
Megtudtuk: a hallgatók kényelméért az állami egyetem falain belül külön bérletárusító standot állítanak fel. Az igazgató tudomása szerint bizonyos fakultások jegy függvényében a fennmaradó 50 százalékot is állják a hallgatóknak, akiknek így ingyen jár a bérlet. A Nagyváradi Egyetemre jelenleg csak a 14-es busz jár – csúcsidőben hárompercenként, ám a vállalat tervei szerint ha a Pece-parti új utca készen lesz, ott új járat közlekedhet majd, amely Váradszőllőst köti majd össze az egyetemi negyeddel. A PKE-nél ez a kérdés azért nem tevődik fel, mert a belvárosi magánegyetem közlekedési csomópontban található, minden villamos- és több buszjárat is megfordul a környékén.
Akárcsak Marosvásárhelyen, Csíkszereda forgalmában sem okozott gondot a közszállításban az új egyetemi év megkezdése. Bár a Goscom Rt. által működtetett közszállítási eszközök hét különböző útvonalon közlekednek, általában a Csíkzsögödbe és Csíksomlyóra utazók veszik őket igénybe. A Sapientia EMTE csíkszeredai karain mintegy 2000 diák kezdte meg a tanévet immár harmadik hete, akik főként az egyetemi bentlakásban, illetve a város különböző pontjain laknak, de mint mondják: „Csíkszeredában nincsenek távolságok”, ezért leginkább gyalogosan közlekednek.
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: október 6-án álljunk ki a magyar orvosképzés mellett!
Az erdélyi magyarság biztonságos jövője, a szülőföldünkön való megmaradás nem lehetséges az anyanyelvünkön való felsőoktatás nélkül. Magyar nemzeti közösségünk „lefejezésének” folyamatában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) jogtalanul elfogadott, diszkriminatív Chartája „mérföldkőnek” számít.
A szenátusi autonómiába csomagolt magyarellenesség megfosztja közösségünket demokratikus, törvény által biztosított jogaitól, így az anyanyelven való tanulás jogától.
Míg a kommunizmusnak nem sikerült felszámolnia a MOGYE magyar tagozatát, ma mindez politikai beavatkozás nélkül, szinte akadálymentesen, a szemünk előtt megy végbe. A kormánynak csupán helyesírási kifogásolnivalója volt a Chartával szemben, amely tulajdonképpen végérvényesen felszámolni igyekszik a magyar tagozatot, vele együtt pedig a magyar nyelvű orvosképzést.
Orvosaink magyar nyelvű képzésének ellehetetlenítését sem elfogadni, sem tétlenül nézni nem lehet és nem szabad!
Október 6-án Marosvásárhelyen, a Székely vértanúk emlékművénél úgy tiltakozunk, hogy mindenki meghallja kiáltásunkat: A magyar orvosképzés ne váljék áldozatává a többségi agressziónak! Bízunk Önben, hogy csatlakozik hozzánk és jelen lesz a megemlékezésen. Támogassuk a MOGYE érdekében kiálló magyar tanárainkat, támogassuk a jövőt. Ha elegen leszünk, lesz magyar nyelvű orvosképző tagozat.
Tisztelettel várjuk október 6-án, 17 órakor, a Székely vértanúk emlékművénél!
Tőkés László
elnök, az Európai Parlament alelnöke
Erdély.ma

MOGYE: Marius Paşcan a magyar tagozatot hibáztatja
A magyar tagozat miatt került a második kategóriába a felsőoktatási intézmények rangsorolásakor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) – mondta tegnap Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint felháborító, hogy a román és a magyar tagozat hétfőn külön tartotta a tanévkezdő ünnepélyt. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven.
Paşcan szerint a magyar tagozat miatt csökken az oktatás színvonala, mivel nincs elegendő szakember. Mint arról beszámoltunk, az egyetem szenátusa pár hete úgy döntött, nem hosszabbítja meg a nyugdíjas óraadó tanárok szerződését – a tizenöt elbocsátott professzorból kilenc magyar nemzetiségű. A kormánymegbízott a marosvásárhelyi egyetemek vezetőivel tartott tegnapi találkozón úgy vélte, a MOGYE román tagozata első kategóriát, míg a magyar utolsót érdemelne. Elmondta, a magyar intézetek miatti tüntetések csak a feszültséget keltik a lakosság körében, ezekkel „fals problémát kreálnak” a kezdeményezők. Ugyanis az új oktatási törvénnyel szigorú követelmények léptek életbe, amelyek az oktatás minőségére összpontosítanak, míg a tiltakozások épp erről terelik el a figyelmet, vélte a prefektus.
Hangsúlyozta, „a szegregáció helyett az egységet” választja, szerinte a pozitív diszkrimináció a multikulturalitás védelmét, a kultúrák közötti versenyt jelenti, de ennek nem „igazságtalanul” kell történnie. A prefektus úgy vélte, a MOGYE-n nem éri sérelem a magyar oktatókat és diákokat, és a tiltakozások hátterében „politikai érdekek” állnak. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egyébként tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven, úgy vélve, ily módon egy erős felsőoktatási intézmény jönne létre.
Alaptalan magyar panasz?
Alaptalanok a MOGYE magyar tagozatát ért sérelmek – jelentette ki Klara Brânzaniuc, az egyetem rektorhelyettese, aki a felsőoktatási intézményt képviselte a prefektussal való tegnapi találkozón. Az orvosi kar dékánja hangsúlyozta, hogy a MOGYE egy multikulturális intézmény, amit az egyetem chartája is tükröz. Hangsúlyozta, az egyetem ragaszkodik hagyományaihoz, ahhoz hogy az elmúlt 65 évben csak itt volt román és magyar orvosképzés, azonban meg kell érteni, hogy ez különbözik minden másfajta képzéstől. „Olyan jellegzetességei vannak, amelyek mindenkinek fel kell vállalni, és amelyeket ha elveszítünk, mindent elveszítünk” – mondta Klara Brânzaniuc, hozzátéve, nem megalapozottak azok a vádak, melyek szerint sérülne a magyar oktatás, azáltal hogy a magyar nyelvet csak az előadótermekben használhatják a diákok, a gyakorlati órákon nem. A külön tartott tanévnyitó kapcsán kifejtette: meglepte, hogy a magyarok külön tanévnyitót szerveztek, ez egy „atipikus” eset, hiszen az angol nyelven tanulók is a nagy, Kultúrpalotában tartott rendezvényen voltak jelen.
Nagy: nincs visszajelzés
A MOGYE magyar tanárai és diákjai egyébként utolsó jelzésnek szánták a külön tanévnyitót. „Ez volt a magyar tanárok és a diákszövetségi vezetők döntése, amit egyszerűen csak közöltünk a rektorral” – mondta el a Krónikának Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese. Az intézményvezető nem örült a kezdeményezésnek, de nem is próbálta akadályozni, mint mondta, számára természetesebb lett volna, ha mindannyian a Kultúrpalotában gyűlnek össze. Gesztusukkal a hivatalosan mindmáig nem létező magyar tagozatot ért sérelmekre szerették volna felhívni a figyelmet. „Egyelőre semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Senki nem áll ki a magyarok mellett, hogy elmondja, miért nem lehet létrehozni a magyar tagozatot vagy vonalat. Mint ahogy a románoknak sem mondják el, hogy az általuk megszavazott egyetemi charta ezért vagy azért törvénybe ütköző.
Ebben a bizonytalanságban tanárnak és diáknak megcsappan a munkakedve, arról nem is beszélve, hogy így még nehezebb lesz utánpótlást toborozni” – fakadt ki lapunknak Nagy Örs. Ismét nyomatékosította: a magyar tanároknak az a kötelessége, hogy oktassanak, a diákoknak meg, hogy tanuljanak. „Egyetemi szinten valamennyi törvényes lehetőséget kimerítettük. Leülhetünk és sztrájkolhatunk, feszíthetjük a húrt, de azzal nem oldunk meg semmit. Ez minket meghalad, csak a politikum tehet még valamit” – szögezte le a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy a sok tétovázás után mit vár a politikumtól, megismételte: vagy segítséget, vagy érthető magyarázatot arra, hogy, miért nem alkalmazható az oktatási törvény.
Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Egyetemi konzorcium Marosvásárhelyen?
A prefektus a multikulturalitás jegyében szeretné
Marius Pascan prefektus kezdeményezésére tárgyaltak tegnap a marosvásárhelyi felsőoktatási intézetek vezetői egy esetleges konzorcium létrehozásáról. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru Maior Egyetem és a Művészeti Egyetem együttműködéséről lenne szó, Marosvásárhelyi Egyetem néven, amit azonban a MOGYE rektorhelyettese, Nagy Örs professzor nem támogat.
A sajtó képviselői nem vehettek részt azon a több mint kétórás megbeszélésen, amelyen a három szóban forgó felsőoktatási intézet jövőbeni együttműködéséről tárgyaltak. A megbeszélést követően a Petru Maior Egyetem rektora, Liviu Marian nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak, a Művészeti Egyetem román nyelvű főintézetének megbízott rektora, Sorin Crisan kijelentette, jó gondolatnak tartja a konzorcium megalakítását – természetesen bizonyos feltételekkel. "Elvi megbeszélést folytattunk az együttműködésről, a következő lépés az kell legyen, hogy az érintett egyetemek vezetősége elemezze ennek a lehetőségeit. A Művészeti Egyetemet a legmagasabb kategóriába sorolták, ami megtisztelő, de kötelez is. Multikulturális egyetem vagyunk, román és magyar főintézetekkel, a szenátusban pedig a charta alapján fele-fele arányban vesznek részt az oktatók és döntenek az egyetem ügyeiről" – mondta. Brânzaniuc Klára, a MOGYE rektorhelyettese szerint az egyetem szenátusának kell döntenie bármilyen, az intézet struktúráját érintő kérdésben, és ez is fog történni.
"Személyesen tájékoztatom a MOGYE rektorát és szenátusát a konzorciummal kapcsolatos javaslatokról, ami három – köztük két multikulturális – egyetemet érint, a döntés majd itt születik meg. Meg kell érteni azonban, hogy nem lehet összehasonlítani egy orvosi egyetemet bármilyen más multikulturális egyetemmel, de ha nem találunk megoldást, mindannyian veszítünk" – tette hozzá, majd a magyar főintézet létesítésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a MOGYE chartatervezetére (a végleges chartát október közepére várják – szerk. megj.) vonatkozó bírálatokat megalapozatlanoknak tartja.
A tárgyaláson meghívottként részt vevő Dorin Florea polgármester szerint egy egyetemi konzorcium létrehozásával az új területi felosztásban felértékelődne Marosvásárhely szerepe, "egy multikulturális egyetemi konzorcium létesítése kötelesség mind a román, mind a magyar polgárokkal szemben" – tette hozzá.
Marius Pascan szerint az egyetemi versenyképesség növelése a cél, és a helyi egyetemek kell együttműködjenek, nem pedig a különböző városok felsőoktatási intézeteivel kell konzorciumot alkotni. "Annak ellenére, hogy három különböző profilú egyetemről van szó, perspektívában ez a megoldás az életképes, ha nem így történik, akkor a Petru Maior Egyetem a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, illetve a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel, a MOGYE a jászvásári vagy a kolozsvári egyetemmel működhet együtt, ezektől kapott ajánlatot. Egy ilyen megoldással a marosvásárhelyi egyetemek befolyása, jelentősége csökkenne" – jelentette ki. Hozzátette: "multikulturális környezet kialakításáért száll síkra", de ehhez "minden érintett jóindulatára szükség van". Újságírói kérdésre kifejtette, ellenzi a szeparatizmust, és elítéli, ami a MOGYE-n történt, ahol a román és a magyar tagozat külön tartotta az évnyitó ünnepséget. Az ilyen "megnyilvánulásokkal" csak a feszültséget keltik a hallgatók között, álproblémákat kreálnak, ami "sokba kerül majd". "Az egységet támogatom, nem a szegregációt. A magyar főintézet miatt sorolták be az orvosi és gyógyszerészeti egyetemet B kategóriába. Ha csak a román tagozat mutatóit vették volna figyelembe, az A kategóriát kapja az egyetem, a magyar tagozat tulajdonképpen a legutolsó, E kategóriát érdemelné, ahogyan jelenleg az emberi erőforrásokkal áll" – jelentette ki Pascan. A Népújság kérdésére, hogy a főintézetek miért működhetnek a Művészeti Egyetem esetében és miért nem a MOGYE-n, illetve nem jó az új tanügyi törvény, amely ezt megengedi, sőt, kötelezővé teszi, a prefektus kifejtette, hogy az orvosképzés és a színészképzés között nagy különbség van, és az orvosoknak érteniük kell a páciensek nyelvén. "Ha a magyarul tanuló hallgató nem ismeri a román szaknyelvet, hogyan tud helyes kórismét felállítani?!" – tette fel a kérdést, majd kérdésünk második felére közölte, "a törvényhez alkalmazkodni kell, ki kell használni, ha számunkra kedvező, ezt az utat kell választani, nem pedig ami számunkra hátrányos".
A Népújság megkeresésére dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektorhelyettese meglepődve jelentette ki, hogy nem volt tudomása a tegnapi megbeszélésről, de múlt héten elvileg már tárgyalt a konzorcium kérdéséről az egyetem szenátusa, és az az álláspont született, hogy semmiféle ilyen típusú együttműködésre vonatkozó gondolatot nem támogatnak. "Csak azonos profilú egyetemekkel képzelünk el konzorciumot, nem pedig olyanokkal, amelyeken más típusú szakoktatás folyik" – közölte a rektorhelyettes.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma

Szándékosan sorvasztották el az orvosképzést Marosvásárhelyen?
Szándékosan idéztek elő tanárhiányt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán: ez is a magyar orvosképzés elsorvasztását szolgálta – állítja Kincses Ajtay Mária, az egyetem egyik nyugdíjba küldött professzora.
Az egyetem szenátusa arra hivatkozva tagadta meg a magyar tagozat – törvény által is előírt – önállósítását, hogy azt az oktatóhiány miatt nem lehet majd akkreditálni. Tőkés László EP-alelnök felhívást intézett a magyarsághoz, hogy ma késő délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen tiltakozzanak a magyar orvosképzés ellehetetlenítése ellen.
Kincses Ajtay Mária szerint 1945-ben kiváló magyarországi vendégtanárok indították el az egyetemet, akiknek gondjuk volt arra, hogy legjobb tanítványaikból kineveljék az utánpótlást. 1962-ben viszont egy pártrendelettel előírták, hogy a gyakorlati képzést románul kell tartani: a hatalom később román diákokat és oktatókat is telepített az egyetemre. Az 1989-es fordulatig a magyar oktatók aránya már 30 százalék alá szorult és ez az utóbbi két évtizedben sem változott, pedig ma a diákok csaknem fele magyar.
Azt mondták, hogy román tanársegédekre van szükség, mert románul folyik a gyakorlati oktatás. Ez volt az első dolog, amivel akadályozták a magyar oktatók és magyar tanársegédek behozatalát. Márpedig ha nincs tanársegéd, akkor tovább nem fejlődhet az oktatói gárda – mondta Kincses Ajtay Mária az m1 Híradójának.
A professzorasszony leszögezte: a magyar tagozat csak úgy erősödhet meg, ha saját kezébe veszi sorsát: ezért nem tűrhetik el, hogy a román többségű szenátus elszabotálja az önállósulás törvény adta lehetőségét. A magyar orvosképzés elsorvasztása ellen az október hatodikai marosvásárhelyi megemlékezés részvevői is tiltakoznak.
m1-híradó/hirado.hu
Erdély.ma

Megemlékezés az összefogás jegyében
Vörösmarty Mihály Szózatával kezdődött és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével ért véget az a rendezvény, amelyen tegnap délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen emlékeztek meg az erdélyi magyar pártok az aradi és a marosvásárhelyi vértanúkról.
Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, a tömeg az orvosi egyetem elé vonult, ahol a kerítésre 1500 szál szegfűt tűztek fel: fehéret a magyar oktatásért, sárgát a román oktatásért, és pirosat a vértanúk véréért.
Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból és a ’89-ből
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke miközben "kezet fogott az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal" elindította, hogy a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi, hogy kiálljon a szabadság mellett. Hangsúlyozta, a forradalmak, de különösen az 1989-es forradalom szellemiségét meg kell őrizni, meg kell védeni, különösen ma, amikor a magyar felsőoktatás "a tovább élő nacionál-kommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának áldozatává eshet. Az oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy az orvosi egyetem szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarok jogait. Az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást, jelentette ki, visszautasítva ugyanakkor a prefektus vádját, aki szerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett tiltakozó megmozdulás provokáció lenne. Nem mi provokálunk, minket provokálnak, mondta az EP alelnöke.
Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány üzenetét olvasta fel.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke az összefogás szükségességét hangsúlyozta, amely ma is épp oly időszerű, mint volt 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben. "Mi nem kérünk mást, nem kértünk mást ’90 óta, csak azt, hogy tartsa be mindenki a törvényeket, és biztosítsa minden nemzeti közösségnek a jogát, hogy a saját kultúráját, a saját anyanyelvét ápolja", jelentette ki, hozzátéve, hogy meg kell találni az összefogás módját, hiszen "ha mi összefogunk, lehet, hogy lesz valaki ellenünk, de legyőzzük". Kijelentette: a marosvásárhelyiek megszenvedtek a demokráciáért, ezért meg kell találni az összefogás módját, mert csak így lehet legyőzni azokat, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy az aradi vértanúk a nemzet megmaradásáért adták életüket, ezzel példát mutatnak számunkra és erőt adnak a mindennapi küzdelmeinkhez.
Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért a felsőoktatásban egy olyan egyetemen, amelyen egykor tiszta magyar nyelven folyt az orvosképzés, később két nyelven folyt az oktatás. "Ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolnunk".
Kijelentette: példát kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog.
Portik Vilmos, az EMNT elnökségi tagja feltette a kérdést, hogy vannak-e ma azokhoz hasonlók, akikre emlékeztünk, akik "felráznak bennünket a bóbiskolásból"? "Mi, akik most itt vagyunk, puszta jelenlétünkkel arról teszünk tanúbizonyságot, hogy képesek vagyunk az álomban ringadózókat felébreszteni". Marosvásárhelyen erre van szükség, mert hiába telt el két évtized a rendszerváltás óta, egyesek olyan jogok megvalósulását akadályozzák, amelyek már akkor is orvoslásra szorultak, harcolnunk kell azért, hogy az orvosi egyetemen érvényesítsék a törvényt, mondta egyebek között.
Kelemen Ferenc, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke szerint 22 évvel a rendszerváltás után, "semmit sem változott a helyzetünk, még mindig csak szaladunk az események után ahelyett, hogy alakítanánk őket". Mindezekért a két évtizedes elhibázott baloldali politikát okolta.
A keresztény történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius püspökhelyettes szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy megemlékezésre és tiszteletadásra gyűltek össze, mert "ünneplésre nincsen okunk", ha visszanézünk az elmúlt napokra és évekre. Rámutatott: a teherhordozás közös kell legyen, de valaminek a szellemében, a Krisztus törvénye szellemében, amely nem lehet más, mint az, amiről Pál apostol beszélt, hogy egymásra figyeljünk.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

A Tanügyminisztérium a multikulturális jelleg érvényesítésére szólítja fel a MOGYE vezetőségét
Markó Béla miniszterelnök-helyettesi hivatalának tájékoztatása szerint a Tanügyminisztérium október 5-én hivatalos átiratban kérte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségét, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az egyetemi Chartában, és az erre vonatkozó törvénycikkelyeket kötelező módon mindenütt tüntessék fel. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is.
Az oktatási tárca az egyetemi Charta összesen tizenhat pontban történő kötelező módosítását kéri.
Az átirat előírja a Charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az Oktatási törvény 135. cikkelye (1) bekezdése, (b) pontjának, valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézménynek egy önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia, a 36-os cikkely esetében pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását.
A minisztérium továbbá a Charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az Oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE: lesz magyar intézet?
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.
Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.
Kincses: folytatni kell a tiltakozást
„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.
Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.
Szegfűkkel az oktatásért
Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Évforduló – Tiltakozás az anyanyelvű oktatás elsorvasztása ellen
Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait – ez a közös gondolat fogalmazódott meg Marosvásárhelyen a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Az esemény egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának elsorvasztása elleni tiltakozás volt, amit az RMDSZ, az EMNT és az MPP közösen szerveztek meg. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a jogokért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai forradalomra. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén – tette hozzá. – Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Az EP alelnöke visszautasította Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak azt a vádját, miszerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett megmozdulás „provokáció” lenne. Felhívta Paşcan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető „provokációnak”. Örömmel vette tudomásul, hogy a tanügyminisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem alkuszunk! – Eredményes magyar összefogás a magyar ügyért
Országos központi rendezvényként kezelte az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, hiszen az aradi és a székely vértanúk előtti tiszteletadás mellett a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen is szükség volt és van az összefogásra.
A három romániai magyar politikai alakulat által, a postaréti vesztőhelynél megtartott rendezvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát ért törvényellenességekkel szembeni tiltakozás jegyében zajlott. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. A több hónapja tartó, széleskörű tiltakozás eredményre vezetett: a tanügyminisztérium csütörtökön átiratban szólította fel az egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában. Az október 6-i rendezvény szónokainak központi gondolata ebből kifolyólag a romániai magyar oktatást érintő diszkrimatív intézkedések voltak. Beszédet mondott többek között Tőkés László EMNT-elnök Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Portik Vilmos, az EMNT Marosszéki Szervezetének elnökségi tagja, Kelemen Ferenc, a Maros megyei MPP elnöke.
„Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból, a ’89-ből. A tiltakozás helyes és méltó, hogy ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat. A vértanúk életükkel fizettek a szabadságért, és a magyar nyelvű oktatásért is, ezért nem hagyhatjuk, hogy a továbbélő nacionálkommunizmus érvényesüljön. Miközben Marosvásárhelyen, a Fekete Március városában Guşă- és Păunescu-szoborral hadakozunk, addig Sopron megelőzött, és szobrot állított Sütő Andrásnak. Mi most Sütő András kivert szemével nézzük a világot, de megmaradt szemével is éberen figyelnünk kell, és nyilvánvalóvá tenni: nem alkuszunk, békés küzdelmünket tovább folytatjuk. Marius Paşcan prefektus szerint provokáció a mai tiltakozás, de üzenem neki: a gyülekezési jog, a szólásszabadság érvényesítése csak diktatúrában számít provokációnak. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak. Nem mi, hanem ők provokálnak. Mérsékelt és óvatos köszönetet mondok a tanügyminiszternek, hogy elrendelte az orvosi egyetem chartájának a helyreállítását, de ez nem természetszerűen, önmagától történt meg, és az időpont sem véletlen. A magyar összefogás meghozta első gyümölcsét”– fogalmazott az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László.
Hozzátette, a betegek nyelvi jogainak érvényesülése is sérül a magyar orvosképzés elsorvasztásával, és annak ellenére, hogy 2003. január 29-étől törvény tiltja a betegek hátrányos megkülönböztetését és az ország hivatalos nyelve ismeretének hiányában kötelező a beteggel anyanyelvén beszélni, ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. „Ez a régió csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk. Kezetfogunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel, mert mindenki a mi nemzetünk része. Harcoljatok a fiatalokért, az egyházatokért, az iskolátokért, ne féljetek tőlük”– szólt az egybegyűltekhez Tőkés László, majd a 1500 szál szekfűt helyeztek el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kerítésén; fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a román nyelvű oktatásért, vöröset pedig a 13 aradi – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – és a 3 székely – Török János, Gálffy Mihály, Horváth Károlyra – vértanú kiontott véréért.
erdon.ro

„Ránk van bízva a holnap”
A sok éves hagyományt megszakítva az idén a várad-újvárosi református templom helyett a Szigligeti Színházban tartották meg a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét.
Templom, iskola, színház: a 18. században megfogalmazott természetes szövetség újjáteremtésének jegyében a váradi Szigligeti Színházban tartották pénteken délelőtt aPartiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét. A diákok és az oktatók mellett egyházi és világi elöljárók, tisztségviselők foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban, az évnyitó során elhangzó ünnepi gondolatok pedig főként a „gólyákat”, vagyis az első éves hallgatókat szólították meg.
A szolgálat útján
A négy magyar történelmi egyház köszöntésével – Békesség Istentől, Dicsértessék a Jézus Krisztus, Erős várunk nekünk az Isten, Egy az Isten – üdvözölte az egybegyűlteket a rendezvény ideje alatt „moderátori” szerepet is betöltő Ráksi Lajos egyetemi lelkész, míg igei útravalót Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyújtott a diákoknak és tanároknak. – Mindaz a kísértés, ami ma a világban van elkerülhető, ha a szív elindul a szolgálat útján, hangsúlyozta a KREK püspöke, az önzetlenség, az énközpontúság elkerülésének fontosságára figyelmeztetve. – Mit jelent az, amikor az ember csak saját magát állítja a középpontba? Az Ige szerint ilyenkor romlás következik be. Nem lehet boldognak lenni ott, ahol csak az egó épül, csak az a fontos, hogy nekem legyen jó. Közösségben élünk, és a lélek szerint való ember tudja, hogy ebben a közösségben neki feladata van – fogalmazott Csűry István. A hallgatókat és az egyetem oktatóit arra biztatta: e gondolatok jegyében végezzék az elkövetkező évben a tanulást és az oktatás szolgálatát, hiszen „ránk van bízva a holnap”, és „ha csak önmagunkat építjük, akkor nem építünk társadalmat, jövőt”.
Nem szabad meghátrálni
Ft. Tőkés László püspök, EP-alelnök, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére utalva elmondta: meglett az eredménye a tiltakozásnak, „ez is bizonyítja, hogy nem szabad meghátrálni”. – Az egyetem és az autonómia két olyan súlypontos kérdés, amely a figyelmünk középpontjában áll… Fontos, hogy a nemzeti önrendelkezés az egész Kárpát-medencei magyarság szintjén megvalósuljon – fogalmazott Tőkés László, arra intve a diákokat: „ne legyenek dezertőrök”, hiszen „számítani akarunk a felnövekvől nemzedékre, számítani akarunk az ifjúságra”. Bár Európában felkapott érték a mobilitás, a szabad helyváltoztatás, Tőkés László meglátása szerint még ennél is nagyobb érték a „gyökeresség”, a szülőföldhöz, az otthon maradáshoz való jog. „Nekünk az az érdekünk, hogy itt éljünk, őseink drága vérrel szerzett földjén boldog jövendőt reméljünk és higgyünk” – hangsúlyozta az EP alelnöke.
Többpillérű támogatás
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tudatta: összesen 314 első éves hallgató kezdi el az idén a tanulmányait a PKE-n, 13 alapszakon és 7 mester szakon indult képzés. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra, a tapasztalatszerzésre, a más egyetemekkel való együttműködésre, a tehetséggondozásra – amely elsősorban a nemrég megalakult Janus Pannonius Szakkolégiumon és a Partiumi Tehetségponton keresztül valósul meg. A folyamatnak folytatódnia kell, hangsúlyozta János-Szatmári Szabolcs, aki szerint az egyetemépítéshez többpillérű, kiszámítható költségvetési támogatásra van szükség. A magyar állam segítségével a továbbfejlesztés, az építkezés lehetősége biztosítva van, de próbálják megtalálni a saját forrásokat is, elsősorban regionális pályázatok és együttműködések révén. „A PKE bizakodva kezdi el a 2011–2012-es tanévet… Járnunk kell azt a jövőbe vezető utat, amelynek elejét az egyetem alapítói taposták ki a számunkra” – mondta dr. János-Szatmári Szabolcs.
„Közös sorsunk”
Dr. Hoffmann Rózsa magyar államtitkár asszony közvetlen hangú köszöntőjében Nagyvárad szellemiségét méltatta. Bár először járt városunkban, megragadta annak szépsége. Méltatta történelmi, kulturális szerepét, utalva arra is: külföldün sokan Ady Endre versein keresztül ismerik meg a magyarságot és Nagyváradot is. A Sulyok István Főiskola, későbbi Partiumi Keresztény Egyetem megalapítása véleménye szerint azt jelenti, hogy „nem elég csak álmodozni, hanem akarni is kell, és bátorságot venni a megvalósításhoz”. „Erőnkből telhetően támogatni fogjuk az egyetem működését” – fogalmazta meg az államtitkár asszony, aki szerint „a magyarság mindannyiunknak a semmi mással nem pótolható közös érdeke, közös sorsunk”.
Nevelés és oktatás
Király András, a román Tanügyminisztérium államtitkára elmondta: 2008-ban része volt annak a parlamenti vitának, amikor a PKE-t akkreditálták – ennyivel ő is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy nagyon jól felszerelt egyetemen, képzett tanári kar irányításával tanulhatnak a diákok. Az iskola, az „alma mater” jelentőségéről megfogalmazta: ez az ésszel együtt a lelket is táplálja, és megadja a lehetőséget az életben való eligazodáshoz, hiszen „a nevelés és az oktatás egymástól elválaszthatatlanok”. Ezután az első éves hallgatók fogadalomtétele következett, a tanévnyitót a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kórusának közreműködése tette még ünnepibbé.
Tököli Magdolna
erdon.ro

Bántják a magyart
Nem tudni, mit ért meg a nagyváradi vagy netán a kolozsvári ember mindabból, ami ezekben a hetekben és napokban a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem körül történik. A lényeget bizonyára leszűrik: a többnyelvű felsőoktatási intézmény román vezetősége megakadályozza, hogy a magyar diákok és tanárok közössége törvény adta jogaival élhessen. A kevésbé tájékozottakhoz azonban csupán a történések lecsupaszított üzenete juthat el: „Marosvásárhelyen ismét bántják a magyarokat!” Vélhetően ezzel az üzenettel sikerült autóbuszokra szólítania tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azt a több tucat székelyföldi embert is, akik Marosvásárhelyre siettek a MOGYE-n kialakult helyzet ellen tiltakozni.
Nem tudni azt sem, mit ért meg az átlagos román ajkú marosvásárhelyi abból, hogy székelyföldieket szállító autóbuszok parkolnak le a központban. Idősebbjének azonban a hideg futkoshat a hátán, ha eszébe jut, hogy húsz évvel ezelőtt a buszoztatásnak nagy divatja volt a városban. Akkor görgényvölgyi és hodáki románok, majd székelyek érkeztek „rendet teremteni” Marosvásárhelyre, és vérontás lett a vége. Nem maguktól mentek, vitték őket, és hogyne mentek volna, hiszen a hívó szó az volt, mint most: „bántják a nemzettársaitokat!”. Tegnap nem ismétlődött meg a húsz évvel ezelőtti tragédia Marosvásárhelyen. Talán éppen azért, mert a helybéli románokat inkább a hideg rázta, nem a vérük forrt a székely buszok láttán.
Ha azonban a tragédia bekövetkezik, a tegnapi demonstráción jelenlévő magyar politikai szervezeteket terhelte volna a felelősség.
Az RMDSZ-t azért, mert egyáltalán nevét adta a székelyeket buszoztató rendezvényhez. Másrészt azért, mert – bár kormányon van –, túl későn, csak az utolsó pillanatban vette rá az oktatási minisztériumot annak az átiratnak a megfogalmazására, amely a törvény betartására szólítja fel a MOGYE vezetőségét. Ez érthetetlen, hiszen azt már augusztusban tudni lehetett, hogy a felsőoktatási intézmény chartája nem veszi figyelembe a multikulturális egyetemekre érvényes előírásokat. Az EMNT felelősségét kár is részletezni. Tőkés Lászlóék szervezete és pártja már most megmutatta, számukra semmi sem drága, ha az RMDSZ-szel kell versenyt futni a magyar szavazatokért. Talán még a buszoztatott székelyek vére sem.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az egyetem szenátusa el fogja utasítani a magyar tagozat megalapítását
Constantin Copotoiu, a marosvásárhelyi egyetem rektora szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa várhatóan elutasítja az oktatási minisztériumnak az egyetemi multikulturális jelleg biztosítására tett javaslatait.
Az egyetemi vezető az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a felsőoktatási intézmény szenátusa az új román oktatási törvény szellemének megfelelő, „kiegyensúlyozott" chartát (alapokmányt, szabályzatot) fogadott el, és hangot adott annak a személyes véleményének, miszerint az egyetem szenátusa várhatóan el fogja utasítani a minisztériumnak a magyar tagozat létesítésére vonatkozó javaslatait. Copotoiu szerint a szaktárca megsérti az oktatási törvény által szavatolt egyetemi autonómiát azáltal, hogy a charta néhány pontjának módosítását javasolta az egyetemnek. A román oktatási minisztérium a múlt héten átiratban fordult az intézményhez, amelyben arra kéri az egyetem vezetőségét, módosítsa az intézmény szenátusa az egyetemi chartát úgy, hogy maradéktalanul érvényesüljön az intézmény multikulturális jellege.
A román oktatási törvény ugyanis a MOGYE-t is a multikulturális egyetemek közé sorolja, s ezeken az egyetemeken létre kell hozni a magyar tagozat alapját képező magyar intézeteket. Jelenleg a MOGYE-n nem létezik magyar tagozat, tehát a magyar oktatóknak nincs testületi döntési jogkörük.
A MOGYE magyar oktatói és a romániai magyar politikai szervezetek azt szeretnék, hogy a szintén multikulturális felsőoktatási intézménynek számító kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mintájára a MOGYE-n is megalakuljon a magyar tagozat, ami lehetővé tenné, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is magyar nyelven történjen a magyar diákok számára. 
A felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének a következő napokban kell döntenie a minisztérium javaslatairól. Romániában az idén minden egyetemnek új chartát kellett elfogadnia a januártól hatályba lépett oktatási törvény értelmében. Az egyetemek legfőbb működési szabályzatát a minisztériumnak is jóvá kell hagynia.
MTI
Erdély.ma

Megnyitotta tanévét a Partiumi Keresztény Egyetem
A hagyományoktól eltérően a nemrég felújított Szigligeti Színházban tartotta ünnepi tanévnyitóját a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). A rendhagyó ünnepségen az egyetem vezetősége, valamint oktatói és hallgatói közössége mellett a történelmi egyházak képviselői, illetve jeles anyaországi és erdélyi meghívottak is részt vettek.
Az egyetem keresztény szellemiségéhez hűen, igei köszöntővel kezdődött az ünnepség. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az egoizmuson való felülkerekedés, a közösségben való gondolkodás és a nemzetért végzett szolgálat fontosságát hangsúlyozta beszédében.
Tőkés László, az egyetem elnöke, az Európai Parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, óvatos bizakodásra ad okot a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, hogy csütörtökön, az aradi vértanúk nemzeti gyásznapján, a román oktatási minisztérium felszólította az orvosképző tanintézmény szenátusát, hogy maradéktalanul tartsa be a januártól hatályos oktatási törvényt, és érvényesítse a multikulturális jelleget az egyetemi chartában. „Nem volt hiábavaló a tiltakozásunk” – vélekedett a PKE vezetője, majd hozzátette, hogy semmilyen körülmények között nem szabad meghátrálni. Ezt tanúsítja a több mint húsz évvel ezelőtt alapított Sulyok István Főiskola – a PKE jogelődje – küzdelmekkel teli története is, mely azóta Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme lett. Tőkés László reményét fejezte ki, hogy hamarosan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is elnyeri akkreditációját.
A felsőoktatás mellett az autonómia a másik fontos kérdés, mely figyelmünk középpontjában kell hogy legyen, emlékeztetett a Királyhágómellék volt püspöke. A Kárpát-medencei magyarság szintjén megvalósuló nemzeti önrendelkezéshez szükség van a felnövekvő ifjúságra, mely nem hagyja nemzetét, és akár az árral szemben is hajlandó úszni, ha a magyarság érdeke ezt kívánja. Az EP-alelnök ugyanakkor ismételten felhívta a fiatalok figyelmét az Európában oly nagyra tartott érték, a mobilitás veszélyeire. „Nem kétséges, hogy fontos a szabad helyváltoztatás az egyesült Európában, de nekünk, erdélyi, valamint partiumi magyaroknak ennél nagyobb érték a gyökeresség, a szülőföldhöz, az otthon maradáshoz való jog” – fogalmazott.
János-Szatmári Szabolcs rektor tanévnyitó beszédében elsősorban az elsőévesekhez szólt, megköszönve az egyetem iránt tanúsított bizalmat. Ugyanakkor ismertette azokat a fejlesztéseket, amelyek a magyar kormány finanszírozásának köszönhetően a közelmúltban megvalósulhattak az egyetem falai között. Elhangzott: a közel ezer egyetemi hallgató 13 alapszakon és 7 mesterképzőn végezheti tanulmányait. Az oktatói testület kilencven jól képzett oktatóból áll. „Bizakodva kezdjük a tanévet” – összegzett a rektor. A magyar kormány részéről Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez, aki meghatódottságának adott hangot közvetlen hangú köszöntőjében.
Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek büszkék Váradra, tárják fel múltját, és annak fényében építsék tovább a város jövőjét. „Nem elég álmodozni, hanem akarni is kell, bátorságot kell meríteni a megvalósításhoz, és példát kell mutatni” – mondta az államtitkár asszony. Hozzátette, hogy erre kötelez nemcsak Nagyvárad szellemisége, hanem az egyetem múltja is. Király András, a román oktatási tárca államtitkára mondott beszédet, aki azt hangsúlyozta, nem elég oktatni, hanem nevelni, szellemileg és lelkileg is táplálni kell az újabb nemzedéket. A rendezvény zárómomentuma az elsőévesek fogadalomtétele, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kórusának szereplése volt.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: a szenátuson a sor
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóival tanácskozott a hétvégén Markó Béla miniszterelnök helyettes és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A találkozóra azután került sor, hogy a múlt héten az oktatásügyi tárca átiratban figyelmeztette az egyetem szenátusát a magyar intézetek megalakításának kötelezettségére.
Mint arról hírt adtunk: csütörtökön, az aradi vértanúk napján több száz szegfűt helyeztek el az RMDSZ, az EMNT, az MPP és az EMNP közös megemlékezésén részt vevők az egyetemnél, így tiltakozva az ellen, hogy a magyar intézetek megalakítása hónapok óta késik.
Borbély László lapunk érdeklődésére elmondta, az egyeztetésen ismertették az érintettekkel, hogy milyen stádiumban van az új egyetemi charta életbe léptetése. A hétvégén elhangzott: az RMDSZ képviselői tárgyaltak a tanügyminiszterrel a vitás kérdésekről.
A magyar tanárok, az egyetem magyar vezetése, a szenátusi tagok úgy vélik, az oktatási tárca leirata kötelező érvényű, ezért a szenátusnak lépnie kell, a régóta várt intézkedés már nem odázható el. Borbély emlékeztetett: pontos ütemtervet kértek az intézetalapítással kapcsolatban, hiszen a tanév elkezdődött, az adminisztratív átalakítás nem tűr halasztást. „Vannak technikai kérdések, amelyeket tisztázni kell, például a katedrák elosztása, de ez már az egyetem belső döntéshozását illeti” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke.
Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának tagja az ÚMSZ-nek elmondta: a szenátus várhatóan egy-két héten belül összeül. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora a sajtónak azt nyilatkozta az oktatási tárcának a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény utasításával kapcsolatban, hogy elsősorban technikai akadályai vannak a magyar kar létrejöttének: például nincs elég tanár, aki taníthatna. Borbély erre reagálva úgy fogalmazott, az ilyen problémákat az egyetemnek kell kezelnie.
„A politika megtette a maga feladatát, ha igénylik az érintettek, bármikor egyeztethetünk, de most a MOGYE vezetésének kell lépnie” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

MOGYE: újabb kirohanás a magyar főintézetek létrehozása ellen
Ezt üzeni a politikusoknak a Szociálliberális Unió (USL) nevében dr. Morariu Silviu, a Konzervatív Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke. Szeparatista törekvések bátorításával vádolja a politikusok egy részét dr. Butuc Ovidiu, a Nemzeti Liberális Párt megyei alelnöke. „Erősítésként” a Szociáldemokrata Párt egészségügyi szakosztályának vezetője, dr. Buicu Florin is kijelentette, elfogadhatatlan a politikum beavatkozása az oktatásba.
Az USL megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján a fent említett felszólalók ismét aggodalmukat fejezték ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) sorsával, az itt tanuló egyetemisták jövőjével kapcsolatosan. Miközben a kormánypártok politikusait ostorozták az új tanügyi törvény megszavazása miatt, a szög kibújt a zsákból: nincs szükség magyar főintézetek létrehozására, nem szakítható kettőbe a MOGYE, sem pedig a Rohammentő-szolgálat (ahol például a gyakorlat egy részét végzik a hallgatók), sőt a betegek sem különíthetők el nemzetiségük szerint.
Dr. Butuc Ovidiu, aki a Nemzeti Liberális Párt kormányzása idején került a megyei sürgősségi kórház élére, kijelentette, a politikának nincs helye az egyetemek életében, majd hozzátette, a szeparatista törekvések ellen emel hangot. Érthetetlennek nevezte, hogy a tanügyminiszter „az RMDSZ politikai parancsát teljesíti, annak a törvénynek a be nem tartására buzdítva, amit mellesleg ő is megszavazott”, figyelmen kívül hagyva az alkotmány előírásait és feszültséget keltve Marosvásárhelyen. Röviden ismertette a 2011. évi 1-es tanügyi törvény különböző cikkelyeit, a magyar főintézetek létrehozását előíró 135-ös, az egyetemi autonómiára vonatkozó 123-as, majd a szenátus hatáskörét megszabó 133-as cikkelyeket, arra a joggyakorlatra hivatkozva, miszerint a cikkelyek sorrendben alkalmazandók, azaz a 133-ast kell figyelembe venni, mert az megelőzi a 135-öst. „Mi lenne, ha holnaptól csak a tatároknak nyitnának fodrászüzletet? Miért, ők nem tudnának ott nyiratkozni, ahol a románok is teszik?! Mi a MOGYE-n együtt akarunk tanulni!” – jelentette ki Butuc. Dr. Buicu Florin érdekes eszmefuttatásának lényege kimerült abban az aggodalomban, miszerint a gyakorlatot magyar nyelven tanuló hallgatók nem fognak tudni megfelelően kommunikálni a páciensekkel.
„Egy kórterembe belépő orvos csak a román vagy csak a magyar beteget látja majd el?!” – hangzott el a kérdése, de aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy egy esetleges értékelés milyen minősítést biztosítana a két főintézettel működő egyetemnek, arra célozva, hogy a magyar főintézet „visszahúzná” a MOGYE-t a rangsorolásban.
Dr. Morariu Silviu diavetítést mutatott be A különválás keresztapái címmel, amelyben az államfőtől kezdve a kormányfőn keresztül a Maros megyei képviselőkig és szenátorokig mindenkit felelőssé tesz a szeparatista megnyilvánulásokért a MOGYE-n. A „poéta prefektust”, Marius Paşcant ironikusan a nemzet költőjének nevezve, verseiből idézett vezető politikusokra vonatkoztatott becsmérlő kijelentéseket, Doru Oprişcan képviselőről azt mondta, két kézzel szavazta meg a törvényt, másokról pedig azt állította, kérdésére letagadták, hogy megszavazták a tanügyi törvényt, illetve azt mondták, ittasan szavaztak. Morariu szerint egyrészt „nem kell szögesdrótot emelni a szakoktatásban”, másrészt „a MOGYE emberi és anyagi erőforrásai oly korlátozottak, hogy nem engedi meg a két főintézet fenntartásának luxusát”. „El a kezekkel a MOGYE-ról!” – üzente végül a politikusoknak a Konzervatív Párt helyi vezetője. Ovidiu Butuc pedig a sajtótájékoztató végén kifejtette: egyetért mindenben azzal, amit a MOGYE szenátusa dönt.
Antalfi Imola
Erdély.ma

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Intés a MOGYE-rektornak
„A MOGYE működése lehetetlenülhet el, ha az egyetemi szenátus nem tartja be az oktatási minisztérium 16 pontos átiratában foglaltakat, és nem teszi lehetővé a magyar intézetek létrehozását” – nyilatkozta lapunknak Veres Valér.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes felsőoktatásért felelős tanácsosát annak kapcsán kérdeztük, hogy Constantin Copotoiu, az egyetem rektora hétfőn úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek: biztos benne, hogy a szenátus nem fog hozzájárulni a felsőoktatási intézet működését meghatározó charta módosításához olyan módon, ahogyan azt az oktatási tárca legutóbb kérte.
Mint ismert, a tanügyminisztérium múlt héten szólította fel a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem szenátusát, járuljon hozzá az egyetemi reformnak megfelelően a magyar intézetek létrehozásához.
Az egyetem magyar oktatói, diákjai és civil szervezetek hónapok óta követelik a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó intézményi reformot. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Copotoiu is elismerte, hogy az egyetem multikulturális besorolására való hivatkozással kérhető a magyar intézetek létrehozása, de a MOGYE rektora szerint a felsőoktatási törvény 135-ös számú paragrafusa, amelynek alapján a magyar érdekképviselet és a tanügyminisztérium is megfogalmazta elvárásait, „alkotmányellenes és sérti az egyetemi autonómiát”.
Veres Valér a rektor állásfoglalásával kapcsolatban elmondta: ha a szenátus nem tesz eleget az oktatási minisztérium előírásainak, akkor a szaktárca nem ellenjegyzi az egyetemi Chartát, és így előbb-utóbb az egyetem működése lehetetlenülhet el: zárolhatják például a számláit vagy eleshet az állami támogatásoktól. Copotoiu azonban úgy véli: a chartát – a legutóbb jelzett módosítások kivételével – már elfogadta a minisztérium, tehát már jogerőre lépett.
„A szaktárca elvárásairól ettől függetlenül természetesen hajlandóak vagyunk tovább tárgyalni” – tette hozzá a rektor. A MOGYE vezetője kifejtette: az utóbbi években jelentősen romlott a magyar diákok felvételi eredménye, és a magyar oktatók tudományos teljesítménye is elmarad a román kollégákétól.
Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények (a MOGYE, a Művészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem) összevonásával kapcsolatos felvetését Copotoiu az interjúban tévesnek nevezte. A rektor szerint a fúzió nem egyeztethető össze a bolognai folyamat alapelveivel. A MOGYE azonban már megkezdte a tárgyalásokat a Kolozsváron, illetve Iaşi-ban működő orvosképző intézetekkel: szakmailag csak ezekkel az egyetemekkel képzelhető el bármilyen együttműködés.
Új Magyar Szó (Bukarest)

A politikumtól féltik a MOGYE-t
El a kezekkel az orvostudományi egyetemről – üzente tegnap Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón a politikusoknak a Szociálliberális Unió nevében dr. Morariu Silviu, a Konzervatív Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke. Szeparatista törekvések bátorításával vádolja a politikusok egy részét dr. Butuc Ovidiu, a Nemzeti Liberális Párt megyei alelnöke is. 
A Szociálliberális Unió megyei szervezete ismét aggodalmát fejezte ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) sorsával, az egyetemisták jövőjével kapcsolatosan. Miközben a kormánypártok politikusait ostorozták az új tanügyi törvény megszavazása miatt, egyértelművé tették: nincs szükség magyar főintézetek létrehozására, nem szakítható kettőbe a MOGYE, sem pedig a Rohammentő-szolgálat – ahol például a gyakorlat egy részét végzik a hallgatók –, sőt, a betegek sem különíthetők el nemzetiségük szerint. 
Constantin Copotoiu, az egyetem rektora kedden úgy nyilatkozott, hogy nem teljesíthetők a MOGYE chartájának módosítására vonatkozó tanügyminisztériumi kérések, mivel a javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá. Az intézményvezető szerint a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeztethetőek össze. A rektor szerint a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE belügyébe, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvény által előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitója kapcsán úgy tartja: az érintettek etikai hibát követtek el. A magyar vonal hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelni. Elmondása szerint a tanerők hiánya mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. Az utóbbi nyolc évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettek, annak ellenére, hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan meg sem jelentek a versenyvizsgákon, akik igen, nem tettek eleget az elvárt feltételeknek. A rektor szerint számos más akadálya is van a magyar vonal létrehozásának. Elképzelhetetlen például, hogy valamennyi magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, mivel nem rendelkeznek elegendő, a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudó szakemberrel. Egy külön tagozat infrastrukturális beruházásokat is feltételez, amire jelenleg nincs fedezet. Egy romániai orvos ugyanakkor kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csak így tudja később gyakorolni a szakmáját, tartja az intézményvezető, aki szerint az etnikai megosztással történő felvételizés nem kivitelezhető, hisz mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés veszélye. A Krónika napilap értesülése szerint az egyetem szenátusi bürójának hétfői ülésén nem is került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. A lapnak nyilatkozó Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese úgy véli: az ügy intézését néhány hétig lehet halogatni, de a végtelenségig nem.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A MOGYE rektorával tárgyalt a magyar nagykövet
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar intézetek létre hozása kapcsán kialakult ellentétekről tárgyalt hétfőn Marosvásárhelyen a felsőoktatási intézmény rektorával, Constantin Copotoiuval Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna területileg illetékes csíkszeredai főkonzul.
Mint azt a Krónikának a megbeszélést követően Füzes Oszkár elmondta, a mintegy két órán át zajló tárgyalásokon a diplomaták leszögezték: a magyar kormány és a magyarországi közvélemény számára a marosvásárhelyi egyetemen zajló magyar orvosképzés ügye alapvető fontosságú kérdés, megoldása pedig alapvetően befolyásolja Magyarország és Románia kapcsolatait. „Közöltük a rektorral, hogy Magyarország álláspontja szerint csak az a megoldás jó, ami a magyar oktatók és a magyar oktatás számára is megfelelő” – mondta el a Krónikának a nagykövet.
Füzes Oszkár azt is hozzátette, hogy Constantin Copotoiu tudomásul vette a magyar álláspontot, és nyitottnak mutatkozott a felvetett problémák megvitatására. „Ellentétes nézeteket is nyíltan kifejtő beszélgetés volt, a rektor úr biztosított arról, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás” – fejtette ki a nagykövet.
Az egyetem vezetője arra is ígéretet tett, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek révén a magyar oktatók száma nem csökken, hanem nő az egyetemen. A Krónika ugyanakkor úgy tudja, a rektor továbbra sem tartja szükségesnek a magyar intézetek létrehozását.
Füzes Oszkár elmondta: a tárgyalás során arról is tájékoztatta a rektort, hogy a magyar kormány és a magyarországi közvélemény továbbra is kiemelten figyel a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyére. A rektor zárásként ígéretet tett arra, hogy összhangot igyekszik teremteni a magyar oktatás érdekei és a törvényes lehetőségek között. Emellett arra is ígéret hangzott el, hogy újraindul a párbeszéd az egyetemen belül a magyar és a román oktatók között. Füzes Oszkár azt is elmondta lapunknak, hogy a témában további tárgyalásokat tervez az érintettekkel és az ügyben illetékes hatóságokkal is.
Copotoiu kitérő válasza
A megbeszélések folyamán Constantin Copotoiu a magyar fél tudtára adta, hogy sem ő, sem román kollégái soha nem fognak beleegyezni abba, hogy a politikum diktáljon az egyetemnek. „Lehet, hogy ma ez a kormány van hatalmon, holnap más lesz, és akkor visszacsinálunk mindent?” – tette fel a költői kérdést a MOGYE rektora, amikor a tárgyalásokon elhangzottaklról kérdeztük. Copotoiu a Krónikának továbbá elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar vonal létrejöttét, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy szimulálást, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta lapunknak az intézményvezető. Kérdésünkre, hogy a szenátus hajlandó-e tiszteletben tartani a tanügyi törvényt, és annak függvényében módosítani az oktatási miniszter által is leszögezettekkel együtt a chartát, Constantin Copotoiu kitérő választ adott. „Módosítjuk a chartát, de egyetlen mondattal, amely az oktatási törvény betartásáról szól” – szögezte le. A román fél éppen az oktatási törvény ama cikkelyére hivatkozva tagadta meg a magyar tagozat létrehozását, miszerint Romániában az egyetemek autonómiával rendelkeznek.
Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese szerint nem árt, hogy érezzük az anyaország aggodalmát és pozitív hozzáállását az egyetem ügyéhez. „Azonban nem hinném, hogy a tegnapi beszélgetés valamiféle eredményre vezetne. Már csak azért sem, mert a rektor azt magyarázta, hogy mit miért nem lehet megoldani” – nyilatkozta lapunknak a megbeszélések után. Szerinte egy kis jóakarattal, ha nem is egyből, de lépésenként ki lehetne alakítani az önálló magyar struktúrát. „Van kiút, csak meg kell találni, különben nem tudunk nekilátni az építkezésnek” – vélekedett Nagy professzor.
PSD: Magyarországnak az orvosok kellenek
Az ügy kapcsán tegnap megszólalt Dragoş Popa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezetének elnöke, az egyetem tanára is, aki nyomásgyakorlásnak minősítette Füzes látogatását, és elítélte az oktatás etnikai alapon történő szétválasztását. Álláspontja szerint Magyarország azért áll ki a magyar oktatás önállósodása mellett, mert – szerinte – a MOGYE-n végzett hallgatók kilencven százaléka Magyarországra megy dolgozni, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy olyan, másik országban képzett szakembereket „importáljon,” akiknek a képzésébe nem kellett befektetnie.
Mint arról beszámoltunk, a MOGYE-n azért robbant ki konfliktus az egyetem román vezetése és a magyar oktatók között, mert a rektor és a román többségű egyetemi szenátus nem hajlandó végrehajtani az új oktatási törvény 135. cikkelyében foglalt rendelkezést, miszerint három romániai multikulturális oktatási intézménynek – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a MOGYE-nek – létre kell hoznia az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Az orvosi egyetem rektora a jogszabály végrehajtására vonatkozó oktatási minisztériumi felszólítást az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó figyelembe venni. A magyar oktatás bővítését ellenző Copotoiut egyébként a budapesti Semmelweis Egyetem tavaly avatta díszdoktorává.
 Szucher Ervin, Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Előre a múltba?
Egy ütemben menetel majd a sokk-kezelésnek alávetett nemzet.
Minden bizonnyal nem csupán én emlékszem élénken rá: 1989 után, a rendszerváltást követő első évtizedben Erdélyben egymást érték azok a konferenciák, előadások, megbeszélések, amelyeken szinte mindig elhangzott a két legfontosabb kulcsszó: decentralizálás és szubszidiarítás.
Minden bizonnyal nem csupán én emlékszem élénken rá: 1989 után, a rendszerváltást követő első évtizedben Erdélyben egymást érték azok a konferenciák, előadások, megbeszélések, amelyeken szinte mindig elhangzott a két legfontosabb kulcsszó: decentralizálás és szubszidiarítás. Vagyis az állam központi feladatainak a lebontása és a különböző problémáknak azokon a helyszíneken való megoldása, ahol keletkeztek.
Minthogy akkor még szinte hetente felröppent a két jelszó, miszerint Romániai útja Európába Budapesten keresztül vezet és a romániai magyar közösség kiváló összekötő kapocs a két ország között, az MDF, az MSZP, a FIDESZ, az SZDSZ Romániában járó pártpolitikusai vagy kormányzati tisztségviselői, különböző magyarországi szakelőadók nem csupán arról beszéltek, hogy az uniós országokban az említett két fogalom biztosítja a közigazgatás hatékonyságát, hanem azt is mindig kihangsúlyozták: voltaképpen a központosítás csökkentése és a helyi problémakezelés teszi lehetővé a demokrácia kiterjesztését, illetve elmélyítését, így válik bárki számára nyitottá a helyi közélet.
Mi értelme annak – ismételgették kellő meggyőző erővel –, hogy központi szinten döntsenek egy-egy megyei kórház igazgatójának a kinevezéséről, vagy ugyanott, a tanügyminisztériumban szögezzék le, hogy egy többfalusi község mely iskoláit kellene fejleszteni vagy sem, hiszen mindezt a helyiek tudják a legjobban. Vagy miért kell a fővárosban eldönteni azt, hogy egy település életében mi a fontosabb: a vízbevezetés, az útjavítás, vagy könnyítések megadása a beruházóknak, illetve milyen gazdasági ágazatokat érdemes helyi szinten előtérbe helyezni?
Mindez roppant logikusan hangzott, és a kételyek csak menetközben, a múló évek során kezdtek megfogalmazódni, a különböző helyi érdekcsoportok kialakulása, a helyi vagy megyei közigazgatással való összefonódásuk, illetve különböző tisztségviselőknek a helyi hatalomba való bebetonozódása során, amelyen nem sokat segített az átláthatóság törvényszabta, kényszerű és éppen ezért könnyen kijátszható megkövetelése.
Mindehhez hozzájárult a hullámzó gazdasági élet is, hiszen akár élénkült, akár lassult, de a közpénzek mindezekben a változásokban majd mindig fontos, olykor meg egyenesen uralkodó szerepet játszottak és mindegyre bebizonyosodott a jól ismert közmondás: az melegedett jobban, aki közelebb ült a tűzhöz. Romániában helyi bárókként kezdték emlegetni azokat, akiket itthon magyarul vagy Magyarországon helyi kiskirályok névvel illetnek, és létezésük jól bizonyítja: a két országban nem csupán a kettős állampolgárság megadása a közös.
De van, ami alapvetően eltér: a jelenlegi magyar kormányzat úgy véli, hogy amiről hosszú éveken át olyan lelkesen beszéltek, azaz a központosítás lebontása és a problémák helyi szintű kezelése becsődölt, ezért megpróbál mindent központosítani: a nyugdíjrendszert, a szociális ellátást, a kizárólag nevelésnek átkeresztelt oktatást, az egészségügyet, visszaveszi adósságaikkal együtt az önkormányzatok megannyi hatáskörét, és úgy gondolja, hogy a nyugati szálakat meggyengítve, keleti szélben és Duna-menti központi parancsszóra a gazdasági-társadalmi élet minden területén egy ütemben menetel majd a sokk-kezelésnek alávetett nemzet.
Románia éppen ellenkezőleg egy másik utat követ: lebontotta és tovább bontogatja az egészségügyet, sőt, amennyiben hinni lehet a jóslatoknak, akkor még az országos egészségbiztosító pénztárt is széthasogatják a magánbiztosítók, az iskolák önkormányzati kezelésbe kerültek, az egyetemek olyannyira önállósodtak, hogy – amint a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem példája mutatja – a szenátusok fütyülnek a törvényre, alakulnak a helyi rendőrségek, a szociális támogatásokat igyekeznek a helyiek nyakába varrni, és erősödnek az Unióval, a NATO-val és a Nemzetközi Valuta Alappal kialakított nyugati szálak.
Úgy tűnik, mintha Magyarország és Románia a közös uniós tagság és a magyar diplomácia által „kegyelmi állapotnak” nevezett szomszédsági viszonyok közepette egymás múltját keresgélné. De sajnos a közös kormányülés, amelyen mindezt szóbahozhatnák, elmarad...
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ismertette a MOGYE helyzetét Kelemen Hunor az Európa Tanács bizottságának
A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről alkalmazását felügyelő Európa Tanács-i bizottság tagjait tájékoztatta ma, október 20-án, Bukarestben Kelemen Hunor szövetségi elnök. Bevezetőjében elmondta, amikor az új törvényt előkészítették, az RMDSZ szakemberei azt tartották szem előtt, hogy az óvodától az egyetemig biztosítani lehessen a kisebbségek nyelvén való oktatást. A bizottság tagjai kiemelt figyelmet szenteltek a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet elemzésére.
„A törvény világosan kimondja, hogy három, multikulturális jellegű, felsőoktatási intézmény létezik az országban: a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Az első két tanintézmény esetében az egyetemi szenátusnak nem volt törvényértelmezési problémája, és megalakultak a magyar intézetek, ahogyan azt a jogszabály kéri. A magyar vonal kialakítása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen példaértékű, hiszen azt mutatja, hogy bölcsességgel és párbeszéddel megtalálható a közös nevező. Mi is úgy véljük, hogy az egyetemi autonómia nagyon fontos és tiszteletben kell tartani, de ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy van egy érvényben lévő jogszabály, amit mindenkinek be kell tartania. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nem utasíthatja vissza a tanügyi törvényt, amely az elmúlt évtizedek legjobb és legvilágosabb rendelkezéseit tartalmazó jogszabály. Úgy vélem, jóhiszeműséggel, nyitottsággal és tisztelettel kell kezelnünk ezt a problémát, nem kifogások keresésével és a törvény megszegésével” – tájékoztatta az Európa Tanács bizottságát Kelemen Hunor.
Kulturális és örökségvédelmi miniszterként arról számolt be, hogy kinevezése, 2009 decembere óta, hogyan változott a tárcánál a nemzeti kisebbségek kulturális programjainak és örökségének a finanszírozása.
„Mandátumom elején áttekintve a kulturális tárca ilyen irányú működését azt láttam, hogy súlyos eltérések vannak a többségi és kisebbségi kulturális projektek finanszírozásában. 2009-ben az erre szánt összeg 1,5%-át kapták a nemzeti kisebbségek pályázatai, mára ez a szám elérte a 11%-ot. A „Proetnicultura” nevű programom keresztül a kulturális minisztérium közvetlen módon támogatja a kisebbségek kulturális rendezvényeit. Finanszírozás szempontjából nagy különbségeket fedeztem fel az épített örökség terén is, 2009-ben a nemzeti kisebbségek tulajdonában lévő épített örökség csupán 0,2%-a részesült támogatásban, 2011-ben ez az arány 25%-ra nőtt. A 2009-es kormányalakítás után szimbolikus áttörést jelentett, hogy kisebbségi politikus vezeti a kulturális és örökségvédelmi minisztériumot” – ismertette Kelemen Hunor a tárcánál végbement változásokat.
Erdély.ma