Év végéig az állami privatizációs hatóság tulajdonába kerül a verespataki bánya 19 százalékát birtokló dévai Minvest vállalat több bányavállalattal együtt. Renate Weber liberális EP-listavezető a ciántechnológiás bányászatot tragédiának tartja, rámutatott, a helyi tanács képviselői szép számmal megjelennek a bányavállalat fizetési listáján is, ami a döntéseket befolyásolja. /Tamás András: Verespatak: kihátrál az állam. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Băsescu újabb elképzelései
Egyesült Európai Államokat
Az Európai Egyesült Államok szükségességéről beszélt Traian Băsescu államfő tegnap Sulinán, megjegyezve, hogy ez személyes álláspontja – úgy véli ugyanis, hogy "Európa csak a szuverenitás jelentős feladásával maradhat meg gazdasági és katonai hatalomnak".
Különben nem lesz más, mint a világ történelemkönyve, melyben a legkülönlegesebb és legjelentősebb kultúrákról lehet olvasni – fejtegette. "Ahol nincs gazdasági erő, ott katonai erő sincs. Hiába támadod meg Líbiát, mert nem nyersz háborút, a biztonság pedig alapvető dolog. Biztonságot csak pénzzel lehet elérni, pénzt pedig csak erős gazdasággal lehet csinálni. Gyorsan, két-három éven belül el kell döntenünk, hogy létrehozzuk-e az Európai Egyesült Államokat vagy sem" – jelentette ki. Băsescu szerint az Európai Unió, mint erős politikai struktúra, jövője "bizonytalan", ha nem hozzák meg "az EU működéséhez szükséges döntéseket". Elismerte azonban, hogy "a téma rendkívül kényes és nehéz", mert olyan nagyszerű vezérkart kell biztosítani európai szinten, amely képes meggyőzni a 27 államot, 28-at Horvátországgal együtt, hogy Európa meg tud maradni gazdasági nagyhatalomnak és megfelelő katonai hatalomnak.
Az aranyra szükség van
Az egymilliárd dollárra tervezett aranykitermelés kivitelezője a Roşia Montană Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46 százalékával a Gabriel Resources kanadai vállalat; a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31 százalékát birtokolja. Emil Boc kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem rajong a tervezetért, de a döntés előtt megvárja a szakértők véleményezését. Azt azonban elmondta, hogy a jelenlegi szerződést újra szeretné tárgyalni, mert nem a legelőnyösebb az államra nézve.ÚA Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják" – nyilatkozta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja ezt a románoknak. Megjegyezte viszont, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül, Magyarország jóváhagyására azonban nincs szükség, Románia szuverén állam. A környezet védelmét nagyon jól meg kell szervezni, de "melyik ország áll tétlenül ekkora vagyonnal a talajában anélkül, hogy megoldást találna annak kifejtésére?" – kérdezte. Érvként az arany árának alakulását hozta fel.
Egyfordulós választást
Traian Băsescu államfő nincs tudatában annak, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a visszaosztás nélküli szavazási rendszer bevezetésével "pártja" nem jutna be a parlamentbe – közölte Márton Árpád, aki szerint egy ilyen rendszer nem reprezentatív, nem tükrözi a szavazók akaratát. "Egy országos szinten negyvenszázalékos támogatottsággal rendelkező párt megszerezheti a parlamenti mandátumok száz százalékát". Az RMDSZ képviselője szerint ez is csak ugyanolyan államfői ötlet, mint a többi: "egy sem jó, sem a népnek, sem neki magának". Egy ilyen rendszer bevezetésével a magyar lakosságnak csak hat megyéből lenne parlamenti képviselete. "A három székely megyén kívül a kétfordulós, abszolút többségi szavazási rendszer nyomán más megyékben a magyar lakosságnak nem lenne parlamenti képviselete, és ez nem szolgálja sem a magyarság, sem a romániai lakosság egészének érdekeit. Hiszen ha egy jelentős arányú lakosság parlamenti képviselet nélkül marad, a döntésekben pedig nem veszik figyelembe érdekeit, akkor más utakat kell keresnie, hogy kifejezhesse vágyait" – fejtette ki.ÚVisszaosztás nélküli, névre szóló szavazásra volna szükség 2012-ben, egy vagy két fordulóban – véli Traian Băsescu államfő, akinek ez régi elképzelése, és újra felvetette a koalícióban. Szerinte azért kell ezt a szavazási rendszert bevezetni, mert Romániának erős, legtöbb két párt alkotta kormányokra van szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ungureanu: prioritás a verespataki beruházás
A verespataki aranybánya-beruházás továbbra is prioritás marad a kormány számára, mivel munkahelyeket teremt, a projektet pedig politikai, nem pedig környezetvédelmi okokból támadják – szögezte le Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök. A kormányfő a B1 kereskedelmi televízió műsorában kifejtette: kész bárkivel Verespatakra látogatni, aki valójában nem zöld-, hanem politikai megfontolásból támadja a tervet, hogy a bírálók lássák: „hogyan néznek ki valójában a föld sebei”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházás még nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, megengedhetetlennek nevezte azonban, hogy a román hatóságok több mint tíz éve halogatják a döntést az ügyben. „El kell döntenünk, akarjuk-e vagy sem a verespataki projektet. A jelenlegi kormány megadja erre a választ” – jelentette ki Ungureanu. Mint ismeretes, a Fehér megyei Verespatak környékén a becslések szerint az ország, sőt Európa legnagyobb aranylelőhelyét rejti a föld mélye. A szakemberek szerint mintegy 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lenne kibányászható.
A kitermelési koncessziót a kanadai Gabriel Resources tulajdonában levő kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kapta meg, amely 80,46 százalékban a Gabriel, a dévai Minvesten keresztül pedig 19,30 százalékban a román állam tulajdonában van. A projekt körüli vita annak nyomán robbant ki, hogy az RMGC a rendkívül veszélyes, mérgező ciános technológiával termelné ki a nemesfémeket, ami ellen nem csupán a zöldszervezetek tiltakoznak, de a 2000-ben bekövetkezett nagybányai ciánkatasztrófa következményei miatt Magyarország is hevesen ellenzi. A beruházás 1997 óta vár a környezetvédelmi és a művelődési tárca engedélyére.
A román miniszterelnök egyébként az abrudbányai Cupru Min rézbánya privatizációja kapcsán kirobbant konfliktusról is szólt. Közölte, a szintén kanadai Roman Copper céggel lezajlott tárgyalások megmutatták, hogy a román állam erős, a privatizációs folyamatot pedig a már meglévő környezetvédelmi engedélyek felhasználásával, egy nemzetközileg ismert elemzőcég által elvégzett becslés alapján indítják újra.
Mint arról beszámoltunk, a létesítményért kiírt március végi árverést az 57,3 millió eurós kikiáltási ár sokszorosát, 200,77 millió eurót kínáló Roman Copper nyerte meg, ám a gazdasági tárca végül megsemmisítette az eredményt, mivel a cég nem volt hajlandó letétbe helyezni 32,27 millió eurót a szükséges környezetvédelmi beruházások fedezésére, és nem vállalta, hogy 30 napon belül kifizeti a vételárat.
A Cupru Min értékbecslőjéről időközben kiderült, hogy az egy 5000 lejes alaptőkével egy gyulafehérvári panellakásban bejegyzett cég, amely csupán a cég aktíváit mérte föl a kikiáltási ár meghatározásakor. A Cupru Min az ország rézkincsének 60 százaléka fölött található bánya tulajdonosa, 2010-ben 18,8 millió lejes nyereséget jegyzett, 2011-ben pedig 150,6 millió lejes forgalom mellett 30,7 milliós profitra tett szert. A cég adóssága tavaly 64,4 millió lejt tett ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Verespataki bányászati céget készül alapítani a román kormány
A román kormány arra készül, hogy önálló cégbe tömörítse a verespataki (Rosia Montana) aranybányászat újraindítására készülő Rosia Montana Gold Corporation társaság román állami tulajdonban levő kisebbségi részvénycsomagját.
A Mediafax hírügynökség egy kormányzati dokumentumra hivatkozva közölte: a kormány az állami tulajdonban lévő Minvest Déva társaság részleges felosztásával hozná létre a Minvest Rosia Montana társaságot, és az utóbbira ruházná át az államnak a – kanadai többségi tulajdonban levő – Rosia Montana Gold Corporationban (RMGC) birtokolt 19,3 százalékos tulajdonrészét.
Az új társaság fő tevékenységi köre a bányászatot kiegészítő szolgáltatások elvégzése lenne, és működését Dan Sova, a nemzeti infrastrukturális projektekért és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter felügyelné a kormányban. A Mediafax híre szerint a kormány megfeszített tempót diktál a művelet végrehajtására: május közepéig valamennyi érintett minisztériumnak láttamoznia kell a tervezetet, az új társaságnak pedig a kormány döntése utáni két hónapban működőképessé kell válnia.
A kabinet azzal készül érvelni a döntés mellett, hogy a Verespatak környéki színesfémek kitermelése több milliárd dollárra becsült bevételt hozna a költségvetésnek, nagy mértékben hozzájárulhatna a romániai bányászat fellendítéséhez, és sok munkahelyet teremtene egy olyan térségben, amelyet ma munkanélküliség sújt.
Az új társaság létrehozását azért tartja szükségesnek a bukaresti kormány, hogy közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését a román költségvetésbe, és függetleníteni tudja a projektet a Minvest Déva gazdasági kilátásaitól.
Eugen David, a verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, egyelőre nem látja át a döntés hátterét, de nyilvánvalónak tartotta, hogy „körmönfont megoldásra készül a kormány".
Eugen David hozzátette, az általa vezetett egyesület perek sorával próbálta megakadályozni a verespataki bányanyitást, e perekben ügyvédeiknek a Dan Sova miniszter édesanyja által működtetett ügyvédi irodával kellett megküzdeniük. Ezen iroda ügyvédei képviselték ugyanis a RMGC érdekeit. Hozzátette, az érdek-összefonódást jelezni készülnek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek.
Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt az erdélyi Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt készül kitermelni. Tervei megvalósítását – az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt – mindeddig nem tudta elkezdeni.
MTI
Erdély.ma

Belföldi hírek
Bányavállalatot alapítana a kormány
A kormány arra készül, hogy önálló cégbe tömörítse a verespataki aranybányászat újraindítására készülő Roşia Montană Gold Corporation társaság román állami tulajdonban levő kisebbségi részvénycsomagját. A tervek szerint a kormány az állami tulajdonban levő Minvest Déva társaság részleges felosztásával hozná létre a Minvest Roşia Montană társaságot, és arra ruházná át az államnak a kanadai többségi tulajdonban levő Roşia Montană Gold Corporationban (RMGC) birtokolt 19,3 százalékos tulajdonrészét.
Az új társaság fő tevékenységi köre a bányászatot kiegészítő szolgáltatások elvégzése lenne, és működését Dan Şova infrastruktúráért és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter felügyelné. A kormány megfeszített ütemet diktál: május közepéig valamennyi érintett minisztériumnak láttamoznia kell a tervezetet, az új társaságnak pedig a kormány döntése utáni két hónapban működőképessé kell válnia. A kabinet azzal készül érvelni a döntés mellett, hogy a Verespatak környéki színesfémek kitermelése több milliárd dollárra becsült bevételt hozna a költségvetésnek, nagymértékben hozzájárulhatna a romániai bányászat fellendítéséhez, és sok munkahelyet teremtene egy olyan térségben, amelyet ma munkanélküliség sújt. Az új társaság létrehozását azért tartja szükségesnek, hogy közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését a román költségvetésbe, és függetleníteni tudja a Minvest Déva gazdasági kilátásaitól. Eugen David, a verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior egyesület elnöke elmondta: egyelőre nem látja át a döntés hátterét, de nyilvánvaló, hogy „körmönfont megoldásra készül a kormány”. Hozzátette: az általa vezetett egyesület perek sorával próbálta megakadályozni a verespataki bányanyitást, e perekben ügyvédeiknek a Dan Şova miniszter édesanyja által működtetett ügyvédi irodával kellett megküzdeniük. Ezen iroda ügyvédei képviselték ugyanis a RMGC érdekeit. Az érdek-összefonódást jelezni fogják az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek. Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt készül kitermelni.
Középkori az úthálózatunk
Romániának még a huszonegyedik században is középkori közlekedési rendszere van – derül ki az országos statisztikai hivatal adataiból. Vannak olyan országutak – főként Vrancea, Giurgiu és Argeş megyében –, amelyek olykor 15 kilométeres szakaszon földutak és 260 kilométeren kövezettek. Ezeket télen le is szokták zárni, mert balesetveszélyesek. A megyei utak esetében még rosszabb a helyzet, országszinten 2200 kilométer földút és több mint 7000 kilométer makadámút. Az aszfaltozott részek is többnyire a régi szekérutak sokszor élesen kanyargó nyomvonalát követik, igen kevés kiigazítással. Az uniós országokhoz mérve Románia az autópálya-építésben is sereghajtó: habár 2011 óta növekedett a számuk, jelenleg összesen 550 kilométer használható, az sem összefüggő, Szeben mellett például csak 20 kilométeres. Ehhez képest Spanyolországban 13 000, Franciaországban vagy Németországban 11 000 kilométer autópályát adtak át a forgalomnak.
A munkahelyekért sztrájkolnak
A Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezete az Azomureş vegyipari üzem érdekvédelmi szervezetével közösen bejelentette, hogy ma délután 2 óra és fél 5 között tüntetést szerveznek a Maros megyei prefektúra előtt. Az alkalmazottak az ellen tiltakoznak, hogy a kombinát vezetősége külső céget fog megbízni a gyár gépeinek és berendezéseinek karbantartásával. Az érdekvédelmi szervezetek szerint az intézkedés munkahelyek megszűnéséhez vezethet, mivel e berendezések műszaki állapotától függ a gyár közép- és hosszú távú tevékenysége. A marosvásárhelyi vegyipari üzem svájci vezetősége a kombinát megvásárlásakor azt vállalta, hogy 2015-ig korszerűsíti a gyár berendezéseit, és ezáltal csökkenti a légszennyezést. Ez a feltétele annak, hogy meghosszabbítsák a kombinát működési engedélyét. t Az Azomureş húsvétra egy országos minimálbérnek megfelelő összeget, 750 lejes báránypénzt adott 2000-nél több alkalmazottjának. A vállalati kollektív munkaszerződés értelmében a cég egy évben négyszer – húsvétkor, karácsonykor, a kémikusok napján, illetve a pihenőszabadság kivételekor – oszt jutalompénzt. A magyar alkalmazottak március 22-én, a húsvétot május 5-én ünneplő románok április 26-án kapták meg a juttatást.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Verespatak-törvényt tervezett a kormány
Törvénytervezetet fogadott el a kormány kedden a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről.
A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.
A kitermelés után az államot megillető járadékot a törvénytervezet 6 százalékban állapítja meg a Romániában általános 4 százalék helyett. A járadékot a román államnak joga van természetben igényelni. A befektető vállalja, hogy konzerválja és újjáéleszti a térség kulturális örökségét, biztosítja a környezet védelmét, eltünteti az egykori állami bányavállalat által okozott szennyezéseket, és hozzájárul a verespataki közösség fenntartható gazdasági és kulturális fejlődéséhez – olvasható a közleményében. A kormány emlékeztet arra, hogy a többségi tulajdonos a bányaprojekt előkészítő szakaszában 2300, a kitermelés során pedig 900 alkalmazottnak adna munkát.
A parlamenté a végső szó
Amint arról beszámoltunk, a Fehér megyei Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A ciántechnológia miatt Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.
Áprilisban a bukaresti kormány elkülönítette a verespataki bányavállalatban birtokolt részvényeit, amelyeket addig a Minvest Deva kezelt. A Mediafax hírügynökség által múlt héten ismertetett szerződéstervezet szerint a beruházó vállalja, hogy 25 millió dollár értékű garanciális környezetvédelmi alapot létesít, a majdani zagytározóba ömlő ipari szennyvíz ciánkoncentrációja pedig maximum 7 ppm (milliomodrész) lesz. Az egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében kezdődik el a verespataki arany kitermelése. A kormány kedden elfogadott törvénytervezetéről és így a verespataki bányaprojekt elindításáról a parlament hivatott dönteni.
Elismert törvénytelenség?
"Azzal, hogy a kormány erre külön törvénytervezetet hozott, indirekten is elismerte, hogy a Verespatak-projekt ellentétes a hatályos jogszabályokkal" – kommentálta a döntést a Krónikának Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy speciális határozattal valakit mentesítsenek a törvények hatálya alól, ezért bízik a parlament józanságában, reméli, hogy felfogják ennek az intézkedésnek a súlyát és elutasítják azt. Véleménye szerint ez egy merész, ugyanakkor hárító intézkedés a kormány részéről, és bár egyértelmű, hogy a beruházás megvalósulását támogatja, a pártszövetségen belüli konfliktusok meghiúsíthatják a hatályba lépését.
"Ellenkező esetben még mindig ott vannak azok a nemzetközi fórumok, amelyeken meg lehet ezt támadni" – mutatott rá Kovács is, így szerinte a Verespatak-törvény akkor sem lesz hosszú életű, ha azt mégis megszavazza a parlament. Emlékeztetett rá, hogy az arany- és ezüstérc-kitermelés olyan magánemberek területén történne, akik arról semmi áron sem akarnak lemondani, az alkotmány pedig garantálja a magántulajdonhoz való jogot. Egy ilyen profitorientált vállalkozásnak a beruházását pedig olyan alapon nem lehet közhasznúnak nyilvánítani, hogy abban egy csekély részesedése az államnak is van, továbbá a munkahelyteremtés sem elég erős szempont, így az egyesület elnöke szerint a kormány elvetette a sulykot ezzel a törvénytervezettel.
Eugen David, a verespataki bányaberuházást nyíltan ellenző Alburnus Maior egyesület elnöke lapunknak leszögezte: bármilyen alkotmányellenes rendelkezést meg lehet akadályozni. Ennek szellemében különböző jogi eljárásokat terveznek, ha kell európai fórumokon támadják meg a kormány tervét. "Nehogy azt higgyék, hogy megúszhatják" – figyelmeztetett David.
Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)