Budapesten, a kőbányai református templom kertjében július 26-án, vasárnap kopjafát avattak a Mezőség apostola, Kövesdi Kiss Ferenc /1913–2004/ emlékére. Az ötlet dr. Papp Vilmos nyugalmazott kőbányai lelkésztől, teológiai professzortól, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökétől származik, aki évtizedeken át hűséges támogatója volt Kiss Ferenc mezőségi kutató- és szervező munkájának. Az avatóünnepségen a Horváth Márton polgármester vezette mezőségi mócsi és mezőkeszüi vegyes tánccsoport lépett fel. A templomban Kiss Ferenc életéről és tevékenységéről, műveiről és a Mezőségről készült kiállítás fogadta az érkezőket. Papp Vilmos közbenjárása révén a Magyar Református Presbiteri Szövetség támogatásával 1995-ben jelent meg Kövesdi Kiss Ferenc első Mezőségről szóló kötete: Még szólnak a harangok! A már vaskosabb másodikat a Kiss Ferenc iránti tiszteletből a Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület adta ki 1997-ben, Riadóra szól a harang! címmel. Ezek a kötetek ihlették a Kráter Műhely Egyesületet, amely Kövesdi Kiss Ferencnek a Mezőségről készült, száz évre visszatekintő monográfia teljes szövegét jelentette meg 500 oldalon. A tizenegy gyermekes székelykövesdi család ötödik gyermekét Isten választotta ki a szolgálatra – hangzott el dr. Papp Vilmos ismertetőjében, aki felidézte Kiss Ferenc hányatott életét. Kiss Ferenc ahol megfordult, nemcsak a gyermekeket, hanem a fiatalokat, szülőket is nevelte, dalárdát szervezett, színdarabokat tanított be, gazdasági ismeretekre oktatta a közösséget. Többször bejárta Mezőség mind a 147 települését, s összegyűjtötte a fellelhető adatokat a népesség alakulásáról, templomokról és iskolákról, papokról és tanítókról, dalárdákról és egyesületekről. Munkája nem puszta adattár, hanem nemzetmegtartó, családmegtartó biztatás arra, hogy a szórványról nem szabad lemondani. Azt vallotta, hogy „a Mezőség népünk szíve! S ha e szívvel baj történik, odalesz Udvarhely és Várad, Somogy és Zala”. A dalárdákról, kórusokról szóló kötete még kiadásra vár, s megérdemelné, hogy a Mezőségen is méltó emléket állítsanak Kiss Ferencnek. /Bodolai Gyöngyi: A Mezőségtől Kőbányáig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Hagyományaiban él a nemzet
Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúság Szövetsége, a Kökényes Néptáncegyüttes és a Traian Állami Főgimnázium november 6–7-én negyedik alkalommal szervezte meg Dicsőszentmártonban a Kiöntött a Kis- Küküllő… nemzetközi néptánctalálkozót.
A kétnapos rendezvény az együttesvezetők szakmai tanácskozásával kezdődött, amit a Kökényes Néptáncegyüttes korszerű edzőtermében tartottak. A találkozó, a tapasztalatcsere, illetve a kapcsolatrendszerek bővítése mellett kitűnő alkalom volt arra, hogy végérvényesen meggyőzze a részt vevő együttesvezetőket, koreográfusokat arról, hogy a színpadi sikerek elválaszthatatlanok a korszerű próbafeltételek biztosításától, az együttes megfelelő szakmai és pénzügyi menedzselésétől. A fesztivál két napján mutatott teljesítmény, de az ország határain belül és kívül szervezett néptáncos seregszemléken bemutatott produkcióik alapján bátran állíthatjuk, hogy a Kökényes Néptáncegyüttes esetében ez a három tényező döntő mértékben hozzájárul az együttes egyre gyarapodó belföldi és nemzetközi sikereihez.
A találkozó a részt vevő táncegyüttesek felvonulásával kezdődött a város főterén, majd a Mihai Eminescu Művelődési Házban a magyarországi Fláre Beás együttes nyitotta meg a színpadi műsort. A hangulatosan díszített színpadon pörgött a műsor, a nagyszámú közönség végigkísérhette a Napsugár (Marosvásárhely), a Csobolyó (Győrújbarát, Magyarország), Pendelyes (Sopron, Magyarország), a Kék Iringó (Székelyudvarhely), a Mezőkeszűi Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Kolozs megye), a Iernuþeana (Radnót), a Bíborka (Marosfelfalu), a Bekecs (Nyárádszereda), a Holtmarosi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Kikerics (Segesvár), a Harangláb (Mezőcsávás), a Madaras Gábor Néptáncegyüttes (Kibéd), a Fürge lábak (Szabéd) és a Kökényes Néptáncegyüttes három korcsoportjának (Dicsőszentmárton) műsorát. A szombati rendezvény a Művelődési Ház előcsarnokában rendezett táncházzal zárult, ahol Moldován-Horváth István és zenekara (Marosvásárhely), a Flare Beás együttes, illetve Fajkusz Attila és zenekara (Sopron) szolgáltatta a talpalávalót. Ugyanitt az érdeklődők megtekinthették Budai István szászrégeni fotográfus népi ihletésű fényképeiből készült kiállítását.
A vasárnapi gálaműsor közreműködői a Pendelyes (Sopron, Magyarország), a Csobolyó (Győrújbarát, Magyarország), a Kökényes Néptáncegyüttes (Dicső- szentmárton), a Fláre Beás együttes (Magyarország), a Szászcsávási Zenekar, Fajkusz Attila és zenekara (Sopron, Magyarország), valamint szászcsávási, haranglábi, küküllődombói, felsőkápolnai, vámosgálfalvi, kisszentlászlói, magyarszentbenedeki és szásznagy-vesszősi adatközlők voltak.
Fergeteges sikert aratott a szervezők azon (újdonsült) ötlete is, a miszerint a fesztivál mindkét napján zsíros kenyérrel kedveskedtek a rendezvényre kilátogatóknak, a szomjúhozók pedig Seprődi József dicsőszentmártoni borász standjánál minőségi küküllőmenti borokkal olthatták szomjukat.
Tamás Gyöngyi sajtószóvivő, Népújság (Marosvásárhely)