Cristian Niculescu külügyi államtitkár a múlt hét végén járt Magyarországon, ahol Benedek Fülöppel, a magyar mezőgazdasági minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket. Mint mondta, a találkozón a magyar államtitkár átadta azt az üzenetet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök küldött a román kormánynak. Niculescu hangsúlyozta: az új magyar kormány politikájának rendkívül jelentős vonása az a tény, hogy Medgyessy Péter a Magyarországon élő tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát, és csak segíteni kívánja a határokon túl élő ötmillió magyart, s elődjétől, Orbán Viktortól eltérően nem a 15 millió magyar képviselőjének nevezte magát. - Mi is ugyanígy igyekszünk eljárni, a következetes kölcsönösség alapján közösen gondoskodunk a Romániában és Magyarországon élő magyar, illetve román nemzeti közösségről — mondta a román államtitkár. /Medgyessy Péter üzenete a román vezetésnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

"Garda Dezső képviselő a parlamentben kifogásolta az erdővisszaadás során elkövetetett törvénytelenségeket, melyet a hatóságok segítettek. Szept. 3-ai beszédében leszögezte: segítséget kért az Országos Erdészeti Felügyelőség igazgatójától a Gyergyói-medencében a famaffia ellen folytatott harcban. Azonban az Országos Erdészeti Felügyelőség áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Az ellenőrző szerveket a törvénytelenségek elkövetői lefizették. Az ellenőrzők munkáját mind a helyi, mind a megyei rendőrségi szervek, illetve az Országos Erdészeti Felügyelőség, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium egyes alkalmazottai akadályozták. A megyei rendőrség ahelyett, hogy megindította volna az eljárást a valódi bűnösök ellen, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen indított bűnvádi eljárást. Amikor végre a tulajdonba adás megtörtént, akkor a csendőrség és a rendőrség közbelépését kérték a békés emberekkel szemben, a rendfenntartó szervek megfélemlítették őket, a szóban forgó területen a birtokba adás alkalmával nem végeztek alapellenőrzést, nem számolták meg a lopások után maradt csutakokat. Garda kérte ezen törvénytelenségeket elkövetők megbüntetését és tisztségükből való felmentését. /B. K.: Nem volt szükség a csendőrökre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"

"Július elsejétől a jelenlegi 20 százalékról 45 százalékra emelik a sertéshús behozatali vámját - jelentette be a mezőgazdasági minisztérium. A minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy a 45 százalékos vám július elsejétől az év végéig marad érvényben, s azt tervezik, hogy az import sertéshús után fizetendő vám 45 százalék lesz 2004-ben is. Előzőleg a román sertéstenyésztők országos szövetsége (RCP) azt követelte a román kormánytól, hogy a sertéshús behozatali vámját azonnal emeljék 60 százalékra. Az RCP tüntetést szervezett Bukarestben, a kormány épülete előtt, a román- magyar határon pedig a nagylaki vám lezárására készültek. - Nagyon nem örülünk az intézkedésnek - kommentálta Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Románia által bejelentett intézkedést miszerint 20-ról 45 százalékra emelik a sertéshús beviteli vámját. A miniszter elmondta, hogy a magyar szakértők értékelni fogják, milyen módon diszkriminálja a szóban forgó román intézkedés a magyar mezőgazdaságot. Leszögezte, hogy csak a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet keretében lehet valamilyen nyomást gyakorolni Romániára, hogy elálljon ettől az intézkedéstől. A miniszter jelezte: ha a térség valamennyi országa már az EU-tagja lenne, ilyen piacvédelmi eszközöket nem lehetne alkalmazni ebben a régióban. /A sertéstenyésztők tiltakozásai nyomán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./"

"A román mezőgazdasági minisztérium körülbelül 6 millió tonnásra becsülte az idén várható búzatermést, a korábban előre jelzett 7,1 millió tonna helyett. A kilátás csökkenését az időjárással magyarázták. Tavaly Romániában 4,38 millió tonna búzát takarítottak be, ez volt az egyik legkisebb termés az utóbbi tizenhárom évben. A román búzaexport várhatóan 2 millió tonna lehet a 2003/04-es szezonban, a 2002/03-as évadban exportált 800 ezer tonna után. /Hatmillió tonnás búzatermés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Az Aradi Magyar Gazdák Egyesülete (AMGE) jún. 27-én összehívta első találkozóját, amelyen részletesen ismertették célkitűzéseiket, lehetőségeiket. Kocsik József elnök elmondta, az egyesület egy tág szövetkezeti forma, amelyben mindenki maga, egyénileg dolgozik, ám a beszerzéstől a terményeladásig mindent közösen csinálnak. Sem az unió, sem a román Mezőgazdasági Minisztérium nem támogatja a félhektáros gazdákat. A "kicsik" kénytelenek társulni. A lényeg a gazdakörök elindulása, rajtuk keresztül a gazdák olcsóbb vetőmagot, támogatásokat kaphatnak. Az első lépéseket magyarországi cégek, egyetemek felé már megtették, együttműködési szerződéseket kötöttek. /Irházi János: Aradi Magyar Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./"

"Nov. 11-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitája kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Winkler Gyula képviselő az RMDSZ képviselőinek közel 50 módosító indítványát terjesztette elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei kórháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által a magyar egyházak az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet. Nov. 12-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és elfogadására. Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő. /Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet bizottsági vitája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Készül a vádirat a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatója, Réman Domokos megvesztegetési ügyében. Az igazgató az első romániai magyar kormánytisztviselő, aki ellen korrupció gyanújával indítottak vizsgálatot. A nyomozók azzal gyanúsítják, hogy 2000 decemberében és 2001 januárjában 200 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy kereskedelmi társaság nagy mennyiségű takarmánykukorica behozatalára kapjon minisztériumi engedélyt. Alapos a gyanúja annak, hogy az igazgató két másik ügyben is eljárt ugyanannak a cégnek az érdekében. Réman Domokost előzetes letartóztatásba helyezték. Június végén a hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra bocsátani a volt igazgatót. Szabadulását az tette lehetővé, hogy Romániában törvény biztosítja a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) besztercei szervezete politikai játék elemeit vélte felfedezni a furcsa véletlenek mögött. Réman szabadulása ugyanis éppen abban az időszakban történt, amikor a Beszterce megyei tanácsban az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Szántó Árpád a szövetség korábbi döntését megszegvén a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt mellé állt. Az ő szavazatán múlott, hogy Beszterce megyében nem ellenzéki, hanem kormánypárti politikus kerülhetett a megyei önkormányzat élére. A PNL úgy vélte, Szántó a PSD jelöltjét tisztségbe juttató szavazattal tulajdonképpen sógora, Réman Domokos szabadon bocsátását hálálta meg a kormánypártnak. Réman Domokos kinevezésére az RMDSZ Beszterce megyei szervezete tett javaslatot. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség a Nastase-kormányzás idején már nem tett javaslatot a kormányzati tisztségek betöltésére. Markó kijelentette, az RMDSZ is lépni fog, hiszen a szövetség következetesen eljár azokkal szemben, akikre korrupció, vagy az egykori Szekuritátéval való kollaborálás árnyéka vetül. /Gazda Árpád: Az első korrupt RMDSZ-es közhivatalnok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Újabb két RMDSZ-es tisztségviselőt neveztek ki magas rangú tisztségekbe. Birtalan Józsefet nevezték ki a közhivatalnokok országos ügynökségének élére. Birtalan eddig itt aligazgatóként tevékenykedett. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségét pedig Tánczos Barna közgazdász fogja vezetni. A 28 éves szakember 1999-ben végezte el a bukaresti közgazdasági egyetemet, az elmúlt két évben pedig a képviselőház iparügyi és szolgáltatásokért felelős bizottságot vezető elnök tanácsadója volt. /B. T.: Két ügynökség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Szabó Sámuel, a mezőgazdasági SAPARD-program vezérigazgatója előadást tartott Bukarestben az RMDSZ-színekben megválasztott, vagy kinevezett prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, szakértők előtt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD-Ügynöksége jelenleg az előcsatlakozási program szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-program keretében az önkormányzatok és mezőgazdasági vállalkozók egyaránt nyújthatnak be pályázati kérelmet. /Béres Katalin: A SAPARD segít, csak kérni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Január 24-én Budapesten aláírták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti 2006. évi együttműködési megállapodást. Közel tíz éve létezik együttműködési megállapodás az RMGE és az FVM között. Ennek értelmében minden év elején áttekintik az elmúlt év eredményeit az együttműködés területén, és megállapodnak a következő év legfontosabb teendőiről. A 2004-es esztendőt tekintették a legsikeresebbnek, amikor több száz erdélyi gazda és szakember vett részt magyarországi oktatási programokon, kiállításokon és más szakmai rendezvényen. Újdonság a 2006-os együttműködésben, az, hogy a három szomszédos ország gazdaszervezetei közvetlen határ közeli kapcsolatot teremtenek a sürgős teendők rendezése érdekében. Így az FVM az erdélyi kapcsolatok közvetlen bonyolítását a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalra bízta, a kárpátaljait a Szabolcs-Szatmár megyeire, a vajdaságit pedig a szegedi, Csongrád megyei hivatalokra. Így sokkal gördülékenyebben lehet intézni az ügyeket a határ közelsége miatt, hiszen az RMGE ügyvezető elnöke Nagyváradon székel. A 2006-os esztendőben az FVM több rendezvényt, illetve oktatási programot támogat. Ezek közül egyik legfontosabb program az Agrár-Európa faluról falura, ahol 12 megyében, több mint 60 helységben, több ezer gazda részvételével előadásokat hallgatnak jeles magyarországi és erdélyi szakemberektől az EU-s csatlakozás legfontosabb buktatóiról. /Máthé László, az RMGE országos alelnöke: Együttműködési megállapodás az RMGE és a magyar FVM között. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Május 10-én hivatalosan útjára indította a Mezőgazdasági Minisztérium a LEADER (Liaison Entre des Actions de DEveloppement Rurale) programot. Csutak István, az Integrációs Minisztérium regionális politikáit koordináló államtitkára elmondta, a LEADER célja a helyi kezdeményező csoportok, a kistérségi társulások megalakulásának támogatása. Első lépésben a földrajzi-kulturális-történelmi-társadalmi szempontból együvé tartozó térségek jelentkezését várják. /Felvirrad a kistérségi társulások napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Vírushordozó vándormadarak és az általuk megfertőzött Brassó megyei Feketehalom településen lévő baromfitelep bűnös felelőtlenséggel eljáró vezetői okozhatták a madárinfluenza-járvány májusi kitörését – állapították meg a szakhatóságok. A kór elterjesztéséért felelős személyek ellen eljárás indult. /Terjed a madárinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ A Mezőgazdasági Minisztérium jelentése szerint a madárinfluenza-vírus terjedése lelassult az országban, ennek ellenére a hét végi mérleg: 33 új góc. /A madárinfluenza hét végi mérlege: 33 új góc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Az erdészeti törvénykönyv módosításával kapcsolatban szervezett tanácskozást az országos rendőrfelügyelőség, a Mezőgazdasági Minisztérium, valamint a Romsilva országos erdőgondnokság június 26-án Bálványoson. Dan Aldea, a Romsilva Erdő Alap Főigazgatóságának kifejtette, a törvény nem tiltja a tulajdon megállapítása és a tulajdonba helyezés közötti időben történő vágásokat, és az állami erdészet az értékesített faanyag eladásából származó profitból kárpótolja a magántulajdonosokat. /Domokos Péter: Kárpótolnak az erdővágásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Tőke István, a Csíki Magánerdészeti Hivatal vezetője megerősítette a hírt, miszerint felkérték: vállalja el a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkári beosztását. A kinevezése után az erdőügyekért felelne. Fontos kérdésként kiemelte a magánerdészetek és állami erdészetek közötti konfliktus feloldását. Ezt úgy képzeli el, hogy egységesíteni kell az erdészetet, meg kell szüntetni a kettő közötti különbségtételt. Tőke István úgy látja, hogy szigorítani kell a törvénysértők elleni fellépést. /I. I. Cs.: Tőke István az államtitkári várományos. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Szakál András, Brassó megye alprefektusa a vele készített beszélgetésben kifejtette, az RMDSZ őt javasolta a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkári tisztségére, azonban nem fogadta el a jelölést, úgy ítélte meg, hogy a Brassó megyei közigazgatásban nagyobb szükség van a munkájára. /Bartha Réka: Brassóban maradt az államtitkárjelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Először ismeri egy hivatalos dokumentum Romániában az 1989 előtti rezsim kisebbség- és magyarellenes politikáját. „Noha a kommunizmus áldatlan hatásai egyazon módon érintették Románia valamennyi polgárát nemzetiségre való tekintet nélkül, néhány területen a kommunista hatóságok politikája különösképpen hátrányosan hatott a magyar kisebbség tagjaira veszélyeztetve közösségi létét, illetve hagyományai, nyelvi és kulturális identitása megőrzését” – áll a Tismaneanu- jelentésben. A kommunista hatóságok tervszerűen törekedtek, illetve léptek fel a magyarság gazdasági erejének megtörése érdekében. A jelentés megjegyzi, hogy a magyarság – amely 1945-ben Románia lakosságának mintegy 7,5 százalékát tette ki – erőforrásainak nagy részét kiterjedt gazdasági és hitelszövetkezeti rendszerbe összpontosította: „...összetett intézményi rendszerrel bírt: gyárakkal és feldolgozó üzemekkel, raktárakkal, a saját előállítású termékeket értékesíteni hivatatott üzletláncokkal stb. 1945 szeptemberében a két szövetkezet 1002 tagot számlált. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselte és a falvakon gépparkokat tartott fenn. 1945-ben a szövetség 1100 fiókszervezete 80 ezer bejegyzett tagot számlált. A székely hagyományok szerint szerveződött közbirtokosságok kezelték a legelő- és az erdővagyont. 1946-ben a Románia területén található erdők mintegy 11 százaléka (651 ezer hektár) a közbirtokosságok kezében volt.” A vagyon elkobzására a kommunista hatóságok többféleképpen léptek fel: az úgynevezett ellenséges javak felügyelete /CASBI-törvény/, az 1945-ben végrehajtott „földreform”, az 1948-ban kezdődött államosítás, valamint a szövetkezetek beolvasztása révén. „Noha ezek az intézkedések nem közvetlenül a kisebbségeket vették célba, az alkalmazási kritériumok és szabályok megfogalmazása, illetve gyakorlatba ültetése révén a kisebbségi közösségek tagjait a többségi lakosságnál jóval súlyosabb gazdasági veszteségek érték” – áll a jelentésben. „A Mezőgazdasági Minisztérium 1946-os kimutatásából kiderül, hogy Kolozs megyében a kisajátított összterület 87 százaléka magyar nemzetiségűek tulajdonában volt, miközben a földhöz juttatottak között mindössze 35% volt magyar. Hasonló volt a helyzet Maros megyében (72, illetve 36 %).” 1944 őszén a magyar oktatási rendszer nagy részét az egyházi iskolák alkották. 1041 ilyen működött Erdély-szerte. 1948-ban valamennyit államosították, az ötvenes évek második felétől pedig elkezdődött a magyar oktatás szisztematikus leépítése. Fokozatosan megszűnt a magyar nyelvű szak- és művészeti oktatás előbb középiskolai, majd egyetemi szinten. A jelentés kiemeli a magyar egyetem „elkobzását”, amely „ma is erősen érzékelhető hatással van a kollektív köztudatra”. A jelentés egyértelműen megállapítja, hogy a Babes, illetve a Bolyai Egyetem összevonása „a magyar közösség asszimilációját célzó stratégia” része volt. Ez utóbbi vetületeként említi a dokumentum, hogy „általános gyakorlattá vált, hogy a magyar nemzetiségűeket egyetemi tanulmányaik elvégzése után nem helyezhették ki erdélyi megyékbe. „1988-ben például a 951 végzős közül 689 a Kárpátokon túli megyékbe kapott kihelyezést. Ugyanakkor az egyetemi – közvetve pedig az egyetem előtti – oktatást veszélyeztette a tanári gárda fokozatos leépítése. A nyolcvanas évektől kezdődően nem hirdettek versenyvizsgát a nyugdíjba vonult egyetemi oktatók helyének elfoglalására, a már hivatalban lévő tanároknak pedig nem volt lehetőségük az előlépésre.” Erdély legtöbb városát többségében magyarok lakták. A kommunista hatóságok homogenizáló politikájának köszönhetően az arányok gyökeresen megváltoztak. A jelentés hosszú lajstromot közöl arról, hogy miként módosult a fontosabb erdélyi nagyvárosokban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – a magyarok arányszáma rövid másfél évtized alatt. A magyarok beolvasztását célozta a jelentés szerint az ország területi felosztása, illetve a területi egységek finanszírozása. „1951–1959-ben a Maros Autonóm Tartomány, noha Románia lakosságának 4,5 százalékát összesítette, a központi költségvetésből mindössze 2,4 százalékos részesedést kapott, ami előidézte a lakosság elvándorlását más, jobban iparosított régiók felé”. A dokumentum említést tett a „mintegy hatvanezer magyar ajkú csángó nyelvi identitásának elvesztéséről” is, amihez az egyház is messzemenően hozzájárult. A dokumentum részletesen taglalja a magyar ellenállást is, külön megemlítve a Molnár Gusztáv által elindított Limes Kört. /Sz. L.: Tismaneanu-jelentés: elégtétel a magyaroknak is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Több mint 161 millió eurós kárt okozott a szárazság Romániában – ez derült ki a Mezőgazdasági Minisztérium adataiból. Ugyanakkor a termelők egyesületének vezetői szerint a kár összértéke eléri az 1,5 milliárd eurót. Az élelmiszeriparban dolgozók szakszervezete figyelmeztetett, hogy ősszel a hazai élelmiszerek ára 35 százalékkal nő. A törvényes előírások szerint az állam által megtérített összeg a gazdák költségeinek maximum hetven százalékát fedezheti. A búza esetében azonban hektáronként 750 lejnél többet nem fizethetnek, mint ahogy az elpusztult árpáért sem adhatnak hektáronként 700 lejnél többet. /-or-: Többmillió eurós kárt okozott a pusztító szárazság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

A romániai erdőgazdálkodás a rendszerváltás óta rengeteg változáson ment át, ez a szabályozásra, a tulajdonviszonyokra vonatkozik. Tőke István, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a romániai erdőgazdálkodásnál nagyon erős minőségi változásnak kell bekövetkeznie. Új erdészeti alaptörvényt kellett készíteni, ez a parlament elé kerül, és remélhetőleg még idén jóvá fogják hagyni. A régi, több millió hektáros erdőtulajdonhoz képest a mai viszonyokban az átlagterületek mérete pár hektárra csökkent, megjelentek az újabb típusú erdőtulajdonosok: magánszemélyek, a közbirtokosságok, tanácsok illetve az egyházak és iskolák. Az erdő-visszaszolgáltatásokról sok téves adat jelent meg. Eddig összesen mintegy 2,6 millió hektár került vissza a tulajdonosokhoz. Durván 2,5 millió hektárt igényeltek vissza, amiből a megyei bizottságok révén 725 ezer hektárt hagytak jóvá, ebből viszont csak 408 ezret helyeztek tulajdonba. A visszaszolgáltatás menete nem kielégítő. Az első nagy hibát a 18-as törvény követte el, amellyel csak egy hektárig terjedő területeket engedtek visszaszolgáltatni. A 2000-ből való 1-es törvény ugyancsak tetézte a gondot, mivel az már 10 hektár erdő visszaadását engedélyezte, sőt a közbirtokosságok esetében 20 hektárt. Sorozatosak voltak a pereskedések a tulajdonosok, a Romsilva és a megyei földelosztó bizottságok között. Vannak megyék, ahol jól mennek a dolgok, és vannak olyanok, ahol csak nagyon nehézkesen. Brassó megyében például a terület-visszaadások erdő szempontjából majdnem lezárultak. A közbirtokosságok ma országos szinten körülbelül 400 ezer hektáron gazdálkodnak, de ezek a területek nőni fognak. A magánerdészetek az 1990 utáni modern erdészeti politika talán egyetlen sikertörténete. Sok esetben a magánerdészetek legalább olyan jól kezelik az erdőket, mint bármelyik, korábbi állami erdészet. Az Európai Uniónak nincs közös erdészeti politikája, tehát minden tagállamnak részben szabad keze van abban, hogy erdőstratégiáját, illetve erdészeti politikáját hogyan alakítja. /Domján Levente: Interjú Tőke Istvánnal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Romániában a szemes növények idei hozama a tavalyinak csak a felét érve el, az utóbbi hét év leggyengébb termésátlagát hozta. Az agrártárca felmérése szerint a tavalyi 15,63 millió tonnás búza-, árpa-, sörárpa-, kukorica- és zabtermés után az idei össztermés még a 8 millió tonnát sem fogja elérni. A 2007-es aszályos év így tavalyhoz képest kevesebb mint 50 százalékosat, míg a 2004-es esztendő 25 millió tonnás terméséhez képest kevesebb mint egynegyedes termésátlagot hozott. /Domján Levente: Fél termést hozott az idei év. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A Mezőgazdasági Minisztérium az idei évet az 1946–47-es aszályos évhez hasonlította, mivel a 2007-es esztendő az utóbbi 50 év leggyengébb hozamait produkálta. Romániában több olyan megye is volt, ahol az idei rendkívül száraz időjárás a mezőgazdasági kultúrnövényekben közel 100 százalékos kárt okozott. Az aszály által leginkább sújtott magyar lakta megyék között van elsősorban Hunyad és Fehér megye. /Domján Levente: Ötvenéves negatív terméscsúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Irodával közösen az év elején más települések mellett Kisperegen állattenyésztés, míg Simonyifalván növénytermesztés és kertészet szakmákban szervezett szakképző tanfolyamokat. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium által hitelesített okleveleket átadják a végzősöknek, akik a továbbiakban meghallgathatják a Maros Megyei RMGE szakemberei által Az európai szövetkezési modell az erdélyi gazdatársadalomban címmel, pályázati támogatással kidolgozott előadását. /(b): Oklevél-átadás, előadások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Karácsony előtt mutatta be Martin János Sorsvállalás című, kortörténeti életrajzi kötetét Fodor György piarista konfráter Kolozsváron, majd a kolozsvári Verbum Kiadó tevékenységét Simon Ferenc ismertette. Martin János Sorsvállalás. Egy megtért erdélyi magyar emlékiratai címmel írt könyvében élettörténetét mondja el. Megjárta Auschwitzot is. A láger felszabadulása után a szerző hazatért Kolozsvárra. A Bolyai Tudományegyetemen a biológia szakot kezdte, majd lehetőséget kapott a Szovjetunióban továbbtanulni. Hazakerülve a Mezőgazdasági Minisztérium keretében fontos megbízatásokat kapott. 1974-ben családjával együtt kivándorolt Izraelbe. Egy idő után úgy érezte, el kell hagynia ezt az országot. Egy katolikus segélyszervezet segítségével 1977-ben Kanadában ment, letelepedett, a magyar közösség befogadta, felkarolta. Katolikus lett, névváltoztatást is kért, néhány hónap múlva Martin Jánost megkeresztelték. Könyvében megírta: „Részemről a zsidóságom ügyét lezárt múltbeli élményemnek tekintem. Római katolikus magyar vagyok. Azzal is tisztában vagyok, hogy zsidó származásomat nem tehetem nem létezővé. Gyermekkori és ifjúkori élményeim is hozzájárultak személyiségem kialakulásához. Annak is tudatában vagyok, hogy egyes született keresztények szemében én csak rizskeresztény vagyok. Nincs semmi kétségem afelől sem, hogy zsidó részről ellenszenvre vagy éppen gyűlöletre számíthatok. Ez a sorsom, és ezt vállalom. ” /Csomafáy Ferenc: Római katolikus magyar vagyok. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 13./

Az új erdészeti törvény az erdők lassú és biztos kipusztítását szolgálja, és a fatolvajokat védi – állítják a környezetvédők. A rendelet törvényesíti a falopást, szabad kezet ad a rombolásnak, ugyanakkor kitiltja a természetjárókat az erdőkből. Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az engedélykérés a bekerített magánterületekre érvényes csupán. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy erdészeti törvény szabályozza a parkokat. /Barabás Márti: Fatolvajvédő törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

800 ezer euró kártérítést kap a román államtól Réman Domokos, a Mezőgazdasági Minisztérium volt államtitkára, egy bebizonyítatlan korrupciós vád miatt. Réman peres úton nyerte a kártérítést, azok után, hogy két hónapi letartóztatás és háromévi nyomozás után bebizonyosodott az ártatlansága. A bukaresti törvényszék 2008 novemberében ítélkezett Réman javára, ezt a Pénzügyminisztérium sikertelenül fellebbezte meg. Rémant 2004-ben tartóztatták le, állítólagos 180 ezer dollárnyi kenőpénz elfogadása miatt. Három év múlva a Korrupcióellenes Ügyészég lezárta a dossziét bizonyítékok hiányában, és Réman beperelte az államot. Réman Domokos, aki ma igazgató a Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalban, elmondta, hogy letartóztatása és ügyének a sajtó elé való tárása politikai és tanári karrierjét törték derékba, felesége a letartóztatása hírére egy spontán abortusz miatt elveszítette gyerekét, ráadásul munkát kellett keresnie, hogy ügyvédeit fizetni tudja. /800 ezer euró kártérítést kap a korrupcióval megvádolt Rémán Domokos. = Erdély.ma, márc. 1./

A prefektúra és az agrártárca támogatását kérik a háromszéki burgonyatermesztők. Kovászna megyében 520 hektáron termelnek vetőmagnak szánt burgonyát, ez a romániai termelés 30 százalékát jelenti. Háromszéken a vetőmag 40 százalékát, körülbelül 600 tonnát fertőzte meg a szálfonálféreg, emiatt nemrég karantént rendeltek el. A gazdák szerint a termelők sorsán az is segítene, ha kormányrendelet alapján a raktáráruházakat arra köteleznék, hogy az általuk forgalmazott krumplimennyiség bizonyos százaléka kizárólag hazai legyen. /Bíró Blanka: Segítségre szorulnak a háromszéki burgonyatermesztők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Eldőlt, milyen minisztériumoknál lesznek államtitkárai az RMDSZ-nek
Értesüléseink szerint a mai koalíciós egyeztetésen eldőlt, milyen minisztériumoknál lesznek államtitkárai az RMDSZ-nek. A tárcák a következők: Mezőgazdasági Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Távközlési és Kommunikációs Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium valamint Külügyminisztérium. Ezen kívül a kormányfőtitkárságon is lesz egy államtitkári rangú hivatalnoka az RMDSZ-nek, és úgy tudjuk, különféle más intézményeknél még számítani lehet államtitkári rangú tisztségekre.
Az államtitkári posztokat betöltő személyeket várhatóan kedden nevesítik. Kovács Péter ügyvezető alelnök megkeresésünkre nem cáfolta az értesülést. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro