Ion Iliescu felszólított a Nemzeti Megmentési Front újraalakítására, írta az Adevarul. - Június 16-ával eltörlik a magyar sertéshúsra és baromfira a pótvámot, közölte a Mediafax. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el a múlt héten a Budapesten rendezett Délkelet-európai média-párbeszéd című konferencia zárónapján a résztvevők. A konferenciát a stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a berlini Szövetségi Kormány Sajtó- és Információs Hivatala szervezte. A tizenegy ország mintegy 30 újságírója a dokumentumban leszögezte: egyetértenek abban, hogy a média kulcsszerepet játszik a térségben zajló megbékélési és demokratizálási folyamatban. Szükségesnek tartják az információ szabad áramlását, az újságírók fiatal generációjának képzését, és a térség médiumai közötti együttműködést. A nyilatkozatban tiltakoztak a szerbiai független médiumok bezárása ellen. A sajtótájékoztatón elhangzott: a régióban nagyon fontos a médiumok együttműködése, azonban jelenleg erre alig van példa. Ezzel kapcsolatban említették a Magyar Távirati Iroda és a román Mediafax hírügynökség július elején induló közös szolgáltatását, amely naponta, összesen 40 hírben foglalkozik majd a két ország kapcsolatával és a térségben zajló eseményekkel. /Konferencia a délkelet-európai média-párbeszédről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Jún. 24-én a Brassótól 22 kilométerre lévő Földváron az 1944 végén, 1945 elején fenntartott hírhedt haláltáborban (miután előzőleg minden ehhez szükséges jóváhagyás elkészült) obeliszket állítottak a több mint fél évszázaddal ezelőtt itt elhunyt magyar és német foglyoknak, ám ezt az emlékművet Cioaca Ioan, Földvár község polgármestere néhány órával később leromboltatta. Időközben erről MEDIAFAX-közlemény is megjelent, amely szerint a helyi polgármester és a hídvégi református pap közötti félreértés nyomán egy Földváron, a falubeli lágerben elhunyt magyar foglyoknak emelt emlékművet ledöntöttek a talapzatáról. A Hídvég nevű szomszédos falu református templomának az irattárában szerepel, hogy itt 184 magyar halt meg. Emlékükre a helybeliek és a halottak Magyarországon található rokonai obeliszket akartak emelni. A református pap megszerezte a Brassó Megyei Tanács jóváhagyását, és jún. 24-én az emlékművet talapzatára helyezték. A földvári polgármester egy traktor segítségével ledöntötte a sziklát a talapzatról, és a frissen öntött betonalapot is lerombolta. Ioan Cioaca polgármester azt állítja, hogy nem tud az emlékmű felállítását engedélyező jóváhagyásról. Az emlékműállítás tízmillió lejbe került, a pénzt erdélyi és magyarországi személyek, illetve szervezetek adták össze. A református pap panaszt tett a Megyei Tanácsnál. A közleményhez hozzá kell tenni: igaz, hogy a hídvégi református egyházközség irattárában 182 földvári fogolyként elhunyt személy neve szerepel. Azonban nem ennyien haltak meg. Becslések szerint mintegy 4000 magyar és 800 német fogoly halt meg a táborban. A Hídvégen ma is megtalálható dokumentumba azért került be csak 182 név, mert a haláltábor őrei annak idején az elhunytak bármiféle nyilvántartásba vételét megtiltották. Nincs szó félreértésről. Földváron immár hagyománya van a hajdani haláltábor áldozatainak készített emlékművek ledöntésének, megcsonkításának! A mostanival együtt immár két obeliszket is ledöntöttek, illetve három helyről eltüntették a reájuk emlékeztető kőbe vésett feliratot is. /Boros Ernő: Halottgyalázás Földváron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

A vártnál is lassabban halad a földtörvény gyakorlatba ültetése. A Mediafax jelentése szerint a közel 190000 hektár erdőterületből például csupán 44 hektár került vissza a volt tulajdonosok birtokába, ez is Suceava megyében. A pontos adatok szerint a visszaszolgáltatásra váró 189562 hektárból 11643 magánszemélyek, 22542 különböző szövetségek, 1774 egyházi és tanintézmények, 153603 pedig különböző községek, városok tulajdonába tartozik. /190 ezer hektárból 44. Nehezen megy a földtörvény alkalmazása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A Mediafax hírügynökség ismertette Markó Bélának, az RMDSZ elnökének azt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, mely szerint az RMDSZ-t több párt is felkereste egy esetleges választási szövetség megkötése érdekében. Tárgyaltak, többek között, a parasztpárttal, a liberálisokkal és a demokratákkal is. Markó azt is elmondta: nehéz lesz szeptember kilencedikén (az SZKT ülésen) a döntés a saját jelöltállításról, hiszen véleménye szerint a magyarság 6-7 százalékos szavazati aránya döntheti el, ki legyen Románia következő államelnöke. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Az erdélyi megyék többségében a szavazáson való részvételi arány meghaladta az 50%-ot - jelentette a Mediafax az urnák lezárása előtt egy órával mért adatokra hivatkozva. Kolozs megyében a szavazati joggal rendelkezők 61,1%-a járult az urnákhoz, Kolozsváron pedig 60,5%-a. Fehér megyében a választói névjegyzéken szereplők közül 62,95 %, Beszterce-Naszód megyében 56,34 %, Szilágy megyében pedig 62,84 % vett részt a szavazáson. /Erdélyben is átvették a vezetést a kommunisták és a nacionalisták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei dec. 1-jén politikai megállapodásra jutottak arról, hogy feloldják a Bulgáriával szemben fennálló vízumkényszert, és - feltételesen - hasonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében is. Az RTDP vezetői elégedetlenül vették tudomásul, hogy az Európai Unió csak Bulgária esetében hozott politikai döntést a vízumkényszer feltétel nélküli feloldásáról, míg Romániával szemben a vízumok eltörlését feltételekhez kötötték. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Az uniós miniszterek egyelőre csak elvi döntést hoztak, felkérve egyúttal az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül terjesszen elő jelentést arról, milyen intézkedéseket tett Bulgária a határellenőrzés megszigorítása és az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök szerint az EU ″szerencsétlen diszkriminációt alkalmazott, ami Románia nemzetközi besorolását tükrözi″. Ion Iliescu pártelnök hangsúlyozta, hogy a románokat kevéssé érdekli a vízumprobléma. Ezt a kérdést véleménye szerint a román gazdaság talpraállításával lehet megoldani, hogy a románok ne másutt a világban kényszerüljenek munkát keresni maguknak. - Markó Béla RMDSZ elnök a Mediafaxnak kijelentette: az EU döntése a szélsőséges erők előretörésének tulajdonítható. /Még várni kell a vízumkötelezettség feloldására. Az RTDP elégedetlen az EU-döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 15-én a parlament az RTDP javaslatára Valer Dorneanut választotta meg a képviselőházának elnökének. A Mediafax értesülései szerint az egyik külügyi államtitkári tisztséget Bogdan Chirieacnak, a bukaresti Adevarul munkatársának ajánlották fel. A másik két államtitkári tisztségre Cristian Niculescut és Mihnea Motocot nevezték meg. A pénzügyminisztériumba visszakerül a Vacaroiu-kormány egyik tisztségviselője, Gheorghe Oana. /Dorneanu lett a képviselőház elnöke. Rendkívüli ülésszak januárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Mediafaxnak nyilatkozott: a szövetség nem csak magyar alprefektusok kinevezését kérte az RTDP-től, hanem azt is, hogy a megyei igazgatóságok és felügyelőségek élén maradhassanak meg azok az RMDSZ-es vezetők, akik bizonyították szakmai felkészültségüket. Kelemen szerint ez nem politikai, hanem etnikai kérdés, a magyarságnak jogos az az igénye, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar lakosság él, képviselve legyenek a helyi adminisztrációban. Kelemen úgy véli: az RTDP nem zárkózik el kérésüktől. /Kelemen: Nem politikai, hanem etnikai kérdés az RMDSZ-es igazgatók, felügyelők tisztségben tartása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

"A kolozsvári Környezetvédelmi Igazgatóság széleskörű kivizsgálást rendelt el az Aranyos folyón úszó többezer haltetem ügyében. Marian Prorocu igazgató a Mediafaxnak azt nyilatkozta: a laboratóriumi eredmények egyelőre arra utalnak, hogy bakteriális jellegű fertőzésről van szó, és ennek fertőző gócát minden valószínűség szerint a Fehér megyei Rosia Poieni-i rézbányák képezik. /Szabó Csaba: Ökológiai katasztrófa az Aranyoson? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Febr. 24-én elérte Torda környékét az Aranyoson levonuló szennyeződés, de ez nem befolyásolta a város vízellátását - jelentette a Mediafax. Az illetékesek úgy rendelkeztek: azokat a kutakat, amelyek a lakosság vízellátását biztosítják és közel esnek az Aranyoshoz, lezárják. Az újabb szennyezés febr. 23-án történt az Aranyoson, amikor a Szászvölgyi derítőből ismét ipari szennyvíz ömlött a folyóba. Három héttel korábban már történt hasonló környezeti katasztrófa, a savtartalmú szennyvíz és a nehézfémek elpusztították az Aranyos hal és növényállományát. Szakemberek szerint a katasztrófa bármikor megismétlődhet. /Újabb környezeti katasztrófa az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Ion Iliescu államfő márc. 6-án kijelentette, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter látogatása kapcsán felmerült viták "nem tartoznak a nagypolitikához", vagy a Románia és Magyarország közötti lényegi problémák körüli nézeteltérésekhez. Megjegyezte, hogy az a természetes, amikor egy másik ország magas rangú állami tisztségviselőjének látogatása hivatalos megegyezésen alapul. Így tehát hivatalosan járnak el hasonló esetben a román magas rangú tisztségviselők is akkor, amikor nem turistaként látogatnak Magyarországra, fűzte hozzá az államelnök. Adrian Nastase miniszterelnök Németh Zsolt látogatásával kapcsolatos nyilatkozatára hivatkozva Iliescu elmondta, hogy az "valószínűleg egy bizonyos információra alapszik". - Markó Béla szövetségi elnök márc. 6-án a Mediafaxnak kifejtette: a román és a magyar kormány képviselőinek elsősorban egymás között kell megvitatniuk a felmerülő problémákat. Az RMDSZ elnöke Adrian Nastase kormányfőnek Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony romániai látogatásával kapcsolatos kijelentéseire reagált. Markó szerint mind Románia, mind Magyarország érdeke, hogy szorosra fűzzék a kapcsolatokat, amelynek a kölcsönös bizalmon kell alapulniuk. Ez a mesterségesen gyártott vita negatívan befolyásolhatja a két ország viszonyát, "bolhából elefántot csináltak". /Markó: Bolhából elefánt Ártalmas a sajtóvita a román-magyar viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Meghívása esetén máskor is szívesen tesz magánlátogatást Erdélyben Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A Krónikának elmondta, nem kíván magyarázatot adni a történtekért. Dávid Ibolya hangsúlyozta, február 24-25-én magánlátogatásra érkezett Aradra. Látogatása előkészítése semmiben sem különbözött korábbi magánlátogatásainak előkészítésétől. "Érvényes útlevéllel, jogszerűen léptem be és tartózkodtam az országban - magyarázta a miniszter asszony. - Az európai demokratikus országok gyakorlatának megfelelően a két ország polgárai külön engedély nélkül vehetnek részt kulturális, egyházi és más rendezvényeken, utazhatnak magáncélú látogatásra egymás országába." Mint elmondta, az aradi magyar bálra díszvendégként kapott meghívást, látogatása célja a magyar-magyar kapcsolatok erősítése volt. Meggyőződése szerint azonban egy ilyen látogatás a két nép megbékéléséhez, barátságának elmélyítéséhez is nagymértékben hozzájárul. "Amennyiben hasonló meghívást, felkérést kapok, annak feltétlenül eleget fogok a jövőben is tenni. A magánlátogatással kapcsolatban külön magyarázatot adni nem kívánok" - fejezte be nyilatkozatát a miniszter asszony. /Gazda Árpád: Dávid Ibolya máskor is jön. Az európai joggyakorlatra hivatkozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Márc. 20-án Brüsszelben George Robertson NATO-főtitkárral találkozott Mircea Geoana külügyminiszter. A megbeszélésen szót ejtettek a macedóniai helyzetről, a román hadsereget érintő reformokról, a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítéséről, az északatlanti szövetség és Oroszország, Ukrajna, valamint a Moldova Köztársaság viszonyáról. - Fontos, hogy Románia rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, amelyek biztosíthatják a csatlakozás éves tervének a teljesítését, hogy ilyenformán a következő felmérésnél haladást mutathasson - nyilatkozta a Mediafaxnak a román külügyminiszter. Az első felmérést idén március 5-8. között végezték. /Geoana-Robertson találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Románia további öt fekete-tengeri ország részvételével közös hajórajt alakít. Az erről szóló megállapodást április 2-án írják alá a török fővárosban Bulgária, Grúzia, Oroszország, Törökország Ukrajna és Románia képviselői - jelentette a Mediafax hírügynökség. A Blackseafor alapvető feladata a környezetvédelem lenne, de más jellegű megbízatásokat is vállalna, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vagy az ENSZ égisze alatt békefenntartó műveletekben venne részt. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár márc. 29-én kétnapos látogatásra Kijevbe utazik, ahol a kezdeményezésről is tárgyal az ukrán hatóságokkal. /Közös fekete-tengeri hajóraj. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./"

"Ha nem kér bocsánatot kijelentései miatt, akkor a Nagy-Románia Párt bepereli Markó Bélát - nyilatkozta a képviselőházban a párt alelnöke, Cornel Ciontu. Az RMDSZ elnöke azt "merészelte" mondani a Nagy-Románia Pártról, hogy szélsőséges. Ciontu szerint Markó Béla lesz az első és az egyetlen, akinek törvény előtt kell elmagyaráznia, mitől szélsőséges a Nagy-Románia Párt. Válaszként Markó Béla azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy bármikor bárkinek szívesen elmagyarázza, hogy miért nyilváníthatók szélsőségesnek a nagy-romániások. A szövetségi elnök nem hajlandó visszavonni kijelentését. /Markó Bélát beperelik a nagy-romániások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Adrian Nastase kormányfő jún. 4-én a Mediafaxnak kijelentette, hogy azok a kormánypárti szenátorok, akik az amnesztiatörvény kezdeményezését felvetették, nem kérték ki a párt csúcsvezetőségének a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügyet kormányszinten nem tárgyalták meg, az igazságügyi minisztérium pedig nem nyújtott be semmilyen törvénytervezetet. Nastase hozzáfűzte azonban, hogy előbb-utóbb elemezni kell a múlttal való megbékélés módját, az 1989-es forradalomra, a bányászjárásokra és a különböző társadalmi megmozdulásokra utalva. - A kormányfő ugyanakkor helytelennek ítélte meg Mircea Chelaru hadtesttábornoknak, a román hadsereg volt vezérkari főnökének a magatartását, mivel hétvégén részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának a felavatásán. /Nastase helytelennek tartja Chelaru magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Jún. 26-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, aki Teodor Pop-Puscas városi rendőrparancsnok viselt ügyeit hozta a nyilvánosságra. Szerinte a rendőrparancsnok alulértékelte az Olteniei 13. szám alatt épített villát; több munkálatot építkezési engedély nélkül végzett el. Teodor Pop-Puscas rendőrparancsnok cáfolta a polgármester felvetéseinek többségét. Puscas a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: kérni fogja Gheorghe Funar őrizetbe vételét, akit hatósági közeg megsértésével vádol. - Emlékezetes, hogy a polgármester hasonló leleplezési módszerrel állt bosszút Vasile Salcudean volt prefektuson is, aki tisztségéből való felfüggesztését rendelte el. /Kiss Olivér: Polgármesteri bosszú: Puscas engedély nélkül kerítette be villáját, és hallgatott az Opel Astráról. Funar őrizetbe vételét kéri a rendőrparancsnok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Néhány nap leforgása alatt kétszer is jelentős mértékű nehézfémmel szennyeződött az Aranyos folyó, közölte júl. 7-én a Mediafax hírügynökség. Hasonló, akkor komoly halpusztulással járó szennyezés történt idén februárban és áprilisban. A környezetvédelmi minisztérium mostanáig csak annak megállapításáig jutott, hogy legalább 30 milliárd lejre lenne szükség sürgős környezetvédelmi beruházásokhoz az elavult technikával működő bányavállalatoknál. /Újabb nehézfém-szennyezés az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"Július elsejétől a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. Mivel Kolozsváron a polgármester akadékoskodása miatt a mai napig sincs a 2001-es évre szóló elfogadott költségvetés, a középiskolai tanárok júniusi járandóságát nem lehet kifizetni. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő a Mediafaxnak elmondta: a polgármesteri hivataltól olyan levelet kapott, amelyben arra kérik, hogy tanügyi forrásokból fedezzék a fizetési alapot. Ez törvénytelen és nem alkalmazható. A Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testületének vezetője júl. 10-én Kolozsváron elkezdte a helyzet kivizsgálását. /Mivel nincs helyi költségvetés, nem kapnak fizetést a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az "egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetőségét - nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor. Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elő a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor emlékeztetett: az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre időszerűbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy az RMDSZ újrafogalmazza tíz évvel ezelőtti kritikai észrevételeit. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Hatalmas botrányt kavart a Transilvania Jurnal című kolozsvári román napilap júl. 18-i híre, miszerint 43 (de a cikkben néhol 57, 43, 14 és egyéb változatok fordulnak elő) román anyanyelvű diák került Kolozsváron, a központi elosztás után, magyar iskolába. Ugyanakkor nagyon sok magyar iskolát végzett diák került más líceumba, mint amit megjelölt. A legtöbb szabadon maradt hellyel - az újságíró szerint - a "Brassay Janos" líceum rendelkezik, ahol összesen 43 betöltetlen hely maradt, a magyar tannyelvű osztályokban. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelőnő a következőket nyilatkozta: a Brassaiba bekerült ugyan az említett kilenc román diák, de ők az esti tagozat román osztályába iratkoztak. A főtanfelügyelőnő elmondta, nem fűz semmilyen kommentárt a Mediafax által közzétett hírhez, hiszen az ott közölt adatok nem valósak. - Valójában a Brassai Sámuel Líceumban a magyar nyelvű nappali tagozaton összesen hét betöltetlen hely maradt, az esti tagozaton a 25 hellyel meghirdetett magyar nyelvű osztályba mindössze két diák jelentkezett, maradt tehát 23 hely; az ugyancsak 25 helyes román nyelvű osztályba pedig összesen kilenc diák került, maradt tehát 16 betöltetlen hely. /Köllő Katalin: Nem írtak be román diákokat magyar osztályokba. Mariana Dragomir cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"

"Hargita megyében csak Székelyudvarhelyen mutatnak érdeklődést a státustörvény értelmében a külhoni magyaroknak kibocsátandó igazolványokkal szemben - nyilatkozták a Mediafaxnak az RMDSZ udvarhelyi szervezetének meg nem nevezett képviselői. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének képviselői hangsúlyozták, hogy amíg Székelyudvarhelyen és környékén érdeklődés mutatkozott a magyar igazolványok iránt, addig Csík és Gyergyó környékén senkit nem érdekelt, hogy milyen körülmények között lehet az igazolványok birtokába jutni. /Csíkot és Gyergyót nem érdekelné a magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"