Levélben kereste meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Medgyessy Péter miniszterelnököt, az Ady Endre-emlékhely létrehozására elnyert, majd a Mecénás Alapítványnak átirányított 320 millió forintos pályázat ügyében – jelentette be sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A levélhez csatolták az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, köztük több mint félezer érmindszenti és érkávási magyar és román lakos aláírását, akik azt kérik, az eredetileg kijelölt helyszínen, Ady szülőfalujában épüljön fel az emlékhely. Az egyházkerület vezetősége és az érmindszenti helyi közösség képviselői kihallgatást kérnek a magyar miniszterelnöktől. Tőkés László kemény szavakkal ostorozta a Mecénás Alapítványt, amelyhez a Medgyessy-kormány átirányította a pályázati támogatást. /Pengő Zoltán: Levél Medgyessy Péternek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Barabás István hosszú cikkében támadta Tőkés László püspököt. Cikkéből megtudható, hogy a püspök azért nem lépett ki az RMDSZ-ből, hogy belülről bomlaszthassa egységét. A püspöknek „elvakult gyűlölettől áthatott” nyilatkozatai, szónoklatai vannak. A román sovén-nacionalizmus 14 éve útszéli módon támadja Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t. Közben Tőkés László is támadja az RMDSZ-t és Markó Bélát. Tőkés László máj. 7-i nyilatkozata „új szóalkotással lepi meg a közvéleményt: zsákmányszerzéssel, zsákmányosztó tevékenységgel vádolja az RMDSZ-t, a „zsákmány-elven működő" Communitas, Progress és Mecénás alapítványokat.” A Népszabadság is támadta a püspököt: Tőkés László az Orbán-kormány kedvezményezettje címen jelent meg, 2002. aug. 28-án újraközölte a Romániai Magyar Szó, de előszeretettel idézgetett belőle a román sajtó is. Szó van benne a püspöknek kiutalt 242 millió forint támogatásról. – Barabás cikkében szó esik Tőkés László megátalkodott aknamunkájáról, amelyet vaktöltényeivel és döglött aknáival folytat. /Barabás István: A püspök és az erkölcsök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Felavatták a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központot, amelyet a Mecénás Alapítvány által magyarországi költségvetési támogatással hoztak létre. A városi strand területén fekvő, modern stílusú létesítményt Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje avatta fel. Az ünnepséget követő konferencián Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára elmondta: Ady mához szóló üzenete az, hogy az ígéretes jövőt csak az egymás mellett élő népek összefogásával lehet felépíteni. A kulturális központot Tempfli József megyés püspök szentelte fel. /Nagyváradon megnyílt az Ady-központ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Nagyváradon a Varadinum hetében az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ együttgondolkodásra invitálta az értelmiségieket. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT elnöke kérte, foglalják össze, mitől volna élhetőbb a közös nagyváradi jövő. Sikerült egy asztal mellé ültetnie különböző jobb- és baloldali nézetű magyar embereket. Biró Rozália alpolgármester szerint a társadalmi motor szerepét kellene betöltenie az értelmiségnek. Horváth István beszélt a politikai kiszolgáltatottságról. Szűcs László újságíró az értelmiségi jelenlét hiányáról panaszkodott. Talán a december 5-i népszavazás arra volt jó, hogy saját felelősségünk tudatára ébredjünk, mondták a hozzászólók. Szombati-Gille Ottó nyugalmazott rendező bemutatta a nemrég megalakult Partiumi Nyugdíjasok Egyesületét, melynek ő az elnöke. Ifjú költőknek, tollforgatóknak a Varadinumra megjelent, Tétova léptekkel a csillagok felé című kötetét mutatták be a Fekete-Sas-palotabeli ifjúsági központban. A Mecénás Alapítvány támogatásával kiadott könyv fiatal tehetségek írásait tartalmazza. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Nem sikerült megállapodnia a nagyváradi Mecénás Alapítványnak az ortodox parókiával a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának átvételéről – jelentette be Nagyváradon Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, az alapítvány vezetője. Kiss közölte, az ortodoxok olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a Mecénás Alapítvány nem adhatta volna tovább egy harmadik félnek a pálya használati jogát. „Ez elfogadhatatlan számunkra, hiszen épp azért vállaltuk a közvetítőszerepet, mert szerettük volna átengedni a területet a gimnázium diákjai számára.” Kiss Sándor szerint az ügy mögött a Nagy-Románia Párt állhat, amely nyomást gyakorolt a nagyváradi ortodox parókiára, hogy ne egyezzenek meg az alapítvánnyal: egyiküket egyházi tisztségének megvonásával fenyegették, másikat azzal, hogy megvonják óraadási jogát a nagy-romániás rektor-helyettes által irányított állami egyetemen. /Balogh Levente: Patthelyzet a nagyváradi Lorántffy-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Négy és fél évvel az átadási határidő után csupán a javarészt RMDSZ- rendezvényeknek otthont adó konferenciaterem készült el a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló című projektből, melyre a magyar kormány 320 millió forintot utalt ki. Kiss Sándor a Bihar megyei RMDSZ elnöke, projektgazda, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondja, nincs pénz a tető nélküli, félig pirosban álló termálszálló befejezésére. A Mecénás Alapítvány szeretett volna további magyar állami támogatást szerezni, de ez nem sikerült. Kiss szerint az lenne a legjobb, ha az állami egyetemmel vagy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve sikerülne befejezni és diákszállásként működtetni az ingatlant. Az alapítvány 2003-ban botrányos körülmények között jutott hozzá a támogatáshoz, azt ugyanis eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte a magyar kormány. A püspökség Érmindszentet szemelte ki a beruházás helyszíneként, amelytől Ady Endre szülőfalujának felvirágoztatását remélték, és 2002 novemberében le is tették a létesítmény alapkövét. A pályázatot kedvezően bírálta el az Orbán-kormány, és működésének utolsó napjaiban 320 millió forintos támogatást ítélt meg a kulturális központ és a 88 férőhelyes termálszálló felépítésére. A hivatalba lépő Medgyessy-kabinet azonban figyelmen kívül hagyta a döntést, és a pénzt átirányította a Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Mudura Sándor vállalkozó nevével fémjelzett Mecénás Alapítványnak. Utóbbi közeli ismerőse Medgyessy Péternek. A pénz átirányítására vehemensen reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület: Tőkés László püspök több alkalommal élesen kritizálta a magyar illetékeseket és a Mecénás Alapítványt, pert is kilátásba helyezett, egy fideszes képviselő pedig az Országgyűlésben interpellált az ügyben. 2003 őszén elkezdődött az építkezés. 2004 májusában ünnepélyes keretek között, Szabó Vilmos MSZP-s államtitkár jelenlétében felavatták az Ady Endre Kulturális Központ nevet viselő multifunkcionális termet. A kulturális központ mellett épülő termálszállót 2004. október 28-án kellett volna átadni, de erre a mai napig nem került sor. Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal érdemben nem adott választ a Krónika azon kérdésére, elszámoltatták-e a Mecénás Alapítványt, illetve nincs-e visszafizetési kötelezettség abban az esetben, ha nem valósult meg a célkitűzés. /Pengő Zoltán: Félkész szálloda adóforintokból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A replika jogán – Lakatos Péter képviselő közleménye
Válasz a Magyar Polgári Párt Bihar megyei és nagyváradi elnökségének 
Annak reményében, hogy a replika jogán az Erdély.ma lehetőséget biztosít a személyemről szóló terjedelmes „irománnyal” kapcsolatos véleményem közlésére, úgy gondoltam benevezek a „Ki tud többet Lakatos Péterről?” című nyilvános vetélkedőre. Tudom, nem nyerhetek, mert én csak az ellenőrizhető igazságot közlöm, aláírásommal vállalom az állítottak hitelességét, én nem élhetek az eddig megszólalók által alkalmazott ködösítésekkel, alaptalan gyanúsítgatásokkal, a csúsztatástól a durva hazugságig terjedő arzenállal. 
De kik is az eddig, ebben az ügyben megszólalók és mi magyarázza a személyem iránt tanúsított, megkülönböztetett figyelmet? Megszólalásuk időrendjében: 
- egy, a személyével kapcsolatos közismert de először a kimondott valóság miatt hiúságában sértett EP képviselő, aki korábban az anyaországi közpénzekkel csak nehezen, többszöri nekifutásra és a hatóságok jóindulatú hozzáállásával tudott elszámolni;
- egy volt parlamenti képviselő, aki kilenc év távlatából próbálja magyarázni választási vereségét, arra alapozva, hogy az emberek már nem emlékeznek a történtekre. Ezzel egyidőben kenyéradó gazdája sok pénzéért sárdobálásra is vállalkozik;
- Traian Băsescu államelnök örökbefogadott és politikai párttá nevelt janicsár hada, az MPP, amely az elnöki szolgálatok segítségével hajt végre diverziót az egységes magyar közképviselet ellehetetlenítése céljából. 
Az említettek átvették és szorgalmasan gyakorolják Goebbels, a hitleri propagandagépezet atyjának elvét, amely szerint: „egy hazugságot ha számtalanul elismételünk, és azt a megfelelő odaadással tesszük, akkor az emberek azt igazságként fogják fel”. Tőkés, Szilágyi valamint az MPP ezt megfelelő odaadással és lelkesedéssel teszik.
Ami a romániai tűzoltóságot illeti, annak ellenére, hogy engem 1985-ben eltávolítottak belőle, meg kell védenem azoktól akik megpróbálják lejáratni. Lényeges ez, mert Hitler óta bizonyosságot nyert milyen veszedelmes „a kollektív bűnösség elve”. Az ominózus 130/1972-es törvényerejű rendelet, amely alapján minden tárgyszerűség nélkül, szándékos félremagyarázással megkísérlik a tűzoltóságot elnyomó, karhatalmi erőként beállítani, tevékenységét a Securitate–val összemosni, holott az említett törvényerejű rendelet preambulumában csak a milícia és a biztonsági szervek összevonásáról van szó, amint az alábbi idézetből is kiderül: „ a fentiek értelmében szükséges volt annak a szervezési keretnek a megteremtése, amely biztosítja a milícia és biztonsági szervek tevékenységének egységes összehangolását ...” A Belügyminisztérium és a tűzoltóság viszonyáról kizárólag csak az alábbi négy cikkely rendelkezik:
a) a tűz megelőzésével és oltásával megbízott egységeket és katonai tűzoltó alakulatokat szervez; b) biztosítja a tűzmegelőzési és oltási tevékenység irányítását és szakmai ellenőrzését a Román Szocialista Köztársaság teljes területén;
c) kibocsát illetve jóváhagy, közösen a törvény által nevesített szervekkel, az épületek és berendezések tervezésénél és kivitelezésénél általánosan kötelező tűzmegelőzési és oltási előírásokat;
d) megállapítja a gépekre, berendezésekre, eszközökre, felszerelésekre és oltóanyagokra vonatkozó szükségletet, jóváhagyja ezek tervezését valamint hitelesítését és részt vesz átvételükben.
1989 decemberéig a tűzoltóság egyetlen karhatalmi, tömegmegmozdulást leverő intézkedésben sem vett részt, ezt tanúsíthatják azok a fiatal vonulós tűzoltók akik sorkatonai szolgálatot teljesítettek és semmilyen alapvető emberi jogok elleni parancsot nem kaptak és nem kellett teljesítsenek. Az csak egy beteg agy szüleménye, hogy a Belügyminisztérium mostoha gyermekét, a tűzoltóságot, „információ szerzésre és különféle technikai eszközök telepítésére használták fel”. Riasztás esetén, amit előre nem lehetett tudni, hogy mikor és hova szól, a vonulós tűzoltók, éjjel-nappal két percen belül kellett elhagyják a laktanyát, tehát gyakorlatilag lehetőségük sem volt és ezt eddig soha senki fel sem vetette, „a titkosszolgálati eszközök telepítésére”. 
A Temesvári Kiáltvány 8. pontját illene ismerni, pontosan idézni és értelmezni, nem csak ködösen hivatkozni rá: „A választási törvénynek meg kell tiltani azt, hogy a volt kommunista aktivisták és a Securitate egykori tisztjei, három, egymást követő választási ciklus idejére bármilyen listán jelöltethessék magukat”. A fiatal, vonulós tűzoltótiszteket, altiszteket kollektíven kommunista aktivistáknak vagy Securitate tiszteknek beállítani, csak azért, hogy aztán egyikükre minden ok és bizonyíték nélkül rásüthessék a billogot, az szégyenletes kísérlet, ezzel eddig senki sem próbálkozott.
Ami az én tűzoltótiszti pályafutásomat illeti, az a következően alakult. A magyar nyelven, legnagyobb érettségi általánossal elvégzett bánffyhunyadi liceum után, 1970-ben a nagyszebeni Tűzoltótiszti Főiskola 25 helyére 125 jelentkező közül, egyedüli magyarként sikeresen felvételiztem. A román nyelv hiányos ismerete miatt első évben éjjel-nappal kellett tanulnom, viszont a második év végén évfolyamelső lettem. Az is a történethez tartozik és könnyen elképzelhető, hogy volt mit hallania a „bozgornak”, amíg sikerült tekintélyt kiharcolnia magának. 1972-ben vettek fel a pártba, nem „rendhagyóan korán” hanem összes évfolyamtársammal, mert nem lehetett úgy elvégezni a főiskolát, hogy ne legyen párttag a végzős növendék. Soha semmilyen párttisztséget nem töltöttem be sem ott, sem később. 1973-ban a diplomavizsgát követően Nagyváradot, kedvenc városomat választottam, pedig Bánffyhunyadon, szülővárosomban is volt szabad hely. Nem parancsnok helyettes beosztásba kerültem, amint a hazugságoktól hemzsegő iromány szerzői állítják, hanem a gyakorlatnak megfelelően a ranglétra aljára, ahonnan csak 4 év elteltével léptem feljebb egy grádicsot (ezt több tíz, Bihar megyei, kezem alatt szolgált magyar és román tűzoltó bizonyíthatja). Igen, szakmám iránt elkötelezett, lelkiismeretes tűzoltótiszt voltam, román és magyar altisztekkel és vonulós közkatonákkal körülvéve addig, amíg a még dolgozó magyar altiszteket (Nácsay András, Kovács J.) nem nyugdíjazták . Az évek során több mint 1500 tűzesethez riasztottak és bár a laktanyában a kornak megfelelően hivatalosan csak románul lehetett beszélni, a tűzeseteknél Nagyváradon, Biharvajdán, Szalárdon, Biharban, Jánosfalván, hogy csak pár települést soroljak azok közül ahol emlékezetes nagy tűzesetek voltak 1973 és 1985 között, ahol én vezettem az tűzoltást, jól jött ha a kétségbeesett, románul nem tudó, idős magyar embertől vagy megriadt gyerektől anyanyelvén lehetett megkérdezni:- van-e még valaki az égő házban? Van-e gázpalack a lakásban? Az életmentésnél a felettesek elnézték ugyan a magyar nyelv használatát adott esetben, ha szükséges volt, a büntetés kiszabásánál már a román nyelvet kellett használni. A szakmai lelkiismeretességet és hivatástudatot „közvetetten terhelő adatoknak” feltüntetni csak egy „terhelt” agy tulajdonosa képes. 
1985 végén, az akkori Bihar megyei tűzoltóparancsnok, (ma is Nagyváradon él és bármikor hajlandó erről nyilatkozni), tudomásomra hozta, hogy központi utasításra el kell hagynom a tűzoltóságot. Az újságban megjelent iromány legnagyobb hazugsága (ha a hazugságot fokozni lehet) az, hogy ez azért történt, mert egyik családtagom „elfelejtett” visszatérni Magyarországról. Születésem után 1952 és 1990 között egyetlen, első-, másod- vagy harmadfokú rokonom sem maradt külföldön. Ezzel tisztában volt, van Szilágyi Zsolt is, akinek szüleivel meghitt, baráti viszonyban voltunk, akiket tisztelek és sajnálok, hogy ilyen helyzetbe kerültek kisebbik fiuk miatt. Az viszont igaz, hogy Szilágyi Zsolt testvérének, Tibornak, segítettem amikor külföldre való településéhez illetve azt követően, különböző igazolásokat kellett beszereznie. 
A tűzoltóságtól történő eltávolításomat az alábbi vádakra alapozták, amint azt a fejemre is olvasták: - irredenta (a történelmi Magyarország területi integritásának visszaállítására törekvő) családból származik, anyja papleány, párton kívüli;
- felettesi engedély nélkül vette feleségül Böndi Katalin fizika tanárt, mi több Bánffyhunyadon a református templomban esküdtek és felesége a hivatalos felkérés ellenére sem volt hajlandó belépni a pártba; - nem volt hajlandó felvételizni sem a Ştefan Gheorghiu pártfőiskolára sem a katonai akadémiára, ezt elkerülendő felettesi engedély nélkül felvételizett és jutott be a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karára;
- gyermekeit a lefordíthatatlan Melinda és Levente névre anyakönyveztette, templomban kereszteltette és magyar tagozatra íratta őket;
- előnytelen megvilágításba helyezte Ceausescu elvtársat összehasonlítva Kádár Jánossal, nagyváradi találkozójukat követően;
- több tűzeset okainak vizsgálatánál elfogultságot tanúsított magyar gyanúsítottakkal szemben.
Mindezek után az Erdély.mán megjelent förmedvény kiagyalói önmaguknak mondanak ellent. Ha Lakatos Péter, idézem: „meggyőződéses, hithű a mundérhoz ragaszkodó tiszt” volt, miért kellett 1985-ben, Ceausescu kivégzése előtt 4 évvel eltávolítani a tűzoltóságtól? „Előléptetésnek” minősíteni azt, hogy valakivel, csak azért mert magyar, otthagyatnak egy jól fizetett tűzoltótiszti beosztást és emiatt az illető csak jóval kisebb fizetésű állást talál magának, az megkérdőjelezi az ezt állítók józan ítélőképességét. Én utólag is köszönöm a Sinteza akkori vezetőinek, Máté Józsefnek és néhai Crisan Ioachimnak az irántam tanúsított megértést és a felkínált munkahelyet. 
A Sinteza-beli tevékenységemről sokan tudnak most is nyilatkozni. Azok a magyar és román volt kollégáim, barátaim, ismerőseim akikkel sokat voltuk együtt, de valószínű azok is, akik 1987-ben feljelentettek és akik miatt több mint egy éven keresztül megfigyeltek, otthoni telefonomat lehallgatták. Erről csak 2001-ben szereztem tudomást, amikor kértem átvilágításomat a CNSAS-nál.
dossziéban található anyagokból kiderül, mivel gyanúsítottak: - kémkedéssel Magyarország javára;
- magyar tűzoltók (Balogh István, Fugel Sándor és mások) alkalmazása és vállalati tűzoltóegység vezetőnek történő kinevezése.
A feljelentők és besúgók neveit az iratok tartalmazzák. Alig várom, hogy Tőkés László feltegye a világhálóra saját megfigyelési dossziéját, ígérem követem példáját. Az engem vádolók felületességét az is bizonyítja, hogy elfelejtik megemlíteni, hogy 1994 után kereskedelmi osztályvezetőként majd kereskedelmi igazgatóként tevékenykedtem a Sinteza-ból alakult részvénytársaságoknál.
1990 januárjában léptem be az RMDSZ –be. A felkérések ellenére nem vállaltam semmilyen vezetői szerepet 1996-ban, mert röviddel azelőtt neveztek ki, mint már említettem kereskedelmi igazgatónak és elfoglaltságom nem tette lehetővé a közéleti szereplést. Ez a helyzet 1999-ben változott meg, amikor már saját cégemet vezettem, időm megengedte és olyan tiszteletre méltó, minden gyanú felett álló személyek kértek fel a Bihar megyei RMDSZ gazdasági alelnöki tisztségére mint néhai Stark László, Varga Gábor, Szabó Ödön. A Tőkés-Szilágyi-MPP hazugságban részvényes korlátolt felelősségű társaságként nem bejegyzettek szerint, én „gyanús RMDSZ karriert” futottam be, mert miután 1999-ben elvállaltam a gazdasági alelnöki funkciót és becsülettel dolgoztam 2 éven keresztül, közel egy évig Bihar megye alprefektusa is voltam, 2001-ben merészeltem „ismeretlenként” elindulni azzal a Szilágyi Zsolttal szemben, aki 1990-ben előzmény nélkül, csak fiatalságának és Tőkés László temesvári szélárnyékának köszönhetően jutott képviselői mandátumhoz. A szabályosan, a körzeti szervezetek által megválasztott küldöttek döntő többsége, köztük a fiatalok is, rám szavazott, így újabb, közel 4 kemény, munkás év következett, amelyekben a „temesvári hős” lejárató kampányával szemben kellett a Bihar megyei szervezetet megerősíteni, számára székházat szerezni.
Mi volt a bűnöm, hogy a velem közel egyidős Tőkés László, akiért családommal átiratkoztunk Nagyváradon a Várad-Olaszi egyházközségbe, aki lányom és keresztlányom konfirmálásánál asszisztált, aki könyveit számomra „szeretettel” dedikálta ellenem fordult, az a mai napig rejtély. Valószínű az, hogy megnyertem a választást és első találkozásunkat követően, amelyen az elnökség több tagjával együtt vettünk részt, nem voltam hajlandó lemondani, ahogyan ő kérte. Az ellentét tovább fokozódott, amikor lelkipásztoraival és akkori espereseivel megtaláltuk az együttműködés lehetőségeit, mert mindannyian a református egyház érdekét és nem a személyes érvényesülést helyeztük előtérbe. Így magyarázható, hogy a rogériuszi, olaszi, margittai, nagyszalontai, perbálhidai, köröskisjenői, bihardiószegi és a sort még folytathatnám, egyházközség lelkészei, presbiterei megköszönték a felkérésükre a visszaszolgáltatás és templomfelújítás terén nyújtott támogatást, amit az RMDSZ országos és megyei szervezeteinek vezetőségével közösen tudtunk megvalósítani. Ezekre válaszul Tőkés László levelekben fenyegette meg, vonta kérdőre azokat a lelkészeket, közéleti személyeket akik ezt nyilvánosan megköszönték (leveleinek saját kézzel írt illetve aláírt fénymásolatai bármikor az érdeklődők rendelkezésére áll). 
A goebbelsi hazugságismétlés eklatáns példája a Tőkés-MPP által hol felváltva, hol párban hangoztatott vád az érmindszenti pályázattal kapcsolatban. Az igazság röviden: Tőkés László nem nyert el ezzel kapcsolatban semmilyen pályázatot. Előzetes ígéreteket kapott ugyan, de mint kiderült, az a Kft-konstrukció amelyet a neki lekötelezett magánszemélyekkel akart létrehozni, a magyarországi törvényes előírások szerint nem is pályázhatott. Az újonnan kiírt pályázatra a nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Mecénás Alapítvány együtt nyújtottak be tervet és nyerték el a támogatást. Megépült, és azóta is használatban van a nagyváradi Ady Kulturális Központ. A mellette levő szálloda befejezése a még szükséges pénz hiányában késik, de az Alapítvány idejében és a teljes összeggel elszámolt a Magyar Kormány felé (a hivatalos igazoló irat az Alapítványnál található). A Bihar megyei és nagyváradi MPP elnökségek együtt és külön-külön is hazudnak az érmelléki területi RMDSZ szervezet tervezett létrehozásával kapcsolatban is, amikor azt állítják, hogy Lakatos Péter „ezt megakadályozta, a kezdeményezők ellen pedig retorziót alkalmazott”. Azt hiszik, hogy senki sem emlékszik pontosan, nincsenek bizonyítékok, ergo állíthatnak bármit. Tévednek. Mint az Erdélyi Napló 2002 május 28. száma, (XII. évfolyam 21. szám ) annak idején megírta: „Az SZKT formai kifogásokra hivatkozva megtagadta az RMDSZ Érmelléki területi szervezetének elismerését”. Tehát az Alapszabályzatnak megfelelően az RMDSZ döntéshozó fóruma hozott határozatot, aminek helyességét az idő is igazolta. Retorziót a Bihar megyei RMDSZ-ben sem elnökségem alatt, sem utána, senkivel szemben sem alkalmaztak, pedig néhányan ugyancsak megérdemelték volna az alapszabályzat szerint kiróható szankciókat.
2004 júniusában nagyváradi tanácsosi, majd 2004 novemberében parlamenti mandátumhoz jutottam, amit ezúton ismételten köszönök választóimnak, támogatóimnak. Valószínű, parlamenti képviselőként sem okoztam csalódást, ha az MPP 2008. november 20-i ellenem korteskedő felhívása és Tőkés László ármánykodása ellenére, a magyar választók ismét bizalmat szavaztak nekem. Nem én vagyok hivatott azt eldönteni, hogy ellenzőim hiteltelenek vagy választókerületem magyar lakosai úgy értékelték, hogy az elvárásoknak megfelelően teljesítettem. Az is lehet, hogy mind a két állítás egyidőben igaz. Érdekes, ugyanakkor érthető, ha az érmellékiek azt értékelik, hogy:
- sikerült az RMDSZ megyei és országos vezetésével közösen, az országos átlagot jóval meghaladó számban ANL-lakásokat felépíttetni Margittán, Székelyhídon. 
- sportcsarnokokat illetve tornatermeket tudtunk felépíttetni Margittán, Székelyhídon, Szalárdon, Borson, Paptamásiban;
- új iskolaközpontot hoztunk létre Székelyhídon;
- elértük, hogy az érmelléki méhészek csak a méhek utaztatásának idejére fizessék ki az útadót.
Helyszűke miatt nem tudom, de nincs is szándékomban felsorolni mindazokat a megvalósításokat amelyeknek kezdeményezésében, kivitelezésében részem volt, nehogy dicsekvésnek tűnjön a beszámoló . Mielőtt az a vád érne, hogy ezeknek nincs szimbolikus értékük, ami messze nem igaz, megemlíteném azt az érmelléki, országos hírű összefogást és eredményt, amelyben tevékenyen részt vettem. 2002-ben helyi , református egyházi és RMDSZ kezdeményezésre a megyei és országos RMDSZ vezetőségekkel közösen állítottuk vissza köztérre az eredeti Kossuth szobrot Bihardiószegen. Felemelő érzés volt ott lenni, az ebből az alkalomból veretett emlékérméket átadni illetve átvenni. Ugyanígy a nagyváradi római-katolikus palota visszaszerzése , megyei és országos RMDSZ csapatmunka révén, bizonyítja az egységes, kitartó fellépés és munka eredményét. Én képviselői mandátumomat az RMDSZ listáján választóimtól kaptam, nekik tartozom elszámolással, amit évente meg is teszek. Azoknak, akik sárdobálással, sanda gyanúsítgatásokkal még magyarságomat is megkérdőjelezik könnyű lenne Adyt idéznem:
„S az álmosaknak, piszkosaknak,
Korcsoknak és cifrálkodóknak,
Félig-élőknek, habzó-szájuaknak,
Magyarkodóknak, köd-evőknek,
Svábokból jött magyaroknak
Én nem volnék magyar?”
Én viszont a nehezebb utat választom és kevéssé ismert, írója által már el is felejtett gondolatokat idézek Tőkés László: „Ideje van a szólásnak” kötete „Karácsonyi üzenet szövetségünk dolgában” című, 1991 Karácsonyán kelt írásából:
„Mire gondolok? Legfőképpen a bizalmatlanságra és az ebből fakadó suttogó propagandára és vádaskodásra. Az értetlenségre, gyanakvásra, türelmetlenségre, nemtelen versengésre vagy közönséges irigységre....Beszéljünk még tisztábban. Mindennapi jelenség, hogy némelyeket „lekommunistázzanak”. ... Kétségbeejtő gyanakvás és rosszhiszeműség övezi előbb-utóbb mindazokat, akik szerepet vállalnak önvédelmi harcunkban... Ki kell józanodnunk önpusztító bizalmatlanságunkból, előlegeznünk kell egymásnak a bizalmat- ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy kijussunk belső válságunkból.” Úgy látszik ez a kijózanodás egyeseknek sehogyan sem sikerül. A szokásos római beszédzáró szavakkal élve: „Dixi, et salvavi animam meam”, azaz „ Megmondtam az igazat, s ezzel megmentettem lelkem nyugalmát”. 
Lakatos Péter
parlamenti képviselő
Előzmény: Erdély.ma, 2010. márc.25.
Emlékeztető Lakatos Péternek – Az MPP bihari szervezetének közleménye. Forrás: Erdély.ma

Mudurát támadta az EMNT
Lemondatná a Budapesten megalakult Emberi Méltóság Tanácsában betöltött tagságáról Mudura Sándor nagyváradi vállalkozót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete.
Az alakulat csütörtökön nyilatkozatban fejezte ki „elképedését” azzal kapcsolatban, hogy Mudura tagja lehet a Széchenyi Emlékév alkalmából életre hívott testületnek, miközben a tulajdonában lévő Lotus Market pláza finanszírozása ügyében nemrég büntetőper indult a bihari megyeszékhelyen.
Az EMNT a korrupciógyanús ügyeknek az anyaországban küszöbönálló elszámoltatásával összefüggésben utal a Krónika május 14-i számában közölt cikkre, amelyből kiderül: a Partiumra is kiterjedt a Magyarországon sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélt Kulcsár Attila tevékenysége, részben az exbróker pénzéből épült fel ugyanis Nagyvárad első bevásárlóközpontja. Mudura 2003-ban megnyílt plázájának alapításába a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba cége, a Britton Kft. sikkasztás és pénzmosás útján szerzett 2,5 millió euróval szállt be, emiatt a váradi ügyészség áprilisban vádat emelt a magyarországi brókerbotrány három vádlottja ellen. Csütörtökön egyébként a budapesti Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kulcsár Attila 8 év szabadságvesztését és 230 milliós vagyonelkobzását kimondó, 2008-ban született elsőfokú ítéletet, új eljárást rendelt el, a fővádlottat pedig szabadlábra helyezte.
Az EMNT ugyanakkor azért is kifogásolja, hogy a vállalkozó tagja legyen az Emberi Méltóság Tanácsának, mert a váradi Mecénás Alapítvány – amelynek főtámogatói közé tartozik Mudura is – 2002–2003-ban a Széchenyi-terv keretébe tartozó érmindszenti projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől „átjátszotta” az RMDSZ Bihar megyei vezetőinek kezére. Különben az Emberi Méltóság Tanácsa áprilisban alakult meg Budapesten Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke vezetésével, tiszteletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, alelnöke Kányádi Sándor költő. Az emberi méltóság tiszteletének erősítését és a nemzet mártírjai emlékének ápolását célul kitűző szervezet tagja többek között Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke és gróf Széchenyi Mihály, a történelmi család tagja. „Felszólítjuk Mudura Sándort, hogy mondjon le a testületben betöltött tagságáról, hogy tevékenységével ne vessen árnyékot az egyébként tiszteletreméltó kezdeményezésre” – áll az EMNT nyilatkozatában.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Hová tűnt 320 millió forint
„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel.
L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel.
Kormányváltás után helyszínváltás
A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.”
A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ
Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni.
Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak
A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár)

Körmére néznek a Mecénás Alapítványnak?
Úgy tűnik, nem merült feledésbe az az egykor nagy port kavart eset, amikor ezelőtt hét esztendővel a nagyváradi Mecénás Alapítvány rátette a kezét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megpályázott summára, amelyből a pályázók Érmindszenten szándékoztak kialakítani egy, az Ady Endre nevét viselő és a költőóriás szellemi hagyatékát szolgáló központot.
A politikai suskusok rengetegéből annyi derült ki – és egyesek csak erre hajlandók emlékezni –, hogy a Bihar megyei RMDSZ-vezetők által gründolt Mecénás Alapítvány szerzett a magyar kormánytól 320 millió forintot egy kulturális központ létrehozására. A teljesebb igazság az, hogy ezt a pénzt a KREK által még 2001-ben elkészített „érmindszenti pályázat” nyerte el 2002 tavaszán az első Orbán-kormánytól, ám mire a pénz megérkezhetett volna a pályázókhoz, megtörtént a nem várt kormányváltás. Az újonnan felálló szocialista-szabaddemokrata kabinet pedig a magyar állami költségvetésből elkülönített összeget nem azoknak adta oda, akik elnyerték, hanem átjátszotta egy baráti csoportnak, amelyik „jelentkezett” érte. Ugyancsak Nagyváradról s ugyancsak építeni akart belőle. De ez már nem az egyházkerület volt és nem Érmindszentben gondolkodott...
Az első pályázatot MSZP-SZDSZ segédlettel „felülíró” második nyertes pályázat nyomán mindössze egy abbamaradt, omladozó építkezés és egy tornateremhez hasonló bálterem jött össze „Ady Endre Kulturális Központ” néven a nagyváradi Izabella (ma Codrilor) utca egyik félreeső telkén, a városi strand és belügyminisztérium üdülőtelepe között. Az évek során a Meggyessy-, majd a Gyurcsány-kormány már nem is firtatta a pályázat sorsát, ők a pénzt átadták váradi partnereiknek, emezek nyilván valamiképpen elszámolták, aztán lett belőle, ami lett. A további támogatás valami miatt elmaradt, így aztán egy tényleges, multifunkcionális, az Ady-kultuszt szolgáló kulturális és idegenforgalmi létesítmény se Váradon, se Mindszenten nem lett.
Idővel bebizonyosodott, hogy a 320 millió forintból felhúzott strand melletti hodály gyakorlatilag az RMDSZ Bihar megyei szervezetének afféle gyűlés- és báltermévé vált, amely az év nagy részében kihasználatlanul áll. A félbehagyott „termálszálló” mellett lapuló „Ady Endre Kulturális Központban” pártbulikat, lakodalmakat, babazsúrokat, divatbemutatókat stb. tartanak mindmái napig, s ezeknek vajmi kevés közük van a költői hagyaték vagy általában a magyar kultúra ápolásához. Mivel a több száz milliós „kulturális invesztíció” magyar közpénzekről szól, a második Orbán-kormány beiktatását követően úgy fest, ez a csontváz is kiesik abból a szekrényből, amelyben a határon túli magyar kultúra megsegítésére címzett, ám menetközben szőrén-szálán eltűnt, eltérített vagy látatlanban felélt támogatások titokzatos ügyei lapulnak.
A július 1–3. között megtartott VII. Partiumi Írótáborban ugyanis szombat délelőtt sajtótájékoztatót tartott L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt nagyváradi református püspök. Többek között az is elhangzott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – amelynek Tőkés az alapító elnöke – szorgalmazza az érmindszenti Ady-zarándokhely ügyének haladéktalan kivizsgálását, valamint a pályázat eltérítésében részvevők felelősségének megállapítását. Vizsgálati támpontként az EMNT kérelmében a következő személyek érintettségét tüntették fel: Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, Kiss Elemér volt magyar kancellária-miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, illetve a nagyváradi Mecénás Alapítvány alapító és vezetőségi tagjai: Mudura Alexandru nagyváradi nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, kuratóriumi elnök, Lakatos Péter parlamenti képviselő, a támogatási szerződés aláírója, Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, kuratóriumi tag, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, alapítványi ügyvezető igazgató. A magyar kormányhoz eljutatott nyilatkozatban, szerepel az is, hogy a szocialista-liberális, magának többször egyházellenes megnyilvánulásokat megengedő egykori magyar kormánynak egyházi személyek bevonásával sikerült a hitelesség látszatát kölcsönöznie az elorzott projekt számára. Így például megemlítik, hogy 2002. december 10-én Fodor József római katolikus püspöki helynök, az RMDSZ akkori megyei tanácsosa aláírásával szentesítette a kétes hátterű beruházást.
L. Simon László a szombati sajtótájékoztatón elmondta, már a mai nap, azaz hétfőn javasolni fogja, hogy kezdjék el az Ady Endre Kulturális Központtal kapcsolatos pályázati visszásságok kiderítését. Lapunk kérdésére hozzáfűzte, a minél alaposabb kivizsgálás segíteni fog abban, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik esetleges spekulációik következtében nemcsak a magyar kormány pályázati pénzeire tették rá illetéktelenül a kezüket, de meggátolták, hogy a határon túli magyar irodalom és kultúra ápolásáért, megtartásáért valós, eredményes lépéseket tehessenek mások. Amennyiben bebizonyosodik a sikkasztás, úgy a korrupcióellenes hatóságokat is bevonják a vizsgálatokba. Tőkés László azt is elmondta, nem tettek le arról, hogy felépítsék a tervbe vett érmindszenti zarándokhelyet, s bíznak abban, hogy Ady hallhatatlan soraiból erőt merítve, igazzá és aktuálissá válnak a következő verssorok: „Most perc-emberkék dáridója tart, / De építésre készen a kövünk.”
Szőke Mária
Reggeli Újság. Erdély.ma

Elszámoltak
Pár soros sajtóközleményben reagált a Mecénás Alapítvány kuratóriumának nevében
Kiss Sándor elnök – a Bihar megyei RMDSZ elnöke és a Bihar Megyei Tanács alelnöke – az Ady Termálszálló és Kulturális Központ nevű projekt sorsával kapcsolatban megjelent sajtóanyagokra. Az alapítvány fejléces papírján – amelyből kiderül, hogy a Mecénás a Pável utca 1. sz. alatti 1-es lakrészben székel – fakszimilében elküldött reagálás szövege betűhíven: „Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent hírekre vonatkozóan a Mecénás Alapítvány Kuratóriuma kijelenti, hogy, pályázat útján nyert támogatást a Nagyváradi Ady Endre kulturális központra. Az aláirt szerződésnek megfelelően a szervezet elszámolt az illetékes hatóságoknál.”

Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)

Rövidlátó gazdaságpolitika helyett egyszerűbb adórendszert – Sajtóreggeli Kiss Sándorral
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)

Megoszlanak a vélemények a Hit Gyülekezetének nagyváradi jelenlétéről
Nem nézi jó szemmel a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, hogy a részvételükkel megpályázott pénzből épített, Tempfli József nyugalmazott megyés püspök által felszentelt Ady Endre Kulturális Központban tartja istentiszteleteit a Hit Gyülekezete. Fodor József, a püspökség vikáriusa lapunk megkeresésére azt is kilátásba helyezte, hogy levélben fogják felszólítani a központot működtető, RMDSZ-hez közeli Mecénás Alapítványt: a továbbiakban ne engedélyezze az alkalmakat, de erről még további egyeztetésekre kerül sor a püspökségen belül. Azt mindenesetre megjegyezte: az Ady-központ nem a Hit Gyülekezetének, hanem Ady Endre emlékének épült. „Biztosan tiltakozni fogunk” – szögezte le Fodor József.
Mint ismeretes, a központot a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös pályázatán elnyert pénzből építették fel – a 2002-ben lezárult pályázat 320 millió forintos összegét egyébként eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte meg az Orbán-kormány, azonban az időközben hatalomra került Medgyessy-kabinet annak az alapítványnak irányította át az összeget, amelynek vezetője a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Kiss Sándor. A pénzből a reformátusok eredetileg Érmindszenten, Ady szülőfalujában hoztak volna létre a költő emlékét megidéző zarándokhelyet, a Mecénás viszont Nagyváradon építtette meg a létesítményt. A tervek szerint szabadidőközpont épült volna a Körös-parton a 320 millióból, termálhotellel és más létesítményekkel, ebből azonban mindmáig csak az Ady-központ vagy Mecénás Terem néven emlegetett konferenciaterem épült fel, a hotel építése hamar abbamaradt. A teremben a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, illetve különböző eseményekre, esküvőkre, születésnapokra adja bérbe azt az alapítvány.
Vádak a gyülekezet ellen
A Hit Gyülekezetének váradi tevékenysége ellen az elmúlt télen emelt szót az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete, amely legutóbbi közleményében a „Hit Gyülekezete titkos bihari szeretőjének” nevezi a helyi RMDSZ-szervezetet. Nagyvárad önkormányzati testülete az év elején leszavazta azt a tervezetet, amelynek alapján a neoprotestáns egyház ingyenes használatra megkapta volna a város elhagyott lovardáját, amelyet az ígéret szerint fel is újítottak volna. A tanács RMDSZ-frakciója támogatta törekvésüket, azóta az EMI többször is utalt a szövetség és a gyülekezet közötti feltételezett összefonódásokra. Szűcs István, a Hit Gyülekezetének nagyváradi lelkésze azonban határozottan elhatárolja önmagát és közösségét mindenféle politikai alakulattól.
Növekvő gyülekezet
Magyarországon már hivatalosan is egyházként jegyzik a Hit Gyülekezetét, és a bejegyeztetés Romániában is folyamatban van, a szükséges két lépcsőfok közül az elsőt már megtették, most már csak két-három évet kell várni, amíg egyház státusba lépnek – ecsetelte a Krónikának a váradi közösség vezetője. Szűcs István elmondta: Bihar megyében mintegy 700 tagja van a pünkösdi karizmatikus gyülekezetnek. Az Ady Endre Kulturális Központban azért kezdtek el már tavaly istentiszteleteket tartani, mert egyre többen voltak, és már nem fértek el az előző bérleményben – a lelkész szerint a társadalmi ellenállásnak az utóbbi időben tapasztalható erősödése is a gyülekezet növekedésének tudható be. A Hit Gyülekezete Magyarországon alakult 1979-ben, Romániában nagyjából a rendszerváltás óta van jelen, bár azok az imacsoportok, amelyekből építkezik, már korábban létrejöttek, de csak titokban működhettek az elnyomó hatalom miatt – tudtuk meg. Nagyvárad mellett Marosvásárhelyen, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagybányán és Erdély egyéb városaiban is vannak közösségeik, több helyen román nyelven is folynak az istentiszteletek.
Nincs politikai kapcsolódás
Mindazonáltal a magyar gyökerű vallási közösség lelkésze azt mondja, számára személyesen is fontos a nemzeti identitás, éppen ezért furcsállja, hogy épp egy magyar szervezet támadja őket. „Krisztus-centrikus egyház vagyunk. Épp pünkösd vívmánya, hogy mindenki az anyanyelvén hallhatja az Igét. A keresztény ember az egységet, a békességet támogatja, nem pedig a magyar–magyar konfliktust” – fogalmazott Szűcs István. A lelkész határozottan kijelentette: a Hit Gyülekezetének semmilyen kapcsolata nincs a politikummal, és nem tetszik neki, hogy valakik pártokkal akarják összemosni közösségüket. Azt is kijelentette, hogy egyes vádakkal ellentétben közösségének nem célja, hogy a történelmi egyházaktól vegye el a híveket. „Ugyanannak a Krisztusnak a nevében próbáljuk megmenteni a bűnösöket” – jelentette ki. Hozzátette: alkalmaikon magyar ajkú nagyváradiak vesznek részt.
Csak Isten dönthet
„Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent” – idézte János evangéliumából Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, amikor a témában megkerestük. Ennek jegyében ő és egyházkerülete is türelmesen viszonyul a fiatal gyülekezethez, hiszen – mint fogalmazott – csak az Úr döntheti el, jó-e vagy rossz, amit cselekszenek. Azt azonban megjegyezte, egyértelműen nem jó, hogy tudomása szerint „az önmagát gyülekezetnek nevező közösség támadja a történelmi egyházakat”. A püspök egyébként teológiai szempontból közömbösnek tartja, hogy a gyülekezet az Ady-központban tartja alkalmait, de azt kijelentette: ha úgy épült volna meg a központ, ahogyan azt az eredeti pályázatot benyújtó és megnyerő egyházkerület tervezte, akár istentiszteleti helyszínként is funkcionálhatna, így azonban „nem lépi át a polgári kereteket. Van egy kiadó terem és egy szórakozni vágyó közösség, amelyek megtalálták egymást” – összegzett a püspök. Szerettük volna a Mecénás Alapítvány részéről Szabó Ödön ügyvezető véleményét is kikérni, de ő azt mondta, az EMI vádjaira semmit nem hajlandó reagálni, és munkatársunkat arra is megkérte, ilyen ügyben többet ne hívja. Ezenkívül anynyit mondott, hogy ha az RMDSZ-szel partnerként együttműködő történelmi egyházak részéről ellenvetés érkezik, azt föltétlenül figyelembe veszik majd.
Krónika (Kolozsvár)

Elszámoltathatja a magyar kormány a Mecénás Alapítványt
Értesüléseink szerint a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt. Úgy tudjuk: az Ady-központ ügyét kivizsgáló budapesti jelentés feltárta, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetői irányította szervezet a mai napig nem számolt el a 320 millió forintos támogatással, amiből mindössze egy konferenciaközpont valósult meg.
Számos szabálytalanságot és rendellenességet fedezett fel az Érmindszentre megálmodott termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló tervének átjátszása, valamint a Nagyváradon csak töredékében kiépült létesítmény megvalósítása kapcsán a magyar kormányzat részére készült jelentés. A lapunk birtokába került dokumentum rávilágít, hogy a Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben odaítélt 320 millió forintos támogatást az időközben hatalomra jutott balliberális kormány politikai alapon vonta meg, és ítélte oda a bihari Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi katolikus püspökségnek.
Mindezt úgy, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott alapítvány konkrét tervvel sem rendelkezett a finanszírozás átirányításakor, később a pályázati célokat nem teljesítette, ráadásul a beruházás során elkészült épület használati joga negyven év múlva a román államra száll.
Átjátszott szerződés
Az érmindszenti Ady-központ előtörténete 2001-ig nyúlik vissza, amikor a budapesti Gazdasági Minisztérium (GM) pályázatot ír ki a Széchenyi-terv forrásaiból a termálfürdők fejlesztésének, illetve kialakításának, valamint a kapcsolódó infrastrukturális és környezeti fejlesztés támogatására. Az év novemberében a KREK megbízási szerződést ír alá a NOS Szeged Szolgáltató Kft.-vel az Ady Endre szülőfalujában megvalósítandó termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A NOS Kft. elkészíti a tervet, a püspökség pedig benyújtja a pályázatot. Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) vezetője 2002 májusában levélben értesíti a KREK-et, hogy a tárca megállapodást írt alá a GM-mel, melynek értelmében a tervezet megvalósítására ugyanabban az évben az Egyházi Kulturális Alap előirányzatából 320 millió forintot utalt ki. A vallási, kulturális-turisztikai termék létrehozását célzó projektben közreműködő szervezet a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete (MRETE).
A KREK Ady-projektjének vesszőfutása azután veszi kezdetét, hogy a Fidesz vereségét eredményező áprilisi országgyűlési választások nyomán felállt MSZP–SZDSZ-koalíció egyszerűen elsüllyeszti a Miniszterelnöki Hivatalhoz átkerült tervet. Az ügy pikantériája, hogy miközben Szalay István címzetes vallásügyi államtitkár 2002 szeptemberében „részletesen kidolgozott támogatási megállapodás” aláírását helyezi kilátásba Tőkés László püspöknek, Ady születésének 125. évfordulóján (november 23.) Érmindszenten Tőkés és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök pedig ünnepélyes keretek között leteszik a felépítendő termálfürdő és szálló alapkövét, a magyar kormány már eldöntötte: a projekt nem a Szatmár megyei faluban, hanem Nagyváradon valósul meg.
Erről azonban a Medgyessy-kabinetnek az Ady-ünnepségen megjelent tagjai – Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Kósáné Kovács Magda MSZP-s országgyűlési képviselő – egy szót sem szóltak, bár sokatmondó, hogy az alapkőletételen már nem vettek részt. Szabó és Bálint-Pataki csak december 12-én közli személyesen Tőkéssel, hogy az Ady-projektet „Tempfli József püspöknek adták át”, ugyanakkor tudomására hozták, hogy az Ady-központ változott helyszínen, Nagyváradon valósul meg, építtetője pedig a Mudura Sándor vállalkozó (Medgyessy Péter exkormányfő barátja) és Kiss Sándor, a bihari RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítvány.
Közölték mindezt olyan körülmények között, hogy két nappal korábban Lakatos Péter, a bihari RMDSZ akkori elnöke a Mecénás Alapítvány és Fodor József püspöki helynök a nagyváradi római katolikus püspökség képviseletében támogatási szerződést írt alá velük Budapesten, egy nagyváradi objektum felépítése ügyében, az érmindszenti pályázat másaként.
Kicsúszott a talaj
Forrásaink feltételezik: a 2002. augusztus 1-jén bejegyzett Mecénás Alapítványt éppen azért hozták létre, hogy az átirányított 320 millió forintot (1,1 millió euró) a szervezet fogadni tudja. Noha alapító okirata szerint az alapítvány arra hivatott, hogy évente tíz magyar és tíz román diáknak nyújtson tíz hónapig havi 200 lejes ösztöndíjat, a Mecénás csak a nagyváradi önkormányzat 2003. január 30-ai ülésén megszavazott határozat alapján kapott – 49 évre ingyenes használatra – egyhektáros építési telket, amelynek fejében vállalta a fiatalok támogatását.
A telekre az Ady Konferencia Központ 320 millió forintos beruházásának elkezdése érdekében volt szükség. A Krónika birtokába jutott feljegyzés rávilágít, hogy miközben az NKÖM egy pályázat elbírálása nyomán irányozta elő a támogatási összeget a KREK-nek, a Medgyessy-kormány nem pályázat útján szerződött a Mecénással, sőt a megállapodásból kizárta a Tiszántúli Református Egyházkerületet, holott eredetileg a pénzfelhasználás szempontjából jelentős kitételként szerepelt, hogy a projekt megvalósítása a magyarországi egyház közreműködésével valósítható meg.
A Mecénás Alapítványhoz 2003 júniusától 2004 novemberéig hat részletben futott be a támogatási összeg, ám a tervezett termálszálló helyett mindössze egy – főleg politikai, ifjúsági és művelődési rendezvényeknek otthont adó – konferenciaterem valósult meg. Nem érdektelen egyébként, hogy a Mecénás 2003 augusztusában a szerződés módosítását kezdeményezi arra hivatkozva, hogy a váradi építési terület alatt vezetékek húzódnak, és teljes talajcserére van szükség – mindez később indokként szolgál arra is, miért akadozik a projekt kivitelezése –, holott a NOS Kft. által az új helyszínre is elkészített megvalósíthatósági tanulmánya ennek ellentmond, leszögezve: nincsenek föld alatti vezetékek. Ráadásul a kifizetések úgy indulnak, hogy a Mecénás fel sem mutatott megvalósítási tanulmányt, amely majd csak 2003 júliusában készül el.
Mindezek dacára Petróczi Sándor, a HTMH alelnöke 2006 áprilisában jelzi Szabó Vilmos nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkárnak, hogy megtekintette az épülő Ady Konferencia Központot, és javasolja a támogatási program lezárását. Ami meg is történt, noha tételes elszámolás nem történt, és az intézmény sem készült el. Mindezt Kiss Sándor, a Mecénás kuratóriumának elnöke korábban a Krónikának azzal magyarázta, hogy a magyar kormánytól kapott támogatás távolról sem fedezte a projekt megvalósításának teljes költségét. Az ügy kapcsán a második Orbán-kormány hivatalba lépése után készített belső vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kiss Elemér kancelláriaminiszter vezette Miniszterelnöki Hivatal érintett ügyvezetői és vezetői nem tartották be a közigazgatási, illetve az államigazgatási eljárásról szóló törvényt, továbbá a belső és pénzkezelési szabályzatokat.
Különösen kifogásolja a jelentés, hogy a beruházás tárgya 49 év múlva a román állam, pontosabban a nagyváradi önkormányzat tulajdonába száll, és a magyar adófizetők pénze nem a határon túli magyarságot szolgálja. A dokumentum megállapítja: az Érmindszenten létesítendő termálfürdő és vallási-kulturális zarándokhely megvalósításának meghiúsításában részt vevő személyek mulasztással működtek közre abban, hogy a KREK és az MRETE ne tudja végrehajtani a beruházást. „Továbbá feltehetőleg együttműködtek abban, vélhetőleg jogellenesen vagy etikátlanul, hogy az MH a magyar költségvetésből a román állam nagyváradi önkormányzatát gyarapítsa” – szögezi le a jelentés.
Politikai-gazdasági összefonódások
Az eltérített Ady-projekt esetében nem mellékes, hogy a kudarcba fulladt terv mögött álló Mecénás Alapítvány vezetőségében fellelhető az RMDSZ Bihar megyei szervezetének teljes vezérkara. A szövetség területi szervezetét irányító Kiss Sándor elnökölte alapítvány igazgatója Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, a kuratórium tagja továbbá Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, a megyei választmány elnöke, Lakatos Péter, a nemrég a számvevőszék vezetőségi tagjává kinevezett volt parlamenti képviselő és Földes Béla egykori városi tanácsos.
Ugyanezek a politikusok irányítják az RMDSZ másik szervezetét, a Partium Alapítványt is, ugyanakkor jórészt valamennyien jelentős gazdasági holdudvart építettek ki maguk körül, cégeik pedig több esetben összefonódnak. Biró és Kiss egyaránt részvényese például a Bioland, Biolact, Pro Idea, Soft Partner, Lancelot vagy Alexis Kft.-nek, Lakatos a Sinteza Rt., az Interprotect és a Sprinkler Kft. részvényese (utóbbi havi száz euróban részesül a váradi színháznak nyújtott tűzvédelmi szolgáltatásáért), míg Szabó a Gubeur Consult Kft. ügyvezetője és részvényese, továbbá a Consacs Kft. ügyvezetője. (Az RMDSZ-es ügyvezető cége különben szerződéses viszonyban áll a magyar kormány befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökségével, az ITD Hungary Zrt.-vel).
A legnagyobb üzletember-politikusnak egyértelműen Kiss Sándor számít közülük, akinek jelentős médiabirodalmat is sikerült kiépítenie: érdekelt a Partium Rádióban, a Nagyvarad.ro hírportálban, ezenkívül a Bihar Megyei Tanács kiadásában és finanszírozásában jelenik meg a Várad folyóirat, amely kiegészül a szintén az RMDSZ-hez kötődő Biharország hetilappal (utóbbi két kiadványt idén 401 ezer lejjel finanszírozta a megyei önkormányzat). Mint arról beszámoltunk, a bihari RMDSZ-politikusok gazdasági érdekeltségeit és vagyonosodását „bogarászni” kezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség is.
Az ANI legutóbb Biró Rozália ellen indított eljárást, mivel alpolgármesterként úgy adta bérbe a Partium Alapítványnak – amelynek alapító és vezetőtanácsi tagja – a Léda-házat, hogy az nem is volt a város tulajdona. Lakatos Péter vagyonosodása ügyében ugyancsak vizsgálódik az ANI, amely 11 ezer eurós különbséget vélt felfedezni a volt honatya korábbi jövedelme és kiadásai között. Lakatos azonban abszurdnak, fölöslegesnek és bosszúhadjáratnak tartja az eljárást, majd miután nemrég a nagyváradi bíróság jóváhagyta az ANI szakértői vizsgálatát, beperelte az ügynökséget.
Rehabilitálnák Érmindszentet
A magyar kormánynak a meghiúsult váradi Ady-létesítménnyel kapcsolatos álláspontjától függetlenül esély körvonalazódik arra, hogy – ha több mint egy évtizedes csúszással is – Érmindszenten mégis megvalósuljon a KREK által eltervezett termálfürdő és irodalmi zarándokhely. Ezt támasztja alá Szászfalvi Lászlónak, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárának a hét elején Szatmárnémetiben tett látogatása is.
Szászfalvi pozitív választ adott Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke előterjesztésére, miszerint a magyar kormány támogassa az érmindszenti projektet, hiszen a központ az egész kistérség számára fellendülést hozhatna, ugyanis az Ady-emlékhelyen kívül alkotótáborok és nagyobb rendezvények szervezésére alkalmas konferencia-központ is helyet kapna a termálfürdő mellett. E téren csütörtökön már együttműködési megállapodás is született az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között. Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke (megyei tanácselnök) és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke, partiumi régió-koordinátora szándéknyilatkozatot írt alá a két szervezet együttműködéséről, melynek célja Ady szülőfalujának és vonzáskörzetének gazdasági és szellemi rehabilitációja.
A két fél megegyezett abban, hogy egy ilyen kiemelkedő nemzeti érték nem szabad politikai csatározások színtere legyen, hiszen a megőrzéséhez közös erőfeszítésekre van szükség. A felek a további egyeztetési folyamat során kidolgozzák Érmindszent és környéke gazdasági, területfejlesztési és kulturális rehabilitációs terveit, és mindent megtesznek, hogy Érmindszentet bekapcsolják a régió gazdasági és szellemi vérkeringésébe. Az együttműködésen belül kiemelkedő projektnek számít az Ady Endre örökségét éltetni hivatott emlékhely fejlesztése.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ady-központ: kettős elszámoltatást szorgalmaz Tőkés László
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának “eltérítéséről” beszélt.
Tőkés László a sajtótájékoztatón felidézte az Ady Endre-szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg. “Nagyralátó terv volt. Azt gondoltam, hogy ha van egy Goethe-intézet Weimarban, nekünk is vannak olyan nagyságaink, akik megérdemelnének egy önálló, intézeti hátteret, zarándokhelyet. És mivel az adottságok megvannak, egy termálfürdőt is oda terveztünk” – mondta politikus, aki emlékeztetett, hogy a projektet az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki. “A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt, a nagyváradi Lotus Pláza építéséhez például állami támogatást is kapott. “Ő hozta létre Kis Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök “jóhiszeműségből” támogatta ezt. Tőkés László felidézte: a projekt végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti terveknek megfelelően, hiszen csupán egy konferenciaközpont épült meg. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el. A politikus kifogásolta azt is, hogy 2011-ben összesen mintegy 32 millió forint támogatást kapott az a médiabirodalom, ami mögött szerinte a Mecénás Alapítvány-köre, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségi köre áll. “Még a magyarországi leleplezésekhez viszonyítva is megrendítő esettel állunk szemben” – tette hozzá. Leszögezte: kettős elszámoltatásra lenne szükség, azaz a hazai támogatások felhasználása mellett a határon túli magyaroknak juttatott pénzek felhasználását is ellenőriznie kellene a kormányzatnak. Erről már tárgyaltunk Budai Gyulával és Orbán Viktor miniszterelnökkel is – emelte ki, majd hozzátette, ehhez szorosan hozzátartozna a közszereplők titkosszolgálati átvilágítása is. “Örömmel mondhatom el, hogy Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) kezdeményezésére megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpáddal és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából és a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken. Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-projekttel kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a “kivizsgálás szakaszában” járnak, de tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. “Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László szintén az MTI kérdésére elmondta: bár a projekt “zátonyra futott”, de nem mondtak le róla, keresik a “jóvátétel lehetőségét”. Ugyanakkor leszögezte: tisztában vannak Magyarország nehéz gazdasági helyzetével, de örömmel vették tudomásul, hogy a kormányzati szándék megvan az Ady-projekt megvalósítására. Szerinte jelenleg újra kell gondolni a beruházást.
erdon.ro

Tőkés ismét „eltérítésről” beszél
A Kovászna megyei prefektúra felszólította a háromszéki önkormányzatot, hogy vonja vissza az egységes Székelyföldről szóló népszavazást kiíró határozatát. A felszólító levelet Valentin Ionaşcu alprefektus írta alá, de ez nem György Ervin prefektus megkerülésével történt, hiszen ő hétvégén a sajtónak megerősítette, hogy tud az esetről, amelyről mai sajtótájékoztatóján nyilatkozik. Ionaşcu szerint az önkormányzat határozata formailag és tartalmilag is hibás, és ezt már észrevette a Kovászna Megyei Tanács jegyzője is.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős magyar kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának „eltérítéséről” beszélt.
Tőkés felidézte az Ady Endre szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg.
A projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki Tőkés püspöki mandátuma alatt. „A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt.
„Mudura hozta létre Kiss Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök „jóhiszeműségből” támogatta a megvalósítást.
Tőkés felidézte: a terv végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően, hiszen csupán egy konferencia-központ épült föl. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el.
Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-programmal kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a „kivizsgálás szakaszában” járnak, továbbá tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. „Egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: bár a terv „zátonyra futott”, nem mondtak le róla, keresik a „jóvátétel lehetőségét”.
„Megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpád és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából, a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken.
Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnapi megkeresésünkkor nem kívánta kommentálni a Tőkés sajtótájékoztatóján elhangzottakat. „Csak annyit jegyeznék meg: ötödik éve már, hogy ezeket a vádakat az Ady-ünnepségek közeledtével újra és újra előveszik” – mondta az ÚMSZ-nek.
Egy tavalyi állásfoglalásában Szabó Ödön leszögezte: a Mecénás Alapítvány pályázat útján jutott támogatáshoz a Nagyváradon felépítendő Ady-központra. „Ezt a pályázatot az alapítvány az illetékes magyarországi hatóságoknál elszámolta és lezárta” – szögezte le az ügyvezető igazgató.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés "RMDSZ-es köröket" vádol az Ady-emlékhelyre szánt pénzek eltérítésével
Tőkés László európai parlamenti képviselő ismételten azzal vádolt "RMDSZ-es köröket", hogy eltérítették az érmindszenti Ady Endre-zarándokhely létrehozására szánt magyarországi támogatásokat - derül ki a II. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó megszervezése kapcsán kiadott közleményből.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által, a Széchenyi Terv keretében elnyert 320 millió forintos támogatást az akkori magyar kormány politikai alapon megvonta és odaítélte a bihari Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi katolikus püspökségnek – vélte Tőkés. "Az eltérített pénzből végül csupán az eredeti tervek töredéke valósulhatott meg, ráadásul nem Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában, hanem Nagyváradon" – áll az EP alelnöke közleményében.
A KRE előző püspöke élesen bírálta az RMDSZ-es nagyváradi politikai és gazdasági elitet. Hozzáfűzte: egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jogi lépéseket lehet tenni az Ady-központ támogatásának törvényellenes eltérítése ügyében, mint ahogy az sem, hogy Magyarország az eljárás befejeztével hogyan érvényesítheti jogi követeléseit Romániában. (közlemény/hírszerk)
Transindex

Válasz a Partium Alapítványnak
A Partium Alapítvány Elnökségének Léda-házzal kapcsolatos közleménye a „tolvaj kiált tolvajt” tipikus esete – áll Tőkés László EP-alelnök sajtóirodájának közleményében.
Túl azon, hogy a Partium Alapítvány vezetősége által űzött „gyakorlatról” – az alapítvány vezetősége kis helycserével ugyanaz, mint a Mecénás Alapítványé – az Érmindszentről ellopott „Ady Endre Kulturális Központ” fedőnevű, torzóvá épített bálterem állít ki bizonylatot, a Léda-ház megszerzése közüli botrányt talán nem véletlenül vizsgálja a korrupcióellenes küzdelem érdekében létrehozott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség(ANI).
Nézzük a tényeket: Nagyvárad Önkormányzata Diósyné Brüll Adél lakóházát, a Léda-házat 2005. december 30-án (!) meghirdeti egy bukaresti napilapban (!!!) úgy, hogy az gyakorlatilag még nem került vissza az önkormányzat tulajdonába.
Az eldugott, évvégi hirdetményt követően a 2006 januárjában tartott versenytárgyalásra két ajánlattevő jelentkezik csupán: egy ifjúsági szervezet, illetve a Partium Alapítvány. És – minő meglepetés! – a Partium Alapítvány teszi a „magasabb” ajánlatot, így a Fő utca 59. szám alatt található ingatlan tíz évre havi 150 lejért az akkor Lakatos Péter elnökölte Partium Alapítvány birtokába jut. A városháza részéről Biró Rozália alpolgármester írja alá a szerződést, aki tiszta véletlenül a Partium Alapítvány vezetőtanácsának is tagja. Akárhonnan nézzük, ez bizony átjátszás a javából, vagy ha úgy tetszik: mutyizás.
Megjegyeznénk, a 2006. február 14-én aláírt szerződésben több helyen (például 5. cikkely e pontjában) vállalt a nyertes fél kötelezettséget az ingatlan megjavítására és fenntartására – aki sokat markol, keveset fog.
Az ingatlan sorsa a továbbiakban mindannyiunk előtt ismeretes: Nagyvárad önkormányzata csak 2008-ban különített el pénzt a főjavításokra, amelyeket 2011-ben sikerült befejezni.
Talán jobb lenne, ha a „Piros-tó utcai” nyelvújítók inkább békén hagynák az Ady-kultuszt. Amihez csak hozzányúlnak, félresikerül, és egész biharországi magyarságunk szégyenére kudarccal végződik. „Perc-emberkék” kezébe nem illik a vakolókanál, mert „építésre kész köveinkből” nem tudnak „nagyot s szépet, emberit s magyart” végezni.
Valami hibázik. Talán az emberi. Talán a magyar.
erdon.ma

Tőkés folytatná az egyházi átvilágítást
Az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágításának folytatását, valamint a határon túli magyar gazdasági elszámoltatást szorgalmazza Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő – olvasható az EP-képviselő sajtóirodájának közleményében.
Az EMNT elnöke kedden Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata.
Mint mondta, nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós eset merül fel, majd hozzátette, hogy ezek kivizsgálásában a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szerinte az elszámoltatás szükségességét példázza az a „korrupciós” eset, amelyben – mint mondta – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetői érintettek. Tőkés „nem hivatalos, de egészen bizonyos értesülése” szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete „Forró Tamás kétes hírű üzletember” közvetítésével 250 ezer euróért – mintegy 75 millió forintért – kínálta eladásra a Nagyváradon felépített Ady-központot.
Ezt az épületet a Mecénás Alapítvány építette abból a pénzből, amit az első Orbán-kormány eredetileg az akkor még Tőkés által irányított Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélt meg, de a Medgyessy-kormány a támogatást hivatalba lépése után az alapítványnak ítélte.
Tőkés szerint az alapítvány 320 millió forintot kapott, és a lényegesen alacsonyabb eladási ár „okkal ébreszt gyanút” a pályázati pénz felhasználása iránt. Megállapította, hogy a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatásának ügye nem halad előre.
Tőkés ismét szorgalmazta az RMDSZ pénzügyi monopóliumának megtörését, hogy ne csak ők rendelkezzenek a romániai magyarságnak biztosított román állami támogatás felett.
MTI

Erdély.ma

Tőkés: a Bihar megyei „RMDSZ-négyesfogat” eladná a nagyváradi Ady-központot
Eladásra kínálta a nagyváradi Ady-központot a Bihar megyei RMDSZ vezetése – állította kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva Tőkés László. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
A korábban Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben 320 millió forintos támogatást ítélt meg a magyar kormány. Az összeget az időközben hatalomra jutott balliberális kormány megvonta, és a Kiss Sándor, az RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítványnak ítélte oda. „A két összeg közötti szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt” – hívta fel a figyelmet Tőkés László. Hangsúlyozta: az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként „csatornázza el” a magyar közpénzek egy részét.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az erre irányuló kezdeményezés ellenére a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Az EMNT országos vezető testületeinek, az elmúlt hétvégén lezajlott gyűléseivel kapcsolatosan Tőkés László elmondta: döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. „Az RMDSZ a tavaly 3,5 millió eurónak megfelelő összeget kapott adólejeinkből, idén pedig még ennél is többet, amelynek kétharmadát valószínűsíthetően saját célokra költik el” – hangzott el. Tőkés hangsúlyozta: „meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni”.
Az EP-képviselő Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy lassan halad az anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Mint mondta: nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós esetek merülnek fel, ezek kivizsgálásában a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit. „Nem az első és nem az utolsó Tőkés László-tévedés ebben az életben az, amit elmondott. Nem is az első hazugság. Életemben nem hallottam arról az emberről, akinek a nevét említette a sajtótájékoztatón” – jelentette ki. Szerinte Tőkés nyilatkozatai mindössze azt jelzik, hogy a választási kampányra készül. Hozzátette azonban: Tőkés tisztességtelenül jár el. „Mielőtt az ember háborúba indul vagy kampányba kezd, azzal kezdi, hogy imádkozik. Azt ajánlanám, hogy először is olvassa el a Tízparancsolatot, ahol tételesen le van írva, hogy Ne hazudj” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Szabó azt is hangsúlyozta: Tőkés nemrég ugyanannak az RMDSZ-nek küldött együttműködési megállapodásra való felhívást és azzal kíván közös listát állítani a közelgő választásokon amelyet most bírál.
Nagy Orsolya, Lázár Lehel
Krónika (Kolozsvár)

Lakatos Péter: hazudik Tőkés László
Gúnyos közleményben reagált szerdán Lakatos Péter egykori RMDSZ-képviselő Tőkés László egy nappal korábban, az ő személyével kapcsolatban tett kijelentéseire.
Lakatos Péter szerint „hazugság” az a személyével kapcsolatos kijelentés, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő tett keddi sajtótájékoztatóján, miszerint „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – eladta volna a nagyváradi Ady-központot 75 millió forintért.
„Nem hivatalos értesüléseim szerint, a január 31.-i sajtótájékoztatóján Tőkés László saját szavahihetőségét próbálta eladni a közvéleménynek. Kísérlete meghiúsult, mi több, bár erről nincs pontos információm, a Fogyasztóvédelmi Hivatal eljárást kezdeményez ellene, lejárt szavatosságú, selejtes termék eladási kísérlete címén. Várják mindazok jelentkezését, akiket a képviselő az elmúlt években hasonló módon tévesztett meg” – írja Mit próbál eladni Tőkés László? című rövid közleményében Lakatos Péter.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szintén hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
Lakatos Péter egyébként 2011 szeptemberétől az Állami Számvevőszék tanácsosaként dolgozik, így elmondott parlamenti képviselői mandátumáról.
Mint korábban beszámoltunk, a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt.
Az Ady-központ ügyében egyébként Tőkés László korábban tárgyalt a budapesti kormány illetékeseivel arról, hogy az elszámoltatást terjesszék ki Magyarország határain túlra is.
Krónika (Kolozsvár)

Adóhátralék miatt árverezik a magyar kormánypénzből megépített váradi Ady-központot
Árverésre bocsátotta a helyi önkormányzat a nagyváradi Ady Konferencia Központot. Az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány által építtetett ingatlan körül fennállásának tíz éve alatt sok volt a vita, a központ ugyanis olyan magyarországi kormánytámogatásból jött létre, amelyet eredetileg nem az alapítvány, hanem a Királyhágómelléki Református Egyházközség (KRE) nyert el, ráadásul a teljes támogatási összeg sorsát ma is homály fedi. A váradi önkormányzat honlapján meghirdetett árverés tényét a városháza gazdasági osztálya is megerősítette lapunk érdeklődésére.
Kalapács alatt. A nagyváradi önkormányzat holnap árverezné a sokat vitatott Ady-központot
Mint elmondták, az ok az, hogy az alapítvány 2006 óta nem fizetett ingatlanadót a városnak sem a jelenleg konferencia-központként működő, befejezett épületre, sem a mellette részben felépült, majd félbehagyott másik ingatlanra, amely a tervek szerint szállodaként és termálfürdőként szolgált volna. A honlapon olvasható hirdetményben az áll, hogy a város telkén álló épületek kikiáltási ára 763 ezer lej a befejezett, illetve 128 ezer lej a befejezetlen épület esetében.
A konferencia-központ 787,5 négyzetméternyi beépített területen áll, amelyből 594 négyzetméter a hasznos felület, a félbehagyott termálhotel pedig nagyjából 1000 négyzetméteres területen fekszik. A termálhotel munkálatai évek óta állnak, jelenleg csak a tartóoszlopok vannak meg belőle. Amennyiben most nem sikerül vevőt találni az épületekre, az árverést újra meg kell hirdetni, ám akkor már csak az eredeti kikiáltási ár 75 százalékáért, majd, ha úgy sem lesz eredmény, a feléért.
Az elmaradt adók összege eléri a 200 ezer lejt. A végrehajtást meghirdető gazdasági osztály a Krónika kérdésére egyébként tegnap délután közölte, hogy egyelőre senki nem nyújtott be ajánlatot az épületek megvásárlására, ám erre a mai nap folyamán még sor kerülhet. Az árverés időpontja október 10., reggel fél kilenc. A jelentkezéshez a kikiáltási ár tíz százalékát kell letétbe helyezni. A honlapra felkerült dokumentáció szerint kényszervégrehajtásnál az illetékes szervnek nem kötelessége az érintettet, ez esetben a Mecénás Alapítványt kihallgatni.
Szabó: nem lesz árverés
Szabó Ödön, az alapítvány igazgatója és a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke mindezek ellenére biztos abban, hogy az árverésre egyáltalán nem kerül sor, a Mecénás ugyanis – amelyet a politikus szerint csak pénteken értesítettek a kényszervégrehajtásról – tegnap adóátütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Szabó elmondása szerint a befejezetlen épületekre a tulajdonosnak becsült adóösszeget kell fizetnie, ennek újraszámolását kérik a várostól, amely szerinte addig nem viheti végbe az árverezési procedúrát, amíg az alapítvány kérésére nem válaszol.
Szabó Ödön egyébként állítása szerint nem tudja, pontosan mit és mennyit nem fizetett ki az alapítvány az épület után, ugyanis az adófizetés szerinte könyvelőségi ügy. A politikus szerint az újraszámolási kérelemre még a héten választ kell kapniuk, addig pedig az árverésre biztosan nem kerülhet sor. Az ügyvezető elnök emellett azt is megjegyezte: szerinte nem véletlen, hogy épp választási kampány előtt kerül terítékre az ügy.
Szilágyi: gyanús az ügy
Mi is többször írtunk arról, hogy a KRE korábbi püspöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő rendszeresen felhívta a figyelmet az Ady-központ körüli problémákra, hiszen 2002-ben, még az ő püspöki szolgálata alatt veszítette el a komoly, 320 millió forintos támogatást az egyházkerület. A KRE egyébként nem váradi konferencia-központ építésére, hanem egy érmindszenti Ady-emlékhely és -zarándokhely létrehozására kapta volna a jelentős anyagi segítséget.
A képviselő brüsszeli irodavezetője, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt tegnap lapunknak kijelentette: személyesen és a néppárt nevében is mélységesen elítéli az RMDSZ ténykedését, meggyőződése ugyanis, hogy a szövetség szándékosan játszik a központ árának leverésére, illetve az ingatlan magánkézbe vételére. „Rettentően gyanús ez az ügy. A magyarországi kormánytámogatás 320 millió forint volt, s most 55 millió forintnak megfelelő összegért bocsátották árverésre az ingatlant. Nem tudom, hogy szándékosan nem fizették rá az adókat vagy hanyagságból, de a jelek szerint a cél az, hogy a magyar adófizetők pénzéből épített ingatlant tíz év után magánkézbe játsszák át” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Az EMNP-alelnök szerint egyébként ez pontosan beleillik a Bihar megyei RMDSZ eddigi ténykedésébe, meglátása szerint ugyanis a szövetség éppúgy prédálja most el annak a lehetőségét, hogy Ady Endre számára méltó emlékhely épüljön, mint ahogy máskor is elprédált egyéb magyar ügyeket. Szilágyi Zsolt azt ígéri, a továbbiakban is figyelemmel követi az ügy alakulását.
Már megpróbáltak túladni rajta?
Idén januárban egyébként – mint arról beszámoltunk – Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy értesülései szerint az RMDSZ már korábban túl szeretett volna adni a központon. Az EP-képviselő akkor azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata”, amely megegyezik a Mecénás Alapítvány vezetőségével – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű, „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért, a tranzakció azonban meghiúsult. Tőkés akkor rámutatott, a két összeg – tehát a támogatásra kapott pénz és az állítólagos eladási ár – közötti szembeötlő különbség okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt. Szabó Ödön akkor hazugságnak nevezte Tőkés kijelentését, hozzátéve: semmiféle Forró Tamást nem ismer.
Vizsgálódik a magyar kormány
Tőkés ugyanakkor már többször is felhívta a mostani magyar kormány figyelmét arra, hogy az MSZP-kormányzás alatt Magyarországon elkövetett korrupciós ügyekkel párhuzamosan vegye górcső alá az erdélyi magyar politikum berkeiben ugyanazon időszakban végbement kétes ügyeket, amelyeknek szerinte egyik legjobb példája az Ady-központra kapott támogatás „elcsatornázása.” Lapunk még tavaly novemberben jutott egy olyan dokumentum birtokába, amelyből világosan kiderült, hogy az elszámolási folyamatot az Orbán-kormány valóban el is kezdte.
Forrásaink akkor azt feltételezték: a 2002. augusztus 1-jén bejegyzett Mecénás Alapítványt éppen azért hozták létre, hogy az átirányított 320 millió forintot (1,1 millió euró) a szervezet fogadni tudja. Noha alapító okirata szerint az alapítvány arra hivatott, hogy évente tíz magyar és tíz román diáknak nyújtson tíz hónapig havi 200 lejes ösztöndíjat, a Mecénás csak a nagyváradi önkormányzat 2003. január 30-ai ülésén megszavazott határozat alapján kapott – 49 évre ingyenes használatra – egyhektáros építési telket, amelynek fejében vállalta a fiatalok támogatását.
A telekre az Ady Konferencia Központ 320 millió forintos beruházásának elkezdése érdekében volt szükség. A Krónika birtokába jutott feljegyzés rávilágít, hogy miközben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy pályázat elbírálása nyomán irányozta elő a támogatási összeget a KRE-nek, a Medgyessy-kormány nem pályázat útján szerződött a Mecénással, sőt a megállapodásból kizárta a Tiszántúli Református Egyházkerületet, holott eredetileg a pénzfelhasználás szempontjából jelentős kitételként szerepelt, hogy a projekt csak a magyarországi egyház közreműködésével valósítható meg.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNP elszámoltatná a Mecénás Alapítványt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felszólította a nagyváradi Mecénás Alapítványt, hogy számoljon el 264 millió forinttal; az összeg az Ady-központ felépítésére kapott magyarországi támogatás, és az árverésre bocsátott ingatlan kikiáltási ára közötti különbség. A magyar kormánypénzből épült létesítmény akár magánkézbe is kerülhetett volna, miután az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány hat éven át nem fizetett ingatlanadót az épületkomplexumért, emiatt az önkormányzat árverésre bocsátja azt. Az alapítvány kedd délután közölte: befizette az elmaradt adóhátralék egy részét az önkormányzathoz.
Az EMNP azt kéri a Mecénás Alapítvány vezetőitől, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyibe került az építkezés, és hogyan került felhasználásra a magyar kormánytól kapott 320 millió forint. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke az épület mellett kedd délután tartott sajtótájékoztatóján felidézte, az Ady-központ felépítésére a Medgyessy-kormány idején pályázat és megvalósíthatósági tanulmány nélkül kapott 320 millió forintot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány. Feltette a kérdést: vajon van-e összefüggés az Ady-központ ügye és azon tény között, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök tíz nappal ezelőtt Nagyváradon találkozott Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel, Kuncze Gábor volt belügyminiszterrel és Kovács László volt külügyminiszterrel.
Az Ady-központ előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón az EMNP arra hívta fel a figyelmet: nem lehet véletlen, hogy az RMDSZ politikusai 2006 óta nem fizettek adót, ugyanis nehezen képzelhető az el, hogy a 320 millió forintból nem futotta a körülbelül 14,3 millió forintnak megfelelő ingatlanadó befizetésére. Elmondták: sajnálatos, hogy a magyar közpénzből készült beruházást most, az adóhátralék miatt – az október 10-i árverésen – bárki megvásárolhatja, mindössze 56 millió forintnak megfelelő összegért.
Szilágyi Zsolt kijelentette: az Ady-központ a Bihar megyei RMDSZ csődje. „Ugyanígy herdálják el a magyar ügyek képviseletét, ahogy elherdálták azt a magyar pénzből tervezett központot, amely eredetileg Ady Endre költőnk számára állított volna emléket” – tette hozzá a néppárti politikus, aki szerint az is gyanús, hogy éppen azután írják ki a licitet, miután Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Kovács László és Markó Béla Nagyváradon egyeztettek.
Szilágyi ugyanakkor összeférhetetlennek tartja, hogy az a Lakatos Péter felelt az adóhátralék miatt árverésre kerülő Ady-központ projektjéért, akit nem is olyan régen az Állami Számvevőszék új vezetőtanácsi tagjának neveztek ki, mely intézmény a pénzügyi visszaélések visszaszorítására hivatott. Szilágyi emlékeztette a sajtót, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredetileg – az akkor még Tőkés László püspök által vezetett – Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek irányozta elő a pályázat útján elnyert összeget egy érmindszenti zarándokhely megvalósítására. A Medgyessy-kormány úgy változtatta meg a 320 millió forint sorsát, hogy a Mecénás Alapítványnak még csak megvalósíthatósági tanulmánya sem volt az Ady-központra.
Csomortányi István, a párt szervezési igazgatója rámutatott arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Bihar megyei RMDSZ különböző egyesületek révén gyanús ingatlanügyleteket visz véghez. Mint mondta: még nem zárult le az az eljárás, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Biró Rozália ellen az úgynevezett Léda-ház kapcsán. Az érdekellentét abban áll, hogy Nagyvárad egykori alpolgármestere úgy bocsátotta a Partium Alapítvány rendelkezésére a váradi ingatlant, hogy az nem is volt a város tulajdonában. „Ne felejtsük el, hogy a Partium Alapítvány alapítója és vezetőtanácsi tagja maga Biró Rozália” – mondta Csomortányi. Az Ady-központ kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a létesítmény kulturális célokat szolgálna, mindeddig egyetlen ilyen jellegű eseményt sem tartottak itt. Voltak azonban bálok, esküvők, sőt egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta is itt tartotta gyűléseit, mutatott rá.
Zatykó Gyula régióelnök a sajtótájékoztató végén elmondta: a magyar közösségnek felelősségre kell vonnia mindazokat, akik hibáztathatóak a kialakult helyzetért.
( Fizet a Mecénás az önkormányzatnak
Kedd délután a Mecénás Alapítvány közleményben reagált az Ady-központtal kapcsolatos állításokra. Mint írják: az alapítvány pályázat útján kapott támogatást. Az ingatlan felépítéséhez a támogatási keret nem volt elegendő. A biztosított forrásokkal az alapítvány tételesen elszámolt. Az ingatlan részleges átadására – konferencia központ – sor került. Az önkormányzat adószakértői olyan területekre is róttak adót, amelyek nem kerültek átadásra, végső cél szerinti használatbavételre. Az önkormányzat, illetve alapítvány közötti adótörvénykönyvi különböző értelmezések okán kialakult egy, az önkormányzat részéről egyoldalúan megállapított adóhátralék. Az alapítvány fizetés átütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A mai napon az első részlet a közintézmény számlájára befizetésre került. Az alapítvány továbbra is fenntartja különvéleményét az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részeinek értelmezésére.
„Mint az elmúlt 10 év minden október-novemberében, most is politikai témává válik az alapítvány által elnyert pályázati támogatás. A 2012-es évben ez hatványozottabban igaz, hisz parlamenti választási időszak következik Romániában. Az alapítvány nem kíván ilyen jellegű vádaskodásokban részt venni.” - áll a Mecénás Alapítvány közleményében.)
Krónika (Kolozsvár)

Árverezik az Ady-központot
Adóhátralék miatt árverésre bocsátotta a nagyváradi önkormányzat a magyar kormánytámogatással épült nagyváradi Ady-központot. A mára kiírt árverésen 763 ezer lejes kikiáltási áron bocsátják árverésre az 594 négyzetméteres Ady Endre Konferencia-központot, és 128 ezer lejes kikiáltási áron azt a melléje elképzelt szállodát, amelynek csak a vázszerkezete épült meg. Az épületegyüttes felépítésére az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány 320 millió forintos támogatást kapott a magyar államtól. A nagyváradi önkormányzat a be nem fizetett ingatlanadót próbálja behajtani az árverezés útján. Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint nem kerülhet sor az árverésre, az alapítvány ugyanis az adóhátralékai kifizetésének az átütemezését kérte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő politikus nem tartotta véletlennek, hogy éppen a választási kampány előtt került terítékre az ügy. A nagyváradi polgármesteri hivatal gazdasági osztályának illetékese, Gabriel Torjoc szerint iktatták az alapítvány kérvényét az adóhátralék kifizetésének átütemezéséről, az adós akkor kaphat hat hónapos fizetési haladékot, ha a tartozás egy részét törleszti. Torjoc szerint az alapítvány 2006 óta halmozta fel a mintegy 230 ezer lejes adóhátralékot. Szabó Ödön úgy nyilatkozott: kifizetik az adóhátralékot, s adományokból teremtik elő a tartozás törlesztéséhez szükséges összeget. Az EMNP tegnap felszólította a Mecénás Alapítványt: számoljon el 264 millió forinttal; az összeg az Ady-központ felépítésére kapott magyarországi támogatás és az árverésre bocsátott ingatlan kikiáltási ára közötti különbség. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke szerint az alapítvány adótartozása az RMDSZ korábbi parlamenti képviselőjén, Lakatos Péteren, a projekt egykori felelősén kérhető számon. Csomortáni István, a párt partiumi szervezési igazgatója kijelentette: az Ady-központ soha nem szolgálta a bihari magyar kulturális életet, az ingatlant a Mecénás Alapítvány esküvők, bankettek szervezésére, valamint a Hit gyülekezet rendezvényeire adta bérbe.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elmaradt az Ady Központ elárverezése
A Mecénás Alapítvány a váradi Ady-központra kirótt adóhátralékok kifizetésének hat hónapos átütemezését kérte, így az ingatlan eladására szerdára meghirdetett árverés elmaradt.
A nagyváradi önkormányzat tegnap kívánta elárverezni az Ady-központot, amiért az épületet birtokló Mecénás Alapítvány 2006 óta nem fizette az ingatlanadót. Az árverésrevégül nem került sor, mert a Mecénás Alapítvány a 110 ezer lejes alaptartozásból kedden kifizetett 70 ezer lejt, ugyanakkor kérte az adóhátralék kifizetésének átütemezését a következő hat hónapra. Ugyanakkor mivel egyetlen érdeklődő sem jelentkezett, aki befizette volna az árverésen való részvételi díjat, így elmaradt az árverés. Eduard Florea nagyváradi önkormányzat gazdasági osztályának vezetője a helyi adóügyekben tartott szerdai sajtótájékoztatón elárulta, hogy a Mecénás tartozása a hátralékokkal együtt 200 ezer lejre rúg. Ovidiu Muresan alpolgármester kiemelte, hogy a Mecénás Alapítványkedden azért fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy kiegyenlítse a tartozás egy részt, és hogy a hátralék átütemezését kérje, nem kifogásolták magának az adóhátraléknak az értékét. Arra az újságírói kérdésre, hogy a gazdasági igazgatóság miért nem lépett ebben a kérdésben még akkor, amikor Biró Rozália a Mecénás Alapítvány tagja, a város gazdasági ügyekért is felelős alpolgármestere volt, Eduard Florea azt válaszolta, hogy Biró Rozáliatisztában volt az Ady-központ adóügyi helyzetével, de mivel a civil szervezetek esetében érvényben voltak bizonyos adókedvezmények, ezért némiképp ellentmondásos lett volna, hogy zárolják az ingatlant, miközben a város adókedvezményeket kínál a civil szervezetnek. Eduard Florea elmondta, hogy az átütemezést elvégezték, és a Mecénás Alapítványnak vállalnia kell azt, hogy a megszabott összegeket határidőre kifizeti az elkövetkező hat hónap alatt, ellenkező esetben mégiscsak árverésre kerül az Ady-központ.
Pontosítás
Tanase Miculescu a gazdasági osztály aligazgatója reagált a Mecénás Alapítvány által a sajtóban közölt álláspontra, miszerint az önkormányzat az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részének sajátos értelmezése nyomán állapított meg egy egyoldalú adóhátralékot. Miculescu elmondta: az önkormányzat tízezer négyzetméternyi telket adott koncesszióba aMecénás Alapítványnak, melyből mindössze hétszáz négyzetméter van beépítve. A város csak a már befejezett és átadott épületre vetett ki ingatlanadót, arra az épületre, amelyben jövedelmet termelő gazdasági tevékenység is folyik. A befejezetlen ingatlanrészt nem terhelték ingatlanadóval, de bevezették az ingatlanfelértékelő jelentésbe. A továbbiakban Eduard Florea fejtette ki azt, hogy az önkormányzat úgy adta koncesszióba a Mecénás Alapítványnak a tízezer négyzetméteres telket, hogy nem kért telekadót, mivel nem gazdasági tevékenységet folytató civil szervezetek mentesülnek a telekadó kifizetése alól. Egy 2008-ban folytatott ellenőrzés során azonban kiderült, hogy az Ady-központot jövedelmet hozó gazdasági tevékenységekre használják (bérbe adják különböző rendezvényekre), ezért attól az évtől kezdődően az alapítvány már nem csak az épületadót, hanem a tízezer négyzetméterre kiszámított telekadót is ki kellett fizesse. A Mecénás Alapítvány az Ady-központ megépítésekor kifizette a hétezer lejes ingatlanadót, 2006 óta azonban ezt az illetéket sem fizette ki, és ehhez adódik még hozzá 2008 óta a telekadó értéke.
Pap István

erdon.ro

EMNP: valaki hazudik az Ady-központ ügyében
Vagy a Mecénás Alapítvány vezetősége, vagy Szabó Ödön ügyvezető igazgató hazudik a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ ügyében – jelenti ki szerdai közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az EMNP bihari elnöksége az Ady-központ ügyében megjelent különböző sajtónyilatkozatok kapcsán vonta le ezt a következtetést.
Mint ismeretes, a váradi önkormányzat több év alatt felgyűlt adóhátralék miatt árverésre bocsátotta a bihari RMDSZ-szervezethez tartozó alapítvány két ingatlanát, a befejezett konferencia-központot, illetve a mellette álló befejezetlen termálhotelt.
A szerda reggelre meghirdetett licitre végül nem került sor, mivel az alapítvány kifizette tartozásának egy részét, ezért hat hónapos haladékot kapott a maradék törlesztésére, másfelől az épületek megvételére nem is akadt jelentkező.
Szabó Ödön hétfőn épp lapunk megkeresésére válaszolt úgy, hogy nincs tudomása a hátralék összegéről, hiszen ez szerinte „könyvelési ügy”, egy keddi közleményben viszont az alapítvány vezetősége azt írja, azért nem fizettek, mert nem tudtak megegyezni a polgármesteri hivatallal az adótörvénykönyv értelmezéséről – hívja fel a figyelmet az EMNP.
A néppárt ugyanakkor azt is visszásnak tartja, hogy egy, az MTI-nek adott nyilatkozatában Szabó azt mondta, a hátralékot adományokból törlesztik. „Továbbra is kérjük, a nyilvánosság előtt számoljanak el tételesen az eredetileg az Ady Endre költőnk emlékének szentelt, és a Királyhágómelléki Református Püspökségtől elorzott 320 millió forinttal” – zárul az EMNP közleménye.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Elszámoltatnák Ady-központ ügyben az RMDSZ-t
Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének küldött nyílt levelet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), melyben arra szólítják fel a szövetséget, számoljon el a váradi Ady-központra költött magyar kormánypénzekkel, lehetőleg még a választások előtt.
Szilágyi Zsolt néppártos alelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján felidézte: nagyjából két hónappal ezelőtt a városi strand mellett találkoztak az újságírókkal, annak apropóján, hogy kiderült, a váradi önkormányzat adóelmaradás miatt árverésre bocsátotta az Ady-központ, illetve a befejezetlenül álló termálhotel épületét.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az építkezésre 2002-ben kapott magyar kormánytámogatást az RMDSZ Bihar megyei szervezetéhez tartozó Mecénás Alapítvány,  miután a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el pályázaton, ám a kormányváltás közbeszólt. A támogatás összege 320 millió forint volt, tehát nagyjából 1,3 millió euró, az önkormányzat pedig az adófizetés elmulasztása miatt kiírt árverésen nem egészen kétszázezerre becsülte az épületek értékét.
Szilágyi Zsolt már akkor felvetette a kérdést: hová tűnt a maradék 1,1 millió euró? Az EMNP vezetősége akkor elszámolást kért a megyei RMDSZ-től, ám kielégítő választ nem kapott. Most az alelnök azt mondja, kénytelen Kelemen Hunorhoz fordulni a kérdés tisztázása végett, hiszen senkinek nem jó, ha a magyar közösséget a parlamentben képviselni kívánó jelöltek valamelyikére a korrupció gyanújának árnyéka vetül.
A Mecénás vezetőségéből márpedig ketten is jelöltetik magukat a választáson: Biró Rozália és Szabó Ödön. Zatykó Gyula hozzátette: a korrupció általános jelenség a román politikai életben, az EMNP épp ezért követeli a közpénzek elköltésének átláthatóvá tételét. „Meggyőződésünk, hogy az 1,1 millió euró rejtélyes eltűnésének kivizsgálása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a szavazók támogatására számító jelöltek, de maga az RMDSZ is nagyobb hitelességgel és elfogadottsággal állhasson a nyilvánosság elé” – áll a levélben.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László Szabó Ödönt bírálja
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő személyével kapcsolatos aggályainak adott hangot Tőkés László európai parlamenti képviselő abban a levélben, amelyet Simonka György magyar országgyűlési képviselőnek, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar–román tagozatának elnökének írt a baráti munkacsoport képviselőinek keddre tervezett háromnapos bukaresti találkozója kapcsán.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétfői közleménye szerint Tőkés a romániai IPU-vezetőt, Szabó Ödönt „személyi téren teljesen alkalmatlannak” tartja a magyar féllel és annak fideszes kormányával való „bizalmas együttműködésre”. A volt református püspök opportunistának és korruptnak nevezte az RMDSZ-es képviselő eddigi politikai pályafutását, levelében úgy fogalmaz: „Szabó Ödön különösképpen a Széchenyi Terv keretében egyházunk által elnyert pályázati pénzek eltérítésében híresült el.”
Az Ady-központra 2002-ben kapott magyar kormánytámogatást az RMDSZ Bihar megyei szervezetéhez tartozó Mecénás Alapítvány, miután a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el pályázaton, ám a kormányváltás közbeszólt. A támogatás összege nagyjából 1,3 millió euró volt, az önkormányzat pedig az adófizetés elmulasztása miatt kiírt árverésen nem egészen 200 ezerre becsülte az megépült ingatlanok értékét.
Tőkés ugyanakkor kitért arra a felmérésre is, amelynek alapján az EMNP Bihar megyei vezetése a honosítási számadatok manipulálásával gyanúsította meg az RMDSZ helyi szervezetét. Az EP-képviselő szerint ez példa arra, ahogyan a szövetség megyei ügyvezető elnöke tevékenységét a magyar kormány körei által akarja legitimálni.
Portálunk megkérésére Szabó Ödön leszögezte: nem kívánja kommentálni „az EP-képviselő tevékenységét, sem morális hozzáállását bizonyos kérdésekhez”. „Egyszerűen zavarja, hogy a jelenlegi magyar kormányzás és az RMDSZ között elindult egy együttműködési folyamat. Ilyen interparlamentális találkozó nem most először jön létre, mi pedig nem akarunk háborúzni. Ez diplomácia, de van akit bármilyen magasra is emelt a történelem, nem tud felülemelkedni a kicsinyes, személyeskedő sértődéseken” – fogalmazott Szabó.
Székelyhon.ro

Lédára cseréli Adyt az RMDSZ
Elcseréli a hírhedt nagyváradi Ady-központot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által irányított Mecénás Alapítvány a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Léda-házra, hogy felépülhessen a megyeszékhely uniós támogatásból tervezett élményfürdője a városi strand melletti telken. Az erre vonatkozó határozattervezetet csütörtöki rendkívüli ülésén egyöntetűen szavazta meg a képviselő-testület, így hamarosan aláírhatják a szerződést is.
Mint Pásztor Sándor, az RMDSZ frakcióvezetője rámutatott, a Nagyváradi Wellnes Termal Nymphaea Komplexum névre keresztelt projekt érdekében már másfél évvel ezelőtt kisajátították az összes közétkeztetési létesítményt a strand területén, ám a többször is újratervezett megvalósíthatósági tanulmány alapján a város még mindig nem tudott elegendő területet felmutatnia a pályázathoz.
„Jobb megoldásnak tartjuk, ha egy reprezentatív épületet sikerül Váradon magyar kézre juttatni, minthogy odajussunk, hogy kisajátítsák a központot" – magyarázta a tanácsos. Mivel más irányba a strand nem terjeszkedhet, végül arra a telekre esett a választás, amelyet az önkormányzat korábban egy 49 évre szóló haszonbérleti szerződés alapján, azaz ingyen bocsátott az alapítvány rendelkezésére a magyarországi pénzekből finanszírozott kulturális központ kivitelezéséhez. „Hogy mit csinál a város a csere után ezzel a területtel, amelyen van egy kész konferenciaterem és egy félkész létesítmény, azt ők tudják. A mostani anyagban arról nincs szó, hogy lebontják-e vagy továbbfejlesztik" – mutatott rá Pásztor.
Ellentmondásos történelem
Mint korábban több ízben is beszámoltunk, mindkét nagyváradi ingatlan körül több botrány is volt az elmúlt évek során. Az Ady-központ felépítésére a 2002 augusztusában megalapított, RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány úgy kapott több mint egymillió eurónak megfelelő 320 millió forintos magyarországi támogatást, hogy a pénzre előzőleg 2001-ben sikerrel pályázott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.
A Tőkés László püspöksége idején, 2002 májusában kötött megegyezés alapján Érmindszenten épült volna fel a költőről elnevezett vallási, kulturális és turisztikai központ, csakhogy a júniusi magyarországi kormányváltás után az ügyet átvevő Miniszterelnöki Hivatal a pénzt decemberben átirányította a Mecénás Alapítványnak, amivel nem pályázat útján szerződött.
A politikai döntés tényét maga Szabó Vilmos államtitkár ismerte el 2003-ban a Krónikának. Az első 70 millió forintot 2003 júniusában kapták meg, majd ugyanazon év októberétől 2004 novemberéig 50 millió forintos utalásonként, öt részletben jutottak a támogatáshoz. Noha a projektet 2006-ban lezárták, az Ady-központból máig csupán egy konferenciaterem valósult meg, a tervezett szálló soha nem készült el, a félkész létesítmény miatt pedig a telek azóta is építési területre emlékeztet.
A beruházás becsült értéke ma csupán 300 ezer euróra rúg, de Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – aki egyben a Mecénás Alapítványt is igazgatja – szerint a kapott több mint egymilliós támogatás nemcsak az építkezésre vonatkozott. Szabó lapunknak csütörtökön ismételten úgy nyilatkozott: a pénzzel azóta hiánytalanul elszámoltak a magyar kormánynak. Ezzel szemben bár Tőkés László több ízben is határozottan arra kérte a szövetség képviselőit, hogy mutassák be, mire költötték el a mai értéken több mint 1 millió eurónak megfelelő összeget, erre soha nem került sor.
Demeter: fizesse vissza a pénzt a Mecénás
Demeter Szilárd, Tőkés László irodavezetője szerint ezért még mindig kérdés, hogy hova tűnt el a magyarországi adófizetők pénzéből kapott támogatás. „Az eredeti támogatás ugyanakkor nem a Léda-házra szólt, hanem az Ady-központ felépítésére. A Mecénás Alapítvány akkor járt volna el tisztességesen, ha ilyen körülmények között eladja a létesítményt az önkormányzatnak, és visszafizeti a teljes összeget, mind a 320 millió forintot a magyar államnak" – nyilatkozta a Krónikának Demeter.
Szabó Ödön viszont azt állítja, hogy a támogatási szerződés alapja Ady Endre kultuszának ápolása volt, az építményekkel kapcsolatban pedig nem volt semmilyen korlátozó kitétel. A Léda-ház, mint ismert, épp a költő múzsájának, Brüll Adélnak volt az otthona, így nem pusztán anyagi, hanem szellemi értéke is van, így a parlamenti képviselő szerint jó helyszíne lesz majd az oda tervezett közösségi, kulturális tevékenységeknek. „Azt gondoltuk, dicséretet fogunk kapni azért, hogy a magyar kulturális örökséget kimentettük" – jelentette ki Szabó Ödön.
Használatból tulajdonjog
A Mecénás ügyvivője szerint az önkormányzat először tavaly januárban kereste fel őket az Ady-központ ügyében, majd idén ismét ajánlatot tettek. Noha a létesítményről nem akartak lemondani, megegyezés hiányában a város elbukhatta volna a több millió eurós, csupán kétszázalékos önrésszel elnyert uniós támogatást.
Szabó szerint az RMDSZ attól tartott, a helyi magyarságot emiatt majd bűnbakként tünteti fel a városvezetés, ezért próbáltak olyan kompromisszumos megoldást találni, amely szem előtt tartja a város érdekeit is, de a helyi magyar közösség is nyer rajta.
A Léda-házat, mint ismert, korábban koncessziós szerződés alapján, havi 150 lejért vette bérbe a szintén RMDSZ-közeli Partium Alapítvány, ám később – miután az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenség miatt vizsgálódni kezdett Biró Rozália akkori váradi alpolgármester ellen, mivel a politikus tagja volt az alapítvány kuratóriumának is – a megegyezést felbontották. A Fő utcai ingatlan azóta is használaton kívül áll, de miután az itt működő Roma bár bezárt, terveztek már oda PSD-székházat és játéktermet is.
Most viszont a Mecénás Alapítvány a 283 ezer euróra becsült ingatlan tulajdonjogát is megkapja, tehát nem pusztán haszonbérlője lesz épületnek, hanem teljes jogú tulajdonosa. Az Ady-központot a polgármesteri hivatal által felkért szakemberek 300 ezer euróra értékelték, és a határozat alapján a különbözet kompenzálja majd a „mecénások" által a város felé felhalmozott mintegy 29 ezer eurós adóhátralék egy részét.
A maradék mintegy 3000 eurót azonban még mindig kénytelenek lesznek törleszteni. Az viszont még mindig válaszra vár, hogy mit kezdett a Mecénás az Ady-központra kapott összeg és a „megvalósítás" költsége közötti 700 ezer eurós különbözettel.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),