Új folyóirat jelent meg ME.dok címen, Média – Történet – Kommunikáció alcímen Kolozsváron. Első, júniusi számában Cseke Péter főszerkesztő Beköszöntő című írásában jelezte, médiatudományi szakfolyóiratot indítanak. „Az önálló Médiatudományi Tanszék kiépítésének reménységével. Egy majdani Sajtótudományi Kutatóközpont megteremtésének igényével.” A kiadvány egyik szerkesztője, Botházi Mária elmondta: A ME.dok című médiatudományi folyóiratot a BBTE újságíró szakának doktorandusai hozták létre a kutatómunkát irányító Cseke Péter professzor segítségével. A szakon működő Medea Egyesület szakkollégiumának kiadványa várhatóan egy tanévben kétszer jelenik majd meg. Céljuk a jelenkori romániai magyar újságírás helyzetének feltérképezése, a sajtótörténeti kutatások bemutatása. Az Aula rovat egy elismert professzor, médiaszemélyiség aktuális jelenségeket magyarázó előadásának szövegét hozza, a Szóközök a kommunikáció problémáira reflektál, a ME.diárium sajtótörténeti írásokat közöl, a Kamera a vizuális világot vizsgálja, a ME.teória a médiaelméleté, a Hátlap a legújabb, sajtóval, kommunikációval, médiával kapcsolatos kiadványokat recenzálja. A ME.dok szerkesztőbizottsága: Bernáth László (Budapest), Bodor Pál (Budapest), Marian Petcu (Bukarest), Reinhold Stipsits (Bécs), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Tudor Vlad (USA). Főszerkesztő: Cseke Péter. Szerkesztő: Botházi Mária, Győrffy Gábor. Olvasószerkesztő: Buzogány Klára. Borítóterv, tipográfia: Könczey Elemér. /Köllő Katalin: ME.dok – új sajtókiadvány a piacon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Világszerte terjednek és egyre népszerűbbek azok az internetes oldalak, amelyek tartalmát a civil lakosság írja, tölti fel, szakavatott újságírók-szerkesztők ellenőrzése alatt. Többek között erről is szó van a Me. Dok című lapból, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politikai, Közigazgatási és Kommunikációtudományi Karának szakkiadványában. Szerzői többek között doktoranduszok, mesterképzésben résztvevő diákok, illetve médiakutatók és oktatók. Botházi Máriának a participatív újságírásról szóló tanulmánya mellett dr. Jancsó Miklós és Albert Júlia a kolozsvári beszédtechnika oktatás múltjáról és jelenéről értekezett. /Médiáról, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Második alkalommal szervezték meg A médiakutatás módszertani követelményei címmel május 11-én a média szakos doktori hallgatók konferenciáját Kolozsváron. Idén a Politikatudomány és Közigazgatás kar doktorandusai mutathatták be előadásaikat. Cseke Péter a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar dékán-helyettesének megnyitóbeszédét követően Botházi Mária bemutatta a tavalyi, decemberi konferencia előadásanyagaiból összeállított és általa szerkesztett könyvet, valamint az Újságírói és Kommunikáció Kar folyóiratának harmadik számát, a Me.dok-ot. /Dézsi Ildikó: Médiaszakos doktorandusok konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Harmadik konferenciájukat szervezték a hét végén a média szakos doktori hallgatók az EME székházában. Az egész napos rendezvényt Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Jakab-Benke Nándor szerkesztő bemutatta a kommunikáció szakos diákok lapját, a ME. dok-ot, Botházi Mária szerkesztő pedig a ME. dok Könyvtár második kötetét, amely a májusi második konferencián ismertetett szakmai dolgozatokat mutatja be. Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök MÚRE-érdemokleveleket adott át Vincze Hanna Orsolyának, Kádár Magornak, Györffy Gábornak és Botházi Máriának az egyetem kommunikáció karán kifejtett tevékenységükért, valamint Könczei Elemér grafikusnak. /Médiakonferencia, harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Az európai újságírás, azon belül az erdélyi zsurnalisztika legjobb hagyományaira építve, neves elődök műveivel állandó pár- és perbeszédben állva építette fel Cseke Péter a legújabb kötetét (Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar újságírószakos diákjai számára készült egyetemi jegyzet összegezés Cseke Péter tudatosan épített gondolatvilágnak. A szerző meggyőződése, hogy a mai erdélyi magyar sajtónak kötelező módon vissza kellene térnie kiváló hagyományaihoz, és abból merítve kellene tovább építkeznie. Cseke Péter a kizárólag tájékoztató újságírással szemben a korszerű szociográfiai sajtóvizsgálatot részesíti előnyben. A magyar újságírói szak intézményépítését már a kilencvenes évek derekán magára vállaló oktató igen magasra helyezte a mércét. Cseke Péter 1995-ben még románul kényszerült megvédeni doktori disszertációját a BBTE Bölcsészkarán. Abban az évben hozta létre Vasile Puscassal együtt az egyetem Politikatudományi Karát. Négy szakon (újságírás, politológia, közigazgatás és kommunikáció) indította be a magyar nyelvű oktatást, és az utóbbi években a mesteri és a doktori képzést is. Az ott folytatott tudományos munka megismertetése végett alapította Cseke Péter 2006-ban a [ME.doc] című média- és kommunikációtudományi szakfolyóiratot, amelynek II. évfolyamának 3–4. száma is nemsokára napvilágot lát. Magyar doktorandusai számára ugyancsak 2006-ban külön tudományos fórumot teremtett, a Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciáját, és annak 2006-os és 2007-es értekezéseit külön kötetekben jelentette meg (Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2006. december 9. : Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. [ME. doc Könyvtár 1. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007; Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2007. május 11. A médiakutatás módszertani követelményei. [ME. doc Könyvtár 2. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007.) Cseke Péter a semmiből, ideget és egészséget felőrlő aprómunkával évtized leforgása alatt olyan egyetemi struktúrát teremtett, amelyre építve ma már létrehozható a szintén általa megálmodott Médiatudományi Kutatóintézet. Nem kevés ez, figyelembe véve, hogy Magyarország határain kívül egyetemi szintű újságíróképzés napjainkban csak Kolozsváron zajlik. A szerző most megjelent kötete olyan jövőbe mutató érték, amely az említett majdani médiaintézmény számára (is) mértéket jelent. /Tibori Szabó Zoltán: Tudomány-egyetem. Cseke Péter oktatói krédója és intézményépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Médiaszakos doktori hallgatók ötödik konferenciáját tartották december 6-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. A rendezvényt Cseke Péter egyetemi tanár nyitotta meg, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságán belül létrehozandó Média- és kommunikáció szakosztály fontosságáról beszélt. Botházi Mária szerkesztő a májusi konferencián bemutatott dolgozatokat tartalmazó kiadványt, a ME.dok Könyvtár negyedik kötetét ismertette, Péter Árpád szerkesztő pedig az idei 3-as és 4-es számú ME.dok-ot mutatta be. E két lapszámban található Bodó Barnának a jelenkori erdélyi magyar sajtóról készített statisztikája és értelmezése is – mondta a fiatal doktorandus. Cseke Péter a Medea Egyesület érdemoklevelét adta át Péter Árpádnak, megköszönve ezzel a ME., dok legfrissebb számainak elkészítésében nyújtott segítségét, illetve Tárkányi Jánosnak, a didaktikai rádió- és televízió-stúdió beindítása érdekében tett fáradozásaiért. A konferencián jelen volt Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke is, aki kiemelte, hogy ő maga is sokat tanult az eddigi konferenciák előadásait összefoglaló kötetekből. /F. ZS. : Médiakonferencia ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Az újságírás haldokló műfajára, a szociográfiára hívta fel a figyelmet a ME.dok folyóirat legújabb, október elején megjelent száma. „A diktatúra alatt felgyűlt indulatok – amelyek jobbára a napilapok hasábjain és újabban az internetes naplók műfajában törtek felszínre – elfedték a reális önismeret és a megbízható jövőkép kialakításának távlatát” – írta Cseke Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora. A magiszteri hallgatók által írt mikro-szociográfiák Torockóra, Székelyvarságra és Középajtára kalauzolják el az olvasót. A folyóiratot 2006 óta negyedévente jelenteti meg a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Kara. /F. I. : Megjelent a ME. doc új száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A szociográfia a központi témája a Me.Dok (a BBTE újságíró tanszéke és a Medea Egyesület közös kiadványa) legújabb, 2009/3-as számának. Magát a műfajt, illetve annak történetét Cseke Péter bevezető írásából lehet jobban megismerni, a szerző ugyanakkor másik írásában Bözödi György: Székely bánja című szociográfiáját elemezte. Mai szociográfia-kísérletek olvashatók Középajtáról, Torockóról és Székelyvarságról, a ME.Dialógus rovatban pedig Gálfalvi György vall a műfaj kialakulásáról, elő-, illetve utóéletéről. /Lapszemle. Me. Dok 2009/3. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

December 4-én mutatják be a Me.Dok médiatudományi folyóirat negyedik évfolyamának decemberi számát Kolozsváron. A tudományos kiadvány évente négy alkalommal jelenik meg, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának és az ugyancsak kolozsvári székhelyű MEDEA Egyesületnek a közös kiadványa. A kar Újságírói Tanszékének magyar tagozata által indított lap főszerkesztője dr. Cseke Péter egyetemi tanár, olvasószerkesztője dr. Botházi Mária, a cikkírók palettája a nemzetközi hírű médiakutatóktól az egyetemi hallgatókig terjed. A most megjelenő, 2009/4-es lapszám vezéranyaga dr. Wacha Imre budapesti nyelvészprofesszor retorikáról szóló tanulmánya, de megemlíthető dr. Sas Péternek Kelemen Lajosról (1877–1963), a kolozsvári polihisztorról készült bemutatója is. /A kolozsvári médiatudomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

December 5-én két helyszínen zajlott a média- és kommunikációtudományi szakemberek hetedik konferenciája Kolozsváron. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán mesteri és doktori képzésben részesülők több mint húsz dolgozatot mutattak be. Cseke Péter professzor a Média- és kommunikációtudományi kutatásaink a Magyar Nyelv Évében című előadásában a karon belül működő, általa vezetett doktori és mesteri iskolák 2003 óta elért eredményeiről számolt be. A Kárpát-medencei magyar sajtó az identitásválság korában című előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke megjegyezte: az erdélyi magyar elit nem olvassa az erdélyi magyar sajtót, nem követi a magyar televíziós adásokat, és talán magyar rádióadásokat sem hallgat. Ennek ellenére azonban az itteni sajtó szerepe igen fontos. Botházi Mária és Péter Árpád egyetemi oktatók az idei májusi konferencia előadásait tartalmazó kötetet és a Me.dok című médiatudományi folyóirat 2009-es évi 4. számát ismertették. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke a szervezet érdemokleveleit adta át Győrffy Gábor, Kádár Magor és Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktatóknak, majd a hallgatók mutatták be dolgozataikat. Előadások hangzottak el többek között a zenei szakírások szerepéről (Kulcsár Gabriella), a politikai viták szerepéről a választási kampányokban (Zörgő Noémi), Felméri Cecília révén az animációs dokumentumfilmmel ismerkedhettek, Kozma Csaba pedig a kommunizmus utolsó időszakának romániai magyar írott sajtóbeli politikai kommunikációjáról értekezett. /F. Zs. : Mester- és doktorképzősök konferenciája, hetedszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Kolozsvári sajtótörténetek
Megjelent a ME.dok, a kolozsvári Hungarológiai Doktoriskola médiatudomány-szakos oktatói és hallgatói által alapított, negyedévente közölt C kategóriás tudományos folyóirat médiatudományi folyóirat 2010/2-es száma
A ME.dok igyekszik lefedni a romániai magyar médiát – nagy hangsúlyt fektetve a sajtótörténetre –, viszont követi és elemzi a román és nemzetközi médiajelenségeket is.
Az aktuális lapszám gerincét a sajtótörténeti és sajtótörténet-elméleti cikkek képezik. A lap főszerkesztője, Cseke Péter Egy sajtótörténeti szintézis erdélyi előmunkálatai című esszét közöl, amelyben az erdélyi magyar sajtótörténet megírásának kulturális jelentőségét ecseteli.
Buzinkay Géza magyarországi egyetemi tanár médiaoktatás-elméletet és sajtótörténet-elméletet taglaló írást közöl, amelyben a magyarországi médiaoktatás szerepéről beszél, amellyel rokonságot mutat Marian Petcu bukaresti egyetemi tanár A sajtótörténet kutatásának aktuális feladatai című összefoglalója.
A sajtó/médiatörténet-írás gyakorlati módszereit veszi sorra Zsugán Gyula a svájci közszolgálati televízió archívumának aligazgatójával készített interjúban. Máté Erzsébet a romániai kommunista sajtó komikus nyelvhasználatát elemzi, Zólya Andrea Csilla a parodisztikus zsurnalizmust veszi górcső alá, Péter Árpád a Kolozsváron zajló Nemzetközi Filmfesztivál 2010-es „felvonásáról” ír terjedelmes elemzést. A száz-harminc oldalas lapszám kuriózuma Cseke Gábor, írása, amely azt szemlélteti, hogy a szocializmus cenzúrája alatt miképpen tudtak az újságírók „igazat hazudni”.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)

Ötéves ME.dok-szülinap
A vasárnap zajló Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián mutatják be a ME.dok című tudományos folyóirat ötéves születésnapi számát.
Ötödik születésnapját ünnepli a Kolozsváron megjelenő ME.dok, Média–történet–Kommunikáció című tudományos folyóirat, mely a szerkesztők szerint az előzetesen eltervezett irányba tart, ami egyfajta biztosítéka a kiadvány hosszú életének.
Cseke Péter: befutottunk
A negyedévente megjelenő, Erdélyben egyedülálló ilyen profilú, magyar nyelvű publikáció megvalósításokban és kudarcokban egyaránt bővelkedő múltjáról a lap főszerkesztője, Cseke Péter látható megkönnyebbüléssel nyilatkozott lapunknak: „Az első év volt a legnehezebb. A 2005-ben felvételizett doktorandusaimmal indított lap immár, úgy érzem, befutott. Ismertekké váltunk, mind belföldre, mind külföldre számos könyvtárba és tanszékre sikerült eljuttatnunk ezt a folyóiratot – és mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptunk”.
A kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírói Tanszékének professzora elmondta, hogy nemrégiben folyamodtak az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakbizottságához azért, hogy a lap megkapja a B+ tudományos fokozatot (a ME.dok jelenleg C kategóriás lap – szerk. megj.). „Reméljük, pozitív választ kapunk egy-két hónap múlva” – bizakodott a professzor.
A MEDEA Egyesület által kiadott tudományos folyóirat szerkesztői hangsúlyozzák: a publikációnak nem szándéka, hogy kizárólag erdélyi tematikákkal foglalkozzon, ezért szívesen befogadnak bármilyen, releváns médiajelenséget elemző, bármilyen nyelvű írást. Jelent már meg cikk a filmtrendekről, a magyarországi sajtómozgásokról, de svájci, ausztriai és olaszországi professzorok tollából született tudományos írások is.
Sajtótörténeti szintézis
„A kis költségvetésű, de lelkes csapattal dolgozó lap végső célja a romániai magyar sajtótörténeti szintézis elméleti alapjainak az elkészítése. Az összefoglalót reméljük néhány éven belül sikerül kidolgozni és megjelentetni” – hangsúlyozta Cseke. Hozzátette: a lap másik fő törekvése az, hogy fórumként szolgáljon a kortárs szociográfiának. A 2009/3-as szám ennek, az elhanyagolt műfajnak a feltámasztására tett kísérlet volt.
Botházi Mária szerkesztő is derűlátóan nyilatkozott a lapról. Jelezte, hogy a 2010/4-es, „születésnapos” lapszámnak az ünnepi bemutatója december 12-én, vasárnap lesz az Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián, amely 9 órakor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában (Ion Ghica/Tamás András utca 12.) veszi kezdetét. Botházi lapunk megkeresésére elmondta, kik azok, akiknek a munkája hozzájárult a lap megszületéséhez.
Könczey Elemér például a ME.dok azóta is használatban lévő arculatát dolgozta ki és megnevezte azokat a neves fotósokat (például Móser Zoltánt vagy Szentes Zágont), akik „fényképeikkel a lap által szolgáltatott vizuális élmény intenzívebbé tételéhez járultak hozzá”. Az első lapszámokat Máté Erzsébettel, Buzogány Klárával, Jakab-Benke Nándorral együtt sikerült összeállítani. Hozzátette: „sok ifjú tehetség tanul a BBTE Újságírói Szakán, akik közül már sokan el is kezdtek publikálni a folyóiratban, így jó eséllyel indíthatják szakmai pályafutásukat a ME.dok szerkesztőségében.”
Péter Árpád, Új Magyar Szó (Bukarest)

Megjelent a ME.dok új száma
Megjelent a ME.dok című médiatudományi folyóirat idei harmadik, utolsó előtti száma. A negyedévente megjelenő lapot a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet adja ki, főszerkesztője Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságírás tanszékének professzora.
A C kategóriájú tudományos folyóirat legújabb kiadása tíz, médiatörténettel és médiaelmélettel foglalkozó tanulmányt tartalmaz. A Magyarország határain kívül egyedüli magyar nyelvű médiaelméleti folyóiratként megjelenő lapot 2006-ban alapították az újságírás tanszék akkori doktorandusai, és azóta számtalan, magyar, román és angol nyelvű írással gazdagította az erdélyi (de nem csak...) tudományos életet.
A mostani lapszám is széles spektrumot fed le – olvashatunk benne nyomtatott sajtós, rádiós, tévés és elméleti vonatkozású cikkeket is. Mivel nincs helyünk felsorolni az összest, a teljesség igénye nélkül szemlézünk pár írást. Kiemeljük Kozma Csaba Mi-tudat és ellenségkép a szocializmus végén és az azt követő másfél évtizedben (1989–2004) című, kiforrott, objektív, önmagáért beszélő írását, de olvashatunk rövid, hangulatos összeállítást a fergeteges sikerű, 2008-as Bahrtalo! című filmért is „felelős” filmrendező, Lakatos Róbert Árpád „tollából”.
A Marosvásárhelyi Rádió hallgatóinak ismerős lehet László Edit neve, de hazai, elismert szakemberek mellett a legújabb ME.dok a University of South Florida diákjainak kutatásaiból is publikál. A médiatudományi folyóirat Medok.ro honlapjáról ingyenesen letölthetők a kiadvány korábbi számainak cikkei.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Filmek a ME.dok új számában
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 11. kiadásának tiszteletére különleges számot jelentetett meg a kolozsvári ME.dok média- és kommunikációtudományi folyóirat.
A hetedik művészet esztétikai, kultúrszociológiai aspektusait bemutató lapszámot Kassay Réka és Széman Rózsa Emese szerkesztette.
A cikkek tág tematikát fednek le: Fülöp Noémi Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál: hálás téma című írása a TIFF visszhangját elemzi az erdélyi magyar nyomtatott és online sajtóban, de a cikkek szórásspektruma kiterjed a videojátékokra is (Deák Anita: A videojátékok mint a populáris kultúra elemei, avagy menekülés a mesevilágba). Olvashatunk angol nyelvű tanulmányt nemzetközileg elismert filmkritikus „tollából” (Gyenge Zsolt: Cinema in Search for Artistic Innovation – A film művészi-innovációs útjai), de ifjú filmítészektől is, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmes szakán végzős diákoktól, a Virginás Andrea szerkesztette rovatban. Távol-keleti filmeket elemez Orosz Judit „Wuxia lookbook” – Díszletek és jelmezek karakterisztikája és kódrendszere a kortárs ázsiai harci filmekben átfogó tanulmánya, mely az antropológia módszereinek használatával bontja ki a keleti harci jelmezek szimbolikáját. De meg kell említenünk Búzás Annamária Amerikai és keleti hagyományok Yimou Zhang Hero című filmjében című elemzését is, amely a két világszemlélet (Kelet és Nyugat) konvergens filmnarratíváit boncolgatva megállapítja, a keleti filmek cselekmény- és jellemkezelési módszerei legtöbbször sajátos esztétikum megteremtéséhez járulnak hozzá, amely képes felkelteni a mindenkori egzotikumra kivételesen fogékony „fehér ember” érdeklődését, de ugyanakkor könnyedén felismerhető, cselekménykövetést megkönnyítő támpontokkal is szolgál. A rovatot Csapó Huba Áron zárja a Keleti harci filmek lüktetése című multidiszciplináris elemzésével. Európa keleti részének filmtermése is képviselteti magát, szintén külön rovatban. Szociológiai igényű, tabuelemző tanulmányt olvashatunk László Lillától, aki a kortárs magyar és román filmek nőszereplőinek helyzetét mutatja be, míg Tóth Orsolya Orbán Lajosról, a 20. század eleji kolozsvári „mozgóképművészről” készített művészettörténeti tanulmányt. Szűk Balázs dolgozata (A cigányok megfigyelése az antropológiai filmben) a cigányok helyzetéről fest képet. A 2012/2-es ME.dokot Kassay Rékának a színház- és filmművészet egybefonódását vizsgáló elméleti írása teszi teljessé. Új Magyar Szó (Bukarest)

Látogatóban a Minerva archívumában
Már az év első napjaiban sokan felkeresték a Minerva Művelődési Egyesület archívumát, ahol megannyi lexikon, kötet, folyóirat, tanulmány és tudományos dolgozat várja a média világa iránt érdeklődőket. A 2011 októberében megnyitott Kolozsvári Magyar Média, Tudományos és Kulturális Központ keretében működő intézmény a tudomány valóságos tárházát kínálja az egyetemi hallgatók, a tanárok és a kutatók számára, akik a legfrissebb sajtótörténeti szakkönyvek, enciklopédiák és szótárak mellett a Szabadság napilap és elődje, az Igazság számait is fellapozhatják. A hasznos időtöltést és a munka gördülékenységét – a tudományos anyag mellett – Újvári Mária biztosítja.
Három évvel ezelőtt ismerkedtem meg személyesen Újvári Máriával, aki már akkor nagy szeretettel mesélt életéről, könyvtárosi tevékenységéről: harmincöt éven át volt a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, ahol elsőként a dokumentumok bibliográfiai leírásával foglalkozott, majd azok tartalmi feltárását végezte. Pályájának legszebb 12 évére, a Soros Könyvtárban eltöltött időszakra is visszaemlékezett, mesélt tanári és kutatói pályájáról, s egy nagy bölcsességet is megosztott: „csodálatos, ha az ember nem kötelességének érzi a munkáját, nem muszájnak, mert meg kell keresnie a kenyerét, hanem mindennapos élménynek, tanulásnak. Ebben az esetben sem belefáradni, beleunni, belekeseredni, sem pedig beleöregedni nem lehet a munkába, az ember ugyanúgy megőrzi az energiáját és a kíváncsiságát, mint tizenéves korában.” Hogy Újvári Mária valóban megőrizte az energiáját és a kíváncsiságát, arról magam is meggyőződhettem az elmúlt időszakban, hiszen a Szabadságot is megjelentető Minerva Művelődési Egyesület berkeiben munkatársak lettünk, s bár ebben a forgatagban, a napilapos taposómalomban csak nagyon kevés időnk jut egymással igazán mélyrehatóan elbeszélgetni, néhanapján bekíváncsiskodom birodalmába.
Így történt ez tegnap délután is, amikor örömmel újságolta: már az év első napjaiban sokan felkeresték az archívumot, végzős diákok mellett egyetemi tanárok, kutatók, valamint olyan szakemberek, akik az évek folyamán publikáltak a Szabadságban és az Igazságban, avagy érdeklődnek valamely téma iránt. Hiszen itt minden megtalálható, ami valaha nyomdafestéket látott a kolozsvári magyar napilapban, és még annál is több: a teljes Korunk-, Látó-, Me.dok és Krónika-gyűjtemény mellett évkönyvek sorakoznak a polcokon (Romániai magyar évkönyv, Hargita kalendárium stb.), valamint olyan kiadványok, didaktikai célú periodikai anyagok, amelyekből szintén sikerült összegyűjteni néhány lapszámot (Irodalmi jelen, Agria, Várad stb.). Mindenbe bele lehet lapozni, ahogyan az Igazság és a Szabadság kézikönyvtárának gyűjteményébe is – könnyen, gyorsan és egyszerűen, ebben könyvtárosunk lelkiismeretessége és segítőkészsége mellett a számítógépes feldolgozottság is segít (a szerző és a cím mellett témák szerint is lehet válogatni).
Az archívum gazdagságát bizonyítja, hogy az érdeklődők az újságírás alapjaival is megismerkedhetnek: a szótárak, lexikonok, tankönyvek és a klasszikus szerzők – Ady Endre, Móricz Zsigmond, Beke György stb. – írásai, tanulmányai, kötetei mellett a legfrissebb szótárak, szakkönyvek (Magyar szókincstár, Rövidítések enciklopédiája stb.) állnak rendelkezésre. – Cseke Péter közbenjárása révén magyarországi könyvkiadóktól is sikerült remek segédanyagot összegyűjtenünk: megtalálhatók itt az újságírói munkához nélkülözhetetlen legújabb szótárak, eligazító lexikonok – magyarázza Újvári Mária, s miközben az újonnan érkezett köteteket vesszük számba, egy érdekes címen akad meg a szemem: Első magyar sznobszótár. Nélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédjükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni. Alkalomadtán hasznosnak bizonyulhat ugyan az idegen eredetű szavak ismerete (csak a példa kedvéért, az otromba szó változatai: rusztikus, prosztó, indiszkrét, triviális, ordenáré), ennél azonban fontosabb, hogy a hallgatók kezükbe vehetik az újságírás és kommunikáció szakokon korábban végzett társaik dolgozatait, részletesen is tanulmányozhatják egyik-másik munka felépítését, tartalmát, szakirodalmát, amelyekből aztán ihletet meríthetnek tudományos szövegeik megírásához.
Az egyetemi kurzusok írott változatai mellett tanárok által ajánlott kötelező könyvészet is megtalálható a gyűjteményben, akik pedig sport témákban kutatnának, azokat a László Ferenc sportújságíró hagyatéka várja, ebben több mint 400 kötet – lexikonok, évkönyvek –, újságok archívumtöredékei, értékes kordokumentumok, kéziratok és Frici bácsi használati eszközei (íróasztal, írógép, tollak, pénztárca stb.) találhatók. A teljesség igénye nélkül tudom csak számba venni az archívum további kínálatát: a Minerva kiadóval és nyomdával kapcsolatos korabeli nyomtatványokat, az 1920 és 1948 között megjelent kötetek több mint 2500 kiadványát tartalmazó bibliográfiai leírást, a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében és az épület alagsori galériájában szervezett események plakátjait, a filmes adatbázist, valamint az egyesület birtokában lévő mintegy 30–35 ezer sajtófotó-gyűjteményt, ez utóbbi feldolgozása az elkövetkező időszakban esedékes.
Hogy érzi magát ebben a hatalmas gyűjteményben, érdeklődöm tovább beszélgetőtársamtól, mire ő: „nagyon jól, imádom, amivel foglalkozom, hiszen látom azt, hogy értelme van, a visszajelzések is egyértelműen pozitívak”. Örömét leli abban, hogy eligazíthatja az archívumba betérőket – hogy melyik polcról, honnan kell levenni a keresett kötetet –, vagy hogy melyik kolozsvári könyvtárba érdemes betérni valamely kiadványért. S túl azon, hogy a gyűjteményben otthonosan mozog, az éppen aktuális témákat is körültekintően ismeri: minden reggel végigolvassa a Szabadságot, és a Transindexre is rá-rápillant, hiszen, mint mondja, egy archívum vezetőjének azt is tudnia kell, hogy aznap milyen olvasmányt érdemes ajánlania a betérőknek. Könyvtárosi tevékenysége mellett tudományos kutatásokat végez – a napokban jelenik meg két tudományos ülésszakon elhangzott dolgozatát is tartalmazó kötet –, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár méltán híres igazgatói közül, Szabó Károly és Erdélyi Pál után pedig ezúttal Ferenczi Zoltánról tervez tanulmányt írni.
Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, hogy tovább faggassa kedves munkatársunkat, és közben a médiatudomány világába is betekintsen, azt munkanapokon reggel 9-től délután 4 óráig várjuk a Minerva archívumába, a Jókai/Napoca utca 16. szám alá!
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),