Módosítani kényszerül a hangos utastájékoztatás formáját áprilistól a Magyar Államvasutak (MÁV), miután közfelháborodást keltett, hogy a magyarországi pályaudvarokon az adott ország hivatalos nyelvén mondják be a határon túli magyar városok elnevezését. A MÁV azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását. A vasúti társaság érvelése azonban sántít, mivel számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást”, így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják. Értelmetlennek tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon. „Ez egyszerűen szamárság. A magyar nyelvű szövegekben a települések magyar elnevezését kell használni, hiszen aki érti a tájékoztatást, az ezt ismeri, és nem a menetjegy alapján tájékozódik, egy román anyanyelvű személy pedig úgysem érti a szöveget. Ha angol nyelven tájékoztatnák az utasokat, akkor elhangozhatna a városok román neve, ellenkező esetben viszont az eljárás nem szolgálja a tájékoztatást” – nyilatkozta a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti tanszékének vezetője. Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon. Összehasonlításképpen: a székelyföldi vasúti állomásokon magyar nyelven is beharangozzák az érkező és induló vonatokat, a romániai nagyvárosok pályaudvarain pedig angol nyelvű utastájékoztató is elhangzik. /Rostás Szabolcs: MÁV: Cluj helyett Kolozsvár. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

40 milliárd forinttal kevesebb állami költségtérítést kap 2009-ben a magyar vasút, így a MÁV-Start kénytelen felülvizsgálni az utazási kedvezmények rendszerét. A lefaragandó kedvezmények között ott van a határon túliak által magyar igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények köre is. Megszüntethetik a 65 évesnél idősebb, magyar igazolvánnyal rendelkező külföldieknek járó százszázalékos kedvezményt. Megszűnhetne a tizennyolc éven aluli, magyar igazolvánnyal rendelkező külföldiek legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két felnőtt kísérő számára évente egy menettérti utazásra adható 90 százalékos vasúti kedvezmény is. /Magyar igazolvány: megszűnő kedvezmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A MÁV stratégiáját dicséri a román államvasutak magyar igazgatója
A vasútnak juttatott állami és uniós támogatások növelését tartja szükségesnek egyebek között a román államvasutak személyszállítási vállalata, a CFR Călători vezérigazgatója a Vasutas magazinnak adott interjújában, amelyben jó példaként tekint a magyar vasúti személyszállítási rendszerre.
Szentes József székelyföldi származású mérnök, aki 2014 óta vezeti a 13 ezer alkalmazottat foglalkoztató CFR Călători-t, a lapnak elmondta: a cég több mint 2200 vagonra rúgó, de elöregedett járműparkjából alig 870-et közlekedtetnek, feleannyit, mint amennyivel a MÁV-START tesz eleget közszolgáltatási szerződésének. Megjegyezte: a magyar vállalat nagyobb állami támogatásban is részesül, hiszen járatai évente 80 millió vonatkilométert összesítenek, míg a román államvasutak személyszállítási részlegének szerelvényei évente csak 53 millió kilométert futnak. Szentes elmondása szerint a CFR több mint 400 kocsija óránként akár 200 kilométeres sebességgel is közlekedhetne, de Románia lemaradt a pályafelújítással. Egyedül a fővárost a Fekete-tenger partvidékével összekötő Bukarest–Konstanca-pálya alkalmas az óránként 160 kilométeres sebességű közlekedésre. Szentes József közolte, a CFR Călători átlagsebessége az óránként 50 kilométert sem éri el, Bukaresttől a magyar határig csaknem 13 óra alatt jut el a vonat. Ez is az oka annak, hogy a nemzetközi vonatok kihasználtsága alig 25-30 százalékos.
„Irigy vagyok a magyar állammal kötött, tíz évre szóló pályaműködtetési, illetve személyszállítási közszolgáltatási szerződéseikre is: a költségkiegészítés olyan stabilitást jelent a hosszú távú üzleti tervezésben, amire már nyugodtan lehet építeni” – fogalmazott a CFR vezetője. Irigylésre méltónak nevezte az IC+ vagonok gyártásának elindítását is, ami járműállomány cseréjében hoz kiszámíthatóságot.
„A magyar vasúttársaságnál hosszú távon terveznek, okosan gondolkodnak” – állapította meg Szentes József.
Emlékeztetett arra, hogy a CFR Călători gyártási kapacitásait, járműjavító üzemeit többnyire eladták vagy felszámolták, újak létrehozása pedig tízszer annyiba kerülne, mint amekkora megtakarítást hozott az értékesítés vagy a leépítés.
Elmondása szerint Aradon remek vagongyár működik, de 2011 óta a román állam nem támogatja a vasút járműbeszerzéseit, emiatt a CFR Călători tetemes adósságot halmozott fel. Bár a vállalat az elmúlt három évet pozitív szaldóval zárta, a megtermelt profitot mindaddig nem tudja visszaforgatni fejlesztésekre, amíg nem dolgozta le 1,8 milliárd lejes adósságát. Szentes József azt reméli: előbb-utóbb Románia is növeli a vasútnak juttatott állami és uniós támogatásokat. Románia a közlekedésfejlesztési stratégiában előirányzott 49 milliárd euró harmadát (17 milliárdot) szánná a vasútra. Az európai átlag 50 százalék.
A CFR Călători részesedése a romániai vasúti személyszállításban 85 százalékos. Romániában négy vasúti magánvállalkozás végez még személyszállítást, és további kettő készül belépni a piacra, egyikük az aradi vagongyár. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhelyről Budapestre csak átszállással
Megszűnt az egyetlen közvetlen vonatjárat, amely Marosvásárhelyről Budapestre tartott. A vonat-összeköttetés ezután kizárólag úgy lehetséges, ha az utasok Kolozsvárra mennek, és ott szállnak át a budapesti járatra.
A Magyar Állami Vasutak (MÁV) kommunikációs igazgatósága érdeklődésünkre közölte, azért döntöttek a Marosvásárhely–Budapest közvetlen járat megszüntetéséről, mert a román személyszállító vasúti társaság, a CFR Călători, a rendszeres nemzetközi konferencia keretében tájékoztatta a MÁV-START képviselőjét, hogy mozdonygondokkal küzd. Ennek következtében a Budapest–Marosvásárhely közötti kocsikra saját hálózatán csak olyan dízel-vontatójárművet tudna biztosítani, amely nem alkalmas a személykocsik megfelelő energiaellátására.
Ennek figyelembe vételével a román vasút a közvetlen kocsik továbbítását lemondja, a decemberi menetrendváltozástól megszűnik a közvetlen eljutási lehetőség Budapest–Marosvásárhely között – válaszolta a Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága. A Marosvásárhelyen is áthaladó Déda–Székelykocsárd közötti vasútvonalon nincs elektromos felsővezeték, emiatt dízelmozdonyok vontatják a szerelvényeket. Ez többek közt azzal is jár, hogy ezeken az állomásokon a szokásosnál többet időznek a vonatok, hiszen minden alkalommal mozdonyt kell cserélni. A Marosvásárhely–Budapest közötti közvetlen járat érdekében néhány évvel ezelőtt Kerekes Károly parlamenti képviselő szólalt fel. Néhányan a parlamenti képviselők közül megkeresésünkre korábban elmondták, az újabb megszüntetés kapcsán javaslatot tesznek le a szállításügyi minisztériumban, a Marosvásárhelyt is érintő vasútvonal használhatóvá tételéről, illetve fejlesztéséről. Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő tájékoztatott, hogy a szllításügyi miniszterhez fordult kérdéseivel. Arra kért választ, hogy mikor szándékoznak korszerűsíteni a Déda–Székelykocsárd közötti vasúti szakaszt, a peronokat, illetve mikorra tervezik a vagonok akadálymentesítését is elvégezni. A Román Vasúttársaság elnökével is fogok találkozni, neki is felteszem ezeket a kérdéseket – mondta érdeklődésünkre a képviselő, aki a minisztertől egyelőre nem kapott választ. Antal Erika / Székelyhon.ro