Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
MATÁV
3 tétel
2005. május 10.
Magyarországról olcsóbb az Egyesült Államokba, Kanadába telefonálni, mint a magyar kisebbségek által lakott szomszédos országokba – áll a Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményében. A Matáv nemzetközi díjszabása szerint az elterjedt Bázis díjcsomaggal 52,5 Ft/perc egy amerikai és egy kanadai beszélgetés, az erdélyi magyarokat viszont 63-67 Ft-ért tárcsázhatják az anyaországiak. A Jobbik Magyarországért Mozgalom állami beavatkozást kért a kormányzattól, hogy ezzel is segítse a határon túl élő magyarokkal való kapcsolat erősítését. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./
2005. október 24.
Közös román–magyar hírközlési-informatikai portál indítását jelentette be Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter október 20-án Bukarestben, a román–magyar informatikai-hírközlési fórumon. A www.bilateral.ro/hu portál is Románia és Magyarország ama törekvését szolgálja, hogy feltérképezzék a szakterületen megvalósítható közös projekteket azzal a céllal, hogy a két ország cégei partnerekként léphessenek fel harmadik országbeli piacokon, illetőleg hogy közösen vehessenek részt az európai hírközlési-informatikai programokban. Kovács Kálmán, a magyar kormány hírközlési és informatikai minisztere ugyanazon a fórumon kiemelte a magyar–román együttműködés jelentőségét a szóban forgó szakterületen. A lehetséges beruházási projektek között említette a magyar szaktárca vezetője a MATÁV-nak azt a szándékát, hogy informatikai hálózatokat fejlesszen ki a román piacon. Szó lehet az oktatás és a kutatás terén való együttműködésről is közös egyetemi hálózat kialakítása révén. Nagy Zsolt miniszter bejelentette: kezdeményezni fogja a hírközlési-informatikai területen érdekelt román és magyar üzletemberek tanácsának létrehozását, a szakterületre vonatkozó programok és projektek előmozdítására. /(bg): Közös román–magyar portál indul. Néhány nap múlva Petőfi nyelvén is elérhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2007. május 9.
Gondba kerülhet a Duna Televízió, mert május 10-től ellehetetlenül a határon túli tudósítói hálózat és az élő kapcsolat az erdélyi stúdiókkal. Ekkor jár le a Magyarországot Erdéllyel összekötő optikai fényszálas kapcsolat fenntartásáról kötött szerződés a Szülőföld Alapba (SZA) olvasztott Illyés Közalapítvány és a Matáv (jelenleg T-Com) között. Cselényi László, a Duna TV elnöke jelezte: már hónapokkal ezelőtt többször megkeresték az SZA-t, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Gémesi Ferencet, hogy kérjék a költségek átvállalását. „Két hivatalos levelet küldtem át a MeH-nek, amire öt hónapon keresztül nem voltak hajlandóak válaszolni. Most már megvan a hivatalos válaszuk is, ami úgy hangzik: nem. Vagyis nem újítják meg a szerződést” – mondta el Cselényi. Hozzátette, Törzsök Erikától, a nemzetpolitikai főosztálytól azt a választ kapta: „Nem gondolkozunk a Duna TV-ben, nem értjük, miért is van két közszolgálati televízió, de hát ez nem a maguk baja, majd mi megoldjuk. ” Cselényi furcsállja, hogy az SZA, amit a határon túli magyarság támogatására hoztak létre, miért nem tekinti a nemzetstratégia részének a Duna TV-t, amelynek alapító okirata a határon túli magyarság tájékoztatását jelöli meg fő feladatnak. Törzsök Erika a Népszavának kifejtette, ha az élő erdélyi összeköttetés közfeladat, akkor a Duna Televíziónak kell kigazdálkodnia annak ellátását. „Nagyon jó, ha Törzsök Erika a mi költségvetésünkkel óhajt gazdálkodni, viszont a költségeket soha nem a Duna Televíziónak kellett fedeznie. Az Illyés Közalapítvány nagy jótéteménye volt, hogy a határon túli stúdiókat ellátta felszereléssel. Ezentúl megteremtette az optikai szál-összeköttetést, és azt finanszírozta” – szögezte le Cselényi. A Duna TV elnökének tájékoztatása szerint a médium 2 milliárd 800 millió forintot költhet műsoraira. Az idén a közszolgálati csatorna 700 millió forinttal kap kevesebbet, mert első alkalommal nem kapják meg az inflációt kompenzáló összeget. /Lokodi Imre: Mínusz-gazdálkodik” a Duna Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./