Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége
3 tétel
2008. december 4.
Közpénzzel támogatott törvénytelenség? címen a Hargita Népe november 6-án félretájékoztatta a napilap olvasóit. Törvénytelenséggel vádolta meg egyrészt a csíkszeredai Szent Kereszt-plébániát, Darvas-Kozma József esperest, másrészt Csíkszereda tanácsát. A Hargita Népében megjelent írást rosszhiszemű támadásnak tartják, olvasható a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége állásfoglalásában. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./ A Hargita Népe szerkesztősége válasza szerint az állásfoglalás hemzseg a valótlanságokról. A templom kerítésének javítását 2006-ra befejezték, olvasható. Valójában az építkezési engedély nem vonatkozott a műemléklistán külön szereplő kerítésre. A város egykori tisztségviselőinek síremlékei a műemlékvédelem tárgyát képezik. A lap nem szándékozott ellenséges cikket írni. /A Hargita Népe szerkesztősége: Hazudni bűn…= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2016. május 10.
A püspök is megszólal – Vasárnap leplezik le a Márton Áron-szoborcsoportot
Ismertették a Márton Áron-szoborkompozíció avatóünnepségének programját hétfőn a csíkszeredai városházán. A háromalakos alkotás nemsokára Csíkszeredába érkezik, és felállítják a Szabadság téri talapzatra. A pünkösdvasárnapi szoboravatáson a tervek szerint beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.
„2008-ban fogalmazódott meg ismételten a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége részéről a szoborállítás igénye. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere kezdeményezésére bíztuk meg végül Sárpátki Zoltán szobrászművészt, hogy készítsen egy makettet, amely 2012-ben készült el” – elevenítette fel a projekt kezdetét Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere.
Az alkotó a városházán tartott sajtótájékoztatón hétfőn csak annyit mondott a szoborcsoportról, hogy közel három évig dolgozott rajta. Sárpátki mintázta meg agyagból és öntötte ki gipszből a szoboregyüttest, a bronzba öntést azonban már Lakatos Pál Sándor kecskeméti szobrászművész végezte el. A szoborcsoportot most Kecskemétről szállítják Csíkszeredába, már ma vagy holnap felkerülhet az elkészült talapzatra.
Május 15-én, pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órától kezdődik a bérmálási szentmise a Szent Kereszt-plébániatemplomban, ahonnan a nagykorúság szentségében részesült ifjak és a gyülekezet átvonulnak a Szabadság térre, ahol délután egy órától kezdődik az avatóünnepség.
Barabás Hajnal
Krónika (Kolozsvár)
Ismertették a Márton Áron-szoborkompozíció avatóünnepségének programját hétfőn a csíkszeredai városházán. A háromalakos alkotás nemsokára Csíkszeredába érkezik, és felállítják a Szabadság téri talapzatra. A pünkösdvasárnapi szoboravatáson a tervek szerint beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.
„2008-ban fogalmazódott meg ismételten a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége részéről a szoborállítás igénye. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere kezdeményezésére bíztuk meg végül Sárpátki Zoltán szobrászművészt, hogy készítsen egy makettet, amely 2012-ben készült el” – elevenítette fel a projekt kezdetét Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere.
Az alkotó a városházán tartott sajtótájékoztatón hétfőn csak annyit mondott a szoborcsoportról, hogy közel három évig dolgozott rajta. Sárpátki mintázta meg agyagból és öntötte ki gipszből a szoboregyüttest, a bronzba öntést azonban már Lakatos Pál Sándor kecskeméti szobrászművész végezte el. A szoborcsoportot most Kecskemétről szállítják Csíkszeredába, már ma vagy holnap felkerülhet az elkészült talapzatra.
Május 15-én, pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órától kezdődik a bérmálási szentmise a Szent Kereszt-plébániatemplomban, ahonnan a nagykorúság szentségében részesült ifjak és a gyülekezet átvonulnak a Szabadság térre, ahol délután egy órától kezdődik az avatóünnepség.
Barabás Hajnal
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 15.
Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót
Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt.
Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.
Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.
Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.
A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro
Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt.
Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.
Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.
Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.
A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro