A törvényszék február 20-i végzése alapján a marosvécsi kastély visszakerült Kemény János báró leszármazottainak tulajdonába. A kastélyban jelenleg neuropszichikai rehabilitációs központ működik, ahol mintegy 200 fogyatékos személyt gondoznak, rájuk való tekintettel megegyezés született a tulajdonosok és a központ vezetése között arról, hogy mikor kerüljön sor a kastély átadására. Dr. Pokorny László, a marosvécsi neuropszichikai rehabilitációs központ igazgatója elmondta, Kemény János báró leszármazottaival kompromisszumos megoldásra jutottak, aminek lényege, hogy nem kell mindjárt kiköltözniük a kastélyból. A rehabilitációs központnál folyamatban van egy Phare-pályázatnak köszönhető építkezés, amelynek befejezése után 50 gondozottnak biztosítanak új lakhelyet, és újabb pályázatok is készülnek. A kastélyt akkor juttatják vissza a tulajdonosoknak, amikor az összes gondozott számára sikerül megfelelő lakhelyet találni, de az újonnan épített épületrészek továbbra is a rehabilitációs központ tulajdonát képezik. /Mózes Edith: Visszaszolgáltatták a marosvécsi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

Az összmagyarság kulturális központjának ad majd otthont a marosvécsi Kemény-kastély az örökösök tervei szerint, miután végképp birtokba vehetik a jelenleg rehabilitációs központként működő épületet. Jelenleg még 150 beteg él a kastélyban, kiköltöztetésük időpontját még nem tudja Dr. Pokorny László igazgató. A kórház vezetőség azon van, hogy mihamarabb kiköltözzenek, és mielőbb új otthonok épüljenek a betegek számára uniós forrásokból. /Antal Erika: Kórházból kultúrközpont. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Sátortáborban vett részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakolyban működő ápoló-gondozó otthon valamint a marosvécsi szellemi sérültek rehabilitációs központjának több mint húsz beutaltja. A két intézmény közötti kapcsolat révén a Görgényi-havasokban, a Jod-patak melletti kis tisztáson felvert táborban az otthonok enyhe és közepes értelmi fogyatékkal élő betegei nyaralhattak. A két intézmény egy másik csoportja az anyaországban táborozik. /Szucher Ervin: Magyarországi és erdélyi elmegyógyintézetek ápoltjai táboroznak a Jod-völgyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Több mint 1,6 millió eurós EU-pályázatot nyert a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ, amelyből két újabb családi otthont építenek a faluban – tájékoztatott Pokorny László, a központ igazgatója. Ez is része annak a programnak, amelynek a Kemény-kastély kiürítése és az eredeti tulajdonosoknak való visszaszolgáltatása a célja. /Antal Erika: Otthon az ápoltaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Fogyatékkal élők hétvégéje
Zenekarok, táncsoportok, pantomimesek, egyéni előadók, jelölő kórus, először fellépők és visszatérők vettek részt szombaton a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház által fogyatékkal élők számára szervezett ötödik Outsider Music Fest rendezvényen, vasárnap pedig rendhagyó istentiszteleten imádkoztak együtt a sérültek a belvárosi református templom gyülekezetével.
A Korábbi évekhez hasonlóan a speciális zenei eseményt a tordasi Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Szivárvány együttese nyitotta meg és zárta, majd őket követte a martonvásári Szent Ágoston Speciális Iskola Színvarázs csoportja, a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája jelölő kórusa, a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ pantomimesei, a sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Általános Iskola Dislex-zenekara, az Írisz Ház tánccsoportja együtt a Tanulók Háza tanítványaival, az Írisz Band, a marosvásárhelyi Alpha Transilvania Happy Feet együttes és Ana Popov kisinyovi énekes.
A belvárosi református gyülekezet azok felé nyitotta meg a szívét, akikhez nem nyit a társadalom, akiknek életében még az is nehéz vagy lehetetlen, hogy eljussanak a templomba – indította a vasárnapi rendhagyó istentiszteletet Makkai Péter árkosi református lelkész, az Írisz Ház vezetője. A speciális liturgia alatt a kántorizálást a tordasi zenekar végezte, az igét Farkas Éva fogyatékkal élő olvasta, majd azért imádkozott, hogy a társaival együtt tudja elfogadni saját fogyatékosságát, és őket is fogadják el az emberek. Prédikációjában Makkai tiszteletes Jézus mennybemeneteléről beszélt, ami nem az örök időre tartó távozását jelentette, éppen ellenkezőleg, akkor került igazán közel mindenkihez, hiszen az emberek szívébe költözött. Farkas Enikő mozgássérült arról vallott: hitt abban, hogy egyszer dolgozni fog, és lám, jelenleg ő az Írisz bolt egyik eladója, pénztárosa, majd fellépett a kisinyovi Ana Popov énekes, zárásként a gyülekezet együtt énekelt és imádkozott. Pap Attila lelkipásztor szép szavakkal és képeslapokkal, Táncos András gyülekezeti tag verssel köszöntötte az édesanyákat, a perselypénzt pedig felajánlották a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékosgondozó tevékenysége javára.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Filmen örökítette meg a marosvécsi találkozókat Kemény János báró
Családi filmet kevesen forgattak a két világháború között Erdélyben, de Kemény János báró közéjük tartozott: a 17. Filmtettfeszt kolozsvári kiadásán az Erdélyi Helikon íróit láthattuk mozgóképen.
Az erdélyi irodalom mecénása, az Erdélyi Helikon megszervezője, Kemény János báró nemcsak szenvedélyes vadász volt, kedvtelései közé tartozott a fényképezés és a filmkészítés is. Mindez akkor derült ki, amikor Czigány Zoltán filmrendező az 1990-es évek elején kalandos módon bukkant rá Párizsban a 9,5 miliméteres tekercsekre és felhasználta azokat a Kemény János báró filmjei című 1992-es dokumentumfilmjében.
Ezt a filmet láthatta hétvégén a kolozsvári közönség, maguk a tekercsek ugyanis jelenleg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban található Kemény-hagyatékban várják, hogy sor kerüljön a digitalizálásukra, tudtuk meg a filmvetítés utáni beszélgetésen.
Czigány Zoltán filmrendező megkereste azokat az embereket, akik még emlékezhettek a filmtekercseken látható emberekre, levetítette nekik a felvételeket és rögzítette első reakcióikat. Megszólal többek között Kemény Árpád, Marosi Ildikó, Sütő András, Kiss Jenő, Teleki Gemma, de a Kemény-gyermekeket a marosvécsi kastélyban nevelő egykori cselédlány is.
A felvételeken vadászzsákmánnyal pózoló Kemény János bárót, szaladgáló gyermekeit és a marosvécsi kastély számos híres vendégét láthatjuk: például Bánffy Miklóst, Tamási Áront, Nyírő Józsefet vagy a jóízűen nevető Teleki Károly grófot. A felvételek alatt és között hallható kommentárokból képet alkothatunk a marosvécsi találkozók hangulatáról, megtudjuk például, hogy Dsida Jenő, aki mindig a toronyszobában kapott szállást, itt olvasta fel először Psalmus Hungaricust. De a film nem áll meg az aranykornál, a megszólalók az államosítás utáni hányattatásokra is utalnak, és néhány felvillanó, retinánkba égő felvételen feltűnnek a kastélyban 2014-ig működő Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ szomorú körülmények között élő lakói.
Újabb filmfelvételek kerülhetnek elő
A némafilm-felvételek ismétlődéséből látni, hogy a Párizsban előkerült filmanyag nem túl hosszú. „Ez a jéghegy csúcsa” – mondta a Filmtettfeszt keretében szervezett beszélgetésen Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ vezetője. Mint mondta, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Kemény-hagyaték teljes átfésülését nyáron kezdték el. „Van olyan boríték, ami nem volt kinyitva, illetve még mindig van a mikrofilmtárban olyan felvétel, leginkább vadászatokról, amelyeknek a feldolgozása mai napig nem történt meg” – magyarázta a kutató, aki azt is hozzátette, hogy vannak olyan filmjelenetek, amelyekhez a Dámvad című, Kemény Jánosról szóló dokumentumfilm készítésekor még nem fértek hozzá, annak ellenére, hogy tudtak a létezéséről.
Nagy Kemény Géza, a báró unokája felidézte, hogy a hagyatékot a bukaresti magyar nagykövetség és a MALÉV-járat segítségével juttatták el a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba, mikor a család úgy döntött, hogy áttelepül Magyarországra. Nem volt egyszerű: a hagyatékot MALÉV feliratú táskákban vitték, hogy ne keltsen feltűnést, hiszen a Securitate figyelte minden lépésüket.
Az örökös elárulta, hogy a hagyaték eddigi feldolgozása során a Czigány Zoltán 1992-es filmjében elhangzottakhoz képest számos új információ derült ki, például az, hogy a mészégető munkásként gürcölő írót Petru Groza parancsára helyezték át jobb munkahelyre. Előkerültek ugyanis Petru Groza akkori román miniszterelnök Kemény Jánoshoz magyar nyelven írt, irodalmi értékű levelei, külön érdekesség, hogy az elsőben még elvtársnak, a másodikban már írónak nevezi, a harmadikban pedig már őszinte barátsággal üdvözli. Kemény János válaszai sajnos egyelőre ismeretlenek.
Új megvilágításba került Kemény János színháztörténeti szerepe
A Kemény család három éve kapta vissza a marosvécsi kastélyt, ahol azóta, a helikoni leszármazottak éves találkozóján több kiállítást nyitottak meg, legutóbb nyáron, éppen Kemény Jánosról. Ez egy „alapkiállítás”, amit témák szerint fejlesztenek tovább, most éppen egy színháztörténeti résszel, mondta el Szebeni Zsuzsa.
Mint utalt rá, elképzelhető, hogy Kemény Jánosnak nagyobb szerepe volt a marosvásárhelyi Székely Színház alapításában, mint eddig gondolták, ugyanis előkerült az intézmény részletes költségvetés-tervezete, műsorpolitika-vázlata az író kéziratai között. „A történelmi körülmények nyilván nem tették lehetővé, hogy exponálja magát” – magyarázta a színháztörténész.
A feldolgozás alatt álló hagyaték több kincset tartalmaz még, hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsa: egy „nagyon komoly” történelmi családregény vázlatát, Bánffy trilógiájának párhuzamát, személyes hangvételű jellemzéseket irodalmi személyiségekről, illetve a helikoni jegyzőkönyvekben olyan meglátásokat az erdélyi színház, mozi, vagy múzeum helyzetéről, amelyeket ma felmerülő kérdések kapcsán is lehetne hasznosítani.
Amellett, hogy minden más erdélyi arisztokratánál többet költött a kultúra támogatására, például megmentette a kolozsvári színházat egy óriási válságtól, Szebeni Zsuzsa abban látja Kemény János jelentőségét, hogy volt diplomáciai érzéke, a sokféle erdélyi értelmiségit együttműködésre bírni. maszol.ro