1940 óta március 15-én először járt magyar huszár Marosvásárhely utcáin. A marossárpataki Mátyás huszárezred néhány tagja lóháton érkezett a március 15-i ünnepségre, amelyet a Magyar Polgári Párt szervezett Petőfi Sándor szobra előtt. A rendezvényen az RMDSZ is képviseltette magát. Kali István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőit, majd beszédében az RMDSZ-t tette felelőssé a magyarság megosztásáért. A magyar és székely himnusz eléneklésével, valamint a Petőfi-szobor megkoszorúzásával záruló ünnepséget a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola diákjainak művészi műsora, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatóinak szavalatai tették színessé. /Menyhárt Borbála: Huszárok Marosvásárhely utcáin. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Jelentős változtatásokra készül Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki munkájával párhuzamosan hétvégenként tanított, pedagógiai doktori címet szerzett. Szeretné elérni, hogy az intézmény neve Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre változzék. A meglévő szakok bővítése mellett ősztől új szakok indulnak: képzőművészeti szak, díszlettervezés és kultúrmenedzsment szerepel az elképzelésekben. A cél, hogy regionális összművészeti egyetemmé váljanak úgy, hogy minden képzés elérhető legyen magyar nyelven is. Az itteni színészképzés mindig többletet jelent. Márton Árpád a képviselőház kulturális bizottságának alelnöke, Fazekas Ernő az InfoPro rádió műsorvezetője, Demeter András kulturális államtitkár, Gáspárik CNA-alelnök. Mindnyájan színit végeztek. – Gáspárik elismerte, hogy nem felhőtlen a viszonya a színészi szakma több képviselőjével. /Burus János Botond: Összművészeti oktatás a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Áprilisi bolondságok címen tartott egyéni előadóeset Kuszálik Péter közíró, szerkesztő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdiószínházában „bolondok napja előestéjén”. /Antal Erika: Áprilisi bolondságok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem április 4–9-e között első alkalommal szerveznek színházi miniévadot, amelyen a román és magyar karok színészhallgatói mellett a bábtagozat is bemutatkozik. A minifesztiválon korábbi előadásokat, illetve egy új produkciót is láthat a közönség. A hat évtizeddel ezelőtti megalakulására emlékező rendezvénysorozattal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem felkelti a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét. /Antal Erika: Színházi miniévad. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Április 9-én Marosvásárhelyre érkezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, első útja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre vezetett. „Tisztelettel tartozom Béres András és Gáspárik Attila rektor uraknak, amiért oly sokat tettek a kultúrák közti párbeszédért, a magyar kultúra megőrzéséért. Mivel április 9-én 62 éves a Színművészeti Egyetem, a magyar parlament küldöttsége köszönti az intézmény valamennyi mesterét, valamennyi hallgatóját” – mondta. Az elnök asszony vezette magyar parlamenti küldöttség meglátogatta a Színművészeti Egyetem Stúdió Színpadát, a zeneművészeti karnak otthont adó Pálfy-házat, valamint a Művelődési Palotát. Szili kifejtette, Olteanu házelnökkel való félévenkénti találkozója során a reformszerződésről, az uniós együttműködés témaköreiről folytat megbeszélést. /Lokodi Imre: Ismét Erdélyben Szili Katalin. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ A csángóföldi program a legfontosabb része Szili Katalin magyar házelnök hivatalos romániai látogatásának, amely április 9-én kezdődött, s amelynek keretében a politikus közös asztalhoz ül román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. Április 11-én két házelnök látogatást tesz Csángóföldön. Szili Katalin itt tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket ad ajándékba. E látogatás alkalmat ad arra, hogy találkozzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőivel. /Újra itt van Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Ünnepi istentisztelettel és kopjafa-avatással emlékeztek április 13-án Ákosfalván a falu szülöttére, Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936. ápr. 19. – Szombathely, 2003. máj. 23./ zeneszerzőre halálának ötödik évfordulóján. Balla Lóránd református lelkipásztor elmondta: „Szabó Csaba Ákosfalván született, ez a falu jelentette neki az otthont, a szülőföldet. Több évig a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen oktatott, egykori tanítványai minden bizonnyal elmondhatják, hogy a zenetudománytól és az emberi értékektől sugárzó előadásait jó volt hallgatni. Egyházzenei munkássága mindig maradandó értéket fog nyújtani” Csíky Csaba karnagy a kopjafa-avatás előtt mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, ezzel az emlékművel az erdélyi magyarság nagy zeneszerzője előtt tisztelgünk, aki református hitét munkásságában is őrizte, zsoltárfeldolgozásai, kórusfeldolgozásai szárnyalóak. A rendezvényt a Csíky Csaba vezényelte Musica Humana női kamarakórus, Marton Irén énekművész fellépése, valamint az ákosfalvi iskolások műsora tette emlékezetessé. /Berekméri Ildikó: Kopjafa a zeneszerzőnek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Sapientia EMTE együttműködött a rádiós képzésben az Agnus Rádióval és az Unitárius Webrádióval. A program keretében mintegy 30 egyetemistának biztosítottak lehetőséget, hogy betekintsenek a szakmába, megismerkedjenek a rádiózással. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Az elméleti előadások sorát Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának főtitkára, az Agnus Média Alapítvány volt igazgatója kezdte. Nagy István, a marosvásárhelyi Gaga Rádió igazgatója beszélt a kereskedelmi rádiózás jellegzetességeiről. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora szerint a jövő rádiójában a közszolgálatiság a közösség felé kereskedelmi szinten valósul majd meg. /S. B. Á. : Rádiósokat képeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Béres András, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem korábbi rektora, frissen megválasztott elnöke szerint a színész, rendező, teatrológus és más színházi szakembereket képző egyetemnek van jövője. Az eddigi végzettek nagyon nagy százalékban a szakmában helyezkedtek el. Ehhez az is hozzájárult, hogy három székely város – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – saját erőből színházat alapított, szervezett. Gondot jelent, hogy csökkent a művészet illetve a színház helye, szerepe, visszaesett az érdeklődés a színház iránt. A magyar színházak veszítettek a közönségükből. Marosvásárhelyen egy négy-ötszáz székes nagytermet nem tudnak megtölteni estéről estére. Szükséges, hogy a színészek, általában a színháziak anyagi megbecsülése helyreálljon. Vannak olyan fiatal művészek, akik napi megélhetési gondokkal küszködnek. /N. M. K. : Színházról remények és kétségek között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Brassóban elkezdődött kilenc magyar színház, két német színház, az Állami Zsidó Színház és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem találkozója – az Interetnikai Színházi Fesztivál. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatásával intézményesült a rendezvény, megérte a negyedik évét. /Zsehránszky István: Költői vízió németül. Napló a brassói IV. interetnikai színházi fesztiválról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Sajtószabadságról, a televíziózás jövőjéről, múltjáról, az erdélyi magyar tévéről tartott előadást május 6-án a Sapientia-EMTE aulájában Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt alelnöke, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem jelenlegi rektora. Az Európai Unió 2012-ben térne át a hagyományos műsorszórásról az IP-tévére, vagyis az internetalapú tévézésre. Az erdélyi magyar nyelvű tévéadónak nem csak az erdélyi magyarságnak kellene szólnia, hanem legyenek benne átjárások a magyartól a román közösség irányába is, hogy megszűnjön az egymás rendszeres félreértése, közölte. /Horváth István: Eszik-e vagy isszák a sajtót? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Vajda Mária Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről című könyve, valamint Burány Béla és Erdész Sándor népköltészeti gyűjtéseinek felhasználásával Kárpáti Péter írta a Mi a szerelem? című darabot, amellyel május 6-án lépett színpadra a Marosvásárhelyen vendégszereplő budapesti Honvéd Színház. Az előadásban több, Marosvásárhelyről Budapestre telepedett színész is játszik. Már hagyományossá vált a Honvéd Színház vásárhelyi vendégszereplése. Domokos László színész elmondta, amikor évekkel ezelőtt több erdélyi színésszel együtt elszegődött a Honvéd Színházhoz Budapestre, egyik kérésük az volt, hogy a produkciókkal Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában is bemutatkozhassanak. Azóta szinte mindegyik előadást elhozták az itthoni közönségnek is, hiszen a Honvéd társulatának magvát a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen végzett művészek képezik. „Nagyon jó érzés hazajönni, itthoni telt háznak játszani” – magyarázta Domokos. /Antal Erika: Honvéd: szerelemről és honvágyról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Negyvenkét fiatal magyar színész lép pályára idén Erdélyben, azonban a hazai magyar színházak nem tudnak ennyi új művészt fogadni. A szokatlanul magas számra a bolognai rendszer kritériumait adaptáló hazai felsőoktatás helyzete ad magyarázatot: egyszerre ér véget az egyetemi alapképzés az utolsó négyéves oktatási ciklusban részt vevő hallgatók és a három évre beiskolázott legelső évfolyam diákjai számára is. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színészképző szakán nyolcan negyedévesek, tízen harmadévesek, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen pedig 12-12 színész és hat bábszínész kapja kézbe oklevelét. Távlati terveket a végzős színészek egyelőre nem szőnek, egyesek átképeznék magukat, a televíziózás felé kacsingatnak, vagy önállóan próbálnak megoldást találni. Molnár Orsolya például egyéni műsorát kívánja minél több városba eljuttatni. Van olyan is, aki Budapesten próbálna szerencsét. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen a mesterképzést a legtöbb diák jó lehetőségnek tartja. /Antal Erika, Bonczidai Éva: Színpad helyett orvosira? = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia – EMTE), a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatási vonala, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem (SZME) azzal a határozott kéréssel fordultak a politikai pártokhoz, minden közéleti szereplőhöz, hogy véleményük kifejezésében tartózkodjanak attól, hogy a romániai magyar felsőoktatást kiszolgáló intézeteket azok megkérdezése nélkül minősítsék, a nevükben – akár jóhiszeműen – különböző kampányokban szóljanak rájuk politikai hangulatkeltő szövegekben utaljanak, ellenük (vagy nevükben) fellépő önjelölt csoportosulásokat legitimáljanak. A politikai vita során „a már létező és működő intézeteket ne támadják, az ott folyó anyanyelvi oktatás rendezett voltát ne tagadják. Igényeljük, hogy tényfeltárás címén alaptalanul ne keltsék a közpénzekkel való rossz gazdálkodás hírét. Igényeljük, hogy a már működő erdélyi magyar felsőoktatási alternatívák elért eredményeit, fejlődését hazai és anyaországi politikai szereplők ne vonják kétségbe, de ne is sajátítsák ki” olvasható a Magyari Tivadar rektor-helyettes (BBTE), Dávid László rektor (Sapientia – EMTE), Geréb Zsolt rektor (PKE), Gáspárik Attila rektor (SZME), Nagy Örs rektor-helyettes (MOGYE) által aláírt közleményben. /Egyetemek felhívása a politikai pártokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Közös nyilatkozatban léptek fel az erdélyi magyar felsőoktatási intézetek vezetői a romániai és anyaországi politikai és közéleti szereplők részéről tapasztalt támadások ellen. Az elmúlt idő-szakban a Gyurcsány-kormány illetékesei vették össztűz alá a Sapientia Egyetemet. A Gyurcsány-kormány hevesen támadta az elmúlt időszakban a Sapientiát. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nemrég elhibázott menedzsmenttel vádolta és szocialista nagyüzemnek nevezte az Orbán-kormány idején alapított EMTE-t, amelyről a Népszabadság romániai tudósítója a kolozsvári Szabadság hasábjain többek között azt állította, hogy „spekulált a Budapestről érkező pénzekkel, az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, és ötletszerűen, pályáztatás nélkül vásárolt ingatlanokat”. Eközben Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke a napokban Hágában tárgyalt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával az erdélyi magyar felsőoktatás bővítési lehetőségeiről. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Erdélyi rektorok a támadások ellen. = Magyar Nemzet (Budapest), jún. 5./ Emlékeztető: Tibori Szabó Zoltán cikke:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3.

Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az erdélyi magyar színházaknál az évadzáró előadás után sem nyári fesztiválok kötik le a színészek nyarának egy részét. A vadásztársaság volt az évadzáró előadás június 10-én Kolozsváron, folytatódnak a Tompa Gábor által rendezett III. Richárd próbái. A produkciót június 24-én á mutatják be Gyulán. A kolozsvári társulat esetében nincs szükség fiatalításra – közölte Tompa Gábor igazgató –, hiszen a társulat mintegy hetven százaléka 25–35 év közötti. Temesváron egy női és egy férfi színész állást töltöttek be, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál egy férfi színészit, illetve a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál négy férfi színészi és egy színésznői állást hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál az évadzáró előadások között Roland Schimmelpfennig Nő a múltból, illetve Carlo Goldoni A legyező című produkciók láthatók. A Színházművészeti Egyetemen is sikeres évadot zárt: a Sok hűhó semmiért utolsó előadását a közönség tízperces tapssal jutalmazta. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház június 18-án zárja idei évadját, amikor a közönség szavazatai alapján átadják a legjobb színésznek és színésznőnek járó díjat. Másnap, 19-én indulnak a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiváljára, amelyen négy előadással vesznek részt. Dunkler Réka művészeti tanácsadó és dramaturg kifejtette, szakmailag a legsikeresebbnek mondható az Elektra, mely több hazai és külföldi meghívást kapott színházi fesztiválokra, és címszereplőjét, Jakab Orsolyát Uniter-díjra jelölték. A szatmári Harag György Társulat mögött szintén sikeres évad áll. Szállasi Katalin gazdasági referens arról tájékoztatott, hogy a gyermektagozattal együtt nyolc bemutató előadást tartottak, s a 28 bérletes ház önmagában is 28 350 nézőt jelent. A 21 tagú társulat négy most végző fiatal színésszel bővül. A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat június 15-én zárja az évadot, a Shakespeare/B. A tévedések komédiája előadásával. Mivel a színháztermet restaurálják, a társulat a filharmónia és szakszervezeti művelődési házban játszott az elmúlt évadban. Meleg Vilmos igazgató szerint a mintegy 3500 bérlet és az, hogy minden előadáson megtelt a nézőtér, azt bizonyítja, hogy a váradiak nem pártoltak el a társulattól. Az évad legsikeresebb stúdió-előadásaival zárja az évadot a temesvári Csiky Gergely Színház. Június 15-én a dán L. Knutzon Közeleg az idő című abszurd drámáját, 16-án hétfőn B. Hrabal Sörgyári capriccio című kisregénye alapján Szilágyi Ágota egyéni előadását láthatja a közönség. Az évad utolsó előadása június 17- Csehov–Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabja. A bánsági színház több mint tízezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban június 10-én mutatták be az Yvonne, burgundi hercegnő című színművet, román kritikusok meghívásával, román feliratozással. A társulat Kisvárdán mutatja be a George és Lennie-t június 24-én, valamint az Yvonne-t 26-án. A Tamási Áron Színház közel húszezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A már hagyománnyá vált évadzáró gálaműsoron szórakozhat a Csíki Játékszín közönsége június 20-án – közölte Parászka Miklós igazgató. Szokás szerint ekkor díjazzák a közönség ez évi kedvenc művészét, és ekkor adják át a Hunyadi László-emlékplakettet. A színház 55 ezres nézőszámmal büszkélkedhet. /Itt a nyár, az évad zár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Dr. Balási Andrást, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem egykori dramaturg szakos hallgatóját, ma adjunktusát inkább költőként ismeri Marosvásárhely magyar értelmisége. Több verseskötete után újabb könyvét mutatták be június 13-án az egyetem előcsarnokában. A Don Juan imája című kötet nem verseket, hanem drámaelemzéseket, színházi témájú esszéket tartalmaz, a szerző első ilyen jellegű könyve. Dr. Lázok János, a kötet szerkesztője mutatta be a kiadványt. Ezek az írások előzetesen megjelentek az intézet Symbolon című színháztudományi szemléjében. Valamennyi szöveg a hatalomról, az ahhoz való viszonyról szól, különböző drámák elemzésein keresztül, a huszadik század második felének két, vitathatatlanul legkiemelkedőbb marosvásárhelyi irodalmi alakjának, Sütő Andrásnak és Székely Jánosnak a műveiben is. A könyvbemutató után dr. Gáspárik Attila, az intézet rektora tartotta meg beszámolóját, amely szerint a magyar évfolyamokból idén 74-en léptek fel a Stúdió Színház deszkáin, 58 előadásban. Az est végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátéka következett. /Nagy Botond: Don Juan imája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Kovács András Ferencnek 36 kötete jelent meg, és 17 díjat kapott, hazait, anyaországit. KAF-ék három kis szobára szabdalt, földszinti tömbházlakásban élnek, Marosvásárhelyen, a Postaréten. Sok könyvén kívül képeslapgyűjteménye van. Felesége, Gyéresi Júlia színművésznő nem játszik, hanem a Színművészeti Egyetemen beszédtechnikát tanít. KAF mostanában nemigen ír, „valahogy nincs elég időm, erőm, lelkierőm hozzá” – vallja. 2008 januárjától a marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztője. /Máthé Éva: A versírás különleges állapot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Megkezdődtek a beiratkozások a marosvásárhelyi egyetemekre. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, az előző évekhez hasonlóan, a kommunikáció és közkapcsolatok szak a legkeresettebb, már beteltek a helyek. Eddig feleennyien jelentkeztek pedagógia szakra, a legkisebb érdeklődés pedig a számítástechnika és informatika iránt volt tapasztalható. A Színházművészeti Egyetem épületében sem tolongtak az első napokban a beiratkozók. Eddig a magyar nyelvű színész alapképzésre 5-en, zenepedagógiára 3-an, a mesteriskolára ketten jelentkeztek. /Nagy Székely Ildikó: "Gólyaváró" egyetemek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Jelentősen megemelték a tandíjat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. A szakok nagy részén eddig évi 500 dollárt kellett fizetniük, az egyetem szenátusának júliusi döntése szerint azonban az elkövetkező tanévre 2200 lejt kell fizetniük a színész- és az újonnan beinduló díszlettervezői szakok hallgatóinak, a teatrológián évi 1800 lej, a zenepedagógián pedig évi 1600 lej lesz a tandíj. A doktori fokozat hallgatóinak szintén 2600 lejt kell fizetniük az elkövetkező tanévre. /Megkétszerezett tandíj a színin. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Az Interetnikai Színházi Fesztivál brassói kiadásán a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem csapata volt a legszervezettebb – és talán a legsikeresebb – társulat. Öröm volt velük dolgozni. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora az Erdélyi Riport hetilapban két újságoldalon át nyilatkozott színházról, színészképzésről. Gáspárik jelszava: „Kevesebb gyereket képezzünk, de az a képzés minőségi legyen”. Ceausescu évről évre redukálta a színiakadémiára felvehetők számát. Ezt akarja Gáspárik? Magunk szűkítjük a lehetőségeinket? – kérdezte Zsehránszky István. Egyébként Gáspárik Attila önmagának is ellentmondott. Azt állította, „a kispadon ülő színészekből két jó társulatot lehetne összeállítani”. Hát akkor a minőséggel nincs baj. Brassónak nincs magyar színháza. Vigyük oda az egyik társulatot, az RMDSZ biztos segíteni fog, ajánlotta a cikkíró. Zsehránszky vitatja Gáspárik másik állítását, amely szerint a színi elvégzése menlevél lehet bárki számára is. Valójában a színész naponta vizsgázik. A színin megtanítják a mesterséget, művésszé viszont a társulatnál érnek a végzettek. /Zsehránszky István: „Fecseg a felszín... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem idén végzett magyar bábos osztálya részt vehetett a 62. Avignoni OFF Fesztiválon, Nyugat-Európa egyik legfontosabb színházi eseményén. Szerencsés véletlen folytán jutottak ki: az egyik csapat visszamondta a szereplést, és Oana Leahu rendezőnőt hívták meg a szervezők, aki a magyar csoport Csodálatos utazás című Kis herceg-adaptációját ajánlotta. Deák Réka marosvásárhelyi bábszínész elmondta, sebtében elkészítették a francia változatot – ez ugyanis kritérium volt. Útközben megálltak Velencében és Monte-Carlóban. Tíz napot töltöttek Avignonban. Hazatérve még felléptek a középkori fesztiválon Segesváron. Augusztus 23-án részt vesznek a Budapesti Utcaszínházi Fesztiválon, a Millenáris parkban. Végzős csapatuk vizsgaelőadásának szánt produkciójával, a Limonádé Joe-val elnyerte a 300 ezer forintos támogatással járó Kovács Ildikó Alkotói ösztöndíjat. /Bonczidai Éva: Csodálatos avignoni utazás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./