Iskola a magasban, a mélyben
Ezt a címet viseli az a fényképekkel teli vaskos kötet, amely a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola elmúlt húsz évének eseményeit örökíti meg. Erre a húsz évre emlékeztek szombaton és vasárnap a Vártemplomban tartott kétnapos ünnep keretében, amely valóságosan és jelképesen is azt bizonyította, hogy a Bolyaiak városában hogyan lehet a semmiből egy új világot teremteni.
Az alapítást követő eufória után a romániai oktatásügy barátságtalan intézkedéseivel szembesülve, a törvények útvesztőiben botladozva, az elkeseredés és reménykedés között egyensúlyozva, az iskola számára a nagykőrösi tetvérgyülekezet, a Károli Gáspár Egyetem kéznyújtása tette lehetővé, hogy főiskolai oklevelet állítsanak ki a hallgatóknak. Az elmúlt húsz év során nem a falak, de a hit, a lelkesedés, a hűség, a jövő nemzedékek neveléséért, a kis és nagyobb közösségek építéséért és megtartásáért érzett felelősség éltette és élteti tovább az 1990-es marosvásárhelyi események sodrásában megálmodott iskolát.
A szombat délelőtti istentisztelet, amelyen Ötvös József vártemplomi esperes, az iskola kuratóriumának vezetője adta meg az alaphangot, s amelyen dr. Nagy István, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja végezte a szószéki szolgálatot, a hálaadás jegyében zajlott.
A marosvásárhelyi vallási felekezetek képviselői is köszöntötték az ökumenikus szellemben működő képzőt, s hálát adtak azért, hogy alkalmas időben alkalmas emberek álltak az iskola megálmodója, néhai Fülöp G. Dénes vártemplomi lelkész mellé, hogy tanítókat, énekvezéreket és kántorokat képezzenek – hangzott el Ferencz István római katolikus és Nagy László unitárius püspökhelyettes hálaadó imájában.
A pártfogó nagy testvér, a Károli Gáspár Egyetem rektorának üzenetét dr. Nagy István dékán tolmácsolta. Legyetek a világ világossága – biztatta a hallgatókat Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az iskolaalapító néhai Fülöp G. Dénes szerepét, a gaudai Dienstar Főiskola rektora nevében Piet Booj méltatta, s értékelte a holland és a vásárhelyi intézmények közötti jó kapcsolatot, s ígért segítséget a megtervezett új épület felépítésére.
Most, amikor az oktatás szintje lefele halad, ki kell használni azt a történelmi lehetőséget, hogy a nehézségekhez hozzáedződve, mi itt, Erdélyben még tudunk szívvel-lélekkel dolgozni, s erre kell megtanítani a fiatalokat is – hangzott el dr. Hollanda Dénes köszöntőjében.
Az üdvözlő táviratokat az iskola igazgatója, dr. Barabás László olvasta fel, aki az elmúlt húsz év történetének legfontosabb eseményeit, a mélységek és magasságok közötti vívódást foglalta össze. Ma sincs önálló épülete az intézménynek, amelynek igazgatása a régi vártemplom lelkészi lakásából történik. Mivel a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriumának képviselői nem egyeztek bele, hogy a volt leányiskola felújítására és bővítésére kidolgozott terv, a Göcsi Máté oktatási, művelődési és szociális központ terve elkezdődhessen, a volt parókia bővítésére készült újabb terv által szeretnék elérni, hogy a képzőnek biztos otthona legyen – hangzott el a sok adat, esemény felelevenítése mellett az igazgató visszatekintőjében. E terv megvalósítására keresik a támogatókat, hogy létrejöhessenek Marosvásárhelyen a református iskolarendszer hiányzó láncszemei is, a református óvoda, elemi és általános iskola, ahol a főiskola hallgatói eredményesebben végezhetnék a felkészülést.
A köszöntőkben sok szó esett arról, hogy sok-e vagy kevés a húsz év egy iskola történetében. Nos, az adatok szerint 619-en szerezték meg a tanítói és sokan közülük a kántori oklevelet is, ami a kötetet összeállító Barabás László szerint, abból kiindulva, hogy "kiművelt emerfők" tehetnek csuda dolgokat, jelentős számadat erdélyi magyar közösségünk viszonylatában.
Az ünnepségen oklevéllel méltatták azok mukáját, akik hozzájárultak az iskola építéséhez. Gubcsi Lajos, a magyarországi Zrínyi Kiadó vezetője két könyvet hozott az iskola diákjainak és tanárainak, az ünnepség résztvevőinek ajándékba.
A jubileumi alkalomra készült kötetet, amelyet Barabás László igazgató állított össze, Gáspár Sándor méltatta.
Az ünnepségen Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművésznő szavalt, s az iskola kórusa énekelt.
A kántor-tanítóképzőben végzett diákok munkáiból készült kiállítást a gótikus teremben Ábrám Noémi nyitotta meg. A szellemi termékek mellett a végzettek kézügyességét bizonyították a kiállított kézimunkák, festmények, faragások, babák, az iskolában folyó munka sokszínűségét a kiállított képek.
A zenei anyanyelvünk érdekében vállalt munkát a délutáni előadás bizonyította, amelynek során az iskolában végzett zenészek, a végzősök által vezényelt kórusok, valamint a művésztanárok léptek fel.
Kora délután a tanároké volt a szó. A külföldi vendégek és a hazai előadók a kántor-tanítóképzés az ezredfordulón (kereszténység, magyarság, kultúra) témakörökban tartottak előadást.
Vasárnap dr. Pap Géza, az erdélyi egyházkerület püspöke hirdetett igét, s az újabb köszöntéseket követően közös ima hangzott el a főiskola jövőjéért. Ezúttal is fellépett az iskola kórusa, majd az ünnepség az elhunyt lelkészek, tanárok, öregdiákok sírjának megkoszorúzásával ért véget. Népújság (Marosvásárhely)

Tervek az egyházi ingatlanokkal
Református előkészítő osztály indítását tervezik a hajdani leányiskolában
Az egyházi ingatlanok helyzete és felhasználása szerepel az aktuális kérdések megbeszélése mellett a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriuma idei közgyűlésének napirendjén. A megyeközpont tíz református gyülekezetének lelkészeiből, főgondnokaiból és gondnokaiból, valamint presbitériumi tagokból álló testület április 8-i ülésén a Szentgyörgy (Forradalom) utcai egykori leányiskola épületének felhasználását vitatják meg. Amint többször szóltunk már róla, a népi együttesnek, majd a művészeti líceum ott működő osztályainak a kiköltözése nyomán az épület állaga nagyon leromlott. Az utóbbi időben jó érzéssel vehettük észre kívülről is, hogy kicserélték az ablakokat, a felújítás tehát elkezdődött. Ezt erősítette meg Papp Béni Zsombor cserealji lelkész, a kuratórium elnöke, aki elmondta, hogy az épület jobb állapotban levő udvari szárnyában magániskolaként református előkészítő osztályt indítanának az ősztől. Tervükről néhány héttel ezelőtt megbeszélést folytattak a megyei tanfelügyelőség képviselőivel, s jelen volt az egyházkerület tanügyi tanácsosa, valamint a Református Kollégium igazgatója, lelkészei. A megbeszélés végszava az volt, hogy a megyei tanfelügyelőség az idén nem tudja támogatni a református osztály létrehozását, ezért magániskolaként indítják, amihez joga van a püspöki hivatalnak. Kérdésemre, hogy milyen alapokból fogják működtetni, a kuratórium elnöke elmondta, hogy az iskolafenntartás költségeit az egyházkerület vállalta magára.
– Az első és legfontosabb törekvés mellett, hogy lelki haszonnal járó célokra használják fel az épületet, olyan tevékenységre is gondolni kellett, aminek gazdasági vonzata van, hogy a fenntartáshoz szükséges anyagi alapot megteremtsék. Ezért a bejárat jobb oldalán levő szárnyat a TimKo cégnek adják bérbe, hogy süteményeket is árusító teázót nyissanak, ahol nyugodt körülmények között lehet beszélgetni, s elolvasni a református sajtótermékeket.
Az udvari szárny eleve osztálytermeknek volt kialakítva, és az első emeleti helyiségekben biztonságban lesznek a gyermekek. Fontos számunkra, hogy minőségi oktatásban részesüljenek – tette hozzá Papp Béni Zsombor lelkész.
A továbbiakban elmondta, hogy tavaly a tetőt tették rendbe, az ablakok cseréje megtörtént, belül kivakolták a helyiségeket, felújították a villanyvezetékeket, s a munkálatokat szeretnék hamarosan befejezni. A kaputól balra eső utcafronti részt szintén gazdaságilag szeretnék hasznosítani.
– Mit döntött a kuratórium a Makariás- házról?
– Tavaly kaptuk vissza a restitúciós bizottság döntése alapján, s folyamatban van az egyház nevére való telekelése. Egyelőre a megyei tanács használja, s mi nem zárkózunk el attól, hogy egy bizonyos időre – 15-20 évre – átadjuk nekik, hogy a tervezett uniós projekt megvalósuljon – mondta Papp Béni Zsombor. Mivel friss még a döntés, konkrét elképzelések az épület hasznosításáról még nem körvonalazódtak.
A harmadik kérdés az Ariel bábszínház által használt épületre vonatkozott. A kuratórium elnöke elmondta, hogy komoly ajánlatuk volt az épület bérbevételére, de megakadtak, majd leálltak a tárgyalások. A jövőben ifjúsági célokra szeretnék használni, ifjúsági istentiszteletek, egyetemi hallgatók számára szervezett istentiszteletek megtartására, és helyt adnak ifjúsági kulturális szervezeteknek is, amiről ezután döntenek.
A Cserealján napközis rendszerben működő református óvodáról elmondta, hogy 50 gyermekkel foglalkoznak két vegyes csoportban. Havonta egy bibliaórát tartanak a szülőknek és hetente egyet a gyermekeknek, akik fizikailag és lelkileg is a templom szomszédságában nevelődnek.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),