Az EU-csatlakozás után már nem lesz annyira kínos egy ilyen könyv megjelenése, mint most, amikor a frissen mondottak alapján a fejére olvassák, hogy hazudott vagy nem – vélekedett Csutak István integrációs államtitkár Agyagási Levente Régió – fejlesztési törekvések a Székelyföldön című kötetéről, mely a Marosvásárhelyi Rádió első, riportokból összeállított könyve. /Bögözi Attila: Kínos, de érdekfeszítő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Andrei Marga felügyelte a Román Kommunista Párt részéről 1972–73-ban a kolozsvári diákrádió adásait. A Babes–Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának jelenlegi elnöke abban az időszakban több esetben cenzorként lépett fel az adások szerkesztőivel szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain májusban megírt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság által Kolozsváron is ismertetett információt a magyar diákrádió egykori főszerkesztői erősítették meg. Gáspár Sándor a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa elmondta, 1972 őszén ő vezette a kolozsvári bentlakásokban hallgatható vezetékes diákrádió heti rendszerességgel sugárzott magyar adását. Egyik műsorban azt próbálta feldolgozni: miért nem lakhat négy magyar diák együtt egy négyágyas bentlakásszobában; miért kell vegyesen lakniuk a diákszállásokon a román és a magyar diákoknak? Az adás sugárzása másnapján Andrei Marga felelősségre vonta. Kérte a szalagot, hogy meghallgathassa az adást, de ők akkorra már letörölték, emlékezett vissza Gáspár Sándor. Az ügy nem maradt következmények nélkül, Gáspárt megfenyegették, hogy kirúgják a diákrádiótól. Ez azonban nem történt meg. Így Gáspár 1973-ban békés körülmények között adhatta át a stafétabotot utódjának, Patrubány Miklósnak. Patrubánynak már kötelező volt heti rendszerességgel előzetesen bemutatnia a műsortervet. Amint visszaemlékezett: az első évben Margával kellett jóváhagyatnia a műsorokat. Patrubány hangsúlyozta, a rádióműsor felügyelete többszereplős volt, és Margának minden bizonnyal felettesei is voltak ebben az ügyben. „Több cenzora is volt az évek során az adásnak – idézte fel Patrubány. Andrei Marga egyébként 1971-ben szerzett diplomát az egyetemen. Fiatal tanársegédként mind a magyar, mind a román nyelvű adásokért felelt a párt vezetősége előtt. Ez a ranglétra második fokát jelentette, ugyanis Gáspár Sándor visszaemlékezése szerint a magyar adás Kutasi Róbert tanársegéd közvetlen felügyelete alá tartozott. /Gazda Árpád: Cenzor volt Andrei Marga? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Bemutatták Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztője Vasfüggönyön át. A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyvét a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában. Skultéty 1920-ban született Nagykaposon, Budapesten járt közigazgatási karra, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok őt is elvitték „malenkij robotra”. Ceglédre, végül a moldovai Focsani-ba került. Innen megszökött, s Erdélyen keresztül hazament Magyarországra. 1947 októberében elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, ahol nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. 1951-től 1983-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa Münchenben. „Nem létezett tévé, telefon, mobilkészülék, világháló. Hajnalban a szolgálatos hírszerkesztő asztalára került a Budapesti Rádió éjfélig sugárzott műsorának minden szava, leírva; kétszer egy héten a magyar nyelven megjelent Kárpát-medencei lapok cikkeinek összefoglalója, valamint a nyugati tudósítók magyarországi hírei. Az amerikai vezetőség nem ismert cenzúrát, de a gondos felismerésen, pontos információn, hitelességen volt a hangsúly” – fejtette ki Skultéty. /Berekméri Ildikó: „Nem magányos zsenik voltak, csapatmunka volt”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Október 16-án tartották a dr. Madaras Gábor (1918-1980) emlékére rendezett nótaestet Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. Madaras Gábor a XX. század második felének egyik legismertebb énekeseként a legnépszerűbb erdélyi magyar személyiség volt. Nemzedékek hallgatták, énekelték dalait a diktatúra éveiben. Nem véletlen, hogy a Marosvásárhelyi Rádió kívánságműsorában ma is oly gyakran csendül fel a hangja. Hagyományteremtő kezdeményezés volt hat évvel ezelőtt a Madaras Gábor-nótaest gondolata, azóta évente egyszer a rádió ezt megismétli. A színház zsúfolásig megtelt. Az elején elismerő oklevéllel és Tompa Dezső keramikus egy-egy szép tányérjával köszönte meg a közönség szolgálatában kifejtett tevékenységét három jeles személynek Borbély Melinda aligazgató: Muszka Sándor zenekarvezető prímásnak, Cseh Judit énekesnek, valamint Kacsó Tibor hangmesternek. /Bölöni Domokos: „Interaktív” nótaest a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Megalakulásának ötvenéves évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Rádió. Az évfordulós rendezvények már elkezdődtek. Nagyszabású rendezvény lesz március 1-jén, a 80 éves Román Rádió és az 50 éves Marosvásárhelyi Rádió jubileuma alkalmából A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án kezdte meg műsorainak sugárzását, a Magyar Autonóm Tartomány magyar nyelvű hírforrásaként. 1985. január 12-én, központi utasításra, megszakították a műsorszórást. A szalagtárat Jilavára, a börtön egyik raktárába szállították, ahonnan az újrainduláskor csak hiányosan került vissza. A Ceausescu-rezsim bukásakor, 1989. december 22-én indították újra az adást, jelenleg három nyelven: magyarul – napi hét órát –, románul és németül sugároz műsort. /Király K. László: Fél évszázad rádiózás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A közszolgálati rádiózás volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Román Rádió alapításának 80. és a Marosvásárhelyi Rádió létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg december 1-jén a Kultúrpalotában. A konferencia a Marosvásárhelyi Rádió jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. A nyugdíjas kollégák és azok, akik az 1985-ös elhallgattatás miatt távoztak a rádiótól, Aranyoklevelet, a jelenlegi munkatársak pedig Érdemoklevelet kaptak. A gálaműsor keretében többek közt Dancs Annamari lépett színpadra, a Marosvásárhelyi Rádió felfedezettjeként. Kovács Levente, a színművészeti egyetem tagozatvezetője, Zalányi Gyula színművész, és Spielmann Sebestyén Mihály író rádiós emlékeikről beszéltek. /Antal Erika: Rádióünnep Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese a vele készült interjúban közölte, elkészült az új médiatörvény tervezete, mely lehetővé tenné a huszonnégy órás magyar műsorszórásra való áttérést. Az ügy szépséghibája, hogy a műsor vételéhez a hallgatónak digitális vevőkészülékre lenne szüksége, amitől még távol állunk. Eddig elsősorban a politikai akarat hiánya akadályozta a huszonnégy órás magyar nyelvű adás megteremtését. Borbély Melinda nem ért egyet azzal, hogy sorba rakják a területi rádióstúdiók magyar nyelvű műsorait. Akkoriban összesen napi hatórányi magyar nyelvű műsor készült. Ma viszont egyedül a vásárhelyi stúdió napi hét-, vasárnaponként nyolcórányi műsort szór. Ha kapnak frekvenciát, elkezdhetik a huszonnégy órás szórást. A Marosvásárhelyi Rádió a Román Rádió részeként működik. A napi hét-, vasárnaponként nyolcórás műsort 16 tagú szerkesztőség, plusz a külső munkatársak készítik. Huszonnégy órás műsoridő esetén jelentősen növelni kellene a szerkesztőség létszámát. /Király K. László: „Amíg hallgató van” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Sebestyén Péter plébános a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című heti műsorában elhangzó műsorát több kötetben tárta az olvasók elé. Megjelent a hetedik kötete /Kihívás és szolgálat. Krisztus követségében járunk. Gloria, Kolozsvár, 2008/ gondolatébresztő írásokkal. Hitet, kedvet, életerőt sugároznak. Könyve pedig egy újabb ünnep. /Bölöni Domokos: A hetedik…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A hétégén tartotta évi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Brassóban, a Reménység Házában. Ambrus Attila elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tartott beszámolót. László Edit az elektronikus sajtó, azon belül is a rádió szerepéről beszélt, a magyarországi vendégek közül pedig az MTV-t képviselő Feledy Péter Gondolatok a közszolgálatiságról című összefoglalója aratott sikert. A MÚRE ajánlása: kívánatos, hogy az aktív újságíró ne legyen aktív politikus, illetve aktív politikus ne legyen aktív újságíró. A MÚRE kiosztotta a Veszely Károly-díjat, melyet Hecser Zoltán (Hargita Népe) újságíró és lapkiadó, a MÚRE egyik alapítója és első elnöke, illetve a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása képviseletében László Edit vett át. /Póka János András: MÚRE közgyűlés Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Becsületbírósági határozatokkal kezdte a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) idén gyergyószárhegyi találkozóját, amelynek témája a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilap újságírója ellen felhozott etikai panasza volt. Az egyetem szerint Tibori etikátlanul, diszkriminatív módon rágalmazta az EMTE-t. A MÚRE arra a következtetésre jutott, hogy Tibori ugyan nem sértette meg a MÚRE etikai kódexét, de kimondták, hogy körültekintőbben kellett volna eljárjon, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítik. A MÚRE-találkozó fő témája, Elveszett hatalom – Ki védi meg a sajtót című előadás vetette fel a legérdekesebb kérdéseket, ötleteket. Sok veszély leselkedik a sajtóra, amelyet óvni kell a szubjektivitástól, az öncenzúrától és a politikumtól. Az öncenzúra legjobban a kisebbségi lapoknál mutatkozik meg, hiszen amint azt Klemm József, a vajdasági Magyar szó karikaturistája is elmondta, „azért nem lehet megírni a szerbiai magyar politikum dolgait, mert azzal csak a magyarságnak, a magyar ügynek ártanak”. Nívódíjat ítéltek oda Veres Istvánnak, az írott sajtó területén, a Szatmári Friss Újságnál szerzett érdemei elismeréseképpen, valamint Jászberényi Emesének és Csifó Jánosnak, az „örökmozgó rádiósoknak”, akik az elsők között indították újra a Marosvásárhelyi Rádiót. A szakma kitüntetésekkel jutalmazta Dr. Csermák Zoltánt, az MTV PR vezetőjét, akinek a Külhoni Magyar Újságírók Egyesületének Konvenciója a Messze látó díjat ajándékozta, a pályakezdőknek, fiatalabb kollégáknak járó díjat pedig Szabó Csaba vihette haza, Szórvány sorozatáért, míg Rostás Szabolcsot, a Krónika napilap újságíróját tényfeltáró riportjaiért méltatták. /Fleischer Hilda: Önvédelem öncenzúrával. A MÚRE éves találkozóját tartották Gyergyószárhegyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Emlékeztető: T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3./

Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános könyveit mutatták be a marosszentgyörgyi Kolping Család estjén. Házigazdaként Baricz Lajos plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Bölöni Domokos beszélt Péter páterről, és a szerző három könyvét mutatta be. A Kihívás és szolgálat a szerző "rádiós apostolkodásának" anyagát – az újabb termést – tartalmazza. Sebestyén Péter küldetésnek tekinti a rádiós igehirdetést. Örömhír a másik bemutatott könyvének a címe, amely beszélgetéseket tartalmaz a Hegyi Beszédről, anyaga ugyancsak az éter hullámain hangzott el, a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című műsorában. Sebestyén Péter harmadik könyve /Kiskertembe rozmaringot ültettem/ népdalok, műdalok, gyermekdalok szövegének a gyűjteménye. A hagyományok továbbvitelét fontosnak tartja, ezért lejegyezte a dalok szövegét, ezzel megmenti őket a feledéstől. /Abodi Erzsébet: Csodák a lélek mélyén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Tóth Béla 50 évvel ezelőtt kezdte pályafutását a Marosvásárhelyi Rádiónál. Életét meghatározta a rádió, ahol most is dolgozik. 1958. január 1-jétől lett hivatalosan a rádió munkatársa. Jelentkeznie kellett a Kolozsvári Rádiónál szakmai képzésre. Hangtechnikus-operatőr képzést kapott, később elvégezte az újságírói szakot és szerkesztő lett. A rádiósokat szerették, mindenhol családtagként fogadtak őket. Váratlanul érte mindnyájukat a hír, amikor a nyolcvanas években, egyik percről a másikra, takarékossági okokra hivatkozva, megszüntették az adást. Közel öt évet kellett várniuk, 1989 december végéig, hogy újból beindulhasson az adó. Tóth Béla sok tervét megvalósíthatta: Élő történelem, Panaszosok a mikrofonnál, Szemafor – ez mind új rovat, de vezetett mezőgazdasági műsort, híradót, interjúkat, riportokat készített. Nem is olyan régen még klasszikus szalaggal dolgoztak, most számítógép, digitális program segíti a munkát. /Antal Erika: Ötven év a rádiónál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Hetedik alkalommal tartották meg a Madaras Gábor népdal- és nótaestet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az ötvenéves Marosvásárhelyi Rádió Szól a nóta műsorát Kacsó Ildikó indította el, és azóta igen nagy népszerűségre tett szert. Az esten idén is átadták a rádió Madaras Gábor-díjait. Kacsó Ildikó szerkesztő mondott méltatást a nagyszerű prímás Jakab Attiláról, a Magyar Örökség Díjjal is jutalmazott Koós Éva énekesnőről és a témáról rendszeres következetességgel cikkező Bölöni Domokosról, a Népújság munkatársáról. Az okleveleket és Tompa Dezső marosvásárhelyi iparművész festettporcelán-tányérjait Borbély Melinda aligazgató nyújtotta át a díjazottaknak. /Dósa B. Barna: Népdal- és nótaest. Madaras Gábor emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

„Megzenésített” születésnapi bulira készül Marosvásárhely legrégebbi rockzenekara. A harmincéves banda frontembere, Novák József azt szeretné, ha az egykori rajongókkal együtt ünnepelhetnének. A vásárhelyi rockzenekart, a Nowáxot három évtizeddel ezelőtt alapította Novák József és fivére, László, a testvérekhez két gitáros, Kutas Sándor és Nagy Sándor csatlakozott. A Nowáx igazi berobbanása 1980-ban történt, amikor a csapat a város legnagyobb filmszínházában lépett telt házas közönség elé. A fiúkra a rádió és a televízió is felfigyelt, több felvételt is készítettek róluk. Az együttes saját dalai, a Levél és a Szeress, hogy szeresselek hónapokig vezették a Marosvásárhelyi Rádió slágerlistáját. Közben többször a rendőrségre, a Szekuritátéra és a párt kultúrbizottsághoz hívták be őket. A dalszövegeket cenzúrázták, a koncertjeket letiltották. Megfenyegették őket, ne menjenek el a csíkszeredai rockfesztiválra. Az együttes egyetlen Erdélyben maradt tagja, az időközben képzőművészi oklevelet szerzett Novák József elmondta, a fenyegetések ellenére részt vettek a fesztiválon. Másnap a Szekuritátén már arról számolhattak be, hogy övék lett az első díj. Az is előfordult, hogy koncertjüket akkor próbálták letiltani, amikor a közönség már tombolva várta a fellépés kezdetét. „Bejött egy szekus, és azt mondta, jelentsem be az Arta moziba begyűlt mintegy ezer nézőnek, hogy a koncert elmarad. Azt válaszoltam: jelentse be ő, ha van mersze kiállni a színpadra. Persze, hogy nem vállalta” – emlékezett Novák József. Az 1989-es rendszerváltást követően az együttes már ritkábban koncertezett, majd tagjai szétszéledtek. A 2001-es újjáéledéshez és lemezfelvételhez tizenkét évnek kellett eltelnie. November 7-én lesz a koncertjük. /Szucher Ervin: Toplistán és feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt. A Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen megfelelők. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul. A lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe: „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán". E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. A Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége... A listában vannak hibák, a Hargita Népről pedig azt írták, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki, valójában a megyei tanács. Vannak kihagyások is, például Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. A jelentés és a lista elkészítőinek következtetése: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára. " /Szondy Zoltán: Saját diktatúránk felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Január 28-án a kolozsvári Verbum Kiadó székhelyén kettős könyvbemutató volt, Sebestyén Péter és Szőcs Béla egy-egy új könyvét ismerhették meg az érdeklődők. Gál György Attila, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondnoka hangsúlyozta, hogy ez a második alkalom, amikor a kiadó saját könyveiből tartanak bemutatót. Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét! című sorozatának 2007-ben megjelent első kötete az advent-karácsonyi időszakra szóló elmélkedéseket tartalmazza, míg a 2008-ban megjelent második kötet a szerző nagyböjti és húsvéti elmélkedéseit hozza. A most bemutatott harmadik kötet az évközi időre kínál gondolatokat. Sebestyén Péter marosvásárhely-szentimrei plébános új könyve egy rádiós sorozat elhangzott anyagát gyűjtötte egybe. A Marosvásárhelyi Rádió ökumenikus vallási műsorában elhangzott elmélkedéssorozat tavaly októberben ért véget. /Vass Csongor: Kettős könyvbemutató a Verbum Kiadónál. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

A Kolozsvári Rádió fennállásának ötvenötödik évfordulójára emlékeznek: 1954. március 15-én délután 4 órakor szólalt meg először a területi stúdió egy órás magyar és egy órás román adással. Rostás-Péter István főszerkesztő-helyettes és Maksay Magdolna osztályvezető tájékoztatott az ünnepi rendezvényekről és terveikről. Nyílt napokat rendeznek felnőtteknek, bemutatkoznak a magyar szerkesztőség munkatársai. Pár napon belül megújul a rádió honlapja. A marosvásárhelyi stúdióval cserekapcsolat keretében magyar népzene-állományukat fogják bővíteni. Rostás Péter István elmondta, adáskörzetükben közel 650 000 magyar él, ennek több mint tíz százaléka, azaz legalább hatvanötezer ember hallgatja rendszeresen a rádió délelőtti műsorait. /Nagy-Hintós Diana: Fennállásának 55. évfordulóját ünnepli a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Tófalvi Zoltán 1944. március 24-én született Korondon. A marosvásárhelyi tanárképző főiskola után a kolozsvári tudományegyetemen is szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később az A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, 2007. augusztusi nyugdíjazásáig az RTV magyar adásának szerkesztője, számos jelentős kötet szerzője. Tófalvi Zoltán riporter, kutató, történész, monográfus, író. Úgy látja, hogy a 45 éven át tartó diktatúra elnyomó gépezetének belső mechanizmusát ismerjük a legkevésbé. A politikai perek tanulmányozása, magyar nyelvre való átültetése, a túlélők visszaemlékezéseivel való „összeszikráztatása” során megdöbbentő esetekkel találkozott. Ilyen például Boros Sándor fogdajelentése Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészről. Boros Sándor Mészáros Gyula ÁVH-s tiszt ötlete alapján – a tervet hivatalosan Nagyváradon egyeztették a Szekuritátéval – vállalkozott arra, hogy megjátssza a szökést és felkeresi Sass Kálmán ismerőseit, és így felderítik „egy nemzetközi kémhálózat” szálait. A Szekuritáté még a román-magyar határon is átszöktette, hogy az ottani „szálakat” is felgöngyölítsék. Boros Sándor állítólag Vajdahunyadon él. Tófalvi megjelent köteteivel a tizenkét kivégzett, a mintegy ezerötszáz bebörtönzött erdélyi magyar rehabilitációjához szeretne hozzájárulni. A „hazaárulási perek” sorozat négy, levéltári dokumentumok alapján összeállított kötetből és egy mélyinterjúkat tartalmazó kiadványból áll. Önálló kötet készül az 1959-ben – tehát 50 éve – megszüntetett és a Babes Egyetemmel egyesített Bolyai Tudományegyetem peréről, amelynek során mintegy harminc tanárt, diákot – köztük Páskándi Gézát, Dávid Gyulát, Varró Jánost, Lakó Elemért, Péterffy Irént, Páll Lajost, Várhegyi Istvánt, Nagy Benedeket, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt, Vastag Lajost – zártak börtönbe, illetve másokat kirúgtak az egyetemről. Készül a kötet az erdélyi unitárius egyház lefejezéséről, illetve a 77 személy elítélésével végződő Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége – az EMISZ – peréről, az 59 személy bebörtönzésével járó Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete – a SZVISZ – koncepciós peréről, illetve a tűzhalált halt Moyses Márton és társai peréről. 1956-ban, illetve az azt követő években a román kommunista hatalom az erdélyi magyarságot végérvényesen össze akarta roppantani. Hogy ez nem sikerült, az igen jelentős mértékben a kivégzettek, bebörtönzöttek helytállásán múlott. Tófalvinak van némi szerepe abban, hogy kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi mártírok nevei, hogy Budapesten a 301-es parcellánál le lehet róni a kegyeletet az erdélyi magyar kivégzettek, meghurcoltak előtt. Azt is sikerült tisztáznia, hogy az 1956-os forradalom leverése utáni magyarországi kivégzettek közül nyolc erdélyi volt. Az első két kivégzett is erdélyi volt: a marosvásárhelyi származású Dudás József és a Széna tér legendás parancsnoka, Szabó bácsi. Őket a fellebbezési jog megtagadása mellett 1957. január 19-én végezték ki. Az erdélyi települések közül 1956 eszméiért Marosvásárhely hozta a legnagyobb véráldozatot: Budapesten két marosvásárhelyi származásút végeztek ki, Romániában pedig három Marosvásárhelyhez ezernyi szállal kötődő értelmiségit: a nyolc nyelven beszélő Orbán Károly földbirtokost, báró Huszár József földbirtokost, és dr. Kónya István-Béla ügyvédet, aki a Református Kollégiumban érettségizett. /Bölöni Domokos: „Akit a földre taposnak... ” Tófalvi Zoltán újabb pászmái. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

A hallgatók miatt lassan haladt át Háromszéken a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőiből és technikusaiból álló csapat. A Gurul a rádió elnevezésű kerékpáros karaván ezekben a napokban kilencedik alkalommal halad át a Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetének Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei településein. A rádió lelkes hallgatói egyrészt a települések határában várták biciklikkel, mások pedig a kapuk elé állva állították meg kedvenceiket, hogy megkínálják őket házilag készített étkekkel, illetve italokkal. Kádár Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője, a túra kezdeményezője szerint a karaván elsődleges célja a rádió és a kerékpározás népszerűsítése, illetve, hogy a szerkesztők megismerkedjenek a hallgatók elvárásaival. /Kovács Zsolt: Még mindig gurul a rádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Kovács Gabriella textíliáit állították ki a Marosvásárhelyi Rádió előcsarnokában. A tematikában, technikákban, anyaghasználatban igen változatos kárpit- és textilmunka-gyűjtemény mintegy negyedszázadot ölel át. Kovács Gabriella a képzőművészeti főiskola elvégzése után az akkori módi szerint 1982-ben a slatinai textilgyárba került, később ment vissza Marosvásárhelyre. /N. M. K. : Helyzetben – Kovács Gabriella bemutatkozó kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi területi stúdiója magyar adásának szerkesztője beszámolt az V. Gyergyószentmiklósi EMI-táborról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke előadása után a riporter nem talált semmi kivetnivalót az elhangzottakban, sőt úgy fogalmazott: a magyarországi vendég igazából nem mondott semmiféle sértőt, botránykeltőt, mindaz, ami elhangzott a lehető legtermészetesebb. Vona kijelentette, Magyarország legyen újra a magyaroké! Székedi Ferenc, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte ezt a kijelentést, mondván, mit szólnának a romániai magyarok, ha egy romániai román politikus mondaná: „Románia legyen újra a románoké!” Erre azt mondanánk, írta Székedi, hogy nacionalista, hogy fajgyűlölő, hiszen itt vannak a romániai magyarok, németek, bolgárok, örmények, törökök, tatárok, cigányok, lipovánok és így tovább. Vona jelmondata: Magyarország legyen újra a magyaroké! – éppen ilyen nacionalista. A fiataloknak „Vonától ezért kell vonakodniuk. ” /Székedi Ferenc: Vonakodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./