Kinőtte a Kultúrpalotát a TDK
A múlt évben huszadik születésnapját betöltött orvostanhallgatóknak szóló Tudományos Diákkonferenciát (TDK) akkreditálták idén, ami azt jelenti, hogy már nem csak egyetemistáknak, hanem rezidenseknek, PHD-hallgatóknak és szakorvosoknak is szól az esemény.
Nagy dolognak számít a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem életében, hogy akkreditálták a TDK-t. A szervező Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke, Tubák Nimród szerint ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddigi nagyszámú diák célközönség mellett a rendezvény megszólít egy másik célközönséget is. „A TDK ezentúl azoknak a rezidenseknek, PHD-hallgatóknak és szakorvosoknak is szól, akiknek minden évben kötelezően össze kel gyűjteniük egy bizonyos számú kreditpontot konferenciákon és workshopokon való részvétellel. A marosvásárhelyi TDK 14 kreditpontot ér” – mutatott rá az MMDSZ elnöke.
A TDK főszervezője, Virág Tímea Helga elmondta, idén annyira bővült a rendezvény programja, hogy már kinőtte a Kultúrpalotát, így a szervezők kénytelenek voltak a Bernády Házba is programot szervezni. Csütörtökön párhuzamosan a Kultúrpalotában és a Bernády Házban is zajlik majd a versenyszekció, valamint az előadások.
„Idén a tudományos versenybe összesen 298 dolgozat érkezett, ebből 220-at marosvásárhelyi orvostanhallgatók írtak, a maradékot pedig a szegedi, budapesti, pécsi és debreceni orvosi egyetemek hallgatói” – tudtuk meg a főszervezőtől.
A diákok dolgozatai mellett számos érdekes workshop és neves meghívott is bekerült a TDK programjába. Többek közt a a Harward oktatója, Baffy György professzor tart előadást, de a Pécsi Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről is érkeznek neves professzorok, valamint a MOGYE oktatói közül is előadnak páran.
Bár a rendezvény szerdán egy workshoppal megkezdődik, hivatalosan csak csütörtökön nyílik meg. A négynapos rendezvényt több mint 130-an szervezik, diákok a tanárokkal karöltve.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

MOGYE-s diákok sikere Budapesten
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) ezúton tájékoztatja a közvéleményt, hogy 2014. április 2-4. között tartották meg Budapesten a Semmelweis Egyetem szervezésében a Tudományos Diákköri Konferencia (Semmelweis International Student’s Conference) idei kiadását.
A háromnapos rendezvényen elméleti és gyakorlati tudásukat mérhették össze – a Semmelweis Egyetem hallgatói mellett – népes magyarországi és külföldi diákelőadók, köztük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) számos hallgatója. A nemzetközi orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudományi konferencián 358 előadás hangzott el nem csak magyar nyelven: 16 egyetemről érkeztek külföldi hallgatók, akik 58 prezentációval tették színesebbé az eseményt a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben.
"A TDK egyetemünk számára meghatározó jelentőségű, hiszen akik ma előadnak, intézményünk, sőt országunk jövőjét jelentik. A tudományos potenciál (...) a TDK-munkával indul, sokan vannak ugyanis, akik első alkalommal tartanak most nyilvános előadást" – kezdte köszöntőjét dr. Szél Ágoston professzor, a Semmelweis Egyetem rektora. Emlékeztetett, hogy az elért teljesítmények a befektetett energiát tükrözik vissza.
Eredmények tekintetében a MOGYE hallgatói nem panaszkodhatnak, hiszen tíz hazai egyetemistát érhetett az a megtiszteltetés, hogy a budapesti nemzetközi konferencián mutassák be tudományos kutatásai eredményeit. Közülük Benedek Zalán és Szász Andrea ülésszakukban első, míg Kucserik Levente Pál, Czegő Renáta és Bótár Zsófia második, illetve Kovács Árpád Ferenc harmadik díjat érdemelt ki.
Az MMDSZ gratulál a marosvásárhelyi hallgatók sikereinek, akik bebizonyították, hogy – a technikai hátrányok ellenére is – nemzetközi viszonylatban elismert kutatómunkát végeztek, példát mutatva az előttük járó évfolyamoknak.
Dudás Csaba hallgató. Népújság (Marosvásárhely)

Rákóczi Szövetség: a magyarságtudat erősítése
A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságot támogassa megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint azért, hogy II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem szellemi örökségét ápolja és népszerűsítse.
A szövetség célkitűzései közt szerepel az elszakított területeken élő magyarság oktatásügyének és kultúrájának támogatása mellett, az összetartozás-tudat erősítése.
A jelenben közel 350 helyi szervezete működik a Kárpát-medencében, taglétszáma 19 ezer körül van. Erdélyben is működnek, sőt szűkebb térségünkben: Marosvásárhelyen, Marosszentgyörgyön és Szászrégenben is szervezetei. 2013-ban alakult meg az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesülete. Az szervezet elnökét, Csorba István Árpádot és ügyvezető elnökét, Benedek Zsolt történelemtanárokat a marosvásárhelyi, illetve a marosszentgyörgyi szervezetek megalakulásáról, tevékenységéről, jövőbeni terveiről kérdeztük.
Ha megnyitjuk a Rákóczi Szövetség honlapját, igen gazdag tevékenységgel rendelkező szervezet munkássága tárul elénk. Megtudjuk például, hogy a szövetség minden nyáron három anyanyelvi tábort szervez a Kárpát-medencei szórványhelyzetben élő gyermekek számára; a diákutaztatási programjai keretén belül évente több száz középiskola több ezer diákja utazhat egy másik elszakított országrészbe;
2001 óta hirdeti meg a Cultura Nostra történelmi versenyt a Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára; 14 éve minden júliusban sor kerül Sátoraljaújhelyen a Magyar Diákok és Tanárok Találkozójára; a Gloria Victis a szövetség legnagyobb rendezvénye, amely az 1956-os forradalmat elindító ifjúságnak állít emléket; a történelemtanár táborban 1998 óta gyűlnek össze a Kárpát-medence magyar oktatói, és a felsorolást folytathatnánk.
Heti néptáncoktatás és rendhagyó történelemóra
Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója, és a helyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy városunkban a szövetség 1994-ben alakult meg. Alapítói az akkori MMDSZ (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség) vezetői voltak: Ráduly Levente és Vass Levente, de az alapító tagok közt kell megemlítenünk Józsa István, Csegzi Sándor és Kirsch Attila nevét is.
„A marosvásárhelyi szervezet legfontosabb rendezvényei a heti néptáncoktatás és a havi Rendhagyó Történelemóra, amelyet együtt szervezünk a Regenerációval és a Kerecsensólyom Hagyományőrzőkkel. De minden nagy rendezvényén a szövetségnek részt vesz a marosvásárhelyi szövetség is.
Ilyenek például a Gloria Victis rendezvénysorozat, a szentendrei főiskolás diáktábor, a sátoraljaújhelyi középiskolás diáktábor, a gyöngyösi történelemtanár-képző, a diákutaztatási programok. Az erdélyi szervezetek között szoros együttműködés van, nagyon jók a kapcsolataink a csíkszeredaiakkal, kolozsváriakkal, nagyváradiakkal, marosszentgyörgyiekkel.
Van egy újdonság is, amiről szeretnék beszámolni: nemrég sikerült bejegyeztetni hivatalosan az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületét, melynek célja az, hogy még jobban összefogja az erdélyi szervezeteket, hogy több közös programban lehessen részük.
Nem utolsó sorban pedig pénzszerzési lehetőség is a pályázatokon keresztül, ha hivatalosan is be van jegyezve egy szervezet” – tájékoztatta lapunkat Benedek Zsolt. Egységes nemzeti öntudat kialakítása
Arra a kérdésünkre pedig, hogy szerinte a szövetség tevékenysége közelebb viszi-e az igaz magyar történelmet a fiatalokhoz, a marosvásárhelyi kollégium történelemtanár-igazgatója a következőket nyilatkozta: „A programokban résztvevők természetesen közelebb kerülnek a nemzeti történelem megismeréséhez.Nagyon sok személy, aki mielőtt kapcsolatba került volna a szövetséggel, nem tudott a nemzeti ünnepek jelentőségéről, sőt olyan is volt, aki nem tudta mi az, hogy Felvidék, Délvidék vagy Kárpátalja. A Rákóczi Szövetség ilyen téren nagymértékben befolyásolta őket, és segített kialakítani bennük egy egészséges nemzeti öntudatot.”
A szövetség népszerűsége egyre nagyobb
Az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületének elnöke Csorba István Árpád, aki a marosszentgyörgyi szervezet elnöke is, ügyvezető elnöke Benedek Zsolt, a tanácsadó testület tagjai pedig Kolozsvári Szilárd és Nagy F. Atilla. Az egyesület elnöke a szövetség népszerűségéről és a jövőbeni tervekről beszélt lapunknak.
„A magyarországi Rákóczi Szövetség kezdeményezésére alakult meg tavaly az Erdélyi Egyesület, azért, hogy a helyi szervezetek könnyebben be tudjanak kapcsolódni a tevékenységekbe. A szövetség népszerűsége egyre nagyobb, ezt bizonyítja az is például, hogy az utóbbi időben a táborokban túljelentkezés van. A Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor résztvevőinek egyharmad részét az erdélyiek tették ki. Véleményem szerint Erdély szinten a legaktívabb tevékenységet a marosvásárhelyiek, a szászrégeniek és a marosszentgyörgyiek fejtik ki. A szentgyörgyi szövetség csak két éve alakult meg, de tagjai már a tavaly második díjat nyertek a Cultura Nostra történelmi versenyen.
Ami pedig a jövőbeni terveinket illeti, elmondhatom, hogy szeretnénk megvalósítani, hogy Erdély minden magyar középiskolájában jöjjön létre Rákóczi Szövetség. Tervünk olyan táborokat kiépíteni, mint a sátoraljaújhelyi, szeretnénk egy irodát nyitni, és segíteni a szórványban élőket, de tovább sorolhatnám céljainkat. Ugyanakkor pályázni fogunk, igyekszünk támogatásokat szerezni. A tavaly például a marosszentgyörgyi Rákóczi Szövetség egymillió forint értékben kapott magyar nyelvű könyveket, ezt a támogatást idén a szászrégeniek számára szeretnénk megszerezni" – mondta el lapunknak Csorba István Árpád.
Nemes Gyula
Központ. Erdély.ma

Táblabírósági döntés MOGYE-charta-ügyben
Törvényesítették a "törvénytelent"?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság április 23-i határozatával elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a megyei törvényszék ítélete ellen abban a perben, amelyben a felperes és a perbe belépett civil szervezetek, pártok a MOGYE chartájának semmissé nyilvánítását kérték a 2011. évi 1-es tanügyi törvény előírásainak be nem tartása miatt. Az RMOGYKE jogi képviselője, dr. Kincses Előd a Népújságnak kijelentette: törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tegnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kijelentette: a marosvásárhelyi táblabíróság április 23-i 2350-es számú végleges és visszavonhatatlan ítélete "kiegészíti azokat a bírósági határozatokat, amelyeket a MOGYE által eddig sorra megnyert perekben hoztak": a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék két évvel ezelőtti határozatait, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) tavalyi, a gyakorlati oktatásra vonatkozó döntését (az ODT nem tartja diszkriminatívnak a magyar hallgatókkal szemben azt, ahogy jelenleg a gyakorlati oktatás folyik a MOGYE-n – szerk. megj.). Amint az egyetem közleményében olvasható, "a fent említett bírósági végzések megerősítik a MOGYE chartájának korrektségét és azt, hogy a charta alapján történő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényesség teljes körű betartásával zajlik". A MOGYE vezetésének álláspontja az, hogy a magyar tagozat képviselőinek lemondása illetve az egyetem vezetői struktúrái tevékenységének bojkottálása "nem tekinthető a törvénysértés miatti tiltakozásnak, csupán bizonyos speciális követelések nem teljesítése miatti tiltakozásnak", ugyanakkor a sajtóközlemény végén kijelentik, tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban fontos döntéseket hoznak a 2014–2015-ös egyetemi év kapcsán, felkérik a magyar tagozat képviselőt, vizsgálják fölül döntésüket, és újra elfoglalva választott vagy kinevezett tisztségeiket, aktívan kapcsolódjanak bele a magyar tagozatot is érintő döntésekbe.
A Népújság megkeresésére dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője meglepetéssel vett tudomást arról, hogy a MOGYE vezetése, ahelyett, hogy személyesen fordult volna az érintett oktatókhoz, a sajtón keresztül kérte fel a magyar professzorokat a fenti lépésre, "ebből is látható a MOGYE vezetésének kommunikációs és tárgyalókészsége". "Nem tudom, milyen fontos döntésekről beszél az egyetem vezetése, amelyek meghozatalában nekünk részt kellene vennünk. Volt eset, hogy a mi véleményünket meg sem hallgatták, a szavazógép – a szenátus – beindult, anélkül hogy figyelembe vette volna javaslatainkat. Az elmúlt 20 hónap gyakorlata nem arról győzött meg, hogy hallgattak volna ránk. Imázsvesztés kárpótlását szolgálja a rektori felhívás. Nem zárkózunk el az egyetem vezetőségének kérésétől, de csak akkor, ha konkrét javaslatokkal állnak elő a problémák megoldására. A hétpontos egyezmény is erről szólt, akkor is beléptünk a vezető struktúrákba, fogcsikorgatva vittük át az első 6 pontot, de a 7. esetében, amely nem formai, hanem lényegi, konkrét volt, a főtanszékek megalakítására vonatkozott, nem tudtunk egyezségre jutni" – tette hozzá a magyar tagozat vezetője.
A Népújság kérdésére dr. Kincses Előd elmondta, az RMOGYKE jogi képviselőjeként törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét. "Sajnos itt, Vásárhelyen a pálya nem nekünk lejt. Az ítéletet törvénytelennek tartom. Az RMOGYKE és a perbe belépett EMNT, EMNP, MMDSZ, MPP és RMDSZ által megtámadott charta törvénysértő voltát nemcsak mi tartottuk fenn, hanem ugyanezen a véleményen volt Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is, aki követelte a MOGYE szenátusától a charta törvénysértő passzusainak módosítását. Az Ungureanu-kormány bukása miatt sajnos ebből nem lett semmi" – nyilatkozta lapunknak Kincses Előd.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Cserbenhagyás
Furcsa azt hallani Kelemen Hunortól, hogy Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter nem hagyta cserben a magyarságot, amikor nem tudta meggyőzni a MOGYE román vezetését a törvény betartásának szükségességéről, a magyar főtanszékek létrehozásáról. Costoiu ugyanis egyetlen percig sem keltette azt a benyomást, hogy meg akarta volna győzni a rektort vagy a szenátus elnökét a fentiekről. Lehet, hogy az RMDSZ csúcsvezetése számtalanszor átbeszélte a vásárhelyi egyetem ügyét a szóban forgó miniszterrel, azt is elhisszük, hogy gyakran egyeztetett, alkudozott az elmúlt három év során, sőt, azt is, hogy időnként meg is győzte a tárcavezetőt a törvény betartásának szükségességéről, de eredmény – mert eredményeket vár a közösség, nem végtelenségig tartó tárgyalásokat – az továbbra sincs. Nem sikerült megoldani a MOGYE magyar tagozatának problémáját, kudarcba fulladtak az egyeztetések, ezek után mi a garancia arra, hogy az elkövetkezőkben sikerül előrelépni ez ügyben? A Bukaresti Egyetem volt rektora, Costoiu miniszter erre semmi esetre sem lehet biztosíték, a tárca nélküli miniszter kijelentései egyértelműen erre utalnak.
Már az egyetem román és magyar vezetőivel való tárgyalásokat megelőzően, a Kultúrpalotában, az egyetemi konzorciumi szerződés aláírásakor Costoiu, röviden "Leo"-nak becézve Leonard Azamfirei professzort, megjegyezte, hogy régi barátság fűzi a MOGYE jelenlegi rektorához, majd az egyetemi autonómia elvének fontosságáról szónokolt, mintegy utalva arra, amit a későbbiekben a magyar főtanszékek megalakítása kapcsán is kifejtett: az egyetemi autonómia elvét a MOGYE esetében is feltétlenül tiszteletben kell tartani. Azon a sajtótájékoztatón, amelyen a MOGYE rektora közölte, hogy továbbra sem közeledtek az álláspontok a magyar főtanszékek ügyében, és a magyar tagozat képviselői bejelentették visszavonulásukat a vezetői ill. döntéshozói struktúrákból, a szóban forgó miniszter kimerítő előadást tartott arról, hogy az egyetemi autonómia jegyében a szenátus dönt a magyar főtanszékek megalakulásának a kérdésében, hogy a magyar tagozat akkreditációjával az oktatóhiány miatt komoly gondok vannak, ezért a jóváhagyás ideiglenes jellegű, akárcsak az angol tagozaté, hogy nem lehet magyarországi professzorokkal megoldani a tanítást, mert az orvosképzés nem levelező szakos oktatási forma stb. Hozzátette: ha a magyar főtanszékek meg is alakulnának, az sem biztosítana túl nagy mozgásteret a magyar tagozatnak, hiszen minden kérdésben végül is a szenátus dönt. Újságírói érdeklődésre, hogy kinek származna előnye a magyar főtanszékek létrehozásából, Costoiu azt mondta, a magyar hallgatóknak semmi esetre sem. Válaszával sejtette, hogy a történetben csupán a magyar professzorok személyes érdekei mentén folyik a harc a magyar képzésért.
A szemléletváltás is tetten érhető: míg korábban a MOGYE román vezetői a magyar végzősök hiányos román nyelvtudása, a román betegekkel való kommunikációs nehézségei miatt aggódtak, immár a konfliktus jogi úton történő megoldására összpontosítanak, bírósági döntésekkel támasztva alá vélt igazukat. A perek azonban nem zárultak le, talán korai az egyetem rektorának lelkesedése. Ne feledjük: két fontos ügy is a bukaresti táblabíróság előtt van: egyrészt a felsőoktatás minőségét ellenőrző ARACIS-nak a MOGYE chartájába is belefoglalt rendelkezését, hogy a pácienssel csak román nyelven beszélhetnek a magyar diákok, és ezért nem lehet magyar nyelvű a gyakorlati képzés, a felperesek, az RMOGYKE és az MMDSZ megtámadták, mint ahogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) többségi szavazattal elfogadott, a gyakorlati képzésben a román nyelv kizárólagos használatára vonatkozó határozatát is.
A miniszter marosvásárhelyi látogatása után talán már nem kérdés, hogy ki kit győzött meg a MOGYE-n. Ezért – Kelemen Hunorral ellentétben – úgy érezzük, a miniszter igenis cserbenhagyta a magyarságot, sőt, cserbenhagyta a törvényt, és az egyetemi autonómia ürügyén egy hullámhosszon mozog a magyar nyelvű orvosképzést kiszorítani törekvőkkel.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Kincses: Törvényt sértett a Bukaresti Táblabíróság
Április 30-án a Bukaresti Táblabíróság elutasította keresetünket, illetve a beavatkozásokat, amelyeket az EMNT és a Néppárt nyújtott be, ugyanakkor helyt adott a MOGYE beavatkozásának az ARACIS oldalán. Erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Kincses Előd ügyvéd, aki szerint a táblabíróság törvényt sértett ezzel. Ez nem jogerős ítélet, az utolsó szót a Bukaresti Legfelsőbb Ítélőtábla mondja ki. Amennyiben a romániai bíróságon nem érnek el eredményt, továbbmennek Strasbourgba.
Elmondta, hogy 2011 őszén, az első közigazgatási per, az úgynevezett charta-per elindításakor a Marosvásárhelyi Táblabíróságon levélben kérte fel Markó Béla miniszterelnök-helyettest és Kelemen Hunor elnököt, hogy avatkozzanak be a perbe az RMOGYKE oldalán. Ugyanilyen felkérést küldött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak és a Magyar Polgári Pártnak is. Az RMDSZ kivételével a másik három beavatkozott. Illetve beavatkozott a perbe a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség is. – Mikor elsőfokon elveszítettem ezt a pert, ugyancsak írtam ezeknek az uraknak, és javasoltam, avatkozzanak be a perbe. Ekkor már az RMDSZ is belépett. A fellebbezési tárgyaláson az RMDSZ-t Karácsony Erdei Etel képviselte. Bukarestben időközben újabb pert indítottunk az RMOGYKE és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviseletében. Ezt a pert tavaly decemberben indítottam. Április 30-án volt a második tárgyalás, és ebbe a bukaresti perbe beavatkozott a MOGYE is az ARACIS oldalán – magyarázta az ügyvéd.
Az ARACIS-standard "nem létező jogszabály"
A bukaresti per tárgya annak az ARACIS-standardnak a megsemmisítése, amely alapján a chartát úgy fogalmazták meg, hogy az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen csak az elméleti oktatás folyhat magyar nyelven, minden egyéb román nyelven történik. Kincses szerint magában az ARACIS-standardban annyi megkötés van, hogy a klinikai gyakorlat csak románul lehet. Ezt kibővítve alkalmazzák a chartában.
– A román kétharmad úgy szerkesztette meg a chartát, hogy az elméleten kívül semmi sem mehet magyarul a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, még az anatómiagyakorlat sem, pedig szerintem a hullákkal senki sem tud tárgyalni. Ennek ellenére, ez a megkötés működik. Az ARACIS- standardról a bukaresti tárgyaláson kiderült, hogy 2010. július 22-én fogadta el az ARACIS tanácsa. Mivel a tanügyi törvény 2011 januárjában jelent meg, ezt a tanügyi törvény rendelkezéseit sértő jogszabályt hallgatólagosan hatályon kívül helyezte a tanügyi törvény, amely az 5. szakaszában expresis verbis kimondja, hogy minden, a tanügyi törvénnyel ellentétes jogszabály érvényét veszti.
Ennél is érdekesebbnek nevezte az ügyvéd, hogy amikor az április 30-i tárgyaláson kérte, kötelezzék az ARACIS-t, tegye le azt a tanügyminisztériumi jóváhagyást és kormányhatározatot, amely ezt az ominózus standardot jóváhagyja, azt a választ kapta, hogy ilyen nincs. – Tehát ez egy nem létező jogszabály, amit mi megtámadtunk, hiszen jóvá kellett volna hagyja a tanügyminisztérium, és kormányhatározatba kellett volna foglalni. Ezt az égbekiáltó törvénytelenséget nem volt hajlandó a Bukaresti Táblabíróság észrevenni, és nemcsak hogy nem vette észre és nem semmisítette meg ezt a tulajdonképpen nem létező standardot. Ráadásul helyben hagyta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beavatkozását az ARACIS mellett, mit sem törődve azzal, hogy az alkotmány is biztosítja a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogot, és a tanügyi törvény 135. szakasza is pontosan meghatározza mindezt. És jellemző, hogy 2010 júliusa óta egyetlen kormány sem merte jóváhagyni ezt a jogszabályt. Mert annyira alkotmány- és törvénysértő, hogy csak "fű alatt" használják a magyar oktatás nyomorgatására, jelentette ki.
Kaméleon-magatartás?
Amikor megtudta, hogy a charta-perben a fellebbezéseket elutasították, Kincses újabb levelet írt a fentebb említett címzetteknek, amelyben azt állítja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság három hét halogatás után politikai döntést hozott, elutasította a MOGYE magyar oktatást akadályozó rendelkezéseinek módosítását, és felkérte őket, hogy miután a vásárhelyi perbe a felperes oldalán mindnyájan beavatkoztak, ezt az összefogást kellene megismételni, mert még nincs minden veszve, mivel a Bukaresti Táblabíróságon folyamatban van az ARACIS-standard semmissége megállapítására vonatkozó per. Az RMOGYKE és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség közigazgatási keresettel kéri a diszkriminációellenes rendeletet és a tanügyi törvényt sértő chartába foglalt standard megsemmisítését. A per megnyerése esetén a magyar gyakorlati oktatást tiltó chartabeli passzusok érvényüket vesztik, és így jogi úton megoldható lenne a politika által átvághatatlan gordiuszi csomó. Választ április 28-ig várt, vállalta a beavatkozási kereset megfogalmazását és a jogi képviselet ellátását. Az RMDSZ nem kívánt belépni, az MPP elnöke nem küldte el a kért adatokat.
Kincses szerint, ha jogi úton eredményt érnek el, lesz magyar vonal, ha nem, akkor belátható időn belül a helyzet nem változik. Kijelentette: – Sajnos, az RMDSZ csak akkor avatkozik be a perekbe, amikor nincs kormányon. Amikor kikerült a kormányból, beavatkozott, és a fellebbezési tárgyaláson az RMDSZ-t Karácsony Erdei Etel képviselte. Ezt elutasította a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Ez az elutasítás váltotta ki az újabb levelet. És most megint nem avatkozik be – jelentette ki, kaméleon-magatartásnak minősítve ezt az álláspontot.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Állást foglalt az MMDSZ
Teljes mértékben támogatják a MOGYE magyar oktatóit
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar oktatók testületi lemondását követően kialakult helyzettel kapcsolatosan fogalmazta meg álláspontját és juttatta el a sajtóhoz a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ). Az MMDSZ – a város összes felsőoktatásban tanuló magyar diákjának reprezentatív érdekvédelmi szervezete – vezetősége és választmánya a május 6-i rendkívüli választmányi gyűlésén úgy határozott, hogy a magyar oktatói testületnek teljes mértékű támogatást biztosít, és döntésük mellett lojálisan kiáll.
"Szem előtt tartva Mihnea Costoiu, a felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter kijelentését: »legális bármit is kérni, amit csak lehet« – élünk jogainkkal, és kérjük a törvények maradéktalan betartását és végrehajtását. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatói a tanügyi törvény multikulturális és többnyelvű egyetemeit érintő előírásainak mihamarabbi gyakorlatba ültetését várják.
A MOGYE hallgatói az ősz folyamán már bizonyították, hogy nem közönyösek a felsőoktatási intézményben fennálló helyzettel kapcsolatban. Villámcsődület keretében résztvevők százai emeltek lapokat a magasba, melyeken az orvosi egyetem magyar tagozatának követeléseit és a magyar tagozat létrehozását szavatoló oktatási törvénycikkelyt tüntették fel a főépület előtti téren. Az esemény után pedig több mint 1.300 aláírást tartalmazó petíció került átnyújtásra a rektori hivatalban. Amennyiben belátható időn belül nem oldódik meg az évek óta tartó törvénytelen állapot, a magyar hallgatók nem részesülhetnek magyar nyelvű gyakorlati oktatásban, és a főtanszékek strukturális szervezési kérdése sem oldódik meg, a diákok is csatlakoznak a már nem elméleti síkon zajló tiltakozásokhoz" – áll az MMDSZ közleményében. A Népújság megkeresésére Tubák Nimród, az MMDSZ elnöke nem mondott pontos határidőt, de kijelentette, remélik, hogy a 2014–2015-ös egyetemi év megkezdéséig rendeződnek a magyar tagozattal és magyar főtanszékekkel kapcsolatos problémák.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Magyar orvos- és gyógyszerészképzés: jelen és jövő a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte.
A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem!
Kirakat-multikulti
A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar.
A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége.
A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát.
A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását.
Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt.
Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani.
Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást.
Nagymamáddal is románul
A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes.
Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította.
A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni.
Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul.
A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.
Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat.
A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet
Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba.
Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van.
Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását.
Feledékeny RMDSZ-illetékesek
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel.
Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik.
Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték.
A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza.
Újjáépítés?
Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott.
Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt.
Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte.
Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást.
A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában.
Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár)

A magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés aggasztó helyzete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés biztosítása végett hozták létre. 1962-ben a Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága telefonon elrendelte a román tagozat létrehozását. Ezzel kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása. A teljes körű magyar oktatás visszaállítását huszonegy évvel a nacionál-kommunista diktatúra megdöntése után (!) a 2011. évi 1-es tanügyi törvény írta elő.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva módszeresen elutasította az új román tanügyi törvény anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és azok alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Látván, hogy politikai nyomással nem lehet kikényszeríteni a törvény alkalmazását, jogi útra tereltük az ügyet.
Az RMOGYKE (elnöke prof. dr. Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród) 2013 novemberében a Bukaresti Táblabírósághoz fordult. Azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hivatal (ARACIS) marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya (sztenderdje) érvénytelen. A kifogásolt sztenderd kimondta, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak, vagyis a magyar diák a kórteremben csak románul szólhatna a románul alig beszélő idős nagymamájához… Ezt a diszkriminatív tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra (beleértve az anatómiát, noha a halottak már nem beszélnek), a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is.
A két felperes (az RMOGYKE és az MMDSZ) körlevélben felkérte az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökeit, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a bukaresti perbe. Sajnos, csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba. Az RMDSZ- vezetés elutasító döntése szerfelett meggondolkoztató, és akarva-akaratlanul igazolja Victor Ponta miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal "megszelídíti" a magyarság képviseletét. Felidézem, az RMDSZ-vezetés azt hangoztatta, hogy azért is lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét. Az RMDSZ a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Tehát ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van?! Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előre lépni. A Ponta-kormány "születési hibájának" következtében – ti. a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus román kétharmadának csökönyös ellenállását.
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásait sem hajlandó betartani. Közgyűlésükön eldöntötték, hogy a vezető tisztségeket betöltő képviselőik tiltakozásképpen beadják lemondásukat, a vezető testületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálni fogják ezek tevékenységét mindaddig, amíg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel. Sajnálatos módon az RMDSZ-es illetékesek "elfelejtették", hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. A politikai pipogyaság és az idő múlása oda vezetett, hogy jelenleg szóba sem kerül az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, e jogos követelés teljesen lekerült a napirendről. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó hetven százalékot nem sikerül visszapótolni, itt, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma. A politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel és munkajogi eljárásokkal vegzálja! Szerencsére a MOGYE- ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes határozottan kijelentette, hogy 100%-ig támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a Bukaresti Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, akkor annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A Bukaresti Táblabíróságon lefolytatott bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik. A Bukaresti Táblabíróság mindezek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ abszolút megalapozott közigazgatási keresetét, sőt ezzel sem elégedett meg, hanem érdemben helyben hagyta a MOGYE magyaroktatás-ellenes beavatkozását. Az Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza azt, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, vagyis a gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy ez a helyzet nem diszkriminálja a magyar oktatást!? Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Tehát oda jutottunk, hogy ezt az alkotmányt- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helyben hagyta. Méghozzá úgy, hogy ennek érdekében egy nem létező jogszabályt alkalmazott! Ezt a lehetetlen helyzetet a Bukaresti Legfelső Ítélőtábla előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni! Mindehhez a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás elengedhetetlen. A Legfelső Ítélőtáblán szeptember 19-én sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben azt, hogy egy ilyen ítélet milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt. Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Ha a szeptemberi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, akkor be kell látnunk, hogy az 1945/46-os Romániával szemben 2014 Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik azután kinevelték az erdélyi utánpótlást is. A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre.
Kincses Előd, Népújság (Marosvásárhely)

Erdélyi orvostanhallgatót díjazott az Amerikai Magyar Orvosszövetség
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötödéves orvostanhallgatója, és egyben a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke Tubák Nimród a helyi Tudományos Diákköri Konferencián nyertes dolgozatával vehetett részt a 46. Sarasotai konferencián október 26. és november 1. között.
A Dohányfüstmentes Egyetem projekt a MOGYÉ-n című dolgozata pedig elnyerte az amerikai szövetség elismerését. Az öt napos rendezvényen magyarországi szakemberek, diákok, de túlnyomó többségben az Egyesült Államokban élő magyar orvosok vettek részt.
A szervezet jótékonykodva működik, amellyel egy Buffaló-i diákcsereprogramot is támogat.
közlemény
Erdély.ma

Magyartalan egyetemi napok a MOGYE-n
Egyetemi napok zajlanak ezen a héten a MOGYE-n. Ennek keretében emlékezett meg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségen belül működő Fogorvosi Kari Platform az egyetemalapító Csőgör Lajosról. A rövid megemlékezésen és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett Miskolczy Dezső emlékelőadáson kívül több magyar vonatkozású esemény nem szerepel az ötnapos rendezvényen.
Egyetemi napokat tartanak a héten a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A rendezénysorozat hétfőn reggel 8 órától a fogorvosi kar épülete előtti téren rendhagyó Csőgör Lajos megemlékezéssel kezdődött. Az esemény alkalmából három fehér galambot is felengedtek az égbe, amelyek a MOGYE három karát szimbolizálták.
Dudás Csaba, az Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, a Fogorvosi Kari Platform szakosztályvezetője szerkesztőségünknek elmondta: a szervezet ezzel a megemlékezéssel képviselteti magát az egyetemi napokon. „Ezen kívül magyar nyelvű rendezvény még egy volt, szintén hétfőn, az EME által szervezett Miskolczy Dezső emlékelőadás. Nagyjából ebben a két rendezvényben ki is merültek a magyar vonatkozású előadások, mert a többi konferencián, rendezvényen magyar szó már nem fog elhangzani. Úgyhogy el lehet képzelni, hogy milyen hangulat uralkodik az egyetemen” – fogalmazott Dudás Csaba.
A rövid ünnepségen Péter Mihály professzor mellett jelen volt Bocskay István professzor is, a fogorvosi kar egykori dékánja. „Ezelőtt egy héttel hívott fel egy fogorvosis diák, hogy szeretnének megemlékezni Csőgör professzor születésének 110. évfordulójáról, és megkért, hogy  tiszteljem meg jelenlétemmel a rendezvényüket. Szívesen tettem eleget a felkérésnek. Kérdeztem, hogy hol lesz a megemlékezés. Amikor azt a választ kaptam, hogy a bejáratnál, azt kérdeztem egyből, hogyhogy a bejáratnál?” – mesélte a professzor. „Nem tudom, mit lehet kezdeni ezzel a problémával. Nem engedik meg, hogy az épületben emlékezzünk meg az egyetemalapító professzorról, egy eresz alatt gyűltek össze a fiatal fogorvostan hallgatók. Hangot is adtam azon értetlenkedésemnek, hogy az egyetem vezetősége nem engedi meg, hogy méltó körülmények között megemlékezzenek az egyetemalapító professzorról” – folytatta Bocskay professzor.
Dudás Csaba szerint jogos Bocskay professzor felvetése, majd hozzátette: „a megemlékezés megszervezésében semmilyen segítő kezet nem kaptunk, éppenséggel annyi volt, hogy nem akadályoztak a szervezést”.
Az egyetem vezetősége a rendezvénysorozat megszervezéséről hétfőn délután küldött ki egy hivatalos, román nyelvű közleményt. A programot leíró mellékletben a reggel 8 órakor már lezajlott Csőgör-megemlékezés „flash mobként”, azaz villámcsődületként szerepel, helyszínként a fogorvosi kar előtti teret tüntetik fel.
Vass Gyopár |
Székelyhon.ro

Csőgör Lajosra emlékeztek a Fogorvos-tudományi Karon
Az Egyetemi Napok (MOGYE) hétfőn reggel megemlékezéssel kezdődött, amelynek keretében tisztelettel adóztunk egyetemünk első rektora, dr. Csőgör Lajos előtt, aki 110 évvel ezelőtt született. Elhangzott, hogy a fogorvos végzettségű egyetemi oktató kettős értékkel bír mind az ifjúság, mind az egész akadémiai közösség számára: személye fáklya, amely jelzi, hogy Marosvásárhelyen helye volt, van és lesz a magyar nyelvű orvosképzésnek, továbbá nem engedi feledni, hogy a MOGYE fogorvosképzés nélkül nem teljes, sokkal inkább egy láb nélküli szék.
Dr. Bocskay István egykori dékán kiemelte, hogy Csőgör Lajos helytállásból jelesre vizsgázott. Egy este öt percre hívták ki beszélgetni a háza elé, és ebből az öt percből több mint ötévi keserű börtön lett. Mint ahogy a főnix is új életre lel, úgy egyetemünk első rektora is onnan kezdte a munkát, ahol abbahagyta: rehabilitálása után felépítette mindazt, amit ma Fogorvosi Karként és Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemként ismerünk.
Dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi oktató, mikrobiológus ehhez csupán azt tette hozzá, hogy "jönni fog, mert jönnie kell egy olyan időnek, amikor a magyar szót nemcsak megtűrik, hanem meg is becsülik az egyetemen. Egy olyan idő, amikor dr. Csőgör Lajosra, az első rektorra nem a Fogorvosi Kar épülete előtt, esőben, de még nem is a díszterem homályában, hanem valahol sokkal magasztosabb helyen fogunk emlékezni".
A megemlékezés végén az MMDSZ fogorvosi szakosztálya, a Fogorvosi Kari Platform (FOK Platform) jelképesen öt fehér galambot, az emlékezés és hála követeit bocsátotta szabaddá.
Dudás Csaba alelnök
(MMDSZ
Népújság (Marosvásárhely)

25 éves az MMDSZ
Ünnep vissza- és előretekintve
Negyedszázad telt el azóta, hogy megalakult a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, azaz az MMDSZ. A 25. születésnapot többnapos, gazdag rendezvénysorozattal ünnepli az 1990-ben a magyar diákság összefogásáért, illetve az anyanyelven való tanulás jogának biztosításáért alakult érdekképviselet. A részletekről Szabó Júlia MMDSZ-sajtófelelős tájékoztatott.
Az elmúlt két és fél évtized felidézésére Az MMDSZ 25 év tükrében címmel nyílt tegnap kiállítás a diákszövetség székházában, a Nicolae Grigorescu utca 15/A/1 szám alatti III-as fiúbentlakásban. Fényképek, plakátok, a Pulzus nevű diáklap számai, 90-es évekbeli diákigazolványok jelenítik meg a 25 évet. Szintén tegnap este a Le&Le játékklubban társasjátékestre várták az MMDSZ-tagokat. A rendezvénysorozat ma délután 4 órától a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Erzsébet- termében folytatódik, ahol az önéletrajzról, illetve a szándéklevélről hallgatható meg előadás. Este 9 órakor a Sinaia utcai Jazz Club kistermében ünnepi választmányi gyűlésre és születésnapi köszöntőre kerül sor, majd fél 11-től hajnalig tartó táncház kezdődik a klubban. Szerdán déli 12 órától az MMDSZ-székházban a projektmenedzsmentről tartanak képzést, este 8 órakor ifjúsági vitaest kezdődik a G Caféban, 9 órától az Amnesia klubban karaokevetélkedő, 10 órától pedig ugyanitt a Kate & the Band zenéjére MMDSZ-buli lesz.
A rendezvénysorozat egyes programpontjai nemcsak a diákszövetség jelenlegi és egykori tagjainak, hanem a nagyközönségnek is szólnak. Ilyen a csütörtökön délután 2 órától a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szimulációs központjában zajló előadás is, amelynek résztvevői az elsősegélynyújtás alapjairól szerezhetnek hasznos információkat. Ezt megelőzően szerdán déli 12 órától a MOGYE fogorvosi karának 1-es aulájában dr. Petcu Blanka a fogászati prevenció aktuális kérdéseit járja körbe.
Csütörtökön este 7 órától zsibvásárt rendeznek a III-as bentlakásban, 9 órától az Ariel színház régi, Posta utcai épületében krockinole-bajnokság kezdődik, 10 órától pedig a Sapientia koronkai campuszában, a sapientiás diákönkormányzat (HÖK) szervezésében filmmaraton lesz.
A programban a közösség felé irányuló, ismertté vált tevékenységek is helyet kaptak. Pénteken reggel 9 órakor a Fogtündérek nevű iskolai prevenciós program keretében a Szivárvány Alapítvány tanintézetébe, a hidegvölgyi kisiskolásokhoz érkeznek látogatók, akik nemcsak a helyes fogmosásra tanítják meg a gyerekeket, de fogkrémet, fogkefét is ajándékoznak nekik. Ugyanebben az órában más tanintézetekben a Teddy Maci Kórház program folytatódik, melynek célja a gyerekek megbarátkoztatása a fehér köpennyel, illetve az orvosokkal. A diákokkal való találkozásra egy játékmackót kell otthonról vinniük a gyerekeknek, akik a plüsskedvencet együtt "vizsgálhatják", "gyó- gyíthatják" majd a fehér köpenyt viselő fiatalokkal.
Péntek délben 12 órakor Kádár Magor csapatépítő tréninget tart az MMDSZ-tagoknak. A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő, a nagyközönséghez szóló programpontja a délután 4 órától a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály-termében MOGYE- ügy 25 év távlatából címmel zajló beszélgetés lesz, amelyre tanárok, illetve volt MMDSZ-vezetőségi tagok is hivatalosak. Ugyanitt este 7 órától MMDSZ egykor és ma címmel kezdődik beszélgetés az alapító tagokkal, egykori MMDSZ-vezetőkkel, illetve a jelenlegi önkéntesekkel.
A rendezvénysorozat zárónapján, szombaton délelőtt 10 órától focimérkőzésekre (MOGYE), délután 2 órától bográcsozásra (Sörpatika) kerül sor, 4 órától játékdélután kezdődik (gokart-pálya, Sörpatika), majd az este 8 órakor kezdődő gitárest (Sörpatika) zárja az ünneplést.
Szabó Júlia a Népújság kérdésére a diákszövetség legnagyobb megvalósításai közül a tudományos élet fórumain, Európában és Amerikában is elismert Tudományos Diákköri Konferenciát emelte ki, amely idén március 26–28. között kerül megrendezésre. A 22. TDK-ra több mint ezer diáktól összesen 320 dolgozat érkezett – tájékoztatott a sajtófelelős.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

A MOGYE-ügy 70 év távlatából
A megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelő Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) március 13-i rendezvényének meghívott előadói, dr. Lőrinczi Zoltán, dr. Szabó Béla és dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanárok az orvosi és gyógyszerészeti egyetem ügyét tekintették át nem csupán a címben feltüntetett 25, hanem a megalakulásától eltelt 70 év távlatából. A témához kapcsolódó vita során a hozzászólók a helyben topogás mélyebb okait és a továbblépés lehetőségeit vették számba. A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban szervezett beszélgetésen Tubák Nimród, az MMDSZ elnöke adta át a szót a meghívott professzoroknak.
Küzdelmünk a román törvényeken alapul – szögezte le már a bevezetőben Szilágyi professzor, majd a Mihály király által 1945. május 28-án kiadott 407-es törvényerejű rendeletet ismertette, amely a magyarság létjogosultságát elismerve 1945. június 1-jével elrendelte a magyar tannyelvű orvosi kar létrehozását a magyar előadásnyelvű kolozsvári állami egyetem keretében. A 406-os törvényerejű rendelet pedig arról szólt, hogy az Észak-Erdélyből Nagyszebenbe telepített román orvosi kar visszaköltözik Kolozsvárra. Bár a királyi rendelet azt is leszögezte, hogy a klinikákon mindkét kar részére biztosítani kell a gyakorlati tevékenység lehetőségét, ezt a román fél már kezdettől fogva megszegte. Mivel nem engedték be a magyar kart a klinikákra, a fennmaradás érdekében kénytelenek voltak Marosvásárhelyre költözni, ahol az 1948-as tanügyi reform alapján váltak önálló intézetté.
Az erdélyi magyarság 1945-ben törvényesen kapott egy jogot, amit egy tulajdonnak tekinthetünk, s amit fokozatosan csorbítani kezdtek. Ha a kommunizmus alatt elvett épületeket vissza kellett szolgáltatni Romániában, akkor egy szellemi tulajdont, az anyanyelvű oktatáshoz való jogot úgyszintén – hangsúlyozta az előadó. Majd hozzátette, hogy ezt próbálják megakadályozni egy olyan játszmával, ami szerint az elvett tulajdont még a visszaszolgáltatás előtt rendbe kell hozni.
Bár a 2011-ben életbe lépett tanügyi törvény lehetővé tette az önszerveződést a három erdélyi multikulturális egyetemen, a MOGYE-n a tanárok lelkesedése, akik ezt életbe akarták ültetni, egy azóta is tartó kálváriába torkollott – mondta Szilágyi professzor, majd kitért a gyógyszerészeti kar körül kialakult botrányos eseményekre.
A diákszövetség megalakítása a mai nemzedékek számára mitikus ködbe vész – vette át a szót Lőrinczi Zoltán professzor, aki kiemelte az induláskor megnyilvánult töretlen egységet, lelkesedést, fegyelmet és szolidaritást, amit ma nehéz elképzelni. Az akkori "bányászjárásos" nehéz időkben nem volt könnyű elkerülni a hallgatók megosztottságát, de a szövetség, ami ma önkormányzatként működik, akkoriban mozgalomként alapozta meg azt, amire a későbbiekben építeni lehetett.
1945-ben az egyetem megalakítását aláírók nem számítottak arra, hogy egyéni csoportérdekek hol és hogyan fogják a magyar egyetem építését megakadályozni, s arra sem, hogy a klinikákon becsapják előttük a kaput, ami ma is folytatódik. 1968-ig Marosvásárhely a Maros Magyar Autonóm Tartomány központja volt, s azért jöttek ide a betegek, mert magyarul szólt hozzájuk az orvos. Az egyetem gerincét 1962-ben egy telefonos utasítással roppantották meg, s ezt követően már nem az volt, amiért I. Mihály király "Isten kegyelméből" megalapította. Miközben az említett utasítást követően egyre fogyott a magyar hallgatók száma, és sokan az érvényesülés érdekében átálltak a másik oldalra, az államvezetés is beleszólt abba, hogy hány diákot lehet felvenni.
– Magyar nyelvű oktatást akarunk, de kinek? – tette szóvá Szabó Béla professzor, a magyar tanári kar vezetője a teremben levő hallgatók számára utalva, akikért a rendezvényt szervezték. Erdélyi magyar kisebbségiként folyamatosan tenni kell az anyanyelvi oktatásért, ahogy elődeink (hibáik ellenére) is tették a dolgukat. Ebben a tenni akarásban a diákság kellene a legmotiváltabb legyen. A mai oktatók pedig akár hátra is dőlhetnének a székükben, de nem teszik, mert fontos számukra egy olyan jövőkép biztosítása, miszerint érdemes Marosvásárhelyen magyar diáknak lenni, aki a végzés után megtalálja Erdélyben is a számítását. A továbbiakban elmondta, hogy hiába próbáltak a tanügyi törvénynek érvényt szerezni, ez a politikum bevonásával sem sikerült. Miután minden helyi kísérlet kudarcot vallott, a kormány felülről történő beavatkozása annak a létébe került.
Úgy gondoltam, hogy a XXI. század elején az Európai Unióban az emberi fejekben történt egy olyan fejlődés, ami lehetetlenné teszi, hogy megismétlődjék az, amiért 1946-ban a magyar egyetem kénytelen volt Marosvásárhelyre költözni… Érdekes módon van egy sarkalatos törvény, s egy 17 tagú akkreditációs bizottság fölülírhatja a törvény azon rendelkezését, amely szerint a klinikai gyakorlat magyar nyelvű lehetne – tette szóvá Szabó professzor. Majd utalt a miniszterek jelenlétében aláírt hétpontos egyezségre, amit nem tartottak be.
Véleménye szerint blöff volt, hogy a gyógyszerészeti karon nem lesz felvételi vizsga. Sajnos, mindig az történik, hogy csavarnak kettőt a csavaron, majd visszacsavarnak egyet, s azt sikertörténetként tüntetik fel – mondta, majd megjegyezte, hogy a történtek során a közember reakciója keserítette el a legjobban. Akik nem a felvételi vizsga melletti kiállást vállalták, hanem már első perctől a kibúvókban gondolkodtak. Emellett a diákság hozzáállása is aggasztja, s úgy gondolja, hogy nemcsak a tanárok, a diákok oldalán is sok a tennivaló.
A hosszú beszélgetés során, amelyben a közönség egyes tagjai is aktívan részt vettek, a felmerült kérdésekre adott válaszokban tisztázódott egy sor kérdés, amit a kívülállók talán nem látnak pontosan, s még a körön belül lévők közül sem mindenki, az akadémikustól az utolsó éves hallgatóig.
Mivel a tanügyi törvény biztosítja a teljes körű anyanyelvi oktatást, erről a jogról nem lehet lemondani. A magyar tagozat önállósulására azért van szükség, hogy kiszámítható jövőt biztosítson a hallgatóknak, akik jelenleg hiába szerepelnek jól a rezidensvizsgán, szakorvosként csak kevesen tudnak a klinikákon elhelyezkedni. 50 év óta sajnos nem a magyar tagozat illetékesei választják ki az oktatókat, ami meg is látszik azon, hogy sokan nem vállalják velük a közösséget. Bár az utóbbi időben meghirdettek tanársegédi állásokat a magyar hallgatók számára is, azt olyan körmönfont módon tették, hogy ahol volt jelölt, azt elriasztották vagy nem engedték át a vizsgán, s ahol éppen nem volt, ott hoztak ki állást. A klinikákon egyre rosszabb a helyzet. A klinikavezető esetleg egy magyar adjunktust tűr meg, s legfeljebb egy tanársegédet, akik kiszolgáltatott állapotban vannak, s alig van már Marosvásárhelyen olyan klinika, ahol fel lehet nevelni a rezidenseket.
A gyógyszerészeti kar akkreditációja nem a tanárok mulasztása miatt akadozik, ahogy megpróbálják elhitetni. Csak a tartalomjegyzéke kétoldalnyit tesz ki azoknak a beadványoknak, amelyeket az akkreditálás érdekében megfogalmaztak. Bár a törvény azt írja elő, hogy az oktatási programokat nyelvenként, földrajzi helyenként hagyják jóvá, a MOGYE esetében törvényt bontanak azzal, hogy egy programot két nyelven akkreditálnak. Hiába mentek el a gyógyszerészeti kar ügyét tárgyaló szenátusi ülésre a vezető tisztségekből korábban kivonult magyar oktatók, hogy elmondják véleményüket, a szavazást egy hét elteltével elektronikus úton bonyolították le. Természetesen az önálló magyar nyelvű gyógyszerészeti oktatás ellenében. A szaktárca vezetőjének látogatása sem hozott megoldást. Bár több beadvánnyal fordultak hozzá, láthatóan az egyetem vezetőinek a pártján áll.
Meddig tartható a passzív rezisztencia? Nem kellene egy független egyetemet létrehozni most, amikor még vannak olyan oktatók, akik vállalnák az újrakezdést?; lehetséges ugyanis, hogy a 150 oktatóból évek múlva esetleg csak 50 marad – vitatták meg ezt a lehetőséget is. Majd elhangzott, hogy egy jól irányított akcióval a magyar oktatók ellen akarják hangolni a társadalmat. Az egyetem vezetéséből való kivonulásukra azért volt szükség, hogy felhívják a figyelmet: belülről megoldhatatlanná vált a helyzet, de akinek kellett volna, sajnos nem hallotta meg. Azt pedig, hogy a szenátusban, az egyetem vezetésében maradva a jelenlétükkel is hitelesítsék a magyar nyelvű oktatás ellen hozott határozatokat, nem vállalhatták tovább. Kivonulásuk nem jelenti azt, hogy cserbenhagyták a diákokat, mivel az adminisztratív és oktatói feladatokat továbbra is ellátják. Ugyanakkor tudják, hogy a tanügyi törvény életbe léptetésének ügye a román társadalom jelenlegi helyzetének a tükre. Hogy kedvezően változzon helyzet, minden szinten az ügy melletti kiállásra, az összetartozás megerősítésére van szükség – hangzott el végkövetkeztetésként az estébe nyúló vita során.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Ma kezdődik a XXII. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia
320 dolgozatot mutatnak be, 17 meghívott előadót várnak a rendezvényre
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) szervezésében idén is sor kerül a Tudományos Diákköri Konferenciára (TDK). A ma kezdődő háromnapos rendezvényen 23 szekcióban kerül sor előadásokra, és 320 hallgatói dolgozatot mutatnak be.
A marosvásárhelyi TDK idén is akkreditált rendezvény, amelyen a részvétel 18 kreditpontot ér a rezidensek, PhD-hallgatók és szakorvosok számára. A magyar hallgatók anyanyelvükön mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti vonatkozású dolgozataikat, több workshopra is sor kerül, illetve meghívott magyarországi szakemberek előadásait hallgathatják meg a résztvevők. A ma kezdődő, munkaműhelyekkel indító tudományos rendezvény három helyszínen oszlik meg: a Kultúrpalota termei mellett a Plaza, illetve a Continental szállók konferenciatermeiben is tartanak előadásokat. A XXII. TDK főszervezőinek – Tubák Nimród MMDSZ-elnök, Mihály Izabella IV éves, Varga Ágota V. éves, Mihály István V. és Virginás-Tarr Ágnes II. éves hallgatók az általános orvosi karon – tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 23 szekcióban beérkezett 335 dolgozatból 320 dolgozat kerül bemutatásra a rendezvényen, 22-vel több, mint tavaly.
"Két szekcióval több van, mint a tavalyi TDK-n. Magyarországról 17 meghívott előadóra számítunk, és két helyi előadónk is lesz: dr. Szatmári Szabolcs ideggyógyász főorvos, egyetemi előadótanár és dr. Kovács Judit intenzív terápiás főorvos, egyetemi előadótanár. A legtöbb dolgozat a megelőző orvostudomány, kardiológia és gyermekgyógyászat szekciókban érkezett be, és minden témakörben küldtek be dolgozatokat" – nyilatkozta lapunknak Tubák Nimród.
A Tudományos Diákköri Konferencia elsősorban a diákok szemszögéből kiemelt jelentőségű, hiszen ők jelentik a rendezvény fő célcsoportját. "Egyedüli magyar orvostudományi diákköri konferenciaként Erdélyben, lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatóknak arra, hogy bemutassák tudományos munkájukat. Úgy vélem, az egyetem nem készít fel olyan kihívásokra, amelyeket egy ilyen konferencia megkövetel. A hallgató számára komoly munkát, nehéz döntéshozatalokat jelent az út, amíg eljut oda, hogy bemutathassa dolgozatát. Az oktatási rendszer hiányosságának tartom, hogy nem elég interaktív a felsőoktatás, a hallgató elég gyakran hallgat, és ez az orvosi egyetemi oktatásban sincs másként. A konferencia kitűnő alkalom arra, hogy a diák a témavezető oktató irányításával elkészítse a dolgozatát, ami rengeteg munkát igényel. A hallgatónak ugyanis tanulmányoznia kell a szóban forgó szakterületen, a választott tudományos témán belül a legutolsó szakirodalmat – és itt nagyon fontos az angol nyelvtudás is –, feldolgozza az anyagot, szintetizálja, azaz a terjedelmes szakirodalmi adatokat összefoglalva írjon egy 200 szavas kivonatot, és végül mutassa be a dolgozatát" – egészítette ki a beszélgetést Mihály István főszervező.
A rendezvény holnap szekciónkénti előadásokkal folytatódik, a gálaestre, illetve a díjkiosztó ünnepségre szombaton 18 órától kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Van remény
A legjobban szervezett diákköri konferencia volt
Az orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány fellegvárává vált az elmúlt héten a marosvásárhelyi Kultúrpalota. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség 22. alkalommal szervezte meg a hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciáját (TDK), amelyen a leendő orvosok és gyógyszerészek ismertették önálló kutatómunkájuk eredményét. A múlt évi 299-hez képest az idén 320 dolgozatot mutattak be 23 szekcióban, 56 órán át. A rendezvény színvonalát 17 meghívott előadó emelte, s az érdeklődők hét műhelymunka során tekinthettek be egy-egy szakágazatba, ismerhették meg az újdonságokat. A rendezvény ki is nőtte a Kultúrpalota kereteit, s ezért a Continental Szálloda egyik termét is igénybe vették.
A nyitóünnepségen Peti András alpolgármester tartott hasznos ismertetőt az egyetem megalapításáról, az 1945-ben királyi törvényerejű rendelettel Marosvásárhelyre költöztetett orvosi karról és a befogadó épület történetéről. Ő hívta fel a szervezők figyelmét, hogy az első TDK-t 69 évvel ezelőtt, 1946. február 14-én tartották, s jövőben meg lehetne ünnepelni a 70. évfordulót. A nyitóünnepségen felszólaló dr. Leonard Azamfirei rektor az egyetemi hallgatók rendezvényét értékelve elmondta, hogy a tudomány iránt érdeklődő legtehetségesebb fiatal szakembereket szeretné abban a nagyon korszerű kutatóintézetben látni, amely az egyetem udvarán épül. Dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanár beszédében elhangzott, hogy a tudományos diákkörök jelentik az utánpótlás képzésének a helyszínét, itt alakul ki a jövőbeli karrier csírája. Ezt bizonyítja a Magyar Tudományos Akadémia tagságát képező kutatók életrajza is, akiknek a kutatás iránti érdeklődése a tudományos diákkörökhöz kötődik. A rendezvény, amelyre 60 magyarországi hallgató jelentkezett dolgozattal, lehetőséget teremt a különbségek felmérésére, az ismerkedésre, a későbbi szakmai együttműködésre. Felhívta ugyanakkor a hallgatók figyelmét, hogy az épülő tudományos központ színvonalas kutatómunkára nyújt majd lehetőséget.
A nagyszámú tudományos dolgozat azt igazolja, hogy a mai fiatalok nem motiválatlanok – emelte ki a szervezők nevében Mihály István ötödéves hallgató.
Három helybeli előadója volt a rendezvénynek, dr. Kovács Judit, dr. Szatmári Szabolcs és dr. Kelemen László, akik tele termet vonzottak, és előadásukat hosszas tapssal értékelték.
Dr. Kovács Judit aneszteziológus, intenzív terápiás főorvos, a MOGYE adjunktusa Van élet a halál után címmel tartott előadását azzal zárta, hogy azok az igazi névtelen hősök, akik a haláluk után is életet mentenek, s másokba átültetett szívükkel, veséjükkel, májukkal, szöveteikkel (részletekben ugyan) de tovább élnek. Kovács főorvosnő áttekintette a szervátültetés történetét, beszélt az élő és a halott donorokról, az agyhalálról és arról a korántsem könnyű munkáról, hogy az agy- vagy szívhalott donort milyen bonyolult eljárásokkal lehet olyan állapotban tartani, hogy az átültetésre alkalmas szervei ne károsodjanak.
Dr. Szatmári Szabolcs neurológos főorvos, egyetemi előadótanár hasonlóan sikeres előadásban (A neurológiáról mindenkinek) az ideggyógyászat (ma neurológia) és az elmegyógyászat (ma pszichiátria) közötti különbséget, a két szakterület jellegzetességeit tisztázta. Beszélt az egyik legjellegzetesebb neurológiai kórképről, amit ma stroke-nak, agyi érkatasztrófának neveznek, az agyvérzés és az agytrombózis közötti különbségről, ami nagyon fontos a kezelés szempontjából, s a neurológus hatáskörébe tartozó Parkinson-kór és az epilepszia kezeléséről. Ez utóbbit, akárcsak az agyvérzést, Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című, magyar nyelven írt orvosi könyvében már 325 évvel ezelőtt leírta – emelte ki az előadó.
A gyógyszerészhallgatókat oktató dr. Kelemen László, a marosvásárhelyi Gedeon Richter Rt. marketing- és eladási igazgatója a gyógyszerpiac várható alakulásáról tartott előadást, amelyben eljutott a személyre szabott orvoslás érdekes kérdéséig.
A magyarországi meghívottak jelentős mértékben emelték a rendezvény színvonalát. A legtöbben a Szegedi Egyetemmel megnyert pályázat révén a fogorvoslás területéről jöttek, ahol a legkorszerűbb gyógyítási módszerek terén végzett kutatások ered-ményéről számoltak be az őssejtterápiától (dr. Rakonczay Zoltán egyetemi oktató) a fogászati implantátumok biointegrációjáig (dr. Turzó Kinga egyetemi docens). A carotisszebészettel kapcsolatos kutatásairól tartott előadást dr. Entz László egyetemi tanár, dr. Csanádi Zoltán egyetemi docens a ritmuszavarok katéter-ablációs kezeléséről, dr. Romics Imre professzor a prosztatarák korai felismeréséről. Dr. Tulassay Tivadar akadémikus a krónikus civilizációs betegségek gyermekkori felismeréséről és a megelőzés lehetőségeiről beszélt, dr. Rácz Károly professzor az endokrin tumorszindrómákról, dr. Katona István professzor a kannabisz-kutatásról – említhetünk néhányat az előadók közül.
A 22. Tudományos Diákköri Konferencia záróünnepségén dr. Lőrinczi Zoltán egyetemi előadótanár értékelte a szervezők munkáját, amit a díjakat átadó tanártársainak a többsége is megerősített: az egyik legjobban szervezett diákköri konferencia zárult az elmúlt szombaton, amelynek fő szervezői Varga Ágota V. , Mihály Izabella IV., Virginás-Tar Ágnes II. és Mihály István V. éves általános orvostanhallgatók voltak 130 társukkal együtt, akik gördülékennyé tették a több helyszínen is zajló tanácskozást. Dr. Lőrinczi Zoltán köszönetet mondott a hallgatóknak, akik szabad akaratukból jelentkeztek és vettek részt a kutatómunkában, valamint a tanerőknek, akik fel tudták kelteni az érdeklődést diákjaikban, és átadták tudásukat. Remény van, s ha van remény, jövő is van, hisz a konferencia azt bizonyította, hogy dolgos, szorgalmas, okos egyetemi ifjúságunk van – hangsúlyozta dr. Lőrinczi Zoltán.
Az adatokon túl Tubák Nimród, az MMDSZ elnöke tartott önvizsgálatot és fogalmazta meg, hogy azt az egységes erőt, ami a szervezés során megmutatkozott, miért nem tudják más célokra is kihasználni, arra például, hogy az egyetem ügyében a törvényes előírások alapján előrelépés történjen.
Végül mind a 23 szekcióban kiosztották a legjobbaknak járó díjakat, s míg egyes szakterületeken megjegyezték, hogy nagy különbség volt az anyaországi és a marosvásárhelyi diákok munkája között, másutt azt hangoztatták, hogy nem tapasztaltak színvonalbeli eltérést. A legtöbb dolgozat (40) a kardiológia témakörében hangzott el. Az első helyezést elért diákok többsége az Országos Tudományos Diákköri Konferencián képviseli az egyetemet, s oklevelet kaptak a legjobb magyarországi dolgozatok szerzői is.
A pálmát a marosvásárhelyi hallgatók közül Martonos Attila VI. éves általános orvostanhallgató vitte el, aki a nőgyógyászat szekcióban két dolgozattal jelentkezett, és megnyerte az első és a második díjat is. A díjkiosztó ünnepségen Jakab István, a Clini-lab cég vezetője különdíjat és kutatási lehetőséget ajánlott fel Bereczki Orsolya VI. éves orvostanhallgatónak, a Gedeon Richter gyógyszergyár vezetőségének díját pedig a harmadéves Balázs Dorottya kapta a leginnovatívabb kísérletes kutatómunkáért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Nagykorúvá vált Marosvásárhelyi Diáknapok
Idén fesztiváljelleggel
Szerdán tizennyolcadik alkalommal özönlik el zászlós diákcsapatok a Rózsák terét. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) május 6–9-re időzítette az egyetemisták körében igen népszerű, hagyományossá vált diáknapi rendezvénysorozatot, amely több mint 2000 diákot mozgat meg minden évben. A részletekről Bardócz-Veres Zsuzsanna MMDSZ-alelnök, főszervező tájékoztatott.
– Idén 39 csapat vesz részt a különböző sport- és ügyességi megmérettetéseken, játékokon. A rendezvény célja ezúttal is az, hogy összekovácsolja a különböző egyetemeken, illetve szakokon tanuló magyar diákokat, és teret biztosítson a közös szórakozásra. Azt szeretnénk, ha az esemény idén fesztiváljelleget is öltene, ezért öt koncerttel készültünk a diáknapok résztvevői és a vásárhelyiek számára. Csütörtökön 22.30-tól a gyergyói Bagossy Brothers Company és a kolozsvári De La Funk együttesek zenélnek, pénteken 22 órától a helyiek számára jól ismert formációk, a Vizi Imre & Band, illetve Koszika & HotShots koncerteznek, szombaton este ugyanebben az időpontban a budapesti Irie Maffia zenekar lép színpadra. A koncertek helyszíne a gokartpálya.
Amint az a részletes programból kiderül, a többnapos buli előes-téjén, kedden 21 órától gitárestre várják a diákokat a Sörpatikába. A csapatok szerdán 17.30-kor gyülekeznek a főtéren, ahonnan 18 órakor indul a felvonulás az Ifjúsági Házig. 19 órától az Ifjúsági Ház előtt kamionparti, 22 órától az Amnessia Klubban nyitóbuli, 23 órától ugyanott táncverseny lesz. A sportrendezvények reggel 9 órakor kezdődnek a Víkendtelepen, ugyanitt csütörtökön 16 órától különféle játékokra várják az érdeklődőket. A megszokott harácsolásra szintén csütörtökön 21 órától, a kincskeresésre pénteken 16 órától kerül sor. A nap csütörtöktől szombatig a gokartpályán zajló bulival zárul. A rendezvényre, illetve a koncertekre elővételben kedvezményes árú bérletet lehet váltani az MMDSZ-székházban.
n. sz. i.
Népújság (Marosvásárhely)

A magyar orvosképzés hetven évét idézték fel
A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 70 évét ünnepelték péntek este a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepi rendezvényen egykori végzősök, mai orvostanhallgatók, vendégek, meghívottak vettek részt. Mihály király 1945 május 29-én írta alá azt a Királyi Rendeletet, amellyel létrehozta a Kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet. A határozatot a 70. évforduló tiszteletére szervezett ünnepségen Szabó Béla professzor olvasta fel, hangsúlyozva az egyetemalapítás indoklását is, miszerint a magyar fiatalko tanulhassanak anyanyelvükön. Az oktató felidézte: az orvosi kar Marosvásárhelyre költöztetése tulajdonképpen egy kompromisszum volt, ugyanis a román kollégák gáncsoskodása miatt nem működött az eredeti megegyezés, miszerint a magyar professzorok és hallgatók közösen gyakorlatozhatnak az erre a célra kijelölt klinikákon a román egyetemmel.
Kényszermegoldásként költöztek tehát Marosvásárhelyre, egy rossz állapotban levő épületbe, és kezdték szinte a nulláról az egyetemépítést. „Ma az egyetem vezetősége megfeledkezik a királyi rendeletben leírtakról, arról, hogy magyar tannyelvű egyetemet hozott létre Mihály király. Példa erre az volt román uralkodónak a közelmúltban felavatott szobra, amelynek talapzatába azt vésték, hogy 70 éves a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, elhallgatva az eredeti hivatását. Mi ez, ha nem történelemhamisítás?” – tette fel a kérdést Szabó Béla professzor. Sebestyén Spielmann Mihály művelődéstörténész a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a jelenlevőket. Marosvásárhelyiként, történészként, személyes okokból is kötődik e nagy múltú egyetemhez – mondta –, amely meghatározta a város életét, de Erdély értelmiségét is. Az intézmény ugyanis nem csupán orvosokat adott, de költőket, írókat, képzőművészeket és zenészeket is, hiszen köztudott, hogy az orvosok szakmájuk mellett a művészeteket is magas szinten művelték.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott oktatóinak visszaemlékezései során dr. Dienes Sándor ny. egyetemi tanár, Általános Orvosi Kar, dr. Bocskai István, ny. egyetemi tanár, Fogorvosi Kar és dr. Gyéresi Árpád, ny. egyetemi tanár, Gyógyszerészeti Kar a kezdetekről beszéltek, diákévekről, egykori tanáraik emlékét idézték fel. A visszaemlékezések során kis videofilmeket is bejátszottak, ahol Dr. Szabó Árpád, Dr. Papp Zoltán, Dr. Péter Mihály és Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanárokkal készített interjút láthatott a közönség.
A rövid zenei momentum után az ünnepi beszédek következtek: Dr. Lőrinczi Zoltán, egyetemi docens: A rendszerváltás és a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés című előadásában az elrománosodást, a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítését ismertette. Dr. Szilágyi Tibor, egyetemi tanár: A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a 2011-es Tanügyi Törvény árnyékában című értekezésében felvázolta mindazt, ami a törvény létrejötte után történt az egyetemen. Elmondta, a négy esztendő alatt hét tanügyi miniszter váltotta egymást, ígérete mindnek volt, de azt egyikük sem tartotta be. Ahogy az is valamennyiükre jellemző volt, hogy a magyar kar által iktatott kérvényekre, beadványokra, soha nem adtak választ, holott a román törvények szerint egy hivatalba iktatott kérvényre harminc napon belül válaszolni kell. Az oktató felsorolta mindazt, amit a sajtó révén a nagy nyilvánosság is megismert: a tárgyalásokat, a kompromisszumokat, a miniszteri látogatásokat, a román hallgatók spontán tiltakozását a magyar nyelvű oktatás ellen, a magyarok villámcsődületét a törvény tiszteletben tartásáért, az önszerveződésre való törekvéseket, a szenátussal való mindenkori küzdelmet sorolta.
Felidézte: 2012. szeptemberében került sor az úgynevezett hétpontos tárgyalásra, három magyar és három román tanár, valamint három miniszter jelenlétében. A találkozó súlyát mutatja – mondta –, hogy az oktatási minisztert az egészségügyi és a védelmi miniszter is elkísérte Marosvásárhelyre. „Ahogy a legutóbbi események során kiderült, eddig burkoltan, a háttérben akadályozták a törvény megvalósítását, most már nyíltan kimondják, hogy nem kell azt alkalmazni” – jelentette ki Szilágyi.
Dr. Mezei Tibor, egyetemi adjunktus: Itthon maradni nem elég című rövid előadásában arra biztatta a hallgatókat és mindazokat, akik az egyetemre készülnek, hogy ne hagyják magukat, a legnagyobb ellenség ugyanis a saját kishitűsége az embernek. Végül Tubák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke beszélt arról, hogy milyen diáknak lenni Marosvásárhelyen a XXI. században.
Zárszóként Dr. Szabó Béla vonta le a végkövetkezetést: továbbra is érvényes az, hogy törvény ide, vagy oda, MOGYE-ügyben nem változik semmi. „Játsszuk az európai színezetet” – tette hozzá, miközben dúl a nacionalizmus, a magyar nyelvű oktatás teljes elsorvasztására irányuló tendencia.
A marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve című könyvet Sebestyén Spielmann Mihály méltatta. Az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásában megjelent kötet szerzői a kezdetektől idézik fel az egyetem történetét, kitérve a karok és a tanszékek megalakulására és működésére.
Az ünnepi hangulat művészi színvonalához Péter Zsuzsa és Péter Béla, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hegedűművészei járultak hozzá.
Antal Erika
maszol.ro,

Hetvenéves a marosvásárhelyi magyar orvosi oktatás
Emlékünnepség a múltról, jelenről és a remélt jövőről
A történelmi hitelességhez hűen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata 2015. május 29-én a Kultúrpalotában ünnepelte a marosvásárhelyi magyar orvosképzés kezdetének 70. évfordulóját. 1945-ben e napon jelent meg a 407-es királyi törvényerejű rendelet, amely lehetővé tette, hogy négy karral magyar tannyelvű állami egyetem működjön Kolozsváron. A négy kar egyike az orvosi fakultás volt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya által szervezett többórás megemlékező ünnepségen részt vett Zákonyi Balázs, Magyarország bukaresti nagykövete, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, Angela Borda professzor, a MOGYE rektorhelyettese, a társegyetemek vezetői, politikai pártok országos és helyi szervezetének képviselői, az egyetem volt és jelenlegi oktatói, mai és volt hallgatók.
A történelmi események meghamisítása
A történelmi háttérről dr. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője számolt be, aki felidézte a 70 évvel ezelőtti eseményeket, a királyi dekrétumot és annak indoklását: „Tekintettel az egyenlőségi szellemre, amellyel a kormány minden egyes állampolgárát kezeli, és azon őszinte szándékra, hogy együttműködjön az összes nemzeti kisebbséggel egy jobb és igazabb világ érdekében…” jött létre Kolozsváron egy magyar tannyelvű állami egyetem.
Az orvosi kar Marosvásárhelyre költözése már a kezdetekkor egy kompromisszum következménye volt. A román kollégák ellenállása miatt, akik nem voltak hajlandók osztozni a klinikákon, a magyar fél kényszerűségből döntött a Marosvásárhelyre költözés mellett. Ennek nyomán a magyar nyelvű orvosképzés a kolozsvári Bolyai Egyetem kihelyezett karaként működött 1948-ig, amikor önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté vált, majd 1990-től egyetemmé. A tények ismeretében a történelmi események meghamisítását jelenti az a tábla, amit Mihály király domborművével az egyetem előcsarnokában nemrégiben lelepleztek, azzal a felirattal, hogy a király alapította 70 évvel ezelőtt a MOGYE-t – mondta Szabó professzor. A 70 év történetét áttekintve kijelentette, hogy a magyar oktatás folyamatos visszaszorítása miatt a mai egyetem sem tartalmilag, sem formailag nem az, ami az erdélyi magyarságot megilletné. Spielmann Mihály a házigazda műsorvezető szerepében, aki maga is végigkövette az egyetem történetét, Brendus Rékának, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettesének adta át a szót, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta. „Minden olyan utólagos interpretáció, amely a tényeket, kiváltképpen az intézmény magyar jellegét elhallgatja, súlyos pontatlanságról, vagy mondjuk ki őszintén: rosszindulatú történelemhamisításról árulkodik, amelyet nem tudunk elfogadni, s amely ellen határozottan tiltakozunk…” – szerepelt a levélben, amely kitért az egyetem alapításának körülményeire, jellegének megváltoztatására. Az erdélyi magyarságtól 1962-ben elvett jogot a rendszerváltás után megjelent 2011-es oktatási törvény adta vissza, de a többség képviselői a diktatúráéhoz hasonló módszerekkel szabotálják annak végrehajtását, holott a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar orvosi oktatásra – hangzott el a levélben, amely a magyar kormány támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot. Dr. Jávor András professzor, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese prof. dr. Bódis Józsefnek, a Magyar Rektori Konferencia elnökének és saját egyetemének üzenetét tolmácsolta. A magyar tudományos közélet számon tartja a MOGYE-t, ismerik törekvéseit, szívesen látják hallgatóit a különböző képzésekre, igyekszenek bővíteni a tudományos együttműködés lehetőségeit, s mindent megtesznek a szakmai és erkölcsi támogatás érdekében is – köszöntette a professzor a volt és jelenlegi oktatókat és hallgatókat.
Már demokraták vagyunk, és nem félünk – idézte Bibó Istvánt dr. Lőrinczi Zoltán előadótanár, aki az 1980-as évek légköréről rajzolt erőteljes képet. Szólt a diktatúra előretöréséről, igazi arcáról, a magyarellenes propagandáról, amely a felsőoktatási intézményekben, köztük az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is egyre jobban éreztette hatását, ahol mindinkább háttérbe szorultak, alárendelt helyzetbe kerültek a magyar oktatók. 1989-ben már kilenc tantárgyat tanítottak kizárólag román nyelven, a magyar hallgatók száma az orvosi karon az 1984-es 72-ről 15-re csökkent 1989-ben, a fogorvosi karra három magyar hallgatót vettek fel. Az 1980-as években már nem alkalmaztak magyar oktatókat, s a végzősök zömét a Kárpátokon túlra helyezték ki, megszűnt az esély a szakosodásra, a szakmai fejlődésre. Az 1989-es fordulat látszólag az utolsó percben hozott mentséget a magyar oktatás számára, de a várt román–magyar testvériség helyett hamarosan kiderült, hogy a magyarok elnyomása hazafias tetté vált, amit az 1990-es márciusi pogrom is igazolt. A MOGYE-n a magyar oktatás tovább sorvadt, s magyaros nevű profitőrök foglalták el az oktatói állásokat, miközben a magyar közösség törvény biztosította jogát nem ismerték el.
„A tanügyi törvény árnyékában”
Dr. Szilágyi Tibor professzor a korábban elhangzott helyzetjelentés folytatására vállalkozott a képernyőre is kivetített dokumentumokkal.
A egyetem sorvadásához vezető sarkalatos pontot az önszerveződési keret megszüntetésével magyarázta, ami biztosította volna az utánpótlást, a szakmai színvonal megtartását, a kontraszelekció kiküszöbölését. Az 1990-es változások után a 2011-es oktatási törvény hozott újabb reményt az önszerveződés lehetőségére, s rektorhelyettesként az ő feladata lett volna a törvény előírásainak életbe ültetése, ami a mai napig sem sikerül, bár a magyar oktatók közgyűlése folyamatosan kiállt ezért.
A következőkben Szilágyi professzor ismertette az oktatási törvény kedvező előírásait, miszerint az egyetemi képzés minden szinten, az alapképzéstől a doktori cím megszerzéséig anyanyelven történhet. A multikulturális egyetemek fogalmának a bevezetésével a jogszabály előírta a saját magát fenntartó szervezési keretet és annak szerkezetét is (tagozat, főtanszékek). A törvénybe azonban egy alapvető hiba csúszott be, egy másik paragrafus szerint ugyanis a főtanszékeket a szenátus jóváhagyásával kell létrehozni, ami a szenátus hatáskörébe utalja a megvalósítást. Az egyetem szervezési, működési szabályzatának, a chartának a kidolgozásakor még minden a helyén volt, 3 román és 3 magyar főtanszék szerepelt az orvosi karon, s egy-egy a fogorvosin és a gyógyszerészetin, továbbá az is, hogy a gyakorlati oktatás az előadás nyelvén történik. Ehhez képest az első szenátusi ülésen már változott a helyzet, majd a második szavazás nyomán a román többségű szenátus tagjai a magyar főtanszékek létrehozása ellen szavaztak. Mivel ezt a törvénysértést nem lehetett támogatni, a magyar fél kivonult a szenátusból, és elkezdődtek a minisztériumhoz írt beadványok, eredmény nélkül. A tiltakozó akciók nyomán 2012 márciusában az akkori tanügyminiszter felszólította az egyetemet, hogy érvényes charta nélkül működik, s ezért az időközben lebonyolított választásokat nem tartja törvényeseknek, és büntetéseket helyezett kilátásba, ha nem alkalmazzák a törvényt. Időközben a magyar tagozat megválasztotta a saját képviselőit, és több mint 14.000-en írták alá két hét alatt szerte a világból a törvény betartására vonatkozó kérést. De lépett a másik fél is, s az országos akkreditációs bizottság, az ARACIS megjelentetett a honlapján egy kis lábjegyzetet arra vonatkozóan, hogy a beteg és a diák kapcsolata csak román nyelvű lehet, ami valójában kötelezővé teszi a román nyelvű klinikai gyakorlatot, s ellehetetleníti a tagozatok szétválasztását.
Vesztes és nyertes perek sora következett, amelyek képviseletét Kincses Előd ügyvéd vállalta. A háttérben időközben nagyon sok akció zajlott, de látván, hogy az egyetem román oktatóinak ellenállását nem lehet áttörni, felsőbb szintről kormányhatározattal próbálták megoldani a helyzetet. Román részről erős néplázítás kezdődött, aminek az eredménye egy bizalmatlansági indítvány lett, ami az Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A kialakult kényelmetlen helyzetben a minisztérium áthidaló megoldást keresett, s akkor került sor a román és a magyar fél közötti tárgyalásra három miniszter (tanügy-, belügy-, egészségügy-) részvételével. A megegyezés viszonylag kedvező határozattal zárult, de annak gyakorlatba ültetése már kezdettől akadozott. A magyar oktatókkal szemben megfogalmazott vádak ellenére folyamatos kompromisszumokkal próbáltak érvényt szerezni az egyezségnek – hangsúlyozta Szilágyi professzor. 2013-ban az orvosi kar megkapta ugyan a végleges akkreditációt, de a kétszeri nekifutás után a március 20-ra tett szenátusi ülésen a többség a főtanszékek megalapítását meghatározatlan időre halasztotta. Ebben a helyzetben döntöttek úgy a magyar tagozat képviselői, hogy ha a fő célt sem tudták megvalósítani, kivonulnak az egyetem vezetőségéből.
A bűvös háromszög
A gyógyszerészeti kar helyzete ennél bonyolultabb. Szilágyi professzor szerint a sajtótudósításokból az derült ki, hogy az idén nem lesz felvételi vizsga a gyógyszerészeti karon, mivel az ezzel megbízott kolléga nem állította össze a dossziét, s a magyar oktatók nem vesznek részt az üléseken, ezért úgy gondolta, hogy tisztázni kell a helyzetet. A történet egy évvel korábban kezdődött, amikor az ARACIS átiratából kiderült, hogy a román tagozatnak végleges, a magyarnak csak ideiglenes működési engedélyt akarnak adni. Mivel a szenátus egyforma akkreditációt kért, a rektor megnyugtatta Szilágyi professzort, hogy tévedésről van szó. Tavaly májusban a gyógyszerészeti kar oktatói kérték az egyetem vezetőségét, hogy hozzon világos döntést. Válaszként a szenátus megszavazta, hogy ideiglenes akkreditációt kérnek a magyar tagozat számára, ami ellen szeptemberben az oktatók újból tiltakoztak. A szenátus válasza az volt, hogy dr. Sipos Emese tanárnőnek az ideiglenes akkreditációhoz szükséges dossziét kell összeállítania. A magyar oktatók állásfoglalást kértek a minisztériumtól és az akkreditációs bizottságtól. Ez utóbbiak kiszálltak és a kompromisszumos megoldás elfogadását javasolták, amit a magyar oktatók egyöntetűen elutasítottak, beleütközve ezúttal is abba a bűvös háromszögbe, amit az egyetem, az akkreditációs bizottság és a minisztérium alkot, folyamatosan megakadályozva, hogy a magyar fél érdekei érvényesüljenek – hangsúlyozta Szilágyi professzor. Majd hozzátette, hogy a riogatás után, miszerint nem indul magyar nyelvű gyógyszerészképzés, azt a megoldást találták, hogy a törvény előírásaival ellentétben csak egy tanulmányi programot hagytak jóvá.
Nyíltan a törvény ellen
Miközben eddig az időpontig csak burkoltan nem alkalmazták a törvényt, a gyógyszerészeti kar esetében nyíltan le is írták, hogy azt nem kell alkalmazni – hangsúlyozta Szilágyi professzor. Beszédének végén bemutatta az igazságot tükröző kolozsvári táblát és a hamisítottat, amit a MOGYE-n lelepleztek le.
Dr. Borda Angela prorektor asszony, aki kezdetben tapsolt, aztán csak ült, gyorsan elhagyta a termet. A műsor idején élőben vagy filmfelvételről megszólaltak az egyetem nyugalmazott professzorai, köztük dr. Dienes Sándor egyetemi tanár, aki 1945-ben az első évfolyamra felvételizett, ahol 1946. február 11-én kezdődött meg az oktatás. Megemlítette, hogy a magyarországi professzorok magas színvonalon tanítottak, s kongresszusokon, tanulmányutakon való részvételre buzdította a fiatalokat. Dr. Bocskay István nyugalmazott professzor az igényes oktatás mellett a fogorvosi kar viszontagságos történetéről beszélt, amit negyedéves korában megszüntettek, s az 1948-ben felvételizett hallgatók a kolozsvári román tannyelvű egyetemen kellett befejezzék tanulmányaikat. Dr. Szabó Árpád professzor a magyar nyelvű orvosképzés elsorvasztására hívta fel a figyelmet. A félelem is jelen volt az egykori hallgatók életében, erről dr. Papp Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár nyilatkozott. A román–magyar együttélés lehetőségéről, a teljes anyanyelvi képzés fontosságáról s arról, hogy a betegnek joga van anyanyelvén beszélni az orvosával, dr. Péter Mihály professzor szólt a hallgatósághoz. A kivándorlás ellen foglalt állást dr. Feszt György egyetemi tanár, aki az Erdélyhez való ragaszkodását hangsúlyozta. Dr. Gyéresi Árpád professzor pontos és alapos képet rajzolt a sok megpróbáltatásnak kitett és a rendszerváltás előtt fel is számolt, majd 1990-ben újraindított gyógyszerészeti kar történetéről, az alapító tanárokról és utódaikról, a tanszékeken folyó oktatási és tudományos tevékenységről, s arról, hogy 1948-tól kezdődően az idén végzett a 61. évfolyam, összesen 2 582 gyógyszerész.
Szabad jövőkép
Szabad jövőképet, stratégiát a magyar oktatás számára csak önálló döntéshozatali helyzetben lehet kialakítani. A szabad akarat gúzsba kötésével, a törvény biztosította jogok csűrés-csavarásával mindenki veszít – mondta. Beszédének végén a fiatalokhoz szólt, hogy vegyenek részt az egyetem jövőjének az építésében.
A címzettek nevében dr. Mezey Tibor szólt, aki tíz éve oktatója az egyetemnek, s örömmel tapasztalja, hogy egyre több kolléga dönt az itthon maradás vagy a hazatérés mellett. Bár nem könnyű a szélmalomharcban helytállni, jóleső érzés egy töretlen egységbe tömörült magyar közösséghez tartozni, ahol mindenkinek arra kell törekednie, hogy a legtöbbet, a legjobbat hozza ki önmagából – hangsúlyozta.
Diáknak és tanárnak össze kell fogni azért, hogy az egyetem céljának eleget téve a minőségi magyar oktatás helyszíne legyen – mondta Tubák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, aki megfogalmazta a multikulturális megnevezés és a valós helyzet közötti különbséget. A hogyan továbbra utolsó szónokként dr. Szabó Béla professzor, a magyar oktatók képviselője kereste a választ. Amíg az oktatási törvény életben van, ki kell tartani, nem szabad lemondani, még akkor sem, ha a pályán kívülről nem a valóságos helyzetnek megfelelő bekiáltások hangzanak el – hangsúlyozta. A kitartáshoz azonban arra van szükség, hogy az egész közvéleményt maguk mellett tudják, a sajtó részéről pedig harcosabb támogatást várnak el, mivel a MOGYE-ügy akkor fog elhalni, ha nem beszélnek róla.
Az emlékünnepség zárásaként Spielmann Mihály bemutatta a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 évéről szóló kötetet, amely erre az alkalomra jelent meg. Az ünnepségen a Marosvásárhelyi Filharmónia művészeinek, Péter Zsuzsa és Péter Béla hegedűművészeknek tapsolhatott a közönség.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-tanévnyitó a Vártemplomban
"Az elszántnak semmi sem nehéz" – hangzott el a biztatás Zrínyi Miklós szavaival a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak évnyitó ünnepségén. Mivel az egyetem vezetőségének a magyaroktatás háttérbe szorítására vonatkozó törekvését illetően nincsen változás, az idén is a Vártemplom volt az ünnepélyes évnyitó helyszíne.
A diákhimnusz felhangzása után dr. Lőrinczi Zoltán egyetemi docens köszöntötte a megjelenteket, mindenekelőtt az elsőéves hallgatókat, a szülőket, az oktatókat és a vendégeket, Zsigmond Barna Pált, Magyarország csíkszeredai főkonzulját, az RMDSZ-t képviselő Brassai Zsombor megyei elnököt és Peti András alpolgármestert, a városi szervezet vezetőjét, valamint Dávid László professzort, a Sapientia EMTE rektorát.
Az ünnepség ez alkalommal is a négy erdélyi egyház képviselőinek – Pap Noémi evangélikus, Ötvös József református, Nagy László unitárius lelkész, valamint Oláh Dénes római katolikus esperes – szolgálatával kezdődött, akik imát olvastak fel és áldást kértek a diákokra, tanárokra és az új egyetemi évre. Oláh Dénes római katolikus esperes arra biztatta a jelenlevőket, hogy népükben gondolkodó, népüket szolgáló, népüket rajongásig szerető orvosokká váljanak. Ötvös József vendéglátó lelkészként a befogadásról beszélt. Majd azokra gondolva, akik először jártak a Vártemplomban, az ott megtartott 1571-es országgyűlésről szólt, amelyen János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében megerősítették a tordai országgyűlésnek a vallásszabadságról szóló végzését egy olyan korban, amikor Európát a vallási türelmetlenség és annak következményei jellemezték. Történelmi példákon át jutott el annak hangsúlyozásáig, hogy Marosvásárhely fejlődésére milyen nagy hatással volt az a gesztus, hogy hetven évvel ezelőtt befogadta a magyar tannyelvű orvosi egyetemet. Az intézmény 1962-től befogadta a román hallgatókat és oktatókat, akik most a magyar fél önállóságát a törvényes előírások ellenére sem hajlandók biztosítani.
Szabó Béla egyetemi tanár, a magyar tanárok közösségének választott vezetője gratulált a diákoknak, hogy az orvosi hivatást választották, s az egyetemről szóló negatív híresztelések sem tántorították el őket attól, hogy tanulmányaik helyszíne a MOGYE legyen. Az erdélyi magyar közösség életképességét tükrözik a felvételi eredmények is, amelyek jobbak voltak, mint a múlt évben. A hallgatóknak sikerült tandíjas helyekre is bejutniuk – mondta Szabó professzor, aki nem hallgatta el a gondokat sem: a magyar oktatás háttérbe szorítására vonatkozó törekvéseket, a törvények figyelmen kívül hagyását és a nyílt történelemhamisítást. Ugyanakkor arra biztatta a "gólyákat", hogy jól használják ki az egyetemi éveket, hiszen a tanulás, a hivatásra való felkészülés mellett életük legszebb időszaka, ami a szerelmek, a párválasztás idejét is jelenti.
A magyar orvosi nyelv a megpróbáltatások és nehézségek ellenére Erdélyben túlélt 500 évet – utalt a Teleki Tékában őrzött, első, tudományos igénnyel megírt magyar nyelvű orvosi könyvre Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul. Az 1577-ben kiadott Ars Medica, az Egész orvosságról való könyv szerzője, Váradi Lencsés György már a maga korában is tisztában volt azzal, hogy a beteg embert az anyanyelvén lehet a legjobban gyógyítani. Megmaradásunkat szolgálja, hogy fiataljaink anyanyelvükön színvonalas iskolákban tanuljanak. Ezen intézmények között van a MOGYE, a magyar felsőoktatásnak az az intézménye, amely az egész nemzet s a magyar kormány számára is kiemelten fontos, s ezért a támogatására is számíthatnak. Bár 25 éve folyamatosan akadályozzák a működését, a nehézségek nem jelenthetik a küzdelemről való lemondást. Az egyetem vezetőségének meg kellene értenie, hogy a magyar nyelvű képzés nem ellenük van, s az egymás elleni csörték nem erősítik, hanem gyengítik az egyetemet, amely éppen a magyar nyelvű képzés által lesz gazdagabb.
A főkonzul szólt a végzősökhöz is, akiknek büszkék kell lenniük, és erőt kell meríteniük a múltból, és a megszerzett magasabb tudásból, bárhol is legyenek a világon, vissza kell adni a szülőföldnek is.
Az elsőéveseknek gratulált a felvételi vizsgán elért jó eredményekhez Tubák Nimród, az MMDSZ, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, aki komoly tanulásra, felelős döntések meghozatalára biztatta diáktársait. Az a fontos, hogy ki mivé nő fel, nem az, hogy minek születik. Meg kell élni a pillanat súlyát és komolyan dolgozni a kitűzött célok eléréséért – hangzott el többek között Pál Jakab Ádám elsőéves hallgató beszédében.
Les Zoltán egyetemi lelkész az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének a gondolatait tolmácsolta. Kató Béla Marosvásárhely egykori híres orvosának a példájával biztatta a hallgatókat. Az 1800-as években élt Gecse Dániel nyugat-európai tapasztalatokkal bővített budapesti tanulmányai után a szülőföldjére, Marosvásárhelyre visszatérve kamatoztatta tudását, felvállalta a szegények gyógyítását is és a gyógyítás célját szolgáló emberbaráti alapítványt hozott létre. A nemzet jövőjét meghatározó keresztyén értelmiségiek képzésében nyújt segítséget az Erdélyi Református Egyházkerület a 2015-ben alapított Gecse Dániel Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiummal, amely az idei ősztől hirdetett felvételit az elsőéves hallgatók számára – hangzott el a beszédben.
Sipos Emese egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar magyar oktatói közösségét képviselve gratulált az elsőéveseknek, és kifejezte reményét, hogy eljön az idő, amikor nem egy esős este, hanem fényes délelőtt az egyetem felújított termében valóban örömünnep lesz az új tanév megnyitása.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Nyílt nap a MOGYE magyar tagozatán
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karának 2012 óta húzódó, máig megoldatlan ügye mostanában ritkábban szerepel a sajtóban, mint két-három évvel ezelőtt. A magyar tagozat tanárai és diákjai - a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel karöltve - viszont továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több magyar hallgató tanuljon az orvosi, gyógyszerészeti illetve fogorvosi karokon. Tasnádi-Sáhy Péter székely középiskolásokat kísérve járta végig az egyetemet a könyvtártól a boncteremig az MMDSZ által szervezett nyílt napon.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) november 6-8. között immáron tizenkettedik alkalommal szervezte meg az Egyetemi Nyílt Napokat, hogy minél több magyar középiskolást csábítsanak a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények magyar nyelvű képzéseire. Pénteken és szombaton a partiumi, szombaton és vasárnap a székelyföldi középiskolásokat vezették körbe az MMDSZ önkéntesei a Sapientia, a MOGYE illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kínálta programokon. Jómagam vasárnap, a székelyföldi diákok orvosi egyetemen tett látogatásához csatlakoztam, az egyik kis csapatot kísérve.
Mit számít a nyelv?
Némi késéssel érkezem a díszterembe hirdetett megnyitóra, mivel az egyetem utcáján munkagépek dolgoznak, és vagy negyedórába telik, amíg parkolóhelyet találok. Éppen Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője mesél az orvosi lét rejtelmeiről. Mint mondja, orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek lenni nem puszta szakma, hanem hivatás, melynek űzője elsősorban magának tartozik elszámolással, még csak azt sem várhatja senki, hogy a paciens hálás legyen, bár szerencsére elmondható, az orvosok még mindig nagy közmegbecsülésnek örvendenek.
Valamit sejthet a középiskolások érdeklődési köreiről, mivel nem csak ezzel érvel, hanem a diákélet szépségeivel is, mint például a bulik, és persze a legfontosabb, hogy a Romániában jelenleg elérhető 14 orvosi képzés közül egyedül Marosvásárhelyen lehet magyarul tanulni. Mármint legalább az elméletet, mert a gyakorlati képzés egyelőre csak románul folyik, pedig, mint mondja, egy szakmát kizárólag anyanyelven lehet elsajátítani. Az orvoslás ilyen tekintetben még ennél is speciálisabb, hiszen a páciensek is csak anyanyelvükön tudnak igazán hatékonyan a szükséges kezelésekről értekezni kezelőorvosukkal. Szabó professzor pozitív példát is említ: egy hajdani doktorandusza Manchesterben dolgozik, ahol a kórház minden pácienshez igyekszik tolmácsot hívni, amennyiben szükséges, pedig 147 nyelv képviselői élnek a környékem.
Dr. Molnár Claudiu, az általános orvosi kar dékánhelyettese beszéde elején megnyugtatja az egybegyűlteket, mind a városban, mind az egyetemen mindenki otthon van, legyen bármilyen nemzetiségű, „szakszóval élve” mindenki haver. Véleménye szerint az orvoslásban nem igazán számít a nyelv, hiszen úgyis gyorsan kell cselekedni. Szavait Szabó professzor annyival egészíti ki, hogy az orvoslás nem kizárólag sürgősségi ellátásból áll, és az orvos-beteg viszonyban igenis fontos, hogy mindenki az anyanyelvén beszélhessen.
Növekvő érdeklődés
Tubák Nimród a diákszövetség elnöke az MMDSZ nevében üdvözli a diákokat a 12. Egyetemi Nyílt Napokon, melyre idén 417 diák érkezett 17 városból, négyszer annyi, mint két évvel ezelőtt. Mint elmondja, a szervezet alapítása óta eltelt 25 év, most már az alapítók gyermekei járnak egyetemre, de még mindig a magyar diákok érdekvédelme a legfontosabb feladat, illetve az, hogy közösségi élményként élhessék meg a diákéveket, erre szolgálnak az MMDSZ kulturális, tudományos és szórakoztató programjai. Zárásképpen, kifejezetten jó dramaturgiai érzékkel átadja a felvételin tíz legjobb eredménnyel bejutó magyar gólya ösztöndíját, majd az önkéntesek megkezdik a diákok 10-15 fős csoportokba rendezését, hogy maguk is megkezdhessék menetelésüket az eredményes felvételi felé vezető úton.
A csoportban, amelyikhez én csatlakozom, brassói, nagyenyedi és csíkszeredai diákok vannak, illetve két temesvári lány, akik egyénileg utaztak, hogy részt vehessenek a körbevezetésen, mivel a Bánságból, az érdeklődők kis száma miatt, nem szerveznek csoportot. Vezetésünket egy hatodéves fiatalember és egy másodéves ifjú hölgy vállalta magára, akik bemutatkozás után felmérik, a csoportban kit melyik szak érdekel. A bizonytalanok és a tervszerűen a MOGYE-ra készülők fele-fele arányban képviseltetik magukat, utóbbiak körében az általános orvosi kar vezet, aztán jön a fogorvosi, de akad két gyógyszerész aspiráns is.
Séta az egyetemen
Ismerkedő túránk első állomása a könyvtárba vezet, ahol, mint megtudjuk, 300 ezer kötetet tartanak, kizárólag szakirodalomból, bár én az egyik polcon meglátok egy színes sorozatot L. Ron Hubbard, szcientológia alapító műveiből, de senki nem bír tudomással arról, miként került oda. Mivel rögtönzött felmérésem alapján senki nem hallott még Xenuról, a Galaxis uráról, nem kezdek el komolyan aggódni. Közben megtekintjük a könyvtár múzeumát felbecsülhetetlen értékű régi orvosi könyvekkel, orvosi eszközökkel, illetve az olvasótermeket is megnézhetjük az emeleten. Az egyikben rengeteg féle orvosi folyóirat fogad, köztük az egyetem saját lapja, az Acta Medica Marisiensis, amelyben 2010 óta kizárólag angolul jelennek meg tanulmányok, lévén ez az orvostudomány szaknyelve a latin mellett.
A könyvtárból átsétálunk a megyei kórházhoz a patológia tanszékre, ahol egy segítőkész doktorandusz fogad, formaldehides hengerek között. Első körben igyekszik eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a patológusok fő feladata a boncolás lenne, hiszen ez csak a munka kis részét teszi ki. A patológusok, azaz a kórtan művelői a betegségek egyes fázisait, a beteg szervekben, szövetekben, sejtekben beállt változásokat vizsgálják, ezzel hidat képezve a kutatás, és a klinikai gyakorlat között. Itt is szóba kerül, hogy a gyakorlati képzés románul zajlik, a minket körbevezető fiatalember mindenkit megnyugtat, hogy szükség esetén mindent szívesen elmagyaráznak magyarul is, ez a kellemetlenség senkit se riasszon vissza. Itt tapasztalom először a „Lehet kérdezni!”-re beálló csendet, amit ekkor még csak az üvegekből ránk meredő embrióknak tulajdonítok, de mint kiderül, kis csoportomnak valóban nem erőssége, hogy érdeklődésének ilyeténképpen hangot adjon. A patológiáról a fiú bentlakás földszintjén található MMDSZ irodába megyünk, ahol remek érveket kapunk a diákszövetség munkájában való részvétel, azaz az önkéntesség mellett. Először is jó tartozni valahova, másodszor jó tenni másokért, harmadszor pedig az itt szerzett szervezői gyakorlat nagyon jól hasznosítható az életben. Az extra érv – így harmincasként – kicsit lelombozó: majd amikor az egyetem után dolgozni kezdesz, és egy fárasztó munkanap után lerogysz a pamlagra, jó lesz visszagondolni, hogy milyen színes volt az életed hajdanán.
Ájulás nélkül
Az MMDSZ-től visszasétálunk a megyei kórházhoz, ahol a szépen felújított sürgősségin nézhetünk körbe. Az egyik diák néhány másodpercnyi döbbenet után csak ennyit jegyez meg, ez nem olyan, mint otthon.
A fogorvosi kar épületeiben engem ér utol a döbbenet, sokkal jobban felszerelt, mint amire számítottam. A fogtechnikán kezdünk, aztán a fogorvosi szakok termeit járjuk be, mindenütt remek felszereltség, bár az a terem, ahol a székekben a gyakorláshoz szükséges bábuk, a fantomok ülnek, kicsit ijesztő.
A gyógyszerészeten mintha más lenne a helyzet, a körülmények inkább a XX. század közepét idézik, de már épül az új labor, ha minden jól megy, a jövő nyáron felvételizők már abban tanulhatnak. Itt is hangsúlyozzák, a gyógyszerészet nem szakma, hanem hivatás, hiszen minden döntésnek emberélet a tétje. Itt a csapat egyik tagja kihasználja a kérdezési lehetőséget: mi kell ahhoz, hogy az ember gyógyszer-ügynök legyen. A válasz: feltehetően jó üzleti érzék, de gyógyszerész szemmel nem árt a szaktudás sem, bár ennek hiánya sajnos sokakat nem gátol, hogy ezen a területen tevékenykedjenek. Sétánk innen az anatómia tanszékre vezet, ahol az önkéntesek első kérése: senki se fényképezzen, illetve senki se érjen semmihez, hiszen az anatómiai múzeumban az a szabály, ha valaki eltör egy preparátumot, saját testéből kell visszaadja az adott szervet... Nem mintha bármihez is kedvem lenne hozzányúlni a tanszék múzeumában, és mintha a csoport többi tagja is elég visszafogottan sétálna a kipreparált emberi testrészek, illetve embriók között. A boncterem előtt felhívják a figyelmünket, senki se hősködjön, aki nem szeretné az egész testes preparátumot megnézni, inkább maradjon kint. Senki sem él a lehetőséggel, de szerencsére idén rosszullét sincs, tavaly volt, aki elájult…
Nyelvi ízelítő
Ezután direkt felüdülés a Studium Alapítvány rövid bemutatkozása, amely a marosvásárhelyi állami felsőoktatásban résztvevő magyar diákok segítését tűzte ki céljául. A szervezők itt próbálnak visszajelzéseket szerezni a nyílt napon szerzett tapasztalatokról, de szokás szerint mindenki hallgat, csak egy bátortalan hang kérdezi meg, hol lehet a felvételi tételsort tartalmazó könyvet megkapni. A válasz: az interneten is megrendelhető.
Az immár közel 5 órásra nyúlt sétát a két éve átadott, közel egymillió eurós beruházással létrehozott Szimulációs Központban zárjuk, ahol a hallgatók speciális bábukon gyakorolhatják a legkülönfélébb beavatkozásokat páciens nélkül. Mivel ez már teljesen a gyakorlati oktatáshoz tartozik, így a körbevezetés nyelve is magyarról románra változik, mintegy ízelítőként.
erdelyiriport.ro

Holnap kezdődik a XXIII. TDK
Több mint 300 dolgozatot mutatnak be
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) szervezésében április 6–9. között a Kultúrpalotában, illetve a Bernády Házban 23. alkalommal kerül sor a Tudományos Diákköri Konferenciára. A 321 beérkezett dolgozat egynegyede magyarországi hallgatóktól érkezett, a szervezők mintegy ezer diák részvételére számítanak. A meghívott előadók és az orvostanhallgatók prezentációit műhelymunkák (workshopok) egészítik ki.
Az MMDSZ elnöke, Ladányi Emmánuel valamint Bunta Bálint Levente, Tóth Andrea Noémi, Munzlinger Noémi és Virginás-Tar Ágnes főszervezők, Szabó Júlia sajtóreferens tegnap sajtótájékoztatón ismertették a Tudományos Diákköri Konferencia idei programsorozatát.
– A TDK helyi konferencia, egyedi lehetőség az erdélyi magyar diákok számára, hogy orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi dolgozataikat anyanyelven bemutathassák. Idén összesen 17 előadónk lesz, meghívtuk többek közt Barabási Albert László hálózati orvostudomány-kutatót, aki Bostonból érkezik, dr. Kovács György frankfurti ortopédust, előadást tart dr. Szabó Mónika, dr. Lőrinczi Lilla, dr. Soós Gyöngyvér, dr. Kerekes- Máthé Bernadette, dr. Joób Fancsaly Árpád, prof. dr. Czirják Sándor, dr. Bogdán Sándor, dr. Káposztás Zsolt, dr. Somodi Krisztián, dr. Garami Zsolt Houstonból, az Amerikai Magyar Orvosszövetség képviselője, prof. dr. Rigó János és más neves orvosok. A szakmai rendezvényre az Országos Tudományos Diákkori Tanács (OTDT) elnöke és két vezetője is eljön – mondta el lapunknak Ladányi Emmánuel.
Mint elhangzott, az elmúlt években általában 700- 800 résztvevője volt a TDK-nak, idén a nagy elismertségű szakemberek miatt a szervezők mintegy ezer résztvevőre számítanak. A diákoktól 321 magyar nyelvű dolgozat érkezett be, a tavalyival közel azonos számú, ezek megközelítőleg egynegyede a magyarországi egyetemi központokból és az EME Orvostudományi Értesítőben való publikálásuk után kerülnek bemutatásra a TDK-n. A szervezők szerint az érdeklődés és a szakmai színvonal évről évre növekszik.
A konferencián 11 workshop lesz, amelyekre máris túljelentkezés van. A gyakorlati jellegű műhelymunkákon a diákok műtéteken vehetnek részt vagy valamilyen szimulációs eszközön dolgozhatnak. Bunta Bálint Levente hangsúlyozta: a TDK-n való részvétel több okból is fontos a diákok számára, egyrészt az államvizsga- dolgozat minősítése szempontjából, másrészt viszont fontos, hogy a hallgatók kutatásokban vegyenek részt még az egyetemi évek alatt, és publikáljanak. A TDK-n magas pontszámot elérő diákok az OTDT-n is részt vehetnek, a kutatási eredményeiket, dolgozataikat az EME Orvostudományi Értesítőben közlő diákok ezt felhasználhatják különböző pályázatok elnyerésére, ösztöndíjak megszerzésére, hallgatói csereprogramokban való részvételhez, a legnagyobb pontszámot elérő diák pedig meghívást kap az USA-ban az Amerikai Magyar Orvosszövetség sarasotai éves találkozójára. És nem utolsósorban: a rendezvény kinőtte magát, neves külföldi oktatók, professzorok a TDK miatt látogatnak Marosvásárhelyre, ami a város hírnevének jót tesz. A szervezők szerint az elmúlt évek során olyan dolgozatok is születtek, amelyek nagyobb, akár nemzetközi kutatási projektek alapjául szolgáltak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Túl hangosak voltak, máshová kell menniük tüntetni
Véget kellett vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásnak, így ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. De miért éppen Vásárhelyen nem tüntethetnek? „Hangos” a magyarázat.
A Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta a tüntetéssorozatát az RMOGYKE, mely beadvánnyal fordult Klaus Johannis államfőhöz is. A szervezet aktivistái a héten isvisszatértek az említett két helyszínre, ráadásul az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek.
Az RMOGYKE magyar és német nyelvű beadvánnyal fordult Klaus Johannishoz, akinek felvázolják a MOGYE-n kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira. „A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mind ez idáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény érvényesülésének akadályozása vezetett oda is, hogy a marosvásárhelyi egyetem jelenleg csak másodosztályú besorolást kapott.
Az RMOGYKE arra kéri az államfőt mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petícióját az RMOGYKE eljuttatta az amerikai, kanadai, japán, orosz, valamint számos európai ország nagykövetségére.
A tüntetők ugyanakkor remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervükben úgy, mint a marosvásárhelyiek, ahol a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean a múlt héten felszólította, azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége éppen a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Minderről a környéken lévő térmegfigyelő kamerák is tanúskodnak.
„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyent nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója, miközben a Ladányi Emánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatja.
A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nem csak a jóérzés határát lépte túl, de törvényt is szegett. Mint kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék kizárólag a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak. Ladányi szerint az RMOGYKE-sok „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emánuel.
Egyébként nem a magyar diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE utcai tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követeléssel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.
Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a MOGYE vezetőtestületében, a fizetéses helyek és a titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.
Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Én nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, ha óránként, egy-egy öt percre csatlakoznak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – vélekedett Ádám Valérián.
Az elkövetkezendő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, hogy a fásultság általános jelenség a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek az érdeke, hogy ténykedésével ne zavarja az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám, aki szerint az elkövetkezendő hetek vízválasztók lesznek.
Ezzel szemben az MMDSZ elnöke hangsúlyozni kívánta, hogy szükség esetén az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében a hallgatók is készek komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére, de nem az RMOGYKE módszereivel.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Összecsapott Ádám Valériánékkal a magyar diákszervezet
A múlt hét második felétől ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. A civil szervezet tagjai kénytelenek voltak időnap előtt véget vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásuknak, mivel a helyi rendőrség több rendellenességet talált a megnyilvánulásukban. Az RMOGYKE ellen a magyar diákszövetség emelt panaszt.
Az RMOGYKE a Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta tüntetéssorozatát, a héten pedig visszatértek a két helyszínre, és az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek. Kedden az államelnökhöz is beadvánnyal fordultak. A Klaus Johannishoz intézett magyar és német nyelvű beadványban felvázolják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mindezidáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény gyakorlatba ültetésének akadályoztatása vezetett oda is, hogy a vásárhelyi egyetem csak másodosztályú besorolást kapott. Az RMOGYKE arra kéri az államfőt, támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petíciójukat az amerikai, kanadai, japán, orosz és több európai ország nagykövetségére is eljuttatták.
A tüntetők remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervüket, ahogy a marosvásárhelyiek tették, ahol Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok múlt héten felszólította őket: azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Erről a környék térfigyelő kamerái is tanúskodnak.
„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyet nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Bretfelean, miközben a Ladányi Emmánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatta. A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nemcsak a jóérzés határát lépte át, törvényt is szegett. Kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak.
Ladányi szerint az RMOGYKE-sek „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emmánuel. Egyébként nem a diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követelménnyel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.
Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött, és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a vezetőtestületben, a fizetéses helyek és titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.
Ádám Valérián azt állítja, hogy az RMOGYKE korábbi, március végi bukaresti tüntetésére akár félezer vásárhelyi egyetemistának is tudtak volna szállítást biztosítani, de gyűlésükön a diákvezérek leszavazták a kezdeményezést. Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, hogy óránként egy-egy öt percre csatlakozzanak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – mondta Ádám Valérián.
A hűvös viszony ellenére a rendőrségi feljelentés az RMOGYKE-t is meglepte, Ádám Valérián értetlenül áll a diákszervezet viszonyulása előtt. „Szerte a világon a diákok képesek kiállni, és ha kell, tüntetni a jogaikért. Huszonhat éve ez nálunk is így volt, most viszont nem értem, miért lettek ennyire közömbösek, hisz a sorsukról van szó!” – adott hangot elégedetlenségének az RMOGYKE elnöke.
A következő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, általános jelenség-e a fásultság a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek érdeke, hogy ne zavarják az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám Valérián, aki szerint a következő hetek vízválasztónak bizonyulnak majd.
Ladányi Emmánuel ellenben hangsúlyozni kívánta: a hallgatók is készen állnak komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében, azonban nem az RMOGYKE módszereivel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Politikai ítélet született? (MOGYE-ügy)
Egy jogerős bírósági ítélet szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) törvényesen tartják a magyar tagozaton tanuló hallgatók számára is román nyelven a gyakorlati oktatást.
A legfelsőbb bíróság kedden kimondott jogerős ítéletében megalapozatlannak tartotta és elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését a hasonló tartalmú elsőfokú ítélet ellen. Amint Kincses Előd, a felperesek ügyvédje az MTI-nek elmondta, keresetükben a romániai egyetemeket akkreditáló, Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) egyik rendelkezésének törvényességét vonták kétségbe, mely szerint az orvostanhallgatóknak a betegekkel románul kell kommunikálniuk. A MOGYE rektora és szenátusa erre a rendelkezésre hivatkozva fogadta el a magyar oktatást hátrányosan érintő egyetemi chartát. Kincses Előd kifejtette: álláspontjuk szerint ezt a rendelkezést a 2011-es tanügyi törvény is érvénytelenítette, de soha nem is lehetett volna érvényben, ugyanis ehhez a kormány határozatára lett volna szükség.
„A legfelsőbb bíróság felháborító politikai döntést hozott, melynek semmi köze nincsen az igazságszolgáltatáshoz” – jelentette ki Kincses.
Üdvözölte viszont az ítéletet Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva a rektor kijelentette: a legfelsőbb bíróság ítélete az elmúlt négy évben indított perek egész sorát zárja le az intézmény számára kedvező módon.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

19. MMDSZ- diáknapok
Tizenkilencedik alkalommal veszik birtokba a Rózsák terét színes zászlókkal, egyedi csapatpólókkal és mérhetetlen energiával érkező fiatalok. A hagyományossá vált Marosvásárhelyi Diáknapokon és Diákfesztiválon 41 csapat tagjai találkoznak, szórakoznak együtt és mérik össze erejüket. Az erdélyi egyetemistaélet fontos eseményének számító együttlét jövő héten zajlik, szerdától szombatig tart.
A nulladik napon, kedden este gitáresten melegítenek be a diákok. A rendezvény nyitómozzanata, a felvonulás – azaz az idei tematikát sejtetve: A klónok támadása – szerda délután 6 óra 10 perckor indul a főtértől a bentlakásokig. A program a megszokott forgatókönyv szerint állt össze. Már az első este különféle próbákat állnak majd ki a csapatok a Maros-parti gokartpályán, csütörtöktől szombatig a Víkendtelepen zajlanak a sportversenyek (futball, kosárlabda, röplabda, lábtenisz), délutánonként az ügyességi és kocsmajátékoké lesz a főszerep. Természetesen nem marad el az egész várost átfogó harácsolás és kincskeresés sem, ez utóbbi pénteken 16.30-kor az állatkert bejáratától indul. A pontvadászat a diáknapi gálával zárul, ahol a hat élvonalbeli csapat küzd meg a győzelemért. Minden este éjfél előtt egy órával neves előadók lépnek közönség elé. A szerda esti nyitóbulin a magyarországi Halott Pénz, csütörtökön az Intim Torna Illegál koncertezik, pénteken Koszika & The HotShots, és Palma Hills-koncert lesz a gokartpályán, szombaton este a Bagossy Brothers és Company zenéjére buliznak a csapatok, majd a The Pinweels zárja a marosvásárhelyi diákfesztivált. A "galaktikus" méreteket öltő diákvilág mindenki előtt nyitott, bérletek elővételben, koncertjegyek a helyszínen kaphatók. További részletek az esemény Facebook-oldalán – https://www.facebook.com/mmdszdiaknapokoldal – találhatók.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Vesztett és nyert ügyek között
Ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat!
Nemrég tudósítottunk arról, hogy a fővárosi legfelsőbb bíróságon elutasították a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség(MMDSZ), a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), az Erdélyi Magyar NemzetiTanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését. A fellebbezés a Felsőoktatás Minőségét BiztosítóHatóság (ARACIS) azon előírásának a jogszerűségét kérdőjelezte meg, hogy a gyakorlati órák és a kórházi gyakorlat nyelve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) csak a román lehet. A rossz hír mellett jónak számít, hogy a megyei törvényszéken végleges ítélet született a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
– Kezdjük a rosszabbikkal! Hogyan indokolta az elutasítást a legfelsőbb bíróság? – kérdeztük Kincses Elődtől, aki a két ügyet képviselte az igazságügyi fórumok előtt.
– A vesztes ügy okának megértése érdekében vissza kell nyúlnunk a Ceausescu-rendszerbe, amikor a magyar oktatás visszaszorítása elkezdődött. Ennek következményeként 1989 decemberében, a "nacionálkommunista" diktatúra bukásakor a MOGYE Általános Orvosi Karának hatodévén még fele-fele volt a román és magyar diákok aránya, az elsőéves magyar hallgatók száma viszont még a húsz százalékot sem érte el. A felszámolás alatt álló Gyógyszerészeti Karon pedig már csak a negyed- és ötödév működött. Ez volt az oka annak, hogy 1990-ben mind a magyar diákság, mind az oktatói kar határozottan elkezdte a küzdelmet a teljes körű magyar oktatás visszaállításáért. Miközben a kezdeti sikertelenség láttán ülősztrájkot folytattak, a román nacionalista erőknek annyira fontos volt, hogy megakadályozzák ennek a jogos követelésnek az érvényesítését, hogy 1990. március 19- én a Görgény völgyéből Marosvásárhelyre beszállított, félrevezetett román embereket először a MOGYE-ra vitték, hogy megleckéztessék a diákságot. Szerencsére előző nap sikerült meggyőzni a hallgatókat, hogy függesszék fel a sztrájkot, így nem volt kit megleckéztetni, ezért az RMDSZ akkori székházának ostromára vezényelték a Görgény-völgyieket, nehogy dolgukvégezetlenül kelljen hazamenniük.
– Sokaknak úgy tűnt, hogy a 2011. évi közoktatási törvény megnyugtatóan rendezi a helyzetet.
– Sajnos, nem így történt. Amikor kitudódott, hogy a törvénytervezetben multikulturálisként megjelölt három egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyain, a MOGYE-n és Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen teljes körű anyanyelvi oktatást kell bevezetni, az ARACIS 2010 októberében hozott egy határozatot, amelyben megfogalmazta az a szabályt (sztenderdet), hogy a klinikai gyakorlatokon kizárólag a román nyelvet lehet használni. Ezt a "sztenderdet", noha a vonatkozó jogszabály érvényességi feltételként előírja, 2010 októbere óta nem hagyta jóvá a tanügyminisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem, tehát jogilag nem létezik. Ezenkívül nem a törvényeknek megfelelően tették közzé, nincsen aláírva, számozva és keltezve, ráadásul nem az ARACIS honlapján olvasható, hanem a 12 tagozat egyikét jelentő orvostudományok tagozat honlapján jelenik meg. A többi tagozat honlapján egyetlen rendelkezést sem tettek közzé. Így ez már a második érvénytelenségi indokot jelenti.
A harmadik – ahogy a Népújságban is megjelent –, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvény ötödik szakasza kimondja, hogy a rendelkezéseivel ellentétes valamennyi jogszabályt hatályon kívül helyezi. Mivel a tanügyi törvény 135. szakasza a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosításáról rendelkezik, az ismertetett speciális ARACIS-előírás három okból is érvénytelen, semmis. Mindez nem zavarta a Marosvásárhelyi Táblabíróságot, amikor két évvel ezelőtt ezekkel az indokokkal kértük az egyetemi charta jogsértő szakaszainak megsemmisítését. Ebben a perben felperesként a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és az RMOGYKE szerepelt, támogatásunk érdekében beavatkozott az RMDSZ, az EMNP, EMNT és az MPP. A tárgyaláson 2/1 arányban utasították el a fellebbezésünket, úgy, hogy a tanács magyar nemzetiségű bírája a törvénytelen elsőfokú döntés hatályossága mellett szavazott, Mona Baciu bírónő pedig rendkívül megalapozott különvéleményt fogalmazott meg. Látván, hogy itt, Marosvásárhelyen képtelenség a MOGYE ellen pert nyerni, hiszen minden perben, még a román kormánnyal szemben is, sikerrel jár az egyetem, Bukarestben indítottunk eljárást az MMDSZ és az RMOGYKE nevében. Ebbe a perbe az EMNT és az EMNP avatkozott be, az RMDSZ és az MPP már nem.
A kérésünk az volt, hogy az idézett ARACIS- előírást semmisítsék meg, hisz teljesen egyértelmű, hogy jogszabálysértő, és tulajdonképpen érvénytelen is. Még első fokon az a nagy meglepetés ért, hogy a perbe beavatkozott a MOGYE, vagyis a jogszabályt alkalmazó a jogszabály védelmében lépett fel. Hasonló esetről nem tudok, hiszen a jogszabályt alkalmazónak nincsen olyan jogosítványa, hogy azt mondja: nekem nagyon tetszik ez a jogszabály, nehogy azt a törvényhozó hatályon kívül helyezze! Ez mégsem zavarta a Bukaresti Táblabíróságot, helyt adott a MOGYE beavatkozási kérelmének, és elutasította a keresetünket azzal, hogy a magyar oktatást ellehetetlenítő rendelkezés törvényes. A fellebbezésünket csak több mint másfél év után tárgyalta le a bukaresti legfelsőbb bíróság, és noha az előzetes eljárásban elvileg megalapozottnak tekintette fellebbezésünket, legnagyobb meglepetésemre és felháborodásomra ezt az abszolút megalapozott fellebbezést elutasította.
Az indoklást nem ismerjük, kézhezvétele után természetesen az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulunk. Remélem, hogy nem rosszul használom a többes számot, ugyanis az RMOGYKE és az MMDSZ élén változás történt, és az új elnökök közötti viszony nem nevezhető felhőtlennek. Itt azonban olyan érdekről van szó, amelyben a személyes ellenszenvet feltétlenül félre kell tenni.
Hogy milyen gyenge lábakon áll az elsőfokú ítélet megindokolása, arra példaként felhozom: annak érdekében, hogy csökkentse annak látszatát, hogy a magyar oktatást diszkriminálják a marosvásárhelyi orvosin, egy szemenszedett hazugságot írtak be az ítélet indoklásába, miszerint az oktatás során az elmélet 70 százalékot, a gyakorlat pedig csak 30-at tesz ki. Noha a tanügyminisztérium által jóváhagyott és a kormányrendeletbe foglalt előírások kimondják, hogy 30 százalék az elmélet, ami magyarul folyhat, és 70 százalék a többi aktivitás, aminek a nyelve kizárólag a román lehet. Hozzá kell tennem, hogy a román kétharmad által jóváhagyott egyetemi charta nemcsak a sztenderdben rögzített klinikai gyakorlatokra alkalmazza a román nyelv kizárólagos használatát, hanem kibővíti minden, az elméleti oktatáson kívüli tevékenységre. Például az anatómiagyakorlaton sem lehet használni a magyar nyelvet, holott köztudomású, hogy a boncasztalon már nem szokás megszólalni.
– Az egyelőre sikertelen próbálkozás után szóljunk arról a perről is, amit Kincses Előd megnyert nemrégiben.
– Szeretném a marosvásárhelyiek tudomására hozni, hogy nyugodtan ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat. A két civil aktivista, Barabás Miklós és Benedek Lehel Csaba ügyében a szabálysértési jegyzőkönyvet, amellyel a fejenkénti 5.000 lejes pénzbüntetést kirótták, jogerősen hatályon kívül helyezték. A Maros Megyei Törvényszék a napokban jogerősen elutasította a Valentin Bretfelean vezette helyi rendőrség által benyújtott fellebbezést. Az elsőfokú ítélet indoklásában benne van, hogy teljesen szabálytalanul rótta ki a büntetést a helyi rendőrség. A kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését semmilyen jogszabály nem tiltja, ezért a helyi rendőrség igazgatója sem kreálhat szabálysértést ott, ahol az nem létezik, mondja ki az indokolás.
Ennél sokkal "bájosabb" az az indoklás, amelyet a Maros Megyei Törvényszék abban az ítéletében fogalmazott meg, amellyel elutasította annak a 12 személynek a kártérítési követelését, akik kérték, hogy Valentin Bretfeleant és a helyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék egyenként 50.000 lej erkölcsi kártérítésre (fájdalomdíj kifizetésére) a félelemkeltő, fenyegető felszólítások miatt. A CEMO kimutatása szerint az 50.000 lejes büntetéssel való fenyegetés következtében több mint 50 személy vette le a kétnyelvű utca-névtáblákat. Az ítélet indoklásában az áll, hogy az a mód, ahogy Valentin Bretfelean értelmezte a reklámtörvényt, és az a tény, hogy reklámtáblának tekintette az utcanévtáblákat, az inkompetencia és a hivatali visszaélés határán mozog. Végül azzal az indokkal utasították el Bretfeleanék fájdalomdíjra kötelezését, hogy az a 12 személy, aki panaszt tett, tulajdonképpen nem szenvedett pszichés traumát, hiszen képes volt teljes mellszélességgel kiállni jogai védelmében. Az okfejtés azt jelenti, hogy csak olyan embernek jár erkölcsi kártérítés, fájdalomdíj, aki a rendőrségtől annyira megijed, hogy "összecsinálja" magát, ahelyett, hogy jogait érvényesítené.
Remélem, hogy a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatos ítéletnek meglesz a hozadéka, nem mint a székely zászlóval kapcsolatosnak. Ez utóbbi esetben sajnos hiába nyertem meg a pert, egyetlen politikai erő sem tűzi ki a székely zászlót.
– Végül arról szeretnék érdeklődni, hogy mi a helyzet a székely szabadság napján a csendőrség által kirótt büntetésekkel?
– A Székely Nemzeti Tanács által alapított és a székely szabadság napját szervező Siculitas Egyesület megbízásából bűnvádi feljelentést tettünk a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) a Maros Megyei Csendőrség parancsnoka, Iulius Cenan ezredes ellen és azok ellen a csendőrök ellen, akik hamisított szabálysértési jegyzőkönyveket állítottak ki. Nyolc olyan személyről tudunk, akiket megbüntettek mint szervezőket vagy résztvevőket, és az adott időpontban nem is voltak Marosvásárhelyen! A másik vádpont a hivatali hatalommal való visszaélés, mivel egy bejelentett és a gyülekezési törvény által megszabott 48 órás jogvesztő határidőn belül be nem tiltott, tehát szabályos tüntetés résztvevőit zaklatják. Ráadásul szervezőként nem a megmozdulást bejelentő és szervező Siculitas Egyesületet büntették meg, hanem azokat a személyeket, akik a csendőrség kérésére és a törvénynek megfelelően felügyelték a rendet. Ahelyett, hogy megköszönték volna hozzájárulásukat ahhoz, hogy a felvonulás gond nélkül lezajlott, fejenként 1.000 lejre büntették meg őket! Két évvel ezelőtt a csendőrség még ismerte a törvényt, mert akkor csak a Siculitasra róttak ki szervezési szabálysértési bírságot. A nyilvánossággal megpróbálják elhitetni, hogy Valentin Bretfelean által vezetett véleményező bizottság hozott egy – megkésve közölt – tiltó határozatot. A gyülekezési törvény viszont egyértelműen rögzíti, hogy a bejelentett tüntetést kizárólag a polgármester közigazgatási határozata tilthatja be, a törvény által szigorúan meghatározott esetekben, amelyek a Maros Megyei Törvényszék ítélete szerint természetesen nem álltak fenn. Még annyit, hogy 80 személy képviseletében megtámadtam a szabálysértési jegyzőkönyveket is, reményeim szerint a megalapozatlan büntetéseket el fogja törölni a Marosvásárhelyi Bíróság.
– Mi is reméljük.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Egyetemi felvételi
Megkezdődött a visszaszámlálás
A jövő hét az egyetemi felvételi vizsgák ideje, amelyekre ezen a héten lehet iratkozni. Összefoglalónkban azt vesszük számba, hogy milyen szakokon hány helyet hirdettek a két Marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, ahol magyar illetve román nyelven is folyik egyetemi oktatás.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán
12 szakra lehet iratkozni július 18-tól 23-ával bezárólag, naponta 9 és 16 óra között, a kar székhelyén, beleértve a Sepsiszentgyörgyön működő agrármérnöki szakot is.
A közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakon 50 helyre várják a jelentkezőket, ebből 15 tandíjmentes, 35 tandíjas (400 euró/év).
A kommunikáció és közkapcsolatok szakon 40 hely van, ebből 15 tandíjmentes, 25 tandíjköteles (15- nél 400 euró/év, 10-nél 750 euró/év). A fordító-tolmács szakra 50 jelentkezőt vesznek fel, 20-at tandíjmentes, 30-at tandíjas helyre (750 euró/év).
Az informatika szakon 50 hely van, 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles (400 euró/év). A mechatronika szakon ugyanez az arány (tandíj: 400 euró/év). A számítástechnika szakon 45 helyet hirdettek meg, 20 tandíjmentes és 25 tandíjkötelest (400euró/év). Azautomatika és alkalmazott informatika szakon 40 hely van, 20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles (400 euró/év). A távközlésszakon 40 hely van, 15 tandíjmentes és 25 tandíjköteles (15-nél 400 euró/év és 10-nél 750 euró/év). A gépészmérnöki szakon 40 hely van, 15 tandíjmentes és 25 tandíjas (400 euró/év).
A kertészmérnöki szakon 50 hely van, 15 tandíjmentes és 35 tandíjköteles (20-nál 400 euró/év, 15-nél 750 euró/év). Atájépítészet szakon 40 hely van, 5 tandíjmentes és 35 tandíjköteles (30-nél 400 euró/év, 5-nél 750 euró/év). A Sepsiszentgyörgyiagrármérnöki szakra 30 helyet hirdettek meg, 25 tandíjmentest és 5 tandíjast (400 euró/év).
Az idén néhány szakból felvételi vizsgát is tartanak, amely július 25- én, hétfőn 10 órakor kezdődik. Az automatika és alkalmazott informatika, informatika, számítástechnika és távközlés szakokra jelentkezők matematikából, informatikából vagy fizikából kell vizsgázzanak. A mechatronika és gépészmérnöki szakra jelentkezők, akik nem érettségiztek a felsorolt tantárgyakból, azok számára írásbeli vizsga lesz.
A fordító-tolmács szakra jelentkezőknek szintén vizsgázniuk kell a felvételi jegy 2. és/vagy 3. összetevőjéből, ha azok nem szerepelnek az érettségi tantárgyak között.
A vizsgajegyeket még aznap közlik, óvást benyújtani a közléstől számított 24 órán belül lehet.
A vizsgára jelentkezhetnek romániai vagy külföldi érettségi vizsgával rendelkező személyek, a megszabott feltételek alapján.
A Sapientia EMTE négy szakon hirdet felvételit mesteri programokra: szoftverfejlesztés 30 (15 tandíjmentes és 15 tandíjas, 500 euró/év), növényorvos 15 (10 – 5, 500 euró/év), számítógépes irányítási rendszerek 30 (15 – 15, 700 euró/év), fejlett mechatronikai rendszerek 30 (15 tandíjmentes és 15 tandíjköteles, 700 euró/év).
Az írásbeli vizsga minden szakon szombaton 10 órától lesz.
A személyes meghallgatást a fejlett mechatronikai rendszerek és növényorvos szakokra az előzetes ütemezés alapján szombaton 14 órától tartják, és még aznap eredményt hirdetnek.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
minden szakára 2016. július 25-én lesz a felvételi vizsga.
Az általános orvosi szakon 135 helyet hirdettek meg a román és 135-öt a magyar diákok számára, akik az elért általános függvényében foglalhatják el a 80 tandíjas helyet (8.000 lej/év). Az angol nyelvű képzésen 100 hely van, a tandíj évi 5.000 euró.
Az általános nővérképző szakon 15 (román) – 15 (magyar) tandíjmentes hely van, és 70 tandíjköteles az elért jegy függvényében (4.000 lej/év). A csak román tannyelvű balneofizio- kinetoterápia és rehabilitáció, valamint a táplálkozástan és dietetika szakokon 15–15 tandíjmentes és 35 tandíjköteles hely van, a testnevelés és sportszakon 15 tandíjmentes és 25 tandíjköteles hely.
A fogorvosi szakon 35–35 helyre felvételizhetnek a román és a magyar diákok is, tandíjköteles hely 30 van (8.000 lej/év). Az angol nyelvű képzésen 30 hely van (5.000 euró/év). Fogtechnikát csak román nyelven lehet tanulni 15 tandíjmentes és 15 tandíjas (4.000 lej/év) helyen.
A gyógyszerészeti szakon 40 helyet hirdettek meg a román és 40-et a magyar diákok számára, a jegyek függvényében 80 tandíjas hely van (évi 8.000 lej). Kozmetikát csak román nyelven lehet tanulni 10 tandíjmentes és 30 tandíjköteles (évi 4.000 lej) helyen.
Az orvosi és fogorvosi szakokon a írásbeli vizsgát rácsteszt képezi, választás szerint biológiából vagy szerves kémiából. Biológiából az Anatómia és élettan az orvosi szakokra való felvételi vizsgához – University Press Kiadó, 2014, valamint a Pontosítások az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához című kiadványokból. 25 kérdést az egyes fejezetek végén levő (feleletválasztós) kérdések közül adnak, 75 (feleletválasztós) kérdést a felvételi bizottság helyben állít össze a könyv teljes anyagából (a 7. és 9. fejezetek kivételével). Minden kérdés esetében négy lehetséges válasz közül kell kijelölni az egy vagy két helyes megoldást.
Szerves kémiából, ami a gyógyszerészet szakra való felvételi anyaga is, a Szerves kémia – tesztgyűjtemény az orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatásba felvételizők számára, University Press Kiadó, 2014 (I, III, IV és V. fejezetek), valamint az egyetem honlapján megtalálható középiskolai kémia tankönyvekből adják a rácsteszt 100 kérdését fele-fele arányban mindkét forrásból. A tankönyvekben levő tananyagból helyben állítják össze a kérdéseket, amelyekre öt válasz közül kell kiválasztani a helyes megoldásokat.
A végső felvételi jegy 90%-át az írásbeli vizsgán elért eredmény, míg 10%-át az érettségi jegyek átlaga képezi.
A felvételi vizsgára való beiratkozás minden szak esetében július 18., 8 óra – július 22., 12 óra között zajlik, az egyetem honlapjának főoldaláról (www.umftgm.ro) napi 24 órában elérhető online regisztrációs portálon keresztül. Akik nehézségekbe ütköznek az online portál használatakor, július 20–21-én, naponta 8-14 óra között igénybe vehetik az egyetem által rendelkezésre bocsátott, az online beiratkozáshoz szükséges felszereléssel ellátott termet, ahol lehetőségük nyílik a beiratkozásra, és ahol segítséget kaphatnak a titkárság személyzetétől is. Akik az egyetemen helyben iratkoznak be, 100 lej pótdíjat kell fizessenek az iratkozási terembe való belépéskor.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) július 20-án 11 órától próbafelvételit szervez a MOGYE dísztermében és 1-es előadótermében biológiából és kémiából, előzetes regisztráció alapján, ami hétfőn este 8-kor zárult. A részvételi díj 20 lej, amit a próbafelvételi helyszínén kell majd kifizetni.
Mesteri képzésre 11 szakon hirdettek meg tandíjas helyeket a MOGYE-n, ebből mindössze az orvosi biotechnológia szak öt tandíjmentes helyén lesz magyar nyelvű képzés, ezenkívül 20 tandíjas hely várja a jelentkezőket (3.000 lej/év). A doktori iskolában a román nyelvű képzésre 26 hely van.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Szakmai lehetőségekről tájékoztatták a kórházigazgatók a pályakezdő orvosokat
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának jelenlegi és volt, rezidenséveiket Marosvásárhelyen töltő diákjai és kórházigazgatók között szervezett találkozót a Studium-Prospero Alapítvány a Rezidens Orvosok Szövetségével és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen.
A november 8-ai, estébe nyúló rendezvényre főként marosvásárhelyi magyar rezidensek érkeztek, de voltak hatod-, sőt ötöd- és negyedéves MOGYE-hallgatók is, akik kíváncsiak voltak a Kovászna, Hargita, Maros és Bihar megyei kórházigazgatók ajánlataira.
A találkozót az elmúlt tizenöt évben immár hetedik alkalommal szervezte meg a Studium-Prospero Alapítvány. „Arra kértük a kórházigazgatókat, hogy újdonságokról, az általuk vezetett intézményekben levő szakmai lehetőségekről tájékoztassák a pályakezdőket, illetve a leendő orvosokat, és igyekezzenek meggyőzni őket arról, hogy az adott klinikát és az adott vidéket válasszák tevékenységük kifejtéséhez” – ismertette Vass Levente főszervező.
Elhangzott, leginkább intenzív terápiás és sürgősségi orvosra van szükség, de keresnek gyerekgyógyászt, neonatológust, neurológust, nőgyógyászt, szem- és röntgenorvost is, a legtöbb kórházzal rendelkező településen pedig a szakmai felszereltség mellett az élhető környezettel és szolgálati lakás biztosításával próbálják a szülőföldön, vagy az országban marasztalni az újabb magyar orvosgenerációt.
A kórházigazgatók rövid ismertetői után az érdeklődőknek lehetőségük nyílt külön asztaloknál személyesen is beszélgetni azoknak az intézményeknek a vezetőivel, amelyek felkeltették az érdeklődésüket.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Volt egyszer egy Communitas kör
A román kommunista diktatúra legsötétebb éveiben működött a Communitas kör, amely egyáltalán nem azonos a kilencvenes évek végén létrejött Communitas Alapítvánnyal.
Előbbi ugyanis a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Gînduri Studențești című diákfolyóirata keretében alakult meg, és az orvostanhallgatók általános műveltségi színvonalának az emelését szolgálta. Az alakulásakor még el nem nevezett kör első találkozójára a szerkesztőség szűknek bizonyuló szobájában került sor 1986. november 24-én, amelyen Mészáros József Könyv és ember címmel értekezett. Két héttel később is megtisztelte körünket, és az alábbi szövegű cédulával oldotta meg névadó dilemmánkat: „A kör nevének javasolnám: Kommunitas – kis közösség, társaság – gondolom, ez mindkét nyelven megfelelne!” Egyöntetűen elfogadtuk, és tapintatból Communitasnak írtuk.
A diáklap akkori főszerkesztője, Andrei Cristian nagy szerepet játszott abban, hogy a Communitas körnek hivatalos alapot és hátteret találtunk. Az már más kérdés, hogy román nyelven csupán egyetlen találkozóra került sor, amely Mircea Eliade munkásságát ismertette. Magyar nyelven viszont több mint három éven át kéthetente egymást követték a találkozók. Igényeinkből fakadtak. A tervezett programot közösen állítottuk össze, és alapító-szervező társaimmal együtt (Pávai Zoltán, Seres-Sturm Róbert) leosztottuk a feladatokat.
Az előadások története a találkozóról találkozóra vezetett Communitas-emlékfüzet, amely összesen harmincnyolc szellemi együttlét krónikája 1986 novembere és 1989 májusa között. Művelődéstörténeti jelentőségét alátámasztja, hogy a meghívottak gondolatait, némely esetben verseit, novelláit tartalmazza, és általuk ismert személyiségek egykori vallomásai elevenednek meg. A Communitas kör tizedik születésnapjára emlékkönyv készült, amely az emlékfüzet anyagán kívül néhány egykori előadó és résztvevő visszaemlékezését, valamint újságcikkeket is tartalmaz, és röviden beszámol az 1990 novemberét követő újjáalakulás összesen tizennégy találkozójáról. Ha figyelembe vesszük, hogy 1989 őszén is sor került négy előadásra, akkor összesen 56 értelmiségi találkozó volt megszervezve a Communitas kör égisze alatt (Communitas Emlékkönyv 1986–1996, szerkesztette Ábrám Zoltán, kiadja a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, 1996).
Jelképes köszönetünk mindazoknak, akik erdélyi magyar értelmiségi felelősségük birtokában eleget tettek az egykori marosvásárhelyi orvostanhallgatók lelkes meghívásának. Az egykori meghívottak közül ma már sokan nincsenek az élők sorában, tisztelettel adózunk nekik. A Communitas kör vendégeinek a nagy családját alkotják: Mészáros József, Markó Béla, Kozma Béla, Nemess László, Spielmann Mihály, Béres András, Balogh András és Józsa T. István, Dósa Jenő, Oláh Tibor, Jakabffy Tamás, Bogáthy Zoltán, Éltető József, Tonk Sándor, Dóczy Tamás, Lázár László (Lazics), Csíky Boldizsár, Marosi Ildikó és Illyés Kinga, Györffi Kálmán, Gergely Géza, Marosi Barna, Szépréti Lilla és Molnár Dénes, Rostás Zoltán, Székely János, Tófalvi Zoltán együtt Barabás Lászlóval és Bálint Zsigmonddal, Ander Zoltán, Lászlóffy Aladár, Chereji Peris Teréz, Dávid Gyula, Olosz Katalin, Olosz Egon (Öcsi Bácsi), Gálfalvy György és Jánosházy György, Kincses Elemér, Cs. Gyimesi Éva, Mózes Attila, a Pávai István–Könczei Árpád–Kostyák Botond–Sinkó András–Fazakas János kvintett, Domokos Géza. Milyen csodálatos társaság! Egy aranykorszakbeli jelképes vásárhelyi találkozó, vagy marosvécsi találkozó résztvevőiként bizonyára nem vallottak volna szégyent!
Az emlékfüzet tanúsága szerint régebbi meghívottakkal szervezett kerekasztal-beszélgetéssel ünnepeltük meg a kör fennállásának kétéves évfordulóját. Továbbá az Igaz Szó szerkesztőit többször vendégül láttuk, jöttek külön-külön, de egyszer szerkesztőségként is. Hajdú Győző nélkül, azaz Hajdu Victort a telefonkönyvben hagyva. Sütő Andrást viszont nem hívhattuk meg, erre „jóindulatú” figyelmeztetést kaptunk. Rajta kívül még akadt olyan személy, akitől el kellett tekintenünk.
A köri találkozók közül a disszidensnek számító Cs. Gyimesi Éva jelenléte volt a legemlékezetesebb. Az 1989. április 3-ai köri találkozón száznál többen vettünk részt, számosan nem orvostanhallgatók. A találkozót követően az alábbi bejegyzést tettem az általam vezetett emlékfüzetbe: „Létköltészet a modern és a posztmodern határán. Végre létrejött a mai találkozó! Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári bölcsészkar előadótanára Szilágyi Domokos költészetét méltatta hibátlan logikai építkezéssel, gondolati okfejtéssel. A kör osztatlan sikeréhez hozzájárult Nagy Zsuzsa VI. éves orvostanhallgató egyéni előadóműsora, aki a költő verseiből szavalt.” Meghívottunk – többek között – az alábbiakat írta az emlékfüzetbe: „A remény ugyan enyhülést kínál, de a költő ehhez is ellentmondásosan viszonyul: hol elfogadja, hol elveti, remény és reménytelenség között hányódik. Az emberi lét mélységeinek és magasságainak, a történelem pozitív és negatív tanulságainak tragikus ellentmondásain megpróbál felülemelkedni az ironikus megalkuvás felülnézetével.” (A sors iróniája: idén halottak napján Szilágyi Domokos negyven évvel ezelőtti halálára emlékeztünk; öt esztendeje Cs. Gyimesi Éva szintén öngyilkosságot követett el.)
A fentieken kívül számomra másért vált felejthetetlenné 1989 áprilisa. Akkoriban ugyanis Marosvásárhelyen gyakran megfordultam a Borsos Tamás utcában (itt működött a Szekuritáté), pedig még nem oda szólt a személyi igazolványom. A Communitas kör létrehozásával és működtetésével szinte párhuzamosan folyó megfigyelésem ekkor „gyümölcsöt termett”. Az I/B ügyosztályt irányító Sabin Bordea őrnagy jóváhagyásával 1989. április 24-én Ștefan Pocan őrnagy, az egyetemünkért felelő szekustiszt írásbeli figyelmeztetésben részesített. Az előző évben már megfogalmazott, szorosabb megfigyelésemre vonatkozó cselekvési tervezet vádpontjai alapján: irodalmi érdeklődés és nacionalista tartalmú írások, kapcsolattartás az állambiztonsági szerv figyelmében álló személyekkel, ellenséges magatartás.
Nem voltam hős, de szerencsére áldozat sem lettem. Csak azt tettem, amit tennem kellett, amit egy értelmiségitől el lehetett, el lehet várni: felvenni a küzdelmet a belenyugvás, a megalkuvás, a közöny ellen. A hatalom helyett a lelkiismeretet választottam. És ma is hiszem, hogy a Communitas kör működtetése nem volt hiábavaló.
Ábrám Zoltán 
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár Krónika (Kolozsvár)