Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Marosvásárhelyi Ifjúsági Ház
4 tétel
2013. február 14.
Állásfoglalás
Langymeleg városunk alpári politikai csatározásaiba, tudtán kívül, belecsöppent az egyház is; vallásos közmondással élve, talán így találó: mint Pilátus a Credóba.
Nálunknál szakavatottabb politikusok, szenzációra fogékony újságírók, kívül vagy belül lévő RMDSZ tagok eléggé körbejárták már a marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésének és elnökválasztásának lerágott csontját. Így mi csak egyetlen – minket érintő – vonatkozására reflektálunk. Erre az állásfoglalásra a magyar nyelvű sajtóban megjelent tudósítások késztettek.
Városunkban megjelenő magyar nyelvű hetilap, a Központ egyenesen marosparti „vallásháború”-ról beszél, leosztva, hogy a római katolikus egyház tanácstermében „a központi vezetés támogatását élvező”, míg a reformátusoknál a „mostantól számkivetett belső ellenzék gyülekeztek”. Legolvasottabb megyei napilapunk ugyan tisztázza, „nem felekezeti megosztottság vezérelte őket”, míg az országos napilap, a Krónika tudósítása szerint a „reformátusok tulajdonában levő Bocskai teremben gyűléseztek az elégedetlenek”.
Kedveljük annyira mindhárom újságot és tiszteljük mindhárom (fő)szerkesztőt, hogy nem velük szállunk vitába, hanem a megtörténtek láttán tisztázni és pontosítani szeretnénk pár dolgot.
A Jókai (Eminescu) utcai Diakóniai Otthon és benne a Bocskai terem jogilag és telekkönyvileg valóban a Vártemplomi Református Egyházközség tulajdona, amely Fülöp G. Dénes lelkipásztor idejében épült, sok-sok külföldi és belföldi adományból. Így ma az épületben egy alapítvány működik, amelynek – a hét közül – egyik alapító tagja a református egyházközség. Az alapítók között vannak skótok, írek és nem reformátusok is. A Diakóniai Otthonban működő, nagyon szép szeretetszolgálatot a Lazarenum nevű alapítvány végzi, így a Bocskai terem bérbeadása is a Lazarenum Alapítványt illeti. Ennek alapján egész pontosan így hangzana a tudósítás: a Lazarenum Alapítvány által bérbe adott Bocskai teremben találkozott a „belső ellenzék”.
Mivel még nem regisztráltunk, ezért kívülállókként kérdezzük: a politikai pártok és politikai ellenpártok, miért nem az Ifjúsági Ház vagy a Bernády ház, esetleg a Kultúrpalota vagy a sportcsarnok termeit veszik igénybe tisztújító gyűléseik megtartásakor? Egy gyülekezethez tartozó egyháztagok között mindig vannak „hivatalosak” és „belső ellenzékiek”, elégedettek és elégedetlenek, hűségesek és hűtlenek egyaránt, s így nem egyszer kellemetlenséget okoznak – még akaratlanul is – az egyháznak.
Tisztelettel kérjük, ezután kíméljenek meg a pártok az ilyenfajta „vallásháborúk” előidézésétől!
Marosvásárhely, 2013. február 14-én
Ötvös József Személy Béla
parókus lelkipásztor főgondnok
Krónika (Kolozsvár),
Langymeleg városunk alpári politikai csatározásaiba, tudtán kívül, belecsöppent az egyház is; vallásos közmondással élve, talán így találó: mint Pilátus a Credóba.
Nálunknál szakavatottabb politikusok, szenzációra fogékony újságírók, kívül vagy belül lévő RMDSZ tagok eléggé körbejárták már a marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésének és elnökválasztásának lerágott csontját. Így mi csak egyetlen – minket érintő – vonatkozására reflektálunk. Erre az állásfoglalásra a magyar nyelvű sajtóban megjelent tudósítások késztettek.
Városunkban megjelenő magyar nyelvű hetilap, a Központ egyenesen marosparti „vallásháború”-ról beszél, leosztva, hogy a római katolikus egyház tanácstermében „a központi vezetés támogatását élvező”, míg a reformátusoknál a „mostantól számkivetett belső ellenzék gyülekeztek”. Legolvasottabb megyei napilapunk ugyan tisztázza, „nem felekezeti megosztottság vezérelte őket”, míg az országos napilap, a Krónika tudósítása szerint a „reformátusok tulajdonában levő Bocskai teremben gyűléseztek az elégedetlenek”.
Kedveljük annyira mindhárom újságot és tiszteljük mindhárom (fő)szerkesztőt, hogy nem velük szállunk vitába, hanem a megtörténtek láttán tisztázni és pontosítani szeretnénk pár dolgot.
A Jókai (Eminescu) utcai Diakóniai Otthon és benne a Bocskai terem jogilag és telekkönyvileg valóban a Vártemplomi Református Egyházközség tulajdona, amely Fülöp G. Dénes lelkipásztor idejében épült, sok-sok külföldi és belföldi adományból. Így ma az épületben egy alapítvány működik, amelynek – a hét közül – egyik alapító tagja a református egyházközség. Az alapítók között vannak skótok, írek és nem reformátusok is. A Diakóniai Otthonban működő, nagyon szép szeretetszolgálatot a Lazarenum nevű alapítvány végzi, így a Bocskai terem bérbeadása is a Lazarenum Alapítványt illeti. Ennek alapján egész pontosan így hangzana a tudósítás: a Lazarenum Alapítvány által bérbe adott Bocskai teremben találkozott a „belső ellenzék”.
Mivel még nem regisztráltunk, ezért kívülállókként kérdezzük: a politikai pártok és politikai ellenpártok, miért nem az Ifjúsági Ház vagy a Bernády ház, esetleg a Kultúrpalota vagy a sportcsarnok termeit veszik igénybe tisztújító gyűléseik megtartásakor? Egy gyülekezethez tartozó egyháztagok között mindig vannak „hivatalosak” és „belső ellenzékiek”, elégedettek és elégedetlenek, hűségesek és hűtlenek egyaránt, s így nem egyszer kellemetlenséget okoznak – még akaratlanul is – az egyháznak.
Tisztelettel kérjük, ezután kíméljenek meg a pártok az ilyenfajta „vallásháborúk” előidézésétől!
Marosvásárhely, 2013. február 14-én
Ötvös József Személy Béla
parókus lelkipásztor főgondnok
Krónika (Kolozsvár),
2013. december 14.
Krisztusok és angyalok
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjai zajlottak az elmúlt héten helybeli és külföldi vendégtanárok jelenlétében. A hagyományossá váló rendezvény programjában emlékelőadások, tudományos szessziók, művelődési rendezvények szerepeltek. A csütörtök esti díszünnepségen díjazták a rezidensvizsgán legjobb eredményt elért végzetteket, az évfolyamelsőket, a legszámottevőbb tudományos munkásságot végzett egyetemi oktatót, az idén nyugdíjba vonult tanárokat és a kerek évfordulót ünneplő nyugalmazott professzorokat. Szokás szerint ekkor hangzottak el az egyetemen folyó tevékenységet értékelő beszédek. Leonard Azamfirei rektor európai szintű oktatásról beszélt a 6.000 hallgatóval működő intézményben, amely nemzetközi minőségtanúsítvánnyal is rendelkezik, s a kilenc oktatási programjukból hat már bizalmi minősítést kapott. Az elméletre összpontosító elavult tantervek helyett a gyakorlati oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, s ezt biztosítja többek között a múlt évben beszerzett szimulációs központ. A jövő héten pedig elkezdődik a gyógyszerészeti kar új épületének a kivitelezése. A rektor bírálta a várost és a megyét, hogy nem támogatják eléggé az egyetemet, bár a MOGYE a szellemi haladás központjaként olyan intézmény, amely nem fogyaszt, hanem termel. Szemrehányóan említette, hogy Oxfordból azért nem kapták meg a Legjobb Regionális Egyetem minősítést, mert egy diaszpórában élő professzor, akit az elmúlt évben vendégül látott a MOGYE, megakadályozta ezt. Nos, nem kell ahhoz külföldi egyetemi tanárnak lenni, hogy felmerüljön a kétség: lehet-e egy olyan felsőoktatási intézményt a legjobb regionális egyetemnek minősíteni, ahol minden eszközzel megakadályozzák az alapító tagozat önállóságának a visszanyerését.
A szenátus elnöke az ülésen Jézus Krisztushoz hasonlította az orvosokat, majd később elhangzott, hogy "a gyógyszerészek az orvosok vállán ülő angyalok". Ami disszonánsan hangzik, ha arra gondolunk, hogy Szilágyi Tibor rektorhelyettes szavai hallatán, aki magyarul szólt a hallgatósághoz, a "Jézus Krisztushoz hasonlók" és az "angyalok" egy része felháborodottan hagyta el az Ifjúsági Ház nagytermét. Pedig a rektorhelyettes arról beszélt, hogy a tudományos élet akkor lendült fel Európában, amikor minden nép az anyanyelvén kezdte művelni a tudományokat. Emlékeztette a hallgatóságot a több mint négyszáz éves erdélyi felsőoktatás és azon belül az egyetem történetére, az önálló magyar orvos- és gyógyszerészképzést szavatoló rendeletekre. Nagyon fontosnak tartják a román nyelv ismeretét, de a szakmát anyanyelven lehet a legalaposabban elsajátítani, ezért a multikulturálisnak nevezett marosvásárhelyi egyetemen a román és magyar nyelvű oktatás egyenrangú partner kellene legyen – hangsúlyozta. Szavaihoz hadd tegyük hozzá: ha ezek a törvény biztosította jogok megvalósulnának, akkor senki sem akadályozhatná meg a külföldi elismerést. De addig, amíg egyetemi oktatók ilyen módon viszonyulnak a magyar szóhoz, a két-, illetve már háromnyelvű egyetem az összefogás helyett továbbra is az eldurvuló ideológiai harcok helyszíne marad.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjai zajlottak az elmúlt héten helybeli és külföldi vendégtanárok jelenlétében. A hagyományossá váló rendezvény programjában emlékelőadások, tudományos szessziók, művelődési rendezvények szerepeltek. A csütörtök esti díszünnepségen díjazták a rezidensvizsgán legjobb eredményt elért végzetteket, az évfolyamelsőket, a legszámottevőbb tudományos munkásságot végzett egyetemi oktatót, az idén nyugdíjba vonult tanárokat és a kerek évfordulót ünneplő nyugalmazott professzorokat. Szokás szerint ekkor hangzottak el az egyetemen folyó tevékenységet értékelő beszédek. Leonard Azamfirei rektor európai szintű oktatásról beszélt a 6.000 hallgatóval működő intézményben, amely nemzetközi minőségtanúsítvánnyal is rendelkezik, s a kilenc oktatási programjukból hat már bizalmi minősítést kapott. Az elméletre összpontosító elavult tantervek helyett a gyakorlati oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, s ezt biztosítja többek között a múlt évben beszerzett szimulációs központ. A jövő héten pedig elkezdődik a gyógyszerészeti kar új épületének a kivitelezése. A rektor bírálta a várost és a megyét, hogy nem támogatják eléggé az egyetemet, bár a MOGYE a szellemi haladás központjaként olyan intézmény, amely nem fogyaszt, hanem termel. Szemrehányóan említette, hogy Oxfordból azért nem kapták meg a Legjobb Regionális Egyetem minősítést, mert egy diaszpórában élő professzor, akit az elmúlt évben vendégül látott a MOGYE, megakadályozta ezt. Nos, nem kell ahhoz külföldi egyetemi tanárnak lenni, hogy felmerüljön a kétség: lehet-e egy olyan felsőoktatási intézményt a legjobb regionális egyetemnek minősíteni, ahol minden eszközzel megakadályozzák az alapító tagozat önállóságának a visszanyerését.
A szenátus elnöke az ülésen Jézus Krisztushoz hasonlította az orvosokat, majd később elhangzott, hogy "a gyógyszerészek az orvosok vállán ülő angyalok". Ami disszonánsan hangzik, ha arra gondolunk, hogy Szilágyi Tibor rektorhelyettes szavai hallatán, aki magyarul szólt a hallgatósághoz, a "Jézus Krisztushoz hasonlók" és az "angyalok" egy része felháborodottan hagyta el az Ifjúsági Ház nagytermét. Pedig a rektorhelyettes arról beszélt, hogy a tudományos élet akkor lendült fel Európában, amikor minden nép az anyanyelvén kezdte művelni a tudományokat. Emlékeztette a hallgatóságot a több mint négyszáz éves erdélyi felsőoktatás és azon belül az egyetem történetére, az önálló magyar orvos- és gyógyszerészképzést szavatoló rendeletekre. Nagyon fontosnak tartják a román nyelv ismeretét, de a szakmát anyanyelven lehet a legalaposabban elsajátítani, ezért a multikulturálisnak nevezett marosvásárhelyi egyetemen a román és magyar nyelvű oktatás egyenrangú partner kellene legyen – hangsúlyozta. Szavaihoz hadd tegyük hozzá: ha ezek a törvény biztosította jogok megvalósulnának, akkor senki sem akadályozhatná meg a külföldi elismerést. De addig, amíg egyetemi oktatók ilyen módon viszonyulnak a magyar szóhoz, a két-, illetve már háromnyelvű egyetem az összefogás helyett továbbra is az eldurvuló ideológiai harcok helyszíne marad.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2014. november 18.
Fiatal szemmel az erdélyi épített örökségről
A magyar nemesség épített öröksége, az erdélyi kastélyok köszönnek vissza azokról a nagyméretű színes képekről, melyeket hétfőn állítottak ki a marosvásárhelyi ifjúsági ház előcsarnokában.
Ferencz András tizenegyedik osztályos bolyais diák fotós kalandja ez év tavaszán a gernyeszegi Teleki-kastély udvarán kezdődött, ahova tanára, Cezar Buliga vitte el. Miután a 17 éves fiú elkészítette első képét egy történelmi műemlékről, újdonsült hobbija valósággal magával sodorta. A nyár folyamán szüleivel egyik kastélyt a másik után látogatta és fényképezte – rendkívüli művészi érzékkel, ahogy a szakemberek is megállapították.
A közép-erdélyi kastélyokról készült A kő marad… című kiállítás anyaga családi körutazások során, néhány hónap leforgása alatt készült el. A fényképek sajátos szemszögből közelítik meg a szebb időket is megélt kastélyok jelenlegi helyzetét. A megviselt épületek, illetve a fennmaradt ingatlanmaradványok még mindig magukon hordozzák az évszázados patina nyomait.
A képek egy olyan időutazásra invitálják a látogatót, amelynek során felidézheti a múltat, megismerheti a jelent, és elgondolkodhat a jövőn. A tárlaton szembetalálhatjuk magunkat a csodálatosan restaurált marosugrai Haller-kastéllyal, de ott lehetünk a történelmi család kapjoni épülete előtt is, melynek falai alig-alig állnak. Hasonló állapotban láthatjuk a Hallerek szentpáli kastélyát is, akárcsak az összeomlással fenyegető Teleky Ádám-féle felsőmarosújvári kiskastélyt. Ennél is szomorúbban tekint le a falról a maroscsesztvei 19. századi, klasszicista stílusban épült Mikes-kastély.
Az ifjú fotós szerint – aki 13 esztendősen kezdett fényképezgetni, és azóta elvégezte a népművészeti iskola kétéves fotóművészeti tanfolyamát – mindenképpen meg kellene menteni a még menthető erdélyi műemlékeket.
„Nagy boldogság ilyen tettre kész fiatalokat látni. Andris a 21. század tudatos polgára” – jegyezte meg a tárlatnyitón a kiállítás házigazdája, Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Ferencz András eddigi tevékenysége során portré-, tájkép- és tárgyfotózással, valamint utcai és rendezvényfotózással foglalkozott. A terekről és épületekről készített, nagy felbontású fényképeit sajátosnak mondható panorámikus képfeldolgozással is átalakította. A kiállítás november 23-áig látogatható, a bolyais diák munkásságának egy részét viszont a www.ferenczandras.ro honlapon is meg lehet tekinteni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
A magyar nemesség épített öröksége, az erdélyi kastélyok köszönnek vissza azokról a nagyméretű színes képekről, melyeket hétfőn állítottak ki a marosvásárhelyi ifjúsági ház előcsarnokában.
Ferencz András tizenegyedik osztályos bolyais diák fotós kalandja ez év tavaszán a gernyeszegi Teleki-kastély udvarán kezdődött, ahova tanára, Cezar Buliga vitte el. Miután a 17 éves fiú elkészítette első képét egy történelmi műemlékről, újdonsült hobbija valósággal magával sodorta. A nyár folyamán szüleivel egyik kastélyt a másik után látogatta és fényképezte – rendkívüli művészi érzékkel, ahogy a szakemberek is megállapították.
A közép-erdélyi kastélyokról készült A kő marad… című kiállítás anyaga családi körutazások során, néhány hónap leforgása alatt készült el. A fényképek sajátos szemszögből közelítik meg a szebb időket is megélt kastélyok jelenlegi helyzetét. A megviselt épületek, illetve a fennmaradt ingatlanmaradványok még mindig magukon hordozzák az évszázados patina nyomait.
A képek egy olyan időutazásra invitálják a látogatót, amelynek során felidézheti a múltat, megismerheti a jelent, és elgondolkodhat a jövőn. A tárlaton szembetalálhatjuk magunkat a csodálatosan restaurált marosugrai Haller-kastéllyal, de ott lehetünk a történelmi család kapjoni épülete előtt is, melynek falai alig-alig állnak. Hasonló állapotban láthatjuk a Hallerek szentpáli kastélyát is, akárcsak az összeomlással fenyegető Teleky Ádám-féle felsőmarosújvári kiskastélyt. Ennél is szomorúbban tekint le a falról a maroscsesztvei 19. századi, klasszicista stílusban épült Mikes-kastély.
Az ifjú fotós szerint – aki 13 esztendősen kezdett fényképezgetni, és azóta elvégezte a népművészeti iskola kétéves fotóművészeti tanfolyamát – mindenképpen meg kellene menteni a még menthető erdélyi műemlékeket.
„Nagy boldogság ilyen tettre kész fiatalokat látni. Andris a 21. század tudatos polgára” – jegyezte meg a tárlatnyitón a kiállítás házigazdája, Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Ferencz András eddigi tevékenysége során portré-, tájkép- és tárgyfotózással, valamint utcai és rendezvényfotózással foglalkozott. A terekről és épületekről készített, nagy felbontású fényképeit sajátosnak mondható panorámikus képfeldolgozással is átalakította. A kiállítás november 23-áig látogatható, a bolyais diák munkásságának egy részét viszont a www.ferenczandras.ro honlapon is meg lehet tekinteni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2015. május 5.
Nagykorúvá vált Marosvásárhelyi Diáknapok
Idén fesztiváljelleggel
Szerdán tizennyolcadik alkalommal özönlik el zászlós diákcsapatok a Rózsák terét. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) május 6–9-re időzítette az egyetemisták körében igen népszerű, hagyományossá vált diáknapi rendezvénysorozatot, amely több mint 2000 diákot mozgat meg minden évben. A részletekről Bardócz-Veres Zsuzsanna MMDSZ-alelnök, főszervező tájékoztatott.
– Idén 39 csapat vesz részt a különböző sport- és ügyességi megmérettetéseken, játékokon. A rendezvény célja ezúttal is az, hogy összekovácsolja a különböző egyetemeken, illetve szakokon tanuló magyar diákokat, és teret biztosítson a közös szórakozásra. Azt szeretnénk, ha az esemény idén fesztiváljelleget is öltene, ezért öt koncerttel készültünk a diáknapok résztvevői és a vásárhelyiek számára. Csütörtökön 22.30-tól a gyergyói Bagossy Brothers Company és a kolozsvári De La Funk együttesek zenélnek, pénteken 22 órától a helyiek számára jól ismert formációk, a Vizi Imre & Band, illetve Koszika & HotShots koncerteznek, szombaton este ugyanebben az időpontban a budapesti Irie Maffia zenekar lép színpadra. A koncertek helyszíne a gokartpálya.
Amint az a részletes programból kiderül, a többnapos buli előes-téjén, kedden 21 órától gitárestre várják a diákokat a Sörpatikába. A csapatok szerdán 17.30-kor gyülekeznek a főtéren, ahonnan 18 órakor indul a felvonulás az Ifjúsági Házig. 19 órától az Ifjúsági Ház előtt kamionparti, 22 órától az Amnessia Klubban nyitóbuli, 23 órától ugyanott táncverseny lesz. A sportrendezvények reggel 9 órakor kezdődnek a Víkendtelepen, ugyanitt csütörtökön 16 órától különféle játékokra várják az érdeklődőket. A megszokott harácsolásra szintén csütörtökön 21 órától, a kincskeresésre pénteken 16 órától kerül sor. A nap csütörtöktől szombatig a gokartpályán zajló bulival zárul. A rendezvényre, illetve a koncertekre elővételben kedvezményes árú bérletet lehet váltani az MMDSZ-székházban.
n. sz. i.
Népújság (Marosvásárhely)
Idén fesztiváljelleggel
Szerdán tizennyolcadik alkalommal özönlik el zászlós diákcsapatok a Rózsák terét. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) május 6–9-re időzítette az egyetemisták körében igen népszerű, hagyományossá vált diáknapi rendezvénysorozatot, amely több mint 2000 diákot mozgat meg minden évben. A részletekről Bardócz-Veres Zsuzsanna MMDSZ-alelnök, főszervező tájékoztatott.
– Idén 39 csapat vesz részt a különböző sport- és ügyességi megmérettetéseken, játékokon. A rendezvény célja ezúttal is az, hogy összekovácsolja a különböző egyetemeken, illetve szakokon tanuló magyar diákokat, és teret biztosítson a közös szórakozásra. Azt szeretnénk, ha az esemény idén fesztiváljelleget is öltene, ezért öt koncerttel készültünk a diáknapok résztvevői és a vásárhelyiek számára. Csütörtökön 22.30-tól a gyergyói Bagossy Brothers Company és a kolozsvári De La Funk együttesek zenélnek, pénteken 22 órától a helyiek számára jól ismert formációk, a Vizi Imre & Band, illetve Koszika & HotShots koncerteznek, szombaton este ugyanebben az időpontban a budapesti Irie Maffia zenekar lép színpadra. A koncertek helyszíne a gokartpálya.
Amint az a részletes programból kiderül, a többnapos buli előes-téjén, kedden 21 órától gitárestre várják a diákokat a Sörpatikába. A csapatok szerdán 17.30-kor gyülekeznek a főtéren, ahonnan 18 órakor indul a felvonulás az Ifjúsági Házig. 19 órától az Ifjúsági Ház előtt kamionparti, 22 órától az Amnessia Klubban nyitóbuli, 23 órától ugyanott táncverseny lesz. A sportrendezvények reggel 9 órakor kezdődnek a Víkendtelepen, ugyanitt csütörtökön 16 órától különféle játékokra várják az érdeklődőket. A megszokott harácsolásra szintén csütörtökön 21 órától, a kincskeresésre pénteken 16 órától kerül sor. A nap csütörtöktől szombatig a gokartpályán zajló bulival zárul. A rendezvényre, illetve a koncertekre elővételben kedvezményes árú bérletet lehet váltani az MMDSZ-székházban.
n. sz. i.
Népújság (Marosvásárhely)