Marosvásárhelyen a Maros Vízügyi Igazgatóság homlokzatára a Krónika felvetése nyomán kikerült az intézmény nevét jelző magyar felirat. Borbély László kampányindító rendezvényén kérdezte a lap munkatársa a minisztertől, hogy miközben a Dorin Florea vezette vásárhelyi polgármesteri hivatalban minden lényeges információt magyar nyelven is feltüntetnek, addig olyan közintézmények homlokzatán, folyosóin, irodáiban, ahol magyar vezetők vagy helyettes vezetők vannak, miért egynyelvűek még mindig a feliratok? Példaként a Morent Ilona igazgatta Maros Megyei Nyugdíjpénztárat és a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóságot említette, amelynek egyik helyettes vezetője Dénes Irén – mindkettőjüket az RMDSZ juttatta tisztségbe. Borbély László jogosnak tartotta a felvetést, mert a prefektúrán sincsenek kétnyelvű feliratok. /Máthé Éva: Kétnyelvű eligazítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Sürgősségi kormányrendelettel felmentették a Maros Vízügyi Igazgatóság vezérigazgatói tisztségéből Dávid Csabát. Dávid Csaba nem ismeri a felmentés indoklását, úgy értesült hogy szakvégzettségének megfelelő állást ajánlanak számára továbbra is az intézmény keretében. – Ha ez nekem is és az RMDSZ-nek is megfelel, elfogadom, ha nem, a további lépésekről később lesz döntés – fejtette ki Dávid, aki a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának, és az RMDSZ városi szervezetének is az elnöke. /Felmentették Dávid Csabát a vízügyi igazgatóság éléről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Borbély László RMDSZ-es parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján bírálta azokat az intézkedéseket, amelyeknek a szenvedő alanyai egyes magyar intézményvezetők. Emlékeztetett, a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság éléről múlt héten menesztették Dávid Csabát. Ennek az egyetlen oka az volt, hogy az igazgató magyar nemzetiségű, hiszen az ország valamennyi vízügyi igazgatósága közül az általa vezetett volt az egyik legeredményesebb, legtöbb profitot termelő hivatal. A képviselő egyúttal nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Marius Pascan Maros megyei prefektus rendszeresen túllépi hatáskörét. /Máthé Éva: Borbély László bírálta a magyarellenességet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Verestóy az árvizek okozója?
A Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatója szerint a Hargita megyei szenátor is felelős az utóbbi évek felelőtlen erdőirtásaiért. Verestóy erre úgy reagált, Giurgea valószínűleg nem veszi be időben a gyógyszereit.
Hargita megye árvizeinek első számú okozójaként jelölte meg Verestóy Attila szenátort Teodor Giurgea, a Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatója tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A vízügyi szakember szerint az árvizek fő oka az elmúlt évek felelőtlenül véghezvitt erdőirtása, amelynek a hátterében Giurgea állításai szerint az RMDSZ szenátora áll. „Felhívnám a figyelmet az erdőtulajdonosok részéről – élükön Verestóy Attila szenátorral – mutatkozó felelőtlen magatartásra, amelyet a környezettel és árvízvédelemmel szemben tanúsítanak. Az említettek csúfot űznek mindkettőből” – nyilatkozta Giurgea, aki a vízügyi ha óságnál betöltött igazgatói funkciója mellett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) színeiben megválasztott Maros megyei tanácsos is.
Verestóy válasza nem késett, nyersen válaszolta meg az ellene felhozott vádakat: „Azt hiszem, hogy az illető információ- és gyógyszerhiányban szenved. Sze¬gény feltehetően nem olvas, nem tájékozódik, fölöslegesen beszél és nem veszi be idejében a gyógyszereit. Bátran ellenőrizheti az összes eddigi mezőgazdasági, környezetvédelmi és erdészeti minisztérium nyilvántartását, hogy soha nem volt közöm a felelőtlen erdőirtáshoz. Mindössze a székelyudvarhelyi bútorgyárban van tulajdonrészem, nem vagyok erdőkitermelő, és soha nem is leszek” – vágott vissza élesen Verestóy a Mediafax országos hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Hargita Népe (Csíkszereda)

Bepereli Giurgeát Verestóy
Aljas rágalomnak nevezte a Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatójának kijelentéseit Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor. Az árvizek fő okozójaként a honatyát megnevező Teodor Giurgea ellen ezért pert indít.
Az igazságszolgáltatáshoz fordul Verestóy Attila Hargita megyei szenátor Teodor Giurgea kijelentései miatt. A Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatója ugyanis hétfői sajtótájékoztatóján azt állította, az árvizek fő oka az elmúlt évek felelőtlenül véghezvitt erdőirtása, amelynek a hátterében szerinte az RMDSZ-szenátor áll.
„Ez egy aljas rágalom, ami miatt be fogom perelni Giurgeát. Bárhol le lehet ellenőrizni, nincsenek, soha nem voltak és nem is lesznek erdőkitermelési érdekeltségeim, cégeim” – szögezte le lapunknak Verestóy Attila, aki már el is kezdte a bizonyítékok gyűjtését. A szenátor a Hargita Népének úgy értékelte, nem véletlen, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester embere őt támadja, a demokrata-liberális párti elöljáró ugyanis régóta éles ellentétben áll az RMDSZ-szel. Teodor Giurgea különben a vízügyi hatóságnál betöltött igazgatói funkciója mellett a PD-L színeiben megválasztott Maros megyei tanácsos is. Hargita Népe (Csíkszereda)

Pincéket, termőföldeket öntött el a víz
A Nyikó és Nagy-Küküllő mentieknek egyaránt gondot okozott a nagy mennyiségű lehullott csapadék. Pincéket, nyári konyhákat öntött el a víz, a Nagy-Küküllő pedig ki is lépett medréből Décsfalva és Székelymagyarós környékén.
Elöntötte a víz szerdán reggel Nyikómalomfalva egy részét, a háztartásoknál a szivattyúzásban a község önkéntes tűzoltói nyújtottak segítséget. A károk jelentősek a pincékben és nyári konyhákban. Farkaslaka község polgármestere, Kovács Lehel lapunkkal tudatta, „szerencsére a patakok a helyükön vannak, az árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően nem lett nagyobb baj”. Hozzáfűzte, a falvakban most nem alakult ki pánikhangulat. A polgármester szerint az okozhatta a szerdai áradást, hogy a határsáncok és -árkok nem tudták levezetni az éjszakai nagy mennyiségű csapadékot.
Szerdán délután Farkaslakán értük utol a tűzoltókat, akik éppen a plébánia pincéjéből szívatták ki a vizet. Onnan Szentlélekre tartottak, ahol a felújítás alatt lévő művelődési ház pincéjéből kellett kiszivattyúzniuk a vizet. Malomfalván egyébként tíz portához hívták segítségül őket, Farkaslakán szintúgy.
Noha a Nyikó szintje megemelkedett, közel sem érte el a biztonsági határértéket – mondta el lapunknak Călin Fokt, a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság szóvivője.
A Nagy-Küküllő mentén ázott fokhagyma- és hagymaültetvényben jártunk Székelymagyaróson. A föld vízzel, ágakkal, hordalékkal telt fel. Nagy Levente gazda éppen elvezető árkokkal igyekezett felgyorsítani a víz távozását. Kárát még nem tudta felbecsülni, majd ha megtisztul a területe. „Otthon is teli volt vízzel a talicska, én azt használom vízmértéknek” – hangoztatta.
A Nagy-Küküllő kilépett a medréből Décsfalva és Székelymagyarós környékén. Bögöz község polgármestere, Farkas Mózes érdeklődésünkre elmondta, tudomása szerint a zeteváraljai víztározónál megengedték a vizet, és az okozhatott vízszintnövekedést, de áradásról nincs tudomása. Călin Fokt viszont cáfolta, hogy nagyobb vízmennyiséget engedtek volna ki a víztározóból. Kollégája ott lakik a helyszínen, hívásunkkor azonnal ellenőriztette a kiengedett vízmennyiséget, ami jóval a megengedett értékek alatt volt. Szerinte egyébként a hidak, pallók környéke, valamint a vízmeder nem volt megfelelően kitakarítva, és a hordalék akadályozta a víz zavartalan lefolyását.
Egyébként Csíkszéken is gondot okozott a nagy mennyiségű csapadék, több helyszínen is kilépett medréből az Olt.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Áradásokat okoztak a jégtorlaszok Hargita és Maros megyében
Több maroshévízi gazdaságot elöntött a víz vasárnap délután, miután a hirtelen jött felmelegedés hatására jégtorlaszok alakultak ki a Maros-folyón.
A Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvivője szerint az egyik jégtorlasz Maroshévíz kijáratánál alakult ki, ennek nyomán víz alá került több udvar és gazdaság. A háztáji állatokat a tűzoltók mentették meg az elpusztulástól – tudósít az Agerpres hírügynökség.
A Maros-folyón átívelő egyik híd közelében is jégtorlasz keletkezett, itt is több gazdaságot áraszthat el a víz, ha kilép medréből a folyó.
Mindkét jégtorlasz 500 méter hosszú és 40 centiméter vastag, de mivel lakott terület közelében vannak, nem lehet robbantással megbontani, ezért a Maros Vízügyi Igazgatóság segítségét kérték ezek gépi feltörésére.
Maros megye: elöntött a víz húsz palotailvai udvart és gazdaságot
Mintegy húsz udvart és gazdaságot öntött el a víz vasárnap Palotailván az esőzések, illetve a Maros-folyón keletkezett jégtorlaszok miatt – tájékoztatta a hírügynökséget a Maros megyei tűzoltóság sajtószóvivője.
Cristian Virag szerint délután háromkor Marosvécs, Disznajó, Füleháza, Galonya, Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza környékéről érkezett jelentés a folyón megindult jégtáblákról, a Görgény-folyón pedig Görgénysóakna , Görgényhodák és Libánfalva környékéről jelentettek hasonló problémákat. A szóvivő szerint a bőséges esőzések miatt Szászrégenben elárasztott a víz egy pincét, Dicsőszentmártonban pedig hét udvar került víz alá.
A meteorológiai figyelmeztetések alapján egyébként még csütörtökön elrendelték Maros megye önkormányzatai számára a meder- és ároktisztítást, illetve a vízfolyások figyelemmel követését, hogy ne adódjanak problémák a lakott területeken. Amennyiben gondot észlelnek, az önkormányzatoknak kötelességük azonnal értesíteni az illetékes hatóságokat – tette hozzá a szóvivő.
El kellett hagyniuk otthonukat
Fehér megyében is áradásokat okoztak a jégtorlaszok. Több hegyvidéki településen összesen tizennyolc házat, tizenkilenc gazdaságot, hat udvart és tizenkét hektár legelőt árasztott el a medréből kilépett folyó. Huszonöt személynek kellett elhagynia otthonát.
Székelyhon.ro

Államtitkár: nem szennyeződött vegyi anyagokkal az Aranyos
A hatóságok szerint nem szennyeződött vegyi anyagokkal az Aranyos folyó, miután egy műszaki meghibásodás következtében hozzávetőlegesen 6 000 köbméternyi zagy folyt bele az abrudbányai Cupru Min bányavállalat Sesely-völgyi ülepítőjéből.
Olimpia Negru vízügyi államtitkár csütörtökön úgy nyilatkozott, nem állt fenn annak a veszélye sem, hogy a szennyeződés elérje az országhatárt. „A jelenlegi információink, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján nem merült fel a vegyi anyagokkal való szennyeződés veszélye. Ideiglenesen zavaros volt a folyó vize, de a Maros vízügyi hatóság szakemberei megnövelték az Aranyos és a Maros vízhozamát, hogy ne terjedjen a szennyeződés. Nem merült fel a határon átlépő szennyezés problémája sem" – idézte az államtitkárt az Agerpres hírügynökség.
Csütörtökön a víz- és erdőgazdálkodási minisztérium, a vízgazdálkodási igazgatóság képviselőiből és egyetemi kutatókból álló vegyes bizottság vizsgálta a Sesely-völgyi zagyszennyezés körülményeit. A szakemberek megállapították, hogy nem szennyeződött vegyi anyagokkal az Aranyos folyó vize, csupán zavaros lett, a halállomány sem pusztult el, és a Marosba sem ömlött zaggyal szennyezett víz.
A Sesely-völgyi ülepítő vízelvezető-rendszerét lezárják, a szükséges munkálatokat legkésőbb őszig végzik el, a vízügyi hatóságok addig folyamatosan felügyelni fogják az Aranyos és a Sesely-völgyi folyók vízminőségét. Műszaki meghibásodás nyomán április 3-án hozzávetőlegesen 6 000 köbméternyi zagy folyt az abrudbányai Cupru Min bányavállalat Sesely-völgyi ülepítőjéből az Aranyos folyóba. Amint észlelték a problémát, a Cupru Min leállította a tevékenységet, és munkagépekkel próbálták megakadályozni a zagy további kiömlését.
A Fehér megyei Katasztrófavédelmi Ügynökség felhívta a lakosság figyelmét, hogy a folyó vize sem emberi, sem állati fogyasztásra, sem tisztálkodásra nem alkalmas. A Sesely-völgyi ülepítő az abrudbányai rézbánya legjelentősebb még működő, ugyanakkor az ország legnagyobb zagytározója: 130 hektáron terül el és több millió tonna zagyot tartalmaz. kronika.ro