Országos szintű konferenciát szerveztek a magyar pedagógusoknak
Kevés lehetősége van az erdélyi magyar pedagógusoknak arra, hogy konferencián vegyenek részt, illetve kötetben jelentessenek meg szakdolgozatot, ezáltal is fejlesztve szakmai tudásukat. Ezt a hiányt hivatott betölteni az az országos neveléslélektani konferencia, amelyet a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpont a Maroskeresztúri Általános Iskolával közösen szervezett a hétvégén.
A kultúra szerepe az oktatásban címmel szerveztek idén konferenciát a logisztikailag is jól felszerelt maroskeresztúri iskolában, amelyen délelőtt óvónők, tanítók, tanárok, pszichológusok és gyógypedagógusok mutatták be szakdolgozataikat igencsak aktuális témákban. Volt, aki a mai diákok olvasási szokásait mérte fel, más a sztereotípiák megjelenését és szerepét kutatta a filmekben, rajzfilmekben. A délután folyamán műhelymunkák zajlottak, amelyeken többek között Borsos Károly László államtitkári tanácsos arról beszélgetett a résztvevőkkel, hogy hogyan tükröződik az anyanyelvi kultúra a román oktatási rendszerben. Nagy Gabriella az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának tanácsosa, Csibi Mónika pszichológus, Gagyi Béla földrajzszakos tanár, Barta Zoltán jogtanácsos, valamint Kiss Bora színművész workshopok keretében bizonyították azt, hogy a kultúrának milyen fontos szerep jut a gyerekek kulturális identitásának fejlesztésében.
„Az itthon maradás és a megmaradás csakis az identitásunk részét képező kultúrán keresztül lehetséges, ilyen például a valláshoz, nemzethez tartozás érzése, amelyek mind nagyon fontosak a személyiségfejlődésünk során” – foglalta össze a konferencia témáját Porkoláb Annamária, az erőforrásközpont igazgatója, az esemény szervezője. Kiemelte, fontos, hogy a magyar szülők ne teherként éljék meg a gyerekük anyanyelvi oktatását, hanem lehetőségként. „Azt veszem észre, hogy a magyar szülők nagy része próbálkozik, és egyre kevesebben íratják román osztályba gyereküket, csak azért, hogy megtanuljanak románul” – mondta a szervező, akitől azt is megtudtuk, mintegy 150 magyar pedagógust mozgatott meg a hétvégi rendezvény.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro 

Több mint ötven dolgozatot mutattak be a konferencián
Közel negyven éve hozták létre az első iskolai tanácsadó központokat Marosvásárhelyen. 1978 óta sokat fejlődött az iskolai tanácsadás, ma minden oktatási intézményben van szakember. A Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ országos szintű konferenciát szervezett.
Nemzetközi résztvevője is volt a nagyszabású hétvégi rendezvénynek, s a szervezők nem is találhattak volna megfelelőbb helyszínt a Kultúrpalotánál. A szombat reggeli megnyitón pszichológusokkal, iskolai tanácsadókkal, pedagógusokkal, logopédusokkal telt meg a Tükörterem. Porkoláb Annamária, a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelynek legfőbb célja a szakemberek közötti tapasztalatcsere, az oktatási és kulturális értékek támogatása volt. 1978-ban alapították meg az első iskolapszichológusi kabineteket Marosvásárhelyen, akkor három szakember próbálta lefedni az egész megyét. Ma már iskolai tanácsadóknak nevezik őket, és minden oktatási intézményben van szakember. Az oktatásban tevékenykedő pszichológusokat, logopédusokat és mediátorokat tömörítő intézményeket 2012-ben nevezték el Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központoknak, akkor már 59 pszichológus, hét logopédus és két mediátor dolgozott a Maros megyei intézményben. Adriana Cerghedi, a Maros megyei központ aligazgatója az iskolai tanácsadás történetének ismertetését követően a pszichológusokra jellemző képi társítás módszerével jellemezte a Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központot, amely szerinte olyan, mint egy fa, amelynek van gyökere, törzse, tehát él, és segít lélegezni. A rendezvényen jelen volt Vasile Mureșan festő, muzeográfus, aki úgy fogalmazott, a pedagógusok legfontosabb szerepe, hogy a diákok megismerhessék saját kulturális identitásukat. Bár a konferencia kétnyelvű volt, a megnyitó román nyelven zajlott, ezt követően a magyar tagozaton résztvevő szakemberek a Kórusteremben, a román kollégák pedig a Tükörteremben mutatták be dolgozataikat. Összesen több mint ötven dolgozatbemutatón vehetett részt a közönség.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

A hátrányos helyzetű térségeket érinti a legjobban az iskolaelhagyás
Az Európai Unió tagállamainak közös célkitűzése, hogy 2020-ig tíz százalék alá csökkentsék az iskolaelhagyások számát. Romániában ez az arány az elmúlt tíz évben magasabb lett: 2016-ban a tanulók 18,5 százaléka hagyta ott idejekorán az oktatási rendszert.
Iskolaelhagyások tekintetében az uniós átlag nem egészen 11 százalék. Annak érdekében, hogy ez az arány 10 százalék alá csökkenjen, az Európai Unió tagállamai a megelőzésre és a különféle motiváló tanulási módszerek terjesztésére fektetik a hangsúlyt, különösképpen a hátrányos helyzetű térségekben.
A korai iskolaelhagyások száma ugyanis aggasztó méreteket öltött az elmúlt időben néhány európai uniós országban, köztük Romániában is.
A középiskolai lemorzsolódásban érintettek ebből adódóan kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja.
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban a korai iskolaelhagyások száma a legtöbb országban csökkent 2006-hoz képest, kivéve Csehországban, Szlovákiában és Romániában, ahol nőtt ez az arány. Romániában 2006-ban 17,9 százalékuk, 2016-ban pedig 18,5 százalékuk hagyta ott az oktatási rendszert.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 300 ezer fiatal „morzsolódik le” évente országszerte, 75 ezer közülük pedig dolgozni sem akar iskolaelhagyás után.
Maros megyében 1070 diák „lépett le” az oktatási rendszerből az elmúlt tanév során, a tanfelügyelőség adatai szerint a legtöbben Dicsőszentmártonban. A tanfelügyelőség oktatási rendszerbe való visszailleszkedési programjainak eredményeként néhányan visszatérnek ugyan az iskolapadba, de elenyésző ez az arány.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség adatai arra is kitérnek, hogy megyeszinten hány diák vett részt a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpont pszichopedagógiai tanácsadásain, illetve ezek közül hány diákot fenyeget az iskolaelhagyás veszélye. Az iskolai tanácsadók 338 olyan tanulóval beszélgettek, akiket komolyan fenyeget az iskolaelhagyás veszélye.
Az iskolai mediátorok, azaz a roma közösségekkel foglalkozó szakemberek által konzultált gyerekek közül Dicsőszentmártonban 57, Ludason 5, Marosvásárhelyen a hidegvölgyi közösségből 6, Mezőbándon 54 hagyta ott az iskolát az elmúlt tanévben – derül ki a tanfelügyelőség éves jelentéséből. Ebben többek között az oktatás minőségének elemzésére is kitérnek, amelyet a külső ellenőrzések, azaz a tanfelügyelőségi inspekciók szemszögéből vizsgáltak. Eszerint az oktatás minőségének negatív mutatói – például a különböző vizsgákon elért gyenge eredmények, a hiányzások, a szakoktatás gyakorlati nehézségei – a tankönyvhiány és a törvényhozásban előforduló változásokon kívül az iskolaelhagyásnak is köszönhetők. Hajnal Csilla / Székelyhon.ro