Február 26-án Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ alelnöke bemutatta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a szövetség megrendelésére január- februárban a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatok Kutató Központja végzett. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a magyar válaszadóknak a 79 százaléka támogatná. A Magyar Polgári Szövetség jelöltje kb. 5 százalékot kapna. Borbély László elmondta: májusban nagyszabású ünnepség keretében szeretnék elnevezni a felújított marosvásárhelyi stadiont Bölöni Lászlóról. Erről már egyeztettek a neves futballistával. Az MPSZ-nek arra a javaslatára, miszerint áprilisban legyen előválasztás Marosvásárhelyen az egyetlen magyar polgármester-jelölt kiválasztása érdekében, Borbély azt mondotta: nem érti, hogy Donáth Adél miként lehet az MPSZ jelöltje, hiszen például a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában az RMDSZ-t képviseli. /(Máthé Éva): Közvélemény-kutatások kora. Stadion Bölöni Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Recepttel a kezükben, a tűző napon állnak nagy sorokban a betegek egyes marosvásárhelyi gyógyszertárak előtt. Valamennyien az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerek kiváltása reményében várakoznak. Nem egy patikánál fordult elő, hogy miután egypár beteget kiszolgáltak, közölték a sorban állókkal: a keret elfogyott, több gyógyszert nem adhatnak. Dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója közölte, a sürgősségi kormányrendelet alapján a 2005. évi országos egészségbiztosítási alapba visszatartott összeg 10 százalékát felszabadítják. Az összegnek töredéke jut gyógyszerekre. Arra várnak, hogy közöljék, mennyi jut Maros megyének. /(mezey): Nagy sorok a gyógyszertárak előtt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Játék a tisztségekkel
Kinevezték, ugyanaznap visszahívták
Bár április 19-én a RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közötti megegyezés alapján dr. Ács Valériát, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Programok részlegén dolgozó tanácsosát nevezték ki az intézmény elnöki székébe, a tegnap délre meghirdetett sajtótájékoztató, amelyről azt gondolhattuk, hogy az új elnököt iktatják be a funkciójába, elmaradt. Az okokról az intézmény sajtóosztályán visszautasították a tájékoztatást.
A titokzatosság hátteréről később kiderült, hogy még ugyanazon a napon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, aki néhány órával azelőtt aláírta, vissza is vonta Ács doktornő kinevezését, s a korábbi elnököt, dr. Crisan Radut helyezte vissza az intézmény élére az újabb versenyvizsga megszervezéséig.
Anélkül, hogy kétségbe vonnánk az igazgató hozzáértését, továbbá azt, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal való szerződéskötés idején nehéz helyzetben van a pénztár (eddig 45 dossziét utasítottak el valamilyen hiányosság miatt), elfogadhatatlannak tűnik, hogy az országos pénztár vezetősége ugyanazon a napon miért ír alá két különböző kinevezést, emberek idegeivel és tekintélyével játszva, a saját és a kormányzó párt becsületéről nem is beszélve.
Kelemen Atilla még reménykedik
Kérdésünkre Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke érthetetlennek nevezte a bizonytalankodást, arra hivatkozva, hogy a két párt közötti megegyezés alapján az RMDSZ-t illeti meg a tisztség, majd reményét fejezte ki, hogy a probléma megoldódik.
Ami kétségesnek tűnik, ha egy korábbi hasonló helyzetre gondolunk, amikor 2007-ben dr. Vass Leventét egyik nap kinevezték a megyei kórház élére, majd másnapra visszavonták a kinevezést, ami a kellő súlyú politikai kiállás hiánya miatt érvényben is maradt.
Megkeresésünkre dr. Vass Levente, aki jelenleg az egészségügyi miniszter tanácsosa, nem akarta elhinni, hogy a három évvel ezelőtt történtek újra megismétlődhetnek. Amikor erről személyesen meggyőződött, kijelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium nevében elhatárolódik ettől a sajnálatos "játszmától", és hozzátette: az illetékeseknek minél hamarabb lépniük kell, hogy orvosolják a helyzetet.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

"A romániai magyar közösség 1990 után a párbeszédet, a jogállam eszközét választotta"
Antalfi Imola
Szeminárium az európai kisebbségi és regionális nyelvekről
Hagyományos rendezvénye a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítványnak az évente megrendezett, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szeminárium, amelyet idén Az európai kisebbségi és regionális nyelvek címmel szerveztek meg. A kétnapos tanácskozás során a meghívottak, résztvevők a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazását vizsgálták, de szó esett egyes európai országok kisebbségvédelmi politikájáról, monitoringrendszer bevezetésének szükségességéről is a charta előírásainak alkalmazását illetően Romániában.
A tanácskozást, amelyen a fenti témakörben románul, magyarul és angolul zajlottak az értekezések, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és parlamenti képviselője, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke nyitotta meg csütörtök délután, hangsúlyozva, hogy Románia 1992-ben írta alá a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ami feltétele volt az Európa tanácsi tagságnak, a román parlament azonban csak 2007-ben ratifikálta. Gyakorlatilag ekkor lépett életbe a charta, amely az RMDSZ kormányzati szerepének köszönhetően magas standardokat állapított meg Románia számára. "A problémát egyrészt a charta előírásainak beemelése jelenti a hazai törvénykezésbe, másrészt a jelenleg érvényben levő jogszabályok alkalmazása" – jelentette ki Borbély László, hozzátéve, azokban a régiókban, ahol egy nemzeti kisebbség többséget alkot, a kisebbség nyelvét regionális nyelvként kellene elismerni. Röviden kitért az autonómiastatútumra, hangsúlyozva, az RMDSZ programjában 1993-tól már szerepelnek a különböző autonómiaformák, amelyek megvalósításáért továbbra is kitartóan küzd a szövetség. A parlament eddig két ízben utasította el az autonómiára vonatkozó törvénytervezetet, de ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ feladta volna az autonómiaügyet. A területi autonómia jó működésére példaként Dél-Tirolt hozta fel, és reményét fejezte ki, hogy a parlament többsége egyszer megérti, az autonómiatervezet jó mind a többségnek, mind a kisebbségnek, hogy nem vesz el semmit a többségtől. A charta előírásainak ratifikálása ötévente jelentési kötelezettséggel jár az Európa Tanács felé, a kormánynak legutóbb tavaly októberben kellett volna továbbítania a dokumentumot, amiről csak annyit lehet tudni, hogy "dolgoznak rajta". Borbély László elmondta, az RMDSZ-nek természetesen megvan a maga jelentése. "Pozitív hozzáállásra van szükség a kormány részéről az érvényben levő jogszabályok betartását, alkalmazását illetően, elfogadhatatlan, hogy 2-3 évig a tanügyi törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásain veszekedjünk a MOGYE esetében. Nem természetes dolog, hogy folyton könyörögni kell a kormánynak a törvények betartatása érdekében, ahelyett, hogy az állam védené a kisebbségeket, biztosítaná a kisebbségi jogok betartását" – mondta. Az ukrajnai helyzet kapcsán hangsúlyozta, választások után az új kijevi hatalom egyik döntése a regionális nyelvekre vonatkozó törvény visszavonása volt, ami mind a román, mind a magyar, illetve az orosz kisebbséget érintette. "A romániai magyar közösség 1990 után a párbeszédet, a jogállam eszközét választotta, minden más feltételezés spekuláció, a kampány része" – tette hozzá Borbély.
Finnországban nemzeti nyelv a svéd is
A finnországi svédek, a svéd nyelvet beszélők helyzetét, a charta finnországi alkalmazását ismertette Peggy Heikkinen, a Finnországi Svéd Kisebbségi Szervezet (FOLKTINGET) nemzetközi titkára. A svédek érdekvédelmi szervezetének képviselője szerint Finnországban a finn mellett a svéd is nemzeti nyelv, bár a svéd nyelvet beszélő közösség (a finnországi svédek így definiálják magukat) a lakosság csupán 5,3%-a. Az alapvető – oktatási, egészségügyi, szociális – szolgáltatásokhoz a lakosság hozzáfér mindkét nemzeti nyelven. A svédek képviselője azonban elismerte, hogy Finnországban is vannak gondok a charta alkalmazásával. Az implementálási folyamattal, a statisztikai elemzésekkel és jelentéskészítéssel foglalkozó finn külügyminisztérium a többi szaktárca túlterheltsége miatt nem kapja meg kellő időben a kért adatokat, a beérkező elemzések esetenként hiányosak, a szakemberhiány miatt nehézkes a charta alkalmazásának követése. Pozitívnak nevezte ugyanakkor a civil szervezetek és kormányhivatalok közötti jó együttműködést, azt, hogy a FOLKTINGET köztiszteletnek örvendő, proaktív szervezet. "Fontos a sajtó szerepe, a szociális partnerek közötti párbeszéd" – jelentette ki Peggy Heikkinen.
Hatékony kényszerítő jogi eszközökre is szükség lenne
Nagy Zsigmond alprefektus a nyelvi jogok alkalmazásáról tartott előadást Maros megyei közintézményekben, valamint a helyi közigazgatásban. Maros megye prefektusa, Vasile Liviu Oprea, arra való hivatkozással, hogy a főispán biztosítja a törvény értelmében az anyanyelv használatát a kisebbségekhez tartozó állampolgárok és a dekoncentrált intézmények közötti kapcsolatban, azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol az arányuk meghaladja a 20%-ot, augusztus 13-án körlevélben szólított fel 34 dekoncentrált intézményt, hogy augusztus 22-i határidővel válaszoljanak öt kérdésre: van-e az intézményen kétnyelvű tábla; kaptak-e szóban vagy írásban magyar nyelvű kéréseket; azoknál az ügyosztályoknál, amelyek a közönséggel való kapcsolattartással foglalkoznak, használják-e a magyar nyelvet a magyar kisebbség esetében; ha magyar nyelvű beadvánnyal fordultak az intézményhez, van-e lehetőség a válasz magyar nyelven való közlésére; van-e lehetőség arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatások terén, kérésre, biztosítsák a magyar nyelv használatát. A feltett kérdésekre csupán 10 intézmény válaszolt. Ezek szerint a Munkaerő- foglalkoztatási Ügynökség, a Maros Megyei Kultúrigazgatóság, a Vetőmagok és Szaporítóanyagok Minőségét Felügyelő Ügynökség, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Megyei Iroda mind az öt kérdésre igennel felelt, a Megyei Egészségügyi Igazgatóságnál nincs kétnyelvű tábla, bár kaptak kérést magyar nyelven, nincs lehetőségük magyarul válaszolni, mivel nincs magyarul beszelő személy azon az ügyosztályon, a Megyei Egészségbiztosító Háznál nem kaptak magyar nyelvű kéréseket, bár minden szinten tudják biztosítani a magyar nyelv használatát, a Megyei Kataszteri Hivatalnál nincsenek kétnyelvű táblák, nem válaszolnak magyar nyelven és nem biztosítják kérésre a magyar nyelv használatát, de megjegyezték, hogy a közönségszolgálatnál, az iktatóban és a titkárságon lehet használni a magyar nyelvet, ha szóban fordulnak hozzájuk. Megjegyezték, hogy a típuskérvények az állam hivatalos nyelvén, román nyelven, az erre vonatkozó törvényben megjelent szabályzat alapján vannak megszerkesztve. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nem kapott magyar nyelvű kérést, bár van lehetőségük biztosítani minden szinten a magyar nyelv használatát, a Megyei Metrológiai Hivatalnál nincs kétnyelvű tábla és nem kaptak magyar nyelvű kérést, bár van lehetőségük biztosítani minden szinten a magyar nyelv használatát, a Megyei Statisztikai Igazgatóságnál nincs magyarul tudó személy a közönségszolgálati ügyosztályon, ellenben van kétnyelvű tábla és tudnák biztosítani minden szinten a magyar nyelv használatát. És végül: a Megyei Prefektusi Hivatalon van kétnyelvű tábla, elfogadnak magyar nyelvű kéréseket és beadványokat, ezeket lefordíttatják, majd az erre adott román nyelvű választ visszafordítják magyarra. Az alprefektus utalt a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeinek betartására is, és közölte, a prefektúra mindeddig egyetlen büntetést sem rótt ki a nyelvi jogok betartatása érdekében.
Monitorizálni kell országon belül is a kisebbségi jogok betartását
A Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache szerint Románia jelentős előrelépéseket tett a kisebbségvédelem terén, számos nemzetközi jogszabályt emelt be törvénykezésébe, de az EU-hoz való csatlakozást követően a kisebbségi közösségek védelme kevésbé hangsúlyos, a folyamat stagnál. Bírálta az állami intézményeket a nyelvi jogok be nem tartása miatt, a jogsértéseket számon kérő törvényes előírások hiányát, és a nemzetközi jelentéskészítési kötelezettség mellett országon belüli, "belső" jelentések készítését, monitoringot szorgalmazott. Kijelentette, lobbizni kell annak érdekében, hogy a 215-ös, helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben szereplő 20 százalékos küszöböt 10 százalékra csökkentsék, azaz a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó előírások akkor lennének kötelezők, ha az adott településen a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot.
A szemináriumon előadást tartott még dr. Camelia Craciun, a Romániai Zsidó Hitközségek Egyesülete részéről, tegnap pedig Vincze Loránt HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT-alelnök, Szilágyi István tanácsos, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának alkalmazottja, valamint Frunda György miniszterelnöki tanácsos. A rendezvény a következtetések megfogalmazásával zárult.
Népújság (Marosvásárhely)

Tizenöt éves a romániai egészségbiztosítási rendszer
További reformokra van szükség
"Tizenöt éves a rendszerváltást követően bevezetett egészségügyi biztosítási rendszer. Jó döntés volt Romániát kivenni abból az egészségügyi finanszírozási rendszerből, amely sehova sem vezetett, amely az elmúlt 15 év alatt sokkal több elégedetlenséget és feszültséget okozott volna az egészségügyi rendszerben, mint amennyit ma tapasztalunk. Úgy gondoltuk, hogy ezt meg kell ünnepelnünk, hogy az elmúlt 15 év sikere erőt kell adjon ahhoz, hogy az elkövetkezendőkben közösen tervezzük meg, hogy milyen irányba visszük az egészségügyi rendszert" – jelentette ki a Studium-Prospero Alapítvány által szervezett Tizenöt éves a romániai egészségbiztosítási rendszer című, IX. egészségügyi menedzserképző konferencián dr. Vass Levente, a konferencia fő szervezője. A Blue Pearl szálloda kupolatermében megtartott rendezvényen egészségpolitikusok, egészségügyi intézetek vezetői, háziorvosok, cégvezetők vettek részt, Hajdú Gábor volt szakminiszter, valamint az RMDSZ volt elnöke, Markó Béla és Kelemen Hunor jelenlegi szövetségi elnök.
A rendszerváltás utáni Románia, illetve az új egészségügyi biztosítási rendszer bevezetésének 15. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi konferencián dr. Ács Valéria, a konferencia elnöke üdvözölte a meghívottakat.
"Az elmúlt másfél évtized alatt az egészségügyi minisztériumot nemegyszer RMDSZ által támogatott miniszter vezette: Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor, Cseke Attila, Ritli László, munkájukat szaktudásukkal tanácsadóik támogatták. De vezettünk megyei egészségbiztosítási pénztárakat, kórházakat, más egészségügyi intézményeket. Ezek után nyilvánvaló, miért tartottuk fontosnak e konferencia megszervezését" – tette hozzá dr. Ács Valéria, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénzár volt elnök-vezérigazgatója, történelmi jelentőségűnek nevezve az 1997-ben megjelent, 1999-ben hatályba lépett 145-ös törvényt, amely jogi keretet teremtett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a megyei pénztárak létrehozásához.
"Több évtized bizalmi válságát, amit a kommunista rendszer okozott Romániában, nem lehet "kiváltani" egy jó törvénnyel, azonban egy jó törvény lehetőséget teremt arra, hogy a rendszer hibáit fokozatosan kijavítsuk, és az egészségügyi ellátórendszert jó irányba fordítsuk. Ezért tartom fontosnak a 15 évvel ezelőtti momentumot, és örvendek, hogy ezt megünnepelhettük" – hangsúlyozta dr. Vass Levente, aki rövid szakmai visszatekintőjében az egészségügyi rendszerben alkalmazott finanszírozási formákról tartott előadást. Az egészségügyi forrásteremtés makrogazdasági lehetőségeiről szólva hangsúlyozta, minden módszer – adózás, társadalombiztosítás, magánbiztosítás, közvetlen lakossági finanszírozás, közösségi finanszírozás – bizonyos előnyökkel és hátrányokkal jár, beszélt az 1997. évi 145-ös szociális egészségbiztosítási törvény megjelenése és 1999-es bevezetése előtti helyzetről, a Semashko-modell előnyeiről és hátrányairól, illetve a Bismarck-típusú, szolidaritáselvű társadalombiztosítási rendszer 1999-es bevezetését követő időszakról. "A ’90-es évektől kezdődően 4,2 szeresére nőtt 2009-ig Romániában az egészségügyre fordított pénzösszeg. Az egyik legnagyobb a volt kelet-európai tömbből ez a 4,2-es szorzó, de hozzá kell tennem, hogy még így is a romániai egészségügyben az egészségügyre szánt összeg az egyik legalacsonyabb. A döntés, hogy akkor szakmapolitikai kockázatokat felvállalva elindították a társadalombiztosítás útján ezt a rendszert, dicséretes dolog, és ha a mutatóit nézem, annak ellenére, hogy a betegek elégedetlenek – én is betegként, orvosként is sokszor elégedetlen vagyok – úgy gondolom, hogy a kelet-európai tömbben az egyik leglátványosabb fejlődés az elmúlt 15 évben Romániában következett be" – mondta dr. Vass Levente, a továbbiakban arra keresve választ, hogy mi a jó a saját egészségügyi rendszerünknek a továbbiakban (fenntarthatóság, méltányosság, költséghatékonyság), illetve mit akarnak az emberek (hatásosságot, szolidaritást és társadalombiztosítást)?
Dr. Jeszenszky Ferenc emeritus főkutató egy új egészségügyi rendszer megtervezésének és bevezetésének a szükségességéről értekezett, az egészségügyben a reformok bevezetésének nehézségeiről, legyen szó akár Németországról, akár az Amerikai Egyesült Államokról, természetesen Romániát sem hagyva ki a sorból. "Nekünk is feladatunk megreformálni az egészségügyet, mégpedig oly módon, hogy valóban hatékony legyen, megfelelő pénzalapokkal. Ez a nagy kihívás" – tette hozzá. Dr. Kovács Beatrix, a Családorvosok Maros Megyei Szövetségének leköszönt elnöke az alapellátás finanszírozásáról beszélt a biztosítás bevezetése előtt és után. Nehezményezte, hogy "a rendszer a pénzről szól, és nem a betegről", hogy az egészségügyi alapellátásra még mindig túl kevés pénz jut, hogy a rendszerben jelenleg is túl nagy a bürokrácia, ami a betegellátás kárára megy, ugyanakkor hangsúlyozta, a média jelentős mértékben hozzájárul az orvosok negatív megítéléséhez, "sok rosszat tesz az alapellátásban dolgozóknak, az orvosoknak". Dr. Kovács Beatrix szerint az egészségügyi rendszerben hosszú távú reformokat, stratégiákat kellene kidolgozni, az nem megoldás, hogy négyévente újrakezdik a be sem fejezett reformfolyamatokat.
"Romániában nagyon nehéz reformot kezdeményezni"
Hajdú Gábor volt szakminiszter, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke és Kelemen Hunor jelenlegi szövetségi elnök az egészségbiztosítási rendszer bevezetésének egészségpolitikai nehézségeiről beszélt 15 év távlatából. A kerekasztal-beszélgetést dr. Molnár Géza moderálta, megállapítva, hogy a közegészségügyi ellátás nagy része ma is állami finanszírozású Romániában. Hajdú Gábor, aki jogászként került a szaktárca élére 1998-ban, felelevenítette a 145-ös törvény kidolgozásának és alkalmazásának, a 95- ös reformtörvény elfogadásának körülményeit, az RMDSZ-t ért politikai támadásokat. Érdekes adatot közölt: a 2006-ban elfogadott 95-ös egészségügyi reformtörvényt megjelenése óta 72-szer módosították, mindenik módosítás törvényszakaszok százait foglalja magába, ötször rendelték el újraközlését, ám egyszer sem közölték újra. Dr. Molnár Gézának a lakossági elvárásokhoz igazodó finanszírozásra, a 6,7 millió krónikus beteg ellátására, az egészségbiztosítást fizetők 33 százalékos hányadára vonatkozó felvetéseire is válaszolt Markó Béla volt szövetségi elnök, illetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Hangsúlyozták, a kormányzati szerepet vállalt szövetség nemcsak kisebbségjogi ügyekben vállalt felelősséget, hanem átfogóbb, az egész ország lakosságát érintő kérdésekben is, mint az egészségügy. "Romániában nagyon nehéz reformot kezdeményezni bizonyos területeken" – állapította meg Kelemen Hunor, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nagyon szűk az egészségbiztosítást fizető réteg. Szerinte a rendszer hosszú távú működéséhez néhány alapdolgot át kellene gondolni, szükség van az egészségügyi rendszer megreformálására. "A kivételezés nem erősíti a szolidaritást, minden állampolgárnak valamilyen formában egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A kivételezettek körét le kellene szűkíteni" – hangsúlyozta, ugyanakkor a pénz felhasználásának számonkérését is fontosnak tartotta.
"Nem sikerült még olyan politikai egyezséget kötni, amely hosszú távon biztosítja a rendszer működését, amely lehetővé tenné, hogy 10-15 évre lehessen tervezni, stratégiai célokat megfogalmazni" – tette hozzá az RMDSZ elnöke. A konferencia – amelyre sem Bárányi Ferenc, sem Cseke Attila volt szaktárcavezetők nem tudtak eljönni – kerekasztal- beszélgetéssel zárult, egészségügyi intézmények vezetői, újságírók, politikusok, orvosok, üzletemberek a rendszer reformjával kapcsolatos kérdésekről cseréltek véleményt.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A támogatott otthongondozás "alulnézetből"
Felülnézetből mondtak véleményt a romániai egészségügyről a csúcsvezetését képviselő személyek, akik egy konferencia alkalmából találkoztak a helyi sajtó képviselőivel, s fejtették ki, hogy a romániai egészségügy egyes ágazatai mintaszerűen jól működnek.
Az elsők között támogatta a szakszerű otthoni gondozás finanszírozását – nyilatkozta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke az említett találkozón. Szavait azzal egészítette ki, hogy az otthongondozást nem két injekció beadásáért találták ki, hanem azért, hogy csökkentsék a kórházban tartózkodás idejét, s otthonában folytathassa az elkezdett kezelést a beteg. Ha valóban olyan nagy hangsúlyt fektetnek az otthongondozásra, miért csak havi tíznapos ellátást támogat az egészségbiztosítás, ami súlyos bántalom esetén korántsem elég a felépüléshez? Kérdésemre a pénztár elnöke megerősítette, hogy a térített otthoni gondozást havi 20 napra, 11 hónapon belül pedig megszakításokkal 90 napra lehet igénybe venni. Később derült ki, hogy a szűkös pénzalapok miatt a Maros megyei egészségbiztosító valóban csak havi tíz napot hagy jóvá, holott a szabály szerint egyvégtében 30 napot lehetne igényelni.
A tíz nap is több a semminél, ajánlottam fél felére lebénult, alacsony utódnyugdíjból élő ismerősöm távoli hozzátartozóinak ezt a pillanatnyi megoldást. Hogy aztán hetek múltán kiderüljön, hogy a szolgáltató, amelyhez fordultak, legutóbb egy kérésre sem kapott jóváhagyást. Történt ez, miután végigjárták az otthongondozáshoz szükséges iratcsomó összeállításával járó vesszőfutást. Amire egy súlyos beteget ápoló hozzátartozónak, családtagnak szinte lehetetlen időt szakítania. A dossziéba ugyanis hét okmány szükséges: a típuskérés, amelyet a beteg kell kitöltsön (képzeljék el, ahogy a magatehetetlen, jobb kezére béna beteg töltögeti, ha történetesen nem adott felhatalmazást valakinek, előre látván az agyi katasztrófát). De nem a kérelem az egyetlen nyilatkozat, a betegnek ki kell töltenie egy másikat is, miszerint rokkantsága nem munka- vagy sportbaleset azonnali következménye (ezt már nem is ajánlom, hogy elképzeljék). Csatolni kell a személyazonossági kártya hű másolatát, igazolást a munkahelyről, hogy a páciens biztosított, vagy a nyugdíjszelvényét, ha nyugdíjas, s a kórházi kibocsátó levélnek a pénztárral szerződéses kapcsolatban álló orvos által hitelesített másolatát, amelyen szerepel a kezelő orvos ajánlása az otthoni gondozásra. Elgondolhatják, hogy mennyi utánajárásba, idegeskedésbe és pénzbe kerül annak, akit még a kapus is baksisért enged be a kórházba. És még nem is szóltam az egyéb orvosi levelekről, ajánlásokról, gyógyszerreceptek hitelesített másolatáról. Mindez három példányban, s amikor szépen összeáll, mindig kiderül, hogy valami hiba van benne. Aki a hiba lehetőségét szeretné elkerülni, hosszú sorokon keresztül tanulmányozhatja a pénztár honlapján, hogy 29 esetben tévedhet, amiért az iratcsomót azonnal visszadobják. A végállapotban levő beteg esetében a családorvos és a szakorvos is ajánlhatja az otthongondozást (természetesen, ha szerződéses kapcsolatban áll a pénztárral). És a beteg félig vagy egészen nyomorék. Azt is pontosítják, hogy a haldokló életében csak egyszer 90 napig részesülhet az egészségbiztosító által támogatott otthongondozásban. Ha történetesen feléled, és elkezd még egyszer haldokolni, akkor már nem. Hogy miként lehet megszakítani és újrakezdeni a súlyos beteg otthoni gondozását, hogy mennyit húzza az időt a jóváhagyást illetően a pénztár a szabályban megszabott két nap helyett, hogy aztán az anyagiak hiányára hivatkozva visszautasítsa a kérést, arról jobb nem beszélni. Mert ez már az alulnézet, a beteg és hozzátartozójának a nyomorúsága, aki után joggal mondhatja Tamási Áron ismert novellájának hősével, hogy neki többet ne trombitáljanak.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Több ezren még mindig nem kapták meg az egészségbiztosítási kártyájukat
Szeptember 1-jétől lejár a türelmi idő és életbe lép az egészségbiztosítási kártyák kötelező használatára vonatkozó előírás. Maros megyében eddig 400 ezer kibocsátott kártya van, 18 ezret juttattak vissza a postások a megyei biztosítási pénztárhoz, ebből hétezer továbbra is vár gazdájára az intézmény székhelyén – számoltak be a jelenlegi helyzetről a tegnapi sajtótájékoztatón Rodica Biro, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese és Alina Aldea sajtószóvivő.
Az aligazgató elmondta, munkatársaik ellenőrzése nyomán kiderült, hogy az egészségügyi szolgáltatók fel vannak készülve a kártyás rendszer bevezetésére, azaz rendelkeznek leolvasó készülékekkel. Eddig megyeszerte 249 ezer kártyát aktiváltak, ami abból áll, hogy az orvos személyre szabja azokat, azaz bevezeti a kártyaolvasóba a tulajdonos által választott négyjegyű személyi azonosító számot (úgynevezett PIN-kódot), amit a továbbiakban észben kell tartania. Ezt a titkos kódot a kártya tulajdonosának minden használatkor be kell írnia a kártyaolvasóba mind az orvosnál, mind a gyógyszertárban, hogy a biztosító által finanszírozott szolgáltatásban részesüljön. A kártyák eljuttatása a címzettekhez még nem zárult le, még mindig több ezer lakos van megyeszerte, akik nem kapták kézbe a nevükre szóló kártyát. A Maros megyei jogosultaknak összesen 400 ezer kártyát bocsátottak ki, ebből több mint 18 ezret visszajuttattak a postások a pénztárhoz, ugyanis a címzettet nem találták otthon vagy az adott címen. Ezek közül 4312 kártyát a tulajdonosuk átvett a pénztárnál, 7088-at pedig a családorvosok segítségével osztottak szét. Jelenleg 7000 kártya vár gazdájára az intézmény székhelyén. Emellett 13 ezer nyomtatás alatt van, azaz tulajdonosuk vagy elveszítette, vagy megrongálódott, vagy időközben valaki nagykorúvá vált, és ilyen esetben automatikusan nyomtatnak neki kártyát, anélkül hogy azt kérvényeznie kellene, és eljuttatják a személyazonossági igazolványban szereplő lakcímre – fejtette ki az igazgatóhelyettes. Ezeknek a személyeknek az esetében az egészségügyi szolgáltatók látják a rendszerben, hogy az illetők nevére szóló kártya nyomtatás alatt áll, és részesülhetnek ellátásban. Május 1-jétől 2300 helyettesítő igazolást bocsátottak ki azoknak, akik jelezték, hogy elveszítették, ellopták tőlük, vagy megrongálódott a biztosítási kártyájuk.
A postás hibája miatt a biztosított fizet
Bár az egészségbiztosítási kártyákat a postások személyesen kellene átadják a címzettnek, ezt sok esetben nem teszik meg, hanem egyszerűen bedobják a postaládába. Konkrét eset, hogy egy háromtagú család esetében két családtagnak be volt dobva a kártyája a postaládába, a harmadiknak nem. Amikor a pénztárnál érdeklődött a kártya felől, a rendszerben úgy szerepelt, hogy a kártyát átvették. Ezt általában akkor szokták a postások „eljátszani”, amikor a családban van egy nyugdíjas, akinek ismerik az adatait, beírják az adatokat, hogy átvette. Alina Aldea szóvivő elmondta, sajnos sok ilyen eset van, és általában a kártyatulajdonos inkább azt nyilatkozza, hogy elveszett a kártya, kifizeti a 15,5 lejt az új kártyáért, és nem tesz lépéseket a postás ellen, holott az ő részéről történt mulasztás. Amíg az új kártyát kibocsátják, az illető egy helyettesítő igazolást kap, aminek a birtokában jogosult az egészségügyi ellátásra. Felvetésünkre, hogy egyes patikákban a kiskorú gyereknek szóló recept kiváltásakor kérik a szülő egészségbiztosítási kártyáját, Rodica Biro elmondta, a gyógyszertárak igazoltatás végett kérhetik a szülő kártyáját vagy a személyazonossági igazolványát. De ha nincs kártya, megfelel a személyi is. Az aligazgató hangsúlyozta, azok, akik a mai napig nem kapták meg a kártyájukat, jelentkezzenek a biztosítási pénztár szék-helyén, hogy tisztázzák a helyzetü-ket. Érdeklődhetnek telefonon a 0265-250.040 számon, a 109-es mellékállomást kérve, vagy az it@casmures.ro vagy comunicare@casmures.roe-mail címeken.
MENYHÁRT BORBÁLA
Népújság (Marosvásárhely)