Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Maros Megyéért Egyesület /APM/
4 tétel
2012. június 13.
Az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében
– A megyei választási bizottság adatai értelmében a Maros megyei RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosi mandátumot sikerült megszerezni. Ezzel erős frakció leszünk a megyei tanácsban, és úgy érzem, hogy az a csapat leszünk, amely az elkövetkező négy évre eldönti a megyei tanács működését – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács leköszönő elnöke.
Ugyancsak 13 mandátuma van a Szociálliberális Szövetségnek (USL), hat a Maros Megyéért Egyesületnek (APM) és kettő a Diaconescu-féle pártnak. Politikai egyezségek lesznek, ezek fogják eldönteni, hogy az elkövetkező négy évben hogyan fogják vezetni a megyét. Lokodi szerint az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében.
Mindenekelőtt megköszönte a választóknak, hogy vele voltak, hogy több szavazatot kapott, mint 2008-ban, több mint 96 ezren adták rá a voksukat, azonban, mint mondta, elkeseríti, hogy míg a román választópolgárok 17 százalékkal többen mentek el, mint négy évvel ezelőtt, nagyon sok magyar otthon maradt. Kijelentette: – Nem szeretném a választópolgárokra hárítani a felelősséget, de nagyon sok tényező vezetett ahhoz, hogy az emberek nem mentek el választani. Egyesek elkedvetlenedtek, mások nem hisznek a saját erejükben, holott négyévente az egyetlen erő a választópolgár, amely eldöntheti, hogy mi lesz az elkövetkező négy évben.
Véleménye szerint többet kell ezen dolgozni a következő választásokra, most azonban tovább kell lépni, együtt kell dolgozniuk az európai uniós projektek megvalósításán. – Azon leszek, hogy tudásomat, erőmet arra szenteljem a köztisztviselőkkel közösen, hogy ezek a projektek idejében megvalósuljanak, és támogassuk az önkormányzatok tevékenységét.
Arra, hogy az elkövetkező hetekben hogyan alakul a megye vezetése, nem tudott ebben a pillanatban választ adni, hiszen ezt a megye politikai vezetése fogja eldönteni.
A másik két magyar párt választási eredményeire utalva mondta, hogy a két párt semmit el nem ért, csupán arra volt jó, hogy megzavarja az embereket, hiszen együtt sem értek el annyi szavazatot, amennyi egyetlen tanácsosi mandátumhoz szükséges. Egy tanácsosi mandátumhoz 13.671 szavazat szükséges, a két párt együtt szerzett 12 ezer szavazatot.
– Tehát ez a 12 ezer szavazat pocsékba ment. Ezenkívül még 19 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Nem tudni, mennyi jött ezek közül magyar településekről, ami majdnem annyi, amennyit Marius Pascan kapott a megyében.
Véleménye szerint erre is oda kell figyelni, jobban fel kell az embereket készíteni a következő szavazásra.
A Bíró Zsoltra leadott szavazatokról szólva elmondta: – Ez a 11 ezer szavazat, bevallom, nem lett volna nekem elég, csak a 19 ezer elrontott szavazattal, de azt ellenőrizni kellene.
Mint mondta, ki kell elemezni a bakikat. Ugyanakkor arra kérte a magyar politikát, hagyják az erdélyi magyarságot, hogy maga döntse el, mi jó neki, mert a Kövér László vagy Németh Zsolt kampányolása elbátortalanította az embereket.
– Az emberek nem politikai elemzések alapján döntenek. Inkább otthon maradtak. Azt mondták, ha nem tudunk megegyezni, ők nem jönnek el szavazni.
Hangsúlyozta, ezzel nem azt mondja, hogy haragszik a választópolgárokra. Elvárta volna, hogy tudatosabbak legyenek, mert ott maradtak otthon, ahol nagyon sokat tettek a közösségért, sok projektet megvalósítottak. Azt sem tartja kizártnak, hogy éppen ezért maradtak egyesek otthon, mert úgy érzik, mindent, amit akartak, megvalósítottak. Véleménye szerint az elkövetkezendőkben többet kell a közösségekkel kommunikálni.
A megyei tanács alelnöki tisztségét elvállalja, mondta, de ez a politikai egyezségek alkalmával fog eldőlni. – Elvállalnám, de hogy milyen felállásban, hogyan, hogy az RMDSZ egyáltalán döntő szerephez tud-e jutni a megye vezetésében, az elkövetkező hetekben derül ki – mondta végül Lokodi Edit.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
– A megyei választási bizottság adatai értelmében a Maros megyei RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosi mandátumot sikerült megszerezni. Ezzel erős frakció leszünk a megyei tanácsban, és úgy érzem, hogy az a csapat leszünk, amely az elkövetkező négy évre eldönti a megyei tanács működését – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács leköszönő elnöke.
Ugyancsak 13 mandátuma van a Szociálliberális Szövetségnek (USL), hat a Maros Megyéért Egyesületnek (APM) és kettő a Diaconescu-féle pártnak. Politikai egyezségek lesznek, ezek fogják eldönteni, hogy az elkövetkező négy évben hogyan fogják vezetni a megyét. Lokodi szerint az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében.
Mindenekelőtt megköszönte a választóknak, hogy vele voltak, hogy több szavazatot kapott, mint 2008-ban, több mint 96 ezren adták rá a voksukat, azonban, mint mondta, elkeseríti, hogy míg a román választópolgárok 17 százalékkal többen mentek el, mint négy évvel ezelőtt, nagyon sok magyar otthon maradt. Kijelentette: – Nem szeretném a választópolgárokra hárítani a felelősséget, de nagyon sok tényező vezetett ahhoz, hogy az emberek nem mentek el választani. Egyesek elkedvetlenedtek, mások nem hisznek a saját erejükben, holott négyévente az egyetlen erő a választópolgár, amely eldöntheti, hogy mi lesz az elkövetkező négy évben.
Véleménye szerint többet kell ezen dolgozni a következő választásokra, most azonban tovább kell lépni, együtt kell dolgozniuk az európai uniós projektek megvalósításán. – Azon leszek, hogy tudásomat, erőmet arra szenteljem a köztisztviselőkkel közösen, hogy ezek a projektek idejében megvalósuljanak, és támogassuk az önkormányzatok tevékenységét.
Arra, hogy az elkövetkező hetekben hogyan alakul a megye vezetése, nem tudott ebben a pillanatban választ adni, hiszen ezt a megye politikai vezetése fogja eldönteni.
A másik két magyar párt választási eredményeire utalva mondta, hogy a két párt semmit el nem ért, csupán arra volt jó, hogy megzavarja az embereket, hiszen együtt sem értek el annyi szavazatot, amennyi egyetlen tanácsosi mandátumhoz szükséges. Egy tanácsosi mandátumhoz 13.671 szavazat szükséges, a két párt együtt szerzett 12 ezer szavazatot.
– Tehát ez a 12 ezer szavazat pocsékba ment. Ezenkívül még 19 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Nem tudni, mennyi jött ezek közül magyar településekről, ami majdnem annyi, amennyit Marius Pascan kapott a megyében.
Véleménye szerint erre is oda kell figyelni, jobban fel kell az embereket készíteni a következő szavazásra.
A Bíró Zsoltra leadott szavazatokról szólva elmondta: – Ez a 11 ezer szavazat, bevallom, nem lett volna nekem elég, csak a 19 ezer elrontott szavazattal, de azt ellenőrizni kellene.
Mint mondta, ki kell elemezni a bakikat. Ugyanakkor arra kérte a magyar politikát, hagyják az erdélyi magyarságot, hogy maga döntse el, mi jó neki, mert a Kövér László vagy Németh Zsolt kampányolása elbátortalanította az embereket.
– Az emberek nem politikai elemzések alapján döntenek. Inkább otthon maradtak. Azt mondták, ha nem tudunk megegyezni, ők nem jönnek el szavazni.
Hangsúlyozta, ezzel nem azt mondja, hogy haragszik a választópolgárokra. Elvárta volna, hogy tudatosabbak legyenek, mert ott maradtak otthon, ahol nagyon sokat tettek a közösségért, sok projektet megvalósítottak. Azt sem tartja kizártnak, hogy éppen ezért maradtak egyesek otthon, mert úgy érzik, mindent, amit akartak, megvalósítottak. Véleménye szerint az elkövetkezendőkben többet kell a közösségekkel kommunikálni.
A megyei tanács alelnöki tisztségét elvállalja, mondta, de ez a politikai egyezségek alkalmával fog eldőlni. – Elvállalnám, de hogy milyen felállásban, hogyan, hogy az RMDSZ egyáltalán döntő szerephez tud-e jutni a megye vezetésében, az elkövetkező hetekben derül ki – mondta végül Lokodi Edit.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 13.
Végleges megyei eredmények
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 13.
A választás(s)ok(k) kezelése
Sokkoló erővel kellene hatnia a helyhatósági választási eredményeknek. Erdélyi magyar és magyarországi politikusra egyaránt. Fölösleges vitatkozni afölött, hogy ki a vasárnapi győztes, az az RMDSZ, akinek több polgármestere lesz, mint négy évvel korábban, vagy az az EMNP, amelyiknek kettő. Nos, lehet ezt úgy is beállítani a jobbos sajtóban, hogy az RMDSZ a magyar politikai alakulatok versenyében hátulról a harmadik, az EMNP pedig közvetlenül a győztes párt mögött végzett – de nem érdemes. És le lehet ezt is írni az RMDSZ-közeli honlapon: „Az USL jelölt Ciprian Dobre lesz Maros megye tanácsának vezetője. Értesüléseink szerint ő 112 265 szavazatot kapott, vagyis több mint 11 ezer szavazattal többet, mint a leköszönő tanácselnök, az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke, aki 96 324-et. Az APM jelöltje, Marius Pascan 56 446 szavazatot, Bíró Zsolt, a Polgári Koalíció jelöltje 11 198-at.” Ezzel a finomnak szánt megtévesztéssel sem érdemes próbálkozni, ugyanis az erdélyi magyar választók többsége tud számolni. Bíró Zsolt szavazataival sem győzhette volna le az RMDSZ jelöltje azt, akinek kisbuszokkal szállították be a szavazóit, s a belvárosi beruccanásért nem is kellett fizetniük. Sőt ők zsebelhették be a napidíjat.
Ezzel szemben a vasárnapi választásoknak legalább két megvitatásra váró, megvitatásra érdemes tanulsága van.
Az egyik: igazolni látszanak a Bárdi Nándor és Ablonczy Balázs által vázolt közösségi igény létezését. A két társadalomtudós megkockáztatta, hogy a nemzetegyesítés politikai retorikája elutasítandó, mert veszélyes a magyar nemzetre és a külhoni közösségekre. Ehelyett a határtalanítás szükségességéről beszéltek. És valóban. Ha valamit egyesítünk, például a magyar kulturális nemzetet, a folyamatnak óhatatlanul lesz egy központja (Budapest) és egy központi lebonyolítója (Fidesz–KDNP), amely megmondja, mit és hogyan kell cselekedni, gondolkodni. Aki pedig nem azt cselekszi, nem azt gondolja, az az egyesítés szempontjából káros elem, nemzetáruló.
Eközben a határtalanítás Bárdi és Ablonczy szerint azt jelenti, hogy az a szellemi érték, amit a külhoni magyarság kitermel, beemelődik az egyetemes magyar kultúrába. Határtalanítás esetében nem kell előírni bizonyos normákat, sem a kultúra, sem a politikai kultúra, sem sok más egyéb területen. A határtalanítás esetén a budapesti kormány számára a külhoni magyarok partnerek, szemben a nemzetegyesítési kísérlettel, amikor Budapest megüzeni vagy kimondja: ezek azok az elvárások, amelyekhez alkalmazkodnia kell a határon túlinak. Nos, a vasárnapi választások azt jelzik Budapestnek, hogy noha kevesen ismerik a Bárdi–Ablonczy-elméletet az erdélyi magyarok közül, a határtalanítás folyamatában szívesen lennének partnerei a magyar kormány(ok)nak, de azt határozottan visszautasítják, hogy magas rangú követeken keresztül, a közszolgálati médiában vagy közvetlenül megüzenjék, hogyan cselekedjenek vagy gondolkodjanak őket érintő és általuk behatóbban ismert kérdésekben.
A másik: az RMDSZ eredményei a várttól leginkább a vegyes lakosságú nagyvárosokban maradtak el. Ez az asszimiláció erősödésének a jele. A többségbe való beolvadás ezúttal nem erőszakos beolvasztás, éppen ezért a közösségek, az egyén ellenállása alacsonyabb.
Ami előnyünkre van, az ellenünk is fordulhat. Az egységes magyar médiatér létrejötte, az, hogy ma több tucat adó, köztük népszerű ismeretterjesztő csatornák nézhetők magyarul, megnehezítette a román nyelv elsajátítását. Sok, a többség nyelvét nem beszélő, főként középosztálybeli családban felnövő gyerek, ha egyetemi éveit még nem is, de jövőjét Magyarországon tervezi. A kivándorlás tehát nem áll meg, sőt, az erdélyi magyar közösség a középosztályát veszítheti el, és összeroppanhat.
A vasárnapi választások után felmerülő igazi felvetés ez: milyen válaszokat lehet erre adni? Egy biztos: a veszélybeszéd a legrosszabb felelet. Ám helyzetünk mégsem reménytelen. Csupán több szakértelemre és kevesebb hordószónokra volna szüksége a magyarságpolitikának.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
Sokkoló erővel kellene hatnia a helyhatósági választási eredményeknek. Erdélyi magyar és magyarországi politikusra egyaránt. Fölösleges vitatkozni afölött, hogy ki a vasárnapi győztes, az az RMDSZ, akinek több polgármestere lesz, mint négy évvel korábban, vagy az az EMNP, amelyiknek kettő. Nos, lehet ezt úgy is beállítani a jobbos sajtóban, hogy az RMDSZ a magyar politikai alakulatok versenyében hátulról a harmadik, az EMNP pedig közvetlenül a győztes párt mögött végzett – de nem érdemes. És le lehet ezt is írni az RMDSZ-közeli honlapon: „Az USL jelölt Ciprian Dobre lesz Maros megye tanácsának vezetője. Értesüléseink szerint ő 112 265 szavazatot kapott, vagyis több mint 11 ezer szavazattal többet, mint a leköszönő tanácselnök, az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke, aki 96 324-et. Az APM jelöltje, Marius Pascan 56 446 szavazatot, Bíró Zsolt, a Polgári Koalíció jelöltje 11 198-at.” Ezzel a finomnak szánt megtévesztéssel sem érdemes próbálkozni, ugyanis az erdélyi magyar választók többsége tud számolni. Bíró Zsolt szavazataival sem győzhette volna le az RMDSZ jelöltje azt, akinek kisbuszokkal szállították be a szavazóit, s a belvárosi beruccanásért nem is kellett fizetniük. Sőt ők zsebelhették be a napidíjat.
Ezzel szemben a vasárnapi választásoknak legalább két megvitatásra váró, megvitatásra érdemes tanulsága van.
Az egyik: igazolni látszanak a Bárdi Nándor és Ablonczy Balázs által vázolt közösségi igény létezését. A két társadalomtudós megkockáztatta, hogy a nemzetegyesítés politikai retorikája elutasítandó, mert veszélyes a magyar nemzetre és a külhoni közösségekre. Ehelyett a határtalanítás szükségességéről beszéltek. És valóban. Ha valamit egyesítünk, például a magyar kulturális nemzetet, a folyamatnak óhatatlanul lesz egy központja (Budapest) és egy központi lebonyolítója (Fidesz–KDNP), amely megmondja, mit és hogyan kell cselekedni, gondolkodni. Aki pedig nem azt cselekszi, nem azt gondolja, az az egyesítés szempontjából káros elem, nemzetáruló.
Eközben a határtalanítás Bárdi és Ablonczy szerint azt jelenti, hogy az a szellemi érték, amit a külhoni magyarság kitermel, beemelődik az egyetemes magyar kultúrába. Határtalanítás esetében nem kell előírni bizonyos normákat, sem a kultúra, sem a politikai kultúra, sem sok más egyéb területen. A határtalanítás esetén a budapesti kormány számára a külhoni magyarok partnerek, szemben a nemzetegyesítési kísérlettel, amikor Budapest megüzeni vagy kimondja: ezek azok az elvárások, amelyekhez alkalmazkodnia kell a határon túlinak. Nos, a vasárnapi választások azt jelzik Budapestnek, hogy noha kevesen ismerik a Bárdi–Ablonczy-elméletet az erdélyi magyarok közül, a határtalanítás folyamatában szívesen lennének partnerei a magyar kormány(ok)nak, de azt határozottan visszautasítják, hogy magas rangú követeken keresztül, a közszolgálati médiában vagy közvetlenül megüzenjék, hogyan cselekedjenek vagy gondolkodjanak őket érintő és általuk behatóbban ismert kérdésekben.
A másik: az RMDSZ eredményei a várttól leginkább a vegyes lakosságú nagyvárosokban maradtak el. Ez az asszimiláció erősödésének a jele. A többségbe való beolvadás ezúttal nem erőszakos beolvasztás, éppen ezért a közösségek, az egyén ellenállása alacsonyabb.
Ami előnyünkre van, az ellenünk is fordulhat. Az egységes magyar médiatér létrejötte, az, hogy ma több tucat adó, köztük népszerű ismeretterjesztő csatornák nézhetők magyarul, megnehezítette a román nyelv elsajátítását. Sok, a többség nyelvét nem beszélő, főként középosztálybeli családban felnövő gyerek, ha egyetemi éveit még nem is, de jövőjét Magyarországon tervezi. A kivándorlás tehát nem áll meg, sőt, az erdélyi magyar közösség a középosztályát veszítheti el, és összeroppanhat.
A vasárnapi választások után felmerülő igazi felvetés ez: milyen válaszokat lehet erre adni? Egy biztos: a veszélybeszéd a legrosszabb felelet. Ám helyzetünk mégsem reménytelen. Csupán több szakértelemre és kevesebb hordószónokra volna szüksége a magyarságpolitikának.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 23.
Megalakult a marosvásárhelyi tanács
Alpolgármesterek: Ionela Ciotlaus és Józsa Tibor
A marosvásárhelyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testület 15 igen, 7 ellenszavazattal választotta Ionela Ciotlaust (USL), illetve 14 igen és 8 ellenszavazattal Józsa Tibort (RMDSZ) alpolgármesternek.
Az ülést Kikeli Pál korelnök nyitotta meg, aki elmondta, életében egyszer tett esküt, 44 évvel ezelőtt az orvosi esküjét, amelyhez azóta is hű maradt, ez a második esküje. Ehhez is hű akar maradni, s mindent meg fog tenni a város testi-lelki, szellemi és szociális egészségéért. Ugyanakkor egy Mindent az egészségért feliratú pólót ajándékozott a polgármesternek és a két alpolgármesternek.
A mandátumok igazolását követően a tanácsosok letették a hivatali esküt, majd Törzsök Sándor vette át az ülésvezetést.
Dorin Florea polgármester mandátumát a marosvásárhelyi bíróság alelnöke, Lupascu Florin igazolta: a polgármester a június 10-i választásokon a 77.393 érvényes szavazatból 38.757 szavazatot kapott, Frunda György 28.837, Cornel Briscaru 6.463, Benedek Imre 1298, Smaranda Enache 2038 szavazatot szerzett.
Dorin Florea székfoglaló beszédében sikert kívánt az új tanácsnak, és arra kérte őket, hogy a pártérdekeket hagyják a polgármesteri hivatal ajtajánál.
A 23 tagú marosvásárhelyi tanács összetétele ábécésorrendben: Bakos Levente (RMDSZ), dr. Benedek István (RMDSZ), Briscaru Cornel (USL), Ciotlaus Ionela (USL), Farcas Ioan (APMS), Gombos Csaba Géza (RMDSZ), Gujan Lucian (APMS), Haller Béla (RMDSZ), Józsa Tibor (RMDSZ), Karácsony Etel (RMDSZ), Kikeli Pál (RMDSZ), Loghin Lucian (USL), Maior Claudiu (APMS), Matei Dumitru (APMS), Peti András (RMDSZ), Pui Sebastian (USL), Puiac Claudiu (APMS), Roman Ioana (APMS), Sabau Pop Aurelian (USL), Sîmpalean Dan (USL), Soós Zoltán (RMDSZ), Todoran Radu (APMS), Törzsök Sándor (RMDSZ).
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Alpolgármesterek: Ionela Ciotlaus és Józsa Tibor
A marosvásárhelyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testület 15 igen, 7 ellenszavazattal választotta Ionela Ciotlaust (USL), illetve 14 igen és 8 ellenszavazattal Józsa Tibort (RMDSZ) alpolgármesternek.
Az ülést Kikeli Pál korelnök nyitotta meg, aki elmondta, életében egyszer tett esküt, 44 évvel ezelőtt az orvosi esküjét, amelyhez azóta is hű maradt, ez a második esküje. Ehhez is hű akar maradni, s mindent meg fog tenni a város testi-lelki, szellemi és szociális egészségéért. Ugyanakkor egy Mindent az egészségért feliratú pólót ajándékozott a polgármesternek és a két alpolgármesternek.
A mandátumok igazolását követően a tanácsosok letették a hivatali esküt, majd Törzsök Sándor vette át az ülésvezetést.
Dorin Florea polgármester mandátumát a marosvásárhelyi bíróság alelnöke, Lupascu Florin igazolta: a polgármester a június 10-i választásokon a 77.393 érvényes szavazatból 38.757 szavazatot kapott, Frunda György 28.837, Cornel Briscaru 6.463, Benedek Imre 1298, Smaranda Enache 2038 szavazatot szerzett.
Dorin Florea székfoglaló beszédében sikert kívánt az új tanácsnak, és arra kérte őket, hogy a pártérdekeket hagyják a polgármesteri hivatal ajtajánál.
A 23 tagú marosvásárhelyi tanács összetétele ábécésorrendben: Bakos Levente (RMDSZ), dr. Benedek István (RMDSZ), Briscaru Cornel (USL), Ciotlaus Ionela (USL), Farcas Ioan (APMS), Gombos Csaba Géza (RMDSZ), Gujan Lucian (APMS), Haller Béla (RMDSZ), Józsa Tibor (RMDSZ), Karácsony Etel (RMDSZ), Kikeli Pál (RMDSZ), Loghin Lucian (USL), Maior Claudiu (APMS), Matei Dumitru (APMS), Peti András (RMDSZ), Pui Sebastian (USL), Puiac Claudiu (APMS), Roman Ioana (APMS), Sabau Pop Aurelian (USL), Sîmpalean Dan (USL), Soós Zoltán (RMDSZ), Todoran Radu (APMS), Törzsök Sándor (RMDSZ).
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)