Marosvásárhelyen új internetes portál indult, a manna.ro. A magát élményportálként meghatározó portál nem a száraz hírközlést tűzte ki célul, hanem a történéseknek élményekkel gazdagított tálalását. Soós Róbert, a manna.ro főszerkesztője szerint a portál elsősorban a bloggerek kreativitására és megéléseire épít. Vincze Loránt, az új oldalt működtető Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója a manna.ro indulása kapcsán úgy vélte, a közéleti on-line sajtó egyre életképtelenebb, ezért vágtak bele egy teljesen új és egyedi projektbe. A maszol.ro mellett az umsz.manna.ro-n is látogatható lesz ezentúl az Új Magyar Szó online kiadása. A napilap február 25-től megújult honlapján napközben, a folyamatos hírfrissülés mellett, már a másnap megjelenő lap legfontosabb cikkei is olvashatók lesznek. Emellett hamarosan megújul a Scripta Kiadó harmadik kiadványa, az Erdélyi Riport honlapja is. (ÚMSZ) /M. L. : Kattintható a manna. ro. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Az új marosvásárhelyi hírportál /manna.ro/ bemutatóján a szerkesztők közölték, eltekintenek sok vidéki esemény közlésétől. Nem tudósítanak a kopjafaavatásról, szoboravatásról, ezt helyesli az ÚMSZ munkatársa, Lokodi Imre, mondván, ha a hatalom nem ad helyet Wass Albertnek, akkor beviszik a templomkertbe, s ha egyáltalán ott sincs helye, akkor elviszik Debrecenbe: „Wass anyaországi masszív hátországa egyesítve van az erdélyi hátországgal”. /Lokodi Imre: Nincs mutogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ A manna-ro kiemelt rovatai között van: Bomlasztó, Bedararáló és Új magyar béka.

Soós Róbert, az ÚMSZ-t megjelentető Scripta Kiadó által indított manna. ro felelős szerkesztője beszélt a manna. ro „élményportálról: ”Nem a tájékoztató portálok közé próbál bekerülni a nemrég indult manna. ro. Itt mostantól a látogatók videofilmecskéi versenyezhetnek egymással, nyeremény laptopért. Élményekről számolnak be, amelyek bárhonnan jöhetnek: az utcáról, otthonról, internetről. A bloggerektől leginkább a stílust vették át. A manna. ro nem erdélyi bloggyűjtemény, állandó szerzőik és állandó blogíróik vannak. /Érzelmek a ráció helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./

/ Ki fogja állni az Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap kiadási és terjesztési költségeit, miután Verestóy Attila kiszállt? 2005-ben optimistán nyilatkozott Stanik István: a 16 oldalas főlaptesttel és különféle mellékletekkel megspékelt lapot 30 ezer példányban tervezte eladni Erdély-szerte. 2005-ben az egész 40 fős szerkesztőséget, korrektortól tördelőig Bukarestbe költöztették. Amennyiben nem jött össze a szükséges havi 40-50 ezer euró, akkor Verestóy Attila, a lapot kiadó Scripta Kiadó Rt. 99,89%-os tulajdonosa utalta a hiányzó összeget. Azonban a példányszám elmaradt 30 ezres tervtől: a legjobb időszakban sem ment 9 ezer fölé, azóta folyamatosan csökken. Tavasszal maga Verestóy Attila bejelentette, nem hajlandó havonta több tízezer euróval beszállni a napilap kiadásába. Verestóy részvénycsomagját a nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány vásárolta meg, az erről szóló sajtóközlemény szerint szimbolikus összegért. A lényegi kérdésre – hogy ezentúl milyen forrásokból állják a példányszámonként 4-5 ezer lejbe kerülő lap kiadását – senki nem tudja. Az újság internetes jelenléte is zavaros, mióta a lap on-line verziója manna.ro néven “önállósult”. /Sipos Zoltán: A betűk mögött. Az Új Magyar Szó és a lét elviselhetetlen könnyűsége. = Transindex. ro, jún. 11./

Tizenhat polgármester és Borboly Csaba megyei tanácselnök felszólította a Manna szerkesztőségét, hogy kérjen bocsánatot a csíki székely közösségtől Parászka Boróka cikkének két mondatától: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”, továbbá: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” A Manna elnézést kér, hogy rátapintott: a székelyek anyagilag és szellemileg olyan nyomorult körülmények között élnek, hogy kénytelenek az identitásukkal és büszkeségükkel takarózni, a rendvédelmi hatóságok „évekig le se szarták a helyieket, így azok jogosnak érezték az önbíráskodást”, hogy a térség vezetői az „évek óta romló közbiztonságáról” csak 2009. július 27-én tanácskoztak először, elnézést kér, „hogy magukat nem szólították fel arra, hogy találjanak ki olyan helyben működtethető gazdasági konstrukciókat, amelyekkel el lehet indítani egy cigány családi vagy nagyobb életközösséget az önfenntartás útján”. A a Manna szerkesztői is állatok, mert „nyilvánosan hallgattak eddig a gazdaságilag periférián élő székelyek perifériáján élő cigányok között halmozódó feszültségekről”. Elnézést kérnek, „aki más életére, biztonságára tör, vagy ezt hallgatólagosan megtűri, vagy csak egyszerűen hallgat róla, az saját emberi mivoltát és méltóságát kérdőjelezi meg. Állattá válik. ” /Szabó Tünde: Igen, a Manna szerkesztői is állatok. = Manna. ro, júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesztek nektek csabakirályfizás. = Manna. ro, júl. 13.

Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Megdöbbentően rosszindulatú, uszító hangvételű, rasszista, fajgyűlölő cikk jelent meg július 13-án a Manna.ro honlapon, a Nesze neked csabakirályfizás című írás szerzője Parászka Boróka. A Manna.ro honlapot a Scripta Kiadó adja ki, mely a közelmúltig Verestóy Attila szenátor tulajdona volt. A Scripta Kiadóban jelenleg a Free Press Románia Alapítvány a többségi tulajdonos, fő kiadványai az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport – melyek köztudottan az RMDSZ szócsövei. Ebben a cikkben Parászka a Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant, magyar–roma ellentétek kapcsán írt, leszögezve: „Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé. ” Parászka Boróka írása az elhallgatás és a nyílt hazugság technikáit váltogatja, szerinte a konfliktus azért tört ki, mert pár ló máshol legelt, s az anyák „csökött répát loptak a híg levesbe”. Parászka tudatosan elhallgatja, hogy mindkét községben a romák sorozatos erőszakos tettei miatt fogyott el a lakosság türelme. Parászka Boróka bátran kérdez és válaszol: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. ” S még itt sem áll meg, rasszista, magyarellenes dühvel kimondja a szentenciát: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezek vagyunk tehát mi, csíki magyarok, székelyek Parászka Boróka és a manna.ro honlap szerkesztői szerint: szerencsétlen nyomorultak, állatok, vonta le a következtetést Szondy Zoltán. Parászka cikke ellen nem tiltakoztak. Pár hónapja közéleti személyiségek aláírásgyűjtést indítottak tiltakozásul a Hargita Népében megjelent György Attila-írás nyomán, pedig abban sem fajt, sem vallást nem sértett a szerző, csupán egy magyarországi liberális pártot érintett meg. Ha azonban Parászka Boróka nem saját népét, hanem az udvarhelyi zsidókat vagy a gyergyói örményeket nevezte szerencsétlen, nyomorult állatoknak, akkor már gyűlnének az aláírások... Magyarellenes, uszító hangvételű, gyűlöletkeltésre alkalmas cikk jelent meg a manna.ro honlapon, szerzője Parászka Boróka. Szondy Zoltán várja a MÚRE, a Diszkriminációellenes Tanács s más, erre hivatott szervek lépéseit. /Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23./

„Ez egy abszurd és nevetséges dolog” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke annak kapcsán, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere feljelentette a tanácsnál az Új Magyar Szó internetes kiadását is tartalmazó manna.ro portált. A Hargita Megyei Tanács és a polgármesterek arra kérik Asztalost, vizsgálja meg a Nesze neked csabakirályfizás című, a manna.ro -n megjelent írás több mondatát, és tegye meg a szükségesnek vélt intézkedéseket. Az aláírók közleményük szerint a cikk kifogásolt részei „mélységesen sértőek a csíki székely közösségre nézve, egyben kimerítik a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmasak a gyűlöletkeltésre”. A közlemény megfogalmazói azzal vádolják a portált, hogy „a kollektív bűnösség elvét etnikai alapon” alkalmazza a csíki térség valamennyi magyar nemzetiségű lakójára. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – sommázott Asztalos az ÚMSZ kérdésére. Augusztus 21-én Asztalos hétéves mandátuma is lejár, így ő maga sem kaphatja meg feladatként ennek az ügynek a végigvitelét. Borbolyék feljelentését a kollégiumi elnök szerint nagy valószínűséggel elutasítja majd a testület. A kifogásolt publicisztika a csíkszentkirályi eset kapcsán született, melyek kirobbantó oka az volt, hogy egy késelő roma férfit a rendőrség nagyon rövid előállítás után szabadon engedett, az illető pedig büntetlenül visszatért a faluba. A manna. ro-n megjelent írás kifogásolt passzusai a következők: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”. „A legnagyobb szégyen nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /S. M. L. : Feljelentés Borboly Csabától. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Nesze neked csabakirályfizás című cikk szerzője Parászka Boróka.

Nyílt háborút folytat egymással Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilapot, valamint a manna.ro című portált kiadó Scripta Kiadó. Borboly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a portál egyik írása miatt. A manna.ro-n Parászka Boróka újságíró olyan cikket közöl, amelyben elítélte, hogy a Hargita megyei csíkszentkirályiak rátámadtak a helyi romákra. Borboly több Hargita megyei polgármesterrel együtt kifogásolta, hogy az újságíró egyebek között állatoknak nevezte a romákra támadt csíkiakat. A feljelentők szerint ez a kifejezés „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve”, és „kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát”, valamint „alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Korábban az ÚMSZ több cikket is közölt, amelyben elítélte a megyei tanácselnököt amiatt, hogy az önkormányzat 5 ezer lejjel támogatja a Gyergyószentmiklóson minden évben megrendezett EMI-tábort. Ezen a rendezvényen minden évben felvonulnak a magyarországi szélsőjobboldali politikusok. Az idén a tábor vendége Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke lesz. Borbolyt élesen bírálta emiatt Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő tanácsadója is. A felek közötti kölcsönös vádaskodások lavinája azt követően indult el, hogy az ÚMSZ-tól több újságíró is a Hargita Megyei Tanács tulajdonában lévő Hargita Népe című napilaphoz szerződött. / B. T. : Háborúzik a Scripta és a Hargita Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Elmarasztaló hangú levelet írt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, tíz Hargita megyei polgármester, illetve két megyei tanácsos. Azt róják fel a testületnek, hogy a Hargita megyei Kászonfeltíz, Kászonújfalu és Kászonaltíz településeken a romák diszkriminációjának megelőzését célzó oktatási program keretében reklámbögrékre, -sapkákra, illetve különböző képzésekre költött el kormánypénzeket, miközben szerintük ezeket az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. A kászoni romák részére szánt kormánytámogatásból 220 027 lejt reklámanyagokra költöttek, 147 ezer lejt pedig képzésekre. Hozzáteszik: ebből a közel 400 ezer lejből közmunkaprogramot lehetett volna indítani a munkanélkülieknek, meg lehetett volna javítani az utakat, fejleszteni a helyi gazdaságot, munkahelyeket teremteni, iskolákat felújítani, közegészségügyi beruházásokat végrehajtani. A 400 ezer lejből 2000 roma gyereket lehetett volna iskolába indítani, mintegy 200 lejes iskolai „indulócsomag” értékkel számolva. Megoldásként azt javasolják a testületnek, hogy a jövőben konzultáljanak az érintett önkormányzatokkal. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hangsúlyozta, a projekt kivitelezésére a strasbourgi emberi jogi bíróság kötelezte Romániát, miután a testület elmarasztalta az országot a Kászonokban történt romaellenes cselekmények miatt. A strasbourgi testület tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, illetve képzések megtartását követelte bírák, ügyészek, rendőrök, valamint tanárok számára a hátrányos megkülönböztetés tematikájában. „Ilyen megkötések közepette nem fordíthattuk az összeget sem iskolafelújításra, sem munkahelyek teremtésére” – fogalmazott Asztalos. Nézeteltérés alakult ki a közelmúltban Asztalos Csaba és a Hargita megyei elöljárók között, amikor ez utóbbiak feljelentést tettek a manna.ro portál ellen, amiért annak újságírója elmarasztalóan írt a székelyekről. Az ügy kapcsán Asztalos azt Új Magyar Szónak nyilatkozva abszurdnak és nevetségesnek nevezte a feljelentést. Most úgy nyilatkozott, nem tudja, indult-e vizsgálat az ügyben. /Bálint Eszter: Megoldást keresnek a romakérdésre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./ Előzmény: A Manna.ro újságírója, Parászka Boróka írta: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. Répáját félti, nem az életét. ” „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezen írás miatti felháborodás Asztalos Csaba szerint abszurd és nevetséges.

Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője, érintettnek érezve magát, kirohant Borboly Csabának a Transindexen megjelent Hol szorít a nadrág? című írása ellen. Zavaros. Röviden így jellemezhetné Borboly Csaba írását. Májusban arról írt az ÚMSZ, hogy Borboly Csaba tanácselnökként a Hargita Népe napilap vezetését nem éppen szakmai indokokkal sürgősen menesztette és új vezetést állított az élére. A szándék kézenfekvő: kézi vezérléssel irányítani a megye mérvadó napilapját. /Vincze Lóránt nem említette, Borboly az ÚMSZ munkatársait hozta a laphoz. / Júliusban az ÚMSZ megtudta, hogy a Hargita Megyei Tanács pénzzel támogatja az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tanácselnök azzal védekezett, hogy választópolgárai között minden politikai ideológiának vannak támogatói. Egy hétre rá robbantak ki az alcsíki konfliktusok. Vincze Lóránt akkor írta: kicsinyes a megyei önkormányzati vezető védekezése, hogy a helyi választott vezetőknek elsősorban magyar választópolgáraik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A manna.ro-n – tehát nem az Új Magyar Szóban – megjelent hasonló témájú írás érvei és következtetései szintén helyénvalóak voltak, azonban Vincze Lóránt elismerte: szóhasználata túlzó és illetlen volt. /Vincze Lóránt: A politikus esete a sajtóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Vincze Loránt nem nevezte meg, hogy Parászka Boróka cikkéről van szó, melyben nyomorult csíkiakról írt, hozzátéve: állatok. Ezt a minősítést Vincze illetlennek mondta.

Szülőföld Alap: ősszel osztják ki a maradt forrásokat
A Szülőföld Alapban maradt források nem vesznek el, azokat a második, ősszel esedékes fordulóban osztják majd ki – közölte a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság hétvégén az MTI-vel.
A Szülőföld Alapban maradt források nem vesznek el, azokat a második, ősszel esedékes fordulóban osztják majd ki – közölte a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság hétvégén az MTI-vel. Az államtitkárság közleményében leszögezte: erősen túlzóak a reakciók és meglehetősen egyoldalúan állítják be azokat a döntéseket, amelyek a Szülőföld Alap kollégiumainak ülésein születtek. Mint írták, az alapban maradt pénzek nem fognak elveszni, azokat a második – ősszel esedékes – fordulóban osztják ki, a nyár folyamán történő átvilágítások után.
Az államtitkárság a Manna.ro-n csütörtökön megjelentekre reagált. A hírportál azt írta, hogy felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. „A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá” – tette hozzá. Az írás szerint a pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították, az első félévben rendelkezésre álló pénzkeretnek majdnem felét nem használták fel.
A nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföld Alap honlapján közzétett korábbi közleménye szerint az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az ez évre szóló, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, s „a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve, az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben”.
Az államtitkárság kitért arra is, hogy a határon túli támogatáspolitika területén a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Nőtt a jelentősége a támogatások szakmailag megalapozott, minél szélesebb körű konszenzuson alapuló elosztásának – olvasható a közleményben.
Gémesi Ferenc, a Bajnai-kormány volt nemzetpolitikai szakállamtitkára az ÚMSZ tegnapi megkeresésére nem kívánt reagálni utódja, Répás Zsuzsanna vádjaira. Jelezte azonban, hogy jelenleg konzultál egykori kollegáival, és hamarosan közös álláspontot alakítanak majd ki ebben az ügyben. Új Magyar Szó (Bukarest)

CNCD: Parászka nem sértegetett
Elutasította Borboly Csaba panaszát, és nem marasztalta el Parászka Borókát a manna.ro-n 2009. július 13-án közölt írásáért az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Hargita Megye Tanácsának elnöke azért fordult korábban a testülethez, mert szerinte az újságíró megsértette a csíkszéki székely közösséget a Nesztek nektek csabakirályfizás című publicisztikájában.
A politikus azt kifogásolta, hogy a csíkszentkirályi roma–magyar konflikust kommentáló írásában Parászka így fogalmazott: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”; „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok.”
A CNCD megállapította, hogy az inkriminált mondatok csupán a kontextusból kiragadva számítanak sértőnek, a szerzőnek nem állt szándékában megbántani a csíkszéki székely közösséget. A testület az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata sajtószabadsággal kapcsolatos passzusaira, az Európai Emberjogi Bíróság korábbi ítéleteire hivatkozva úgy döntött, Parászka Boróka nem marasztalható el a 2000/137-es diszkriminációellenes törvény alapján. Borboly Csaba panaszát április 18-i ülésén tárgyalta a CNCD kollégiuma, ám a döntést csak a napokban kézbesítették a feleknek.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Fanyalgók
Bírálatok kereszttüzében a díjátadás – számol be Orbán Viktornak a Sapientia egyetem 12. tanévnyitó ünnepségén átnyújtott elismerés kapcsán a Népszabadság.
Amelynek bukaresti tudósítója nagyítóval látott neki kifürkészni azokat az erdélyi magyar virtuális kommentárokat, amelyek gúnyolódással vegyes felháborodással fogadták, hogy a magyar kormányfőt „fejedelemhez méltóan” fogadták Marosvásárhelyen, megköszönve, hogy első kormányzása idején a magyar állam által finanszírozott magánegyetemet hozott létre Romániában.
A hivatásos fanyalgók egyike, Szigeti L. Péter – akit az anyaországi napilap mérvadó véleményként idéz a hasonlóképpen „hivatkozott” Manna.ro hírportálról – amiatt dohog, hogy a budapesti kormány nem restelli az erdélyi magyar felsőoktatás működtetésére költeni az anyaországi adófizetők pénzét, egyféleképpen „megrövidítve” a magyarországi egyetemeket és hallgatókat. Persze háborítatlanul lehet szórakozni Kató Béla szentenciáján, miszerint „Orbán Viktor belépett iskolaalapító erdélyi nagy fejedelmeink” sorába.
Szakmai vitát lehet – és kell – kezdeményezni arról, miként működhetnek együtt a magyar nyelvű képzést (is) nyújtó erdélyi felsőoktatási intézmények a például sehová sem vezető konkurencia, az egymást „kioltó” szakok működtetésének kiküszöbölése érdekében. Ellenben kétségbe vonni az első Orbán-kormány korszakos, az erdélyi magyar társadalom megmaradását szem előtt tartó döntésének helyességét, több mint szűklátó optika. Arról árulkodik, hogy sokan ma is beérik a Petőfi–Schiller-egyetem délibábjával, és természetesnek veszik, hogy a román állam nem hajlandó részt vállalni a kizárólag Budapestről finanszírozott erdélyi magyar felsőoktatás fenntartásában.
Közöttük találjuk az RMDSZ „Facebook-lovagként” feltűnő főtitkárát, aki természetesen Orbán vásárhelyi „megkoronázásán” göcög, de persze mélyen elhallgatja, hogy alakulata másfél évtizedes kormányzása alatt képtelen volt kikönyökölni Bukarestben bár egy fél romániai magyar állami egyetemet. A tények önmagukért beszélnek. Az egyik oldalon az egyetemfejlesztés iránti – forintmilliárdokban is mérhető – elkötelezettség, a másik oldalon a handabanda. Lehet választani.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi magyar papokat jelent fel egy „magyar” újságíró
A szélsőliberális megnyilvánulásairól ismert, a Jobbik ellen is többször tiltakozó Parászka Boróka, a Manna.ro erdélyi hírportál szerkesztője hétfőn panaszt nyújt be a román Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) egy pápai káplán és egy református lelkész „antiszemita” kijelentései miatt.
Ferenczy Miklós református lelkész, volt kolozsvári esperes a Facebookon, Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes pedig egy köztéri megemlékezésen olyan nyilatkozatot tett, amely „antiszemita, megbélyegző, gyűlöletkeltésre és uszításra alkalmas” – állítja egy marosvásárhelyi újságíró.
Ferenczy a Facebookon megosztott egy Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság című kisfilmet, amelyhez a következő megjegyzést fűzte: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!” A Maszol.ro portálnak nyilatkozva Ferenczy „valóban nagyon szerencsétlennek” nevezte, hogy a filmet antiszemita körök terjesztik, és kommentárja a klip üzenetével történő azonosulásként értelmezhető. Parászka Facebook-oldalán tiltakozott a lelkész bejegyzése ellen, majd levelet írt az erdélyi református püspöknek. Két hetet várt Kató Béla állásfoglalására, mielőtt úgy döntött, panasszal fordul az diszkriminációellenes tanácshoz. „Ez olyasmi, amit nem lehet majd megkerülni" – mondta a Népszabadságnak az újságíró.
A másik feljelentett Darvas-Kozma József pápai káplán, aki Csíkszeredában, 2012. március 15-én rámutatott, az osztrákok a Rotschildok zsarolásának engedve verték le az 1848-as magyar forradalmat, Magyarországot pedig azért darabolták fel, mert Ferenc József apostoli király 1903-ban megvétózta a zsidó bankárdinasztia jelöltje, Rampolla bíboros pápává választását. [Forrás: nol.hu, manna.ro, alfahir.hu]
itthon.ma//erdelyorszag.

Parászkától nem látni az erdőt
Indulatos, helyenként az eltérő véleményt megfogalmazók szidalmazásában és becsmérlésében kimerülő vita zajlik az erdélyi magyar internetes portálokon, illetve közösségi oldalakon egy petíció kapcsán, amely az egyesek által újságírónak mondott Parászka Borókának a sajtóból való eltávolítását javasolja.
A petíció elindítója – egy marosvásárhelyi civil értelmiségi – arra kéri a „magyarellenességéről elhíresült” Parászkát foglalkoztató illetékeseket (kiadókat, médiagurukat, politikusokat stb.), hogy ne járuljanak hozzá e nőszemély „bomlasztó, közösségromboló és általános ellenszenvet kiváltó cikkeinek, műsorainak, üzeneteinek a népszerűsítéséhez”. A felhívás azért nem közvetlenül a főszerkesztőknek szól, mert Parászka kizárólag olyan médiumoknak dolgozik, amelyek mögött jól körvonalazott politikai klikkek állnak. Romániában az RMDSZ által eltartott és felügyelt orgánumokban „sztárolják” a valóban sztárallűröket fitogtató 40 éves nőt (Erdély Tv, Erdélyi Riport, Transindex, Maszol stb.), Magyarországon pedig olyan hírhedt balliberális orgánumok futtatják, mint a 168 óra, Magyar Narancs, Mozgó Világ stb. Ugyanakkor több médium is befuccsolt a keze alatt az évek során (Manna, A Hét), jelenleg az adófizetők pénzén működő, szintén az RMDSZ által uralt Marosvásárhelyi Rádiónál is a jól fizető állása van, bár összeférhetetlensége miatt már ott is kezdeményeztek ellene fellépést a munkatársak. 
„Az erdélyi magyar közéletben nincs szükség a behozott ideológiák erőszakos meghonosítására, a nemzeti értékek kigúnyolására, a székely autonómiatörekvések – magyarok által irányított – megakadályozására, a közösségi érdekek lenullázására. Parászka az eddigi ideológiai vesszőfutását mindössze az őt tudatosan befogadó és felfuttató sajtóorgánumoknak köszönheti, de mivel egyre agresszívebben és egyre sértőbben támadja mindazt, ami erdélyi és magyar, legyen az szimbólum, állampolgársági jog vagy Wass Albert-regény, most már elegünk van az erdélyi magyar közéleti szerepléséből” – áll az Elegünk van Parászkából! elnevezésű petícióban, amelyet több százan írtak alá eddig.
De mint kiderült, a kezdeményezés csak olaj volt a tűzre, mert okot adott a Parászkát eddig is pátyolgató balliberális politikai háttérhatalomnak, hogy össztüzet vezényeljen a nemzeti-keresztény eszmerendszer és a polgári szféra szószólói ellen. Vehemens „szolidaritási támadások” indultak meg a szólás- és véleményszabadság védelmének örve alatt mindazok ellen, akik a Parászka-típusú, újságírásnak álcázott politikai aktivizmust és balliberális agymosást nem szívesen látják eluralkodni az erdélyi magyar közéletben és közbeszédben. A szkeptikusok szerint máris elkésett ez a civil aggodalom, mert a Parászka-félék és az őket futtatók már évek óta uralják a terepet, valójában az 1989 előtti pártpropaganda és a közösségromboló asszimilációs kurzus egyenes folytatásaként.
Két különös közjáték kísérte az újabb Parászka-botrányt. (Tavaly az Orbán-kormány bevándorláspolitikája ellen ízléstelen módon tiltakozva sikerült vérig sértenie a nemzeti érzelmű magyarokat, de szakmai berkekben is közmegvetést vont magára azzal, hogy a saját férjével magázódva készített „teljesen objektív” interjút az Erdély Tv nevű párttelevízióban.) Balliberális körökben azt híresztelték, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is kiállt Parászka mellett, de aki elolvasta volna a február 10-én kiadott állásfoglalást, az láthatta volna, hogy abban az általános, semmitmondó mondatok között egyetlen név sem szerepel. A MÚRE „elutasít a véleménynyilvánítás korlátozására törekvő bármely kezdeményezést”, ami szólhatott volna akár a Dragnea-féle törvénykezdeményezésről is – a legnagyobb román párt épp ezekben a napokban próbálja elrettenteni a velejéig korrupt politikai osztályt bírálókat. A szintén RMDSZ-felügyelet alatt működő MÚRE-től nyilván kitelt volna egy Parászka-melletti kiállás is, de anélkül is sikerült nevetségessé és komolytalanná válnia a „szakmai szervezetnek”: január 19-én egy másik állásfoglalásban még azért aggódott a MÚRE, mert a nagy szólás- és véleményszabadságban egyeseknek nem tetsző vélemények és kifejezések jelennek meg az erdélyi magyar hírportálokon és a közösségi hálózatokon.
A másik furcsa intermezzót Parászka házi portálja, az Erdélyi Riport produkálta, ahol az egyik kollégája egyenesen Ady Endre kaliberű publicistának próbálta beállítani a botrányhős hölgyet. Mert ha egy Ady vehemensen ostorozhatta a fajtáját, akkor egy Parászka miért ne tehetné ezt ugyanúgy, sőt még úgyabban?
A múlt évi magyarellenes kirohanásai után jegyezte meg egy olvasó a Parászka-jelenség kapcsán azt, ami máig hatóan érvényesnek tűnik: „Újabb feltűnési viszketegség. Kap még egy kitüntetést az Orbán-ellenes harcban. Bevált recept. Provokál, erre sokan durván nekimennek, ő meg a megszánni való áldozat szerepében like-okat gyűjt.”
Amúgy azért is tűnik naivnak a petíciót elindítók részéről az az elvárás, hogy az „illetékesek” tovább már ne biztosítsanak médiafelületet Parászka Borókának, mert őt és a hozzá hasonló közvélemény-formálókat pontosan azért fizetik – általában közpénzből – és tolják előtérbe ezek az illetékesek, hogy „a bomlasztó, közösségromboló és általános ellenszenvet kiváltó cikkeinek, műsorainak, üzeneteinek” legyen foganatjuk.
R. B. M.
itthon.ma//szerintunk