Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Máltai Szeretetszolgálat
212 tétel
2002. november 11.
"A határon túli magyarok egészségügyi és szociális civil szerveződéseit támogató Mocsáry Lajos Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget nov. 9-én Budapesten. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Lakner Zoltán tiszteletbeli elnök, a szervezet létrehozója elmondta: az alapítvány célja, hogy a határokon túl élő magyarok kulturális identitásának megerősítése érdekében gyakorlati segítséget nyújtson helyi programok támogatásával, azok szervezeti hátterének kialakításával. A legnagyobbrészt állami támogatásból működő közhasznú alapítvány az elmúlt tíz évben 800 millió forintot juttatott el határon túli magyar szervezetekhez, az idén 70,7 millió forintból gazdálkodhatott. Idén Keresztes Árpád és Keresztesné Koloszár Irma hercegszőlősi tanárok, Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi alelnöke, valamint Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános, címzetes kanonok vehette át az alapítvány díját. Pakó Benedek a Felső-Maros mente szórványmagyarságának szociális gondozásában elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. /A Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"
2003. február 27.
"A Máltai Szeretetszolgálat temesvári kirendeltsége több mint hét éve segít a rászorulókon. Az öregek számára létrehozott otthonban jelenleg húszan laknak, ezenkívül ötven idős embernek szállítanak házhoz naponta ebédet. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Kertész Éva ügyvezető igazgató a Máltai Központban megmutatta az újságírónak a segélyeket tároló raktártól a konyháig, a gyógyszertártól az orvosi rendelőig, a napközi otthontól a jelmeztárig, a "bennlakók" szobáitól a kápolnáig mindent. A nappali otthonba bejáró idősek varrógépen a segélyből kiválogatott ruhadarabokat újra feldolgozzák, eladás céljából. /Nagyálmos Ildikó: Hasznossá teszik magukat az öregek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./"
2003. március 20.
"Szabó Klára, a szentkeresztbányai városi könyvtár főkönyvtárosa negyvennégy éve gyakorolja hivatását. 1949-ben amikor Szentkeresztbányán megkezdte könyvtárosi munkáját, mindössze 1500 könyv volt, jelenleg 30 ezres az állomány. Az ötvenes években a beszolgáltatással megnyomorították a népet. Ezekben a nehéz években Szabó Klára maga vitte el a könyveket a háziasszonynak. Esténként a fonóban felolvasott könyvekből. A hatvanas években nőtt meg az olvasók száma. A kilencvenes évek elején Balatonboglárral teremtettek testvérkapcsolatot, a bogláriak egy mikrobusznyi könyvet ajándékoztak. Később a Máltai Szeretetszolgálat tizennyolcezer kötettel lepte meg a települést. Amiből több kötet volt, a könyvtáros odaajándékozta a kisebb falusi könyvtáraknak. Az utóbbi időben az egyetemisták bújják a könyvtárat. Filozófiai, pszichológiai, társadalomtudományi könyvek állnak rendelkezésükre. Lexikonokat lapozhatnak fel és a modern számítástechnikai szakirodalom sem hiányzik. A fenti könyveket többnyire magánszemélyektől kapták, magyar turistáktól, nyugati magyaroktól. Sok neves író járt náluk, Kányádi Sándor jött leggyakrabban, járt itt Beke György, Lőrincz György, Magyari Lajos. Horváth Arany, továbbá Demény Lajos és Imreh István professzor. Szentkeresztbánya hétezer lakosából háromezer olvasója, könyvkölcsönzője van a könyvtárnak. Többen elmentek Magyarországra dolgozni, eddig kevesen maradtak kint végleg. Ezen a vidéken ez ősidők óta így megy. Budapest és Bukarest, Brassó és Kolozsvár között szolgáltak, dolgoztak a fiatalok, azután hazajöttek. /Horváth Arany: Könyvtárosi vallomás Szentkeresztbányáról: "Egyik írótól a másikig kenyéren és vízen élünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"
2003. április 18.
"A történelmi egyházak lelkészei a könyvelés korszerűsítésével egyetértenek, a nyelvkorlátozással nem. Az anyanyelv használatának korlátozása ellen az egyházak és az RMDSZ is tiltakozik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese a sürgősségi kormányrendeletről beszélt, amely szerint 2003. január 1-je után Romániában a könyvelés román nyelven és a nemzeti pénznemben történik. 1989 előtt egy összegben került be az állami költségvetésbe az egyház jövedelme, 1990 után viszont minden egyházközséget külön tart nyilván az állam. Tőkés László püspök sajnálta, hogy a kérdésben az erdélyi történelmi magyar egyházak megfelelő egyeztetés hiányában saját belátásuk szerint alakították ki álláspontjukat. A kormányzat elutasította az egyházi tiltakozást. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor maga is részt vett a kormánnyal folytatott egyeztetéseken. "Kértük, ne vonják meg a magyar egyházaktól azt a jogot, hogy ugyanúgy, mint 1989 előtt, magyarul vezethessék a könyvelést. Azt válaszolták, hogy mivel az állam is hozzájárul az egyházak működési költségeihez, joga van román nyelven kérni a könyvelést". A római katolikus egyház Máltai Szeretetszolgálatának romániai elnöke elmondta: a katolikus egyház is meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározatot, de továbbra is ragaszkodnak a magyar nyelvű könyveléshez. Incze Sándor sepsiszéki esperes emlékeztetett: az 1948-ban elfogadott egyházi törvény szerint Romániában a református egyház istentiszteleti és belső hivatalos nyelve a magyar. /Benkő Levente: Magyar egyházak könyvelése románul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"
2003. október 10.
"Válságos helyzetbe került kisgyermekes anyákon kíván segíteni a néhány hét múlva megnyíló otthon létesítésével a sepsiszentgyörgyi Talita Kumi Egyesület. Háromszéken nyolcszáz gyermeket hagytak el szüleik az utóbbi tizenhárom évben. A Talita Kumi Egyesület legújabb kezdeményezése azt a jelenséget igyekszik visszaszorítani, hogy a válságos helyzetbe került anyák lemondjanak gyermekükről. A városi tanács vállalta az ingatlan bérleti díjának kifizetését. A Talita Kumi vezetője, Vidor Alíz közölte, tíz anyának és gyermekének tudnak majd otthont biztosítani. Igyekeznek munkalehetőséget biztosítani az anyukáknak: a Máltai Szeretetszolgálat kötő- és varrógépet adományozott az intézménynek. Vidor Alíz hangsúlyozta, az új otthont helyi összefogásból hozták létre. Ügyvédek és orvosok egy-egy csoportja havonta juttatja el az egyesülethez anyagi támogatását, de többen mosógépet is adományoztak. /Farkas Réka: Helyi összefogásból jöhetett létre a hiánypótló intézmény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 29.
"Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök Csíkszeredában, ahol okt. 28-án beszédet mondott a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében. Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében, szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai-, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Felhívta a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Csedő Csaba polgármester beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. /Mádl Ferenc a Székelyföldre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"
2003. november 19.
"Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a napokban a Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi munkaközpontja. Fari Palkó Ilona, a helyi szervezet vezetője gazdag, kiterjedt tevékenységgel büszkélkedhet: a nagyenyedi "máltaiak" nem csak a szociális gondozás terén felvállalt feladatoknak - nagy családok, idős, beteg rászorultak, kis nyugdíjasok, fogyatékosok, szétzilált családokból származó gyerekek megsegítésének - igyekeznek eleget tenni, hanem nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztő munkára is. Beteggondozásban segítségükre vannak a Caritas segélyszolgálat nagyenyedi egészségügyi szakemberei. Szintén a Caritasszal karöltve vették gondjukba a felenyedi roma közösség kis iskolakezdőit, akiknek tanszereket, ruhákat, uzsonnát biztosítanak. A szentkirályi árvaházból kikerülő 18 éves fiataloknak a Caritas Csombordon és Szentkirályon vásárolt házat, ezeket a "máltaiak" rendezték be, itt 20 árvaházból kikerült fiatalnak biztosítanak otthont, amíg sorsuk rendeződik. /Sz. Tóth Alíz: Tízéves a nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
2004. február 5.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nem ismeretlen Hargita megyében sem. Borsos Miklós halálának 14. évfordulóján a gyergyócsomafalvi római katolikus templomban tartott kegyeleti szentmisén ő emlékezett a művészre. Kozma Imre hangsúlyozta, szeretettel jön a mostani határainkon kívülre szakadt magyar testvérekhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyre inkább elszegényedő otthoniak javára tevékenykedik, ugyanilyen fontosságú a határokon kívüli testvérek segítése is. Most alapvetően két területet nagyon fontos: a csángó-magyarok és a kárpátaljai magyarok megsegítése. /Bajna György: Különösen figyelnünk kell egymásra. Beszélgetés Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. július 22.
Júl. 19-én nyílt meg Sepsiszentgyörgy mellett a Máltai Segélyszolgálat tábora, ahol a nagycsaládos, vagy szűkös körülmények között élő gyermekek számára biztosítottak vakációs lehetőségeket. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor, a romániai Máltai Segélyszolgálat elnöke, a mozgalom lelke kitért arra is, hogy a jó szándékú táborozásokat olykor gyanakvással kísérik. /Flóra Gábor: „Máltások" táborverése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2004. július 26.
Színes forgataggá változott a júl. 23-25-e közötti falunapokon a vendégszeretetéről híres, idén községgé vált Kisiratos. A kultúrotthonban képzőművészeti kiállítással nyitották meg a háromnapos eseményt. A civil szervezetek /Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Máltai Segélyszolgálat, Kölcsey Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Majlát Egyesület stb./ képviselői megbeszélést tartottak a szervezetek szerepéről a helyi közösségek alakításában. Kisiratos monográfiáját Ujj János történelemtanár mutatta be a szerző, Kovách Géza jelenlétében. Jövőre elkészül a kötet folytatása. Az újkori Kisiratos 1818-ban alakult meg. Volt olyan esztendő, amikor a helyi iskolában 520 diák tanult, ma 143-an vannak. Másnap falvédő kiállításra hívták az érdeklődőket. Almási Béla, a tájház létrehozója, a kiállítás szervezője megnyitotta a falvédő tárlatot. A település főutcáján zenekar kíséretében indultak el a népi táncosok. A Godó Mihály nevű cserkészcsapat tagjai bocsátották áruba munkáikat. Sikert ért el fellépő erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a békéscsabai Tabán és Kis Tabán, a kisiratosi Gyöngyvirág és a szentannai Bazsalikom táncegyüttes. A kisiratosi Menyecske tánc- és népdalcsoport új ruhában mutatkozott, s az utolsóként színre lépett Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesületének férfikórusa. A harmadik napon, vasárnap sportvetélkedők zajlottak. /Nagyálmos Ildikó: Falunap fáklyás felvonulással. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2004. július 27.
A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2004. augusztus 19.
Élményekkel telten tértek haza mezősámsondi táborozásukból a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Gyermekotthon kis árvái. Táborozásukat segítette Tulit Viktória, a Romániai Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi munkapontjának vezetője. /Járay: Sámsondon táboroztak a gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2004. december 9.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat gazdaságilag legerősebb szervezete kétségkívül a temesvári (a második helyet a kisiratosi, a negyedik helyet pedig a nagyenyedi foglalja el), mutatott rá beszédében dr. Bárányi Ferenc, az országos vezetőség alelnöke a közgyűlésen. Dr. Bárányi Ildikó, a segélyszervezet temesvári filiájának vezetője számolt be tevékenységükről. Egy évvel ezelőtt reménytelennek látszott, hogy meg tudják tartani minden szolgáltatásukat, mert az állami támogatás összege jelentősen csökkent. A legnagyobb veszélyben az 50 idős, házhoz kötött személy gondozása forgott. Végül a Temes Megyei Munkaerő-gazdálkodási Ügynökség átvállalta a 9 szociális gondozó fizetésének 75 százalékát. Dr. Bárányi Ildikó beszámolt arról, hogy 200 nélkülöző család (900 személy) megkapja a rendszeres segélyt, az öregotthon 18 lakója, az 50 házi s a 30 nappali gondozott ellátásban részesül. /(Szekernyés): Sikerült a lehetetlen. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./
2005. február 12.
Ezekben a hideg napokban hetente kétszer-háromszor osztogat forró teát és hozzá zsíros kenyeret Szatmárnémetiben a katolikus egyház Lökli Tünde vezette segélyszervezete, a Caritas és a Pallai Kristóf irányította Máltai Segélyszolgálat. Szerény becslések szerint a tél elejétől legalább 50 ezer pohár teát és ugyanennyi zsíros kenyeret adtak a rászorulóknak. /Ötvenezer pohár forró tea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2005. április 22.
A temesvári egyházmegye Caritas szervezete elsőnek sietett a megye legnagyobb árvízkárt szenvedett települése, Gátalja lakosságának megsegítésére. A Caritas ugyanakkor a Máltai Segélyszolgálat rendelkezésére bocsátotta szállító eszközeit, hogy ők is eljuttathassák segélyeiket az árvíztől szenvedő embereknek. /(Sz. I.): Segítség Gátaljának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2005. április 22.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2005. május 10.
Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2005. május 31.
Nyolcvan nagy teljesítményű szárítógép beszerzését tervezi a Máltai Szeretetszolgálat, hogy azokkal vízmentesítse az árvíz által elöntött házakat Háromszéken. A szervezet ugyanakkor vállalja, hogy a tönkrement melléképületeket pályázati pénzekből, önkéntesek közreműködésével építi újra. A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete ezenfelül ötven bánsági gyerek nyári táboroztatását vállalja. A Kovászna megyei szervezet távlati tervei közt szerepel egy ifjúsági központ építése Mikóújfalu mellett. /Bíró Blanka: Szeretetakciók Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2005. június 6.
Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2005. július 19.
Nagyenyeden a hét végén megállás nélkül dolgoztak, az iszap eltakarítása már a vége felé tart, az unitárius parókia pincéjéből kiszivattyúzták a vizet. A Mező utcai károsultak számára Kováts Krisztián alpolgármester élelmiszert osztott. Fari P. Ilona, a neagyenyedi Máltai Segélyszolgálat vezetője a legrászorultabbaknak osztott lista alapján élelmiszercsomagokat. /T. A.: Nincs nyugalom. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./
2005. augusztus 11.
Ötödször rendezték meg Kisiratoson a képzőművészek nemzetközi táborát a Máltai Segélyszolgálat helyi fiókjának támogatásával. A tábor házigazdái dr. Almási Béla és felesége, Olga asszony voltak. Az érdeklődők megtekintették az alkotótáborban részt vett 15 festő és két szobrász munkáit. /Regéczy Szabina-Perle: Nemzetközi tábort zártak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./
2005. augusztus 30.
Több mint nyolcvanmillió forintot ajánlottak fel a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére a Duna Televízió augusztus 28-i, vasárnapi segélyakciója keretében – közölte Cselényi László, a köztelevízió elnöke. A Duna TV Összefogás napja elnevezéssel egész napos segélyakciót tartott. A műsorváltozással is járó adásban többszöri élő kapcsolással tudósítottak a természeti csapás helyszíneiről, a képernyőn közölték annak a bankszámlának a számát, amelyre várták és várják a nézők adományait. Cselényi László szerint a világ magyarságának televíziója által meghirdetett akció ,,kiemelkedő sikerét” bizonyítja: öt földrészről, 37 országból nézők ezrei emelték fel a telefont, küldtek SMS-t és e-mailt, ,,s ezzel tanúbizonyságot tettek a magyarság összetartozásáról”. A Duna TV és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös akciója folytatódik, felajánlások tehetők a Duna Televízió telefonszámán, és adományok fizethetők be az ismertetett bankszámlára. /Segít a Duna Televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2005. szeptember 9.
A 27 éves, román nevű /Cristian Voiculescu/ magyar római katolikus pap olyan közösségbe került, ahol már sok, magyar nevet viselő hívő sem beszéli az anyanyelvét. Nagyszebenben mintegy 2500 római katolikust tartanak nyilván, de közülük alig valamivel több mint fele vallja magát magyarnak. Vasárnaponként három szentmisét tartanak, egyet német nyelven, egyet magyarul és egyet románul. A magyar gyülekezet nagy része már idős. A fiatalok közül kevesen vállalják magyarságukat. A tizenhárom idei elsőáldozó közül kilenc volt román, három német és mindössze egy magyar. Nagyszebenben körülbelül száz magyar fiatal tanul, közülük mintegy fele katolikus lehet. A templomot és az ifjúsági órákat alig öten-hatan látogatják. Idén mindössze egyetlen olyan esküvő volt, ahol mindketten magyarok voltak. A helyzet a többi nagyszebeni plébánián sem jobb. Jól működik viszont a mintegy félszáz tagot számláló Rózsafüzér Társulat, és igencsak aktív a Máltai Szeretetszolgálat, melynek elnöke az egyház gondnoka, Leopold Csongor. A máltaiak hetente öt alkalommal szállítanak meleg ebédet a rászorultaknak, és anyagilag támogatják az öregeket és a nagycsaládosokat. /Szucher Ervin: Fiatal káplán tartja a lelket az idős hívekben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./
2005. szeptember 14.
Mintegy 140 tonna, hét kamionnyi gabonaszállítmányt indított útnak segélyként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Budapestről Csángóföldre, Bákó megyébe. A teherautókon a dunántúli gazdák takarmánybúzáját szállítják a rászorulóknak – mondta Jakab István, a Magosz elnöke. A sajtótájékoztatón jelen volt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, valamint Sipos Jenő, a VPOP szóvivője is. Kozma atya arról beszélt, hogy a víznél is nagyobb úr a szeretet és ennek megnyilvánulásaként értékelte a magyar gazdák segítségnyújtását a rászorult csángóföldi társaiknak. /Gabonasegély Csángóföldre. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2005. szeptember 19.
A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2005. szeptember 24.
Eddig mintegy 81 millió forint érkezett a Duna Televízió által az erdélyi árvízkárosultak megsegítése érdekében hirdetett gyűjtésére. Továbbra is érkeznek a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közös akcióhoz az adományok, amelyekből mintegy tízmillió forintnyi a dologi felajánlás, például élelmiszer vagy építőanyag. A Duna Televízió Összefogás napja elnevezéssel augusztus végén tartott egész napos segélyakciót. /Nyolcvanegymillió forintnyi adomány az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2005. szeptember 24.
Háromszor öntött ki idén a Tatros Gyimesbükkön. Az ezeréves határ közelében július 12-én, illetve augusztus 12-én és 20-án egy méternél is magasabb volt a víz az udvarokon. Az áradások során 120 család szenvedett jelentős károkat, nagyon sok lakásban bokáig ért az iszap, tönkrementek a veteményesek, a krumpliföldek, hidak, kutak és pincék. Segély egyedül Magyarországról érkezett. Ezek elosztását az adományozók Deáky András tanárra bízták. Deáky ’90 után oroszlánrészt vállalt a magyar iskola újraindításában, a magyar szervezetek megalakulásában, jelenleg pedig nemzetközileg is elismert turisztikai vállalkozást vezet, történelemleckéket tart az idelátogatóknak. Magyar gazdák a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 130 zsák búzát küldtek Gyimesbükknek. A Tápiógyörgy önkormányzata, a helyi egyházközösség és a helyi szervezetek több mint 1 millió forint értékű adományt nyújtottak Gyimesbükknek. A minden árvízkárosult családnak eljuttatott csomagokban voltak tartós élelmiszerek, illetve mosó-, fertőtlenítő- és tisztítószerek. A többségében magyarok lakta erdélyi település árvízkárosultjait nem látogatták meg az RMDSZ képviselői. /Dobos László: Magyarországi segélyek Gyimesbükknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2005. szeptember 26.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, illetve Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója elmondták, hogy aktívan jelen vannak az udvarhelyszéki árvíz utáni segélyakciókban, összehangoltan jelentős anyagi, tárgyi és nem utolsósorban lelki segítségben részesítették a bajbajutottakat. Az újjáépítésből is kiveszik részüket. Szász János bejelentette, hogy a VilágCaritashoz fordultak, és pozitív visszajelzést kaptak: nagyjából 200.000 eurós összeg átutalásáról biztosították a szervezet erdélyi képviselőit. Ugyanakkor szeptember 11-én és 25-én a római katolikus templomokban gyűjtést szerveztek, és az így befolyt összeget is az árvíz által sújtott települések életre keltésére fordítják. Szász János, hozzátéve, hogy a szükségnek nincs vallása vagy felekezete: tíz kapcsolattartó emberük közül mindössze kettő katolikus. „Legfontosabb, hogy most építkezzünk“ – jelentette ki Kozma atya. Télig annyit kell megtenni, hogy mindenkinek legyen lakható helye. Ennek érdekében már építőanyagot, felszerelést szállítottak a bajbajutottaknak. A két szervezet ugyanakkor átvállalja a vidéki iskolák gyerekeinek étkeztetését. Szeretnének segíteni Siménfalván, Kobátfalván, Kis- és Nagykadácsban az iskola, az óvoda, a sportterem felújításábant, illetve építésében. /Máthé László Ferenc: A Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas jövőnket tervezi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./
2005. szeptember 26.
Másfél évvel ezelőtt a zetelaki születésű, Norvégiában élő Ilyés László a keresztúri árvaházba látogatott, ahol szembesült az áldatlan állapottal. Norvégiai településének iskolája segítségével gyűjtést szervezett, az összeszedett pénzből pedig megvásárolta a rugonfalvi nemesi kúriát, amelyet helyi vállalkozók segítségével felújítottak. Szeptember 24-én átadták az épület a Zeyk Domokos Alapítványnak. Az ünnepségen jelen volt a norvég nagykövetség munkatársa, a gyűjtést szervező és lebonyolító norvég iskola képviselője, valamint a kezdeményező Ilyés László, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat első embere, Kozma Imre atya is. A tatarozott rugonfalvi, kúria épülete családi házzá alakul át, előreláthatóan nyolc árva gyereknek adva otthont. /mlf: A nemesi kúriából árva gyerekek háza lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./