Abból a felismerésből indíttatva, hogy a jelenlegi magyarországi kormány szinte semmit sem tesz a magyar származású emberek hathatós védelmében, miközben erre az ország alkotmánya kötelezné, az amerikai székhelyű Magyarságtudományi Intézet létrehozta a Magyarságvédelmi Tagozatát (Hungarian Anti-Defamation Movement – HADM). Egyre gyakrabban fordul elő magyar emberek emberi jogainak megsértése, hátrányos helyzetbe juttatása, megfélemlítése, fizikai bántalmazása és bíróságok által történő részrehajló elítélése. Mindenkit arra kérnek, hogy ahol magyarságuk miatt, magyarokkal szemben történő embertelen bánásmódot tapasztalnak, haladéktalanul jelentsék a magyarságvédelmi tagozatnál. A magyarellenes atrocitások ügyének gyűjtésére új villámpostacímet is létrehoztak: HADM@usadatanet. net. A bejelentéseket sajtó, valamint jogi és politikai szervek számára is nyilvánossá teszik, jelezte Botos László – Magyarságtudományi Intézet. /A Magyarságtudományi Intézet Magyarságvédelmi Tagozata. = Felvidék. ma, aug. 23./

Fordulatra van szükség a magyarság életében erkölcsileg, szellemileg, ha ez a nép élni akar – hangoztatta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a Magyarok VII. Világkongresszusának augusztus 16-i megnyitóján, a Budapest Kongresszusi Központban. Patrubány Miklós kiemelte, hogy az előző, 2004-ben tartott világkongresszus óta tekintetüket Kelet felé fordították, „ahonnan származunk”. Az elmúlt négy év során az Egyesült Államokban létrejött a Magyarságtudományi Intézet, amelynek célja „áttörni azt a hitet, hogy finnugor származékok vagyunk”. Ez az intézet adta ki a Magyarságtudományi tanulmányok című gyűjteményt, amelynek angol nyelvű változatát az augusztus 20-án záruló világkongresszuson mutatják be. Az intézet gondozásában megszületett az első angol nyelvű magyarságlexikon, a Magyarság Világ Enciklopédia Pungur József szerkesztésében. A nemzet jelenlegi állapotáról szólva Patrubány Miklós arról beszélt, hogy sorra olyan események történnek, döntések születnek, amelyek a magyarság számára negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ezek közé sorolta, hogy a magyar parlamenti képviselők gyakorlatilag olvasatlanul szavazták meg a nagy horderejű lisszaboni szerződést. Támadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is, aki véleménye szerint „bocsánatkérés nélkül káromolhatja a hazát”. Az augusztus 20-án záruló, hetedik világkongresszusra összesen ezer küldött kapott meghívást a világ minden tájáról. A kongresszus keretében tizenkét konferenciát rendeznek a magyarság múltjával és remélt jövőjével kapcsolatban. /Patrubány: fordulatot a magyarság életébe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Az USÁ-ban működő Magyarságtudományi Intézet elnöke, Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok című kötet főszerkesztője úgy válogatta össze az írásokat, hogy átfogó képet adjon a magyarságtudományról. A kötet 37 tanulmányban mutatja be eleink, rokon népeink történelmét – az őstörténettől kezdve az ’56-os forradalomig –, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait, nem feledkezve meg a Szent Koronáról sem. A kötet 29 hazai és emigrációban élő kutató munkáját fogta egybe. /Pásztori Tibor Endre: Magyarságtudományi tanulmányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./