Hatvannyolcmillió euró a magyar-román-szlovák-ukrán projektekre
Mintegy 14 millió euróra pályázhatnak a civil szervezetek önkormányzatok az összesen 68 millió euró értékű Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati fordulójában - mondta el Baranyi András, a program közös szakmai titkárságának igazgatója egy promóciós rendezvényén csütörtökön Tiszabecsen.
A Brüsszel által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló kezdeményezés az unió külső határai menti együttműködések erősítését szolgálja. A projekt teljes költségvetése eléri a 68 millió eurót: erre az összegre például turizmus- és gazdaságfejlesztés, környezetvédelemi beruházások, rendkívüli helyzetekre való felkészülés, infrastruktúra-fejlesztés címén lehet pályázni - közölte az igazgató az MTI-vel.
A tavaly lebonyolított első pályázati fordulóban 47 projektet nyilvánítottak nyertesnek, összesen mintegy 14 millió euró értékben - ismertette Baranyi András. A szerződéskötési folyamat már elkezdődött: az ukrajnai Huszton már aláírták az első három támogatási szerződést.
A második pályázati felhívásban további közel 14 millió euró áll rendelkezésre - tette hozzá a titkársági igazgató. Mint mondta, a profitorientált szervezetek nem, ellenben civil szervezetek, önkormányzatok, államigazgatási szervek számára nyitva állnak a pályázati lehetőségek. Emellett a kamarák közvetítésével - áttételesen - a gazdasági szféra érdekeit is szolgálja a program.
A koordinátor kiemelte: a pályázat minimális, 5 százalékos önerőt igényel, s a megszokottól eltérően nem utófinanszírozású. Az első év költségvetésének nyolcvan százalékát előlegként fizetik ki a kedvezményezetteknek. A tervek szerint a még fel nem használt pályázható összeg várhatóan még két hasonló felhívásra lesz elegendő 2013-ig.
Baranyi András elmondta: az ENPI-program beharangozására szervezték meg a Romániából induló, Ukrajna és Magyarország érintésével Szlovákiában végződő tiszai evezős túrát. A csütörtöki magyar-ukrán határátkelés rendhagyó volt, mivel a vízen keresztül jöttek át Magyarországra a túrázók, ez a lehetőség öt évvel ezelőtt szűnt meg a határon. A program segítségével megvalósítanak többek közt egy határfejlesztési projektet is, amelynek keretében ukrán oldalon létesítenek egy szezonális vízi határátkelőt a turisták számára.
A beruházás - a kedvezményezettektől függően - egy-két éven belül, jó esetben már jövő nyáron is megvalósulhat - fűzte hozzá Baranyi András. Emellett hasonló projektek kezdődhetnek a szlovák-magyar viszonylatban, kiépül a záhonyi átkelőnél egy közös kapcsolattartási pont, de szó van a beregsurány-asztélyi határátkelő fejlesztéséről is. MTI

Újabb román-magyar pályázat
Határon átívelő üzleti kapcsolatrendszer kiépítésére pályázik Nagykároly, Nagyszőlős és Eger. A három város önkormányzata közösen készül pályázni az Európai Unió magyar–román–ukrán–szlovák (ENPI) határon átívelő együttműködést támogató programja keretében a térség gazdasági potenciáljainak népszerűsítésére érdekében.
Carmen Egli, a nagykárolyi önkormányzat helyi fejlesztésekért felelős irodájának vezetője lapunk kérdésére elmondta, amennyiben pályázatukat pozitívan bírálják el, a romániai, a magyarországi és a kárpátaljai város összesen 200 ezer euróból gazdálkodhat.
„Ezt a pénzt konferenciák, szakmai beszélgetések, tapasztalatcserék, tanulmányi kirándulások megszervezésére, szóróanyagok készítésére szeretnénk költeni, így híva fel a figyelmet az érintett városok gazdasági és turisztikai potenciáljára” – részletezte az irodavezető. Mint mondta, az együttműködés célja, hogy a pályázó városok befektetői egymásra találjanak, megismerjék a térség adottságait, és együttműködési lehetőséget találjanak. Egli szerint ez a pályázat egy gazdasági mikrorégió kialakítására is lehetőséget adna. Az iratcsomót október 27-éig kell benyújtani, a projektvezető pedig az egri önkormányzat.
Az említett programra egyébként a 2007–2013-as költségvetési időszakban összesen 68 millió eurót szán az Európai Unió, amelyet a négy ország határrégióinak fejlesztésére, illetve Ukrajna felzárkóztatásának elősegítésére lehet lehívni. A program keretében tavaly nyáron írtak ki először pályázatokat, és az idei, őszi pályázati időszakban folytatják azt. Ebben a kontextusban környezetvédelmi célú programok lebonyolítására, idegenforgalmi fejlesztésekre, kis- és közepes vállalkozások közös kezdeményezéseire, határátkelőhelyek korszerűsítésére, intézményközi együttműködések kialakítására, valamint a határzónákban élők összefogását elősegítő rendezvények szervezésére lehet finanszírozást kérni.
Végh Balázs, Krónika (Kolozsvár)

Sikeresek a határon átívelő projektek
Csillagvizsgáló-korszerűsítéstől kulturális központ kialakításán át olajszennyezettség-felmérésig igen széles skálát fednek le az első programidőszaka végéhez közeledő Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI határon átnyúló együttműködési program keretében finanszírozott projektek.
Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője rámutatott: az EU határán elhelyezkedő tagországok közötti együttműködés erősítését szolgáló kezdeményezés minden bizonnyal folytatódik, az azonban még nem dőlt el, hogy a következő programidőszaknak melyek lesznek a prioritásai, illetve mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak.
A finanszírozási program keretében Románia, Magyarország és Szlovákia Ukrajnával határos régióiból fogadnak el projekteket – Romániából például teljes jogú pályázóként Szatmár és Máramaros megye szerepel a kedvezményezett térségek között. A projektek alapfeltétele, hogy a pályázók között kell lennie legalább egy ukrajnai partnernek az ország észak-nyugati, határ menti régiójából.
Előtérben a kulturális programok
Amint Danku Páltól megtudtuk, az első programidőszak során három szakaszban írtak ki pályázatokat: az első két forduló nyertesei befejezték projektjeiket, de a harmadik fordulóban finanszírozott pályázókkal is megkötötték már a szerződéseket. Az első fordulóban összesen 14 millió euró értékben támogattak különféle kezdeményezéseket.
A romániai partnerrel közösen előterjesztett projektek jelentős része kulturális tematikájú volt. A Szatmár és Máramaros megyei jelentkezők például támogatást nyertek a határ menti kulturális örökség felmérésére, népszerűsítésére, a vidéki turizmus fejlesztésére, cserediákprogramokra, Down-szindrómás gyerekek beilleszkedésének segítésére, az emberkereskedelem megelőzését célzó kampányra, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, illetve vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztést célzó kezdeményezésekre, továbbá egy kulturális központ is létesült a Máramaros megyei Havasmezőn.
A második kiírásban 16,5 millió euróval támogatták a projekteket, a romániai partnerrel pedig ezúttal jóval változatosabb kezdeményezések ültettek gyakorlatba az ukrán pályázók. Az érintettek többek között határon átvezető út megtervezésére, kulinárisörökség-felmérésre, vakvezetőkutya-kiképzésre, a kárpáti barnamedve élőhelyének feltérképezését célzó projektre, turisztikai, oktatási és katasztrófavédelmi témájú együttműködési pályázatokra, továbbá a Máramaros egy részét átszelő, szivárgó kőolajvezetékek által okozott talajszennyezés felmérésére kértek támogatást.
A program harmadik fordulójában 11 millió euró értékben kötött szerződéseket az irányítóhatóság, amelyek révén – a romániai partnerrel – egyebek mellett szelektív hulladékgyűjtő konténerek beszerzését, valamint komposztálótelep kialakítását, pszichiátriai krízishelyzetek kezelésével kapcsolatos tapasztalatcserét, légszennyezés-mérő, valamint műholdas természetikatasztrófa-előrejelző rendszerek kiépítését, régészeti ásatásokat, illetve a keskeny nyomtávú vasutak turisztikai hasznosítását célzó kezdeményezéseket támogatnak.
Máramaros pályázott sikeresebben
Danku Pál elmondta: a Romániába érkezett összegek körülbelül 60-40 százalékarányban oszlottak meg Máramaros és Szatmár megye között, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az előbbi jóval nagyobb területen fekszik, és az Ukrajnával közös határszakasza is hosszabb, továbbá alaposan kivette a részét a forrásszerzésből a körülbelül 40 ezres máramarosi ukrán közösség is. Szatmár megyéből főképp civil szervezetek pályáztak, Máramarosból viszont jó teljesítményt nyújtottak az önkormányzatok és a nekik alárendelt intézmények is.
Az országok viszonylatában Ukrajna vezette a listát: felzárkózó keleti szomszédunk a finanszírozás 45 százalékát szerezte meg, míg a támogatás 19 százalékát Magyarország, 18,5 százalékát a két romániai megye, 17 százalékát pedig a szlovák pályázók kapták. Amint Danku Páltól megtudtuk, az ukrajnai zavargások nem befolyásolták a program lebonyolítását, mindössze arról kapott hírt, hogy egy ideig nem nagyon mertek Ukrajnába utazni a partnerek.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)