Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

Magyarország és Románia az EU bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására – mondta Adrian Nastase kormányfő okt. 14-én Budapesten. – Szívesen támogatjuk, hogy munkahelyteremtő magyar befektetések jöjjenek létre a határ túloldalán. Ha kell, ezt külön is kezdeményezzük – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A román kormányfő kiemelte, hogy a jó együttműködésnek megfelelően elküldték a magyar kormánynak a határon túli románokról szóló kedvezménytörvény tervezetét, és Budapestnek "nincs különösebb ellenvetése, örömmel vette azt". Újságírói érdeklődésre Nastase azt mondta: a csíkszeredai magyar főkonzulátus esetleges megnyitása most nem került szóba, "a megfelelő pillanatban, az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában, amikor a személyek szabad áramlása lesz napirenden, visszatérünk rá". /Adrian Nastase Budapesten tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

A román–magyar kapcsolatok fejlesztése, a liberális pártközi együttműködés bővítése, az észak-erdélyi autópálya, a csíkszeredai főkonzulátus, valamint az integrációs tapasztalatok átadásának a kérdése szerepelt a Kuncze Gábor pártelnök vezette SZDSZ-es küldöttség és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között Bukarestben május 9-én lezajlott megbeszélésen. A kormányfő rendkívül jónak ítélte a román–magyar kapcsolatokat. Megvitatták a pártközi kapcsolatokat érintő közös problémákat is, meghatároztak egy közös akciótervet. Szó esett arról is, hogy Tariceanu személyesen is részt vesz majd a jövő elején olyan találkozókon, amelyeket az SZDSZ szervez a választási kampány idején. A tárgyalásokon a magyar résztvevők felvetették az észak-erdélyi autópálya kérdését. Tariceanu szükségesnek ítélte az autópálya megépítését, ugyanakkor hangoztatta, hogy az meghaladja anyagi lehetőségeiket. Az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt a jövőben szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait – állapodtak meg a felek a bukaresti találkozón. Az SZDSZ nyárra magyarországi látogatásra hívta meg az NLP ifjúsági szervezetét. /Szorosabbra fűzi viszonyát az SZDSZ és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Továbbra sincs fejlemény a csíkszeredai főkonzulátus ügyében. A lap érdeklődésére Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő úgy reagált, ha lesz valami fejlemény, közölni fogják. /Nincs még tető alatt a főkonzulátus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Információk szerint Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelenlegi elnöke lesz a csíkszeredai magyar főkonzul. „A diplomáciai szabályok szerint erről a külügyminiszternek kell döntést hoznia, és erről értesítenie kell a román felet” – nyilatkozta a HTMH elnöke, aki nem erősítette, de nem is cáfolta meg az értesülést. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus kijelentette: „Nem hivatalos találkozó keretében már találkoztam az új magyar konzullal.” „A tervek szerint január elején fog bemutatkozni itt, Csíkszeredában is a főkonzul” – nyilatkozta Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Közel másfél hónapig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás a csíkszeredai főkonzulátus épületéről. A zárt ajtó mögött zajló tárgyalások után december 6-án Csíkszeredában Terényi János nagykövet elmondta: „Elégedettek lehetünk. Közel másfél havi kölcsönös erőfeszítések után úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, a helyiek által Pál Gábor-féle háznak nevezett ingatlanra vonatkozóan, amely kielégíti mind a jövőbeni magyar főkonzulátus, mind a tulajdonos igényeit.” A főkonzulátuson kívül a főkonzuli rezidencia számára is kijelölték az épületet, amely az unitárius papilak közelében, a Dózsa György út 30. szám alatt található. Ebben a házban kezdi el tevékenységét január első felében a magyar főkonzul, mivel a konzulátus épületének belső munkálatai február 20-ig eltartanak, a külső munkálatokat pedig április 30-ig kell befejeznie a kivitelezőnek. „A hivatalos tervek szerint a főkonzulátus már január elején működni fog ideiglenes jelleggel. A főkonzuli rezidencia épületében lesz kialakítva egy iroda, ahol a konzuli segítségnyújtáshoz szükséges feltételek rendelkezésére fognak állni az ügyfeleknek” – mondotta Terényi. /Daczó Dénes: Januárban érkezik a főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Komlós Attila foglalhatja el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki posztját – erősítette meg az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A református lelkész várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. Bálint-Pataki Józsefet július 4-én – saját kérésére – felmentették a HTMH elnöki tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátus-vezetői posztra jelölt. /Komlós Attila lesz az új HTMH-elnök? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Komlós Attila jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. /Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./ Szabó Vilmos államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. „Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyűgével és gondjával együtt – nyilatkozta Komlós Attila. – Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügyekkel. A Magyarok Világszövetségének főtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke a mai napig, és egy csomó más ügyben is járatos vagyok.” Komlós kiemelte: „Magyar barátaink, testvéreink kapcsolattartása az anyaországgal egészen másmilyen lesz, mint korábban, minőségében sokkal pozitívabb, és az egymással való kapcsolattartás lehetősége is hihetetlen módon megváltozik. Ezeket nyomon kell követni és elültetni életünk minden területén.” Fontos szempontként jelölte meg a jövőre nézve, hogy a határon túli magyarságnak „többféle hangja szólaljon meg és gazdagítsa a kapcsolattartást, adjon ötleteket, támpontokat, a döntéshozatalhoz háttéranyagot”. Konkrétan a civil fórumokat nevezte meg. /Guther M. Ilona, Budapest: Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült „első számú ügyintézője”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Január 3-án ünnepélyes keretek között szimbolikusan megkezdte működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A rezidencia udvarán felállított árbocra felhúzták a magyar lobogót. A Himnusz akkordjaira Terényi János bukaresti nagykövet és Szabó Béla, az új csíkszeredai főkonzul emelte magasba a zászlót. Jelen volt Csíkszereda jelenlegi és egykori polgármestere, Ráduly Róbert, illetve Csedő Csaba, Sógor Csaba szenátor, Strujan Constantin területi kormánymegbízott, valamint több helyi tanácsos. Terényi János nagykövet pohárköszöntőjét követően, spontán kezdeményezésre a Székely himnuszt is elénekeltek az egybegyűltek. Terényi János köszöntőjében hangsúlyozta, a siker közös: „Azt hiszem, hogy az egymást követő magyar kormányok céltudatos diplomáciai munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a nap elérkezzen. A magyar főkonzulátus megnyitásához szükség volt az RMDSZ hathatós támogatására, de szükség volt az egész romániai magyar közélet, az egész romániai magyar társadalom egyhangú kívánságára, óhajára.” A főkonzulátus épületének felújítása még több hónapig eltart. Ráduly Róbert polgármester szerint a konzulátusnak, a magyar zászló felhúzásának fontos szimbolikus jelentősége is van: a következő napokban sokan fognak sétálni ezen az utcán, csak azért, hogy a zászlót megcsodálják. /Daczó Dénes: Tegnap szimbolikusan megnyitották az első székelyföldi magyar főkonzulátust. Magyar zászló lobog Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ Szabó Béla a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott 1987 és 1992, valamint 1996 és 2001 között, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke, később vezetője volt. /Konzulátus Csíkszeredán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 4./

– Az utókor sem fogja vitatni, hogy történelmi esemény a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitása, ez azt is jelzi, hogy a Kárpát-medencei magyarság békés úton való újraegyesítése immár reális cél – ezt a gondolatot fejtette ki január 6-án Csíkszeredában Szabó Vilmos államtitkár az ottani magyar főkonzulátus működésének megkezdése alkalmából rendezett fogadáson. A rendezvény fő célja az új főkonzul, Szabó Béla bemutatása volt. Terényi János bukaresti magyar nagykövet úgy fogalmazott: a csíkszeredai főkonzulátus az egyik legfontosabb intézmény lesz Magyarország diplomáciai képviseletei között. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke rámutatott: ha évekkel ezelőtt azt mondja valaki, hogy ő a román kormány nevében köszönti majd Csíkszeredában egy új magyar főkonzulátus megnyitását, erősen kétkedve fogadta volna e jóslatot. /Bemutatták Magyarország csíkszeredai főkonzulját. Újabb magyar diplomáciai külképviselet nyílt Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

A hét végén állófogadással egybekötött ünnepséget szerveztek Csíkszeredán, a városházán, a magyar főkonzulátus megnyitása alkalmából. Az új főkonzul, Szabó Béla kifejtette, segítségére lesz a Bukarestben szerzett diplomácia tapasztalat, akkor a székelyföldiek életét, ügyes-bajos dolgait is megismerte. HTMH-elnökként is volt kapcsolata az erdélyi magyarsággal. Szabó szerint a székelyföldi infrastruktúra két-három év alatt is érezhetően fejlődött. A rezidencia jelenleg nem alkalmas vízumkiadásra. Ehhez technikai feltételeket kell teremteni. /Salamon Márton László: Szabónak kis lépés, Székelyföldnek nagy. Beszélgetés Szabó Bélával, az új csíkszeredai magyar főkonzullal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Komlós Attila alig egy hete foglalta el a HTMH elnöki székét, részt vett a csíkszeredai magyar főkonzulátus történelmi pillanatnak tartott megnyitásán. – Örült annak, hogy hosszú várakozás után megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A főkonzulátus megnyitójának időpontja egybeesik két fontos, a határon túli magyarság életét érintő magyarországi törvény életbelépésével. Az egyik a honosítás megkönnyítését lehetővé tévő jogszabály, emellett hatályos lett a speciális nemzeti vízum. „Ez a sorozat beleillik a magyar kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett törekvésébe, amellyel öt pontban határozta meg a nemzeti felelősség programját. Vagyis a Szülőföld Programcsomag létrehozása, a honosítás méltányosságának és gyorsaságának bevezetése, a nemzeti vízum, az európai integrációs folyamat segítése a környező országokban, beleértve az ott élő magyarság autonómiatörekvésének erkölcsi és politikai támogatását, végezetül a határon túli magyarság státusának az alkotmányban való rögzítése. Mindebből az első négy pont megvalósult, az utolsón pedig erőteljesen dolgoznak a szakemberek a határon túli magyar közösségek képviselőinek bevonásával” – nyilatkozta Komlós Attila. Ő a Magyarok Világszövetségének 1989-től 1991 decemberéig főtitkára volt, hangsúlyozta, hogy annak a világszövetségnek, semmi köze nincs a mostanihoz, sem a tendenciájában, sem felfogásában. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli bonyodalom „a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, mély sebet ütött rajtunk, amit nehéz gyógyítani.” A történészek majd megállapítják, ki a felelős mindezért. Komlós azt szeretné elérni, hogy „a határon túl élő nemzettestvéreink és Magyarország viszonya nem a megsegített és a megsegítő viszonylatában létezzen, hanem a partnerség keretében.” Komlós szerint a határon túli magyarság komplex fogalomként már nemigen létezik, hanem van erdélyi, felvidéki, vajdasági magyarság, mind sajátos problémákkal. – Elégségesnek tartja a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok iránti erőfeszítéseit? Hiszen az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a Gyurcsány-kabinetet a támogatások késése, csökkentése okán. Erre a kérdésre Komlós kifejtette, amit ígértek, azt szinte teljes mértékben betartották. Szerinte a kormány kezdeményezése jól szolgálja az anyanyelvi, nemzeti önazonosság megélését jelentő kulturális egység teljesülését. A kémbotrányról az a véleménye, hogy az ország és az intézmény hírének nem tesz jót. „Méltatlanul érintett olyan embereket, akik nem is voltak érintettek” – jelentette ki. A HTMH és az általa képviselt ügy nem szennyezhető be ezzel a botránnyal. Komlós Attila /sz. 1947/ elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró iskoláját és az amerikai Princeton University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. /Rostás Szabolcs: „Nagy család vagyunk” Beszélgetés Komlós Attilával, a HTMH elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román-magyar határon. Ebben az ügyben tárgyalt Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter Budapesten. A miniszter emlékeztetett, a tavalyi közös román-magyar kormányülés több döntését már sikerült átvinni a gyakorlatba: megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus, és már kevés hiányzik a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ felavatásáig. A miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzeti fejlesztési terv tekintetében a magyar féllel számos határon átnyúló projektet sikerült összeállítani. A nemzeti fejlesztési terv irányításával Jakab István pénzügyi államtitkárt, az országos területfejlesztési koncepció kialakításával pedig Borbély Lászlót bízta meg a kormány. /Béres Katalin: Közös magyar-román vámellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A hét végén csak műszaki megnyitót tartanak a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviseleten, közölte Szabó Béla főkonzul. „Miután az épület külső tatarozása is befejeződik, akkor az ünnepélyes megnyitóra is sor kerül” – jelezte a diplomata. /D. D.: Halasztják az ünneplést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Magyarország saját érdekeit is szem előtt tartva, továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a hátralévő időben Románia teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit – mondta március 12-én, vasárnap Csíkszeredában Somogyi Ferenc külügyminiszter a főkonzulátus épületének felavatásán. Mintegy ezer ember gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra a csíkszeredai Pál Gábor-féle ház előtt, amely mostantól a főkonzulátus hivatali helyiségeinek ad otthont. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: Romániának szüksége van Magyarországra, arra, hogy minél szorosabb viszonyban legyen e szomszédjával az elkövetkező időszakban. Markó utalt arra, hogy tizenhat esztendőt kellett várni a csíkszeredai főkonzulátus létrehozására, de – mint fogalmazott – hosszú esztendőket kellett várni a romániai magyarságnak erdői, földjei visszaszerzésére, a kolozsvári főkonzulátus megnyitására, és még dolgozni kell annak érdekében, hogy Sepsiszentgyörgyön megnyíljon a bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézménye. /Főkonzulátus-avató Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Tariceanu kormányfő az SZDSZ kampányrendezvényére, a Liberálisok Európáért – 2006 című nemzetközi konferenciára érkezett Budapestre március 25-én. Megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. “A közös kormányülésen és az ott kialakult és megerősödött hangulatnak, együttműködésnek van abban kulcsszerepe, hogy elindulhatott a közvetlen repülőjárat Budapest és Marosvásárhely között, hogy megnyithattuk Csíkszeredában a magyar főkonzulátust, hogy létrejött a magyar-román vegyes kamara” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Tariceanu közlése szerint a megbeszélésen felmérték, milyen ütemben haladnak és valósulnak meg a közös kormányülésen aláírt egyezségek. Hozzátette, egyesek megvalósultak, másokon még dolgoznak. Hangsúlyozta a két ország európai politikai modell szerinti együttműködésének szükségességét, és azt a törekvést, hogy a román-magyar kapcsolatok példaértékűek legyenek a térség más országai számára a stabilitás, a biztonság és a prosperitás érdekében. Tariceanu szerint a kisebbségi jogok védelmét szolgáló romániai jogszabályok és standardok igen magas szintűek, és a parlament a kisebbségek bevonásával alkotja meg a róluk szóló törvényt. Külön megköszönte Magyarország támogatását Románia uniós csatlakozása érdekében. A kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának késése miatt “egyértelmű” csalódottságról beszélt a magyar miniszterelnök, és hangsúlyozta, hogy “a magyar kisebbségnek van egy nagyon erős, autentikus és nagyon hiteles képviselője, ez az RMDSZ, amely jól ismerve a román belpolitikát, elsősorban a legtöbbet tudja tenni azért, hogy ez a törvény elfogadásra kerüljön”. Gyurcsány hangsúlyozta, Magyarországot soha semmilyen vita nem fogja eltántorítani attól, hogy támogassa és segítse Románia uniós csatlakozását, mert “történelmi gondjaink túlnyomó részére és az előttünk álló kihívásokra adandó válaszokban egyaránt elsősorban az Európai Uniós kereteket kell megtalálnunk”. Tariceanu az SZDSZ kampányrendezvényén elmondta, hogy nagyra értékeli az SZDSZ politikáját, és véleménye szerint az, hogy mindkét ország (kormányzati pozícióban lévő liberális pártja) szorgalmazza a kormányok közötti együttműködést, közelebb hozta a két országot egymáshoz. Ennek tulajdonítható a két kormány több közös projektjének létrehozása is. /Guther M. Ilona: Budapestre látogatott Tariceanu kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul közölte, Hargita, Kovászna, Maros valamint Suceava, Neamt, Bákó és Botosani megyék tartoznak területileg hozzájuk. A helybeliek elsősorban munkavállalási vízumot kérnek, egy részük idényjellegű munkákra, mások tartósan, akár egy évet szeretnének Magyarországon dolgozni. A nemzeti vízumot a csíkszeredai főkonzulátuson is lehet kérelmezni, ez ingyenes. Marosvásárhely közelebb van Kolozsvárhoz, a kolozsvári konzulátushoz már nem fordulhatnak a megye lakói? – kérdezte az újságíró. A marosvásárhelyi lakosokat nem fogják elküldeni Kolozsvárról, de a főkonzul arra biztat mindenkit, hogy Csíkszeredába jöjjön. Szabó úgy látja, hogy körülbelül 8-10 ezer ember fogja a csíkszeredai konzulátust választani. Tavaly 24 ezer romániai munkavállaló dolgozott Magyarországon. A munkavállalói vízum Budapest engedélyéhez kötött. A konzulátus csak beveszi a kéréseket és kiadja az útlevelet. /(bodolai): Munkavállalás, nemzeti vízum. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Konkrét lépéseket várnak a felek a novemberi magyar–román kormányüléstől. A két ország eddigi kapcsolattartása persze eddig is csak elvétve lépett túl a mosolydiplomácia határain. A tavalyi történelmi közös kormányzás óta alig történt valami a kétoldalú kapcsolatok érvényesítésében, még a közös útlevél-ellenőrzés is várat magára a két országhatár közötti senkiföldjén. A kisebbségi törvény nem halad, a Sapientia Egyetem állami akkreditálása, egyben finanszírozása terén sincs változás, a Gozsdu Közalapítvány parlamenti ratifikálása sem történt meg. Egyetlen megvalósulás a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A félkudarcokat jegeli a puha magyar diplomácia. A román fél számára elegendőek a látszateredmények, a magyar diplomácia pedig nem lép. /Csinta Samu: Diplomáciai melegítés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

A működésének közel egy éve alatt fogadott vízumkérelmek nagy száma azt bizonyítja, hogy indokolt volt a csíkszeredai magyar főkonzulátus létrehozása – jelentette ki dr. Szabó Béla főkonzul. /Egy év alatt 7663 vízumkérelmet nyújtottak be az igénylők/ Románia csatlakozása után nem kell vízumot igényelniük a román állampolgároknak, 90 napnál hosszabb magyarországi tartózkodásra pedig a magyar bevándorlási hatóságoktól kell engedélyt kérni. A csíkszeredai főkonzulátus tevékenysége nem szűnik meg, továbbra is ellátják a magyar állampolgárok érdekképviseletét, vízumkérelmeket fogadnak el olyan országok állampolgáraitól, akik nem utazhatnak be vízum nélkül Magyarország területére. /Sarány István: Vízum helyett tartózkodási engedély. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

A Magyarországon munkavállalási célból tartózkodó román állampolgárok igényelte szakmák többsége számára nyitott marad a magyar munkaerőpiac – jelentette ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Elmondta, hogy idén több mint 35 magas szintű delegációt fogadtak, szervezték itteni programjukat, közöttük az Erdélyben többször is megforduló Szili Katalin országgyűlési elnök, miniszterek, államtitkárok látogatását. A főkonzulátus számára az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése bizonyult a legfontosabb eseménynek, Kolozsváron az RMDSZ-szel közösen rendezték az erdélyi központi ünnepséget. Erdélyi ’56-osoknak adtak át állami kitüntetéseket Szili Katalin és Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes jelenlétében. Erdély számos régiójában megünnepelték a Bartók Béla emlékévet, emellett mintegy száz erdélyi kulturális rendezvényen képviselték Magyarországot. A vízumforgalom csökkent: a korábbi években kibocsátott 22 ezerhez képest idén 16 400 vízumot bocsátottak ki (ebből 12 550-et munkavállalás céljából igényeltek), az apadás a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának tudható be. A három – kolozsvári, csíkszeredai és bukaresti – magyar külképviseleten idén is mintegy 23 ezer román állampolgár kért tartós vízumot Magyarországra. Az Európai Unióhoz csatlakozás után már nem lesz szükség vízumra a hosszan tartó magyarországi tartózkodáshoz, megszűnik a vámvizsgálat, és már útlevélre sem lesz szükségük a román állampolgároknak a Magyarországra történő belépéshez. Ez az első lépés a határok fölötti, békés nemzetegyesítés felé. A határok légiesítése Romániának a schengeni övezethez történő, 2012-re tervezett csatlakozása, a határellenőrzés teljes megszűnése révén valósul meg. Magyarországon a román állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak turistaként, az ennél hosszabb időre szóló tartózkodást már legalizálni kell. /Rostás Szabolcs: Légiesített határok. Interjú Cseh Áronnal, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljával. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Veszített szenzációjából a román és a magyar kormány együttes ülése. Aláírnak néhány egyezményt, megállapodást, félszóval felemlegetik az egymás területén élő kisebbségek nehéz sorsát, majd mindenki hazamegy. Nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem lett volna hozadéka a két kabinet eddigi találkozóinak. Megnyitották a csíkszeredai konzulátust, létrehozták a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetet, s megtörtént a határ menti térségeket összekötő néhány hídverés. Az erdélyi magyarság számára igazán fontos ügyek azonban minden alkalommal lemaradtak a napirendről. A különböző autonómiaformákról, a magyar egyetemről ezúttal sem tárgyaltak, ezért nem csak a román fél okolható. Gyurcsány Ferrenc elmondta, hogy a két népet továbbra is sok minden összeköti, a múlt keserűségeit magunk mögött kell hagynunk, közös jövőt kell építenünk. Gyurcsány bejelentette, minden szakképesítéssel rendelkező román állampolgár előtt megnyitják a magyar munkaerőpiacot. Gyurcsányék néhány éve még huszonkétmillió román bevándorlóval riogatta a választókat. Megkésett gesztusok, a fontos dolgok elhallgatása, így alakulnak a magyar―magyar, illetve a magyar―román kapcsolatok. /Farkas Réka: Elmaradt és megkésett gesztusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Mivel megszűnt a vízumkibocsátás, Csíkszeredán, a magyar főkonzulátuson tavaly elsősorban a diplomáciai munkára összpontosítottak, tájékoztatott dr. Szabó Béla főkonzul. Az erdélyi magyarság régi álma vált valóra tavalyelőtt, amikor Csíkszeredában megnyitotta kapuit a főkonzulátus. Maradnak ügyintézési problémák, a magyar állampolgárok érdekvédelme rájuk tartozik. 2007-ben több idő maradt kapcsolatépítésre, a főkonzul majdnem harmincezer kilométert tett meg, részt véve a konzulátus hatáskörébe tartozó megyékben tartott különböző rendezvényeken. Számos gazdasági tájékoztató programot szerveztek. Jól együttműködnek a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központtal, számos közös rendezvényük volt. – Eddig is szerettem Csíkszeredát, de most egyre szebb, egyre barátságosabb – jegyezte meg a főkonzul. /D. Balázs Ildikó, Csíki Hírlap: Egyre jobban megszerette Csíkszeredát a főkonzul. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jan. 3./

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak olyan ügyek, amelyekhez több év kell. Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. Az első román–magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz. /Együtt tervezik a jövőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A csíkszeredai nagycsaládosok egyesületének vendége lesz Sólyom László köztársasági elnök. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöki, valamint a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöki tisztjét betöltő Dánél Sándor elmondta, 2007 tavaszán levélben hívták meg csíkszeredai látogatásra Sólyom Lászlót. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen jelen volt Sólyom László, az erdélyi családszervezetek vezetői itt megújították meghívásukat. Ilyen előzmények után értesítette a csíkszeredai magyar konzulátus Dánélt, hogy az elnöki látogatás alkalmával módjuk lesz Sólyom Lászlóval a találkozásra. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökeként arra szeretné kérni az elnököt, képviselje érdekeiket Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. /Takács Éva: Régóta tervezett találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./