Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyarok Világszövetsége /MVSZ/
1001 tétel
1996. július 10.
"Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
1996. július 13.
"A Magyar Narancs hetilap szerkesztői az egyetemes szellemi normák magasán állnak. Kevés téma képes kihozni őket sodrukból, amelynek hatására "a Magyar Narancs arca a leplezetlen dühtől szánalmas, gyűlölködő grimasszá torzul. A nemzeti összetartozás ügyének problémája" ezek közé tartozik, írja Elek István, ismertetve a Romlott, erkölcstelen, hazug című szerkesztőségi cikket, a hetilap jún. 20-i számából. A Magyarok Világszövetsége által megrendezett világkongresszust, illetve Csoóri Sándor és Tőkés László beszédét támadta a Magyar Narancs. A hetilap "képtelen hülyeségnek" nevezi Csoóri mondatát, amely szerint "magyarnak lenni már régóta meghasonlást jelent." Csoóri arra a tapasztalatra utal, fejti ki Elek István, hogy a magyarság tömegei megélték az elmúlt évtizedeket. Itthon kifizetődőbb volt internacionalistának lenni.- A Magyar Narancs így ítélkezik: a "Magyarországon kívül rekedt magyarok manapság egyre inkább nem Trianon, hanem a fenti jellegű kollektív baromságok túszai. ha van hamis és önsorsrontó mítosz, akkor éppen ez, a hivatásos gyászmagyarok által sulykolt kincstári pesszimizmus az. Ezek az emberek ostobák, s világos képzetük legkevésbé a magyar nyelvet beszélők közösségéről van - ezt az az örök mániájuk jelzik a leghívebben, ahogyan minduntalan a nemzeteszmét /-tudatot, -stratégiát etc./ akarják végre-valahára megfogalmazni..." A "hivatásos magyarok" képviselői épp a legkiszolgáltatobbakat tartják morális terror alatt, "a kisebbségi sorsba kényszerült magyarokat /azt ugyanis pontosan tudják, hogy itthon nincsen már közönségük./ Csoóriék valóban létező sérelmekkel, hitekkel és tévhitekkel élnek vissza, s erre nincs mentség. Ezek az emberek gyalázatosak." Azok bezzeg, fűzi hozzá a Magyar Narancs vélekedéséhez Elek István, akik a nemzeti kérdésben bízvást nevezhetik magukat Hajdú János ifjú tanítványainak, minden dicséretet megérdemelnek. A dühödten támadó hetilap egyszerűen irredentának minősíti Csoóri véleményét. /Elek István: Az elfogultságok kertjéből. A Magyar Narancs és a "gyalázatosak". = Magyar Nemzet, júl. 13./ "
1996. július 13.
"Eörsi István a szocialista-liberális koalíció félidejét mérlegelve azt írja, hogy erről "nehéz megnyilatkozni Kovács Kristóf publicisztikai remeklése után /Magyar Narancs, július 20./." Szerinte ez a "ma kormányzó bagázs ? azért lett megválasztva, mert az elődeiket már egész egyszerűen nem lehetett kibírni ?... Ámuló nyilvánosság nincs már, "tartotta magát néhány évig, hála népnemzeti sobrijóskáinknak, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket." Fennmaradásukhoz hozzájárultak "a rádióba és főként a televízióban rendszeres időközönként celebrált vér- és rögvalóság gyűlöletórák." Eörsi felrója a Horn-kormány hibáit, majd írását azzal zárja: a Magyarok Világszövetségének Ópusztaszeren tartott ülésén "ismét az intézményesülő provincializmus táborozott. Néztem költői haladzsájának ködmönében a világmagyart, akit valaha barátomnak tekintettem, és közben halk rokonszenv ébred bennem - Horn iránt." /Eörsi István: Álmatag merengés félidőben. = Magyar Hírlap, júl. 13./ "
1996. július 15.
Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.
1996. július 16.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nyilatkozatban állt ki a Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozat mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1996. július 16.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete /Dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus, dr. Erdő János unitárius, Tempfli József katolikus püspök, továbbá dr. Czirják Árpád katolikus érseki helynök/ nyilatkozatban állt ki a Magyarok Világszövetsége mellett. "Aggodalommal tölt el bennünket, hogy Kolozsvár magyar nyelvű napilapjának, a Szabadságnak főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán az eseményekkel kapcsolatban elsődlegesen nem közösségünk tárgyilagos tájékoztatását tartotta feladatának. Ellenkezőleg, sértő minősítésekkel" hamis képet alakított ki. A nyilatkozatot a főszerkesztő kommentárjában "ökumenikus exkommunikálásának" nevezi. Ő csak bírált, magyarázza előző cikkét, az MVSZ összmagyar jellegét hiányolja. Azért bírál, hogy az MVSZ jobb legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176. sz. jegyzet."
1996. július 17.
"A Romániai Magyar Szó júl. 4-i száma átvette Tibori Szabó Zoltánnak, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjének a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ támadó cikkét, de a reagálásokról nem tett említést. Két hét múlva a lap visszatért a vitára és szemelvényeket közölt a vitacikkekből. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt a támadásra /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain), Szabadság, jún. 26./, visszautasítva azt, hogy Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevőit kollektíven "svihák" jelzővel illette. Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított, idézett a magyarországi sajtó MVSZ-ellenes cikkeiből. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete nyilatkozatot adott ki /júl. 11./, ebben kiemelte, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. A VET védnöki testülete: dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Tempfli József katolikus. dr. Erdő János unitárius és Tőkés László református püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183. sz. jegyzet."
1996. július 18.
Kincses Előd kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője mellett, aki 1989. dec. 17-21-e között a kolozsvári szekuritaté foglya volt. A főszerkesztő régóta kritikusan szemléli az MVSZ-t. Kincses Előd az MVSZ főtitkára volt, amint írja, 1992-es félreállítása óta egy cikket írt, azóta hallgat, hogy ne mondják, a bosszú beszél belőle. /Kincses Előd: Morfondírozás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186. sz. jegyzet
1996. július 18.
"Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./ "
1996. július 19.
"Bodor Pál reagált Borbély Zsolt Attila cikkére, tisztázva, hogy semmi köze az SZDSZ-hez, bár tiszteli. Idézi saját, régebben a Magyar Hírlapban megjelent írását, ebben azt kifogásolta, hogy a Duna Tv-ben a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ egyes tisztségviselői nemzetellenességgel vádolnak egyes pártokat. Bodor nem rokonszenvezik a liberalizmussal, de bűnös tévedésnek, rágalomnak, hazugságnak tartja, hogy a liberalizmus és a baloldal "nemzetidegen., nemzetáruló, nemzetietlen. Borbély Imre fia Borbély Zsolt Attila, nem neki kellett volna ezt a cikket megírni. Borbély Zsolt Attila "a nemzeti problematika iránt jobbára érzéketlennek vagy ellenségesnek" nevezte a magyar sajtót, a kivételek között a demokratát említette. /Bodor Pál: Ki /és mi/ a sértett? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Előzmény: 1150, 1187. sz. jegyzet."
1996. július 24.
Fodor Sándor ragaszkodik a Magyarok Világszövetségéhez, vezetőivel jó a viszonya, ennek ellenére Tibori Szabó Zoltán mellé állt, mert megdöbbentette az, hogy a püspökök elítélték. A romániai magyarság legnagyobb erkölcsi tekintélyét megtestesítő püspököknek nem kellett volna elítélni a főszerkesztőt, Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSZ-ről. /Fodor Sándor: Önként - a sarokba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190. sz. jegyzet
1996. július 25.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nyilatkozatban állt ki a Magyarország és a határon túli magyarság című rendezvényen kiadott közös nyilatkozat mellett. /Magyar Nemzet, júl. 25./
1996. július 27.
"A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete nyilatkozatban állt ki a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán mellett, aki a Magyarok IV. Világtalálkozójáról szóló tudósítása mellett "csípős hangú cikkben" kérdőjelezte meg azt, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője lenne. A disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Védnöki Testülete /öt püspök és egy érseki helynök/ közös ökumenikus nyilatkozatban bélyegezet meg a főszerkesztő "szűnni nem akaró magyarellenességét". A Nyilvánosság Klub azért emelte fel a szavát, mert minden eszközzel igyekeznek a főszerkesztőt eltávolíttatni a lap éléről és halálos fenyegetéseket is tartalmazó névtelen telefonokat is kapott. A Nyilvánosság Klub szolidaritásáról biztosítja Tibori Szabó Zoltánt. /Magyar Hírlap, júl. 27.- ugyazon a napon közölte: Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ - Arról, hogy megfenyegették a főszerkesztőt vagy el akarják távolítani, csak ebből a nyilatkozatból derült ki.
1996. július 29.
"Ne hajszoljátok a főszerkesztőt! címmel tudósít a Romániai Magyar Szó arról, hogy a "Nyilvánosság Klub /nem tudjuk, mi és kik rejlenek e cégtábla mögött/ budapesti keltezésű tiltakozást tett közzé" júl. 26-án azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja vita folyik a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán tollából megjelent, a Magyarok Világszövetségét élesen bíráló cikke körül. A Nyilvánosság Klub szerint a disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "megbélyegezte" a főszerkesztőt. "Tibori Szabó Zoltánt nemcsak hogy minden eszközzel igyekeznek Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapjának éléről eltávolítani, de a főszerkesztő több halálos fenyegetést tartalmazó névtelen telefont is rögzített." A Nyilvánosság Klub a sajtó és véleményszabadság nevében tiltakozik a hajsza ellen. A Romániai Magyar Szó ezzel a zárójeles megjegyzéssel fejezi be az ismertetést: "/Remélem, legalább ő tudja, kik tűrték föl védelmében - a nyilvánosság nevében - az ingük ujját.../" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
"Bodor Pál, a Népszabadság munkatársa kifejtette véleményét a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos vitában. A Szabadság főszerkesztője /Tibori Szabó Zoltán/ "megengedem: kissé gorombán" bírálta az MVSZ-t. Ezért a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "nyomban pálcát tört fölötte, mert úgy hitte, aki a Világszövetséget támadja, az magyar nem lehet." Ezután Bodor Borbély Imrét marasztalta el, aki ugyancsak a Szabadságban írta, hogy a magyar kormány politikai erői "A határon túli magyarok ellen irányuló államsovinizmust" szítják. Bodor szerint ezzel Borbély Imre bebizonyította, hogy az MVSZ mennyire egyetlen politikai orientáció szervezete. Végezetül Bodor Pál hangsúlyozta, hogy ő nem liberális, hanem baloldali. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. július 30.
"Pomogáts Béla is hozzászól a Tibori Szabó Zoltán cikke miatt kirobbant vitához, mert többen hivatkoztak rá. "Elhamarkodottnak tartom Tibori Szabó Zoltán sommás megállapításait, mindemellett nem helyeslem azt, hogy véleménynyilvánításaiban többen is korlátozni kívánják", állapította meg. "Az Anyanyelvi Konferencia stratégiai felismerések és érdekek következtében együttműködik a Magyarok Világszövetségével, mindazonáltal nem a világszövetség szatellita-szervezete." Az Anyanyelvi Konferencia "számottevő támogatást kap a világszövetségtől", két munkatársát fizeti, fenntartja irodájukat, fizeti telefonköltségüket. Emellett a Soros Alapítványtól és minisztériumoktól is kapnak támogatást. Helyes volna, ha a világszövetség tisztázó vitát kezdene mindazokkal, akik tevékenységét bírálják vagy ellenzik. A viták ne legyenek "elfogultak, megbélyegzők, kirekesztők". /Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke: A Szabadság olvasóihoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258.. sz. jegyzet."
1996. július 30.
Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/
1996. július 31.
"Az Új Magyarország fölvázolta a Tibori Szabó Zoltán-vitát, majd Patrubány Miklósnak, az MVSZ Erdélyi Társasága elnökének véleményét kérte. A vita valójában akkor pattant ki, amikor Patrubány kérte, tegye közzé a Szabadság az MVSZ záródokumentumait, és akkor a főszerkesztő "ezeket lefitymálva írta meg a vita központját képező gondolatait." /Új Magyarország, júl. 31./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258. sz. jegyzet."
1996. július folyamán
"Ma úgy érzem, új veszély fenyegeti nemzetünket, az európai népek családját s az egész világot: az új pogányság, a liberál-kozmopolitizmus, mely tudatosan lerombol minden nemzetiségi és Istenhez, valláshoz való kötődést, és olyan világfiakat nevel, akik előtt semmi sem szent, írta Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök. "Ezek ellen csak egyetlen hathatós eszköz az emberiség jobbjainak összefogása, közös érdekünk: nemzeti és keresztény mivoltunk megőrzése érdekében." /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./"
1996. július folyamán
"A "kisebbségi problematikára nem különösebben fogékony nyugati országok, az alapszerződések tekintetében Magyarországra és a térség más államaira - enyhe képmutatással - nyomást gyakorolnak. Néhány hónap alatt rendezettnek szeretnék látni a térség kisebbségi problémáit, melyek rendezése Nyugaton is évtizedeket vett igénybe". A magyar külpolitikának el kellene érnie, hogy az európai integrációs norma és a NATO-ba való felvétel alapkövetelménye ne mag a viszony rendezése legyen. Ahhoz ugyanis két fél szükségeltetik." /Joó István: Beszélgetés Tabajdi Csaba államtitkárral. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./"
1996. július folyamán
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke beszélt életéről. Medgyesen járt iskolába, német iskolába íratták, így német nyelven tanult egészen az érettségiig. A medgyesi német gimnáziumból annak idején a többség bejutott az egyetemre. Közben a tanári kar szinte teljes egészében Németországba költözött, a zöme egyetemen tanít. Kolozsváron végezte a villamosmérnöki egyetemet, románul. Patrubány a számítógépes rendszerek tanulmányozására tért át. Az ő vezetésével hozták létre Romániában az első személyi számítógépet, PRAE névvel, ez Szentkuthy Miklós regényének címe. Vendégtanár volt az egyetemen és felkérték a Műszaki Könyvkiadótól, hogy a Z-80-as mikroprocesszorról írjon könyvet. Megírta a hétszáz oldalas munkát. Három esztendeig elfektették a könyvet, mert ragaszkodott ahhoz, hogy keresztnevét Miklósként írják a borítóra. A kiadónak akkor Ion Iliescu, a mostani államelnök volt az igazgatója. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./
1996. július folyamán
A Magyarok Világszövetsége centenáriumi kiadvány a Magyar Krónika. Ebben másfélszáz olyan millencentenáriumi rendezvényt ismertetnek, amelyet a kárpát-medencei és a nyugati magyar közösségek és szervezetek tartanak a honfoglalás 1100. évfordulója, a magyar oktatásügy milleneuma és az 1956-os forradalom 40. évfordulója tiszteletére. A Magyar Krónika a kárpát-medencei helyszíneket, illetve a magyar múlt néhány művészeti emlékét mutatja be 180 képben, versek kíséretében. A Magyar Krónika angol nyelven is megjelent. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./
1996. augusztus 1.
"Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet."
1996. augusztus 6.
"A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./
1996. augusztus 8.
"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"
1996. augusztus 10.
"Kepecs Ferenc, a Népszava munkatársa előzőleg már elítélte Tőkés László püspököt, mert az ateizmus jellemezte értékvesztés korszakáról beszélt, most Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét kérdezte erről. Markó Béla azonban tisztázta: amiről Tőkés László beszélt, "annak semmi köze sincsen a világnézeti szabadság kérdéséhez. 1989 előtt az egyházakat minden eszközzel korlátozták, a vallásgyakorlást pedig közvetve, illetve bizonyos esetekben akár közvetlenül is, tiltották Tűzzel-vassal terjesztették az ateizmust." Kepecs Ferenc tovább kérdezett, magyar egyházi vezetők fordultak Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő ellen, amiért lapjában bírálta a Magyarok Világszövetségét. Markó Béla ezt már nem tartja helyesnek. /Népszava, aug. 10./
1996. augusztus 14.
"A Népszava napirenden tartja a Tibori Szabó Zoltán-vitát. Kolozsvári tudósítója, Gál Mária Czirják Árpád érseki helynök véleményét kérte, a nyilatkozat az egyházakat képviselte? Czirják Árpád kifejtette, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője nem volt tárgyilagos. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ hiányosságait "mindnyájan ismerjük", de mindezt "kizárólag negatív értékelésben tálalni, egész közösségünkre nézve bántó. A svihák jelző használata" provokatív. Az egyházak képviselői személyes méltatlankodásukat fejezték ki. Eckstein Kovács Péter jogászként állapította meg, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot. A püspököknek, mint az MVSZ védnökségi tagjainak, "feladatuk is volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás." Szerinte partikuláris ügyben testületileg fellépni nem szerencsés dolog. /Népszava, aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347. sz. jegyzet"
1996. augusztus 14.
Plesa Vass Magda kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője ellen, akinek joga van bírálni az MVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347, 1377. sz. jegyzet
1996. augusztus 21.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja azt az alapszerződést, amely a romániai magyarságnak nem ad semmilyen garanciát arra, hogy az ott élő magyarok visszakapják elkobzott vagyonukat, iskoláikat, levéltáraikat, műkincseiket. A kormány azzal, hogy nyíltan vagy burkoltan eláll a politikai, területi, kulturális autonómiák támogatásától, eltávolodik korábbi ígéreteitől és csorbítja a határon túli magyarság nemzeti érdekeit. Az MVSZ arra kéri a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csak olyan alapszerződést kössön, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják, hangsúlyozza az MVSZ állásfoglalása. /Magyar Nemzet, aug. 21./
1996. augusztus 22.
"A Magyar Narancs hetilap szerkesztőségi cikkében sietett az alapszerződés mellé állni. A lap jellemző stílusában Horn Gyula miniszterelnöknek is odamondogat: "hülyeségeket beszélni imád", majd dühödten szidja a Magyarok Világszövetségét és kirohan Csoóri Sándor ellen. A Magyar Narancs a régi kommunista támadásokra emlékeztetően bujtogatókról beszél: a kisebbségeknek eszükbe sem jutna a kormány ellen fordulni, ha nem bujtogatnák őket: mintha Horn Gyulának az az ötlete támadt volna /azzal, hogy elment a Magyarok IV. Világkongresszusára/, hogy "megszeretteti magát a határon túli magyarok legradikálisabb képviselőivel és itthoni bujtogatóival." Az alapszerződést a lap szerkesztői jónak tartják, kompromisszum született. A Magyar Narancs szerint a kárpátaljai emlékműnek /a Vereckei hágón/ "más értelme nem is volt, mint hogy betiltsák, amit nyilván kéjjel meg is tettek az arra illetékesek." A Magyar Narancs nem késik a följelentéssel: "Az egész emlékműavatás hátterében a Magyarok Világszövetsége sejlik fel." Jön is a Csoóri Sándorral szembeni gyűlölet kifejezése, akit egyszerűen "sötét karikás szemű őrültnek" nevez a hetilap. /Béke van. = Magyar Narancs, aug. 22./"