Budapest után Zalaegerszeg önkormányzata is segélyakciót indított, és egy millió forintot ajánlott fel a romániai árvizektől leginkább sújtott Maros megye károsultjainak. A kolozsvári lap értesülései szerint a magyarországi Vöröskereszt megyei szervezete is csatlakozott a humanitárius kezdeményezéshez. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Kós Antal cipész mesélte el élettörténetét. 1945. január 3-án deportálták a Szovjetunióba. 1947-ben indultak haza. A román határon megállították őket. Három hónapig tárgyalt a magyar, a román és a szovjet képviselet, hogy a hadifoglyokat hazaszállító szerelvényen levő erdélyi magyarok hova mehetnek. Addig a Magyar Vöröskereszt élelmezte őket. Ugyanakkor Magyarországnak és Romániának ki kellett fizetniük az oroszoknak a fejdíjat. Kós Antal végül 1947. szeptember 21-én hazaérkezhetett. /Elek György: "Egész életemben a szakmám mentett meg a nehézségektől" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a lakosság és az anyagi javak mentésére. Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére. Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitott. A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson. /Víz alatt az ország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Basescu államfő Bukarestben találkozott Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón az államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került dél-moldvai megyéket, majd kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sújtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. /Az árvízi katasztrófa leküzdéséhez Románia nemzetközi segélyt kért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium. Lampert Mónika belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. A belügyminiszter a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. /Újabb magyar segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

400 euró pluszköltséget akartak felszámolni a román határon a Magyar Vöröskereszt segélyét fuvarozó teherautóknak, mivel rakományuk súlya meghaladta a román törvényben megengedett felső határt, de végül a segélyszállítmány sikeresen átlépte a határt és célhoz ért. Borbély László megbízott minisztere közölte: minden határátkelő illetékeseit értesítik arról, hogy tegyenek kivételt az árvízkárosultaknak segélyt szállító gépkocsik esetében, hogy ezek minden akadály nélkül jussanak el a rászorulókhoz. A magyarországi katasztrófa elhárítás Dél-Moldvában járt segélycsapatának víztisztító csoportja tartálykocsival naponta 30 000 liter vizet osztott ki Targu Ocna és Comanesti településeken, a környékbelieknek pedig 7500 liter zacskós vizet juttattak. Ezen kívül a helyi lakosok állványos csapról 2000 liter vizet használhattak fel a magyar mentőcsapat víztisztító és fertőtlenítő szakembereinek jóvoltából. /Pluszköltséget akartak felszámítanak az árvíz-segélyeket szállító kamionoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

A Kráter Műhely Egyesület segélyszállítmányt indított útnak Udvarhelyszékre, a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Turcsány Péter elnök és Kovács Attila Zoltán kiadói főszerkesztő személyesen vettek részt az adományok eljuttatásában. A Magyar Televízió – a Magyar Vöröskereszttel együttműködve – augusztus 26–31. között gyorssegély programot indított Hargita megye súlyos károsultjainak megsegítésére, a nézőktől pedig 13 232 649 Ft érkezett be. Továbbá a TeleSport kezdeményezésére a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség közös támogatásával egy hónapig tartó segélyakció indul, a Magyar Televízió adományvonalán felajánlásokat tehetnek a segíteni akarók. /Magyarországi segítség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A 95 éves Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnökeként tökéletes szellemi frissességgel tevékenykedik, eljött Kolozsvárra, beszédet mondott. A Páneurópai Uniónak az integrációban óriási szerepe volt, fejtette ki a vele készült interjúban. Nem híve annak, hogy Törökország tagja legyen az Európai Uniónak. Az együttműködés sokkal jobb megoldás. A muzulmánok integrálása nagyon-nagyon nehéz munka, nagy feladat. Habsburg Ottó leszögezte, mindig beszélt magyarul, ez természetes folyamat volt, nem kellett magyarul tanulnia. Hét gyereke és huszonhárom unokája van. Egyik unokája katalán politikus, egyik lánya svéd képviselő, György fia a Magyar Vöröskereszt elnöke és az államfő külpolitikai tanácsosa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lebontottuk a határokat! Interjú Habsburg Ottóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

„Sírjaik hol domborulnak?” címmel a Magyar Televízió két éve indított sorozatot. A világ valamennyi, magára adó hadserege kegyeleti okokból mindent megtesz elesett katonáinak felkutatására. Az orosz levéltárak nemrég kezdtek feltárulni, ezért még ma is nagyon sok magyar család nem tudja, hol veszett el hozzátartozója. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a HM Központi Irattára, a Hadisírgondozó Iroda valamint a Magyar Vöröskereszt hosszú évek óta próbál nyomára bukkanni az eltűnt katonáknak. Emberek százezrei – katonák, polgári személyek – tűntek el a második világháború csataterein, hadifogságban vagy munkatáborokban. A legnagyobb vérveszteség a Donnál érte a magyar hadsereget: az eltűntek számát csaknem ötvenezerre teszik a hadtörténészek, és legalább ugyanennyien pusztultak el a hómezőkön. Egyre több hadifogolytábor adatai jutnak el Budapestre. A Magyar Televízió műsorkészítői továbbra is várják azok jelentkezését, akiknek családjában máig eltűntként számon tartott katona vagy polgári személy van, és azok jelentkezését is, akik lakóhelyükön ismeretlen hősi halottat rejtő sírról tudnak. /B. D. : „Sírjaik hol domborulnak?” = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Segélyszállítmányt indít Románia árvíz sújtotta megyéibe a Magyar Vöröskereszt, emellett felhívással fordul a lakossághoz, kérve minden jóérzésű adományozó hozzájárulását az árvíz sújtotta térségek rászorulóinak a támogatásához. /Magyar segély az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Kiállítás a honosításról
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója. Több mint kétszáz ilyen irat gyűlt össze, és ennek egy töredékét állították ki a hét végén a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
A kezdeményezők szerint történelmi ereklyék kerültek felszínre; a gyűjtés elején nem gondolták, hogy kiállítás lesz, viszont az anyag értéke ébresztette rá őket arra, hogy meg kell mutatni. A kiállítás-megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a magyarországi honosítási törvény a nemzeti összetartozást gyakorlati értelemben fordítja le, lehetővé teszi minden külhoni magyar számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen. „Ez nehéz munka, de a honosítási kérésekkel foglalkozók közül senki nem mondta, hogy száraz munka lenne, hiszen ha valaki bemegy az irodába, az életét meséli el. Azt, hogyan veszítette el korábban az állampolgárságát, hogyan őrizte meg azt a szívében és hogyan őrizte meg azokat az iratokat, amelyek ezt igazolják” – mondta Répás.
A kiállított okmányok között van iskolai ellenőrző könyvnek megfelelő értesítés, nemzetvédelmi igazolvány, a Magyar Vöröskereszt által kiadott tudakozó lap, amelyeket a katonáknak állítottak ki egészségi állapotukról, régi magyar személyazonossági igazolvány, polgári személyi lap, utazási igazolvány. A tárlatot egy hónapon át lehet megtekinteni a Lábas Ház kiállítótermében.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) Új Magyar Szó (Bukarest)

Balog Zoltán: eddig 407 millió forint adomány érkezett az árvízkárosultaknak
Szombatig több mint 407 millió forint adomány érkezett az árvízi károk enyhítésére – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke vasárnap délben a közmédia jótékonysági napján.
A miniszter a jótékonysági napon sugárzott műsorban kifejtette: tárcája azt a feladatot kapta, hogy koordinálja és összefogja a segélyszervezetek adománygyűjtési tevékenységét. Példamutatónak nevezte, hogy az öt legnagyobb magyarországi segélyszervezet – a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt – összehangolja munkáját a Humanitárius Koordinációs Tanácsban, amelynek elnökévé felkérték.
A segélyszervezetek – Magyarországon eddig példátlan módon – egyetlen telefonszámon, az 1357-es segélyvonalon gyűjtik az adományokat. Szombatig több mint 675 ezer telefonhívás, illetve SMS érkezett, ezekből 162 millió forint folyt be eddig, a számlára pedig 245 millió forintot utaltak, vagyis több mint 407 millió forint felajánlás futott be – számolt be a miniszter, aki bízik abban, hogy ez az összeg tovább nő. Balog Zoltán szerint az, hogy Magyarországon nem követelt emberéletet az évszázad árvize, az összefogásnak és az összefogás koordinálásának volt köszönhető. Nemcsak a pénz gyűjtését kellett összehangolni, hanem például azt is, hogy honnan érkezzen az ásványvíz, az ennivaló, vagy a hypo, ez pedig még nehezebb – tette hozzá. Mint elmondta: az adományok mértéke, illetve a védekezés és a helyreállítás szervezettsége is azt mutatja, hogy jó döntés volt a Humanitárius Koordinációs Tanácsot felállítása. A védekezési munkákra több mint 40 ezer önkéntes regisztrált, amire nem volt még példa. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy 2015-től csak az kaphat érettségit, aki vállal önkéntes munkát.
Veszélyes rágcsálók, penészes falak
Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos a jótékonysági műsorban hasznos tanácsokkal látta el a Duna közelében élőket. Hangsúlyozta, hogy a szúnyogcsípés megbetegedést is okozhat, de megjelenhetnek azok a rágcsálók is, amelyek vizeletükkel megfertőzhetik az élelmiszereket. Külön felhívta a figyelmet a penészes falak veszélyeire, hiszen a gombásodás allergiát okozhat, a penészedést ezért azonnal meg kell szüntetni, akár klórmésszel vagy hypóval. Elmondta: a napsugárzás nem csak szárítja, de fertőtleníti is a falakat, ezért javasolt az átszellőztetés. Szabó Enikő szerint arra is vigyázni kell, hogy az árvíz után megmaradt pocsolyákban senki se fürödjön, különösen a gyerekekre kell figyelni, mert a kórokozók fertőzéses megbetegedést okozhatnak.
„Tudták, hol van a helyük"
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a műsorban arról beszélt, meglepte, hogy milyen sok önkéntes és civil segítő szervezet működik Magyarországon, amelyekről eddig nem is hallott. A köztársasági elnök felesége beszámolt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tatai központjában, illetve a neszmélyi és a dunaalmási gátakon szerzett tapasztalatairól is. Koszticsák Szilárd, az MTI fotóriportere, aki az árvízi védekezést, a folyó menti gátakon folyó munkát gyakorlatilag végigkövette Győrtől Mohácsig, azt mondta, számára az volt a szembetűnő, hogy mindenki tudta, mikor mit kell tennie. Utalt arra, hogy az MTI-nél töltött elmúlt másfél évtizedben több tiszai árvizet is végigfotózott, ám azokhoz képest most kevésbé érzékelt aggodalmakat, az emberek most tudták, hol van a helyük a védekezésben. A fotóriporter, aki honvédségi helikopterekről és a házukat védő helyiek csónakjából is készített képeket a gátakat építő katonák, polgárőrök, rendőrök, önkéntesek munkájáról, azt is mondta, fotós szemmel elsősorban az emberi drámákat, a falujukat, vagyonukat féltő emberek drámáit akarta megörökíteni.
Kilencórás műsor a Közmédia csatornáin
A közmédia Jónak lenni jó – árvízvédelem 2013 címmel mintegy kilencórás jótékonysági műsorral jelentkezik vasárnap. Az események több részben az M1, a Duna és a Duna World tévécsatornán, továbbá az Árvízvédelmi Rádióban, valamint a közmédia egyéb csatornáin is nyomon követhetőek. A műsorban rendszeresen közzéteszik azt a telefonszámot és a Nemzeti Összefogás számlaszámát is, amelyekre adományokat várnak, a képernyő alján pedig ismertetik azokat az SMS-eket, amelyekben a nézők köszönetet mondanak az árvízi védekezéshez kapott segítségért. MTI