"Szept. 13-án Szabó Árpád unitárius püspök Kolozsváron felavatta az unitárius kollégium bentlakását. Az új - 18 szobás - bentlakást a kollégiumnak helyet adó Brassai Sámuel Gimnázium tetőterében építették ki, mindössze tíz hónap alatt. A munkálatok költsége mintegy 500 ezer dollárra tehető, amelyet a budapesti Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatokra kapott összegből és az Egyesült Államok unitárius közösségeitől kapott adakozásokból fedezték. A bentlakásban középiskolásokat szállásolnak el. Az unitárius egyház 1999-ben sürgősségi kormányrendelet alapján kapta vissza a Brassai Sámuel Gimnáziumnak helyet adó épületet. Az új bentlakás vallási hovatartozásuktól függetlenül 46 diáknak ad helyet. Az unitárius kollégium 125 diákja közül mindössze 32 unitárius. A következő évben kezdik meg a tetőtér többi részének a beépítését, amelyet egyetemistáknak adnak majd ki. /Lázár Lehel: Félmillió dolláros bentlakás. A kolozsvári unitárius kollégium intézménye. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Kolozsvárott tett látogatása során dr. Pintér György, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatokat kezelő szervezetének, a Mobilitásnak a főigazgatója ismertette a 2002-es évre szóló ifjúsági pályázatok a határon túli pályázókra vonatkozó lényegesebb információit. Ezek határon túli ifjúsági szervezetek működésére, különböző programjaira (szórványközösségek megerősítése, különböző táborok, sportrendezvények) vonatkoznak. Magyarországon két évre szóló költségvetést fogadtak el, így állhatott elő az a helyzet, hogy már 2001. szeptember 15-én meghirdették a jövő évre szóló pályázatokat. - Az első évben 2000-ben 242 pályázat érkezett be, s ebből 121 volt nyertes, 2001-ben 521 pályázat volt és 189 nyertes. A megítélt összegek: 38 millió forint (2000), 41,2 millió forint (2001), míg 2002-re 46,9 millió forintot osztanak szét. Erdélynek 2001-ben 13,78 millió forint jutott. Kolozsvárott nyolc ifjúsági szervezet részesedett ilyen jellegű támogatásban. Ezek közül kiemelhető a Kallós Zoltán Alapítvány kézműves és anyanyelvi táborának nyújtott segítség, valamint a KMDSZ-nek és az unitárius egyház Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletének biztosított támogatás. /Póka János András: Több pénz a határon túli ifjúsági programokra. Idén nyolc kolozsvári szervezet részesült támogatásban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

"Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./"

"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"Nov. 24-25-én Erdély fővárosának vendége lesz egy 60 fős klézsei csángómagyar csoport. Az 50 III.-VIII. osztályos diák azok közül kerül ki, akik az egyesületi magyar nyelvi foglalkozásokra járnak. Őket 10 felnőtt kíséri akik pedagógusok és a klézsei népzenei és néptánc hagyományok őrzői. A gyermekeket a 7-es számú Általános Iskola magyar elemi osztályainak lelkes szülői közössége és a Kolozsvári Néprajz Szakosztály (KMDSZ) néprajz szakos egyetemi hallgatói csoportja látja vendégül. A felnőttek részére az Unitárius Egyház ajánlotta fel vendégszobáját, ellátásukról pedig a Heltai Alapítvány gondoskodik. A program keretében a Heltai Alapítványnál átadásra kerül az a 250 kötetnyi, gyermekkönyvekből álló adomány, amelyet a kolozsvári magyar polgárok adtak össze a klézsei Csángó Ház könyvtárának gazdagítására. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"A magyar történelmi egyházak szervezésében nemzetközi értekezletre került sor Kolozsváron, az Unitárius Egyház székházának dísztermében, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában. Az értekezlet nov. 30-án folytatódott, az előző napi egyházi képviselők beszámolója, valamint a román kormány álláspontja után, melyet Stefan Ionita, a vallásügyi államtitkárság főigazgatója közvetített. Az értekezleten részt vett Bartal Árpád felvidéki premontrei apát, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák álláspontot illetően ő sem tud pozitív modellről beszámolni a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ugyancsak jelen volt az értekezleten dr. Schanda Balázs a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Szilágyi Zsolt képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása az egyik leghiányosabb fejezet a román törvénykezésben. Monica Macovei, a Helsinki Emberjogi Bizottság tagja szerint is az egyházi javakat visszaszolgáltató román törvények diszkriminatívak, s mivel nincs politikai akarat ennek megoldására az egyetlen út a külföldi lobbizás marad. Tekintettel a román törvénykezésben meglevő diszkriminációra, melyet a kisebbségi közösségek egyházai tapasztalhatnak az elkobzott javak visszaszolgáltatása terén, a Kolozsváron lezajlott értekezlet nyilatkozatot fogadott el, melyben kérték a kormányt, hogy tartsa be a Románia által is elfogadott Európa Tanács 1993/176-os számú Ajánlását, valamint az 1997/1123 sz. határozatát, mely Románia számára kötelezővé teszi az egyházi vagyonok restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A nyilatkozat aláírói ugyanakkor kérik az Európai Parlament monitorizálását ez ügyben, és az országjelentés kiegészítését a kisebbségi egyházak problémáival. /Köllő Katalin: Egyetlen remény - a külföldi lobbi. Nyilatkozattal zárult az egyházi értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere dec. 3-án kijelentette: amennyiben a magyar egyházak nem vonják vissza az Európa Tanácsnál leadott panaszukat, nem kapnak pénzt a helyi költségvetésből. A múlt hónapban a városi tanács úgy döntött: 550 millióhoz juttatja az ortodox egyházat a Deák Ferenc utcai templom felépítésére. Ezenkívül, a tanács határozata alapján a lutheránus egyház 350 milliót, az unitárius 300 milliót, a római katolikus 300 milliót, a református 350 milliót, a görög katolikus 300 milliót, az izraelita egyház pedig 100 milliót kapna. A TBC-kórház területén levő ortodox kápolna felépítéséhez 100 millióval járult hozzá a tanács. Mint ismeretes, a nov. 19-én tartott konferencián a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház képviselői kilátásba helyezték, hogy a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak ügyében az európai fórumokhoz fordulnak. /K. O.: Funar nem ad pénzt a magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kőváry László Honismereti Köre dec. 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta a III. Honismereti Napot, melynek témáit a népművészet szolgáltatta. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője, emlékeztetett arra, hogy közel tíz éves tevékenységük során nemrég tizedik tanfolyamukat indították be. Bíró Gábor műépítész az erdélyi népi építészetről beszélt. Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet, a kolozsvári unitárius egyház kézimunkakörének vezetői, az erdélyi népi varrottasokról tartottak előadást. Dr. Gazda Klára egyetemi előadótanár az erdélyi magyar népviseletek sajátosságait vette számba. A rendezvény végén Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke röviden ismertette ötéves fennállásuk alatt végzett munkájuk eredményeit. /Ördög I. Béla: III. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "

Jan. 16-án Kolozsváron bemutatták dr. Gaal György tanár, művelődéstörténész Múzsák és erények című új könyvét. Az Unitárius Egyház gondozásában megjelent kötet dolgozatokat tartalmaz Erdély és Kolozsvár unitárius múltjáról. Kovács Sándor teológiai lektor elmondta, a kötet nemcsak nélkülözhetetlen segédkönyv az e témával foglalkozó kutatóknak, de nem hiányozhat egyetlen unitárius értelmiségi könyvespolcáról sem. /B. A. M.: Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ötödik alkalommal szervezte meg Székelyudvarhelyen az immár hagyományosnak mondható szavaló- és népdalversenyt. A rendezvényen 51 fiatal indult. Az Unitárius Egyház 6 egyházköréből voltak jelen fiatalok, akik előadásait rangos zsűri értékelte, elnöke Kallós Zoltán volt. /Szavaló- és népdalverseny volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A kormány ápr. 30-ig benyújtja a Parlamentben az egyházi javak visszaszolgáltatásának tervezetét, nyilatkozta ápr. 17-én a Mediafaxnak Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy ezt Adrian Nastase kormányfő jelentette ki a szövetség képviselőivel folytatott megbeszélésen. Az RMDSZ delegációja, a református, római katolikus és unitárius egyházak püspökei ápr. 17-én az egyházi javak visszaszolgáltatásáról tárgyaltak a miniszterelnökkel. A magyar történelmi egyházakat Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, és Szabó Árpád unitárius püspök képviselte. Borbély László elmondta, a kormányfővel folytatott megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a bizonyos egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó, érvényben levő kormányrendeletek alapján két-három héten belül 8?10 épület visszakerüljön az egyházak tulajdonába. Ahol pedig a kommunizmus idején lerombolták a templomokat, a katolikus, az ortodox és az unitárius egyház támogatást kap a kormány segélyalapjából. A találkozón Jakubinyi György érsek fejtette ki az egyházak azon álláspontját, miszerint elkobzott javaik teljes és természetben történt visszaszolgáltatását várják, ragaszkodnak a restitutio in integrum elvéhez. Az elmúlt években a román kormányok már több rendeletet adtak ki néhány tucatnyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról. Az egyházi képviselők ismételten sürgették ezeknek a rendeleteknek a gyakorlati végrehajtását. Szabó Árpád püspök és Kovács Zoltán, Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka leszögezte: a kormányfővel tartott mostani találkozótól függetlenül az erdélyi magyar történelmi egyházak négytagú főpapi küldöttsége ápr. 20-án elutazik Strasbourgba, hogy az Európa Tanács illetékes fórumaival ismertessék: mi történt valójában az elmúlt 12 évben Romániában az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. /Zöld út az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására? Strasbourgba készülnek a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban máj. 20-án elkezdődött a Brassai-hét. Kósa Mária igazgató a harmincharmadik alkalommal megrendezett ünnepséget köszöntve az iskola névadójának szellemiségéről beszélt. Az iskola 1999-ben teljes egészében az unitárius egyház tulajdonába került vissza. A diákok Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az erdélyi polihisztorról, akiről Gaal György helytörténész mondott beszédet. A nap további része az iskolában a játék, a verseny szellemében zajlott. /Rostás-Péter Emese: Közvetlen tanár-diák kapcsolat. Elkezdődött a Brassai-hét Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy eddig sikerült minden földterületet, erdőt visszaigényelni. Az unitárius egyház kb. nyolcvan ingatlant igényel vissza. Ezek közül 1999-ben kormányrendelettel visszakapták a kolozsvári volt unitárius kollégium egyik épületét, ahol a püspökség irodái is vannak. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvénytervezetről, amelyet a közelmúltban fogadott el a szenátus, kifejtette, hogy a törvénynek egy korábbi változatát egyeztették az RMDSZ illetékeseivel, és akkor elmondták kifogásaikat és javaslataikat is. A javaslatok jó részét átvették a szövegbe, úgyhogy a tervezet ebben a formában elfogadható. Udvarhely és vidéke jó helyzetben van, az egyházközségek nevére ráírták a megfelelő erdőterületet. Nagy nehézség van viszont a földek visszaszolgáltatásában. Az unitáriusok a régi unitárius gimnáziumokat visszaigénylik Kolozsváron és Székelykeresztúron, továbbá a volt kántori lakásokat, azokat a kultúrotthonokat, amelyeket az egyházközségek építettek és az alapítványi házakat. /L. M.: Az unitárius egyház nyolcvan ingatlant igényel vissza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek igaz és hamis ismeretéről című könyvét jún. 26-án mutatták be az olvasóközönségnek. A kötetbe foglalt szövegek a korai unitarizmus egyik legérdekesebb és legfontosabb fordításának tekinthetők. Ez a kötet a levéltár második kiadványa, alig fél éven belül követte az elsőt, dr. Gaál György Múzsák és erélyek jegyében című egyháztörténeti tanulmánygyűjteményét. /(Kónya): Könyv a 16. századi teológiai csatározásokról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Jún. 27-én ért véget az idei első (február–június) parlamenti ülésszak. Az említett időszakban a szenátus 401 törvénytervezetet fogadott el. Eckstein Kovács Péter szenátort szerint ezt az időszakot az elfogadott törvénytervezetek sokasága, a megfeszített munka jellemezte. Eckstein szerint a parlamenti ülésszak talán legfontosabb jogszabálya az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény. Az RMDSZ-szenátor kifejtette: fontosnak tekinthető a közigazgatási törvénynek a kisebbségekre vonatkozó szakaszainak gyakorlati alkalmazása, az egészségügyi biztosítás kötelezettségének eltörlése Magyarország vonatkozásában. Az RMDSZ azt szerette volna, ha a február–júniusi időszakban a szenátus ratifikálja a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját — jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Kónya Hamar Sándor képviselő szerint az alsóház munkáját a sürgősségi kormányrendeleteknek törvényerőre emelése jelentette. A romániai magyarság vonatkozásában legfontosabb törvénynek Kónya azokat ítéli, amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szólnak. A gond viszont az, hogy legtöbb esetben ezeket nem tartják be. Kolozsváron kivételt képez a Brassai-líceum épülete, amely visszakerült az unitárius egyház tulajdonába. Továbbra is gondot jelent viszont a Bocskai téri ingatlan, amely a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete közötti együttműködési egyezmény aláírásának elodázását eredményezte. Szerinte a 12 év tapasztalata kimutatta, hogy amit normatív értelemben sikerült rendezni, azt a mindennapi életben nem alkalmazzák. Kónya bírálta az RMDSZ vezetését, mondván: a Szociáldemokrata Párttal kötött egyezmény során nem egy esetben került olyan helyzetbe, hogy saját társadalma, választói tábora ellenérzését kiváltó érdekeket kellett képviselnie. /Kiss Olivér, Papp Annamária: Véget ért a parlamenti ülésszak. Az RMDSZ részéről jó és rossz kompromisszumok születtek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Napjainkban számos állami és magán tanintézmény sorra zárja kapuit, mert nem tudja magát fenntartani. Az Unitárius Egyház mégis óvodát indít Kolozsváron. Az egyháznak megtartó ereje van. /Ősztől beindul az Unitárius Egyházi Óvoda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Bemutatták az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának második kiadványát Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban: "Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről". Ez a korai unitarizmus egyik legfontosabb latin nyelvű, 1568-ban kiadott antológiájának első magyar fordítása. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról az örömről beszélt, amit lehetővé tesz az a lehetőség, hogy saját nyomdájukban megjelentetett könyveket tehetnek le az erdélyi tudományos élet asztalára. Balázs Mihály szegedi irodalomtörténész azt sajnálta beszédében, hogy mennyre nem tudta a világ, mi is történt itt a 16. században a hitviták tekintetében. Komoly műveltségről tesznek tanulságot a névtelen szerzők által írt fejezetek. /Csomafáy Ferenc: Unitárius ereklye - latin után magyar nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

"Aug. 29-én Kolozsváron a városi tanácsosok az Ion Antonescu utca nevének módosításáról döntöttek. Heves vita robbant ki a város leltárának feltérképezéséről, a közvagyon megállapításáról szóló határozattervezet kapcsán. Pap Emánuel RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett: ez a tervezet semmiben sem különbözik az eddigiektől. Máté András RMDSZ-es tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy Gheorghe Funar a Brassai Sámuel Líceumot is a közvagyonhoz tartozó ingatlannak tüntette fel, holott az épület az unitárius egyház tulajdonát képezi. /Kiss Olivér: Megváltoztatták a Ion Antonescu utca nevét. Vita a város közvagyonáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"A 13 kolozsvári körzet közül talán a Tóköz RMDSZ-ének helyzete a legvitatottabb. Ráruk László elmesélte, hogy lemondott elnöki funkciójáról, mert állandóan támadták amiatt, hogy a körzetben nincs tevékenység. 1996-ig elég jól működtek, havonta tartottak gyűléseket, ehhez az unitárius egyház biztosított egy termet. A bomlás elkezdődött, amikor Ráruk átvette Székely Györgytől az elnöki tisztséget, aki betöltötte a 76. életévét, és lemondott. Azután egyre kevesebben jelentek meg. Jelenleg összesen öten vannak, akik vállalják a munkát. A körzet magyarsága a 90-es évek elején 1000 fő körül járt, és a többség RMDSZ-tag volt. Ehhez képest most mintegy 150-en fizetnek tagdíjat. A közösség nagyon passzív. Az emberek kiábrándultak. Eddig 118-an kértek magyar igazolványt. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 15-én ünnepélyes keretek között kezdte meg kilencedik tanévét Kolozsváron az Unitárius Kollégium. Az istentisztelet után Popa Márta igazgatónő rövid tanévnyitó beszéde hangzott el. A kollégium friss diákjai nem csupán a megyéből érkeztek, hanem az ország legkülönbözőbb részeiből: Petrozsényből, Küküllődombóról, Dicsőszentmártonból, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Homoródalmásról és Homoródújfaluból. A vidéki diákok többségét az Unitárius Egyház korszerű bentlakásában helyezik el. A volt diákok többsége - 85 százalék - egyetemen tanul tovább, öregbítve az iskola jó hírnevét. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kollégium épületének templom fölötti részében unitárius óvodát avattak. /V. K.: Erdélyt képviselik az Unitárius Kollégium új diákjai. Az idéntől unitárius óvoda is működik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Elhunyt Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. márc. 9. - Kolozsvár, 2002. okt. ), akinek a közügyek intézése életeleme volt, ami, talán családi örökség /apja Balogh Edgár volt/. 1989 után, felhagyva tervezőmérnöki állásával, belevetette magát a közösségi munkába. A rendszerváltás első hónapjaiban elvállalta Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét, közben civil szervezetet alapított, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, az erdélyi magyar műemlékekre gondolva. 1993-tól az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában is munkát vállalt, közben négy évig Kolozs megye tanácsosaként, később pedig az Unitárius Egyház főgondnokaként szolgálta magyar közösségét. Vezetőségi tagja lett az EMKE-nek, tagja volt az EME-nek, s amikor megalakult az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, akkor évekig titkára volt a Közművelődési Szaktestületnek. Aktív szerepet vállalt abban a munkaközösségben is, amely előkészítette a dokumentációt, hogy Kolozsvár központját a világörökség részévé nyilváníthassák. Balogh Ferencet elvitte a gyilkos kór. /Dáné Tibor Kálmán: Balogh Ferenc (1941-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Balogh Ferenc megjelent munkája: Debreczeni László (Monográfia, 1983)."

"Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Idén is megtartották az unitárius egyház ifjú hívei szokásos zarándokútjukat a dévai várba, Dávid Ferenc vallásalapítóra emlékezve. Közel négyszázan zarándokolták végig a nov. 9-i napot. A hagyomány szerint 1579. nov. 15-én halt meg az egyház- és vallásalapító nagy előd, előtte várfogságra volt ítélve. A zarándoklat főszervezője a kolozsvári székhelyű Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) volt. Megjelentek a jeles eseményen néhányan a Magyarországra elszármazott hívek közül is. Érkeztek zarándokok Aranyosszékről, Udvarhelyszékről, Háromszékről, Marosszékről és természetesen a környékről is. A zarándok fiatalok zászlóikkal a kezükben érkeztek fel az emlékhelyre. A magyar nemzeti lobogót követte az ODFIE zászlaja, majd az Unitárius Egyházé, a Magyarok Világszövetségéé, a kolozsvári Brassai Sámuel Középiskoláé. Déván a dévai református templomban a verses-zenés előadással Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékeztek, majd kiosztották az előző napon Kolozsváron megrendezett egyház- és nemzettörténeti országos vetélkedő díjait. /P. Gy. A.: Erdély unitárius fiataljai Déva várába zarándokoltak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Püspökválasztást is tartanak az aranyosszéki Kövenden nov. 30-án kezdődő unitárius zsinaton. A papokból és világi hívekből álló, több mint kétszáztagú testület két jelölt, Szabó Árpád jelenlegi püspök és Bálint-Benczédi Ferenc kolozsvári lelkész közül választ új elöljárót, valamint módosítja az egyház alaptörvényét. Bálint-Benczédi Ferenc azt szeretné, ha az unitárius egyház belső döntéseibe az eddiginél nagyobb beleszólást kapnának a hívek, és a különböző szakterületeken szakemberek döntenének, nem pedig egyedül a püspök. Szabó Árpád az építkezések időszakának nevezte az elmúlt időszakot; mint kifejtette, Erdélyben számos templom épült a rendszerváltás után. A püspök elégedetten nyilatkozott a nőszövetség és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenységéről. Az unitárius egyház alaptörvénye legutóbb 1996-ban módosult. Ekkor döntött úgy a zsinat, hogy a püspököt nem életfogytiglan választják, mint korábban, hanem hatéves időtartamra, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Szabó Árpád is ekkor került az unitárius egyház élére, a mostani újraválasztás esetén még hat évig tölthetné be ezt a tisztséget. Az unitárius zsinatnak tagja valamennyi lelkészi oklevéllel rendelkező lelkész, és ezzel egyenlő számú világi küldött. Jelenleg 106 lelkész szolgál Erdélyben, így a zsinat 212 tagot számlál, rajtuk kívül a zsinatnak hivatalból tagjai az unitárius egyház vezető tisztségviselői. Az unitárius hívek száma Erdély-szerte mintegy 65 ezerre tehető. A zsinaton felszentelik azt a 17 lelkészt is, akik az előző három évben végezték el teológiai tanulmányaikat. /Csinta Samu, Lukács János: Püspökválasztás előtt az unitárius egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"

"Ritka, hogy egy család öt tagja legyen a művészet elkötelezettje. A marosvásárhelyi Bereczéknél ez így van. Legújabban a helybeli unitárius egyház tanácstermében állítanak ki együtt. A családfő, Berecz Ferenc néhány hete töltötte 60. esztendejét, fémdomborítással, ötvösséggel, ékszerészettel több mint négy évtizede foglalkozik. Zenetanár nővére, D. Berecz Erzsébet gyöngyfűzéssel foglalkozik. Hozzá hasonlóan gyöngyfűzéseket, női divatdíszeket készít Berecz Ferenc nagyobbik lánya, a kolozsvári operaénekes Zselyke és az unokahúg, Derzsi Ágnes, aki tanítónő. A kisebbik lány, Török Zsuzsa festett porcelánjaival hívja fel magára a figyelmet. /(nk): Főszerepben a Berecz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"A Sapientia Alapítvány létrejöttének harmadik évfordulója alkalmából tartottak jan. 20-án sajtótájékoztatót Kolozsváron, az alapítvány Egyetem utcai székhelyén. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke rámutatott: a Sapientia által létrehozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) jelenleg 25 szakkal rendelkezik, /a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt/ 1600 diákkal és közel 300 oktatóval. Jó színvonalat biztosítanak, sok a vendégtanár. Csíkszereda már rendelkezik megfelelő épülettel, Kolozsváron a közeljövőben megnyitják a rektori hivatal épületét a Bocskai-házban, Marosvásárhelyen pedig nemsokára megkezdik egy campus építését. Magyarország változatlanul biztosítja az évi kétmilliárd forint támogatást, hangzott el, de más forrásokat is kell találni, hiszen nem lehet arra alapozni, hogy más állam költségvetésére működtessenek egyetemet. Jó kapcsolatokat építettek ki a romániai és a magyarországi egyetemekkel egyaránt. Szerződést kötöttek a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, annak tanárai oktathatnak az EMTE-n, az elmúlt napokban írtak alá szerződést az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és a debreceni egyetemmel, valamint előkészületben van a pécsi, soproni és gödöllői tudományegyetemmel való együttműködés aláírása. Mindaz, amit végeztek, nem valósulhatott volna meg azon támogatások nélkül, amelyeket a különféle intézményektől kaptak: a Határon Túli Magyarok Hivatalától és a magyarországi, illetve a kolozsvári programirodától. A határon kívüli magyarságnak újra kell integrálódnia a magyar tudományos életbe, ezt az integráló feladatot a Sapientia vállalja. Tánczos Vilmos, az alapítvány alelnöke a kutatási programok intézetének munkájáról szólt, kiemelve annak célját: az erdélyi magyar magánegyetem támogatása, ezen túlmenően az erdélyi magyar tudományosság szolgálata. Több mint hatvan doktori ösztöndíjat biztosítanak a fiatalok számára, bejegyeztették a Scientia Kiadót, amely kizárólag a kutatási ösztöndíj keretén belül született tudományos munkákat jelenteti meg, ezenkívül félévenként tízezer dollárt költenek a vendégtanári programra. Az intézet utolsó célkitűzéseként Tánczos Vilmos az erdélyi magyar tudományosság adatbázisának elkészítését jelölte meg. /Köllő Katalin: Mérlegkészítés a Sapientia Alapítványnál. Három éve hozták létre az alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21/ Az EMTE-n 1600, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 6000 magyar diákot oktat a 300-350 magyar oktató. Kolozsváron a Bocskai-házba 1,3 millió dolláros befektetés eredményeként ez év márciusának közepén költözik be az EMTE rektori hivatala. Működésre és eszközök beszerzésére a Sapientia Alapítvány 2000-ben 527,6, 2001-ben 820,3, 2002-ben 1020,4, azaz összesen 2368,3 millió forintos keretből gazdálkodott. Ingatlanberuházás céljára 2000-ben 1323,3, 2001-ben 1075,2, 2002-ben pedig 666,7 millió forintot költöttek. Az összköltségvetés az említett három évre 5433,5 millió forint volt. Ez év januárjától tíztagúvá bővült a Sapientia Alapítvány addig kilenctagú kuratóriuma. Az Erdélyi Unitárius Egyház kérésére kuratóriumi tag lett Kolumbán Gábor főgondnok. Tőkés Elek, a Báthory István Gimnázium igazgatójának helyét - lemondása után - Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese vette át. Birtalan Ákos parlamenti képviselőt betegsége idején Kun Imre helyettesíti. A PKE és az EMTE rektorai tagjai a magyarországi Rektori Tanácsnak. /Lepedus Péter: Bővült az alapítvány kuratóriuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"