– Ciánszennyezés már nemcsak Romániából, hanem Szlovákiából is fenyegetheti Magyarországot, amennyiben egy, a verespataki aranybányához hasonló létesítmény a terveknek megfelelően a felvidéki Körmöcbányán is megvalósul – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTvSz) ügyvezető elnöke hétfőn Budapesten. A magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a kanadai TorniganGold tervez ciános technológiájú aranykitermelést. A létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán. /Második Verespatak készül Felvidéken? Folytatódik az RMGC és a zöldek „háborúja”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

„Ciánriadó” Budapesten
Kiverte a biztosítékot a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindítása
Azonnali hivatalos tájékoztatást kért tegnap levélben Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájától a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindítása és a fejlesztés engedélyezési eljárása ügyében.
Szabó Imre a sajtóból értesült arról, hogy a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén egy orosz érdekeltségű vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kéri.
Szabó Imre miniszter a határon átnyúló környezeti hatásokról szóló Espooi Egyezménnyel – Az ENSZ országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye – összhangban kérte, hogy a román fél haladéktalanul tájékoztassa Magyarországot, ha a beruházó a román hatóságokhoz benyújtja kérelmét a fejlesztés engedélyezésére.
„A magyar zöldtárca folyamatosan figyelemmel kíséri majd az eljárást, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a határ közelébe ne települhessen Magyarország területét környezetvédelmi szempontból veszélyeztető beruházás” – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette, hogy a minisztérium kiemelt figyelmet fordít minden olyan környező országbeli beruházásra, amely Magyarország területét hátrányosan érintheti.
„Hazánk ezért – Verespatakhoz hasonlóan – a romániai felső-csertési beruházás esetében is bekapcsolódott a bánya létesítéséhez szükséges környezeti vizsgálatba, illetve jelezte a román társhatóságnak, hogy az Espooi Egyezmény keretében részt kíván venni a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásában is” – tette hozzá a tárcavezető.
Szabó Imréhez a témában a Lehet Más a Politika (LMP) még szerdán nyílt levelet intézett, amelyben egyenesen egy újabb magyarországi ciánszennyezés lehetőségét vetik fel. Az LMP beavatkozásra és az Espooi Egyezmény alkalmazására kérte a környezetvédelmi minisztert, illetve a kialakult helyzetről Románia magyarországi nagykövetségével is egyeztetni kíván.
Az LMP egyébként a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján nyílt levélben fordult a román közjogi méltóságokhoz a cianidos bányászati eljárások romániai betiltásának elősegítését kérve. A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) pedig szerdán közös közleményben sürgette a cianidos technológia európai szintű betiltását.
A zöldek a pozsonyi Új Szó információira hivatkozva felhívták a figyelmet arra is, hogy orosz érdekeltségű cégek Szlovákiában is cianidos technológiával működő aranybányák létesítését tervezik.
Borbély László környezetvédelmi miniszter még szerdán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárcához semmilyen megkeresés nem érkezett, amely a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindításáról szólna. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy akik átvették az üzemet az ausztrál cégtől, 2010 végéig egy sor beruházást vállaltak, de ezekből eddig keveset hajtottak végre. Amíg nem végzik el a fejlesztéseket, nem tehetnek semmit” – magyarázta az Új Magyar Szónak a miniszter.
Füzes Oszkár: „nem, nem és nem” a ciánra
Magyarország határozottan ellenzi a verespataki aranykitermelést, s ha a román kormány zöld utat ad a projektnek, Budapest magyarázatot vár – jelentette ki Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tegnap. Újságírói kérdésre válaszolva a diplomata utalt arra, hogy a nagybányai tapasztalatok után nem bíznak a ciános technológiában, még akkor sem, ha egyes országokban jók a tapasztalatok.
Kánya Gyöngyvér, Budapest. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Vidékfejlesztési konferencia zajlott Zeteváralján
Október 6. és 9. között a Hargita megyei Zeteváralján, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége műhelykonferenciát szervezett Vidéki lehetőségek és kihívások a klímaváltozásban címmel. A rendezvényen 50 magyarországi és erdélyi önkormányzati képviselő, civil környezetvédő és vidékfejlesztő szervezet képviselője vett részt.
Vitaindító előadásában dr. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője az új vidékfejlesztési paradigmáról beszélt. Többek között arról, hogy a szeptember 5–6-án megtartott konferencián az EU 28 tagállamának küldöttségei kidolgozták és Phil Hogan, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa vezetésével kihirdették az agrár-vidékfejlesztés alapvető dokumentumát, a Corki Nyilatkozatot. A nyilatkozat az elmúlt húsz év tapasztalatai és a jövőbeli tervek megfogalmazásával, az 1996-os első Corki Nyilatkozat felülvizsgálata nyomán jött létre, a tagállamok közösen kifejezett szándékainak rögzítésével a következő két évtizedre írja elő a vidékfejlesztés fejlődési irányát 10 pontban. Ezek röviden a következők: a vidék jólétének elősegítése, ami azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési politikáknak a változatos vidéki területekre épülő fejlesztési stratégiákon és a többszempontú megközelítésen kellene alapulniuk. Ennek egyik kulcsa a vidéki értéktermelési láncok erősítése. Ez fontos letéteményese lehet a vidék életképessége növelésének. Ezért az elkövetkezendő időszakban olyan fenntartható kezdeményezéseket kellene támogatni, amelyek a versenyképes vidéki gazdaság fejlődését és a sokszínű mezőgazdasági termelés növekedését ösztönzik. Mivel a nyersanyagforrások végesek, fontos a vidéki környezet megőrzése, ami új szemléletet igényel az ember és környezete kapcsolatában a természeti és kulturális értékek megőrzésére irányuló elképzelésekben. Legalább ennyire fontos a természeti erőforrások hatékony kezelése, olyan innovatív, tudományos alapon működő és mindenki számára elérhető megoldásokkal, amelyekkel többet lehet termelni kevesebből. Mivel érezhetőek a klímaváltozás hatásai, ezért külön kihívást jelent a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás. Hogy ez a fajta szemléletváltás hatékony legyen, szükség van az innováció és tudásátadás támogatására, a vidéki gazdák és vállalkozók közötti együttműködés, tudásátadás és hálózatkiépítés támogatására. Javítani kell a vidékfejlesztési elképzelések irányát, a helyi közösség kezdeményezéseit, annak érdekében, hogy a vidéki potenciált még hatékonyabban ki lehessen aknázni. Hogy minél több pályázati befektetést lehessen eszközölni vidéken, a vidékfejlesztési politikák közvetítését átláthatóbbá kell tenni hatékony és okos adminisztratív eszközök létrehozásával és bevezetésével, az adminisztratív terhek csökkentésével a kedvezményezettek és a nemzeti valamint regionális hatóságok esetében is. És ehhez kötődik az elszámolhatóság és teljesítmény javítása, amelyet összhangba kell hozni a célkitűzésekkel.  Vidéken még mindig a gazdasági követelményeket helyezik előtérbe a beruházásokkal, a fejlesztések, a táj- és a természetvédelmi értékek, az ökológiai funkciók elhalványulnak – mondta Hajdu Zoltán. A Corki Nyilatkozat értelmében szükség van vidéken is a kényelem, az urbanizáció szükségleteinek megteremtésére, de ügyelni kell arra is, hogy a vidék ne veszítse el természetközeli jellegét. Ezért integrált, összehangolt, a térségek sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok kellenek. A jelenlegi uniós támogatási rendszer a nagyfarmereket, a nagygazdaságok kialakítását támogatja, a monokultúrás mezőgazdálkodás azonban megszünteti a táj biológiai sokféleségét. A fenntartható mezőgazdaság figyelembe veszi a biodiverzitást, az ökoszisztémák megőrzését. S erre leginkább akkor van szükség, amikor a klímaváltozás jelei egyre nyilvánvalóbbá válnak, hiszen vannak vidékek, ahol egyre kevesebb a víz, vagy a szélsőséges időjárás gyakran tönkreteszi a termést. Az új vidékfejlesztési paradigma szerint ahhoz, hogy a közösségek eleget tegyenek a jövőbeni kihívásoknak, rezilienssé kell váljanak. „A reziliencia általános értelemben rugalmas ellenállóképességet jelent, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen alkalmazkodjék” – tudtuk meg az előadótól.
A konferencia előadói saját példájukkal igazolták, hogy vannak olyan törekvések, amelyek az említett Corki Nyilatkozat alapján újfajta szemléletet honosítanak meg a közösségekben. Erről beszélt többek között Laki György, Kajárpéc polgármestere, aki a nyugat-dunántúli vidéki fejlesztésekről tartott előadást. Majd a hazai jó példát Rodics Gergely, Magyarországról Erdélybe költözött környezetvédelmi szakértő szolgáltatta, aki a Csíkszereda és a Gyimesek között húzódó Pogányhavas kistérség által megvalósított projekteket mutatta be. Molnár Antal a Zemplén – Tokaj mentén húzódó Bodrog menti települések fenntartható falvakért elnevezésű mozgalmát ismertette. Nyugat-magyarországi példával állt elő Tóth Jenő, Őriszentpéter jegyzője, aki az Őrség menti, három országot összekötő törekvésekről beszélt. Német Zsolt a Fókusz Öko Központ nyárádgálfalvi törekvéseit mutatta be, míg Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke egy közösségi napkollektor felállításáról és működtetéséről, illetve a gyerekeknek szóló oktatási projekt sikereiről értekezett. A konferencián levetítették a projekt keretében készített Akiket a csillagok vezetnek című filmet, a Pentaton stúdió és a Fókusz Öko Központ közös alkotását, amelyben olyan személyeket mutattak be, akik önfenntartó módon gazdálkodnak – élő példái annak, hogyan lehet a Corki Nyilatkozat elveit gyakorlatba ültetni.
A konkrét esettanulmányok sem maradtak el. A konferencia résztvevői Énlakán, Kolumbán Gábor volt politikus vendégeiként, ismertették az élő örökség fenntartására tett erőfeszítéseket. Már István vidékfejlesztési szakértő gyümölcsfeldolgozó és -értékesítő hálózatát, illetve az üzemet is bemutatta. Tankó Ágnes programvezető a közösség által támogatott mezőgazdasági programba nyújtott betekintést. Az integrált vidékfejlesztés fontos kiegészítőjeként műhelymunkán dolgozták ki a résztvevők, hogy milyen lehetőségek rejtőznek a helyi természeti és épített örökséget értékesítő faluturizmusban. Vajda György
e-nepujsag.ro
Erdély.ma